Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezeti eredetű kockázati tényezők közül a levegő szennyezettsége a legveszélyesebb. A világ népességének 92 százaléka olyan szennyezett levegőnek van kitéve, ami rosszabb, mint a WHO-határérték. Magyarországon minden évben 8-14 ezer olyan haláleset következik be, amelyet közvetlenül a légszennyezés okoz. Ide kattintva látható a WHO interaktív térképe, amelyen mindenki rákereshet a lakóhelyére.

Minden évszakban fenyeget a légszennyezés, de a téli ködös, párás, fagyos időjárásban még gyakoribb, hogy a levegőben megnő a káros anyagok szintje. Az elsődleges légszennyezők két csoportra oszthatók: a szállópor (PM) és gázok (szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid). A másodlagos szennyezőanyagokhoz tartozik például az ózon, amely az elsődlegesekből keletkezik valamilyen fotokémiai reakció során, hő és/vagy UV-sugárzás esetén.

A kültéri légszennyezés mellett a Földön 3 milliárd embert fenyeget beltéri légszennyezés, ha otthonukban nyílt égésterű eszközzel fűtenek vagy főznek. A beltéri légszennyező anyagok közé sorolják még a dohányfüstöt és a bútorokból, kárpitokból felszálló vegyületeket, mint az égésgátlók.

Háromféle módon juthatnak szervezetünkbe a légszennyező anyagok: ha a bőrünkre kerülnek, ha lenyeljük vagy ha belélegezzük őket. A tüdőn keresztül ezek a rendkívül kis méretű légszennyező anyagok átjuthatnak a vérkeringésünkbe, amely elviszi a kártékony molekulákat a különféle szerveinkbe és ott felhalmozódhatnak. A légszennyező anyagok az oxidatív stressznek nevezett folyamat révén légzőrendszerünkben szövetelhalást, légúti gyulladást, abnormális immunválaszt válthatnak ki. 

Ezek a vitaminok bizonyítottan hatásosak a káros légszennyező anyagok ellen:

A-vitamin és béta-karotin

Az A-vitaminnak fontos szerepe van egy sor biológiai folyamatban, mint a növekedés, látás, bőrszövetek fejlődése, szaporodás, immunrendszer működése. Számos élelmiszer tartalmazza (pl. zsíros tej, tojás, máj, sárga színű zöldségek). Az A-vitamin és béta-karotin nevű elővitaminja fokozza az immunválaszt, mérsékli a légúti gyulladást, az asztma súlyosságát.

Ajánlott napi mennyiség: 800-3000 mikrogramm (μg)

C-vitamin és E-vitamin

Ezek hiányában gyakrabban tapasztalható asztmás megbetegedés. Ez a két vitamin mérsékelheti az ózon káros hatását. Egyes kutatások szerint az E-vitamin kedvező hatású lehet a tüdőrák ellen.

C-vitamin ajánlott napi mennyiség: maximum 2000 miligramm (mg)
E-vitamin ajánlott napi mennyiség: 300-1000 mg

D-vitamin

Kutatások szerint a D-vitamin hiánya fokozza az asztmás rohamok gyakoriságát és súlyosságát. Továbbá a D-vitamin hiánya okozhatja a légúti simaizomtömeg növekedését, következményes hörgőfal-megvastagodást, csökkent tüdőkapacitást. A megfelelő D-vitamin szint védhet a tüdőrák ellen.

D-vitamin ajánlott napi mennyiség: maximum 100 μg

Kurkumin

A kurkuma, más néven indiai sáfrány a gyömbérfélék családjába tartozó, ázsiai eredetű fűszer- és gyógynövény. Hatóanyaga a kurkumin, amely közvetlen antioxidáns hatása mellett számos antioxidáns enzim aktiválásával fokozza a sejtek oxidatív stressz elleni védekezését. Állatkísérletekben a kurkumin képes volt a tüdő gyulladásos megbetegedéseit mérsékelni. Több tanulmány szerint a kurkumin védőhatást nyújt a DNS-t károsító anyagok ellen: ezek forrása lehet a dízelautók füstje, illetve a féktárcsák, amelyekből minden fékezés során kadmiumtartalmú por kerül az úttestre. A kadmium egy mérgező fém, amely belélegezve tüdőrákot és COPD-t okozhat.

FONTOS: a kurkumin hatással lehet bizonyos gyógyszerekre (például a vérhígítókra), ezért feltétlenül egyeztetni kell szedését a háziorvossal vagy patikussal!

Omega-3

A tengeri halakban vagy a lenmagban megtalálható telítetlen zsírsavak képesek csökkenteni a szervezetben zajló gyulladásokat és gátolják a vérrögképződést. Újabb kutatások kifejezetten a légszennyező anyagok ellen is hatékonynak találták az omega-3 zsírsavakat. Bizonyos mértékig gátolják az immunoglobulin (Ig) E termelést, ezzel mérséklik a légúti gyulladásokat. 

Kolin

Vízben oldódó vitamin, a B-vitaminok közé tartozik. Óvja a sejthártya épségét, részt vesz az idegsejtek közötti kommunikáció fenntartásában. Táplálékaink közül a tőkehús, máj, tojás, baromfi, hal, mogyoró és karfiol tartalmazza. A kolin mérsékelheti az általános allergiás gyulladásokat és kifejezetten a légúti gyulladásokat.

Forrás: Amerikai Nemzeti Egészségügyi Könyvtár (PubMed)

Vitaminok napi ajánlott maximum mennyiség forrás: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapja

Képek: Pexels

Hiver't-Klokner Zsuzsanna