A szigorú boltzár miatt (is) meg kell becsülni a 2021-es nőnapra kapott virágot, törekedni kell arra, hogy minél tovább szép és friss maradjon a vázában. Ehhez nyújt segítséget az amerikai Massachusetts Egyetem kertészeti tanszékének tanulmánya, amelyet az alábbiakban kivonatoltam. Sőt, ha lejjebb görgetsz, még egy összesítést is találsz a különféle virágok eltérő igényeiről.

KÉP: Pexels

A vágott virágok különféle fiziológiai változásokon mennek keresztül, miután levágták a szálakat a tőről. Az optimális állapot (=minél hosszabb frissesség) érdekében oda kell figyelni a vázában lévő víz összetételére, a helyiség hőfokára, a betegségek megelőzésére. 

Még mielőtt belemélyedünk a tartósító oldat készítésébe, hadd tanácsoljam, hogy amint megkaptad a virágot, tedd azonnal vízbe, de még előtte metszőollóval vágj le egy kicsit a szár végéből ferde metszéssel, hogy megnyisd a szállítás közben valószínűleg összeszikkadt szár vízfelvételi képességét. Ha nincs metszőollód, használhatsz egy sniccert is vagy egy pengét. A lényeg, hogy a vágás ne legyen roncsolt felületű. A japán virágrendezés (ikebana) művészei állítják, hogy a vágás víz alatt történjen, tehát a szár és a metszőolló is vízbe legyen merítve, mert ezzel megakadályozod, hogy légbuborékok jussanak a szárba, és "eldugítsák" a vízfelvétel útját. Továbbá érdemes a vízszínt alatti leveleket és töviseket eltávolítani a szárról, mert azoktól gyorsabban megposhad a víz.

Cukor! A Massachusetts Egyetem kertészeti szakemberei szerint azért kell valamennyi cukrot adni a váza vízhez, mert a virágokat még azelőtt vágják le, hogy teljesen kifejlődtek volna. Márpedig a bimbók kinyílásához, teljes virággá fejlődéséhez szénhidrátra van szüksége a növénynek. Bizonyos mennyiségű szénhidrátot tárol a levelekben és a szárban, de ez nem feltétlenül elég a virág kinyílásához. A növény anyagcseréje miatt még a teljesen kinyílt virág is igényel tápanyagot. Ha a tárolt szénhidrát mennyisége alacsony, a levelek és a virágok gyorsan elhervadnak, illetve alacsony CH-szintnél a szirmok fakó színűek lesznek. Az étkezési cukor teljesen megfelelő a növények szénhidrátigényének fedezésére, de mivel a cukros oldatban könnyebben szaporodnak a mikroorganizmusok, ezért a víz fertőtlenítésére is szükség lesz (lásd lejjebb).

A cukor optimális mennyisége a virág fajtájától függ, de a legtöbb virág az állandó 2 százalékos cukoroldatot hasznosítja legjobban. Ezt az oldatot úgy tudod előállítani, ha 20 gramm kristálycukrot feloldasz egy liter vízben [20 gramm cukor = kb. 4 csapott kiskanál kristálycukor, de függ a kanál méretétől, érdemes inkább konyhai mérlegen ellenőrizni -- A szerk.]. Az oldatot mindennap frissen készítsd el, hiszen a növény felszívja a tápanyagot. 

Löket-módszer: A vágott virág "felturbózásához" használt módszer, ha éjszakára nagyon cukros vízbe állítod, amitől felhalmozódik a szárban és a levelekben a virág kinyílásához szükséges cukor. A kardvirágot pédául lehet 20 százalékos cukoroldattal "meglökni", ettől még a csúcsán lévő bimbók is kinyílnak, nagyobbak lesznek, és a szár is tovább bírja a vázában. De ez a módszer nem mindegyik virághoz alkalmas.

Fertőtlenítő! Ahhoz, hogy a cukros oldatban ne szaporodjanak el a kórokozók, fertőtlenítőszerre van szükség. Vágott virágokhoz az optimális oldat 50 ppm hipó vagy más fertőtlenítőszer, vagyis 1 ml 1 liter vízhez. Az 1 ml patikában kapható szemcseppentővel adagolható ki legkönnyebben, ha nincs ilyened, akkor tényleg csak néhány cseppet tegyél a vízbe, nehogy túl erős legyen. A hipó a nap folyamán lebomlik a vízben, de hát a cukor miatt úgyis naponta frissen kell készítened az oldatot. A hipó a szár elszíneződését okozhatja.

Citromsav! A tartósító (cukros-hipós) oldat kulcsfontosságú eleme a citromsav, amely az oldat pH-értékének csökkentésével javítja a víz felszívódását a szárban, ezzel megakadályozva a hervadást. Ha a virág már hervadtan érkezik a nőnapi köszöntésre, érdemes tisztán citromsavas vízbe tenni őket (cukor nélkül), hűvös és sötét helyre fél napra. Utána át lehet tenni a fent részletezett cukros oldatba. Citromsav kapható patikában és minden élelmiszerboltban. Az optimális oldat töménysége vízminőségtől függően 350-500 ppm, nagyjából 1 gramm kell 2 liter vízhez. Akinek van indikátorpapírja, állítsa be úgy a víz savasságát, hogy a pH-érték 3,5 legyen.

Tartósító oldat receptek: 
1 db 0,33 l-es cukros és citromos szénsavas üdítőhöz adj 3 x 0,33 l vizet és 1,2 ml hipót
vagy
2 evőkanál friss citromlevet, 1 evőkanál cukrot, 1/2 evőkanál hipót keverj el 1 liter vízben. Cseréld mindennap!

Melyik virág milyen töménységű cukoroldatot igényel?

NÁRCISZ: nem igényel cukros oldatot, ezért ne tedd más virágokkal össze a vázában
GERBERA: akár 6%-os töménységű is lehet a cukoroldat
KARDVIRÁG: 4-6%-os oldat mindennapra, illetve 20%-os oldat a virágzást segítő éjszakai "löket"-hez
LILIOM: 2-3%-os oldat mindennapra, de ennél töményebb oldat a levelek sárgulását okozhatja
MARGARÉTA: legfeljebb 0,5%-os cukoroldat, de inkább ne tegyél cukrot a vázába
BAZSARÓZSA: 2%-os cukoroldat segíti a virágok nyílását és tovább eláll a vázában a virág
FÜZÉRAJAK: 2%-os oldatban kétszer hosszabb ideig eláll a virág
OROSZLÁNSZÁJ: 1,5%-os cukoroldatban a szár csúcsán lévő bimbók is kinyílnak és színesebbek lesznek
TAVASZI LEDNEK: éjszakára tedd 4%-os cukoroldatba, nappalra 2%-os oldatba
TULIPÁN: nem igényel cukros oldatot, vagyis legfeljebb nárcisszal tedd össze egy vázába, és csak hipót tegyél a vízbe

A többi virágfajtát tedd átlagos cukoroldatba.

+1 tipp: Amikor mindennap cseréled a vizet, alaposan mosd ki a vázát is, erre az időre is tedd vízbe a virágot, és roncsolásmentesen csípj le egy kicsit a szár végéből!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Az ENSZ friss jelentése szerint évente 970 millió tonna élelmiszert pazarlunk el, ami a világon megtermelt mennyiség 17 százaléka. Az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez Te is hozzájárulhatsz, ha a megvásárolt, de fel nem használt élelmiszereket megpróbálod valamilyen fogásba beilleszteni. Vegyük például a száraz kenyeret: múlt héten kutyasétáltatás közben lőttem ezt a képet, valaki egy egész csomag kenyeret dobott a kukába. Ez egyszerűen döbbenetes. Gondolj bele, ahhoz a kenyérhez meg kellett termelni a gabonát, azt be kellett szállítani a malomba, onnan liszt ment a pékségbe vagy kenyérüzembe, ott sok energia és hozzávaló ráfordításával alakult csomagolt kenyérré, amit kiszállítottak a boltba, ahol nem kevés pénzért megvette az illető, majd hazavitte -- és kidobta.

Pedig számtalan módja van annak, hogy a maradék kenyeret felhasználjuk, a világ minden táján születtek erre receptek, tele van velük a net. De prézlinek is könnyen elkészítheted: a szikkadt kenyeret szeletekre vágod, szétteríted egy tepsiben, és vagy hagyod magától teljesen kiszáradni, vagy a sütőt legalacsonyabb hőfokra állítva kiszárítod a kenyeret. Utána nagyobb darabokra töröd, dió- vagy húsdarálóval, esetleg robotgéppel ledarálod, és kész. Nemcsak panírozáshoz használhatod, hanem krémlevesek vagy saláta tetejére szórva, illetve párolt zöldséghez keverve.

Tepsiben sült bundás kenyér

A hagyományos bundás kenyér olajmentes rokona. Egy tepsiben egymás mellé fekteted a kenyérszeleteket, majd összekeversz tojást, tejfölt, aprított fokhagymát és sót, ezt ráöntöd a kenyérszeletekre, megszórod reszelt sajttal és középmeleg sütőben fél óra alatt összesütöd. Recept ide kattintva elérhető.

Pan Catalán

KÉP: CKBK

Ez a spanyol recept nagyon egyszerű: a megpirított kenyérszeletet egyik oldalán végigdörzsölöd félbevágott fokhagymával, csepegtetsz rá kis olívaolajat, és egy jó érett paradicsomot is eldörzsölsz rajta (a héját kidobod). Fogasztás előtt durva szemű tengeri sóval meghinted. Lehet egy szelet sonkát is rátenni.

Panzanella saláta

KÉP: Veggiemom

Az olasz recept szerint néhány szelet kenyeret összetépsz nagyobb darabokra, tepsiben megpirítod. Utána összeforgatod felaprított paradicsommal, bazsalikommal, lilahagymával, fokhagymával, olaj- vagy kapribogyóval és mozzarellával. Sózod, borsozod és meglocsolod olívaolajból és balzsamecetből kevert öntettel. Fogyasztás előtt hagyd néhány percig állni, hogy kenyér magába szívhassa az ízeket.

Ribollita leves

Egy nagy fazékban felforrósítasz 2-3 evőkanál (olíva)olajat, és megpárolsz rajta összevágott sárgarépát, szárzellert, vöröshagymát, póréhagymát, fokhagymát. Utána hozzáadsz meghámozott és összetört paradicsomot, zöldség alaplevet, vizet. Felforrás után fél órát alacsony hőfokon rotyogtatod, majd ízesíted sóval, borssal, oregánóval (kakukkfűvel), hozzákeversz finomra vágott fodroskelt, és konzerv fehérbabot (leöblítve), és még néhány percig főzöd, amíg a kel megpuhul. Tálaláskor először egy szelet fokhagymás pirítóst teszel a tányérba, és erre szeded rá a forró levest. Recept ide kattintva elérhető.

Pappa al pomodoro leves

Olívaolajon megpárolsz vöröshagymát és egész fokhagymát, ráöntesz apróra vágott paradicsomot, néhány deci vizet, sózod-borsozod és néhány percig főzöd. Hozzáadsz kis kockákra tépkedett kenyeret és még egy kis vizet, majd 15-20 percig tovább főzöd. A végén bazsalikomot, chilipaprikát dobsz bele, és összeturmixolod. Tálaláskor meglocsolod olívaolajjal. Recept ide kattintva elérhető.

Gombás-póréhagymás strata

KÉP: Mother Earth Living

Az olaszoknak tényleg rengeteg receptjük van szikkadt kenyérre! A strata "rétegek"-et jelent, amolyan rakott kenyérfelfújt vagy csőben sült kenyér. Ehhez például szárított gombát beáztatsz, majd miután megszívta magát, felaprítod póréhagymával együtt, hozzádobsz préselt fokhagymát és kakukkfüvet, sózod-borsozod és vajon megpárolod. Közben összeturmixolsz tejet, fehérbort, tojást, és belekeversz reszelt sajtot, illetve a kicsit kihűlt gombás keveréket. Egy mély tepsiben elterítesz kenyérkockákat, ráöntöd a zöldséges mártást és közepesen forró sütőben összesütöd.

Angol kenyérpuding

KÉP: Simply Recipes

A bourbonba áztatott mazsolát gyerekek esetében el lehet hagyni, de a többi hozzávaló: összetépkedett szikkadt fehérkenyér, amit tejből, tojásból, cukorból és vajból készült szósszal leöntesz, előtte ízesíted vaníliával és fahéjjal. Az egészet összesütöd és már eheted is!

Libanoni fattoush saláta

KÉP: Purple Carrot

Apróra tépett salátalevelekhez keverj vékonyra szeletelt édeskömény-gumót, annak az összeaprított leveleit, felkarikázott hónapos retket, lilahagymát és uborkát, aprított mentalevelet, vérnarancs-cikkelyeket vagy koktélparadicsomot, majd öntsd le citromléből, őrölt feketeborsból, szomákból (sumac) és olívaolajból készített öntettel. Végül forgasd össze kis darabokra vágott, megsózott és megpirított pitakenyérrel.

Skordalia

KÉP: Kali Orexi

Ezt a görög mártogatóst kenyérrel vagy krumplival is elkészítheted. Alapja a szikkadt és beáztatott kenyér (vagy főtt krumpli), amit jó sok aprított fokhagymával (innen a neve, skordo), olívaolajjal, ecettel, sóval, valamint dióval vagy mandulával krémesre turmixolsz. Fogyaszthatod melegen vagy hidegen!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az északi félteke tavai közül 179 tó a következő évtized során tartósan jégmentessé válhat a globális felmelegedés miatt, és ugyanez fenyeget 5700 állóvizet a 21. században. A témával foglalkozó kanadai York Egyetem kutatócsoportja évek óta publikál tanulmányokat a témában, 51 ezer tóra készítettek a 2020-2098 közötti időszakra előrejelzést. Legfrissebb kutatásukba a Balaton is bekerült, mint az egyre ritkábban befagyó nagy tavak egyike.

Így festett a befagyott Balaton 2011. januárjában KÉP: nviki89/Flickr

A témáról kérdeztem Dr. Istvánovics Vera tókutató biológust, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagját.

365 Zöld ötlet: A kanadai kutatók szerint a melegebb átlaghőmérsékletű levegő és a jégtakaró hiánya miatt fokozódhat a téli párolgás, ami veszélyeztetheti az adott tavak körüli ivóvízbázisokat, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben.

Istvánovics Vera: Érdemes volna szétválasztani a régiókat, nem szerencsés egyben tekinteni az északi féltekét, nagyon eltérőek az egyes országok klimatikus jellemzői.

365Zö: De azért elfogadhatók a kutatás megállapításai?

IV: Télen nem olyan vészes mértékű a párolgás, mert az nagyban függ a hőmérséklettől. Magyarországon például az éves párolgás 900 milliméter, ennek 20-25 százaléka esik a téli félévre. A párolgás nem lineáris függvénye a hőmérsékletnek: nyáron, amikor 25-30 Celsius-fokos a nappali hőmérséklet, sokkal több víz párolog el, mint a téli hidegben. A másik fontos tényező a levegő páratartalma, idén télen is sokszor volt 90 százalék fölött, ezért nemhogy többletpárolgás nincs, hanem egyenesen kicsapódik a levegőből a pára, például ködszitálás formájában. A kanadai mínusz 20 fokban nem csapódik ki a köd, mert abban a hidegben már minimális a páratartalom. De Magyarországon az elmúlt hónapokban nulla fok körüli volt a hőmérséklet, ebben nem jellemző a párolgás. Szelesebb napokon persze jobban párolog. Összességében, nálunk nincsenek 6-8 hónapra befagyva a tavak, mint Kanadában. A Balaton nagyon hideg teleken két hónapig lehet befagyva, tehát a jégtakaró nem befolyásolja olyan mértékben a párolgást.

365Zö: Van olyan szempont, amely miatt mégis aggódnunk kellene?

IV: Nálunk a globális felmelegedés kísérőjelenségei közül inkább a csapadék mennyisége és eloszlása számít. Magyarország szemiarid terület, kevés a csapadék. Kanadában sokkal több a csapadék, sekély a talaj, sok a mocsaras-vizes terület. Nálunk, ha nyáron esik egy nagy eső, a kiszáradt talaj szivacsként szippantja be a csapadékot, nem keletkezik belőle semmilyen lefolyás. Az utóbbi öt esztendőben az egész évet tekintve megvolt az átlagos csapadékmennyiség, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen volt. Aszályos a tavasz, utána nyáron esik ugyan csapadék, de annak egy hányada menet közben elpárolog, másik része el sem éri a talajt, mert a növények lombozata felfogja. Ami pedig belekerül a talajba, azt a növények gyökérzete felszívja, tehát alig valamennyi éri el a talajvizet. A mi ivóvízkincsünket jobban fenyegeti ez a veszély, mint a jégmentesség hatása.

365Zö: Milyen hatással van a jég egy tóra?

IV: A jégtakaró elszigeteli a vizet a levegőtől, és így az oxigén nem jut be a vízbe. A jég is különböző lehet, amikor tiszta és átlátszó, alatta akár több oxigént termelnek az üledék felszínén az algák, mint amennyi szenet nyáron megkötöttek. De ez a téli oxigéntelítettség ritka eset, mert általában a jégtakarót hó fedi be, és ettől sötét lesz a jég alatt. Amikor a jég olvadozik és megváltozik a szerkezete, akkor is csak a fény egy részét engedi át. Tehát az a tipikus helyzet, hogy a jég alatt sötét van, leáll a fotoszintézis, a jégpáncél miatt légcsere sem lehetséges, és elfogy az oxigén. A hideg vízben a halak anyagcseréje lelassul, ezért nem fulladnak meg az oxigénhiányos vízben. 

365Zö: Lehet, hogy nem is baj, ha nem alakul ki jégtakaró?

IV: Az lenne a természetes nálunk, hogy időnként van valamennyi jég. Hatása lehet a jégmentességnek a hínárok túlszaporodása, mert a növényeknek a téli túlélést biztosító szervei  jobban áttelelnek. Persze az is igaz, hogy a hínárok vegetatív módon is gyorsan szaporodnak: hajtásdarabok törnek le róla, azokat elsodorja a víz, és más helyen legyökereznek. Lehet, hogy ettől a folyamattól jobban függ a hínarak túlszaporodása, mint a téli túléléstől. Ugyanakkor a hínárra más tényezők is hatnak, a szél- és áramlási viszonyok befolyásolják a szaporodását. Az algákkal más a helyzet: szaporodásuknak két csúcspontja van, a tavaszi nagyobb, a nyári kisebb. Amikor a tavasszal felmelegedő vízben beáll a hőrétegzettség, a korai algák eltűnnek. Ekkor egy ideig tiszta a víz, aztán a nyár érkezésével szaporodni kezdenek a nyári algák. Ha a tavaszi csúcs hamarabb elindul és nagyobb lesz, akkor a nyári algák mennyiségét ez csökkenteni tudja. Ezt a hatást mély tavakban mutatták ki, ahol nyáron stabil hőrétegezettség alakul ki – a mi sekély tavainkban eddig legalábbis nem vettük észre, hogy a jégtakaró jelenléte vagy hiánya befolyásolná az algák mennyiségét.

Az űrből is látszik az algavirágzás KÉP: Európai Űrügynökség/Flickr

365Zö: Érdekes, ezt pont fordítva gondoltam, hogy ha tavasszal nagy az algatömeg, akkor a nyári mennyiség is nagyobb lesz…

IV: Egy átlagos tó vizében 40-50 algafaj él. Ezek közül egy adott pillanatban a mennyiség zömét egy-két faj adja, de az változik, hogy melyik időszakban mely fajok lesznek meghatározóak. Tavasszal olyan algák nőnek, amelyek bírják a hideg vizet. A hóolvadással a vízgyűjtő területekről nagy mennyiségű tápanyag érkezik a tavakba, ami szintén kedvez az algák szaporodásának. Nyáron pedig olyan fajok élveznek előnyt, amelyek elviselik a meleget, és ügyes stratégiákkal rendelkeznek ahhoz, hogy beáramló tápanyag nélkül is túléljenek. Az a faj tud gyorsabban nőni, amelyik több tápanyagot tud raktározni. Egy algaegyed 3-4 napig él, utána osztódik, és lesz belőle másik. Ez nagyon gyors folyamat, nem olyan, mint egy erdő.

365Zö: Tehát akkor a tavak fagymentességének nincs különösebb jelentősége?

IV: Ezt így nem állítanám. A tartós jégtakaró alatt az oxigén elfogyhat, ami nem jó sem a növényeknek, sem a halaknak. Az emiatt elpusztuló élőlényekből nagy mennyiségű tápanyag szabadulhat fel ilyenkor, növelve a tavaszi algacsúcsot. Jég nélkül olyan viszonyok alakulnak ki, amelyek miatt hamarabb elfogy az algák tápláléka, és ez hatással lehet a nyári algacsúcs idejére és nagyságára. A jégmentesség hatását sekély tavakban nem annyira vizsgálták, mint mondjuk az idézett kanadai kutatók a mély tavakat. Nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet annak, hogy nem fagy be a Balaton, ez mindenképpen vizsgálandó kérdés. 

365Zö: A halállomány jobban szaporodik, ha nincs jég?

IV: Ezt is nehéz megmondani. A víz hőmérséklete jégtakaró alatt és anélkül is ugyanúgy 4 Celsius-fok, ám a halak többsége nem algával táplálkozik, tehát annak mennyisége nincs hatással a halállományra. Az elpusztult algát az árvaszúnyoglárvák eszik meg, és azokat fogyasztják a halak. Néhány évtizede a busát telepítették be a Balatonba, mert azt várták tőle, hogy kiirtja az algát. De kiderült róla, hogy jobban kedveli a zooplanktont. A ponty és a többi halfaj nem az algát eszi, hanem azokat a kisebb-nagyobb állatokat, amelyek az algán nőnek meg.

Túlszaporodott algától zöld a víz Balatonszabadinál
KÉP: Egerszegi Zita UNDP/Flickr

IV: A tóban élő fajok létezésének alapja a szerves anyag, amit az algák állítanak elő. Ha több az alga, akkor a tápláléklánc felsőbb elemeiből is több lehet. Egy horgász örülni fog a hatalmas halaknak, egy fürdőző nem lesz boldog az algazöld víztől. De a jó és rossz emberi fogalmak, a Természetnek mindegy, hogy kinek mi a jó – a körülmények hatására indulnak be a változások. Nem tudom megmondani, hogy egy sekély tó esetében milyen következményei lehetnek a fagymentességnek. Az biztos, és ebből a tanulmányból is látszik, hogy régen a Balaton gyakran befagyott hetekre-hónapokra, és erre egyre kevésbé lehet számítani a globális felmelegedés következtében. Ennek biztos lesz hatása, de hogy milyen hatása, azt vizsgálni kellene. Az is nagy kérdés, hogy a hatás csupán átmeneti-e, tehát most jég híján több az oxigén a vízben, vagy hosszabb távon is érvényes lesz, vagyis a tó egész évi állapotára hat majd. Ezt még nehezebb vizsgálni, mint a pillanatnyi hatást, de szükség lenne rá, mert hátha fontos eredményre jutunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

Egy 19. századi természetbúvár által megfogalmazott szabály kavar vitát a 21. századi biológusok körében. Az 1800-as évek kezdetén a természettudósok több megfigyelést is leírtak, amelyek a környezeti hőmérséklet ökológiai és evolúciós következményeire vonatkoztak.

Az egyik szabály például, hogy a mérsékelt égöviekhez képest a trópusokon élő állatoknak nagyobb a fülük vagy a csőrük, mert az hatékonyabb hőleadást képes biztosítani. Egy másik szabály szerint egyazon állatnemhez tartozó fajok közül annak van a nagyobb testmérete, amelyik közelebb él a Föld valamelyik pólusához, mert a nagy test kedvezőbb a hővesztés megelőzéséhez: gondoljunk csak a hatalmas jegesmedvére, illetve a délebbre élő, sokkal kisebb feketemedvére.

A macskabagoly két színváltozata
KÉP: Paul Sutton és Don Robinson / Flickr

Constantin Gloger német biológus nevét viseli az az 1833-ban megfogalmazott szabály, amely azt mondja ki, hogy az állandó testhőmérsékletű állatfajok közül a nagyobb páratartalmú, melegebb éghajlaton élő fajok egyedeinek általában sötétebb a színük, mint a szárazabb és hidegebb tájakon honosoké. A tudósok úgy vélték, emlősök esetében a sötétebb szőrzet és bőr védelmet nyújt a Nap ultraibolya sugarai ellen, amelyek az Egyenlítő mentén perzselő erővel érik el a földfelszínt. A madaraknál pedig a sötétebb tollazatot kialakító eumelanin pigmentek a bakteriális fertőzések ellen is hasznosak lehetnek, márpedig ez jelentős előny a trópusokon.

A régi szabályokat 2020 nyarán porolta le két őslénytan-kutató: Li Tian a Kínai Földtudományok Egyetemről és Michael Benton, a Bristoli Egyetem munkatársa arra próbálta alkalmazni az elméleteket, hogy megjósolják, miként változtatja meg a klímaválság az állatok testi adottságait. Gloger-szabálya szerint ugyebár a legtöbb állat sötétebb lesz a globális felmelegedés miatt. Vagy nem.

A Current Biology szakfolyóiratban ugyanis azóta is több publikáció jelent meg a témáról, és bizony a szakemberek véleménye korántsem egységes. Kaspar Delhey a német Max Planck Intézet ornitológusa, aki Ausztráliában dolgozik, és néhány éve szakmai fórumot indított azért, hogy a Gloger-szabályt felülvizsgálják. Tian és Benton kutatására válaszul Delhey és kollégái is közölték elméletület: szerintük a páratartalomnak vajmi kevés köze van a színhez. A párás éghajlaton dúsan zöldellő növények nagyobb árnyékot vetnek, amelyben egy sötét színű állatnak könnyebb elrejtőznie a ragadozók elől. Számos forró vidék egyúttal párás levegőjű is, de például a legsötétebb madarak a száraz és meleg Tasmániában élnek.

Delhey szerint, ha a páratartalmat kivesszük a számításból, Gloger-szabálya a feje tetejére áll: melegebb éghajlaton világosabb állatok élnek. Ez különösen igaz a hidegvérű fajokra. A rovarok és a hüllők testhőmérséklete igazodik a környezetéhez, tehát hideg klímájú vidéken sötétebbek lesznek, hogy több hőt tudjon elnyelni a külsejük. Forró égövön már nincs erre szükség, ezért világosabbak lehetnek, Delhey ezt a "termikus melanizmus hipotézisének" nevezi. 

Tian és Benton válaszul egy olyan esetet írt le, ami az ő elméletük helyességét igazolja: a Finnországban is honos macskabaglyok tollazata általában vörösesbarna vagy szürke, utóbbi a behavazott tájon szolgáltat remek álcát. Ám ahogy az északi országban is mind rövidebb a tél, az 1960-as években még a populáció alig 12 százalékát kitevő vörösesbarna macskabaglyok aránya 2010-ben már 40 százalék volt.

Elismerik ugyanakkor, hogy az éghajlat befolyásolta színhatás különösen akkor kiszámíthatatlan, amikor mind a hőmérséklet, mind a páratartalom változik. Klímamodellek szerint az Amazonas vidéke forróbbá és szárazabbá válik, ami egyenes út a világosabb színű állatok felé. Ám Szibéria sarkvidéki erdei melegebbé és párásabbá válhatnak, amely esetben ellentmond egymásnak a két alapfeltétel. Márpedig a fizikával vagy a kémiával szemben a biológia törvényei nem abszolútak, mondta Benton: "Ez nem olyan, mint a gravitáció". 

Lauren Buckley, a Washington Egyetem biológusa szerint az elmélet nem igaz például a pillangókra, amelyek szárnya a színtől függetlenül csak egy bizonyos ponton nyel el hőt. Szerinte azt kellene vizsgálni, hogy az adott élőlény milyen kölcsönhatásban van a környezetével. A színváltozatok elemzéséhez pedig azt ajánlja, hogy az eredeti élőhelyeken lefotózott egyedeket hasonlítsák össze a világ múzeumaiban őrzött példányokkal, jóllehet a preparált állatok színe idővel kifakulhat. Ám sietniük kell: a klímaválság miatt egyre pusztulnak az élőhelyek, mind több és több faj tűnik el véglegesen. Nemsokára talán már nem lesz mit összehasonlítani.

VIA Science

Nemcsak Budapesten jelent súlyos problémát a légszennyezés, hanem Flandria legnagyobb városában is. A Flamand régió a belga királyság északi részét foglalja el, és hírhedt a járműforgalmáról. Az európai városok közül Madrid után Antwerpenben mérgezik legnagyobb mértékben dízelautók a levegőt. A helyzetet súlyosbítja ezernyi teherautó is, amelyek innen, Európa második legnagyobb tengeri kikötőjéből hordják az árut a kontinens minden országába. Nem kedvez a levegőminőségnek az a jogszabály sem, amely arra ösztönzi a belga vállalatokat, hogy fizetésemelés helyett céges autót és benzinkártyát adjanak a munkavállalóiknak, írja a Phys.org tudományos hírportál.

Egyre több szakmai és civil kezdeményezés áll ki a légszennyezés csökkentése érdekében, a forgalomcsillapítás és az elektromos járművekre való áttérés szükségességét hangoztatva. Egy új projektben együttesen lépnek fel: az Antwerpeni Egyetemen kifejlesztett műszerrel helyi lakosok mérik a légszennyező anyagok jelenlétét. Nem is akárhogy!

A mérőműszert ugyanis beépítették egy játékbabába, amelyet babakocsiban lehet a városban ide-oda tologatni. "A feladatra százával jelentkeznek az antwerpeni szülők és nagyszülők", mondta Roeland Samson biomérnök professzor az AFP hírügynökségnek. Ő fejlesztette a babát, amelyet Claire-nek nevezett el: a név az angol Clean Air for Everyone (Tiszta levegőt mindenkinek) jelmondatból alkotott mozaikszó. 

A baba belsejében három elektromos érzékelő kapott helyet, amelyek a szállópor, korom és egyéb légszennyezők szintjét mérik menet közben minden tizedik másodpercben, és rögzítik a meteorológiai adatokat is, például a szélsebességet. A babakocsizásra jelentkezők egy-egy délutánt vállalnak, amelynek során a Samson által meghatározott útvonalakat járják be, jellemzően több kilométeres sétákat megtéve. 

Mivel a légszennyező anyagok aránya jelentős mértékben változhat egyik napról, hétről vagy hónapról a másikra, Claire babát egészen novemberig tervezik sétáltatni, hogy teljes képet kapjanak az antwerpeni állapotokról.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A miniháznak (angolul tiny house vagy tiny home) nevezett, gyakran utánfutóként vontatható építmények mérete ritkán haladja meg a 40-45 négyzetmétert. Évtizedek óta ismertek Észak-Amerikában (és világszerte, itt a blogban is írtunk róluk), ám sokan inkább csak afféle hóbortként tartották számon őket, hiszen az amerikai családok átlagosan 240 négyzetméteres házban élnek (2018-as adat). Ez azonban alapjaiban változni látszik, ami összefügghet a koronavírus-járvánnyal: egy új felmérés szerint 56 százalékuk szívesen költözne miniházba városi zöldövezetben vagy vidéken – persze a beköltözés mellett más tippjeik is vannak a kihasználására.

KÉP: Ben Chun/Flickr

A miniházak mellett egyre több érv szól. Az alacsony rezsiköltség az első otthonukat kereső fiatalokat vonzza (akiknek még nincs sok cuccuk), illetve a nyugdíj előtt állókat (akik már rájöttek arra, hogy a sok cucc nem boldogít). Az első otthonukat keresők 86 százaléka megfontolná miniház vásárlását, hiszen ezek sokkal alacsonyabb lakáshitelből, vagy akár anélkül is kijönnének. Az így megteremtett pénzügyi függetlenség sokak számára fontos.

KÉP: Modern Tiny Living

Amerikában is hiány van megfizethető lakásokból, az elmúlt években a lakásárak felfelé mozdultak, ám a fizetések stagnáltak. Egy átlagosnak tekinthető, 233 400 dolláros "kezdőotthon" az amerikaiak 53 százaléka számára volna elérhető (esetleg hitellel), míg egy 30-60 ezer dolláros miniházat 79 százalékuk azonnal ki tudna fizetni. 

KÉP: Häuslein

A miniház mellett szóló érvek között vezető helyen találjuk a környezettudatosságot, a gazdaságosságot, a minimalista életstílust, de persze a megkérdezettek 65 százaléka a megfizethetőséget is komoly ösztönzőnek tartja. A válaszolók kétharmada 40 ezer dollárnál kevesebből szeretne miniházat venni.

KÉP: Tiny House

Nagyon érdekes, hogy a miniházat fontolgatók 72 százaléka befektetési céllal is venne ilyen ingatlant. Méghozzá azért, hogy utána hosszú távra kiadja albérlőnek (63 százalék) vagy pedig rövid távra turistáknak (37 százalék), így pluszbevételhez jutva. 

KÉP: Tiny House Scotland

A karantén idején felértékelődtek az olyan helyek, ahová az összezárt családtagok elvonulhatnak dolgozni, pihenni, egy kicsit egyedül lenni. A megkérdezettek 54 százaléka azért venne miniházat, hogy a családi háza mellett felállítva szeparált irodaként használhassa. Sőt, 68 százalékuk azt fontolgatja, hogy kiadná másoknak a miniirodát, ezzel is hozzájárulva a családi költségvetéshez.

KÉP: New Frontier Tiny Homes

A miniházak legfőbb ismérve a sokszínűség, igazán egyedi kialakításokkal lehet találkozni. Az azonban általános elvárásnak látszik, hogy a négyzetméterek száma nem mehet a felszereltség rovására: a válaszolók 60 százaléka szerint a miniházban kell lennie fűtésnek és légkondicionálónak.

KÉP: Häuslein

Emellett létfontosságú a konyha (58%), mindenkinek külön hálószoba (48%), mosási lehetőség (43%) és szép kilátás zöldre (42%). 

VIA Treehugger

Az esőerdők védelmére fejlesztették ki, de a világ bármely területén megmutatja az elmúlt 20 év erdőirtási-ültetési eseményeit a Global Forest Watch (Globális Erdőfigyelő).

A térképen pink színnel jelzik a fakivágásokat, amelyeket
gif-animációként is megnézhetünk az idővonalon

Elképesztően sok funkciót zsúfoltak a World Resources Institute (WRI, magyarul Világerőforrás Intézet, globális kutatási nonprofit szervezet) angol nyelvű térképébe. A faállomány változása mellett elemzést kaphatunk a biodiverzitás vagy a levegőszennyezés mértékéről, csak úgy, mint a helyi klíma vagy területhasználat változásairól.

Az interaktív világtérkép úgy néz ki, mint a Google Maps, azzal a különbséggel, hogy ezt folyamatosan frissítik. A működését irányító tehnológiát az amerikai Maryland Egyetem és a hollandiai Wageningen Egyetem kutatói fejlesztették ki. Amikor a szoftver eltérést észlel a korábbi adatokhoz képest, riasztást ad ki és színjelzéssel hívja fel a figyelmet az érintett területre. A műholdak nagyjából hetente tudnak friss adatot küldeni a Föld minden pontjáról.

Az illegális fairtók az eddiginél sokkal hamarabb, akár már menet közben lebukhatnak, és a szakemberek "egyenes adásban" riaszthatják a helyi természetvédelmi hatóságokat. Egy ilyen közel valósidejű térképnek önmagában is lehet visszatartó ereje, állítja egy tanulmány, amely a Nature magazinban jelent meg. 

Az interaktív világtérkép abban is különleges, hogy nem hátráltatják a képalkotást a felhők. Eddig ugyanis például a trópusi területeken esős évszakban néhol hetekig nem lehetett látni a földfelszínt, és a felhők takarásában az illegális fakitermelők háborítatlanul vághatták tarra az értékes esőerdőket. Az Európai Űrügynökség műholdas radarjai azonban "átlátnak" a felhőkön, és pontos képet szolgáltatnak a GFW-nek. 

A térkép tízméteres pontossággal képes a fairtás helyét meghatározni, azaz egyetlen fa kivágását is jelzi. A természetvédelmi szervezetek mellett hasznát vehetik azon cégek is, amelyek ellenőrizni szeretnék, hogy a nekik felkínált áru valóban fenntartható forrásból származik-e, vagy pedig egy illegálisan tarra vágott területen termesztették-állították elő. És ugyanígy, a térkép azt is megmutatja, hogy hol végeztek erdőtelepítéseket.

VIA npr

Mindössze két perc és négy mozdulat szükséges ahhoz, hogy különösebb szakértelem nélkül bárki elektromossá alakítsa a saját kerékpárját: 1. beteszed az új első kereket, 2. felcsatolod az akkumulátort, 3. rögzíted a pedálszenzort, 4. összedugod a kábeleket. 

A spanyol Unlimited Engineering csapat univerzális készlete majdnem minden kerékpárra felszerelhető. A 2020 júniusában közösségi adományokból elindított gyártás már javában folyik, napokon belül megkapják készletüket az első megrendelők. 

Az alapkészlet 3 kg pluszsúlyt jelent, és a következőket tartalmazza: első kerék 250 wattos motorral, 52V 3Ah 150Wh akkumulátor, gyorsrögzítő az akkumulátorhoz, vezeték nélküli pedálszenzor. Ezzel egy töltéssel 35 kilométert lehet megtenni, legfeljebb 25 km/h sebességgel. 

Az erősebb készlet 4 kg súlyú, abban is különbözik, hogy annak 52V 7Ah 350Wh az akkumulátora, ennek megfelelően akár 85 kilométer lehet a hatótávolsága. A kisebb akkumulátort 2 óra alatt, a nagyobbat 3 óra alatt lehet feltölteni.

Hogy kinek drága vagy olcsó az Unlimited készlete, az majd eldől: az alapkészlet nagyjából 233 ezer forintért (649 euróért) rendelhető, míg az erősebb kit nagyjából 287 ezer forintért (799 euróért).

A videós élménybeszámolókat elnézve azonban nagyon klassznak látszik a két év garanciával érkező fejlesztés.

KÉPEK: Unlimited Engineering

HKZs

2021-ben február 17-én kezdődik a nagyböjt, amely a húsvét, vagyis Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe előtti negyven napos előkészületi időszak. Középpontjában  a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. Idén egyedivé tehetnéd ezt az időszakot azzal, hogy az áldozatvállalásodat a Természet jegyében ajánlod fel, vagyis csökkented az életviteleddel járó szén-dioxid-kibocsátást, felhalmozást, pazarlást. 

KÉP: Pixabay

1. Hetente csak egyszer ülj autóba
Megfogadhatod, hogy a böjt ideje alatt hétfőtől szombatig csak kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel közlekedsz. Böjti időszakban vasárnap nem kell böjtölni, úgyhogy aznap bepótolhatod az autóhoz kötött teendőket. 

2. Kerüld a műanyagot
A böjt ideje alatt ne vásárolj (kőolajból környezetszennyező módon készült) műanyagterméket, nyilván kivéve, ha az valaminek az elválaszthatatlan csomagolása. De például műanyag flakonba csomagolt folyékony sampon és tusfürdő helyett használhatnál most tömbsampont és szappant. Vagy az előre csomagolt felvágott helyett is választhatod a szeletelt terméket, és rászánod (felajánlod) az időt, amit sorban kell állni érte a felvágottaspultnál.

3. Fogd vissza a tejtermék, hús és fagyasztott élelmiszer vásárlását
A nagyüzemi szarvasmarhatartás során a légkörbe kerülő metán súlyosbítja a Föld felmelegedését okozó üvegházhatást, ezért most 40 napig fogyaszthatnál növényi tejet, kevesebb húst és sajtot. A fagyasztott élelmiszerek hűtőkamionos szállítása és az eladás helyén való tárolása is rendkívül energiaigényes, ha lehet, vásárolj nem fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes volna odafigyelned az élelmiszerpazarlásra is: a böjt ideje alatt ne dobj ki semmilyen, még fogyasztható ételt, hanem próbáld meg más módon, vagy más ételekkel összekombinálva felhasználni és elfogyasztani.

4. Mérsékeld a rezsidet
Talán már nem lesznek olyan hidegek, mint az elmúlt hetekben, ezért ha az egészséged, élethelyzeted megengedni, akkor próbáld meg legalább éjszakára 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a fűtést. A 40 nap alatt alkalmazhatnád a koleszos zuhanyozás módját, ami azt jelenti, hogy a szappanozás idejére elzárod a meleg vizet, így takarékoskodsz. A világítást mindig kapcsold le magad után, ne hagyj semmit feleslegesen töltőn vagy stand-by üzemmódban.

5. Vásárolj hazai terméket
A közúti és tengeri áruszállítás jelentős mértékben felelős a károsanyag kibocsátásért. Törekedj arra, hogy a 40 napos időszak alatt minél több Magyarországon, vagy maximum 150-200 km-es körzetben előállított terméket vásárolj. Különösen fontold meg a netes rendeléseket, amelyeket esetleg több ezer kilométerről szállítanak ide. Egyébként is kerüld az impulzusvásárlást, amikor valami "akciós" terméket, ruhát megveszel, amit aztán többet nem is fogsz használni, felvenni.

6. Törekedj az újrahasznosításra
Amit meg lehet javítani, azt javítsd meg, vagy újítsd fel, próbáld meg alkatrészként, összetevőként valamiben hasznosítani, tovább használni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Pár évvel ezelőtt nevetségesnek tartottuk azt az előírást, ami a bizonyos mértékben görbülő uborkákat leértékelt termékké nyilvánította. Szerencsére ez mára a múlté. Nem úgy a zöldségek és gyümölcsök külsejére vonatkozó igény: a nagy élelmiszerláncok nem szeretik a kicsit csúnyácska, esetleg enyhén ütődött zöldségeket és gyümölcsöket, mert állítólag mi, vásárlók nem vesszük meg ezeket. Jóllehet a növény vagy termés külseje egyáltalán nem befolyásolja a beltartalmi értékét. Statisztikák szerint világszerte évente egymilliárd zöldség és gyümölcs kerül hulladékba e szűklátókörű gondolkodás miatt.

KÉP: Outcast Foods

Akárki legyen is a felelős ebben a kérdésben, a kanadai Outcast Foods (angolul: számkivetett, pária ételek) vállalkozás megpróbál a hátrányból előnyt kovácsolni. Számos helyi gazdával felvették a kapcsolatot, és az esztétikailag nem tökéletes terményt megvásárolják tőlük. Itt jön be az innováció, a hozzáadott érték: az eladhatatlan zöldségeket és gyümölcsöket növényi fehérjeporrá alakítják. Ez a nagy tápértékű por remekül felhasználható bármilyen étel hozzávalójaként.

KÉP: Outcast Foods

Az Outcast Foods nagy körültekintéssel végzi a munkát: a begyűjtött terményt még azonnal lefagyasztják, hogy minél kevesebbet veszítsen a tápértékéből. Amint beértek az üzembe, a terményt ecetes vízben tisztára ossák és megy a dehidratálóba. Az üzemben lényegében nincs hulladék, mert az egész zöldséget vagy gyümölcsöt porrá alakítják: leveleskelt, spenótot, almát, céklát, sárgarépát, paradicsomot, epret és minden más szezonális terményt.

KÉP: Outcast Foods

A porok fehérjepótlóként alkalmasak állateledelbe (brokkoli), bébiételbe, salátaszószokba (sárgarépa), jégkrémbe (alma), levesekbe, vegán turmixokba, sőt, kozmetikumokba (cékla). A kereskedelemben kapható fehérjeporok többsége állati fehérjéből, például tejből készül, márpedig a nagyüzemi szarvasmarhatartás rendkívül környezetszennyező. Ezzel szemben az Outcast növényi fehérjepor előállítása a teljes láncot tekintve is sokkal kevésbé környezetterhelő, és mindenképpen jelentős mennyiséggel csökkenti az élelmiszerpazarlást. 

VIA Treehugger