Bármely épületben a fürdőszoba a legpárásabb és legmelegebb helyiség: zuhanyozás/fürdés közben a páratartalom átlagosan 80 százalék, a hőmérséklet pedig elérheti a 28 Celsius-fokot. Ez csak az átlag, vagyis nyáron ennél magasabbak lehetnek az értékek.
Továbbá minél inkább központi a fürdő elhelyezkedése a házban, illetve minél jobb az épület falainak és nyílászáróinak szigetelő képessége, annál nagyobb lehet a fürdő levegőjének páratartalma és hőmérséklete. Márpedig a meleg, párás fürdőszobában felgyorsulhat a kibontott, használni kezdett termékek oxidációja, felületükön szaporodni kezdhetnek a levegőből és a bőrünkről a termékbe kerülő baktériumok, gombák.
Lehet, hogy ettől jött ki rajtad pár pattanás, vagy egyre kellemetlenebb bőrirritációval küzdesz, esetleg árpa nőtt a szemedre vagy kötőhártya-gyulladásod lett, illetve visszatérő herpeszed.
A különféle baktériumoknak, mikroorganizmusoknak olyan környezetre van szükségük a túléléshez és a szaporodáshoz, amelyben van víz, a pH-értéke (kémhatása) közelít a semlegeshez, valamint könnyen lebontható táplálékban és oxigénben dús -- a fürdőszobaszekrényben sorakozó kozmetikumok pont ilyenek. Egy 2014-es lengyel kutatásban többféle krémet és testápolót vizsgáltak, és a következő mikroorganizmusokat találták a használt tégelyekben: Pseudomonas aeruginosa (bőrfertőzést okozó baktérium), Serratia liquefaciens (húgyúti és légúti betegséget okozó baktérium, számos antibiotikumnak ellenáll), Candida parapsilosis (különösen nehezen kezelhető gombafertőzés). Egy másik, 2018-as olasz kutatás tusfürdőket, samponokat és folyékony szappanokat vizsgált, amelyek 10 százalékában Staphylococcus warneri (belső szervi, húgyúti fertőzéseket okoz), Staphylococcus epidermidis (a bőrfelszínen ártalmatlan, a szervezetbe jutva invazív fertőzést okoz) és Pseudomonas putida (talajban és élővizekben élő) baktériumokat találtak.
Ezek a mikroorganizmusok veszélyesek lehetnek gyermekek és legyengült immunrendszerű személyek számára, továbbá szembe vagy szájba kerülve, illetve bőrsérülés esetén könnyen bejuthatnak a szervezetbe.
A kozmetikai termékek nem sterilek, erre nem is kötelezettek a gyártók. Arra viszont igen, hogy a terméken jelöljék a szavatossági időt, illetve a felbontástól számított felhasználhatósági időt. Előbbit a csomagoláson találod általában hó/év formátumban, utóbbit egy kinyitott tégely piktogramja mellett látod: mondjuk 18M azt jelenti, hogy 18 hónapig (Month) használható felbontás után. Ez a kettő gyakran nem esik egybe: ha egy régóta a bolti polcon álló terméket megveszel a lejárat előtt mondjuk 3 hónappal, akkor sem szabad tovább használnod a lejárati dátum után, ha még a felbontástól számított idő több hónapig megengedné.
Nézzük pár átlagos (nem natúr) kozmetikum felhasználhatósági idejét:
- arclemosó tej: 12 hónap,
- micellás víz: 6 hónap,
- arckrém: 12 hónap,
- alapozó: 12 hónap,
- szempillaspirál: 6 hónap,
- púder: 24 hónap,
- szemceruza: 36 hónap,
- rúzs: 24 hónap,
- körömlakk: 24 hónap,
- testápoló: 24 hónap
A férfikozmetikumoknál is oda kell figyelni:
- izzadásgátló stift: 12 hónap,
- tusfürdő: 12 hónap,
- after shave: 12 hónap,
- szakállolaj: 6-12 hónap,
- borotválkozó gél: 12 hónap,
- hajformázó termékek (zselé, wax): 12-24 hónap.
Tehát lehet, hogy tavaly télen használtál egy kozmetikumot párszor, és azóta lezárva tároltad, mondván, idén ősszel majd újra előveszed, és elhasználod a maradékot -- ám a felhasználhatósága azóta ketyeg, hogy először felbontottad, kinyitottad, belenyúltál.
A hálószoba általában hűvösebb és sötétebb hely, tartsd inkább itt az avasodásra hajlamos, természetes olajtartalmú készítményeket, mint a rúzs, alapozó, olajos arcszérum, szakállolaj. A hűtőszekrény száraz hideg környezete ideális a gyorsan lebomló aszkorbinsav (C-vitamin) vagy retinol (A-vitamin) tartalmú arckrémek tárolásához, illetve minden natúrkozmetikuméhoz, hiszen azokban nincsenek erős tartósítószerek. Utóbbi termékekben egyes növényi eredetű összetevők felbontás után akár már 15 Celsius-fok felett bomlani kezdenek. A hűtött szemránckrémek és arckrémek használata egyébként is kellemes, élénkítik a bőr vérkeringését, ezzel a hatóanyagok felszívódását. A hűtés azonban önmagában sem a termék eltarthatóságát nem növeli meg, sem a baktériumok szaporodását nem gátolja, legfeljebb lassítja.
Semmilyen kozmetikumot, még a legegyszerűbbnek látszó tusfürdőt vagy testápolót se tegyél ki direkt napfénynek, mert az olyan kémiai elváltozásokat okozhat a termékben, ami kockázatos lehet.
Hogy a címben feltett kérdésre válaszoljak:
igen, érdemes lecserélned azt a kozmetikai terméket, amelyikről nem tudod, mikor kezdted használni, és nincs rajta szavatossági idő.
Legközelebb pedig előzd meg az aggódást és a kukázást egy egyszerű módszerrel. Kell hozzá fehér színű szigetelőszalag, cellux, tűhegyű alkoholos filc és olló.
A fehér szigszalagból vágott darabot ráragasztod a termékre a felhasználhatósági jelzés (pl. 24M) mellé, és ráírod a filccel azt a dátumot, amikor elkezdted használni. Utána ugyanakkora darab celluxot ráragasztasz a szigszalagra, ez megvédi a feliratot a lekopástól. Mostantól (nagyobb) biztonságban leszel!
Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.
0 
