A média sokkal gyakrabban ad hírt végveszélybe került állatfajokról, mint hasonló vagy rosszabb helyzetű növényfajokról. Egy friss kutatás szerint az Egyesült Államok és Kanada területén az európai telepesek érkezése óta legalább 65 növényfaj kihalt -- ez kétszerese az eddigi becsléseknek és tudományos felméréseknek. Egyrészt mindenki azt hiszi, hogy a növények "jobban bírják a gyűrődést", mint az állatok, másrészt amikor ez a téma kerül szóba, elsőre biztos mindenkinek az Amazonas vidékén zajló erdőirtás és növénypusztulás jut az eszébe. 

A 4-7 méteresre megnövő, illatos virágú Franklin-fa
egyetlen folyóvölgyben volt honos Georgia államban, de ott utoljára 1803-ban találtak élő példányt. Kipusztulását erdőtűz, áradás,
túlbuzgó növénygyűjtők és a gyapotültetvényekről átterjedő gombabetegségek okozták. A fajnak körülbelül ezer példánya élhet világszerte arborétumokban, magánkertekben és temetőkben.
Csak épp az eredeti élőhelyén nem. KÉP: Wikipedia

Tudományos kutatások 600-ra teszik az elmúlt 250 évben világszerte kihalt növényfajok számát, de a fentiek fényében a valóságos helyzet sokkal rosszabb lehet. Erre jutott az a 16 amerikai természetvédelmi és biológus szakember, akik a témában végzett kutatásukat most publikálták a Conservation Biology szaklapban. A most észlelt 65 kipusztult növényfaj 64 százaléka egyetlen élőhelyen élt. A növényfajok közül 19 Kaliforniából tűnt el, 9 Texasból, 4-4 Floridából és Új-Mexikóból, míg 1 Kanadából. Ezek közül 7-ről nem is tudták, hogy már eltűnt a természetből, csak akkor derült ez ki, amikor az élőhelyén nem találtak egyetlen példányt sem. Sőt, a példányaiknak otthont adó botanikuskertek sem tudták, hogy náluk található az "utolsó mohikán".

A kihalások helyei is meglepőek, nyilatkozta Wesley Knapp kutatásvezető, az Észak-Karolina állami Természeti Örökség Program ökológus-botanikus munkatársa a Treehugger környezetvédelmi portálnak. "Ellentmond a józan észnek, hogy több növényfaj tűnt el New England államból, mint Floridából. Számos faj még azelőtt pusztulhatott ki, hogysem a tudomány azonosította volna őket. New England ugyanis egyedi természeti jellemzőkkel bír, de botanikai szempontból közel sem olyan sokszínű, mint Florida, amely globálisan is biodiverzitási centrumnak számít több száz őshonos növénykülönlegességgel.

A kutatók nemzetközi összefogást sürgetnek. Először azokat a növényfajokat kellene feltérképezni, amelyek egyetlen területen honosak. Utána szükséges volna ellenőrizni a már védettnek nyilvánított területeket, hogy vajon minden egyes növényfajról tudunk-e. Harmadszor pedig hasznos volna, ha a természetvédelmi szakemberek szűkebbre vennék a fókuszukat: a kisebb élőhelyek megőrzése létfontosságú a fajok kipusztulásának megelőzéséhez.

Mivel a növények képezik az élővilág alapját, a fajok kipusztulásának felmérése, dokumentálása segíthet abban, hogy pontosabban meghatározzuk a kockázati és a megelőzési tényezőket. Egy kutatás szerint az elmúlt 250 évben a növényfajok kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint ha az természetes módon, az ember jelenléte és hatása nélkül történne. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna