A The Path to Green Energy (Út a zöld energiához) nevű réteg egyelőre próbaverzióban készült el az Egyesült Államok 13 nyugati államára (ez mintegy 3,5 millió négyzetkilométernyi területet jelent, Magyarország területének körülbelül 37-szeresét). A réteg egy térképalapú adatbázis, amely a jelenleg szétszórt információk egy helyen való ábrázolásával segít megtalálni a természetvédelmi szempontból legoptimálisabb helyeket a nap- és szélfarmok létesítéséhez.

Verseny az alkalmas helyekért

Az Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb energia-felhasználója. A rohamosan fogyatkozó kőolaj- és földgázkészletek, a nukleáris energiával kapcsolatos félelmek és az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt egyre több vállalat igyekszik növelni a megújuló energia arányát a felhasznált energiamennyiségben. Kalifornia államban például előírás a közszolgáltatási vállalatok számára, hogy 2010-re megújuló energiaforrásból biztosítsák villamosenergia-szükségletük 20%-át.

Ezért az energetikai cégek tülekednek a nap- és szélfarmoknak alkalmas helyekért. A megújulók tekintetében a legideálisabb területek a nyugati sivatagok, főként Délkelet-Kalifornia sivatagjai, ahol erős a napsugárzás és a szélerősség, sőt a geotermikus energia is hasznosítható.

A sivatag is élőhely

Egy sivatag távolról üresnek tűnhet: optimális helynek például több ezer naptükör telepítésére. A sivatagi ökoszisztéma azonban rendkívül törékeny, érzékenyen reagál a legkisebb emberi hatásokra is.

A sivatagoknak ezért egyre nagyobb részén tiltják meg az emberi beavatkozást. A környezetvédők is támogatói a megújuló energiának, a tiszta technológiának, de a természetvédőkkel együtt azt is fontosnak tartják, hogy ennek telepítése a lehető legkisebb környezeti kárral járjon, és ne veszélyeztesse az élővilágot.

A nyugati sivatagok a szél és a nap szempontjából is ideálisak

Mindez egyre komolyabb konfliktusforrás. Ha például a napenergia hasznosításáról esik szó, az Egyesült Államokban a Mojave-sivatag az első számú "kedvenc". A Google Earth új rétegében ráközelítve a sivatag területére azonban szinte mindenütt védett, vagy a gazdasági hasznosítás számára korlátozott területeket látni (lásd az alábbi képen). Korábban több építkezés is felbőszítette a környezet- és természetvédőket, például 2008-ban, amikor távvezeték-hálózatot fektettek le a sivatagon keresztül, San Diego-tól a Salton-tóig (Dél-Kalifornia). A San Diego Gas and Electric nevű cég ragaszkodott a hálózat kiépítéséhez, hogy teljesíteni tudják az állam által előírt követelményeket. A környezetvédők szerint a cég valódi célja azonban az volt, hogy fosszilis üzemanyagot importáljanak Mexikóból.

A Mojave-sivatag már "megtelt"

Segíthet az új réteg

Nincs garancia arra, hogy az ilyen összetűzéseket megelőzheti a Google Earth újítása, de BrightSource Energy (napenergia hasznosításával foglalkozó vállalat, amely több naperőművet is tervez a Mojave-sivatagban) szerint nagy segítségükre lesz az előzetes helyválasztásban.

A megújuló energia hasznosításához először is meg kell találni a technológiai szempontból alkalmas területet, ahol a legkedvezőbbek az adottságok (például a szélerősség, napsütéses órák száma stb.). Ezután hosszas folyamat veszi kezdetét, melynek során elvégzik a kötelező környezeti vizsgálatokat. Ha időben kiderül, hogy a kiválasztott területen eleve nem engedélyezett az építkezés, rengeteg tervezési idő, fáradtság és pénz takarítható meg.

A fejlesztők úgy gondolják, hogy az új réteg használatával részben megelőzhetőek az ipari-gazdasági körzetek érzékeny élőhelyek kárára történő terjeszkedése következtében kialakuló viták. Nem kell hosszas jogi csatákat vívni, amelyek során utólagosan megtilthatják az építkezést, akadályozhatják a munkálatokat, illetve nem kell óriási összegeket fordítani az esetleges kármentesítésre.

Az új réteg közelebbről

Az új Google Earth réteget és az ehhez szükséges térképeket két vezető amerikai természetvédelmi szervezet, a Natural Resources Defense Council (NRDC) és a National Audubon Society készítették el a Google.org GeoChallenge Grants támogatásával. Mindkét szervezetnek 25 000 dollár állt rendelkezésére, hogy összegyűjtsék a szükséges adatokat, és felépítsenek egy adatbázist, melyet végül térképeken ábrázoltak.

Tizennégy védett területtípust különböztettek meg, amelyeket három fő kategóriába soroltak. Az első kategóriában minden gazdasági tevékenység tiltott, ide tartoznak például a nemzeti parkok, nemzeti természetvédelmi területek, tanösvények. A második típusba az olyan területeket osztották, ahol korlátozott az emberi jelenlét a válságos környezeti állapot és az ott élő veszélyeztetett fajok miatt. A harmadik csoport pedig azokat a meglévő és tervezett állami parkokat és vadvédelmi területeket jelöli, ahol ugyan nem tiltott, de nem is ajánlott a gazdasági hasznosítás.

Közelebbről nézve feltűnnek az egyes védett területek nevei is, melyekre rákattintva további fontos információk jelennek meg. A térképeken jól elkülönülnek azok a térségek, amelyeken nem ajánlott semmilyen emberi beavatkozás, azok az élőhelyek, amelyek zavartalansága rendkívül fontos az ottani élővilág fennmaradásában. A megmaradó területek közül megjelölték, melyek rendelkeznek egyedülálló tulajdonságokkal, amelyek különleges védelmet érdemelnek, hogy elkerülhető legyen a természeti kincsek kiaknázása, károsítása

A National Audubon Society főként madárvédelemmel foglalkozik, így a fontos madárvédelmi területek is bekerültek az adatbázisba. A nyugat jelképes madarának, az ürömfajdnak az elterjedését, védett élőhelyeit és fészkelőhelyeit (Wyoming államban) külön is feltüntették. Ezt azért tartották fontosnak, mert a szélturbinák telepítésével alkalmatlanná válik az adott élőhely az ürömfajdok számára. A röpképtelen fajdok ugyanis kerülik a magas képződményeket, fákat, így a turbinákat és a távvezetékek tornyait is, talán azért, mert a magasból támadó ragadozóktól tartanak. A szélfarmok tehát elűzhetik természetes élőhelyükről ezeket a madarakat.

A madárvonulási útvonalakat is bejelölték

Tervezik a bővítést

A két vezető természetvédelmi szervezet tervezi a jelenlegi próbaverzió továbbfejlesztését, az adatbázis kibővítését, és szeretnék az egész ország területét lefedni. A cél például az, hogy további pontos térképek születhessenek a madarak és vadállomány elterjedéséről, vándorlási útvonalairól.

Ábrázolni fogják a legnagyobb szélerősséggel jellemzett, illetve a legintenzívebb napsugárzásban részesülő térségeket is. A Google Earth segítségével így megkereshető lesz nap- és szélfarmok optimális helye is, amelyről az is azonnal kiderülhet, hogy természetvédelmi kezelés alatt áll-e. Mindez természetesen előzetes tájékozódás, nem helyettesítheti a részletes környezettanulmányokat.

Dudás Nikolett

* * *

Programajánlatok a Föld napjára

Az [origo] Programajánló rovatának ajánlatai (ökoteregetés, világjáró fa, zöld könyvpavilon stb.)

A Föld Napja Alapítvány ajánlatai (programok Magyarországon és külföldön)

Kiállítás-ajánló

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zöld Iroda Kiállítást 2009. április 23-án Budapesten. A program célja a környezetbarát irodaépítészeti megoldások bemutatása, mind építéstechnikai, mind pedig üzemeltetési szempontból. A szervezők mindazoknak ajánlják a rendezvényt, akik szeretnének környezet- és emberbarát munkahelyet kialakítani, de nem tudják, hogyan lássanak hozzá. Részletek