Egy friss brazil tanulmány szerint a banánhéjat víztisztításra is lehetne használni ott, ahol az ivóvíz nehézfémekkel, például rézzel vagy ólommal szennyezett. A Sao Paulo-i egyetemhez tartozó kutatóintézet munkatársai azt mondják, a banánhéj az eddig használt módszereknél - alumínium-oxid, cellulóz vagy szilikon - sokkal hatásosabb, ezeknek ugyanis mérgező mellékhatásai is lehetnek, ráadásul drágák is. A banánhéjhoz képest legalábbis mindenképp.

A csapat módszere egy korábbi kutatás eredményeire alapul, mely megállapította, hogy egyes növényrészek, mint például az alma és a cukornád fel nem használt részei, a kókuszrost vagy a mogyoró héja felszívják a méreganyagokat a vízből. Ezek a természetes anyagok olyan vegyületeket tartalmaznak ugyanis, melyek egyszerűen vonzzák a fémeket.

Gustavo Rocha de Castro, a brazil kutatócsoport vezetője állítólag először banánevés közben gondolkozott el azon, talán lehetne valami hasznosat is kezdeni a szemétbe dobott héjakkal. Kollegáival együtt egy héten keresztül szárították a feldarabolt banánhéjakat a napon, majd próbaképpen először olyan folyóvízbe áztatták őket, amelyről pontosan tudták, milyen koncentrációban szennyezett rézzel és ólommal. A banánhéjak mindössze egy óra alatt felszívták a nehézfémek 97 százalékát. A héjakat ezután laboratóriumban is tesztelték, és ott is tökéletesen működtek.

Bár csak rézzel és ólommal próbálkoztak, a kutatók szerint a banánhéjas módszernek kadmium, nikkel és cink esetében is működnie kell. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy ez a fajta szűrés sokkal inkább ipari célokra való, mint otthoni víztisztításra, mivel a banánhéjak kapacitása a nehézfémek részecskéinek nagyságától függ, ezt pedig igen bonyolult mérni. Az eredmények alapján már más szakemberek is elismerték, gyors és olcsó alternatívának nevezték a banánhéj-eljárást az eddig használt hagyományos módszerekhez képest.

A tanulmányt február 16-án az Industrial & Engineering Chemistry Research című folyóiratban publikálták. A huszadik század eleje óta létező amerikai tudományos folyóirat manapság kéthavonta jelenik meg az American Chemical Society, azaz az amerikai vegyésztársaság gondozásában.

Az összeesküvés-elméletek ereje egyszerűségükben és a beléjük fektetett félelemben rejlik. Az Amerikából kiindult csapvíz-fóbia mára már Magyarországon is népszerű, miközben az ellenösszeesküvés-elmélet szerint az egész a palackozott vizek gyártóinak marketingfogása. Utánajártam az elméleteknek, megpróbáltam kideríteni a tényeket, és a Fővárosi Vízműveket is megkérdeztem, Magyarországra mindebből mennyi érvényes.

Bár az összeesküvés-elméletek műfaja nem új keletű, a kortárs Amerikában népszerű és elterjedt műfaj. Ezek az elméletek többségükben politikai jellegűek, és azt próbálják alátámasztani, hogy adott társadalmi, etnikai vagy vallási hovatartozású egyének szűk csoportja tartja kezében a világ dolgainak működését.

A környezet és fenntarthatóság témáinak elmúlt egy-két évtized alatti előtérbe kerülésével azonban egyre erősödik a meglehetősen friss, zöld összeesküvés-elméletnek nevezhető altípus is, amelyek mondanivalójukat egy-egy népszerű zöld téma, például a klímaváltozás köré építik fel.

Persze minderre legyinthetnénk, ha – mint egykoron – az összeesküvés-elméletek csupán elszórtan, egy-egy szélsőségesen gondolkodó asztaltársaság egy korsó sör melletti eszmecseréin merülnének fel. A konspiracizmus azonban ma már tudományos területek komoly témája: pszichológusok, történészek és politológusok egyaránt vizsgálják azt a riasztó jelenséget, melynek során korunkban egyre inkább a közgondolkodás részei lesznek ezek a szélsőséges gondolatrendszerek.

S míg a politikában viszonylag könnyű eldönteni, hogy mikor csúszik át a vállalhatatlan területre egy gondolatmenet, a tudomány területén már jóval nagyobb problémával állunk szemben. Nem is kell sokat visszamennünk az időben, hogy lássuk, mekkora kárt tudnak okozni a zöld tudományterületeknek a népszerű összeesküvés-elméletek, például a klímakutatás területén....

(Részlet. A cikk teljes terjedelemben elolvasható : Ma&Holnap folyóirat X. évfolyam 3-4. szám)