„Nincs is szánalomra méltóbb a fiatal cinikusnál, mert eleinte semmit sem tudott, most meg semmiben sem hisz.” Maya Angelou (amerikai író, színésznő, énekes) fenti aforizmájával akarja humanitárius és környezetvédelmi ügyekben felrázni a tizennyolc-huszonöt év közöttieket az amerikai Envolve Project.

A cél olyan videókat és képeket gyártani, amelyeket ez a korosztály szívesen megoszt Facebookon, Instagramon, Twitteren, YouTube-on és egyéb közösségi helyeken. A projektben részt vevő képzőművészek, designerek, filmesek és reklámszakemberek benyomása szerint az 1990 után születettek kevésbé jótékonykodnak, legyen szó önkéntes munkáról vagy pénzadományról, mint az 1950-es, 60-as és 70-es években születettek (az Egyesült Államokról van szó). Az Envolve közvetíteni akar a jótékonysági szervezetek és a huszonévesek között. A lenti videók elkészítését a nemes célokon túl az is indokolja, hogy többek között két, ivóvízhiánnyal foglalkozó szervezet munkáját karolták fel; további telitalálatok itt láthatók.

A budapesti Szövetség’39 alkotócsoport nyerte el a francia Jacques Rougerie Alapítvány innovációs építészeti pályázatának fődíját a „Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategóriában. A fiatal magyar tervezők CALTROPe nevű projektje természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés által okozott kihívásra.

A francia Jacques Rougerie Alapítvány idén tavasszal újra meghirdette nemzetközi innovációs építészeti pályázatát három kategóriában. A felhívásra összesen 529 pályamű érkezett a világ 76 országból. A zsűri döntése értelmében a „Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategória fődíját és az azzal járó 10 000 eurós pénzjutalmat a budapesti Szövetség’39 alkotócsoport munkája, a CALTROPe nyerte el.

A projekt egy könnyen telepíthető modulrendszert takar, amely organikus, természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés okozta kihívásra. A részben betonból, részben helyi anyagokból álló, csipkeszerű gátszerkezetet a legveszélyeztetettebb folyótorkolatokban építenék ki. A betonelemekbe mangrove facsemetéket ültetnek, amelyek a növekedésükkel egyidőben hatékony védelmi vonalat alkotnak, és fokozatosan beépülnek a környezetbe.

A részben mesterséges, részben élő növényekből álló gátrendszer tehát alkalmazkodik a természetben zajló változásokhoz, és segíti a védett területek hordalékkal való feltöltését. A CALTROPe koncepciójáért Baróthy Anna, a Szövetség’39 tervezője és projektvezetője mellett Balázs Gergő biológus, búvár, Csernák Janka tervező, Dr. Grónás Viktor, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, búvár, Kovacsics Péter grafikus-animációtervező, Pucsek Viktor és Vető Péter ipari formatervező-3D tervező felel. A projekt munkatársa volt Bozsó Melinda, a Szövetség’39 tervezője, Csomor Dániel építész, Kerekes Kata grafikus, Krauth Vera építészhallgató, Kurta Ábel és Szabó Veronika terméktervező hallgatók, valamint Lajkó Nóra festőművész hallgató.

A Szövetség’39 alkotócsoport elsősorban komplex művészeti tervezéssel foglalkozik. A tervezés tárgya jellemzően kapcsolódik a téralkotás valamely formájához, vagyis installációk, épületekhez kapcsolódó művészeti tervezés, köztéri műalkotások és akciók egyaránt szerepelnek a csoport munkái között. A Szövetség ’39 jelenlegi tagjai: Baróthy Anna, Bozsó Melinda és Kolozsvári Csenge tervezők. A nyitott műhely befogadó közeget kínál kísérleti koncepciók kifejlesztésére, és számos újító szellemű rendezvénynek, workshopnak ad helyet. A Szövetség ’39-ben tevékenykedő alkotók az építészet, szobrászat, médiaművészet, számítógépes grafika, webdesign, kísérleti programozás, animáció és üvegtervezés terütetén.

A pályázatot meghirdető francia alapítvány névadója és elnöke, a 68 éves Jacques Rougerie a világ egyik leginnovatívabb építésze. A tenger és az űr iránt érzett vonzalmát rendhagyó munkáiban is viszontláthatjuk. Ezek közül az egyik az Egyiptomba tervezett vízalatti múzeum, valamint a már épülő, SeaOrbiter nevű, ötcsillagos úszó óceánkutató központ.

Az űrállomáson alkalmazott vízvisszaforgatós zuhany már a Földön is elérhető. Harmincadára csökkenti a melegvíz-fogyasztást, amivel százezreket takaríthat meg éves szinten. Képzelje el, mennyit spórolhat egy kollégium vagy szálloda!

Az új berendezéssel elég öt liter víz egy tízperces zuhanyozáshoz, amihez általában 150 liter vizet használunk fel. Az OrbSys zuhany valósidejű víztisztítóként működik, azaz a lefolyóban összegyűlő vizet tisztítja meg 99,9 százalékos hatékonysággal, illetve nyomja vissza a zuhanyrózsába.

Mivel a folyamat rendkívül gyors, percenként 24 literes sebességgel zajlik, a víz nem hűl le közben jelentősen, tehát elég egy kis pótmelegítés a hőfok fenntartásához. Az eszköz a svéd Mehrdad Mahdjoubi ipari formatervező fejlesztése a dán dizájnközpont (Dansk Design Center) támogatásával.

A készülékkel a vízfogyasztás 90 százaléka, míg az energiaszámla 80 százaléka megtakarítható. A svéd designer szerint évente ezer euróval kevesebb lehet az összesített rezsiszámla. Mahdjoubi a svéd Lund Egyetem ipari formatervező hallgatójaként fejlesztette ki az OrbSys zuhanyt, amelynek koncepcióját a NASA Johnson űrközpontja is beemelte abba az ötletcsomagba, amelyet a jövő űrexpedíció számára állítanak össze. A Marsra vagy más, extrém viszonyokkal jellemezhető bolygókra induló misszióknak maximálisan takarékoskodniuk kell majd az erőforrásokkal, így a vízvisszaforgató zuhany ideális berendezés lenne számukra.

A vízvisszaforgatás nem újdonság, a svéd formatervező terve annyiban előrelépés, hogy az eddigieknél magasabb és állandó víznyomást tesz lehetővé, ami nagymértékben fokozza a zuhanyozás komfortérzetét. Az átlagos felhasználó tehát semmilyen különbséget nem érez a hagyományos és az OrbSys zuhany között.

A rendkívül takarékos zuhany iránt a fejlett világban a nagyfelhasználók (szállodák, kollégiumok, egészségügyi intézmények) érdeklődhetnek, míg a fejlődő országokban lehetővé teszi, hogy jobban gazdálkodjanak az eleve szűkös készletekkel.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

1. Palackos víz helyett sokkal gazdaságosabb vízszűrős kancsót venni és használni.

2. Nálunk a kertben fel van állítva egy kisebb medence. Ha megveszem hozzá a boltban kapható fertőtlenítő adalékokat, később nem tudok mit kezdeni a túlvegyszerezett vízzel. Vettünk tengeri sót a boltban, és azt öntöttük a vízbe. Az utántöltésekkor a só folyamatosan hígult, és ősszel, a kert locsolásakor a medence vizét használtuk.

3. Óvodapedagógus vagyok. Az óvodában fontos feladatunk a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása, kreativitásuk fejlesztése, a környezetvédelemre való nevelés, szemléletformálás. Feladataink: 1. Vigyázunk a közvetlen és tágabb környezetünk tisztaságára. 2.Gyakoroljuk a szelektív hulladékgyűjtést. 3. A lehetőségekhez képest újrahasznosítjuk a hulladékokat: újrapapírt készítünk; konzervdobozokból ceruzatartókat, műanyagpalackokból dekorációkat, dísztárgyakat, játékokat barkácsolunk; az óvoda kertjében a szerves hulladékokból komposztálót készítünk. Télen kedvenc időtöltésünk a frissen esett hóban a hófestés, hóban rajzolás, amelyet a környezettudatos magatartás figyelembevételével, tartósítószertől mentes, házilag készített szörpös vízzel végzünk. Gyermekeink nagy örömmel végzik ezeket a tevékenységet, ezáltal felnőtt korukra természetessé válik számukra a Földünk védelme, környezettudatos magatartás.

4.  A lakásban olyan szobabicikli felállítása, amivel áramot termelhetünk, és ezáltal csökkenthetjük a villanyszámlánkat! Almaecettel nagyon jól lehet tisztítani és szagtalanítani, és ha egy por állagú tisztítószerre öntjük, akkor habossá válik a szer és minden szennyeződés eltávolítható az edényekről.

5. Víztakarékos tipp: a mosógép, mosogatás vagy mosogatógép vizét összegyűjteni egy tartályban, és WC öblítésre újrahasznosítani, újrahasználni!

6. Lehet, hogy nem tűnik bonyolultnak, de én a főzéssel szoktam környezettudatos lenni. A paprikáskrumpli maradékából krumplistészta lesz, a túróstésztához összekevert túrókrémből kőrözött...

7. Lakásfestés után kiválóan el lehet tüntetni a kellemetlen szagokat úgy, hogy a kifestett helyiségben elhelyezünk egy nagy vödör vizet, amibe beleteszünk néhány kettévágott vöröshagymát. A hagyma tökéletesen megköti a vegyszer párolgó gőzeit, szagát. 2. Nem érdemes szintetikus öblítőszereket használni a mosógépbe. Sokkal környezetbarátabb és gazdaságosabb megoldás egy kis ételecet vízzel hígítva. Tökéletesen antisztatizál, és teljesen szagtalan, nem érezni a kimosott ruhákon az ecetszagot. 3. Nagyon egészséges "öko" módszer a tisztálkodásra, és egyúttal igazi "natúr" kozmetika: fürdésnél a bőrt egy természetes durva vászonnal körkörös mozdulatokkal végigdörzsölni. Valódi bőrradírként működik. 4. Csodás hajápoló natúr pakolás száraz hajra: olívaolaj, tojássárgája, méz, pár csepp citrom, összepépesített banán. Az összetevőket össze kell keverni, amíg egynemű massza nem lesz. A száraz hajra kell felkenni, majd 30 percig rajtahagyni - lehetőleg dunsztban, azaz nejlonba majd törülközőbe csavarva.

8. Jártam hulladékválogatóban, és azt láttam, hogy nagyon sok PET-palackon rajta van a kupak. Sok gyűjtőjárat kimaradhatna, ha mindenki letekerné a kupakot, és összelapítaná a palackot. Kevesebb szállítási költség lenne ugyanakkora mennyiségnél.

9. Energiatakarékos izzót használunk, mert hosszú élettartamú, kevesebbet fogyaszt. Minden hónap utolsó csütörtökén viszik a műanyagot, ilyenkor kapunk egy sárga zsákot, abba gyűjtjük a műanyag hulladékot, és csak hónap végén tesszük ki. Nem mosogatunk folyó vízben, és lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk a helyiségből.

10.  Ökojátszótér: a játszótéren minden újrahasznosított anyagból készülne. Használt biciklibelső installációk, autógumi mászóka, napernyővászonból (gyártás során képződött hulladékból) hintaágyak, napvitorlából készült bunkerek. A gyerekek láthatnák, hogy mennyi szemetet termelünk, ami csak akkor válik azzá, ha valóban hulladékként tekintünk rá. Itt megkapná minden anyag a második esélyt.

1. Érdemes ásványvíz helyett csapvizet inni. A PET-palackok előállítása és újrahasznosítása is károsítja a környezetet, ráadásul amíg van iható csapvíz, inkább azt kéne inni, a felszín alatti vizeket pedig a nehezebb időkre kéne tartogatni. Ez a pénztárcának is jó, mert 1,5 liter csapvíz ára 0,36 forint, vagyis 36 fillér, míg 1,5 l ásványvíz a legolcsóbb fajtából 53 forint.

2. Tészta vagy burgonya főzővizével húslevest vagy krémlevest lehet főzni, de főzeléket is készítettem már vele.

3. Társasházi lakásban az első emeleten lakunk Budapesten, nincs a hagyományos értelemben vett kertünk. A lakáshoz tartozik egy 4 m2-es terasz, ami sok fényt kap nyáron, így lehetőségünk van növénytermesztéssel próbálkozni. Mi ezt egy nagy agyagcserépben oldottuk meg, amibe virágföldet tettünk, majd több részre osztottuk el a felszínét, ahol különböző fűszernövényeket ültettünk el tövével (snidling, bazsalikom, tárkony, rozmaring, menta). Végül maradt még ki egy hely, ahol magok elvetésével próbálkoztunk (petrezselyem).

Vegyszert nem használtunk, csak sima vízzel öntöztünk. A növények nagyon jól érezték magukat egész nyáron, folyamatosan hozták az új leveleket. A petrezselyem elég szép gyökeret is növesztett. A friss fűszernövényeknél pedig nincs jobb és zamatosabb, ráadásul vegyszermentesen! Jövőre a koktélparadicsom-termesztést is célba vesszük, mert nagyon szeretem az apró paradicsomokat, amelyek ráadásul szépen mutatnak majd a teraszon.

Már sokat morfondíroztam, hogy az ember mennyire vízpazarló. Kertes házaknál és nagyobb méretekben is meg lehetne oldani, hogy a fürdővizet és más kevésbé mocskos vizeket a WC lehúzására használjunk. Egy kiegészítő puffertartályt kellene csak a csatornarendszerre rákötni, és azzal egy elektromos szivattyú segítségével megtölteni a WC-tartályt. A gyerek fürdővizével szerintem lehet locsolni.

Kiürült kenyereszacskóba gyűjtöm a papírfecniket, blokkokat stb. Ha megtelt eltüzelem a cserépkályhában. Ez bevált otthon, és a munkahelyen is. A papírzsepit is lehet ide gyűjteni.

Cukorkapapírokat le lehetne cserélni rizspapír csomagolásra, amit szintén el lehetne fogyasztani. így nem kellene feleslegesen gyártani papírt, illetve hulladék se keletkezne utánuk.

Papírbrikettet lehetne gyártani a háztartásból kikerülő újságokból, papírokból (felaprítva, beáztatva, formába nyomva, kiszárítva).

Csapvizet és szénsavas vizet kínálnak az egész Olaszországban gombamód szaporodó, úgynevezett vízházak. Az utcai kutak a környezetszennyező műanyag palackokról akarják leszoktatni az olaszokat.

 A Casa dell'acqua (Vízház) elnevezésű hálózatnak rendkívüli a sikere az olasz sajtó szerint. Az utcákon, tereken álló fedett kutakról van szó, melyek elzárható csapból szolgáltatnak ingyen csapvizet és literenkénti 10 centért szénsavast is. Nyáron a Vízházak csapjaiból hűtött víz folyik. A kúthálózat az állami vízszolgáltatók támogatásával bővül és a palackban árult víz ellen kampányol   – tudósít az MTI.

A 2010-ben indított Vízházakból idén szeptemberig már 411 létesült egész Olaszországban. Ezekből 244-et az északi Lombardia önkormányzatai üzemeltetnek, amelyek az év végéig további huszonnyolcat kívánnak építeni. Tavaly a lombardiai kutakból több mint tizenhat millió liter víz fogyott, amivel 350 tonna PET-palackot takarítottak meg.

Tavaly az olaszok több mint 32 millió palack vizet fogyasztottak. Fejenként évi 196 literrel az olaszok isszák a legtöbb palackos vizet a világban Szaúd-Arábia és Mexikó lakosai mögött. Minden harmadik olasz bizalmatlan a csapból folyó víz minőségével szemben, amit a vízszolgáltatók teljesen alaptalannak tartanak. Rómában egyébként számos, évszázadok óta működő, jó minőségű és hideg vizet szolgáltató ivókút található, amelyeknek különösen nyáron tudnak örülni a turisták.

Hidegebb éghajlaton és korlátozott napfény esetén is jó teljesítménnyel készít használati meleg vizet az az izraeli fejlesztésű méhsejtes napkollektor, amely bekerülhet az év legjobb megújulóenergia-innovációi közé.

A használati meleg víz készítésre ma jellemzően síkkollektort vagy vákuumcsöves kollektort alkalmaz, aki a napenergiát hasznosítja. A Tigi izraeli cég által fejlesztett napkollektor a méhsejt szerkezetéhez hasonlító áttetsző szigetelőréteggel rendelkezik, amelynek köszönhetően ötször több energiát lehet vele előállítani, mint egy síkkollektorral. Az élettartama pedig kétszerese a fejlettebbnek tartott vákuumcsöves készüléknek, nagyjából 20 év.

A méhsejtes napkollektor üzemeltetése gazdaságos, mert ugyanazt a hőfokot 25-50 százalékkal kisebb felülettel képes elérni, mint a hagyományos kollektorok. A beérkező napsugarakat ugyanis a méhsejt-szerű cellák csapdába ejtik, ezzel lényegesen csökkentve a síkkollektoroknál gyakori hőveszteséget.

További kedvező tulajdonsága, hogy a sík- vagy vákuumcsöves készülékekhez képest kevésbé törékeny, könnyebb tisztítani is a felületét. Ez probléma lehet a vákuumcsöves készülék esetében, amelynél a hótakaró vagy jegesedés komoly teljesítménycsökkenést okozhat. Az új kollektor kialakítása strapabíróbb, a két négyzetméteres tábla tömege 45 kilogramm. A méhsejtes kollektorba beépített hőfokszabályozó miatt nincs szükség külön biztonsági berendezésre, amely védené a rendszert a túlhevüléstől.

A méhsejtes megoldás eredetileg a Tigi vezérigazgatójának édesapjától, Simon Kliertől származik. A textilipari vállalkozó azért kezdte foglalkoztatni a téma, mert sokallta, hogy a cégei többet költenek energiára, mint amennyibe a 12 ezer alkalmazott kerül összesen. Klier be is jegyeztette a mostani méhsejtes kollektor alapjául szolgáló találmányt, de a további fejlesztések elmaradtak, mert az 1990-es évek elején lementek az energiaárak. A fia, Zvika Klier 2007 óta vágott bele az üzletbe (korább, hi-tech kamerákat gyártó cégét, a 3DV Systemset a Microsoft vásárolta fel).

A fejlett országokban az elhasznált energia 40 százalékát fordítják használati meleg víz előállítására, azaz fűtéshez vagy mosdáshoz, főzéshez. Jóllehet a napenergia kimeríthetetlen hőforrás lehetne erre a célra, a jelenlegi készülékek hatékonysága és megtérülése épp azokban az országokban kétséges, ahol legnagyobb szükség volna olcsó használati meleg vízre.

A méhsejtszerkezetű napkollektor alkalmazása a hűvösebb klímájú vagy északi országokban és a nagy napi hőingadozású vidékeken is előnyös lehet. A kollektor 2012 júniusában elnyerte a Münchenben tartott Intersolar nemzetközi innovációs szakkiállítás szolár-termál kategóriájának díját, valamint nyolcezer nevező közül beválogatták az októberben Washingtonban megrendezendő Global Cleantech Gala döntősei közé.

Korrupció, szegénység, energiaválság, klímaváltozás. Hol keresendő, hogyan érhető el a megoldás? Van egyáltalán? Ezt próbálják megfejteni az idei Ökopolitikai Nyári Egyetem előadói és résztvevői Bodajkon, július 31. és augusztus 5. között.

Az öt napos rendezvényen olyan elismert magyar és nemzetközi szakemberek, aktivisták tartanak előadásokat, beszélgetéseket, akik testközelbe hozzák a valós válságokat. A szervezők abban hisznek, hogy a mindennapokat jobbá tevő kezdeményezések, az érdekérvényesítés és a közösségi részvétel jelenthetik a megoldást a globális válságban. A szervezők szerint a nemzetközi nagypolitika nem veszi elég komolyan, hogy a Föld veszélyben van, ahogy az a Rio+20 konferencia kudarcából is látszik.

A nyári egyetemen a magyar és nemzetközi ökopolitika aktuális kérdéseiről lesz szó, az internet szabadságától, a déli államokban dúló gazdasági válságon és a hazai oligarchákon át az alapjövedelem vagy az egyéni mobilitás kérdéséig. Lesznek gyakorlati foglalkozások is, amelyek pedig olyan civil kezdeményezéseket mutatnak be, mint a nagyvárosi kertészkedés, a haszondesign vagy a gerillakötés. Regisztráció és részletes program itt elérhető.

A rendezvényt az idén is az Ökopolitikai Műhely Alapítvány szervezi, a Zöld Európai Alapítvánnyal, az Európai Zöld Párttal és a Zöld Szabadegyetem Egyesülettel együttműködve. Támogatója az Ökopolisz Alapítvány, amely szakmai programokkal is hozzájárul a rendezvényhez, továbbá a Heinrich Böll Alapítvány, a Zöldek/SzSz képviselőcsoportja az Európai Parlamentben és a Bündnis'90/Die Grünen finanszírozzák a rendezvény létrejöttét. Kiemelt partnerek: a Krétakör és a TedX.

A párolgás hőelvonással jár – ezt az alapelvet alkalmazza egy új kerékpáros ivópalack, amely a kerékpár menetszelével hűti a benne lévő vizet.

Kánikulában megfigyelhető, hogy a levegő hőmérsékleténél hűvösebb ital hatására gyöngyözni kezd a pohár vagy palack felülete. Amennyiben ezt az „izzadást” a kerékpáros a menetszéllel gyors ütemben elpárologtatja, a hőelvonás alapján még nagyobb lesz a külső és belső hőmérséklet közötti különbség, magyarán lehűl az ital.

A francia-indiai DSK ipari formatervezési főiskola végzős hallgatója, Benjamin Helle tervezte a Botl fantázianevű palackot, amelyet gyöngyvászon-szerű textil borít. Ez felszívja a kicsapódó vízcseppeket, amivel csökkenti a párologtatási veszteséget. Mivel egyelőre kísérleti szakaszban van a projekt, és rengeteg változó (sebesség, levegő hőmérséklete, víz hőmérséklete stb.) befolyásolja a hűtést, nem lehet pontos számokkal alátámasztani a Botl hatékonyságát. Feltételezések szerint, ha nem is hűti le több fokkal a benne lévő vizet, nagy valószínűséggel képes legalább az eredeti hőmérsékletét megtartani.

Barkács-tipp:
Bárki utánozhatja a Botl működési elvét: kérjen a nagymamájától egy textilzsebkendőt és két befőzőgumit. A vizespalackját tekerje bele a megnedvesített zsebkendőbe, rögzítse két gumigyűrűvel, tegye be a palacktartóba, és induljon el. Amíg odaér, ivóvize nem fog fölmelegedni.