Angliában is elfogadhatja a parlament azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az "upfilling" nevű térkitöltést: amennyiben két magasabb ház között egy alacsonyabb áll, annak tetejét legfeljebb további két emelet ráépítésével egy szintbe lehet hozni a szomszédokkal, írja a brit The Micro Life blog. Ezzel a lehetőséggel becslések szerint csak Londonban 200 ezer új lakás épülhetne, harmaduk önkormányzati tulajdonban álló épületek tetején. Ezekkel az olcsóbb kialakítású lakásokkal pont azt a réteget céloznák meg, amely jelenleg nem képes önerőből saját otthonhoz jutni: az első önálló lakásukat tervezőket. A meglévő épületek vertikális bővítése igazán környezetbarát megoldás lehet, nézzük, szerte a világban milyen ötletek születtek a tetők hasznosítására!

Londonban a Clere Streeten tervezte a Tonkin Liu építészstúdió ezt az épületmagasítást (Growing House), amely télikertre emlékeztet. 

A finneket régi panelházak felső bővítése is foglalkoztatja, az alábbi tervek egy angol nyelvű tanulmányból származnak, amely ide kattintva olvasható.

New York-ban egy régi bérház tetejére álmodtak szokatlan kiegészítést. A WORKac stúdió weboldalán látható, hogy a szomszédos tetők is be vannak már építve, vagy lakóegységgel, vagy úszómedencés kerttel.

Szintén New York-ban a meglévő hatszintes ház tetejére úgy építenének még 9 emeletet, hogy azok alja nem érinti a meglévő tetőt. A 711 West End Avenue-re tervezett komplexumot ugyanis acéllábak tartanák, amelyek a meglévő épület falai mentén emelkednek a magasba, és burkolva lesznek. A két épület közötti "rést" körben lezárják, hogy ne keltsen süvítő légáramlatokat. Az építkezés 18-24 hónapig fog tartani. Mármint ha megvalósul a merész terv, ugyanis a lakók egyelőre tiltakoznak ellene.

Az észtországi Tallinnban egy régi papírgyár tetejére került ötemeletes lakáskomplexum (Fahle House), míg a lenti szinteken irodák és szolgáltatóhelyiségek (pl. fodrász) kaptak helyet. A KOKO építészstúdió rekonstrukciós terve több nemzetközi díjat nyert.

Bécsben a Josef Weichenberger Architects építészstúdió tervezett a Margaretenstraße és Operngasse sarkán álló, 19. századi épületre egy jópofa háromszintes magasítást, amelyben 1290 négyzetméteren négy lakás található.  

Ezen a klasszikus milánói épületen a De Amicis Architetti építészei egy stíluselemeiben rokon, mégis újszerű bővítményt alakítottak ki plusz lakásoknak. Érdemes megnézni a honlapjukat, mert még arra is ügyeltek, hogy a falakat a jellegében harmonizáló majolikacsempével borítsák.

Barcelonában az LCT (La casa por el tejado, Ház a tetőn) nevű vállalkozás előre gyártott (prefab) minilakásokat helyez fel daruval lapostetős épületek tetejére. Ezek a minilakások az LCT-n keresztül bérelhetők vagy megvásárolhatók, a díjakból a cég szép summát fizet az épülettulajdonosnak, amely az extra bevételből felújíthatja az épületet.

Leedsben az Indigo Planning ingatlanfejlesztő cég a pangó forgalmú Zicon House nevű irodaházat (vörös alsó épület) alakítja 65 lakásos komplexummá úgy, hogy a tetejére még ráhúz két emeletet (sötétszürke bővítmény) további 14 lakásnak.

Az új-zélandi Wellingtonban egy régi raktár tetejére épültek luxusminőségű lakások. Az országban még több ilyet terveznek, mert költséghatékony megoldásnak tartják: az eredeti épület elbontása és új építése 6,8 millió új-zélandi dollárba, a felújítatlan épület tetejére épített kiegészítés 3 millióba került volna, míg az egész épületet felújítani és a tetejére építeni 4,1 millióba került. (Building Urban Resilience through Change of Use, Sarah J. Wilkinson, Hilde Remøy szerk.)

Párizs a manzárdokról, azaz tetőtéri lakásokról ismert, amelyek nevüket egy francia építész, a 17. századi François Mansart után kapták, aki előszeretettel tervezett ilyeneket. Mostanság a "parazita építészet" kifejezés kezd meghonosodni a francia fővárosban, ahol még vannak apróbb épületek a nagy házak között. Az ilyeneket érintetlenül hagyva jogszerűen lehet előre gyártott elemekből építkezni a fölöttük lévő üres térbe: az ALUR jogszabály 70 ezer lakás építését teszi lehetővé a meglévő épületek renoválása közben, és megszabja a bérlés törvényes kereteit is. 

Kisebb magánházak tetejére is épülhet bővítmény, mint Rotterdamban az MVRDV tervezésében:

Kakukktojás, de szuperül néz ki ez a kulipintyó Manhattan közepén, amely toldás, nem önálló lakás. Az 1906-ban épület hatemeletes épület régen raktár volt, David Puchkoff ingatlanfejlesztő 14 lakásos lakóházzá alakíttatta, és beköltözött a legfelső emeleti lakások egyikébe. Egy ihletadó vidéki kirándulás hatására Puchkoff 2006-ban áttörette a mennyezetet, hogy ezt a kis hétvégi házat kialakíthassa a családjának. A vityilló körül zöld tetőt alakított ki saját kezűleg, amivel hűti az alatta lévő lakását.

A jellemzően lapostetős épületekben működő hipermarketek is beszálltak a versenybe. Berlinben az Aldi összesen 2000 bérlakást tervez kialakítani áruházai tetején, míg Írországban egy másik cég is hasonlóra készül: a sokkoló albérletárakról hírhedt Dublin Blackrock negyedében a Frascati bevásárlóközpont tetejére 45 lakást terveznek.

Szerkesztette: Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Kicsi, könnyű, bárki képes összeszerelni, csavarok rögzítik az alkatrészeket, nem hegesztés, és moduláris, azaz funkciótól függően variálható a szerkezete.

A Bellcycle már azzal is felkelti a figyelmet, hogy elsőkerék-meghajtású, mint a velocipédek vagy a gyerekbiciklik. 

A kormány az ülés alatt van rögzítve, és ebből adódóan egyenes testtartással lehet kerékpározni. Néhány óra gyakorlással elsajátítható a hajtás módja.

A Bellcycle plusz alkatrészekkel átalakítható háromkerekűvé, elekromos kerékpárrá vagy teherszállító cargobike-ká. 

Tervezője Alex Bell, aki New York-i kerékpárosként teljesen újszerű közlekedési eszközt akart alkotni. Mind a kivitelében, mind a méreteiben, mind a hajtási módban sikerült is megvalósítania elképzelését.

Nemcsak a kerékpár felépítése újszerű, hanem a mögötte lévő gondolat is. A Bellcycle lapra csomagolt állapotban érkezik a megrendelőhöz, és a kb. 100 alkatrészből néhány szerszám segítségével gyorsan összeszerelhető "akár otthon, akár a Déli-sarkon".

Lent az elektromotoros változat látható:

Mindenki ugyanazt kérdezi Belltől: Miért? "Mert más, mert szórakoztató, mert fura", válaszolta Bell. A kerékpár terve open source, azaz szabadon hozzáférhető és letölthető. Akinek van ezermester ismerőse, akár maga is megcsinálhatja.

A Bellcycle áráról egyelőre nincs információ, és Bell nem indított pénzgyűjtést sem, viszont állítólag valamilyen bevezető reklámkampányra készül. 

Nekünk azért tetszik ez a bringa, mert a hossza 100 centiméternél kisebb, azaz nem kellene külön jegyet érvényesíteni, ha fel akarnánk vele szállni villamosra vagy buszra (akár egy rollerrel). Mert az volna a legkényelmesebb megoldás, ha ezt is, azt is használhatnánk. 

Bellcycles a Twitteren
Bell weboldalán fel lehet iratkozni hírlevélre
Bellcycles a Facebookon

Ez is érdekelhet:

A legtutibb guruló sporteszközök városi közlekedéshez

Csökkenti a baleseteket és a környezetterhelést a sávcserélő kereszteződés

Télen fűt, nyáron hűt, évente elég egyszer gondozni: ez a zöldtető

Ha megpördítünk egy búgócsigát, forgás közben stabilan függőlegesen áll, csak akkor kezd billegni, ha lelassul a forgása. Ezen alapul Dahir Szem-jonov orosz feltaláló két új agyszüleménye, a giroszkópos busz és tűzoltó-autó.

Szemjonov egyik ihletője Pjotr Silovszkij orosz feltaláló, aki 1914-ben Londonban mutatta be gyrocar nevű kétkerekű autóját. Míg egy átlagos motorkerékpár egyensúlyát a vezető, a jármű karosszériája és súlypontja, valamint a vízszintes tengely mentén forgó kerekek giroszkópikus hatása adja, a gyrocarban a függőleges tengely mentén forgó giroszkóp bizto-sítja az egyensúlyt.

Az elmúlt száz évben sokat fejlődtek az önegyensúlyozó giroszkópos járművek, a Segwayt mindenki ismeri , és Szemjonov szerint ideje nagyobb léptékben alkalmazni a technológiát. Az általa alapított, orosz-török szakemberekből álló Dahir Insaat agytröszt elkészítette a 21. századi giro-busz koncepcióját, és lenyűgöző látványvideóban mutatja be futurisztikus ötletét.

A modern nagyvárosokban egyre több az autó, miközben a rendelkezésre álló utak nem bővíthetők. Ha forgalmi dugó alakul ki, tulajdonképpen csak a forgalmi sávokat elválasztó felező- és záróvonal marad szabadon. De mi az, aminek elég ennyi hely a haladáshoz a motorkerékpáron kívül? Hát egy girobusz, csapott a homlokára Szemjonov (vélhetően). 

A girobuszt be lehet illeszteni a meglévő közlekedési infrastruktúrába, csak egy megerősített sávot kell lefektetni az útra, amelyen haladhat. A gólyalábas buszoknak egy felüljáró sem jelent akadályt az orosz mérnök szerint, mivel olyankor a busztest leereszkedik a megfelelő magasságra, hogy elférjen a híd alatt. A járműben két generátor és egy pótgenerátor gondoskodik a haladásról. Szemjonov annyira megbízhatónak érzi a technológiát, hogy áruszállításhoz is ajánlja giroszkópos járművét.

A tömegközlekedési eszköz mellett Szemjonov designer csapata megter-vezett egy giroszkópos tűzoltóautót is. Ez négy keréken közlekedik, ám ha dugót kell leküzdeni, bekapcsolja giroszkópját, két kerékre emelkedik. A célhoz érve kinyitja tetejét, amelyből egy óriásdrón emelkedik fel a tűzfészekhez. A drón vizet is képes felvinni a tűzoltókkal együtt, hogy gyorsan megkezdődjön az oltás. Továbbá afféle helikopterként ki tudja menteni a felső szinteken rekedt lakosokat.

Fantasztikus ötletek, valóban. A videóban sajnos nem esik szó a meghajtásról. Amennyi energiát belefeccöltek a videóba, akár fólia vékonyságú napelemeket is rajzolhattak volna a girobuszok tetejére, hogy ne csak a hellyel, hanem a fosszilis energiával is takarékoskodjon a tervezett girobusz.

Érdemes végignézni a videót:

Vannak olyan települések, amelyek nem feltétlenül az agglomerációba való kiköltözést ösztönzik, hanem az elavult épülettömbök zöld felújításával teremtenek élhető városi környezetet. A hollandiai Eindhovenben egy olyan tömbrehabilitáció kezdődik nemsokára, amelynek eredményeként 242 új lakás, 1700 négyzetméter üzlethelyiség, 270 négyzetméter veteményes és földalatti parkoló épül egy felújítandó területen, beágyazva a megőrzésre érdemes régi épületek közé.

Méghozzá teljesen környezetbarát módon, mivel a 7 épületből álló Nieuw Bergen nevű tömb energiaellátásának jelentős részét napelemek fogják szolgáltatni, a rézsűs felületeken a levegőt tisztító zöldtetőt alakítanak ki, az épületek tetőterében pedig üvegházat.

A 29 ezer négyzetméteres létesítmény különleges sziluettje egyszerre hipermodern, ugyanakkor emlékeztet a Hollandia-szerte látott csúcsos háztetőkre. 

A tetők és falak 45 fokos dőlésszög optimális mennyiségű fényt enged be az épületekbe, egyúttal csökkenti a beláthatóságot az utcaszintről. A természetes fény egyébként is az új tömb építészeti lényege.

Nieuw Bergen minden épülete más alakú, mégis szerves összhangban vannak egymással. Az épületek teteje lamellás szerkezetű, így a tetőtérbe tervezett üvegházak és közösségi terek mindig optimális megvilágítást kapnak, a téli éjszakákon viszont a lecsukott lamellák a hőszigetelést erősítik.

A zöldfelületek mellett főleg kő- és faborítást kapnak a felületek, néhol látszóbeton egészíti ki a természetes építőanyagokat. Zöldtetőkről írt korábbi cikkünket ide kattintva találja.

Tervezőiroda: MVRDV

Forrás: Inhabitat

Tedd a szád elég a tenyeredet, és a szokásos módon, kerekített szájjal lehelj rá: melegnek érzed a levegőt a bőrödön. Utána ajkaidat csücsörítve fújj a tenyeredre – most már hűvös a légáramlat, ugye? Ez az egyszerű fizikai jelenség volt az ihletője Ashis Paul bangladesi feltalálónak, amikor megalkotta a háztartási hulladékból is elkészíthető, áram nélkül is működő levegőhűtő panelt, az Eco Coolert.

KÉP

Kell hozzá egy erősebb karton-, műanyag- vagy vékony MDF-lap, amelybe megfelelő távolságokra lyukakat fúrunk, hogy a félbevágott ásványvizes vagy kóláspalackokat bele tudjunk csavarni. A kupakok végét levágjuk, de a csavaros menetet meghagyjuk, hogy a lyukon átdugott palacknyakra rátekerhessük és így rögzíthessük a palackot. 

Ezután ezt a panelt az ablaknyílásba tesszük és kereszthuzatot csinálunk.

A szűkítőként működő PET-palackok nyakánál lehűl a beáramló levegő: a mérések szerint 30 Celsius-fokost legkevesebb 25 Celsius-fokra hűt. 

Elég csak az egyik ablaktábla helyén kialakítani a klímaspalettát, a másik oldalt befüggyönyözzük. Vagy lehet a kertre nyíló ajtóra egy vakkeretet szerelni, és zsanérokkal ahhoz csavarozni a szúnyoghálóval is kiegé-szíthető "hűtőajtót". Esztétikusabb a szerkezet, ha a palackokat lefestjük.

A módszerrel mini légkondivá alakíthatjuk a meglévő ventilátort is, igaz, ebben az esetben már áram kell a barkácsklíma működtetéséhez. 

A félbevágott PET-palackokat beragasztjuk egy akkora műanyag-korongba, amelynek átmérője egyezik a ventilátoréval. A korongot rögzítsük a lapátokat védő rácsra. A lapátok által áramoltatott levegő a palack nyakában lehűlve jut ki a szobába. Maximum egy óra alatt kész, és máris hűvösebbé teszi a környezetünket!

Úgy látszik, a Párizst kettészelő Szajna valódi ihletforrás, mert újabb és újabb ötleteket inspirál. Nemrég írtunk a kerékpárhajtású fitneszhajóról, most pedig itt a nap- és vízáramlási energiával tölthető elektromos mini szárnyashajó, azaz vízitaxi terve, amely SeaBubbles (Tengeri buborék) néven a tervek szerint 2017 júniusától már üzemelni is fog a Szajnán.

Fejlesztője Alain Thébault, a gyorsasági vitorlázás világbajnoka, illetve Anders Bringdal, aki windsurffel állított fel világcsúcsot 2012-ben.

A járműben 4 utas és egy vezető fér el, de mivel a taxi idővel önvezetésre is képes lesz, utóbbi férőhely is utasülésként funkcionálhat. Megálmodói szerint a folyón kisebb a forgalom, mint a városi utakon, így az autonóm navigálás sokkal kevésbé kockázatos vízitaxival, mint autóval.

A szolgáltatáshoz készül egy okostelefonos app is, hogy ha a rakparti dokkban nincs azonnal igénybe vehető hajó, akkor telefonnal hívhassunk.

A világ nagyvárosai közül sok alakult ki valamilyen víz partján, hiszen az úthálózatok kiépülése előtti időkben a vízi közlekedés volt az utas- és áruszállítás legcélszerűbb módja. Manapság azonban legfeljebb turistahajók, uszályok és kompok szelik a hullámokat, nem használjuk ki az ebben rejlő lehetőséget. Az említett hajók ráadásul általában dízel üzemanyaggal működnek, azaz környezetbarátnak egyáltalán nem tekinthetők. Az elektromotoros SeaBubbles csendes és nem szennyezi a környezetet, ezért a megvalósítását a párizsi főpolgármester, Anne Hidalgo is támogatja.

A Thébault és Bringdal által megálmodott vízitaxi üvegszálas műanyagból és habanyagból fog készülni. A szárnyaknak köszönhetően a víz felszíne fölött 60 centiméterrel siklik, tehát nem kelt zavaró hullámzást, ami fokozná a partvonal erózióját. Legnagyobb sebessége óránként 30 kilométer lehet, és egy feltöltéssel 80-100 kilométert tehet meg, a feltöltés a dokkokban zajlik. Részletek a Bloomberg videójában:

Jó lenne ilyet Budapesten is látni, az alsó rakparton dugóban araszoló járművek vezetői közül bizonyára sokan átpártolnának. A vízi koccanástól sem kell félni, hiszen az eddigi kísérletek szerint az önvezető üzemmód csökkenti a balesetek kockázatát. Legjobb lenne olyan vízitaxikat kifej-leszteni, amelyek kerékpár szállítására is képesek lennének: ha mondjuk valakinek Dél-Pestről kell Észak-Budára mennie, elbringázhatna a Duna-partig, ott a kerékpárral együtt beszállna egy ilyen elektromos vízitaxiba, majd az Árpád-hídnál kiszállna a hajóból, és a célállomásig az utolsó kilométert megint két keréken tenné meg...

Ha szeretnénk reggelente madárcsicsergésre ébredni, ösztönözzük őket arra, hogy a környékünkön rakjanak fészket. Az ágacskákból összerótt, odúban kialakított vagy vályogból tapasztott fészkek kibélelése nagyon fontos a madarak számára: a meleg környezet hozzájárul a fiókák gyor-sabb fejlődéséhez, mert kevesebb kalóriát kell felhasználniuk, elégetniük a testük "fűtésére". 

KÉP

Minden háztartás tele van olyan dolgokkal, amelyekből jó kis fészekbélés lehet, csak arra figyeljünk, hogy kizárólag természetes alapanyagú hozzávalókat válogassunk a madarak számára, és a hosszú szálas anyagokat 3-4 ujjnyi hosszúságúra aprítsuk föl, nehogy a lábukra vagy nyakukra tekeredjenek. A hozzávalókat egy vödörben vagy cserépben kézzel keverjük össze, aztán helyezzük ki a kertünk egyik szegletébe a bokrok tövéhez, ahonnan a sűrű ágaknak köszönhetően nem fújja el a szél. Kis szerencsével még olyan madarak is feltűnhetnek itt, amelyeket etetőnél még nemigen láttunk.

KÉP

Fészekbéleléshez használható anyagok:
fonalmaradék (3-4 ujjnyi hosszúra darabolva)
természetes rafia vékony szálakra tépkedve és felaprítva
száraz fűszálak
moha
állati szőr (bunda kifésülése után)
100% pamut vatta
régi párnából kiszedett tiszta és lehetőleg fehér tollak
régi pamutpóló rövid és vékony csíkokra felszabdalva (ne legyen benne mosószer- vagy öblítőmaradék)
iratmegsemmisítővel csíkokra vágott papír (csak fehér, nem nyomtatott!)
száraz levelek
kenderkóc
spárga (felaprítva)
gyapjú (felaprítva)

Nálunk vatta, gyapjúfonal, rafia és kutyaszőr került a zsákba

Ha valakinek nincs kertje, egy kiürült cinkegolyós zacskót vagy krumplis-hálót megtölthet a keverékkel, és kiakaszthatja az erkélyére. Pecás ismerősöktől lehet kölcsönkérni drótból hajlított haletetőt, amit meg tu-dunk tölteni a keverékkel. Használhatunk egy kiszuperált habverőt is a célra, vagy karácsonyról maradt, vesszőből hajlított díszgömböket. Sőt, egy grillezős halas rostonsütőbe is befogathatjuk a fészekbélelő anyagokat.

KÉP

Mivel a fészekrakás és tojásrakás nagyon megterhelő a pár grammos madaraknak, április közepéig-végéig segítsük őket továbbra is apró-magvas madáreleséggel, aszalt (nem cukrozott!) gyümölcsökkel, cinke-golyóval. A koratavasz a magevő fajok (tengelic, pinty, meggyvágó, zöldike) egyedeit viseli meg, mert még nincs elegendő táplálék számukra a természetben, miközben a rovarevők (cinegék) már önállóan is találnak friss eleséget. Erről a Magyar Madártani Egyesület közölt összeállítást.

A kerti madarakat bemutató plakát több méretben letölthető a Mályi Természetvédelmi Egyesület oldaláról ide kattintva.

A napi bevásárlás nagy mértékben csökkenti egy háztartás szén-dioxid-lábnyomát: kisebb hűtőszekrény is elég, nem kell annyi előrecsomagolt terméket venni, és gyalogosan lehet intézni. Emellett amerikai felmérések szerint a környék kiskereskedelmét is fellendíti, nő a forgalom a péknél, zöldségesnél, vagyis áttételesen az egész közösség profitál belőle. A napi munka után azonban keveseknek van kedvük-erejük a cekkercipeléshez, és inkább hetente egyszer, autóval járnak vásárolni.
Talán Olaszország lesz az a hely, ahonnan a megoldás várható, a Piaggio ugyanis február 2-án bemutatta Gita nevű segítő droidját, amely a robogóiról ismert cég Fast Forward egységének első projektje.

A Fast Forward célja, hogy "városi környezetben használható, okos mobilitási platformokra építő helyváltoztatási eszközöket" tervezzen. A Gita esetében és magyarul: önműködő banyatankot. 

A Piaggio közleménye szerint a guruló gömböc ugyanolyan jellemzőkkel bír biztonság, fékezés, egyensúly, járműdinamika és megjelenés terén, mint ami egy motorkerékpártól vagy autótól elvárható. 

Nagy átmérőjű kerekei alkalmasak városi vagy lakáson belüli közlekedésre, az  abroncsok mentén körben LED-világítás van, amely funkciótól függően változtatja a színét: sötétben világít, vészhelyzetben figyelmeztet.

A Gita több sebességre képes, a sétálótempótól a 35 km/órás haladásig.

A fedlapján egy 360 fokban képet alkotó kamera kapott helyet, mellette egy kijelző tájékoztat a gömböc akkumulátorának töltöttségéről, alatta pedig egy nagy tároló kapott helyet, amelyben elfér a vásárolt holmi. 

A segítő droid (cargo bot) lehetővé teszi, hogy a gazdája számára a bevásárlás élvezetes séta, a mindennapos testmozgás része legyen, ne pedig szenvedés.

A Gita nemcsak a gazdáját képes követni, hanem önálló működésre is alkalmas a térképszoftvere segítségével, tehát 20 kilogramm határig házhozszállításra is használható lenne – sőt, extrém esetben akár a kutyát is képes megsétáltatni. Az áráról még nincs információ, az viszont ismert, hogy már készül Kilo nevű nagy testvére, amely 125 kilogramm teher önvezető mozgatására lesz képes.

Egyszerre figyelemfelkeltő és energiatakarékos az az új holland zebra, amely beépített LED-fényforrással világítja meg a gyalogátkelőt és a gyalogosokat. Nemcsak sötétedés után veszik nagy hasznát, hanem rossz időjárás esetén nappal is. Az új zebra észleli, ha egy gyalogos megindul az átkelő felé, felkapcsol, és úgy is marad, amíg a gyalogos át nem ér a másik oldalra. A rendszer képes folyamatos működésre is.

A hollandiai Eerbeekben 12 hónapos sikeres tesztelés után nemrég hivatalosan is felavatták a világ első LED-es világító zebráját. A fejlesztő a helyi illetőségű Lighted Zebra Crossing (LZC) vállalat volt, amely az ötlet vizsgálatára több holland és belga városban is folytatott kísérleteket LED-es világító gyalogátkelő-szőnyeggel.

Mivel az alulról világító zebra a gyakorlatban sokkal hatásosabbnak bizonyult, mint a gyalogátkelőket felülről érő világítás, az LZC kifejlesztett egy olyan panelrendszert, amely beépíthető az úttest felületébe. A 200 x 50 centiméteres panelekből kettő kell egy zebracsíkhoz, az energiaellátás érkezhet a meglévő világítási hálózatból vagy napelemből.

A világító zebrának két változata van, az egyiket macskaköves, a másikat aszfaltozott útfelületre ajánlják. Az előbbinél a 8-10 centiméter vastag világító paneleket egy vasbeton ágyazatra fektetik, míg az utóbbi esetében a 4 centiméter vékony panel közvetlenül az aszfalt felső réte-gébe süllyeszthető.

Az egy évig tartó tesztelés során a világító zebrát egy közúti fuvarozó cég telephelyének bejáratánál helyezték el, ahol naponta 250 megrakott kamion haladt át rajta. Ez a terhelés megfelel 2,5 millió személyautónak. A LED-es paneleket jól bírták a tűző napsütést, fagyot és az útszóró sót is. 

A fejlesztő szerint a világító zebrának a kockázatos helyeken lenne legnagyobb haszna, mint például iskolák, kórházak előtt vagy olyan környéken, ahol sok időskorú lakik. 

A street artnak létezik egy olyan irányzata, amely gondosan megtervezi a készülő falfestményt úgy, hogy a meglévő növényzethez komponálja: ez az ökograffiti. 

Decy, Brazília

Az ökograffiti lényege, hogy a rajz ráirányítja a figyelmet a városi környe-zetben élő és túlélő növényekre, hangsúlyozva szívósságukat, fontosságu-kat,  törékenységüket. 

Ismeretlen alkotó

Az ökograffiti figyelemfelkeltő, elgondolkodtató, ihletadó.

Ismeretlen alkotó

Már a helyszínkeresésbe is komoly munkát kell fektetni, de ez is emeli az alkotás értékét. Dzia belga művész Leuvenben festette az alábbi madarat és a rókát.

Dzia, Belgium

Némelyik ökograffiti célja nem több, mint hogy mosolyt csaljon a néző arcára.

OakOak, Franciaország

A legnevesebb művészek is készítenek ilyet, persze a maguk stílusában.

Banksy, Egyesült Királyság

Mona Lisa aktját csak a Természet cenzúrázhatja: a provokatív festmény 2013-ban került a felújítás alatt álló szöuli Koreai Kortárs Művészeti Mú-zeum kerítésére. Alkotója, Jeseok Lee reklámgrafikus ezzel fejezte ki a múzeum szemléletváltását: a Naked Museum kifejezés arra utal, hogy a felújítás után mindenki számára ingyenessé válik a belépés.

Jeseok Lee, Dél-Korea
 

A női test és a természet párosítása másoknak is eszébe jutott.

Banksy, Egyesült Királyság

David Zinn amerikai grafikus színes krétával dolgozik, szándékosan csak a pillanatnak készíti műveit, hogy az első eső elmossa őket.

David Zinn, USA

Az emberi fej világszerte a legkedveltebb (legkézenfekvőbb) motívum.

Nuxuno Xän, Francia Antillák

Công Thành, Vietnam

Gabz, Dominikai Köztársaság

Dan Bergeron, Kanada

Nikita Nomerz, Oroszország

Ernest Zacharevic, Litvánia

Zoltron, USA

Nők is szép számmal vannak az alkotók között.

Vinie Graffiti, Franciaország

Natalia Rak, Lengyelország

PaoPao, Olaszország

Mindkettő Sandrine Estrade Boulet, Franciaország

Aki már nagyon várja a tavaszt, ünnepelheti majd a virágok és zöld lombok érkezését ilyen módon is - persze csak miután kikérte a kerítés vagy fal tulajdonosának jóváhagyását.

Ismeretlen alkotó, Hamburg