Ha minden igaz, a világon elsőként végeztek egy olyan részletes vizsgálatot, amelynek során a test 318 pontján mérték meg a hőérzékenységet és a hőérzetet a kaliforniai Berkeley Egyetem Épített Környezeti Központ (UC Berkeley Center for Built Environment) kutatói. 

Unsplash

Céljuk az volt, hogy a hőre aktivizálódó (hűtő vagy melegítő) ruházatok fejlesztéséhez készítsenek hőtérképet az emberi testről. Persze ettől függetlenül mi is hasznát vehetjük a mérési eredményeknek. A 14 milliméteres hőszondát tíz másodpercre nyomták oda az egyes mérési pontokhoz. Az alaphőmérséklet 31 Celsius-fok volt, ezt emelték, illetve csökkentették 5-5 fokkal a mérésekhez. Kiderült, hogy testtájtól függően nagyon nagy hőérzékenységi és a hőérzetbeli különbségek vannak.

A tanulmány ide kattintva elolvasható angol nyelven.

Pexels

Ha most a vizsgálat eredményeit a hétköznapokra lefordítjuk, látható, hogy éppen azok a testtájak a legérzékenyebbek a melegre, amelyek autózás során a vezetőüléssel érintkeznek, és abba beleizzadnak. Hmm, újabb érv a kerékpározás mellett?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az utóbbi években az online rendelés, a webshopok számának megugrása következtében hanyatlani kezdett a bevásárlóközpontok forgalma az Egyesült Államokban. A lejtmenetnek újabb lökést adott a koronavírus-járvány. Előrejelzések szerint az amerikai plázák több mint 50 százaléka be fog zárni 2021-re. Ebben az is közrejátszik, hogy számos bérlő (köztük olyan nagy nevek, mint pl a Gap) egyszerűen nem fizet bérleti díjat a járványhelyzet alatt átmenetileg bezárt üzletek után, ám a plázatulajdonosoknak továbbra is fizetniük kell a jelzáloghitel törlesztését. 

A kulcsszó most az újrastrukturálás, írja a Bloomberg CityLab nevű urbanisztikai alsite-ja. A bevásárlóközpontok jellemzően igen jó helyen vannak, többségük kiváló tömegközlekedési kapcsolattal, illetve tágas mélygarázzsal rendelkezik. Először az volt a terv, hogy az üresen kongó plázákat irodaházakká alakítsák, de a vírus miatti home office (távmunka) ellehetetlenítette ezt az ötletet. 

Így fog kinézni az Alderwood Mallból átalakított társasház.
Renderelt kép: Brookfield Properties Inc. 

Június végén a Trump-kormányzat illetékesei vetették fel, hogy a kihasználatlan kereskedelmi egységeket alakítsák megfizethető társasházakká. Így kelhet új életre például a Seattle északi elővárosában, Lynnwoodban álló Alderwood Mall is 2022-re. A most 41 éves épületben 300 apartmant alakítanak ki, de nagyjából 8300 négyzetmétert meghagynak kereskedelmi célokra. Miután a pláza egyik kulcsbérlője, a Sears tavaly bezárt, most a lakók válnak kulcsbérlővé. (Az anchornak nevezett kulcsbérlő olyan bérlő, amely nagy eladófelülettel rendelkezik, alacsony bérleti díjat fizet, ugyanakkor magas látogatószámot vonz a bevásárlóközponthoz.) 

Eleinte még tartotta magát az iparági remény, hogy a plázákat képesek megmenteni az éttermi és szórakoztató részlegek. Ma már az is kérdéses, hogy egyáltalán a mozik megmaradnak-e, mondta egy ingatlanfejlesztő cég vezetője a Bloombergnek. 

"Az Alderwood-projekt jó példája a bevásárlóközpontok evolúciójának -- mondta az ingatlan tulajdonosa, a Brookfield Properties szóvivője. -- A ma embere kisebb alapterületű lakásban akar élni, és nem ragaszkodik az autóval történő közlekedéshez." 

A Seattle-től 26 kilométernyire fekvő, negyvenezer lakosú Lynnwood ideális tesztterület. A közeli nagyvárosban nyomasztó a lakáshiány, ám már készül a két települést összekötő HÉV-jellegű elővárosi vasút. Ezzel a Boeing vagy a Microsoft munkatársai kényelmesen ingázhatnak a csendes előváros és a metropolis között. Lynnwoodban jelenleg alacsony- vagy közepes jövedelmű lakosok élnek, a város vezetősége az új lakások mellé oktatási és egyéb közösségi intézményeket is tervez. 

A bevásárlóközpontokat viszonylag egyszerű lakóházakká alakítani. Egyesek szerint ez "erkölcsi kötelesség" is a mai égető lakáshiány idején. Az Egyesült Államokban 2,5 millió lakás hiányzik a piacról, az amerikai szövetségi lakáshitel-jelzálog-társaság (FHLMC/Freddie Mac) szerint. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Gyakran látható, hogy építkezések után a házak közötti üres területeken a beköltözők maguk taposnak ösvényt a számukra ideális nyomvonalon. Sőt, ez akkor is előfordul, ha készül ugyan járda, de nem veszi figyelembe a lakosok igényeit. Mert például inkább az autóforgalom számára kedvező, de a gyalogosoknak esetleg plusz kitérőt okoz, amikor mennének a buszmegállóba vagy a kisboltba.

Némelyik gyalogösvényt annyian használják,
hogy madártávlatból is jól látható, mint itt, a Montgomery megyei 
Germantown lakóparkja közelében. KÉP: Google Maps

A helyi hatóságokon múlik, hogy a "vágyvonal"-nak is nevezett csapás kap-e burkolatot és válik hivatalos gyalogúttá, vagy pedig marad ugyanaz a hepehupás csapás, amelyet minden eső sáros és csúszós dagonyává változtat, de száraz időben sem lehet rajta végigmenni rollerrel, kerékpárral, kerekesszékkel vagy babakocsival. 

Az amerikai Maryland állam Montgomery megyéje nemrég felhívást intézett több mint egymillió lakosához, hogy a megye által létrehozott online térképen rajzolják be a kedvenc ösvényüket. A hatóság ugyanis úgy döntött, hogy a legfontosabb csapásokat biztonságosabbá fogja tenni megfelelő útburkolattal, közvilágítással.

A térképre mindenki berajzolhatja az általa fontosnak és hasznosnak tartott gyalogösvényt. KÉP: Montgomery Planning

A június elején élesített térképre (Montgomery Planning, Pedestrian Shortcut Map) már az első héten 150 ösvényt rajzoltak be, hosszuk összesítve eléri a 21 kilométert. A vágyvonalakhoz írt kommentek alapján némelyik ösvény a diákok számára fontos, hogy könnyebben elérhessék az iskolabuszt, más ösvények a zsákutcákból segítik a gyalogosok kijutását sokkal praktikusabban, mint a kiépített járdák. Egyes meredek csapásokat csak napvilágnál és száraz időben biztonságos használni, ezért kellene burkolni és korláttal ellátni őket, van olyan, amikor az autóút mellé kérnek kétszáz méter gyalogutat. 

A térkép egész nyáron elérhető lesz a lakosok számára, és az eredmények bekerülnek Montgomery Megye Közlekedési Hatóságának "gyalogos mestertervébe" (Pedestrian Master Plan), amely a pár évvel korábban létrehozott Kerékpáros Mestertervet (Bicycling Master Plan) követi. A megye ugyan nem lesz képes minden ösvényt burkolt úttá változtatni a költségek és a magántulajdonú telkek miatt, de az a cél, hogy minél több vágyvonalat tegyenek biztonságosan használhatóvá a lakosok számára, akár gyalogosan, akár két- vagy négykeréken közlekedjenek. 

Forrás: WAMU 88.5 Amerikai Egyetemi Rádió honlapja

Budapesten Újpesten a Semsey park vágyvonalait alakították burkolt gyalogúttá, sőt, futókör is készült mellé., olvasható az Urbanista blogon. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Miközben sokan ódzkodnak a tömegközlekedési eszközök használatától a koronavírus-járvány miatt, az egyik brit turistabuszos cég a nyitott tetejű buszokkal szállítaná a dolgozókat munkába. A módszerrel biztos jó pár autóst is vissza lehetne terelni a közösségi közlekedéshez, ami csökkentené a légszennyezést.

Ez lehet a fertőzésmentes tömegközlekedés mintája. KÉP: Snap

Londonban a 233 darab nyitott tetejű városnéző busz többsége kihasználatlan a járvány miatt. Ezek ideálisak a hétköznapi közlekedéshez, csapott a homlokára a Snap turistabuszos cég egyik alkalmazottja. Ezek a buszok a turisták számára "hop on, hop off" útvonalakon jártak korábban, most biztonságos utazási lehetőséget jelenthetnek. A Snap jelenleg azt teszteli, hogy mekkora igény volna a nyitott tetejű emeletes buszokra a reggeli és délutáni forgalomban, írja a Bloomberg.

A cég közösségi finanszírozással indítaná be a projektet: a támogatók javasolhatnak útvonalakat a buszoknak. Az éles tesztelés ezen a héten zajlik a Victoria metróvonal nyomvonalát követve, amely északkeletről délnyugatra tartva szeli át London központját. Az open air buszra való jegy ugyanannyiba kerül, mint egy átlagos metrójegy (3,30 font). Az utasok lényegesen kevesebb ponton szállhatnak fel és le, mint egy átlagos buszút során.

A Snap úgy becsüli, hogy ilyen feltételekkel életképes volna a szolgáltatás, pedig a távolságtartás miatt a busz kapacitásának csak negyedét foglalhatják el az utasok. A cég vállalja, hogy a buszokat minden kör után fertőtleníti, így minimalizálva a fertőzésveszélyt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

"Nagy lehetőség volna egy német-orosz együttműködésre", és eredményeként Moszkva lehet az első város, ahol megvalósul a Bosch önvezető libegője, írja az Art.Lebedev Studio, amely a német cég ötlete alapján elkészítette az első látványterveket és egy demóvideót is.

Art.Lebedev Studio

Már korábban is írtam a városi libegők előnyeiről, de ez az új, eRopeway nevű  rendszer minden korábbit lepipálhat azzal, hogy különleges dologra képes: 150 méterenként megállíthatjuk, és a magasból csörlőn leengedi az utcaszintig a kocsit. Ezzel a ki- és beszálláshoz nincs szükség állomások kiépítésére, sem pedig külön akadálymentesítésre. Ez eddig a legjobb ötlet a témában.

A kábelre felfüggesztett vagy mágneses sínen húzott gondolás rendszerek előnye, hogy annyi embert képesek utaztatni a felszínen, mint egy villamos, viszont harmadannyiba kerül a vonal kiépítése.  

Az elektromos meghajtásnak köszönhetően itt sincs légszennyezés. A gondolákat akkor hívjuk, ha szükség van rájuk, de a rendszert úgy is ki lehet alakítani, hogy üresen ne közlekedjenek a kabinok, ne pazarolják az energiát.

A Bosch-rendszerében nem kell átszállni, mert az önvezető gondolák képesek más vonalakra átcsatlakozni, és a célba fuvarozni az utast.

A kabinfelfüggesztés védett az eső, hó és jég ellen. Járványveszély idején fontos, hogy a kabinokban egyszerre legfeljebb 5 utas lehet. A kabinok természetesen wifisek lennének.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Miért csak a tetőre szereljünk napelemet, ha az épület homlokzatára is tehetünk belőle? Tette fel a kérdést magának a philadelphiai Front Flats társasház tervezője, Tim McDonald, amikor rájött, hogy a kezdetben csak a tetőre tervezett napelemmennyiség nem lesz elég a 28 lakás ellátásához. Ezért az egész homlokzatot beburkolta kétoldalú napelemmel, amely belülről, a lakások irányából is töltődik. Így viszont már annyi energiát termelnek a panelek, hogy 20 százalékot tudnak visszatáplálni belőle a hálózatba. Ráadásul a napelemek egyúttal árnyékolják is a falakat, vagyis csökkentik a bejövő napsugárzás mennyiségét, és ezzel mérsékelik a lakások klimatizálási igényét. "A lakóknak függönyre sincs szükségük", tette hozzá McDonald, a The Philadelphia Inquirer lapnak, amelynek újságírójától, Inga Saffrontól származik a címben említett hasonlat.

A philadelphiai Front Flats épületet kívülről
minden szabad felületen napelemek borítanak. KÉP: Onion Flats

Hogy szép-e az új ház? McDonald szerint az építészet nem kétpólusú, azaz egy ház nem minősíthető kategorikusan szépnek vagy csúnyának. Az ő 13 éves fia szerint ronda az épület, ám egyetlen rápillantással felhívja a figyelmet a modern idők, a klímaváltozás okozta újfajta szükségletekre.

Az építőipar felelős a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 40 százalékáért. "Miért nem tekintenek az építészek a klímaváltozásra úgy, mintha az életük múlna rajta?", tette fel a költői kérdést McDonald.

Ezt látják a leendő lakók az ablakon kitekintve. KÉP: Inquirer

Az épület az Egyesült Államokban a fenntartható építészetben alkalmazott LEED-skálán a legmagasabb, platina minősítést szerezhet. Annyira energiatakarékos, hogy még lift sincsen benne, és a karbonlábnyom minimalizálásához nincs rákötve a gázhálózatra sem. (Múltkor írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakások belsejét is újratervezték.)

McDonald a tetőt árnyékoló napelemek alatt. KÉP: Inquirer

Visszatérve az esztétikumra, McDonald egyfajta provokációnak minősíti a lakóházat. A design azt sugallja, hogy ha meg akarjuk menteni a bolygónkat, meg kell kérdőjeleznünk a hagyományos "szépség" és "kényelem" fogalmakat. Az biztos, tette hozzá Saffron, hogy könnyebb elviselni egy napelemekkel burkolt épület látványát, mint az árvizekét és erdőtüzekét.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Először is óriási köszönet annak a 3700 olvasónak, aki szavazott a hétvégén a Libegővel kapcsolatos körkérdésemre. A legtöbb szavazó (67%) szerint a Libegőt meg (és a jelenlegi helyén) kellene hagyni, illetve ebben a szavazási lehetőségben rejlett egy másik válasz is, méghozzá az, hogy többet kellene népszerűsíteni a Libegőt. Aki a meghagyás mellett szavazott, az talán a kijárási korlátozás feloldásával el is mehetne egyet libegőzni, mert a létesítmény kihasználatlanságán csak így lehet változtatni. Az átkosban felnőtteknek ilyenkor egyből beugrik Moszkva, ahol az ifjú házasok az esküvői szertartás után ellátogatnak a Lenin-mauzóleumhoz. Nem akarom a párhuzamot erőltetni, de tény, hogy szuper fotókat lehetne készíteni a párokról a Libegőn... Hopp, közben érkezett egy infó odafentről, hogy Tímár Péter rendező Moziklip című filmjében látható a Z'zi Labor Szárnyak nélkül című dala, amelyben éppen ez a jelenet szerepel:

Visszatérve a szavazásra, második legtöbb válasz (17%) titkos favoritomra, a Gellért-hegyre érkezett (amely nevet itt természetföldrajziként használunk, ezért kötőjeles). Ezen is jól mutatna a Libegő, amelynek drótpályája 1040 méter hosszú, tehát akár a pesti alsó rakpartról indulva átszelhetné az ehelyt 285 méter széles Dunát, és felérhetne a 235 méteres hegy tetejére. A Parlament és a Batthyány tér libegős összekötésére csak 7 százalék voksolt, a Libegő lebontására 5 százalék, és alig 4 százalék véleményezte kedvezően a Libegő esetleges áthelyezését a Margitszigetre.

A drótkötélpályás székes vagy gondolás közlekedésen azért érdemes még egy kört foglalkozni, mert szerte a világban több sikeres létesítmény üzemel. A drótkötélpályás gondola gyors, megbízható, biztonságos, elérhető, gazdaságos közlekedési mód különösen a geográfiailag nagy kihívást jelentő városrészekben. Egy villamos- vagy HÉV-vonal kiépítésének töredékéből ugyanannyi vagy még több utast lehet szállítani: a drótkötélpályás gondolarendszer óránként 4-6 ezer utas szállítására képes, amit 100 busszal vagy 2000 autóval lehetne kiváltani. Budapesten a 17 kilométer hosszú 3-as metróvonal visz csúcsidőben óránként 17 ezer utast, de 24 vonatpárral. 

Óránként tízezer utas szállításához kell kétezer autó, vagy száz busz,
vagy egy gondola. FORRÁS: Vladislav Slavov

Vladislav Slavov kanadai tömegközlekedési stratégiai kutató szerint a drótkötélpályás eszközök használata rendkívül környezetbarát, a kanadai Edmontonban készült kutatás szerint utasonként 0,1 kWh a kilométerenkénti üzemeltetési energiaigény. Az előregyártott modulokból a libegőrendszer gyorsan felépíthető, az építkezés a meglévő közlekedést minimálisan zavarja. A helyi közlekedési vállalat számára készült 42 oldalas, angol nyelvű tanulmány ide kattintva olvasható. Ebből egy hétpontos kivonat a kutató honlapján olvasható.

A lenti képen látható kolumbiai Medellínben már hat gondolavonal üzemel. Az egyik (K-vonal) naponta 40 ezer utast szállít, és ehhez képest csak 26 millió dollár volt az építési költsége. 

FORRÁS: Atlas Obscura

A székes libegő igazi koronavírus-konform közlekedési mód, hiszen az utasok a szabad levegőn vannak, egymástól biztonságos távolságban. Ilyen rendszer üzemel a prágai állatkertben is:

FORRÁS: WIKIMEDIA

Ha úgy építik, akkor a megállók a kerekesszékesek és babakocsisok számára is elérhetők: 2017-ben a berlini IGA kertkiállításra épült kötélfelvonó (Seilbahn) teljesen akadálymentesítve épült.

FORRÁS: Gartenwelt IGA

A franciaországi Grenoble városvezetése kiszámoltatta, hogy a kábeles rendszer akár a feléből is kijöhet egy buszvonalnak.

A gondolás rendszer kapacitása csekély költséggel bővíthető, csak felakasztunk még pár széket vagy gondolát  kötélre, a központi munkatársak számát nem kell növelni. Itt látható a Minnesotai Állami Vásáron üzemelő Sky Glider székes libegő:

FORRÁS: Liftblog

A városi gondola egyike a legbiztonságosabb közlekedési módoknak, a megbízhatósága 99,3-99,9 százalék. Az amerikai Portlandban 560 ezer megtett út után volt egy 17 perces üzemszünet 2017-ben.

FORRÁS: Gobytram

A New York-i Roosevelt Island Tram az Irene és Sandy hurrikánok idején utolsóként zárt be, és elsőként nyitott. Bostonban is terveznek hasonlót.

FORRÁS: Ryyoo Obbaa / Flickr

Szerte a világon számos városban találunk gondolás vagy székes libegőt, Lisszabontól Nyizsnyij Novgorodon és Macujamán át Londonig. Érdemes rákeresni a neten a chairlift, cable car, cableway, ropeway kulcsszavakkal. Szóval Budapesten is talán nem megszüntetni kéne a Libegőt, hanem még több helyen építeni drótkötélpályát, akár székkel, akár gondolával.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

El tudod képzelni, hogy egy városi fa fotója 127 ezer lájkot kapjon? Pontosan ez történt egy hónapja, amikor egy londoni twitterfiókban megjelent egy különös fotósorozat arról, hogy egy titokzatos személy krétával odaírja az útmenti fák és gyomok mellé a nevüket. Az azonosításon túl pedig személyes megjegyzéseket is tesz, például hogy a szikomorfa valódi túlélő minden környezetben, vagy hogy a közönséges platán a kedvence, mert kiváló légtisztító.

To whomever is chalking names and descriptions of trees on the pavements across Walthamstow. I love you. This made my heart sing today. pic.twitter.com/6lmauYeQVD

— Elizabeth Archer (@edarcherthinks) April 7, 2020

Mint kiderült, a rejtélyes üzengető Rachel Simmons erdei iskolai tanár, ötgyerekes anyuka, aki ilyen módon is próbálja felkelteni az érdeklődést a nagyvárosi környezetben található (olykor senyvedő, mindenképpen jobb sorsot érdemlő) növények iránt.

És nincs egyedül.

VigieNature

Franciaországban 2011 körül indult a Sauvages de ma rue (Vadak az utcámban) mozgalom azzal a céllal, hogy megváltoztassa az átlagemberek vélekedését az utcanövényekről. A kezdeményezés annyira sikeres volt, hogy a francia hatóságok 2017-ben még a városi gyomirtást is beszüntették. Született egy növényhatározó könyvecske, sőt, okostelefonos alkalmazás, amellyel kutyasétáltatás közben is könnyen megállapíthatjuk, milyen növényt tisztelt meg az ebünk.

Minden növénynek lehet valamilyen értéke: oxigént termel, megköti a szennyező anyagokat, díszíti a sivár betondzsungelt, táplálékot nyújt a rovaroknak stb. Közbevetett megjegyzés: állítólag a 19. században egy átlagos magyar parasztasszony 150-160 féle növényt ismert, és amit ma tudatlanul gyomnak vélünk és kiirtunk, arról pontosan tudta, hogy esetleg milyen gyógyhatása van, vagy hogy ehető-e és miképpen.

Visszatérve Londonra, az ottani gerillabotanikus mozgalomhoz csatlakozott a francia születésű Sophie Leguil is, aki az utcákat járva titokban feliratokat hagy maga után. Azért kell titokban krétagraffitiznie, mert Londonban tilos bármilyen feliratot engedély nélkül a járdákra vagy utakra írni, még akkor is, ha az egy botanikai név, vagy éppen egy kisgyerek ugróiskolája. A francia példa nyomán elindította a More Than Weeds (Több mint gyom) weboldalt is.

Szerinte most különösen nagy jelentősége lehet ennek: a koronavírus-járvány miatt korlátozotsn lehet kirándulni vagy vidékre menni, ezért felértékelődhetnek a környezetünkben lévő természeti elemek, mint a kis egynyári vadvirágok, madarak, fák. Talán most nagyobb figyelmet kaphatnak, mint máskor. Leguil, akivel a Mother Nature Network készített interjút, zömmel pozitív visszajelzéseket kap a honlapján, sokan beszámolnak arról, hogy küzdeni fognak a gyomirtás ellen (értelemszerűen nem a járda közepén, hanem a falak tövében). Hiszen ezek a növények részei a helyi flórának, és ezért fontosak a természet sokfélesége, a biodiverzitás fennmaradásához a nagyvárosi környezetben. 

Sophie Leguil

Európa szerte egyre több tagja van a gerillabotanikus mozgalomnak, amely szeretné felhívni a figyelmet a környezetünkben élő növényekre, a természet jelentőségére. 2019 novemberében Boris Presseq, a Toulouse-i Természettudományos Múzeum botanikusa dokumentálta egy akcióját. A videót eddig 7,3 millióan nézték meg! Presseq célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az elhanyagolt városi növényekre, mert ha az emberek megismerik ezeket, talán elkezdik tisztelni is. Presseq arról számolt be a Guardian lapnak, hogy több iskola is megkereste, vezessen utcai növényhatározó túrákat a diákoknak.

Budapest annyival előrébb jár, hogy múlt hét óta ingyenesen letölthető mobilos alkalmazás segíti egyes növények azonosítását: ez a BP Fatár, ami a Főkert nyilvános fa- és parkkataszterét mutatja. Ám jó lenne a hivatalos regiszterben nem szereplő növényeket is megismerni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Idén is meghirdette az amerikai eVolo fenntartható és innovatív építészeti magazin a felhőkarcoló-pályázatát, amelyen egy legószerűen összeállítható kórház győzött, mindjárt be is mutatjuk, de a dicséretet kapott tervezők között szerepel a címben említett terv:

A 737 MAX Tower a világ talán leghírhedtebb repülőgépmodelljét hasznosította újra. A Boeing 737 MAX repülőgép azután került a címlapokra, hogy kiderült, szoftverhiba okozhatta kétszer is a lezuhanását. A tragikus esetek után az egész 737-széria kérdésessé vált. Több ország kitiltotta légteréből a 737-eseket, a Boeing próbálja megoldani a problémát, de felfüggesztette a gyártást. Viszont eddig elkészült több ezer MAX. Közben beütött a koronavírus-járvány, vagyis nem lehet tudni, meddig maradnak földön a repülők. "Mi legyen azokkal a MAX-okkal, amelyeket már legyártottak?", kérdezte egymástól Victor Hugo Azevedo és Cheryl Lu Xu designer, és a többit meg lehet nézni a tervükön.

És ahogy említettem a bevezetőben, íme az első helyezett: Epidemic Babel, az egészségügyi sürgősségi felhőkarcoló.

Két fő előnye van: az egyszerű kontrukció és a gyors reagálási lehetőség. A kínai D Lee, Gavin Shen, Weiyuan Xu, Xinhao Yuan tervének központi eleme a függőleges acélstruktúra, amelyre a megfelelő ellátódobozokat lehet felszerelni az egészségügyi személyzet igényeinek megfelelően. A dobozok előre gyártottak, csak a helyszínre kell szállítani őket. Az Epidemic Babel kicsit olyan, mint a konténerekből épített mobilkórház vertikális kivitelben, csak ez a tervezők szerint gyorsabban (5 nap alatt) és olcsóbban megépíthető volna. 

A fenti tervek nagyíthatóan, illetve további csodás tervek a 2020 eVolo Skyscraper Competition oldalon láthatók a névre kattintva. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Halljuk a figyelmeztetést, hogy a koronavírus-fertőzés veszélye miatt kerüljük a tömegközlekedési eszközöket. Akinek nincs autója, ezt csak mikromobilitási eszközökkel tudja megoldani: elektromos vagy hajtós kerékpárral, elektromos vagy hajtós rollerrel, elektromos uniciklivel, gördeszkával, esetleg elektromos vagy hagyományos robogóval stb.

Ehhez azonban két tényező kell: 

1. hogy rendelkezésre álljanak ezek az eszközök. 
Tehát a jelenlegi helyzetben példamutató volna a kölcsönzőktől, ha jelentős mértékben csökkentenék a bérleti díjakat. Azért is hálásak volnánk, ha az állam vagy az önkormányzat valamilyen módon támogatná az eszközvásárlást. Sőt, ha maguk a gyártók és kereskedők is kedvezményt adnának a vásárlásra.

2. hogy el is merjünk indulni ezekkel. 
Tehát bízzunk abban, hogy nem ütnek el az úton, hogy nem túlságosan kimerítő a pedálozás vagy hajtás (nemcsak oda, hanem haza is érünk), és hogy nem lopják el az eszközünket.

FRISSÍTÉS: Március 16-tól jelképes összegért, napi 100 forintért lehet használni a Bubi közbicikliket Budapesten, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester.

Pixabay

2020. március 4-én volt egy kerekasztal-beszélgetés Borítsuk zöldbe a belső kerületeket! címmel a VI., VII., VIII. kerület környezetvédelemért és városfejlesztésért felelős vezetőivel (Molnár Bence, Molnár István, Rádai Dániel, Temesvári Szilvia, Tóth Csaba) Bodó Zoltán és a 10 millió Fa - VII. kerület szervezésében.

Ezen elhangzott, hogy sokan azért nem mernek kerékpározni Budapesten, mert félnek a járművek között, az óriási forgalomban. Erre az lehetne a megoldás, mondta Temesvári Szilvia (VI. kerület), ha például az Andrássy úton és a Rákóczi úton csak 1-1 sávon haladhatnának a járművek, és a külső sávokat megkapnák az egyéni mobilitási eszközök, mint kerékpár, roller stb. Hiszen a 21. században megengedhetetlen, hogy 2X2 sávos főutak (lényegében autópályák) szabdalják szét a várost, tette hozzá.

Ez két héttel ezelőtt fantazmagóriának hangzott. A jelenlegi helyzetben azonban, amikor is hétfőtől otthon kell maradniuk a gyerekeknek és bezár számos közintézmény, csökkenni fog a járműforgalom a városban. Nyilván nem minden úton és nem minden kerületben. De most lehetne tesztelni, hogy az egyéni közlekedők kipróbálhassák magukat az új helyzetben, hogy munkába, bevásárolni vagy csak egy kicsit mozogni el merjenek indulni mikromobilitási eszközökkel. Egy ilyen kezdeményezéssel az egész világnak példát mutathatnánk.

Mondjuk szintén most érdemes megfontolni, hogy ha valóban sokan ülnek át mikromobilitási eszközökre, akkor azoknak legyen egyedi azonosítója (rendszám), esetleg legyen kötelező felszerelés a visszapillantó tükör és a bukósisak, mert a testi épség megóvása nagyon fontos.

Az alábbiakban látható magyarított diagram egy sokat idézett tanulmányból való, amely a kerékpárra váltás személyes és társadalmi feltételeit foglalja össze, különös tekintettel a kockázati tényezőkre. A tanulmány a Transportation Research folyóiratban jelent meg spanyol kutatók tollából.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna