Pizza, spagetti, keksz, kenyér, piskóta, süti -- a gyerekek (is) szinte kizárólag búzalisztből készült élelmiszereket fogyasztanak. Pedig erre egyre többen érzékenyek, még ha kezdetben nem is mutatja ennek jelét a szervezetük. A gluténérzékenységet (cöliákia) azért volna fontos szűrni, mert diagnózis hiányában súlyos szövődmények alakulhatnak ki a folytatódó gluténfogyasztástól. 

Egy friss olasz kutatás szerint a 25 évvel ezelőtti helyzethez képest kétszeresére nőtt a cöliákiával diagnosztizált iskoláskorú gyermekek száma Olaszországban, jelentették be a 2021. június 2-5. között Bécsben tartott 6. Gyermek-gasztroenterológiai, hepatológiai és táplálkozás-tudományi világkongresszuson.

KÉP: Unsplash

A szűrőprogramban 7760, 5-11 év közötti gyermeket vizsgáltak meg nyolc olasz tartományban. Jelenleg úgy becsülik, a világ népességének 1 százaléka lehet érintett, ehhez képest az olasz kutatásban a gyerekek 1,6 százalékánál mutattak ki ilyen eltérést. Az ujjbegyvérből vett mintákban a HLA (humán leukocita antigén) génmutációt vizsgálták, amelynek jelenléte cöliákiára hajlamosító tényezőnek számít. Amelyik gyermeknek pozitív lett a mintája, azt tovább szűrték glutén-antitestre.

A cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) egy olyan autoimmun betegség, ami genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki, és a vékonybél bolyhainak pusztulásával, valamint számos társbetegséggel jár. Tünete lehet a felfúvódás, hasi fájdalom, hasmenés, vérszegénység, termékenységi problémák, hajhullás, stb. Bármely életkorban előfordulhat. A megbetegedés nem gyógyítható, ám megfelelő diétával (búzából, rozsból és árpából készült élelmiszerek teljes elhagyásával) tökéletesen kezelhető. 

"A 25 évvel ezelőtti, hasonló kutatásunkhoz képest megkétszereződött az esetek száma a vizsgált iskoláskorú gyermekek körében. Még manapság is a cöliákiás betegek 70 százaléka diagnosztizálatlan, pedig sokkal többet és korábban fel lehetne fedezni a gyermekkorban végzett, nem-invazív szűréssel. A diagnózis és a gluténdiéta révén megelőzhető a bélbolyhok károsodása, ami a tápanyagok elégtelen felszívódását okozza, és emiatt  növekedési zavar, krónikus fáradékonyság, csontritkulás alakulhat ki", mondta a kutatást vezető Elena Lionetti professzor. Az egyszerű szűrés hatékony módszer a gyermekkori cöliákia kimutatására, és ezzel megelőzhető a szükségtelen szenvedés, tette hozzá.

"Ez a kutatás is újabb bizonyítéka annak, hogy Európában nő a cöliákiások száma, ám sokuk még a diagnózisig sem jut el. Létfontosságú, hogy hatékony szűrési stratégiát alakítsunk ki szerte Európában. Ezzel biztosíthatnánk, hogy mind a gyermekek, mind a teljes népesség minél korábban diagnózishoz jusson, és így a lehető legjobb életminőséget érhesse el", kommentálta a kutatást a MedicalXpress nemzetközi egészségügyi fórumnak Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete és az Európai Cöliákiás Társaságok Szövetségének (Association of European Coeliac Societies, AECS) elnöke.

Ehhez annyit lehet hozzáfűzni a 365 Zöld Ötlet blog nevében, hogy nemcsak a népesség, hanem a mezőgazdaság révén a természet, a biológiai sokféleség (biodiverzitás) is csak profitálna abból, ha több- és másféle gabonát és gabona-helyettesítőt termesztenénk és fogyasztanánk. A monokultúrás búza, rozs és árpa helyett hajdinát, rizst, kukoricát, quinoát, kölest, cirokot, zabot, teffet, amarántot, vadrizst. Ide értve a lisztté őrölve is fogyasztható hüvelyeseket, mint a lencse és csicseriborsó, egészen az olyan szokatlan gabona-helyettesítőkig, mint a makk vagy a gesztenye. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna