Szerencsés esetben akár 50 féle, de átlagosan is legalább tucatnyi madárfaj egyedeit pillanthatjuk meg, ha a következő hat hónap során elkötelezzük magunkat a madáretetés iránt. Az elkötelezettség azért alapfeltétel, mert ha sikerül elnyernünk a madarak bizalmát, és oda-szoknak a kertünkbe, ablakunkba, akkor rendszeresen meg kell töltenünk az etetőt. A madarak számára ugyanis az üres etetőhöz megtett, hiábavaló út azt jelenti, hogy értékes energiát égettek el, amire esetleg a fagyos éjszaka átvészeléséhez lett volna szükségük. Egy pár grammos madárnak ez végzetes lehet.

A süvöltő rendkívül ritka fészkelő faj Magyarországon, áttelelését mag-keverékkel segíthetjük (Fotó: Orbán Zoltán MME)

"Az etetési időszak dandárja hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, többnyire november közepétől március végéig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak és ilyenkor többnyire az északi inváziós fajok (csonttollú, fenyőrigó, keresztcsőrű) is elmaradnak. Ez a helyzet azonban gyorsan megváltozhat egy-egy markáns hidegfront betörése előtt, ami Eurázsia hatalmas területeiről „tolhat” jelentős madártömegeket maga előtt a Kárpát-medencébe és az etetőkhöz", olvasható a Magyar Madártani Egyesület közleményében. Honlapjukon részletes információkkal, fotókkal, videókkal segítik a téli madáretetés iránt érdeklődőket. Mobiltelefonra letölthető madárhatározó alkalmazásuk 157 faj határo-zásához nyújt segítséget.  

A téli madáreleségek három nagy csoportba sorolhatók. Legismertebb a napraforgó, amibe érdemes apró szemű magvakat, kölest, muhart stb. keverni. A második az állati zsiradék: a cinkegolyó, a háj, a faggyú és a főzéssel sótlanított szalonna. A harmadik a gallycsonkokra szúrható, földre szórható alma (a héját mindig bontsuk meg egy-két helyen). Nélkülöz-hetetlen az ivó- és fürdővíz is. Az itatóból a jeget elegendő napközben legalább egyszer langyos vízre cserélni. Ne etessünk kenyérrel, morzsával, mert ez több napig is az etetőben maradhat elfogyasztatlanul, és eközben erjedésnek indul, ami gyomor- és bélgyulladást okozhat a madaraknak. Azonnali fogyasztásra azonban adható például vadkacsáknak.

Az etetőkre látogató madarak egy része jobban szeret a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felett vagy kimondottan az ágak között érzik jól magukat, ezért egy-egy etetőhelyen lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket. Az etetők közelbe érdemes kihelyezni néhány mesterséges madárodút is, amiben az odúköltő madárfajok (cinegék, verebek) akár csoportosan is éjszakázni tudnak.

A meggyvágó az egyik legtermetesebb hazai pintyfajunk

A jó etető ismérve a változatosan felkínált, sokféle eleség, amit több faj is látogat, táplálkozás közben asztalközösséget alkotva akaratlanul is segítve egymást. A legjelentősebb eleségcsoportot a napraforgó és az apró magvak keveréke alkotja, amit többféleképpen fogyasztanak a madarak:
hántolják (verebek, meggyvágó, zöldike, pintyek),
kopácsolva feltörik (cinegék, csuszka, harkályok),
egészben lenyelik (napraforgót: balkáni gerle, fekete rigó; apró szemű magokat: cinegék, vörösbegy, ökörszem, erdei szürkebegy, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, házi rozsdafarkú).

A csuszka nyáron rovarokat és hernyókat eszik, télen szívesen
felkeresi az etetőket, és a kirakott napraforgóból csemegézik

A hántoláshoz (a mag "megpucolásához") a veréb-, pinty- és sármányfélék erős, kúpos, erre a célra specializálódott csőrére van szükség. A maghántoló fajok tipikus viselkedése, hogy csapatosan betelepednek az etető közepébe, és ott már-már ipari hatékonysággal táplálkoznak, miközben csőrükből a maghéj mellett apró magbéldarabkák is hullanak. Éppen az teszi alapvető fontosságúvá az etetők „beülős” magevő csapatait (így a verebeket is), hogy ezek a könnyedén felcsipegethető élelemforgácsok nélkülözhetetlenek a maghántolásra, magtörésre alkalmatlan csőrű, kistestű rovarevő fajok számára.

A csilpcsalpfüzike általában a Földközi-tenger partvidékére vonul telelni, de az enyhe telek miatt egyre gyakrabban marad nálunk

A cinegék és harkályok rovarfogó csőre maghántolásra nem alkalmas, arra viszont tökéletesen megfelel, hogy az ujjaikkal egy ághoz szorított napraforgómag héját kopácsolva feltörjék. Eközben ismét csak rengeteg magbéldarab hullik le (hasonló a jelenség játszódik le a cinkegolyók csipegetésekor is), és mivel a cinegéknek kedvenc ágülőik vannak, ezek alatt újabb táplálékbázis képződik a talajról szedegető fajok számára.  

Arra viszont ügyeljünk, hogy a talajetető környékén ne legyen macska: még a leglustább házicicus is szempillantás alatt vérengző ragadozóvá válhat, és zsákmányul ejtheti a táplálkozásba belemerült madarat.

Vajon mennyi lenne a világ energiaszámlája, ha a lakások, irodák falai és ablakai olyan tapétával és függönnyel lennének dekorálva, amely napelemként nemcsak a természetes, hanem a mesterséges fényből is képes lenne energiát kinyerni? Ezzel megoldódna a fény újrahasznosítása!

Az amerikai Virginia Tech műszaki egyetem éppen ezen dolgozik. Újdon-ságuk, a beltéren is használható napelem olyanok számára is érdekes lehet, akik eddig azért nem törődtek a napenergia hasznosításával, mert nincs olyan területük (tető, kert), ahová kihelyezhetnének egy hagyo-mányos napelempanelt.

A táblás napelemtől egyébként is kezd elmozdulni az érdeklődés, mind többen foglalkoznak hajlékony filmre nyomtatott, matricaszerűen bárhová felragasztható napelemek kifejlesztésével és tömeggyártásba állításával.

A Virginia Tech kutatói alacsony hőfokon történő nyomtatással titánium-oxid alkalmazásával készítettek fél milliméternél is vékonyabb, ötrétegű napelemmodulokat, amelyek filmszerűen hajlékonyak, ugyanakkor csem-peszerűen összekapcsolva nagyobb felület burkolására is alkalmasak, legyen az fal vagy függöny. 

A legtöbb szilícium-alapú napelem csak a napfényt képes energiává alakítani, de az új napelemfilm  a LED-fényforrás, a kompakt fénycső és a neonlámpa szórt fényét is hasznosítja, mondta az egyetem sajtóközle-ményében Shashank Priya kutatásvezető professzor. Egy tenyérnyi méretű film 75 milliwatt energiát szolgáltat, vagyis egy A4-es méretű feltölt egy átlagos okostelefont (bár arról még nincs hír, mennyi idő alatt).

Illusztráció

Az új napelemfilm gyártása nem igényel nagy hőmérsékletet vagy bonyolult gyártóeszközöket, ami jelentősen csökkenti az előállítás költségét, mondta Priya. A csempeszerűen bővíthető rendszernek köszönhetően mindenki annyit szerelhet fel az otthonában, amennyire szüksége van a különféle elektromos eszközei működtetéséhez.

Mivel a filmből napelemes függöny is készülhet, a természetes fény nagyságrendekkel erősebb sugárzása is hasznosul. A kísérletek szerint az új napelemfilm hatásfoka 10 százalék körüli, ami már most versenyképes a hagyományos napelemtáblák 13-15 százalékos hatásfokával.

Priya laboratóriuma az amerikai hadsereg számára végez olyan jellegű kutatásokat, hogy a flexibilis napelemet hogyan lehetne a katonák ruházatába vagy felszerelésébe integrálni, például a sisak vagy hátizsák borításába. Ennek révén a katona menet közben tölthetné a felszerelését, ami logisztikailag  is előny és kisebb súlyt kell cipelnie.

A Virginia Tech kutatási beszámolója itt elérhető.

Budapesttel ellentétben Párizsban épp a közterek fásításába kezdenek. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere a város hét legjelentősebb terének átalakítását ígérte 2016–2020 között.

A tervezési folyamatok már 2015-ben elkezdődtek, amelyet komoly konzultációs folyamatok, workshopok követtek a lakosság bevonásával. 2016. július elején bemutatták a látványterveket és a fő fejlesztési irányokat. Az átalakítások egyik fő eleme a jelenleg nagy forgalmat lebonyolító terek „sétálóterekké” való átalakítása, vagyis minden téren kötelező lesz a terület 50%-án a gyalogos-sétáló felület parkosított kialakítása, fákkal való beültetése. Ez a valóságban azt jelenti, hogy egyes autóforgalmi sávok megszűnnek, mások lassított korlátozású sávokká válnak. Az autók számara mindösszesen 12 méter széles sávok alakíthatók ki. Az újonnan nyert szakaszok a gyalogosok birtokába kerülnek..
A parkosításra elsőként kijelölt hét tér átalakítása azért is lényeges urbanisztikai vonatkozásban, mert ezek a terek a város fő közlekedési útvonalain találhatók, a beavatkozások az autós forgalom csökkenésével vagy más útvonalakra terelésével fog járni.

A Polgármesteri Hivatal úgy véli, hogy az átalakítással a terek újra a közösség részévé válnak, és a korlátozásoknak és fatelepítéseknek köszönhetően ezek a zsúfolt városi gócpontok újra levegőhöz jutnak.

Az átalakítások Párizs legforgalmasabb tereit érintik, a Bastille, Fêtes, Gambetta, Italie, Madeleine, Nation és a Panthéon tereket.

A Bastille téren az autós forgalom számára új nyomvonalakat alakítanak ki. A jelenlegi koncentrikus folyamatos mozgás elzárja a tér központi részét a gyalogosoktól. A forgalomirányítás újragondolásától ennek az elzártságnak a megszüntetését várják.

A Madeleine tér új arculatot kap, amelynek része, hogy csökkentett forgalmi sávokban vezetik el a forgalmat északkeleti és északnyugati irányba. A térre új utcabútorok és berendezések kerülnek, új zöldterületekkel és fatelepítésekkel zöldül meg a tér és a forgalmi folyosók nyomvonala.

A Hidalgo vezette várostervezés megpróbálja korrigálni a hausmanni várostervezés és gyorsuló város következményeit. Míg a hausmanni várostervezésben a széles utak és a nagy terek szolgálták a lakosság kényelmes közlekedését, addig a közlekedés és a motorizáció felgyorsulásával a feleslegesnek ítélt részeket az autós forgalom vette birtokába.

A Hidalgo-féle változtatások ezeket az új funkciókat felvett részeket adják vissza a gyalogosoknak, és teszik újra használhatóvá, élhetővé a lakosság számára.

Látványos infografika kering a Facebookon arról, hogy a Városliget mennyire lesz majd zöld a Liget Budapest Projektbe tervezett építmények megépítését követően. 

A grafika szerint a megkérdezettek 75%-a nem ért egyet azzal, hogy az új épületek a Városligetben kapjanak helyet, hanem a közpark felújítását és rendbetételét támogatná.

Felhívja a figyelmet arra a kommunikációs csapdára, hogy a zöldfelület az nem ugyanazt jelenti, mint a zöld terület. 

És nem utolsósorban a grafikák tükröt mutatnak Budapestnek, hogy lehet ezt másképp is csinálni, hisz, amíg Bécsben 70 négyzetméter zöld terület jut 1 lakosra, addig Budapesten 20 négyzetméter, a belső kerületekben az egy főre jutó használható zöld terület (és inkább felület) nagysága pedig 0,5 négyzetméterre csökken. 

Az idén Ljubljana nyerte el Európa Zöld Fővárosa címet. Az elismerést az a város kapja, amelynek környezettudatos tevékenységét független szakértők a legjobbnak ítélik. Az értékelés során figyelembe veszik a helyi közlekedést, a zöld területek fenntartható használatát, a levegő minőségét, a zajszennyezés mértékét, milyen a város hulladékkezelése és a vízgazdálkodása, illetve a város energiapolitikáját, energiahatékonysági mutatóit.

Vajon hogyan lesz egy olyan városból Dél- és Közép-Európa zöld oázisa, amit egy évtizede még Európa autóktól zsúfolt, legrosszabb közlekedésű települései közé soroltak?

A szlovének a választ a tudatos, fenntartható, környezettudatos településfejlesztésben találták meg. A tudatos építkezés hat alappilléren, a természeti környezet, a hulladékügy, a közlekedés, a turizmus, a víz és a levegő minőségi változtatásán alapult.

A Vision 2025 nevű fenntarthatósági stratégia fokozatos megvalósításával, a lakosság környezettudatosságra nevelésével és közlekedési hálózatuk reformálásával jutottak el az Európa Zöld Fővárosa címig. 

A pár évvel ezelőtt még autóktól nyüzsgő városközpontot gyalogosok és kerékpárosok vették birtokba. Ez több városfejlesztési elem együttes megvalósításával történt. Első lépésként a városközpontból kizárták az autós és motoros közlekedést, az autóssávok helyére kerékpárossávokat építettek. Az autósokat elérhető, ingyenes elektromos minibuszokkal kárpótolták. A városi buszokat fokozatosan cserélik le földgázzal működő, az emberi egészségre ártalmatlanabb autóbuszokra.

Az új közlekedési szabályozással 10 év alatt – 2003 és 2013 között – az autós közlekedést közel 30%-kal csökkentették, miközben a gyalogosan közlekedők száma majdnem kétszeresére nőtt. 

Bevezették a Bubihoz hasonló szisztémában működő BICIKE(LJ) közösségi bringázási rendszert. 

A zöldítési program keretében 63 fiatal kőrisfacsemetét ültettek, és mintegy 500 db természetes kőzetből álló útburkolatot raktak le a belvárosban. 

A település rehabilitációs folyamataiban kiemelt szerepet kapott a város egyik legrégebbi parkjának, a Tivolinak az összekapcsolása a Várheggyel és a Glovec-dombbal. Ugyanígy gyalogos- és kerékpárosbarát átalakításokat hajtottak végre a város legnépszerűbb és egyben a közlekedés szempontjából legkaotikusabb utcájában, a Slovenska utcában, ami mára egy élhető, sétálható, kerékpározható utca lett. 

A Kongresszus tér, ami 2011 előtt tele volt parkoló autókkal, sétáló-, pihenő- és rendezvénytérré változott, miközben 720 férőhelyes mélygarázsba terelték az autókat. 

A közlekedési szabályozással, a fenntarthatóságra törekvő, lakossági és turistabarát településfejlesztési változtatásokkal a város szénkoncentrációja 70%-kal csökkent, a városközpont zajterhelése pedig mintegy 6%-kal.

A nagy változásokat számos kiegészítő funkció megjelenése követte: bevezették a kártyás, egységes fizetési rendszeren alapuló  utazási rendszert, így az utasok viteldíja a felére csökkent az integrált vonalak mentén. A következetesen kidolgozott menetrendek eredményeként 18,5%-kal nőtt a városi utasok száma, és a 34%-kal többen használják az interregionális közlekedést.  

A város fontos kincse az iható, előtisztítást nem igénylő csapvíz. Ehhez kapcsolódóan nagy súlyt fektettek arra, hogy a lakosság tudatosan ügyeljen arra, hogy minél kevesebb olyan dolgot használjon, aminek a gyártása sok vizet igényel, ezzel is csökkentve a szeméthalmozást és a káros anyagok csatornarendszerbe jutását. 

A városban 2008 óta egyre több ellenőrzött ivókút lett elérhető, amiket településképi szempontból is fontosnak tartanak. A lakosságnak és turistáknak egyaránt lehetőségük van csatlakozni a ljubljanai ivókutak elhelyezkedését megmutató mobilalkalmazásra. 

A városi vezetés kiemelt programként kezeli a víz fontosságának a tudatosítását, ezért létrehozta a Vízmúzeumot, ahol a vízzel kapcsolatos globális környezeti problémákat boncolgatják. 

A ljubljanai vízellátási és szennyvízkezelési rendszer kabalája Cevko, ami egy emberi tulajdonságokkal ellátott mesebeli cső kalandjain keresztül mutatja be a vízzel kapcsolatos történeteinket. Cevko történetei nyomtatásban, rádiójáték, film és oktatási segédanyag formájában jutnak el az óvodásokhoz és az általános iskolásokhoz, nagy sikerrel.

A város Vision 2025 nevű fenntarthatósági stratégiája magában foglalja a település integrált környezetkezelési programját is. Ez olyan komplex program, amely a szemétkezelést, a közlekedést és az energiaellátást a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás csökkentése tükrében fejleszti. 

Az Európa Zöld fővárosa címet legelőszőr Stockholm kapta meg, majd Hamburg, a baszkföldi Vitoria-Gasteiz, Nantes, Koppenhága és Bristol következett.

A 2017-es díjért Pécs is versenybe szállt, ahol – Isztambullal egyetemben – lemaradt a versenybe kerülők listájáról. Jelenleg a németországi Essen, a hollandiai ’s-Hertogenbosch és Nijmegen, valamint a svédországi Umea verseng az Európa Zöld Fővárosa 2017 címért. Pécs már a 2018-as versenyre készül. 

Fotók:: http://www.greenljubljana.com/

A Penda, a pekingi és bécsi székhelyű építészeti cég legújabb építészeti installációja azt vizsgálja, hogy milyen építészeti megoldásokkal lehetne könnyíteni a túlzsúfolt és szennyezett városokon. 

Ígéretesnek tűnő víziójában egy betondzsungel közepére fenntartható és környezetbarát bambusz lakóházat koncepcionált. A még kísérleti fázisban lévő modell prototípusát, a "Rising Canes"-t, a pekingi designhéten már be is mutatták.

Az építészek víziója szerint a bambuszelemeket a világ legnagyobb bambusztermőhelyén Kínában, Ancsi megyében gyártanák. 

Az elképzelések szerint a rendszer első élőhelye, kilenc hónap építési idővel 20 család számára biztosítana lakhatást. Mivel a modulok bővíthetők és szervesen kapcsolódnak egymáshoz, 2023-ra egy 250 hektáros területet foglalna el 200 000 lakossal. 

A bambuszmodulok előnye az is, hogy könnyen szétszerelhetőek, ezért feleslegessé válva leszerelhetőek az egyes életterek. 

A Penda ezzel az öko-futurisztikus modellel a felelőtlen várostervezés, a légszennyezettség és a gazdasági válság fokozódó negatív hatásaira hívja fel az építészszakma figyelmét és a természetes anyagok újragondolását az építészetben. 

A JetBlue légitársaság a New York-i John F. Kennedy repülőtéren, az 5. terminál területén, egy 2230 m²-es területen nyitott farmgazdálkodást végez.

A nyitott farm elsődleges célja, hogy az utasokhoz közelebb vigyék a fenntarthatóság és a gazdálkodás fogalmát. A kezdeményezők úgy gondolják, hogy az utasok többségének fogalma sincs arról, mit eszik, és az alapanyag honnan származik, hogyan kell termeszteni. A másik közvetett cél, hogy a megtermelt terményekből lássák el a repülőtér éttermeit, úgynevezett farm-to-terminal rendszerben. Például az itt megtermelt Terra Blues burgonyából készítik azt a chipset, amit a JetBlue járatain szolgálnak fel. A genetikailag módosított, franken ételek világában egyre nagyobb jelentősége lesz annak, hogy az ételek miből készülnek, milyen forrásból érkeznek. 

A gazdaság 2300 összecsavarozott, földdel teletöltött fekete rekeszből áll, amely akkor is a helyén marad, ha valamilyen extrémebb természeti csapás, például a Katrina hurrikán vagy földrengés éri. A veteményes kialakításánál figyelembe vették az állatvilág szokásait, és menekülőjáratokat hagytak a különböző növénykultúrákat kedvelő madaraknak, méheknek és pillangóknak. 

A farmon burgonya, sárgarépa, bazsalikom, metélőhagyma és olyan növények termesztésére összpontosítanak, amelyek nem vonzzák a vadállatokat. A farm egyik legjellemzőbb terméséből a Terra Blues burgonyából egy év alatt kétszer, több mint 1000 fontnyi burgonyát szüreteltek. 

A szervezők a reptéri városi kertészet több szempontból is hasznos. A fogyasztó megnézheti, miből készül, amit eszik, a reptéri éttermeknek karnyújtásnyira van a gazdaság, a környező iskolák kipróbálhatják és megismerhetik a városi gazdálkodás alapjait, és nem utolsósorban egy ekkora felület még a terminál levegőminőségének javításában is közrejátszik. 

A projekt másik szépsége az, hogy a JetBlue felmérte, hogy naponta mintegy 300 kg-nyi élelmiszer-hulladékot termel. Kialakítottak egy komposztálóegységet a Hudson-völgyben, és az itt termelt szerves talajt a T5 gazdaságban használják fel.

Fotók: http://inhabitat.com/

Daan Roosegaarde holland művész a sötétben fénylő kerékpárutak, a sötétben világító útburkolati jelek és az intelligens autópályák - amelyeken az alkalmazott világítás csak akkor működne, ha járművet észlel, és emellett még villamos energiát is termel - után új projektet indított.

 Az ingyenes szmogevő torony ha nem is jelent megoldást a szennyezett városok szmogproblémáira, az emberek számára jó érzéki tapasztalat lehet a tiszta levegő fontosságának érzékeltetésére. A torony környezetébe visszakerülő levegő mintegy 75%-kal tisztább, mint amit a torony beszippantott.  

A torony mintegy 35 000 köbméter levegő tisztítana meg. A szűrt szmogrészecskéket kockákba tömörítve ékszerekké alakítja, amelyekből gyűrűket és mandzsettagombokat lehet készíteni. Roosegaarde úgy tervezi, hogy minden kocka 1000 köbméter szmogot tömörít össze a levegőből. 

A 7 x 3,5 méter magas torony a levegő ionizálásával tisztítja meg a szennyezett levegőt, mielőtt a megtisztított formáját visszajuttatja a környezetébe. A művész a fejlesztés alatt a torony működéséhez szükséges kevés áramot szélenergia felhasználásával biztosította, de elképzelhető a napenergia felhasználása is. Az áram lehetővé teszi, hogy a torony pozitív töltésű ionokat juttasson a környezetébe, majd a szennyezett, pozitív töltésű porrészecskéket a torony belső, negatív töltésű felülete visszahúzza és felfogja.

Roosegaarden számításai szerint a szennyezett városokban, mint például Pekingben, az ötlet származási helyén, a torony naponta 3500 kockaékszert készíthetne.

A szmogevő torony bevetését Hollandiában, Rotterdamban tervezik idén szeptember 4-én. Majd újabbak felállítását Pekingben, Mumbaiban és Párizsban.

Egyelőre pénzgyűjtési akció folyik a Kickstarteren a prototípus megalkotásához, ami a kockák és ékszerek elővásárlásával valósulhat meg.

Fotók: Studio Roosegaarde

Pécs bármennyire is nem került be a 2017-es Európa Zöld Fővárosa Díj esélyesei közé, nem adja fel a díj elnyerése érdekében tett törekvéseit, a 2018-as díjért újra indul.

A város többek között – Isztambullal egyetemben – lemaradt a versenyben maradtak listájáról, ahol jelenleg a németországi Essen, a hollandiai ’s-Hertogenbosch és Nijmegen és a svédországi Umea verseng Európa Zöld Fővárosa 2017 címért.

A legújabb tervek szerint például 7,5 milliárd forint európai uniós pénzből fejlesztenék Uránvárost.

A Horizont 2020 program keretén belül Pécs, Eszék és Maribor városokkal közösen vesznek részt az uniós pályázaton. Az önerőt sem igénylő kiíráson maximálisan 25 millió eurót, mintegy 7,5 milliárd forintot lehet nyerni a program megvalósításához.
Az elnyert támogatásból majdnem 600 lakás energetikai korszerűsítésen eshetne át. 

Az uránvárosi 17 emeletes ház déli oldala majdnem teljes egészében szolárfalat kaphatna, a Radnóti Szakközépiskolával együtt pedig új hőszigetelési rendszert, illetve mindkét épületben a fűtés-korszerűsítést is meg lehetne újítani. Az uránvárosi közlekedés környezetbaráttá tételéhez 4 elektromos buszt állítanának forgalomba, napelemes buszmegállókkal és elektromos töltőállomással. A közterületi világítást LED-es lámpákkal biztosítanák.

A tervezési fázison túl, megvalósítási fázisába lépett a Baranya Megyei Kormányhivatal épületének fotovoltaikus rendszerének kiépítése. A 203 816 846 Ft európai uniós és önrészből álló támogatásból az energetikai korszerűsítés a kormányhivatal hat épületén valósulhat meg. A beruházásokat várhatóan augusztus végén fejezik be. A számítások szerint a beruházások megtérülési ideje 6-8 év.

De hogy igazándiból mit is tervez Pécs, és mitől is lesz igazán zöld város, azt egyelőre az Európa Zöld Fővárosa Díjhoz kapcsolódó honlapról sem nagyon lehet megtudni. Sajnos nem találni konkrét információt a tervekről vagy a már megvalósított fejlesztések részleteiről. Az is igaz, hogy az Európa Zöld Fővárosa cím lehetőséget nyújt arra, hogy a városvezetés valamilyen keretbe foglalja és összefoglalja az eddigi, már megtett „zöld városfejlesztési” lépéseket és a fejlesztési elképzeléseket.

A már megvalósított lépések közé tartozik, hogy Pécs az országban először alakította át a távfűtési rendszerét teljesen megújuló erőforrásra. Megvalósítás alatt van a város teljes körű szelektív gyűjtésrendszerének kiépítése és a hulladékok szinte teljes mértékű hasznosítása.

A fenntartható város megvalósítására való szándékot alapozzák meg a már elkészült tanulmányok is, mint a Magyarországon elsőként egyhangúan elfogadott Ökováros-Ökorégió Koncepció, amelynek elemei beépültek a jelenleg tervezés alatt álló Városfejlesztési Koncepcióba és a kék-zöld (víz-levegő) infrastruktúra kiépítésébe. Megindult a környezettechnológiai iparágak kiépítése.

Persze a bővebb információszolgáltatásra még van idő, hisz Pécs legkorábban már csak 2018-ban nyerheti el az Európa Zöld Fővárosa Díjat.

Képek forrásai: zoldfovaros.pecs.hu , pannonpower

Több mint tizenegyszer több pénzt gyűjtött össze a tervezettnél a Kickstarteren egy bicikliszerelőből lett informatikai fejlesztő, hogy karbantartás-mentes biciklit gyárthasson városi bringásoknak. A legfontosabb: nincs lánc, nincs külső váltó és felnifék.

Mi a legnagyobb baj a kerékpárokkal? A New York-i Dave Weiner szerint a karbantartás. Ha az ember olcsó gépet vesz, akkor előbb-utóbb gondja lesz az alkatrészek és a szerelés minőségével, és muszáj lesz bütykölnie, ha pedig drágát, akkor szervizbe jár vele, mert félti. Weiner korábban kerékpárszerelő műhelyben dolgozott, majd az informatikai fejlesztésre váltott, és most biciklitervezőként tért vissza. Céget alapított és a Kickstarter közösségi támogatási oldalon gyűjtött pénzt egy – állítása szerint – karbantartásmentes kerékpár sorozatgyártásához. 30 ezer dollár összegyűjtése volt a cél, most a kampány 331 ezernél jár.

A támogatókat valószínűleg az ragadta meg, hogy a Priority Bicycles (PB) valóban innovatív gépeket kínál városi bringázóknak, olyanoknak, akiknek nincs idejük/szakértelmük a biciklijüket szerelni. Weiner szerint egy biciklin jellemzően a váltó és a fék szokott elromlani (a kilyukadó gumikat leszámítva). Ezért a PB gépein háromfokozatú Shimano agyváltó működik, kontrafékkel ellátva.

Igen, ez a gyermekkorunk fékrendszere, csak jobb kivitelben, emiatt finoman lehet adagolni a fékerőt – mondja Weiner. További előny, hogy a felnifék (patkó-, kanti- vagy V-fék) kiváltásával az sem akkora gond, ha kissé megütjük a felnit, mert egyszerűen nincs fékkar, aminek a kerék súrlódni tudna (ha már a villát éri, akkor nagy baj van). A váltó a cég szerint évekig elgurul szerelés nélkül.

A PB-kerékpár legnagyobb újítása a lánc helyett alkalmazott fogasszíj. Nem igényel semmiféle kenőanyagot, tehát nem is tudja összekoszolni a nadrágot-zoknit, továbbá tartósabb, mint a lánc (nem rozsdásodik pl.), és csendesebben is fut. A vázat alumíniumból gyártják, ami az acélhoz képest merevebbé teszi a biciklit, de Weiner szerint városi használatban az a fontosabb, hogy könnyen fel tudjuk vinni a gépet az emeletre.

A női és férfiváltozatú bicikliket ellenálló gumikkal és duplafalú felnikkel gyártják, és talajra állítható pumpa is jár hozzá. Elvileg tehát a vásárlónak annyi dolga lesz vele, hogy időnként felfújja a kerekeket. Az alkalmi alkatrésztolvajok elrettentésére minden szerelvényen csavarokat használtak gyorsrögzítők helyett.

A bicikli 400 dollárba kerül (91 ezer forint), ami Magyarországon egy extrább márkás gép ára, az Egyesült Államokban olcsónak számít. A cég alapítója a Gizmodo blognak azzal magyarázta az árat, hogy közvetlenül ők árusítják a gépeket, tehát nincs viszonteladói árrés, másrészt hosszú időre visszanyúló jó kapcsolatai vannak az alkatrészgyártókkal, ami szintén segít. Szerintünk viszont ennyi pénzért kaphatna burkolatot a fogasszíj (mert elvileg ugyanúgy be tudja csípni a nadrágot, mint a lánc) és sárvédőket a kerék. A cég szerint a leszállított kerékpár öt perc szerelés után útra kész, azért az első és a hátsó világításról sem érdemes elfeledkezni.