Valószínűleg a víz és az alagút minden metróépítő mérnök szemében ősellenségnek számít. Most mégis ezeket hozta párba egy japán egyetemistákból álló csapat, és be is kerültek a koncepcióval a Lexus Design Award 2021 díj finalistái közé. Yilei Lyu, Chenkai Guo, Baohua Sheng, Yu Zhang a Tama Művészeti Egyetem végzős formatervező-hallgatói, ők alkotják az Intsui Design formációt. Ötletük a következő:

Az okos, olcsó és egyszerű rendszer terrakotta falburkoló elemekből áll, amelyek attól különlegesek, hogy vékony vízcsatornák hálózzák be őket.

Az égetett agyagcserép felszívja a vizet, amely elpárolog a terrakotta elem felszínéről.

Amikor pedig érkezik a metrószerelvény, a menetszél szépen betolja az állomásra a hűvös levegőt -- így hűthető az alagút hagyományos klímaberendezés nélkül.

Mivel az egymás után érkező szerelvények biciklipuma módjára mindig eltolják a párásított hűvös levegőt a terrakotta faltól, ezért a felszín folyamatosan párologtat és szívja fel a vizet a csatornácskákból. Így gyakorlatilag csak a vízutánpótláshoz (a víznyomás fenntartásához) kell valamennyi áram, magához a párologtatós levegőhűtéshez nem. Ez igazán gazdaságos. Ráadásul a víz is lehet tisztított szennyvíz, amitől a rendszer méginkább környezetbarátnak tekinthető. 

A kilencedik éve megrendezett Lexus Design Award missziója, hogy olyan innovációkat tárjon a világ elé, amelyek mind az emberiség, mind a Föld számára kedvező hatásúak. A versennyel új formatervezőket indítanak el a pályán, akik az egész világ számára hasznos fejlesztéseket alkotnak. Remélhetőleg az Intsui Design metróhűtő ötlete mielőbb eljut a gyakorlati megvalósításig.

HKZs

Pizza, spagetti, keksz, kenyér, piskóta, süti -- a gyerekek (is) szinte kizárólag búzalisztből készült élelmiszereket fogyasztanak. Pedig erre egyre többen érzékenyek, még ha kezdetben nem is mutatja ennek jelét a szervezetük. A gluténérzékenységet (cöliákia) azért volna fontos szűrni, mert diagnózis hiányában súlyos szövődmények alakulhatnak ki a folytatódó gluténfogyasztástól. 

Egy friss olasz kutatás szerint a 25 évvel ezelőtti helyzethez képest kétszeresére nőtt a cöliákiával diagnosztizált iskoláskorú gyermekek száma Olaszországban, jelentették be a 2021. június 2-5. között Bécsben tartott 6. Gyermek-gasztroenterológiai, hepatológiai és táplálkozás-tudományi világkongresszuson.

KÉP: Unsplash

A szűrőprogramban 7760, 5-11 év közötti gyermeket vizsgáltak meg nyolc olasz tartományban. Jelenleg úgy becsülik, a világ népességének 1 százaléka lehet érintett, ehhez képest az olasz kutatásban a gyerekek 1,6 százalékánál mutattak ki ilyen eltérést. Az ujjbegyvérből vett mintákban a HLA (humán leukocita antigén) génmutációt vizsgálták, amelynek jelenléte cöliákiára hajlamosító tényezőnek számít. Amelyik gyermeknek pozitív lett a mintája, azt tovább szűrték glutén-antitestre.

A cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) egy olyan autoimmun betegség, ami genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki, és a vékonybél bolyhainak pusztulásával, valamint számos társbetegséggel jár. Tünete lehet a felfúvódás, hasi fájdalom, hasmenés, vérszegénység, termékenységi problémák, hajhullás, stb. Bármely életkorban előfordulhat. A megbetegedés nem gyógyítható, ám megfelelő diétával (búzából, rozsból és árpából készült élelmiszerek teljes elhagyásával) tökéletesen kezelhető. 

"A 25 évvel ezelőtti, hasonló kutatásunkhoz képest megkétszereződött az esetek száma a vizsgált iskoláskorú gyermekek körében. Még manapság is a cöliákiás betegek 70 százaléka diagnosztizálatlan, pedig sokkal többet és korábban fel lehetne fedezni a gyermekkorban végzett, nem-invazív szűréssel. A diagnózis és a gluténdiéta révén megelőzhető a bélbolyhok károsodása, ami a tápanyagok elégtelen felszívódását okozza, és emiatt  növekedési zavar, krónikus fáradékonyság, csontritkulás alakulhat ki", mondta a kutatást vezető Elena Lionetti professzor. Az egyszerű szűrés hatékony módszer a gyermekkori cöliákia kimutatására, és ezzel megelőzhető a szükségtelen szenvedés, tette hozzá.

"Ez a kutatás is újabb bizonyítéka annak, hogy Európában nő a cöliákiások száma, ám sokuk még a diagnózisig sem jut el. Létfontosságú, hogy hatékony szűrési stratégiát alakítsunk ki szerte Európában. Ezzel biztosíthatnánk, hogy mind a gyermekek, mind a teljes népesség minél korábban diagnózishoz jusson, és így a lehető legjobb életminőséget érhesse el", kommentálta a kutatást a MedicalXpress nemzetközi egészségügyi fórumnak Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete és az Európai Cöliákiás Társaságok Szövetségének (Association of European Coeliac Societies, AECS) elnöke.

Ehhez annyit lehet hozzáfűzni a 365 Zöld Ötlet blog nevében, hogy nemcsak a népesség, hanem a mezőgazdaság révén a természet, a biológiai sokféleség (biodiverzitás) is csak profitálna abból, ha több- és másféle gabonát és gabona-helyettesítőt termesztenénk és fogyasztanánk. A monokultúrás búza, rozs és árpa helyett hajdinát, rizst, kukoricát, quinoát, kölest, cirokot, zabot, teffet, amarántot, vadrizst. Ide értve a lisztté őrölve is fogyasztható hüvelyeseket, mint a lencse és csicseriborsó, egészen az olyan szokatlan gabona-helyettesítőkig, mint a makk vagy a gesztenye. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Nem pusztán védelmet nyújt az eső vagy a napsütés ellen az új buszmegálló építménye, hanem egyúttal a levegőt is tisztítja és fertőtleníti. Az utas biztos lehet abban, hogy a CAPS 2.0 nevű építmény alatt várakozás közben nem fertőződik meg és nem is kell a szennyezett városi levegőt beszívnia. (A CAPS jelentése City Air Purification System, azaz városi levegőtisztító rendszer.)

A Charis NG, a Sino Inno Lab és az Arup együttműködésében tervezett buszmegálló a tesztelések szerint képes a légszennyező anyagok mennyiségét a felére csökkenteni. Fertőtlenítő rendszere elpusztítja a levegőben szálló, PM0,1 méretű vírusok, baktériumok és gombaspórák 99,95 százalékát.

A légtisztító buszmegálló prototípusa 2015-ben készült, a második generációs állomást a legfejlettebb szűrő- és fertőtlenítő rendszerrel szerelték fel, szabadalmaztatták is a megoldást. Az ehhez hasonló buszmegállóktól azt remélik a fejlesztők, hogy bátorítják a városlakókat arra, hogy minél nagyobb számban vegyék igénybe a tömegközlekedési eszközöket.

A különleges buszmegállóban a tetőn elhelyezett napelemekből érkezik az energia az egész rendszer működtetéséhez. A falakon óriási LED-kijelző szolgál a szokásos reklámok megjelenítésére, de mellette a két szélen önálló információs LED-képernyők mutatják az aktuális időjárási és légszennyezettségi adatokat, illetve a járművek várható beérkezését. 

A tetőszerkezet alatt körben légfüggöny védi az utasokat az utcai forgalom légszennyezésétől. A buszmegállóban a készülékek által beszívott levegőt multi-HEPA-szűrők tisztítják meg a legkisebb méretű szennyeződésektől. A levegő fertőtlenítését Plascide plazmagenerátor végzi. A levegőt keringető ventilátorokat az oszlopokban helyezték el.

Az utasok a legnagyobb biztonságban várakozhatnak a CAPs 2.0 buszmegállóban, amely láthatatlan pajzzsal védi őket a nagyvárosi forgatagban. Az új buszmegálló tesztjét Hong Kongban végzik.

HKZs

Legtöbben a mindenhol kapható, dróttal összefogott fahasábokból álló ágyásszegélyt választják, ám ez nem bírja a túl sok vizet. Két-három év után elkezd alulról korhadni, még az impregnált fajta is. Érdemes ezért körülnézni a neten, ahol számtalan ötletet találunk, akár új vagy újrahasznosított alapanyagból.

Egy-egy fűnyírás után még legalább ugyanannyi idő kell az ágyások körüli szegélynyíráshoz. Ezt kivédhetjük süllyesztett ágyásszegéllyel, amire felfuthat a fűnyíró kereke, tehát egyszerre vágja a gyepet és a gyep szegélyét. Ezzel szemben a magasított ágyásoknak másféle szegély szükséges, akárcsak egyes virágoknak. Stílus és ár szerint válogathatunk.

A tégla (új vagy bontott) előnye, hogy sokféleképpen variálhatjuk. Süllyeszthetjük a talajszintbe, mint a lenti képen, vagy építhetünk belőle kisebb falat, és az egészet meg is változtathatjuk, ha nincs habarccsal összefogva.  

KÉP: Plantedwell

Terméskőből is lehet süllyesztett és magasított ágyásszegélyt készíteni. Ennek rusztikusabb hatása van, mint a téglának. Árban felette jár, de szintén hosszú időre szóló befektetés, és a terméskövet is átrendezhetjük, ha szeretnénk változtatni az ágyások elrendezésén.

KÉP: Plantedwell

Fűnyírószegély néven vásárolhatunk a barkácsáruházban beton térkövet, amely íves végeinek köszönhetően nemcsak egyenesen, hanem bármilyen ív mentén lerakható.

KÉP: LoveOfFamilyAndHome

Beton kerítéselemből készülhet enyhén magasított ágyásszegély, amibe ültethetünk is.

KÉP: Homesthetics

A gabion szegély nagyon mutatós, de elég drága.

KÉP: CatsAndFlorals

Bontott téglából lehet ilyen klasszikus ágyásszegélyt készíteni. A bontott tégla olcsó, viszont sok idő és fáradság lehet a megtisztítása. Sok eső hatására a félig süllyesztett téglák hajlamosak teljesen elsüllyedni.

KÉP: PlantCareToday

A farönk ágyásszegély alsó széléhez érdemes egy téglasort is lefektetni, hogy ne kelljen szegélyező nyírást végezni.

KÉP: Plantedwell

Fatörzsekből is készülhet az ágyásszegély, talán jobban bírja az időjárást, mint a kisebb hasábok.

KÉP: Homebnc

Kavicsból mutatós, olcsó, de viszonylag időigényes kirakni az ágyásszegélyt. Ezt tényleg érdemes valamilyen kötőanyaggal rögzíteni a talajhoz (akár fagyálló csemperagasztóból öntött ágyban), máskülönben az első nagyobb zápor elmossa.

KÉP: CoopersOfStortford

Nagyobb kövekből, pláne, ha egységesen fehérek (vagy betonfestékkel fehérre festettek) strapabíróbb szegélyünk lehet.

KÉP: EllaClaireInspired

Raklapból vághatunk ágyásszegélyt. Nem feltétlenül tart sokáig, de legalább olcsón megússzuk.

KÉP: Homesthetics

Újrahasznosított műanyagból is kapható ágyásszegély. Anyagából adódóan palaszürke színű, erős, tartós termék, bírja az UV-sugárzást. Van cikcakkos és egyenes kialakítású is.

KÉP: Recyclen

Vesszőkből és ágakból is fonhatunk ágyásszegélyt, ami nagyon hangulatos látványt nyújt, és néhány évig biztos bírja. Lejtős kertben terasz kialakításához is használható.

A térkőből kirakott ágyásszegély, pláne, ha LED-füzérrel megvilágítjuk, nagyon különleges hatást kelt.

KÉP: Ozzu

Ha már térkő, tényleg érdemes L-alakban rakni, hogy ne kelljen szegélynyírással vesződni.

KÉP: BrickLaminatePicture

Paliszádnak nevezik a különféle hosszúságú, szögletes vagy hengeres hasábokat-rudakat, amelyekből érdekes ágyásszegélyt képezhetünk.

KÉP: Plantedwell

Nyírfahasábokból is készülhet paliszád-szegély.

KÉP: Plantedwell

Rozsdás(ított) acéllemez szintén kapható a barkácsáruházakban vagy MÉH-telepeken, egyenes és íves ágyások szegélyezéséhez.

KÉP: Homebnc

De még kiszuperált bringakerekekből is vicces ágyásszegélyt készíthetünk.

KÉP: Reciclaedecora

Nem kell kidobni a régi tetőcserepeket, mert masszív ágyásszegélyt lehet rakni belőlük. 

KÉP: Pinterest

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az utóbbi hetekben a szokásos forgalmazóknál hiánycikké vált a biológiailag lebomló kerti zöldhulladékos zsák, pedig a bizarr, sarkvidéki monszun időjárás ellenére nagy szükség lenne rá. Ennek hiányában a komposztálóval nem rendelkező kerttulajdonosok egyelőre vagy a kert sarkában halmozzák fel a kerti hulladékot, vagy valamilyen műanyag-zsákban elsüllyesztik a kommunális hulladékos kukában. Egyik sem megfelelő megoldás.

KÉP: Pexels

Levélben érdeklődtem az FKF Nonprofit Zrt-nél, hogy mikorra várható a zöldhulladékos zsák újbóli megjelenése a szupermarketekben és barkácsáruházakban. A következőt válaszolták:

"Tájékoztatjuk, hogy jelenleg egyes viszonteladói partnereinknél átmenetileg valóban nem elérhetők a kerti zöldhulladék gyűjtésére szolgáló zsákok, azonban egyedi, lakossági ügyfeleink számára a 1098 Budapest, Ecseri út 8-12. szám alatti ügyfélszolgálati irodánkban jelenleg is megvásárolhatók.
A gyártó tájékoztatása szerint várhatóan hamarosan érkezik nagyobb szállítmány.
Ezúton is kérjük a vásárlók szíves megértését!"

Aki távolabbi kerületben lakik, annak érdemes felhívni az FKF központi zöld számát (+36-80/353-353), és érdeklődni, hogy a 17 budapesti lakossági hulladékgyűjtő udvar melyikében kapható még készleten lévő zsák. Figyelem: a hulladékudvarokban nem veszik át a zöldhulladékot, sem a szabványos zsákban, sem másban.

Aki szívesen megismerkedne a komposztálás alapjaival, elolvashatja, hogy mi minden mehet a komposztba a zöldhulladékon kívül. A lényeg, hogy mindent aprítsunk nagyjából egyforma méretűre, és hogy ügyeljünk a megfelelő oxigénellátottságra (időnkénti átkeveréssel), máskülönben nem egészségesen korhadni a fog a komposztkupac, hanem berohadni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Most, hogy Magyarországon 2021. május 23-a után közterületen nem kötelező immár maszkot viselni, sokan újra naponta sminkelni fognak. A hónapok óta nem használt kozmetikumok jelentős részét valószínűleg ki lehet dobni, mert ki tudja, mennyi mikroba szaporodott el bennük a számukra zavartalan hetek alatt.

KÉP: Unsplash

A fürdőszoba párás meleg környezete eleve hajlamosító tényező erre. A vegán kozmetikumok terén is nagy a bizonytalanság. Vagyis a napokban biztosan sokan keresik fel valamelyik illatszerboltot, hogy új sminkcuccokat vásároljanak.

2021. május 25-e a Nemzetközi Műanyagmentes Nap, amelyet a Szabadítsátok fel az ócenokat (Free The Ocean) mozgalom 70 ezer tagja támogat. Kérésük csak annyi: a mai napon ne vásároljunk egyszer használatos műanyag terméket. Azt írják a weboldalukon, hogy ha mindenki csak egyetlen ilyen terméket nem vesz meg, azzal 7,8 milliárd egyszerhasználatos műanyag terméktől mentjük meg a Földet. Évente 370 millió tonna műanyagot gyárt az ipar, ennek fele egyszeri használat után megy a szemétbe. A teljes legyártott műanyagmennyiség alig 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.

Ha már zölden gondolkodunk ebben a blogban, össze is köthetjük a két dolgot: aki a mai napon (és a napokban) dekorkozmetikai terméket vásárol, igyekezzen olyan terméket választani, ami vagy natúrkozmetikum, vagy cserélhető-újratölthető a kiszerelése.

KÉP: Pexels

Utóbbi esetben sajnos nem lesz könnyű dolga. Bár pár cég próbálkozott már azzal, hogy cserélhető palettás szemhéjfestéket vagy arcpirosítót dobjon a piacra, a drogériák termékkínáló polcain elvétve találkozhatunk utántölthető termékekkel. Pedig egy illatszerboltban döbbenetes mennyiségű egyszerhasználatos műanyag van: flakonok, dobozok, tégelyek, tubusok, kupakok formájában. 

Ez a kérdés foglalkoztatta a New York-i Izzy Zero Waste Beauty nevű céget is, amely megalkotta a tízezer alkalommal újratölthető, orvosi acélból készült tégelyes szempillaspirált, amelyet ráadásul előfizetéses rendszerben lehet megrendelni.

Ennek értelmében a vásárló háromhavonta díjmentesen (és cég vállalása szerint 100%-ban környezetbarát szállítással) visszaküldheti a spirált a cégnek, ahol azt fertőtlenítik, újratöltik és kipostázzák az előfizetőnek. Nincs hulladék, nincs károsanyag-kibocsátás. Milyen jó lenne, ha ilyenféle konstrukciók minden kozmetikai termékhez elérhetők lennének!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Zöld körökben jó ideje próbálják népszerűsíteni a gondolatot, hogy a fa legyen az új beton, elvégre ezzel csökkenteni lehetne az építőipar óriási szén-dioxid-kibocsátását. Világszerte évente 4,2 milliárd tonna cementet állítanak elő, ami az éves teljes CO2-kibocsátásunk 8 százalékát teszi ki. A fa ezzel szemben környezetbarát építőanyag, hiszen növekedése során a szén-dioxidot oxigénné alakítja és magában megköti. Az építőipar azonban kevéssé érdeklődik a technológiaváltás iránt.

Egy új kutatás azonban meggyőzheti a tétovázókat arról, hogy igenis jobb befektetés lehet fából többszintes házakat építeni, mint betonból. A finn Aalto Egyetem kutatói a finn főváros, Helsinki 1999 és 2018 közötti ingatlanhirdetéseit elemezték ki. Az értékesítésre meghirdetett ingatlanok közül 2,23% volt a faházak aránya. Kiderült, hogy a többszintes, faszerkezetű épületek közel 9 százalékkal többért keltek el, mint a más anyagból épültek.

Helsinki központjában a tervezett Wood City épületei
lakásokat, irodákat és szállodát foglalnak magukba
zéró kibocsátással. KÉP: Masuplanning

Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a faépítkezés költségeit hajlamosak az emberek a valóságosnál nagyobbbak becsülni. Mostanáig nem készült olyan elemzés, amely a természetes építőanyagban rejlő gazdasági lehetőséget meghatározta volna. Természetesen egy ingatlan értékét több szempont is befolyásolja, ezért a kutatók regressziós analízissel ellenőrizték a tényezőket.

"Elsőre úgy tűnik, mintha egy fából épült többszintes házat az átlagnál olcsóbban kínálnának, de ha alaposabban szemügyre vesszük az adatokat, akkor kiderült, hogy a fa használata gazdaságilag nagyon megéri. Eredményeink szerint egy faépület négyzetméterára majdnem 10 százalékkal magasabb, mint ugyanazon a környéken a betonalapú épületeké", mondta Seppo Junnila, az Aalto Egyetem ingatlangazdaság-professzora.

Félig fából, félig betonból épült Finnország legmagasabb,
nyolcszintes faháza 2015-ben. KÉP: Dezeen

Ennek lehet az is oka, hogy Helsinkiben az átlagnál olcsóbb kerületekben építkeznek gyakrabban fából, ahol viszont a vásárlók hajlandók többet is fizetni a környezetbarát anyaghasználatért. Egyre több fogyasztó értékeli az ökológiai szempontokat, és szeretné a világ felé is jelezni a környezetbarát mivoltát. A finn fővárosban a faépületek az alacsonyabb szocioökonómiai státusú környékeken épülnek, de egyúttal fel is húzzák itt az árakat. 

"Korábbi kutatásunk szerint, aki nem bérel, hanem vásárol lakást, az sokkal jobban odafigyel a környezeti szempontokra is. Egy lakástulajdonos jellemzően több pénzt költ a lakás hatékonyságának növelésére, mint például az energiatakarékosságra. Még ha nem is tud valaki a város legdrágább kerületében lakást venni, hajlandó többet fizetni a környezetbarát fejlesztésekért", tette hozzá a professzor.

Elsősorban fa és üveg, és csak utána beton az Oodi,
vagyis Helsinki Központi Könyvtára. KÉP: Inexhibit

Jóllehet a finn építőipar lassan reagál a témára, a kormány, és nevében az ottani környezetvédelmi minisztérium azt célozta meg, hogy 2025-re már az új többszintes épületek 45 százaléka legyen fából. Persze a törvényi szabályozás nem elég, el kell érni, hogy az emberek akarjanak is ilyen épületekben lakni, illetve értékeljék a lakásvásárlást ilyen épületben jó befektetésként. Az építőipari szereplők számára mindenképpen remek üzleti lehetőség: a fából épült ház bekerülési költsége Finnországban fele annyi, mint egy vasbeton épületé, ellenben annál közel 10 százalékkal többért adható el.

A fából történő építkezések miatt nem lesz nagyobb az erdőirtások aránya szerte a világon, amelyeket egyébként is jellemzően más okból végeznek, közte élelmiszeripari alapanyagok (például pálmaolaj) előállításához. A skandináv országokban eleve az a szabály, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A fa, mint CO2-megkötő építőanyag éppenséggel segítheti a városokat abban, hogy közelebb kerülhessenek a vállalt karbonsemlegességhez, összegezte Junnila.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Aki vásárol egy gyapjúszövet ruhát az amerikai Woll& márkától, felkérést kap egy különleges kihívásra: legyen egyike azoknak a nőknek, akik a saját ruhájukat 100 napig hordták egyhuzamban. Több mint ezren vannak már! A ruha sikerét annak tulajdonítják, hogy egyszerű, kényelmes, természetes és stresszmentes. A Wool& ruha vonzereje egyre nő. A cég jelmondata: Élj egyszerűen, vásárolj körültekintően, tegyél jót.

Ugyanaz a ruha a hét minden napján, eltérő kiegészítőkkel. KÉP: Wool&

A Treehugger online magazin kérdezte a cég ügyfélkapcsolati menedzserét a siker titkáról. Rebecca Eby maga is éppen félidőben volt a 100 napos kihívásban vásárlóként, amikor meglátta a cég oldalán az állásajánlatot. Mivel nagyon megkedvelte a ruhát, jelentkezett is. 

A cég alig hároméves múlttal rendelkezik, nagyjából két éve fut a 100 napos kihívás. Úgy kezdődött, hogy a cégalapító az egyik ingüket 30 napig viselte, nagy megelégedésére. Miután megjelentek a ruhákkal, első körben 13 nőt kértek fel arra, hogy viseljék 100 napig. Aztán a csapat tagjainak száma folyamatosan gyarapodott, "mint egy hógolyó", mondja Eby, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány idején vált különösen közkedveltté a ruha és a kihívás is. 2021. május közepéig 1173-an teljesítették a 100 napos viselést.

A 100 napos kihívás résztvevői közül néhány. KÉP: Wool&

Érdekes, hogy az egyszerű ruha iránti kereslet éppen a karantén idején futott fel. Oka lehet ennek az, hogy ha nem tudtuk elhagyni az otthonunkat a lezárások miatt, akkor talán nem is volt annyira igényünk különlegesebb holmikra. A kihívást pedig sokan azért vállalták, mert ezt biztonsággal teljesíthették egy olyan életszakaszban, amikor "odakint" az egész világ a feje tetejére állt, mondja Eby. Hozzájárulhatott a sikerhez az is, hogy a karantént sokan összekötötték az otthoni lomtalanítással, amit a ruhásszekrénnyel kezdtek.

Aki sokallná a 100-napos kihívást, azt Eby siet megnyugtatni, hogy a ruha minőségének köszönhetően lényegesen rövidebbnek érződik ez az idő. Nem utolsósorban a ruha minőségén is múlik: finom merin gyapjúból készül. Ez nem veszi át a testszagot, nem lesz ázottkutyaszagú, nem veszti el a formáját, és nem szúrós, nem vált ki viszketést. A merino gyapjú különlegessége, hogy kiváló hőszabályozó és nedvességelvezető tulajdonságú, azaz hidegben melegen tart, melegben hűsítő hatású. Ahogy a cég honlapján is írják: a merino gyapjú lehetőséget ad arra, hogy kevesebb holmival élhess, és több dolgot tehess meg azok közül, amiket szeretsz.

A gyapjú az ausztrál Ashmore családi farmról származik. KÉP: Wool&

Az alapruha néhány fazonban (Sierra, Willow, Rowena) és 1-4 színben, de több méretben kapható, bármilyen kiegészítővel egyedivé tehető. A ruhát a vásárlók (és versenyzők) többsége naponta legalább 8 órán át viseli. Legtöbben munkába hordják, de volt, aki túrázni indult el benne. A mosás gyakoriságáról mindenki maga dönt. Volt, aki a 100 nap alatt legfeljebb a hónaljrészt öblítette át néhányszor, mások (kisgyerekesek például) gyakrabban mosták. 

A kihívásnak nem az a lényege, hogy meg kell szenvedni az eredményért. Sokkal inkább a megfelelési/öltözködési kényszer alóli felszabadulás a vezérelv: ha nem kell minden reggel "kicsinosítani" magunkat, akkor nem is csúszunk bele döntéshozatali kifáradásba (decision fatigue). Ez azt jelenti, hogy minél több döntést kell meghoznunk, annál nagyobb a kockázata, hogy tévesen mérlegeljük a szempontokat, és rossz döntéseket hozunk. Sok vállalatvezető ezért visel mindennap ugyanolyan vagy hasonló ruházatot (ld. Zuckerberg szürke pólója). 

KÉP: Wool&

A Wool&-ruha igazi alapdarab lehet, megbízható eleme egy kevés számú holmiból álló, de sokféleképpen variálható "kapszula-gardrób"-nak. Ez a koncepció szembe megy a mai divatszemlélettel, amely azt sulykolja, hogy csakis az öltözködés alkalmas a személyiségünk kifejezésére. Ezzel belerántanak bennünket egy olyan pazarló felhalmozásba, amely nem felel meg a fenntarthatóság eszméjének. A környezetszennyező divatipar felelős a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10 százalékáért, és a szennyvíz-kibocsátás 20 százalékáért. Korábbi posztjaim a Japánban terjedő extrém minimalizmusról, a Gardrób Tömeg Indexről, vagy a 15 tárggyal is boldog férfiról a linkekre kattintva olvashatók.

A 100-napos kihívás teljesítésében a Facebookos rajongói tábor is segíti azokat, akik mondjuk a 62-ik napjukon elcsámpulnának egy másik outfit irányába. A ruhák körül szerveződő közösség új ötleteket, új erőt ad a további viseléshez. Olyannyira, hogy egyesek már azt is belengették, ha elérték a 100 napot, folytatják a kihívást 365-ig. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Általában szarvasra, vaddisznóra vagy borzra gondolunk, ha szóba kerül, milyen akadályt jelent az élővilág számára a közúthálózat. Pedig az előbbieknél sokkal apróbb élőlények, a beporzó rovarok, köztük a méhek sem tudják leküzdeni a végtelen aszfaltkígyót. Amennyiben viszont nem képesek bejárni a teljes területüket, csökken a beporzott növények száma, vagyis azok termése. Mindennapi élelmiszereink 70-75 százaléka múlik a beporzó rovarokon, óriási tehát a tét.

Nektárt gyűjtő méh. KÉP: Unsplash

A világ közútjainak hossza jelenleg mintegy 32 millió kilométer, ez a szám becslések szerint 2050-ig további 24 millió kilométerrel nőhet. Magyarország rendelkezik Európában az egyik legsűrűbb úthálózattal, tanulságos lehet az a friss kutatás, amellyel a Michigan Egyetem biológusai próbálták meghatározni, milyen mértékben szab gátat a beporzást végző rovarok munkájának egy átlagos közút.

Virágzó cserepes növényeket helyeztek el az út egyik oldalán (A), aztán a túloldalon (B), majd ahhoz hasonló távolságban az A-helyszín oldalán (C). Az A-helyszínen elhelyezett virágokra a pollent helyettesítő, fluoreszkáló pigmentport hintettek, és egy nap elteltével megszámolták, hogy a B és C helyszínen hány virág színeződött el.

A kutatók arra is odafigyeltek, hogy ne pusztán a befestékeződött szirmokat vegyék számításba, hanem csakis a festékessé vált bibéket, hiszen így összpontosíthattak a kifejezetten beporzást végző rovarokra (a szirmokat a szél is befestékezhette). Az eredmény szerint a B helyszínen 34-50 százalékkal kevesebb beporzás történt, mint az A és C helyszíneken. A beporzást 97 százalékban méhek végezték.

Poszméh repült az út mellett a kutatók által elhelyezett méhbalzsam (Monarda fistulosa) virágjára. KÉP: Chatura Vaidya U-M

A Michigan Egyetem kutatása azt is meghatározta, hogy minél szélesebb a burkolt útfelület, annál kisebb az esélye annak, hogy a beporzó rovarok képesek átjutni rajta. A három vagy több sávos utak még a nagytestű, erősebb rovarfajok számára is leküzdhetetlenek.

A kutatók azt javasolják, hogy az autópályák felett átívelő felüljárókra, legyenek azok vadátkelők, illetve gyalogos vagy közúti felüljárók, telepítsenek több virágzó növényt (akár virágládában is), amelyek segítenék a rovarok átkelését a túloldalra. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ahogy beköszöntött a koranyár, megjelentek a levéltetvek a kerti növényeken. Ezek az élősködők a növény nedveivel táplálkoznak, nagy mennyiségben lepik el a fiatal hajtásokat, bimbókat, illetve a levelek hátulját.

A levéltetű ellepi a fiatal hajtásokat. KÉP: Wikipedia

Ahol tetű van, ott hangya is van, mivel utóbbi nagyon kedveli az előbbi által kibocsátott mézharmatot (ez egy cukros váladék). A levéltetű azért is káros a növényre nézve, mert a tetvek szívogatják a növény nedveit, illetve a mézharmat hozzájárulhat a penészgombák megtelepedéséhez. Úgyhogy nagyon fontos a levéltetvek irtása, de lehetőleg természetes módon. Széles spektrumú "bolti" rovarirtószert már csak azért sem szabad használni, mert az nemcsak a tetveket pusztítja el, hanem azokat a rovarokat is, amelyek éppen a tetveket fogyasztják nagy mennyiségben, mint a katicabogár vagy a fürkészdarázs. 

A vacsora tálalva! KÉP: Unsplash

Korábban is írtam házilag készíthető permetszerekről, illetve a tavaszi lemosó permetezésről.

A levéltetvek ellen a permetezés mellett még kétféle stratégiával veheted fel a harcot.

1. Illóolajos permetezés

Érdemes venni egy kompressziós permetező flakont. KÉP: Unsplash

Kétféle módon történhet: vagy direkt illóolajat keversz el vízzel, és ezzel permetezed be a tetűfertőzött hajtásokat, leveleket, vagy pedig illóolaj tartalmú növényeket összeturmixolsz forró vízzel, majd lehűtve és leszűrve áttöltöd egy permetezősflakonba, és azt használod. Az illóolajos permetezéshez ajánlom a rozmaringot, ebből kb. 20 cseppet rázz össze 1 liter vízzel. A turmixhoz használhatsz fokhagymát, mentát, levendulát, körömvirágot, metélőhagymát, édesköményt, oregánót, kakukkfüvet,  ezekből nagyjából 1 maréknyi kell 1 liter vízhez.

2. Növénytársítás

Darázs a mézvirágon. KÉP: Pexels

Védendő növényünk mellé érdemes olyan növényeket ültetni, amelyek erős illatukkal elriasztják a környéken megjelent élősködőket, illetve kedvelik a tetvek természetes ellenségei, és amelyek onnan majd átjárnak a tetvekből is csemegézni. A fürkészdarázs kedveli az ernyősvirágúakat, nosza, ültessünk a rózsa mellé kaprot, ánizst, köményt, koriandert. A kerti virágok közül hasznodra lesz a körömvirág, a százszorszép, vagy a mézvirágként is ismert illatosternye. Persze olyanokat is ültethetsz, amelyeket az illóolajos permezetéshez használtál, mint például fokhagymát, rozmaringot, mentát, levendulát.

3. Tetűmágnes ültetése

Az árvácska olcsó és két évig élő virág. KÉP: Pexels

Azt is megteheted, hogy a védendő növény mellé olyan növényt ültetsz, amely a levéltetű számára vonzóbb, mint a védendő növényed. Ha beválik a fortély, a tetvek átmasíroznak a tetűmágnesre, nyomukban a hangyákkal, a védendő növényed pedig fellélegezhet. A levéltetveket vonzza a kapor, az árvácska, a hajnalka, a zsálya, a bársonyvirág (büdöske), és a muskátli.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna