E 100 éves múltra visszatekintő csomagolóanyag "körforgásban tartása" egyszerre képvisel kiemelkedő gazdasági és környezetvédelmi érdeket, az alumínium ugyanis a legértékesebb, 100%-ban újrahasznosítható csomagolóanyag, amelynek újrahasznosításával 95%-os energia-, jelentős bauxit- és édesvíz-megtakarítás érhető el, miközben az eredeti nyersanyaggal azonos minőségű új alumíniumcsomagolás állítható elő.

Az alumínium italcsomagolások szelektív gyűjtését és újrahasznosítását hazánkban immár 10 éve ösztönzi és népszerűsíti az ÉAI Magyarország Nonprofit Kft., amely az elmúlt években több ezer oktatási és közintézményt integrált az országos lakossági szelektív gyűjtési rendszerrel párhuzamosan működő gyűjtési rendszerébe. A Kht. minden évben látványos akciókkal hívja fel a lakosság figyelmét az ezüst színű csomagolóanyag szelektív gyűjtésének fontosságára, amely hazánkban azért is különösen fontos, mert amíg a világ alumínium felhasználásának 65-70%-át már újrahasznosított alapanyag biztosítja, addig hazánkban a mindössze a kibocsátott mennyiség 40-42%-a kerül újrahasznosításra, azaz 10-ből 6 alumínium doboz újrahasznosítás helyett a szemétbe és hulladéklerakókra kerül.

Az alumínium italdobozok újrahasznosítása

A világ alumíniumfelhasználásának 2/3-át már újrahasznosított alapanyag biztosítja. Csak az Egyesült Államokban évente előállított mintegy 100 milliárd darab alumínium italosdoboznak körülbelül a 65-70%-át, az amerikai gépjárművekben található alumínium alkatrészeknek pedig 85-90%-át hasznosítják újra. Ezzel szemben Közép-Kelet-Európában az alumínium-újrahasznosítás még gyerekcipőben jár, annak ellenére, hogy annak gyártástechnológiai feltételei adottak.

Magyarországon 2008-ban mintegy 12 000 tonna alumínium italdoboz került kereskedelmi forgalomba, ebből 4289 tonnát hasznosítottak újra, ami közel 40%-os visszagyűjtési aránynak felel meg.

A kibocsátott összes alumínium csomagolóanyagból 2008-ban az Öko-Pannon rendszerében összesen 4182 tonnát gyűjtöttek vissza, az ipar szereplőitől 3819 tonna, a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből pedig 362 tonna származott.

Mit csinál az ÉAI Magyarország Nonprofit Kft.?

Az ÉAI Magyarország Nonprofit Kft., mint közhasznú koordinációs civil szervezet immár 10 éve folyamatosan népszerűsíti és ösztönzi a szelektív hulladékgyűjtést, ezen belül is az alumínium italdobozok gyűjtését és újrahasznosítását.

A Kht. az elmúlt 10 évben a használt alumínium dobozok gyűjtésére egy átfogó, országos oktató programot indított. E tevékenységgel párhuzamosan az ÉAI Nonprofit Kft. 3500 olyan gyűjtőpontot alakított ki, amelyek óvodákban, általános-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, erdei iskolákban, nyári táborokban, állatkertekben, nemzeti parkokban, művelődési központokban, benzinkutakon, üzletláncok egyságeiben valamint kiskereskedelmi egységekben biztosítanak lehetőséget az alumínium italdobozok szelektív gyűjtésére. Az oktatási intézményekben létrehozott gyűjtőpontok és az oktatóprogram révén, az aluminium italdobozok gyűjtésének és újrahasznosításának lehetősége és módja minden iskolaévben több, mint 1 millió diák számára elérhető.

Ezen tájékoztatási tevékenység eredményességét növelik még a Kht. által az "alumínium italdobozok szelektív hulladékgyűjtésének infrastruktúrájával támogatott sport és szabadidős események és fesztiválok, amelyeken keresztül további kb. 1 millió aktív felnőtt találkozik minden évben a környezetvédelem ezen módjával.

A Ma & Holnap cikkét a lap engedélyével, változtatás nélkül közöljük.

Környezetvédelem és autózás?!

Sokunknak, főleg a fővárosban élőknek szinte napi rutinunkká vált a dugóban araszolás. Hiába van alattunk a sok lóerős, 3000 köbcentis, sokszor részletre vett, szinte hermetikusan zárt műremek, mindennapos útjaink során az egészből csak annyit érzékelünk, hogy pénztárcánk egyre vékonyodik, hiszen az üzemanyag drága (bár lassan olcsóbb, mint egy BKV jegy...), és persze az autó a városban fogyaszt a legtöbbet. Kényelmünk természetesen mindent megér, s mi inkább fizetjük az autótartással kapcsolatos számtalan költséget - a környezetre gyakorolt, pénzben ki sem fejezhető hatásokról nem is beszélve -, mintsem, hogy tömegközlekedési eszközre szálljunk, netán gyalog vagy esetleg kerékpárral induljunk útnak.

Személyes élményt szeretnék megosztani Olvasóinkkal. Nemrégiben Londonban, ebben a zajos, nyüzsgő nagyvárosban jártam, az "organic" élelmiszerek és a meghökkentő trendek hazájában. Egyik este a Bond Streeten, a város egyik legelőkelőbb bevásárlóutcáján sétálva, érdekes látványra bukkantam. Kicsi, buborékszerű, fekete autók várakoztak egy-egy kék fénnyel világító "Demszky-karóra" csatlakoztatva. Útitársamhoz fordultam, s megkérdeztem: "Ez mi?" Férfi létére természetesen azonnal válaszolt: "Elektromos autó".

Kis villanyautó-történelem

Az elektromos autó igen érdekes jelenség. Egyrészről azért, mert egyáltalán nem új találmány. Az első modellek az 1800-as években jelentek meg, azonban 1860-ig, az ólomsavas akkumulátor felfedezéséig, gyakorlatilag használhatatlanok voltak, hiszen a korai verziókat még nem lehetett újratölteni. 1888-ban, Londonban viszont már elektromos autóbuszok közlekedtek a Charing Cross és Victoria pályaudvarok között.

A sorozatgyártás az 1890-es években indult meg, s az akkori leggyorsabb modellt a General Electric dobta piacra, Jeantaud Electric néven, mely akár 62 kilométer per órás sebességgel "száguldott" - s valóban, az autótörténelem feljegyzései szerint 1898 és 1902 között valamennyi sebességi világrekordot az elektromos autók állították fel. A századfordulón az elektromos áram azonban jóval drágább lett, mint a benzin, a környezetvédelem még csak fogalom szinten sem volt ismert, s a Ford T-Modell megjelenése és azonnali sikere az elektromos autók gyors és fájdalommentes halálához vezetett... Egy időre. Úgy tűnik azonban, hogy az elektromos autók most feltámadnak.

Világválság és autóreneszánsz

Régóta ismert tény, hogy földünk környezetszennyezésének tetemes részét a közlekedés által okozott károsanyag-kibocsátás adja, s felmelegedő bolygónk megóvása miatt egyre sürgetőbbé válik az alternatív módok bevezetése. Erre a jelenségre napjaink autógyártói is felfigyeltek, elképesztő összegeket fordítva a fejlesztésre, egymás után álltak elő a - néha igen futurisztikus - villanyautó koncepciókkal. Időközben azonban felütötte fejét a gazdasági válság, s az autógyárak olajimport-függőséget és a klímaváltozást célzó új fejlesztései sorra álltak le.

A legkiemelkedőbb ezek közül talán a világ egyik legnagyobb autógyára, a General Motors története. Egy nemrégiben a rangos Fortune magazinban megjelent cikk szerint éppen az "elem" okozza a GM vesztét. A cikk szerint a GM által az elmúlt években kifejlesztett elektromos autó, a mintegy 40,000 dollárt kóstáló, s a töltések között csupán 64 kilométert bíró Chevy Volt 2011-re tervezett bevezetésével azt kívánta jelezni, hogy a vállalat köszöni, jól van, és az amerikai kormány által nyújtott 13,4 milliárd dolláros hitelből a meglévő termelési rendszerrel továbbra is működőképes.

Az amerikai államkincstár azonban épp a Chevy Volt kapcsán nevezte a GM-et hiteltelennek, s úgy gondolja, a vállalat nem érdemel további segélyt vagy csődvédelmet, hiszen a GM a zöld innováció területén fényévekkel jár társai, például a Toyota és a cég által kifejlesztett, a Chevy Volt-nál olcsóbb is és többet is bíró Prius hibridautó mögött.  Barack Obama elnök közelmúltban adott nyilatkozata alapján úgy tűnik, ragaszkodik a termelési rendszerek újraszervezéséhez, nemcsak a General Motors-t, hanem a többi csődvédelemért folyamodó autógyárat illetően is. Az amerikai kormány célja, hogy minél hamarabb pontot tehessen az autógyárak támogatására.

Házi tuningtól az autócsodáig

A Ford szintén 2011-re tervezi piacra dobni a Chevy Volt vetélytársát, az elektromos Ford Focus-t, amely a tervek szerint 150 kilométer megtételére is képes lenne egyetlen töltéssel. A világ egyik legrégibb autógyára, a Tesla már elkészült Tesla-S és Tesla Roadster elektromos modelljeivel, melyek alapfelszereltséggel potom 49,000 és 101,500 dollár között elvihetők.

Ezek már gyorstöltés opcióval is rendelkeznek, így az autók mindössze 45 perc után menetkészek, s míg a Roadster 400, az S modell akár 500 kilométer megtételére is képes. Napjainkban egyre több teret nyer a benzinüzemű személygépkocsik elektromossá alakítása, pedig ez sem új keletű dolog. Az Electro Automotive cég 1979-ben kezdte meg működését, s különböző autómárkák teljes körű átalakításával foglalkozik, sőt, még a "sufni-tuninggal" kísérletező ügyfelei részére is magas szakmai színvonalú segítséget nyújt. A legmeghökkentőbb megoldással talán a michigani egyetem diákokból álló fejlesztőcsapata rukkolt elő. Ez az Infinium, egy napelemmel hajtott modell, melyet júniusban mutatnak be a Michigani Henry Ford múzeumban.

Hazai pályán a villanyverda

Európát, sőt Magyarországot is elérte az új autótrend. Hazánkban már rendelésre kapható a sorozatban gyártott elektromos autó, a REVAi és a REVA L-ion. A REVA az L7e négykerekű motorkerékpár kategóriába tartozik, s 220 voltos hálózatra csatlakoztatva, nyolc óra alatt feltölthető. Egy töltéssel 80 kilométert tehetünk meg, maximum 80 kilométer per óra sebességgel. A REVAi a közelmúltban debütált a IV. Győri Széchenyi Futamon, s a gyártó cég honlapján online rendelve, már akár 12-16 hét alatt a - cég által "kis méregzsáknak" titulált - városi csodakocsi boldog tulajdonosai lehetünk.

A REVA autók ára alapfelszereltséggel 12,000 - 25,000 euro között mozog (kb. 3,5-7 millió forint). Az összeg ugyan magas, közelebbről vizsgálva azonban mindjárt barátságosabbnak tűnnek a számok: egy villanyverda "tankolása" körülbelül 390 forintra rúg, amely a jelenlegi árak mellett mintegy másfél liter benzinnek felel meg, kilométerenkénti "üzemanyag" költsége pedig átlagban öt forint alatt van.

Jogosan kérdezhetjük persze, hogy valójában mi haszna az ilyen elektromos kisautóknak? A jármű aprócska, a bejárható útszakasz igen korlátozott - bár a tehetősebbek, így a Tesla-tulajdonosok is majdnem egy Magyarországnyi széles területet is beautózhatnak egyetlen töltéssel -, és maga a járgány sem valami gyors, de, valljuk be: egy nagyvárosban, a rossznál is rosszabb utakon, a folyamatos dugóban, vagy épp órákig parkolóhelyet keresve, ugyan hova, minek sietnénk? Így legalább a tudatosan összeállított és elfogyasztott, csupa biocsodából álló reggelink után nyugodt szívvel ülhetnénk be villanyverdánkba, és zötyöghetnénk munkahelyünkre: valamit valóban tettünk a környezetünkért - és nem csak beszéltünk róla.

Czugler Petra

Forrás: Ma & Holnap

Volt, Sziget, SZIN - akik részt vettek ezeken a fesztiválokon, azoknak biztos feltűnt egy hatalmas földlabda a Nagyszínpadnál tálalva. A Fenntarthatósági Nap földlabdája. A labda szeptember 25-én indul utolsó útjára, most lehet utoljára fenntartani, sőt, átvinni a szakmai program után az afterparty helyszínére.

Persze a labda csak kellék, ahogy minden más is körülöttünk. A fókusz az emberi gondolkodásmódon lesz, és azon, hogy hogyan tudjuk a kellékeket minél környezetkímélőbben és embertársainkra figyelve használni.

A beszélgetéseket Dennis Pamlin, a WWF Svédország tanácsadója indítja el, aki rengeteg sikeres fenntarthatósági projektben vett már részt. Ő részint ezekről, részint a fenntartható jövőről és az ahhoz kötődő innovációról beszél majd a maga lendületes és motiváló stílusában.

Az utána következő beszélgetések a fenntarthatóság hármas pillérét követik majd, és hogy az interaktivitásnak is helyet adjunk, mindenki csak 5 percben adhatja elő hitvallását; a fennmaradó idő a kérdéseké és párbeszédé.

Társadalom: Felelősen egymásért
Téma lesz többek között a munkahelyi sokszínűség, és hátrányos helyzetűek foglalkoztatása.
Beszélgetőpartnerek:
Dénes Balázs, Társaság a Szabadságjogokért
Tardos Katalin, Nemzetközi Üzleti Főiskola
Orbán Péter, Napraforgó Kht.
Barna Erika, Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány
Jeney Orsolya, Amnesty International Magyarország

Környezet: Pozitív zöld történetek
A beszélgetés elsősorban a Koppenhágai ENSZ klímakonferencia jegyében a pozitív zöld történetekről szól majd.
Beszélgetőpartnerek:
Ámon Ada, Energia Klub
Horváth Sándor László, Brixxon (a magyar elektromos autó, a Bontino gyártója)
Fiar Sándor, M1 Delta
Weyer Balázs, Origo
Szomolányi Katalin, Magyar Telekom

Gazdaság: Felelősen pozitív mérleggel
Téma lesz a gazdaság, az etika, és a tudatos fogyasztás.
Beszélgetőpartnerek:
Horváth Gergő, Tudatos Vásárlók Egyesülete
Dr. Kerekes Sándor, Budapesti Corvinus Egyetem
Kürti Gábor (Kükü), Hajtás Pajtás
Földes Ádám, Transparency International

A Nap aktivizáló menedzsere idén is Novák Péter.

Arra is gondoltunk, hogy az igazán mélyen alvókat is felébresszük és aktivitásra ösztökéljük. Ezért lesz többek között:

Fenntarthatósági pályázat 3 kategóriában, előzetesen szeptember 18-ig leadhatóan (Film, Zene, Kép/forma), melyek legjobbjai a Napon is bemutatásra kerülnek. Plusz egy kategória pedig a helyszínen készíthető film, avagy Film Live!
Alternatív meghajtású autó tesztvezetés és alternatív kisautók
A Telepresence, teljesen valósághű videókonferencia szolgáltatás kipróbálása
Hulladékból kreatív tárgyak készítése
Minden ami ma kapható és fenntartható
Komposztáló, szélkerék, napelem, napfénnyel bevilágított ház
Dobok, zene, VJ
Rengeteg pozitív energia...

És ha már úgyis felébredtünk, akkor pedig kis esti mókaként a Millenáris Teátrumban fenntartható közösségépítő aftreparty-t tartunk a rendezvény résztvevőinek, miután az összes létező földlabdát átvezényeltük a szakmai program helyszínéről.

A Napon leadott pályamunkák díjátadójával kezdődik a buli, de a talpalávalót húzza majd a Maszkura és a Tücsökraj és a Zuboly is, utánuk pedig DJ - VJ formáció folytatódik a lazulás, amíg csak a biosör tart...

További információ és regisztráció: http://www.fenntarthatonap.hu

Habár a Nap az utóbbi néhány millió évben egyetlen egyszer sem emelte az energiasugárzás díját, a napenergia felhasználására létesült technológiai rendszerek Magyarországon, a rosszabb besugárzási értékekkel rendelkező Ausztriához képest is rendkívül kis mértékben terjedtek el. 2008-as adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország évi energiafelhasználásban a megújuló energia 4,7%-ot tett ki, mely messze elmarad mind saját lehetőségeitől, mind az Európai Uniós elvárásoktól. Hiszen az Unió tagállamainak 2020-ra az összes energiafelhasználást tekintve 20%-os széndioxid-kibocsátás csökkentést és a megújuló energiák arányának 20%-ra való emelését tűzte ki célul.

További problémát jelent, hogy a hazai szóhasználatban megújuló energiaként a mező- és erdőgazdaságból származó biomassza, vagy biodízel üzemanyag elégetését értik, mely nem a Nap sugárzási energiájának valósidejű hasznosítását jelenti. Ráadásul az égetés tetemes üvegházhatás növelő széndioxidtermelést is jelent az értékes, élelmiszertermelést biztosító mezőgazdasági területek kivonása mellett.

Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platformjának (IMNTP) az MTA MFA-val közös álláspontja szerint, a megújuló energiák között Magyarországon is pioritást kellene élveznie a nap által sugárzottnak, hiszen a fotovillamos energiaátalakítás károsanyag-kibocsátás nélküli üzemeltetése és 6-15%-os hatékonysága a 3-4%-os produktivitású - fotoszintézisen alapuló - bioüzemanyagokéval összehasonlítva is kiemelkedően jó értékeket képvisel.

"Hazánkban alapvető probléma, hogy főleg fosszilis energiát használunk, pedig a hazai ipar különösen jó pozíciókkal rendelkezik a jövő technológiájának tekinthető fotovillamos technológiák fejlesztése területén. A szektor tavalyi 35%-os növekedése után további évi 25%-os erősödést becsülhetünk, mely ígéretes közép- és hosszú távú jövőt jelenthet az iparnak"- fogalmazott Dr. Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója.

Véleménye szerint érthetetlen a gazdasági vezetés tétlensége a hazai gyártók magyar piacának megteremtése, a napenergia hasznosítás magyarországi piacának fokozatos kialakítása terén. Míg az EU több tagállamában a kormányok 1 kWh napelemmel előállított energiának a hálózatba táplálása esetén 0,4 Euró garantált felvásárlási árat biztosítanak, Magyarországon ez az összeg csupán 0,1 Euró (28 Ft), miközben a lakossági áram ára 44 Ft/kWh. Csehországban a tervszerű állami támogatások révén (a kezdeti beruházási támogatás mellett 0,42 Euró/kWh felvásárlási árat és 5%-ra csökkentett ÁFA-t garantált a napelemek esetében) az elmúlt három év alatt hetvenháromszorosára növelte az installált napelem-kapacitását. Magyarország eközben kedvező adottságai és kiváló ipari cégeinek teljesítménye ellenére szinte már rajta sincsen a szakmai térképen.

Ahhoz, hogy minél gazdagabb programokkal valósítsuk meg ezeket a feladatokat, részt veszünk ezzel kapcsolatos továbbképzéseken is. Tavaly ismerkedtem meg egy nemzetközi vízvédelmi programmal, a WET-tel. A sok játék közül a Jó szomszédok címűt mutattam be a kolléganőimnek, ahol a különböző foglalkozású emberek - vízszerelő, pék, virágárus, zöldségtermesztő stb. - egymással és a vízzel való kapcsolatára derül fény. A játék fejleszti az értelmi képességeket, ismereteket bővít a foglalkozásokról, a vízről, illetve gyarapítja a szókincset, mondatalkotást, tehát az anyanyelvi fejlődést is segíti. Mindenki egyetértett azzal, hogy ezzel a módszerrel bővült a vízzel való tudatos bánásmód tárháza, amit jól tudunk hasznosítani az óvodai környezeti nevelésben.

"Tó vize, tó vize csupa nádszál, egy kacsa,
két kacsa odacsászkál..."

Gyermekeink, a nevelési területek komplexitásának köszönhetően, sok-sok ismeretet sajátítanak el a vízről. Elsősorban a környezeti nevelés keretén belül foglalkozunk a folyókkal, tengerekkel, tavakkal, az ott élő növényekkel, állatokkal. Főleg nagycsoportosokkal több ismeretterjesztő filmet nézünk meg a vizek élővilágáról. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy sajnos a környezetkárosítások hatására elszennyeződik az állatok, növények élettere és az ivóvízkészlet is. Ha kirándulni megyünk, és természetes vizet is láthatunk, mindig bemutatjuk, megnevezzük, milyen tavat, folyót látunk. Megfigyeljük, ha mód van rá, az élővilágát (halakat, madarakat, békákat, rovarokat). Van egy érdekes játék, papírból készített fényképezőgépeket hajtogatunk a kirándulás előtt, és minden gyermek készíthet képzelt "fényképeket". A képeket jól emlékezetbe vési, és otthon, amikor az élményeket felidézzük, az általa készített "képekről" beszél. Ilyenkor derül ki, hogy milyen jó megfigyelők a gyerekek, hogy egész kicsi részletre is képesek koncentrálni, és nagyon jó a memóriájuk.

A gyermekeink közül többen látogatnak el a tengerpartra. Ilyenkor szívesen mesélik el az ott töltött élményteli napok hangulatát. A megismert állatokról, növényekről is színes élménybeszámolókat tartanak. Apró kincseket, kagylókat, csigákat hoznak ajándékba, melyek a csoportunk "természeti kincses sarkába" kerülnek. Ott lehet nézegetni, játszani velük. Ha sok kincs gyűlik össze, kis dobozkákat készítünk, a kincseket párosával lerakjuk, letakarjuk, és máris memóriázhatunk. A gyermekek közül van, aki rendszeresen jár a papájával horgászni, és szájtátva hallgatjuk a nagy pecás élményeket.
 
Érzelmi hangolódás - dallal, verssel, mesével

Más nevelési területeken is megjelenik a vízi világ bemutatása. Számos mese, vers, mondóka, dal, dalos játék dolgozza fel ezt a témakört. Ezekből merítve, korcsoportoknak megfelelően válogatunk. Így érzelmileg is közel kerül a vizek világa a gyermekekhez. Nagyon kedvelik Fésűs Éva: Ezüsthegedű c. könyvét, melyben természetről, évszakokról, állatokról, vízről szóló mesék vannak. Például: A békakirály papucsa, vagy Mókus Péter kiskertje. Szívesen hallgatják Gryllus Vilmos dalait a teknősről, a levelibékáról, gólyáról, kárókatonáról, a viharról vagy a jégesőről.

Kiscsoportosaink már nagyon ügyesen játszanak dalos játékokat: "Kis kacsa fürdik..." Weöres Sándor versei, mondókái is népszerűek e témában. A dalok, mesék, versek segítik a vízzel kapcsolatos ismeretek gazdagítását, az érzelmi kötődést. Az élményeiket szívesen jelenítik meg rajzaikban, festményeikben, vagy éppen szorgosan barkácsolnak, hajtogatnak halat, békát, vízi növényeket. Az óvó néni segítségével akváriumot is készíthetnek dobozból, papírból, amit különböző vizuális technikákkal népesítenek be. A testi neveléssel is kapcsolódik a víz, vízhez szoktatás. Szinte a közvetlen közelünkben van a kispesti uszoda. A középső és nagycsoportosaink heti rendszerességgel járnak úszásoktatásra, amit igen kedvelnek. Nyáron úszótáborokat is szervezünk.

"Egy csepp, két csepp, öt csepp meg tíz..."

Az óvodában elsősorban a vízzel való takarékoskodás gyakorlását tudjuk megvalósítani. Ezért gyakran ismételgetjük, míg meg nem szokják, hogy a csapokat alaposan zárják el, ne csöpögjön, takarékoskodnunk kell, mert a víz drága kincs.  Fogmosásnál is automatikussá vált már, sőt egymást is figyelmeztetik, hogy amíg a fogukat tisztítják, zárják el a csapot. További takarékoskodási lehetőség, hogy vízfogyasztás után a poharakban maradó vizet egy vízgyűjtő vödörbe, kannába gyűjtik, mellyel a növényeket locsoljuk meg. A jelenlegi kiscsoportosaink nagyon fogékonyak a pozitív, jó szokásokra. Ha véletlenül elfelejtjük bevinni étkezésnél a vízgyűjtőt, szemrehányón rónak meg minket; "Marcsi néni, nem hoztad be a vödröt!" Nagyon jól tudják, hogy a vízre mindenkinek szüksége van, anélkül szomjaznának az emberek, állatok, növények is. Tavaly neveztünk be a madárbarát-óvoda programba, így a kismadarak itatása szintén a feladataink közé tartozik. Kedves madárfigurás itatót-fürdetőt vásároltunk minden teraszunk elé, s a gyermekek folyamatosan ügyelnek arra, hogy mindig legyen benne víz. Örömmel lesik meg a kis szárnyasokat, amint nemcsak szomjukat oltják, de meg is mártóznak a madáritatókban.

A "vizes ünnep"

Az ENSZ 1993-ban nevezte ki március 22-ét a Víz Világnapjává. Mindig megmosolyogtat, hogy a nagyobb gyermekeink, akik már részt vettek ezen a zöld jeles napunkon, csak lazán "vizes ünnepnek" nevezik. Óvodánkban már több mint egy évtizede hagyományos e nap. Fővárosi bemutatót is tartottunk ebből a kezdetekben. Előre megtervezzük a vizes játékokat, programokat. Például: kék ruhában jövünk óvodába ezen a jeles napon, demonstrálva a víz színét. Ilyenkor helyi versengések dúlnak a gyerekek közt, kinek van több kék színű holmija. Lázas számlálás kezdődik... no lám, megint kapcsolódunk egy nevelési területhez, a matematikai neveléshez.

Kiderül, van olyan lelkes gyermek, akinek még a zoknija és a trikója is kék, de az is, hogy hányfajta kék is létezik: világoskék, sötétkék, szilvakék, égszínkék, indigókék, királykék stb. A kisebbeknek az óvó nénik készítenek jelvényt, a nagyobbak maguk vágják, ragasztják vízi állatok, növények képeiből. Különleges élmény az ovisoknak a tropicariumi látogatás, melyet e nap köré szervezünk. Szájtátva csodálják meg a hatalmas akváriumokban a cápát, polipot, ráját s a rengeteg színes és különleges formájú halat, az élővizek megannyi érdekes élőlényét. Néhány éve nagycsoportosaink ellátogattak a tűzoltólaktanyába is, hisz ez a foglalkozás szorosan kapcsolódik a vízhez.

A jelenlegi kiscsoportosaink meglepően okosak, értelmesek. Amikor arról beszélgettünk velük, hogy mire való a víz, az elsők közt sorolta fel Ricsi: "A tűzoltók vízzel oltják a tüzet." Aztán még a következő ötleteket mondták: "A víz azért kell, hogy ne legyünk szomjasak." "Meg kell mosni a gyümölcsöt, mert megbetegszünk." "Fogat is mosunk vízzel." "Öntözzük a virágot, mert elszáradna." "A vízben úszik a halacska."

Már a nagycsoportosok tudják...

A nagycsoportosok, már jobban értik az összefüggéseket, tudják és elutasítják a természetes vizek szennyezését. Tudják azt is, hogy a víz sokszori tisztítás után a vízvezetéken keresztül kerül a poharunkba. Kolléganőm a Víz Világnapján csokorba gyűjtötte a gyermekek ehhez kapcsolódó megnyilvánulásait ebben a korosztályban: "Ha rendőr lennék, elkapnék minden vízbe szemetelőt!" Elmondják, miért van szükség a vízre, tavakra. "Lehet benne fürödni, és a növényeket lehet locsolni." Olyan vízi ünnep is volt, amikor nyílt napon mutattuk be a szülőknek a vizes játékokat, tevékenységeket. Nagyon jól sikerült, a szülők is bekapcsolódtak a játékokba. A jeles zöld ünnepekről állandó információs faliújságunk van a szülők számára, mely segíti az együttműködés sikerét. Itt tájékozódhatnak az ünnep jelentőségéről, programjainkról.

Számtalan ötlettel lehet még színesebbé, játékosabbá tenni ezt a jeles zöld ünnepet, mely az örömforrás mellett gazdag tapasztalatgyűjtésre ad lehetőséget az óvodás korú gyermekeknek. Büszkék vagyunk, hogy a nagycsoportosaink már csodálatosan meg tudják fogalmazni, miért van arra szükség, hogy óvjuk vizeink tisztaságát, miért és hogy kell vele takarékoskodnunk. A játékos programunkból pedig kiderül, hogy a mi óvodásaink mit tesznek a vízért. A szülők örömmel, elismeréssel veszik észre, milyen sok ismerettel bővül gyermekeik tudása e témában. Mi pedig titkon abban reménykedünk, hogy a gyermekeken keresztül a felnőttek is jobban figyelnek a víz - az egyik legfontosabb természeti kincsünk - védelmére.

Birszán Zsoltné
óvodapedagógus
Bóbita Óvoda, Kispest

Forrás: Ma & Holnap

A papír (újságok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz), italoskarton-dobozok (tetrapak), műanyag (hungarocell, PET-palack), színes és fehér üveg, illetve fémdobozok mellett az udvar veszélyes hulladékot is fogad. Így leadhatók itt elhasználódott háztartási gépek (például mosógépek, hűtőgépek), elektronikai, számítástechnikai hulladék, fénycsövek és világítótestek, szárazelemek, használt sütőzsiradék és fáradt olaj (göngyölegével együtt), valamint használt akkumulátorok is.

Az új hulladékudvar helye: XVIII. kerület, Jegenyefasor 15.. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 8-14 óráig. Érdeklődni a (30) 481-1129 számon lehet.

Az újonnan átadott, több mint 1500 négyzetméteres hulladékudvarban a fentieken kívül zöldhulladékot, valamint október 1-től építési törmeléket (sittet) is átvesznek. Utóbbit a helyszínen megvásárolható, külön erre a célra készült zsákokban lehet majd leadni.

Már folynak a tárgyalások a következő fővárosi hulladékudvar létrehozásáról. A tizenhatodik telep - amely kapacitásban és a befogadott hulladékfélék körét tekintve egyaránt az eddigi legnagyobb lesz - várhatóan a XXII. kerületben, a Nagytétényi úton nyílik majd meg, a tervek szerint 2009 végéig, legkésőbb 2010 első negyedévében.

Hulladékgyűjtő udvarok Budapesten

Szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos cikkeink gyűjteménye

Visszavittük a használt sütőolajat a legközelebbi hulladékudvarba, és gond nélkül leadtuk

* * *

Az új hulladékudvar átadásán útjára indult a KultÚjra Program is. Az év végéig tartó akció keretében a hulladékudvarokon csomagolási üveghulladékot leadók kódot kapnak, amellyel a www.zoldholnap.hu címen regisztrálhatnak, és kreditpontokat gyűjthetnek. Egy kilogramm üveghulladékért 100 kreditpont jár, és maximálisan 500 kreditpont gyűjthető. A pontokat aztán "kedvező árfolyamon" lehet kulturális ajándékokra váltani: 300 pontért 3000 forintos könyvutalvány, 400 pontért családi múzeumi belépő jár, 500 pontért pedig két, Vígszínházba szóló belépővel lesz gazdagabb a környezettudatos kultúrakedvelő.

Hozzánk is megérkeztek az üveg barátai - nézze meg Hanket, az éneklő üveget!