19
szept/2019

A klímaváltozással egyre több lesz a vadelütés Magyarországon

Évente átlagosan 4500 őzet és 500 szarvast ütnek el járművek Magyarország útjain. Kisebb állatokból, mint a rókák, vaddisznók, vidrák, borzok, ennél nagyságrendekkel többet. És nemcsak a vadak pusztulhatnak el az ütközés miatt, hanem a járművekben ülő emberek is megsérülhetnek vagy életüket vesztik. Ráadásul a járművek is gyakran totálkárosra törnek. Vagyis óriási veszteség ez emberi, természeti, anyagi szempontból, mintha mégsem jutna kellő figyelem arra, hogy megfelelő ütemben fejlesszék a "vadbarát" közlekedést. 

Pedig a klímaváltozás ellenünk dolgozik: ennek hatására megváltozik az állatok élőhelye, még inkább vándorlásra kényszerülnek. Illetve be- vagy visszatelepülnek az országba olyan állatfajok, amelyekre korábban nem kellett számítani, mint az aranysakál, ami szintén fokozza a vadak aktivitását. "A megváltozó hőmérsékleti viszonyok miatt eltűnhetnek a megszokott szaporodási, táplálkozási helyek, módosul a növényzet összetétele, az állatoknak új helyeket kell keresniük", mondja dr. Farkas János, az ELTE Útökológiai Munkacsoportjának vezetője.

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Az ilyen ütközés egyre gyakoribb, pedig megelőzhető lenne. FOTÓ

Miért megy a vad az országútra? Egyrészt nem a vad megy az országútra, hanem az országút megy arra, ahol a vad él. "Minél kisebb egy ország, fajlagosan annál sűrűbb az úthálózata. A vadak több száz, több ezer éve ugyanazokon a csapásokon járnak, csak most keresztezik ezeket a vadváltókat az autóutak", magyarázza a szakember.

Érdemes megnézni Magyarország ökológiai térképét, alig látunk megszakítás nélküli ökológiai folyosót (zölddel jelölve), amelyen több tíz kilométer hosszan tudnának haladni a vadak, anélkül, hogy belénk ütköznének. Töredezett, szakadozott minden vadváltó. Lassan már csak a folyókkal párhuzamosan marad szabad vándorlási útvonal. 

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Lilával jelölték a felszabdalt állatvonulási területeket. KÉP

Magyarországon jelenleg 211 ezer kilométer a közúthálózat hossza (2017-es KSH-adat), amelynek 63 százaléka erdővel, szántóval vagy más természetes környezettel, azaz vadak élőhelyével szegélyezett. Átlagosan az ország minden négyzetkilométerére 2,7 kilométer közút jut. Az autóállomány 3,6 milliós, és ezek a járművek 90-130 kilométeres óránkénti sebességgel robognak az utakon. 

Másrészt azért megy a vad az autóútra, mert ha el akar jutni A-ból B-be, akkor elindul egyenesen előre, nem törődik a civilizáció kellékeivel. És ha egy állat rést talál az országút melletti vadkerítésen, akkor át is bújik, ugrik, mászik rajta/alatta. Télen könnyebb is közlekedni az országúton, mint a behavazott erdőben, illetve az utakra kiszórt só is csábító csemege a vadak számára. Ráadásul egyes fajok kifejezetten az erdőszéli területeket kedvelik, ott érzik magukat biztonságban, ahol egyik oldalon füves rész, másik oldalon védelmet nyújtó fák vannak -- mint az utak mentén. 

Mi, emberek ideális élőhelyet alakítottunk ki nekik itt: a növényevők azért jönnek, mert az aszfalt mentén akár térdig ér a növényzet, vagyis a táplálék, a ragadozók meg azért jönnek, hogy az elütött állatokból lakmározzanak. Csak aztán esetleg őket is elütik. Nem beszélve az autókból kidobált szemétről, ami szintén szolgálhat táplálékul.

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Kicsinek tűnik a 30 kilós őzbak, mégis súlyos a baleset. FOTÓ

Kit terhel a felelősség a vadelütésért?

A cikk elején említett, mintegy ötezres nagyvad-elütési szám nem teljesen pontos, mert sok esetben nem jelentik be a járművezetők az ilyen balesetet. Amíg a vad él, addig az állam tulajdona, ám ha elpusztul, akkor a helyi vadásztársaságé a tetem. "Ha kint van az út mellett a vadveszélyt jelző tábla, az autósnak fokozottan kellene figyelnie, csökkentenie a sebességet. Egyik kísérletünkben autóvezetőkre speciális szemüveget adtunk, amely nyomon követte a szemmozgásukat. Kiderült, hogy hiába van kint a vadveszélyt jelző tábla, legtöbben rá sem néznek", meséli Farkas János.

Pedig ha kint van a tábla, akkor baleset esetén a járművezetőt terheli a felelősség, és csekély az esélye pert nyerni egy vadásztársasággal szemben. S mivel a vadelütés közúti baleset, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget vagy a közútkezelőt. Sokan emiatt a hercehurca miatt inkább elhagyják a helyszínt, amennyiben működésképes marad a járművük. 

A gyorsforgalmi utakat kerítés védi, de számtalanszor lehet látni, hogy az őzek ott legelésznek, és nem zavarja őket a forgalom. Ha legelészés közben elérnek egy csomóponthoz, ahol a kerítés és az aszfalt között elég gyep van, oda simán bejut az állat. "Ezért használunk ilyen helyeken vadriasztókat, az M1, M7 és M8 mentén 7-7 csomópontban telepítettünk ilyeneket, és ott csökkent is a vadelütések száma. Ha ép a kerítés, de bejut az állat, akkor a vadásztársaságnak kell fizetnie a járműben esett kárt, ha nem ép a kerítés, akkor az útfenntartónak", magyarázza a szakember.

Van már kipróbált módszer a vadelütés mérséklésére

Világos, hogy törekedni kellene a vadelütés megelőzésére. "Amikor még volt állami autópályakezelő, egy pályázat keretében végezhettünk olyan több éves kísérletet, amelyben elemeztük az útfelmérő autók adatait. Ezek naponta kétszer végigmennek az autópályán, és minden elütött állatot regisztrálnak. Teszteltük a külföldön kapható összes vadriasztó berendezést, az ultrahangosoktól kezdve a kémiai jelzőkig, de egyik sem túl hatékony. Ezért kifejlesztettünk egy mozgásérzékelős, akusztikus, akár fénnyel is kombinálható riasztót, ezeket helyeztük ki az autópályás csomópontokhoz. Egészen addig csökkentették is a vadelütések számát, amíg el nem lopták a készülékeket: akkor visszaállt az eredeti állapot. Egy kilométer autópálya egymilliárd (egy ezer millió) forint költségből építhető meg, egy ilyen saját fejlesztésű riasztókészülék 30-40 ezer forint, és egy csomópontba kell mondjuk 6 darab ahhoz, hogy biztonságosan távol tartsák a vadakat a gyorsforgalmi úttól."

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Hőkamera mutatja az éjjel az út mellett bóklászó vadakat. GIF

A róka képes átmászni a kerítésen, a borz pedig, amely a róka után a leggyakrabban elütött kisebb testű vad, alulról ás járatot a kerítés alatt, hiába van a kerítés alja 30 centiméterre is beásva a földbe. Ha a borz ásott már egy járatot, azt egy vaddisznó képes nagyobbra tágítani. Az útkezelők az autópálya csomópontokba rendkívül sok növényt telepítenek, ezek azonban odavonzzák az állatokat. Továbbá az autópálya mentén nem is vadásznak rájuk, biztonságos helynek vélik. A hóátfúvások csökkentésére rengeteg helyre sövényt telepítettek az út mentén, de ettől meg nem látja az útfelmérő, hogy hol sérült a kerítés.

A közutaknál sok helyre prizmákat raktak ki, hogy azok visszatükrözzék az autólámpák fényét az út széli területre, elriasztandó a vadakat. "Ezzel az a baj, hogy általában olyan sűrű a növényzet egészen az útpályáig, hogy a fény nem jut el az állat szeméig, vagyis nem ijeszti el. Mindig az okozza a balesetet, hogy amikor az állat észleli a közelgő autót, ugrik egyet -- legtöbbször előre, nem pedig hátra."

Szaporodási időszakban nagy csapatokban vonulnak az állatok, ez ellen csak úgy lehetne védekezni, ha az utak melletti területek, főként kanyarokban, nyíltabbak lennének, kiegészítve kémiai vagy akusztikus riasztókkal, és az állatokat az egyenes szakaszok felé terelnék, javasolja a szakember. 

Az elmúlt száz évben utakkal szabdaltuk fel a tájat

A vadállati országutak, azaz vadváltók több száz, több ezer éve használt csapások, más néven ökológiai folyosók. Ezek úgy alakultak ki, hogy itt a legnagyobb esélye elkerülni a ragadozókat vagy itt a legtöbb a táplálék. A folyók, patakok völgye mind ilyen. "A legtöbb vadelütés Tatabánya környékén észlelhető, mert itt a Vértes- és a Gerecse-hegység találkozásánál van egy völgyút, amit az állatok is évezredeken át használtak a vonulásukra. Viszont ezen a területen húzódik a régi gyorsforgalmi út, az 1-es, van az újabb autópálya, az M1, és egy vasúti vonal is, és ezek mind keresztezik az állatok nyomvonalát. Számukra ezek az építmények gátak, amelyeken szeretnének átjutni."

Létfontosságú, hogy megfelelő vadátjárókat alakítsanak ki az úttestek alatt vagy felett. Sajnos a magyarországi vadátjárók sok helyütt nem megfelelő kialakításúak vagy nem jó helyre építik őket (erről ide kattintva olvashatsz egy részletes cikket Farkas Jánossal).

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Nyár végén az őzekre, ősszel a szarvasokra kell számítani. FOTÓ

Borzok, rókák és vaddisznók számára elegek a 1,5 méter átmérőjű átereszek: ezek a csövek keresztezik alul az autópályát, és a középső elválasztó növénysávban bevilágító akna segíti az állatok közlekedését.  

"Elkészítettük az egész ország konfliktustérképét. De hiába dokumentáltunk egy szakaszon mondjuk vaddisznóveszélyt, főleg szaporodási időszakban bárhol bármire lehet számítani."

Nemcsak az országúti forgalom okoz vadelütést, hanem a vasúti közlekedés is, amely például a Bécs-Budapest közötti szakaszon eléri a 160-180 kilométer/órás sebességet, és rendkívül halk a mozdony. Ezért történt már olyan, hogy Tatabánya környékén szarvascsapatokat gázoltak el a vonatok. "Az állatoknak esélyük sincs észlelni vonatot időben, illetve nem tudnak kijutni a vasúti pályáról. Az ütközés a mozdonyban is olyan komoly károkat okoz, hogy csak egy másik, darus mozdonnyal lehet leemelni, és órákra áll a forgalom, ami megint csak óriási anyagi veszteséget jelent. Gazdaságilag biztosan megérné fejleszteni a vadriasztási rendszert".

Farkas Jánost keresték meg már Svédországból és Ausztráliából, előbbiben a hatalmas jávorszarvasok, utóbbiban a semmiből előugró kenguruk okoznak gyakran közúti baleseteket. 

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Érdemes böngészni az ELTE Útökölógiai Munkacsoport által készített konfliktustérképeket (a szóra kattintva nyílik a demoverzió).

Szemléletváltásra van szükség

Az autóba építhető biztonsági berendezések többsége pénzkidobás, tapasztalta a szakember. A közismert műanyag síp remek placebóhatást kelt, mert a vezető egyébként sem ütközött volna, ezért azt hiszi, hogy milyen jó ez a síp. "Egy ultrahangágyú képes csak arra, hogy kellő távolságból elriasszon egy vadat", nyomatékosítja Farkas János.

Az ultrahang nem zavaró az erdő nyugalmára, mert az út mentén hamar elnyelődik a növényzetben. A svédek autóba beépíthető hőkamerával kísérleteznek, amely távolságra előre mutatja az út menti növényzetben bóklászó vadat. Farkas Jánosék fejlesztés alatt álló rendszere próbálja kombinálni a távészlelést az aktuális riasztással. 

A vaddisznót és rókát elijeszti a fényt is felvillantó eszköz,
a kóbor kutya farokcsóválva keresgélni kezd, talán embert remél.

"A vadelütéseket meg lehetne előzni például azzal, ha a jármű navigációs berendezése figyelmeztetne a kockázatos szakaszokon a vadveszélyre. Ezt viszonylag egyszerűen be lehetne programozni a GPS-berendezésbe, persze azt be is kell kapcsolni vezetés közben. Autópályán az emberek a kerítés miatt biztonságban hiszik magukat, de ez illúzió", figyelmeztet. Arról nem beszélve, hogy egy békára ráhajtva is megcsúszhat úgy az autó, hogy súlyos baleset lesz a vége. 

A vadbarát közlekedés fejlesztéséhez érdemes volna forintosítani a károkat. Egy őz eszmei értéke 150-600 ezer forint, egy gímszarvas 1-3,75 millió forint. 2018-ban 4800 őzet ütöttek el a magyarországi utakon,  ez középértéken (375 ezer Ft/egyed) 1,8 milliárd (ezer millió) forint, míg az elütött kb. 500 szarvas középértéken (2,375 ezer Ft/egyed) közel 1,2 milliárd forint. 

Csak ez a két tétel kitesz évente 3 milliárd forint veszteséget, és még nem számoltuk a többi vadat, sem pedig az emberben, járműben esett károkat. A róka kistestű állat, mégis a vele való ütközés körülbelül 2 millió forintos kárral jár. Azért ennyivel, mert a rutintalan vezetők félrerántják a kormányt, és ütköznek egy másik autóval vagy fával. 

Világszerte egyre súlyosabb a helyzet

Amikor ehhez a cikkhez gyűjtöttem nemzetközi adatokat, ahány statisztikát láttam, az mind tartós emelkedést mutatott vadelütés terén. Ilyen szempontból a világ legveszélyesebb országútja a brazíliai BR-262-es autópálya, amelyen minden évben kétmillió emlősállatot ütnek el. Svédországban 2016-ban egyetlen év alatt 21 százalékkal nőtt a vadelütések száma az előző évi 48 ezerről 58 ezerre.  Spanyolországban az éves közúti balesetek közel 9 százalékát vadelütések teszik ki, egyes északi hegyi utakon 30-50 százalékot is.

Az Egyesült Államokban évente 1-2 millió vadelütés történik, 1994 és 2006 között emiatt 67 százalékkal több, immár 200 járművezető halt meg az utakon, 30 ezren megsérültek. Az USA-ban évente nagyjából 8 milliárd dolláros kárt okoz a vadelütés, ezzel szemben egy országúti vadátkelő megépítése 300 ezer-1 millió dollárt tesz ki, attól függően, hogy mekkora, milyen, és hogy az út alatt vagy felett halad át. Vagyis a 8 milliárd dollárból évente 800-2500 vadátkelőt lehetne építeni. Egy arizonai vadvédelmi rendszer kiépítésekor kiszámolták, hogy kétszer annyi pénzt lehetett megtakarítani a vadbaráttá tett országúttal, mint amennyibe a rendszer kiépítése került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

07
szept/2019

Tanévkezdés nátha nélkül egyszerűen

Sokak számára a szeptember egy több hetes "dátha"-szezon kezdetét is jelzi: visszakerül a gyerek az iskolai közösségbe, ami nemcsak gyerekekből és tanárokból, hanem bizony vírusokból és baktériumokból is áll.

Stockvault

Sőt, az is lehet, hogy a tömegközlekedésen prüszköl rá valami bacit egy olyan utastárs, aki képtelen megtanulni, hogy ha már végképp nem találja gyorsan a zsebkendőjét, akkor a könyökhajlatába tüsszentsen és köhögjön -- a ruhán gyorsan kiszáradnak és elpusztulnak a kórokozók, illetve ez sokkal jobb, mintha a tenyerébe köhögne, aztán ugyanazzal a kezével megfogná a kapaszkodót. Brrr!

Az is egyfajta zöld gondolkodás, amikor a meglévő folyamatokat, elemet újszerűen átvariáljuk a hatékonyabb eredmény érdekében, ahelyett, hogy új termékeket vásárolnánk. Ezt valósította meg egy brit patikus, aki három gyermekén sikeresen tesztelt egy nagyon egyszerű módszert a kórokozók terjesztése ellen. 

Pixabay

Shamir Patel a hazaérkezés rituáléját változtatta meg: ahelyett, hogy a gyerekek odahaza estig a napközben viselt ruhájukban maradtak volna, az egészségügyi szakember azonnal elküldte a gyerekeket fürdeni és átöltözni, amint hazaértek délután az iskolából. Ezzel az volt a célja, hogy a kicsikről úgymond már a küszöb átlépése után rögtön lemossa a kórokozókat, a ruhájuk pedig egyből ment a szennyeskosárba. Így megakadályozhatja, hogy a hazahozott kórokozókat szétterítsék a gyerekek a lakásban. Mert minél tovább marad egy baktérium vagy vírus rajtunk, annál nagyobb a kockázata, hogy betegség lesz a vége.

A náthát, megfázást vagy meghűlést (más néven heveny orr-garatgyulladást) okozó rhinovírusok az otthoni tárgyak (kilincs, asztal, távirányító, laptop, telefon stb.) felületein akár 6 órán át is életben maradhatnak, bőrön 1 órát. A kisgyermekeket veszélyeztető RSV-fertőzés (respiratory syncitial virus) kórokozója szintén körülbelül 6 órán át marad életképes tárgyak felszínén, 1 órán át a ruházaton és akár 20 percig a bőrünkön. Az ételfertőzést, ételmérgezést okozó szalmonella és Campylobacter baktérium akár 4 órán át életképes marad például a gyerek ruháján. Onna pedig nemcsak a gyereket fertőzheti meg, hanem az egész családot. 

Pixabay

Így aztán a hazaérkezéskor asap megfürdetett és átöltöztetett gyereknél kisebb a kockázata, hogy kórokozó maradjon rajta. Náthaszezonban a gyerek ruháját érdemes 60 Celsius-fokon, legalább 2-2,5 óra hosszú programmal mosni, hogy valóban elpusztuljanak a textilszálakra tapadt kórokozók. A hosszú program azért indokolt, mert a mosógép mondjuk egy 60 fokos mosás ciklus során majdnem végig langyos vízzel mos, csak néhány percre melegíti fel a vizet egészen 60 Celsius-fokra. Utána pedig már jön is a hideg vizes öblítés. 

TIPP: Öblítéshez érdemes az illatszerboltban kapható, babaruhák öblítéséhez való, de fertőtlenítő hatású textilöblítőt használni. Mi még textilfelületek (kárpitos bútor, ágymatrac, kabát stb.) fertőtlenítésére is használjuk szórófejes flakonba áttöltve, persze az öblítő antiallergén, ezért színezékmentes, víztiszta változatát, hogy ne színezze meg a textileket. A felületre permetezve 15 perc alatt elpusztítja a bacikat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

28
aug/2019

Több ételt elpazarolunk túlevéssel, mint amennyit a kukába dobunk

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Már ez is horrorisztikus mennyiség, de a túlevés miatti ételpazarlás ennek több mint százszorosa, nagyjából 140,7 milliárd tonna. Ezt az úgynevezett metabolikus ételpazarlást olasz kutatók számolták ki, tanulmányuk a Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban jelent meg. 

ételpazarlás CO2-lábnyom mezőgazdaság ENSZ élelmiszerpazarlás

Pixabay

A túlevés által okozott környezeti teher három szegmensből áll: föld-, víz- és szén-dioxid-lábnyom. A Teramo Egyetem környezettudósai először megállapították, mennyi az egyes országok "túlsúlya" az átlagnépesség testtömeg-indexe (BMI) és magassága alapján, és ezt összevetették az adott országban legnagyobb arányban rendelkezésre álló élelmiszerek energiatartalmával. Méghozzá úgy kalkuláltak, hogy az egészséges testsúly felső határát jelző 21,7-es érték felett minden elfogyasztott kalória gyakorlatileg felesleges, és csak túlsúlyt okoz. 

Az említett 140,7 milliárd tonna a világ népességének jelenlegi túlsúlya visszaszámolva az elfogyasztott ételekre: ha ennyit nem ettek volna meg, nem lennének túlsúlyosak. Vagyis ennek a 140,7 milliárd tonna élelmiszernek a megtermelését meg lehetett volna takarítani, az előállításához szükséges szántóföldet, legelőt, ivóvizet, üzemanyagot stb. másra lehetett volna fordítani.

Nyilván ez így túlzás, hiszen bármely embernél a 21,7-es BMI érték feletti érték bőven lehet izomtömeg is, míg az olasz kutatók minden pluszsúlyt hájnak tekintettek. Azt sem vették figyelembe, hogy a túlsúly változhat idővel, illetve a fokozott testmozgásnak köszönhetően is mérséklődhet. Ettől függetlenül a 140 milliárd jelen pillanatban a lehető legközelebb áll a valószínűhöz. És irdatlan mennyiség.

ételpazarlás CO2-lábnyom mezőgazdaság ENSZ élelmiszerpazarlás

Pexels

A tanulmányt böngészve kiviláglik, mekkora eltérések vannak az egyes kontinensek között. A túlevés miatti ételpazarlást Európa vezeti, 39,2 milliárd tonnával. Ha a három szegmenst vesszük figyelembe (föld-, víz- és  CO-lábnyom), akkor Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) 14-szer többet fogyaszt, mint a szubszaharai Afrika.

Az olasz kutatók szerint Európában, valamint Észak-Amerikában és Óceániában a tejtermékek, tej és tojás előállítása rója a legnagyobb terhet a környezetre (a túlsúlynak számított lábnyom 30,2 százaléka felel meg ennek), utána a hús, az alkoholos italok és a cereáliák következnek, míg például az iparosodott Ázsiában a cereáliák és a keményítőtartalmú gyökérzöldségek megtermelése.

Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) vízlábnyoma hasonló, de közel kétszerese Latin-Amerikáénak, és tízszerese a szubszaharai Afrikáénak. Az üvegházhatású gázok lábnyoma is tízszeres ezekre a régiókra, míg a földhasználat lábnyoma 15-szörös.

ételpazarlás CO2-lábnyom mezőgazdaság ENSZ élelmiszerpazarlás

Pexels

Egyébként az ENSZ becslése szerint a gazdag országok évente közel annyi, 230 millió tonna élelmiszert dobnak ki, mint amennyi a szubszaharai Afrika teljes termelése. A világ teljes zöldség- és gyümölcstermésének közel fele a kukában végzi. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

19
aug/2019

Felejtsd el a tuját, ültess gyümölcstermő vegyessövényt!

Kertünk végében egy negyvenéves meggyfa áll, már öreg és beteg, nem is terem, lombhullás után elköszönünk tőle és kivágjuk. Túlságosan nagy árnyékot is vet a nagyi rózsáira, a szomszédok belátását sem korlátozza. Az alábbi, délelőtt 11-kor készült fotón látható, mennyire előnytelen a jelenlegi helyzet. (A kupacba halmozott öreg deszkákből emeltágyás-szegély lesz nemsokára.)

Szeretnék valami telekhatároló sövényt, de semmiképpen nem hagyományosat. A tuja nem az én világom, a puszpáng sem nyerő, amióta megjelent Magyarországon puszpángmoly, amelynek hernyója tarra rágja a növényt, még kevésbé a valóban gyorsan növő csodasövény, amely viszont allergizál. Ja, és permetezni sem szeretnék, mert kutyák és gyerekek szaladgálnak a kertben. Viszont ha már gyerekek: legyen gyümölcstermő a sövény! Méghozzá többféle cserjéből, mert minél nagyobb a változatosság, annál többféle beporzó rovar, madár, pillangó jön majd a kertünkbe!

Ashley Cohen/Flickr

A tervezés első lépéseként egy táblázatban összesítettem, hogy a viszonylag könnyen hozzáférhető gyümölcstermő cserjéknek milyen talaj-, víz- fény- és egyéb igényük van. Kizárólag olyan cserjéket néztem, amelyek tüskementesek, illetve lehetőség szerint öntermők, azaz tavasszal a méhek és más rovarok simán beporozzák őket. Biztos, ami tuti fix alapon azért minden cserjéből legalább két-három tövet fogok ültetni szeptember végén, hogy még a fagyok beállta előtt meg tudjanak gyökerezni. A töveket nagyjából egy méterre ültetem egymástól, hogy legyen helyük fejlődni, illetve a kutyák tudjanak közöttük szlalomozni. 

Mivel a Duna közelében lakunk, és a terület valaha ártér volt, kertünkben a talaj közepesen kötött, és a hajdani három óriás fenyőfa évtizedekig hulló tűlevelei miatt enyhén savanyú. Az biztos, hogy egy alapos ásással fog kezdődni az ültetés, már csak azért is, hogy az öreg meggyfa mindenhol felbukkanó gyökérsarjait kiirtsuk. Utóbbi elég durva meló, mert amennyire lehet, ki kell ásni a gyökérsarjakat, majd letépni a vízszintesen futó gyökérről. De muszáj megtenni, mert szétnyomják a meglévő növényeket. 

A kertünk keleti tájolású, hátul a szomszéd kert végében egy nagy kétemeletes épület fut, elöl a mi házunk van, azaz a terület háromnegyede inkább félárnyékosnak minősül, hiszen napi 6 óránál kevesebb napsütést kap. Egy bizonyos rész kora reggeltől délután 5-ig napsütéses, oda fogom ültetni a fényigényes bokrokat.

Az áfonyával kapcsolatban olvastam azt a javaslatot, hogy nagyon savanyú talajt igényel, amit viszont a többi növény nem feltétlenül szeret, illetve sekély a gyökere, így az áfonyát érdemes dézsába ültetni. Már tudom is a helyét! A többinél elegendő a rendszeres tápanyagutánpótlás komposzttal, amely a talajba dolgozva lazítja annak szerkezetét is. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

16
aug/2019

Az ökopiszoár zöldebb annál, hogy visszapisil a házfal

A nagyvárosokban a szükségesnél sokkal kevesebb a nyilvános vécé, de szerencsére született pár öko megoldás arra, hogy az utcai vizelést ne csak visszaszorítsák, hanem a lehetőségekhez képest még környezetbarátabbá is tegyék. A probléma rendkívül súlyos: a világ legmagasabb temploma, a 162 méteres ulmi székesegyház mészkő alapzatát is tönkretette már a vizelet.

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

A címben említett visszapisilős módszer se nem zöld, se nem nevelő hatású, mindenesetre elrettentő: 2015-ben a világon először Hamburgban alkalmazták azt a falbevonatot, amely annyira folyadéktaszító hatású, hogy a ráeresztett vizeletet visszafröcsköli a sugár irányába, beterítve a delikvens lábát.

A város St. Pauli negyedében évente 20 millióan buliznak, ami kevésbé zavarja az ott lakókat, mint az, hogy a vendégek ott könnyítenek magukon, ahol rájuk jön a szükség. A legbüdösebb falszakaszok mentesítéséhez a tudósoktól kértek segítséget, akik kifejlesztették a szilícium-dioxid-tartalmú szuperhidrofób védőlakkot. A rendszerető helyiek külön táblákat is felszereltek szemmagasságban, amelyeken a visszapisilő falra figyelmeztetik a renitenseket, de annyi német humort megengedtek maguknak, hogy nem mindenhová tettek ki feliratot. 

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

Bár elég drága, hiszen négyzetméterenként kb. 100 euróba kerül,  a hamburgi módszerrel több európai városban kísérleteznek, hiszen a vizelet eltakarítása is nagy költség, nem beszélve a korrozív hatásáról: tönkreteszi a falat, járdát, fákat, mindent. És büdös is.

A középkori épületeiről is nevezetes északnyugat-angliai Chesterben két választása van a közterületisek kamerájával (CCTV) rajtakapott kalózvizelőnek: vagy vállalja a bírósági tárgyalást és a tetemes bírságot, vagy részt vesz egy "kulturális örökségi figyelemfelkeltő kurzuson". Ennek keretében fizet 75 fontot, amiért 1. megnézheti magáról a videófelvételt,
2. egy szakértő vezetésével körbesétál a város történelmi központjában, miközben közösen elemzik, milyen károkat okoz az illegális vizelés a műemlékekben. Igazán brit megoldás, real understatement.

Az indiai Kalkuttában nem udvariaskodnak ennyit, egy mozdulattal intézik el a vizelőket és a takarítást, de ezt jobb nem megtapasztalni: egy speciális egység sárgára festett tartálykocsival járja a várost, és a vétkezőket magasnyomású vízsugárral eltakarítja, mint az alábbi videón látható. Mottójuk: You stop, we stop. Ez is egyfajta nyilvános vizelés, csak más előjellel.

Persze Indiában is akad más megközelítés. Víz nélkül üzemeltethető az Ekam Zerodor piszoár-kioszkja, amelyhez nincs szükség infrastruktúrára, és a vizelettel a környező városi növényzet trágyázzák.

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

Írtam már korábban, hogy bárki kipróbálhatja a módszert odahaza, a vizelet gyeptrágyának is kiváló.  

Ha már begyűjtés: a dán Peefence egy olyan felfüggeszthető műanyag lap, amely a tölcsérjébe érkező vizeletet egy csőbe vezeti, onnan pedig egy tárolóba. Aztán lehet a vizeletet folyékony trágyaként hasznosítani, vagy a csatornába vezetni. Az eszköz használható fesztiválokon, építkezéseken, sporteseményeken.

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

San Francisco vezetése szintén próbát tett a hidrofób bevonattal, miután egy lámpaoszlop töve annyira elrozsdált a sok húgytól, hogy az oszlop eltört és rádőlt egy autóra.

Sokan ugyanakkor kritizálják a programot, mondván, a folyadéktaszító festék árát inkább fordítsák nyilvános vécék állítására. A városvezetés egyébként ezen a téren is fejlesztett, a Pit Stopnak nevezett nyilvános és ingyenes vécéket már 25 helyen vehetik igénybe a lakosok reggel 9 és este 8-10 óra között. Ezeken a helyeken le lehet adni a használt fecskendőket és ingyenes kutyaürülékes zacskó is van. A biztonságról és a tisztaságról állandó alkalmazott gondoskodik. Készült telepített és kerekeken guruló Pit Stop is, utóbbi egy rámpával kerekesszékesek számára is használható. A guruló illemhelyek egyikét viktoriánus stílusban alakították ki. 

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

"Különféle designokat próbálgatunk, amelyek hívogatóak, és arra bátorítják az embereket, hogy használják ezeket a létesítményeket -- mondta Mohammed Nuru, a San Francisco-i köztisztasági és városkarbantartási hivatal igazgatója. -- A Pit Stop lehetővé teszi az emberek számára, hogy normális körülmények között végezhessék a dolgukat, emellett növeli a környék élhetőségét."
Így áttételesen térül meg az illemhelyenként mintegy százezer dolláros éves fenntartási költség.

Ennél sokkal olcsóbb és zöldebb volt az a nyilvános illemhely, amelyet szintén San Franciscóban 2013-ban kísérleti jelleggel készítettek civilek: kell hozzá legalább két fémkeretes IBC ballon (akár újrahasznosított is), amelyek közül az egyik a kézmosóvíz tartálya, a másikba megy a vizelet, amelyet a ballonba ültetett bambusz gyökerei hasznosítanak a kézmosóvízzel együtt.

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

A 21. században vagyunk, tehát lehet hozzácsatlakoztatni szenzort, webes alkalmazást, online térképet stb. A P Planter projektet a Hyphae Design Laboratory tervezte a non-profit Urban Biofilterrel együttműködésben. Részletes leírás, a rendszer elkészítésének útmutatója erre linkre kattintva elérhető, hogy mások is kipróbálhassák, akár tanóra keretében.

Több városban kísérleteznek a komposztálással. Párizsban úgy nevezik:
"a vadvizelők civilizálása".

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

Az Uritrottoir fémdobozok tetején virágágyás van, a bejutó vizelet egyrészt ezt trágyázza, másrészt a tároló aljában elhelyezett széna, fűrészpor, fapellet felszívja a nedvességet. Egy szenzor figyeli a szárazanyag telítettségét, és jelez a kezelőnek, aki frissre cseréli az anyagot, a használtat pedig elszállítja egy Párizs környéki területre, ahol egy év alatt komposzttá érlelik, amellyel a városi parkok talaját javítják.

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

A 218-240 liter űrtartalmú piszoár víz- és szagmentesen üzemel, ám annyira dekoratív, hogy sokan nem fogják fel, mire való. Mindenesetre már más francia városban is van ilyen, például 2019 júliusában Nantes-ban négyet adtak át. 

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás


A belgiumi Mechelenben a nyilvános vizelés bírsága 350 euró, úgyhogy tíz bünticetliből összejön egy GreenPee nevű ökopiszoár ára. Ennek működési elve hasonló a franciáéhoz. A "bírságból nyilvános vécét" koncepciót még tesztelik, ha bejön, többet is rendelnek. 

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás


A dobozos ökopiszoároknál hatékonyabb lehet a Pinkelbeete, amelyet a müncheni műszaki egyetem tanára, Natalie Eßig fejlesztett ki. A "pisiágyás" voltaképpen egy szagmegkötő hatású szerves anyaggal, például fakéreggel megtöltött műanyag láda, amelybe bárki belevizelhet. A folyadék a tartályból lassan lejut egy földbe süllyesztett tartályba. 

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

Ez félig vízzel van teli, ami hígítja és tovább szagtalanítja a keveréket. Eßig precízen kiszámolta, hogy ha egy futballdrukker a sörözés hatására 450 mililiter vizeletet ereszt a mulcságyásba, akkor akár 550-en is követhetik, hiszen a tartály 250 liter vizelet fogadására alkalmas. A hígított vizeletet a környező virágágyások trágyázására lehet használni, illetve bevezetni a csatornába. A helyi focidrukkerekkel folytatott interjúiból az is kiderült, hogy szerintük a nyilvános vécék koszosak, és a parkokban eleresztett vizelésről azt gondolják, hogy "na most igazán öko vagyok". 

És mi lesz a nőkkel?

A kínai Shaanxi Normal Egyetemen kiszámolták, hogy naponta 160 tonna vizet lehetne megtakarítani, ha a lányok is állva pisilnének egy eldobható kartonpapír pisitölcsér (intim kehely) alkalmazásával.

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

Merthogy a vécétartály ürítésével a nők háromszor több vizet használnak. Úgyhogy ha már kiszámolták, be is vezették. Állítólag ez sokkal higiénikusabb is, mint a hagyományos mód. A női (gendersemleges) piszoár alacsonyabban van, mint a férfi, hogy könnyebb legyen beletalálni. 

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás


Berlinben 2017-ben egy 99 oldalas tanulmányt szenteltek a neutrális vécékoncepciónak, amellyel a város innovativitását kívánják demonstrálni. A jövőbeni "berlini toalett" elvárásai közé tartozik a bejárat jó láthatósága, a megfelelően kivilágított belső tér, a vészjelző, illetve a diszkriminációmentes piktogramok. A rendszer kiépítését valószínűleg sok vita fogja megelőzni.

Egyébként a neten és zöld boltokban kapható kétrészes műanyag kehely is, amely fertőtleníthető, többször használható, és egy diszkrét dobozban mindig magánál tarthatja a gazdája.

ökopiszoár utcai vizelés újrahasznosítás

Ezzel már ma is lehet használhatni a férfi piszoárokat, mert közismert, hogy a női vécék előtt mindig hosszabb a sor.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

08
aug/2019

Nagysebességű léghajókkal olcsó és zöld volna a szállítás

Amennyiben a világ áruszállításának egy részét sikerülne léghajókkal megoldani, az csökkentené a szegmens jelentős szén-dioxid-kibocsátását és utat nyitna a mainál fenntarthatóbb, hidrogén-alapú gazdaság irányába, javasolja tanulmányában a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA). 

A 20. század elején sokan kísérleteztek léghajókkal, ám ez a ballont kitöltő hidrogéngáz felrobbanása miatt többször is tragédiával végződött, így a biztonságosabbnak ítélt repülőgépek kiszorították a lebegő monstrumokat. A repülők gyorsabbak is voltak, mint a léghajók, valamint akkoriban nem volt ennyire megbízható az időjárás-előrejelzés.

léghajó futóáramlás fenntarthatóság szállítás környezetvédelem

Kép forrása: Berget Alfonz: Léghajózás és repülés, 1911 MEK

Azóta viszont rengeteg ismerettel gazdagodtunk, fejlődött az anyagtudomány, a meteorológia, egyszersmind viszont olyan mértéket öltött az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás, hogy muszáj szállítási alternatívákon elgondolkodnunk, javasolja az amerikai tudományos kutatóintézet.

A szállítási szektor a világ CO2-kibocsátásának 25 százalékáért felelős, ebből 3 százalék a teherszállító hajók kibocsátása, ami 2050-re 50-250 százalékkal emelkedhet. Ezért is fontos olyan új szállítási módok kifejlesztése, amelyek energiaigénye és szén-dioxid-kibocsátása alacsony. Az IIASA kutatói brazil, német és malajziai szakemberekkel közösen elemezték, vajon mennyire lehetne a Föld körüli futóáramlásokat kihasználni a szállításhoz.

léghajó futóáramlás fenntarthatóság szállítás környezetvédelem

A futóáramlás (angolul jet stream) szűk keresztmetszetben összpontosuló vízszintes áramlási zóna, amelyben a szélsebesség 30-80 m/s, azaz 100-300 km/h lehet. Van két ilyen futóáramlás az északi féltekén  és kettő a déli féltekén: amelyik közelebb van a pólushoz az polár jetnek hívják, amelyik közelebb van az Egyenlítőhöz, azt szubtrópusi jetnek hívják. Legegyszerűbb úgy elképzelni, mintha hulahopp karikák forognának a Föld felszíne felett 8-12 kilométeres magasságban.

NASA/Goddard Space Flight Center Scientific Visualization Studio

Ha sikerül feljutatni ebbe a gyors áramlásba egy áruszállító léghajót, akkor azt a szél sodorja magával körbe a Föld körül lényegében ingyen és tisztán, minimális üzemanyagigénnyel, amíg a léghajó el nem jut a célállomásig, ahol szépen leereszkedik. Az északi féltekén 16 nap alatt tenne meg egy teljes kört a léghajó, a déli féltekén ehhez elég volna 14 nap. Ez lényegesen rövidebb, mint az áruszállító konténerhajók több hétig tartó útja. Összehasonlításul: a Queen Mary 2 luxus utasszállító hajó New Yorkból induló és oda visszaérkező világkörüli útja 113 napig, majdnem 4 hónapig tart.

léghajó futóáramlás fenntarthatóság szállítás környezetvédelem

US Naval Institute

Az IIASA kutatói szerint a léghajók újbóli használata a hidrogénszállítást is megoldaná. A hidrogén jó hatásfokú tüzelőanyag és értékes energiatárolási alternatíva. A fölösleges szélenergiát például át lehetne alakítani hidrogénné, és aztán azt elszállítani a felhasználás helyére. A szakemberek nem hallgatják el, hogy a hidrogén-alapú gazdaság előtt állnak még megoldandó feladatok. Az egyik ilyen a hidrogén cseppfolyósítása, amihez mínusz 253 Celsius-fokra kell hűteni. Ennek energiaigénye viszont az összmennyiség 30 százalékát teszi ki, további 3 százalékot pedig a cseppfolyós hidrogén szállítása.

Tanulmányukban a kutatók ezért azt a variációt javasolják, hogy a költséges cseppfolyósítás helyett inkább maguk a léghajók szállítsák a hidrogént a futóáramlások segítségével. A célállomáson lecsapolnák a ballon hidrogéntartalmának 60-80 százalékát, és a maradék 40-20 százalék elegendő ahhoz, hogy a léghajó hazatérjen. A balesetek megelőzése érdekében teljesen automatizálni kellene a folyamatot, és az állomásokat a lakott helyektől távol érdemes kialakítani.

léghajó futóáramlás fenntarthatóság szállítás környezetvédelem

A léghajók voltaképpen a cseppfolyós hidrogén szállítására is alkalmasak volnának, hiszen a futóáramlások a sztratoszférában fújnak, ahol a hőmérséklet mínusz 50-80 Celsius-fok, tehát kisebb hűtéssel is cseppfolyósan tartható a hidrogén. Leszálláskor a szükséges ballasztsúlyt úgy nyerhetnék, ha a hidrogént vízzé alakítják: 1 tonna hidrogénnel 9 tonna víz állítható elő. 

De ezt a vizet akár esőcsinálásra is használhatnák. A sztratoszférában kiengedett víz megfagy, a jégcseppek a gravitáció miatt elindulnak a földfelszín felé, de a troposzférába jutva felolvadnak, ezáltal csökkentik a hőmérsékletet és növelik a relatív páratartalmat, amíg csak össze nem állnak esőcseppekké és le nem hullanak. Ez az eső a földfelszínről feláramlást indíthat be, amitől több pára juthat a felsőbb légrétegekbe és még több eső eshet. 

"A léghajók a múltban nagy szolgálatot tettek. A jelenlegi helyzet indokolja a léghajók újbóli alkalmazását, tanulmányunkban érvekkel szolgáltunk emellett. A léghajózási iparág fejlesztése csökkentené a nagysebességű áruszállítás költségeit, különösen a szárazföldek belsejében. Az, hogy a hidrogént cseppfolyósítás nélkül szállíthatnánk, lehetővé tenné a fenntartható, hidrogén-alapú gazdaság megteremtését, amely elvezetne a 100 százalékban megújuló világhoz", mondta az IIASA-tanulmány vezető szerzője, Julian Hunt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

29
júl/2019

Most ideális elkezdened a nullahulladékos életmódot

Akár részt vettél a műanyagmentes július nevű akcióban, akár nem, az augusztus ideális lehet ahhoz, hogy nagyobb léptékben is kipróbáld magad. Mégpedig a nullahulladékos életmódra való átállással. Különösképpen azért, mert 2019-ben már július 29-én elérte a világ az idei túlfogyasztási napot, vagyis december 31-e előtt ennyivel használtuk el a Föld idei évre elegendő erőforrásait. Úgy élünk, mintha a források tekintetében 1,75 Föld állna a rendelkezésünkre. Változtatnunk kell a fogyasztási szokásainkon, amíg nem késő.

Egy biztos: a nullahulladékos életmódra való átállás során érdemes fokozatosan bevezetni a változtatásokat, akkor könnyebben fog menni. Ehhez ajánlok 10 tippet!

Mi is az a nullahulladékos életmód? Egyszerűen megfogalmazva: hogy hétről hétre üres maradjon a konyhai szemetesed. Összetettebb válaszként pedig az a lényege, hogy nullahulladékos háztartásként a körkörös gazdaság részévé válsz. Ebben arra törekszenek az egyszeri vásárlás-fogyasztás helyett, hogy a termékek használati élettartamát a lehető legtovább meghosszabbítsák. A nullahulladékos életmódról a magyar nyelvű weboldalakon is sok hasznos ötletet olvashatsz, találsz kifejezetten erre szakosodott családi blogokat is.

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

Pexels

A körkörös gazdaság jegyében vásárlás helyett kölcsönözz, kidobás helyett javítsd meg, alakítsd át vagy ajándékozd el a tárgyakat, illetve gondoskodj az újrahasznosításukról, hogy az alapanyaguk ne vesszen kárba, ne kerüljön hulladéklerakóba vagy -égetőbe. Ezzel nemcsak a nyersanyagokkal és az energiával takarékoskodsz, hanem csökkented a környezetszennyezést is. 

A nullahulladékos életmód elsőre riasztóan bonyolultnak tűnhet, épp ezért ajánlatos apránként áttérni rá. Lehet, hogy lesz olyan eleme, amelynek megvalósítására nincs módod -- semmi vész! Senki sem 100 százalékos: ez az életmód nem a perfekcionizmusról szól, hanem a jobb döntésekről, amelyek közelebb visznek a célhoz.

A szemléletváltáshoz íme egy alapgondolat: mostantól a "szemét" kifejezések helyett használd a "másodlagos nyersanyag" kifejezést. Lásd meg az újrahasznosítás lehetőségét minden hulladékban!

10 tipp az átálláshoz

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

Pexels

1. Írd le, hogy miért választod a nullahulladékos életet: 
ezzel meg is erősíted az elhatározásodat, és az írás afféle referenciaként szolgálhat, ha lankadna a lelkesedésed. Van, aki a környezetvédelem okán válik nullahulladékossá, más pénzt szeretne spórolni ezzel vagy elkerülni a műanyagokban lévő méreganyagokat. Minden ok megfelelő. Utána érdemes a heti fogyasztásod és programjaid alapján újrahasznosítási tervet is készítened. Például ha anya szelektálja a hulladékot, akkor apa elviszi a gyerekekkel a legközelebbi zöld szigetig vagy lakossági hulladékudvarig, lehetőleg autó használata nélkül. Ha az egész család részt  vesz benne, sokkal könnyebb lesz tartani. 

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

Pexels

2. Először az egyszer használatos holmiktól szabadulj meg:
akármerre nézel, mindenütt bukkanhatsz “szemét”-re. Érdemes ezért először az egyszer használatosakra fókuszálni, amelyek főleg műanyagból készülnek, és leggyakrabban a konyhában találkozol velük. Nézd végig alaposan a heti konyhai hulladékot (pláne, ha szelektíven rakod ki a kukába), hogy mi van benne, mit lehetne elhagyni belőle. 

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

Pexels

3. Bevásárláskor legyél körültekintő:
a legtöbb hulladékot a heti bevásárlással visszük haza. Műanyagzacskó, PET-palack, habtálca, hagymaháló, ilyen-olyan flakon. Először is vigyél textilszatyrot a bevásárláshoz, aztán pedig tervezd át a folyamatot: három kicsi tejföl helyett vegyél egy nagyot, a védőgázas csomagolású felvágott helyett szánj pár percet sorbanállásra a csemegepultnál. Ha többet veszel olcsóbban, a felesleget otthon porciózd ki és fagyaszd le -- akár a sajtot is! Tisztítószerekből és fürdőszobai termékekből keress olyat, ami újratölthető. Folyékony szappan helyett használj tömbszappant, sokkal zöldebb!

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

Pexels

4. Használd, amid van:
nem kell új dolgokat venned a nullahulladékos élethez. Remek ételtároló lehet befőttesüvegből, de még a limonádékészítéshez is használhatod. Egy régi póló portörlőként szolgálhat tovább. Legyen az a célod, hogy egy-egy tárgyat minél többféle módon és célra használj.

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

EDGE

5. Elsődlegesen használt holmikat vásárolj:
tele van az internet újszerű állapotú holmikkal, illetve a használtruha-boltok is remek darabokat kínálnak. Nyilván egy kicsivel több időt kell rászánni, de minőségben sokkal jobbat találhatsz, sokkal kevesebbért, mint amennyibe neked újonnan kerülne az adott tárgy. Ha second hand módon vásárolsz, rengeteg értéket megmentesz attól, hogy hulladéklerakóban végezze, és így csökkented a környezetterhelést. Ugyanakkor nagyon sok pénzt megtakarítasz! TIPP: legyen egy kis listád arról, mire is kell vadásznod, pl. fehér tornapóló a gyereknek, mást pedig lehetőleg ne vegyél. Nem cél a gyűjtögetés, a használt holmik felhalmozása. 

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

Pixabay

6. Becsüld meg azt, amid van:
a mai fogyasztásközpontú világban hajlamosak vagyunk mindent azonnal kidobni, ha már nem tökéletes a külseje vagy valami kis hibája van. Ha bemész egy turkálóba, találsz olyan ruhákat , amelyeket szemlátomást csak azért dobtak be, mert az eredeti gazdájuk lusta volt kimosni őket. Te ne legyél ilyen, hanem válj a tárgyaid gondoskodó tulajdonosává: varrd meg, javítsd meg, újítsd fel azt, ami még menthető. A megfelelően gondozott tárgyak ráadásul sokkal tovább kitartanak. 

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

Pexels

7. Nézz utána, mit készíthetnél el magad:
akinek van ehhez ideje és kedve, megpróbálkozhat háziszappan-főzéssel, kiválthatja az egyszerhasználatos műanyagflakonokba csomagolt tisztítószereket saját keverésűekkel. Készíthet garantáltan tartósítószermentes és csökkentett cukortartalmú müzliszeletet, megvarrhatja a gyerek alvózsákját régi paplanhuzatból stb. Ülőgarnitúra készülhet raklapokból is. Kedved volna, csak időd nincs? De ha nem kell elmenned ezeket bevásárolni, akkor máris nyertél egy órát, nem igaz?

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

Rawpixel

8. Építs kapcsolatot a helyi közösségeddel:
legyél valós hatással arra, ahogy éltek. A közösségi oldalakon szervezhetsz családtagjaiddal és barátaiddal csoportos garázsvásárt a kinőtt-megunt holmik eladásához, kereshetsz megbízható zöldség- és gyümölcstermesztő gazdákat, de még friss tojást és pékárut is találsz. Ha van megfelelő terület, az önkormányzat engedélyével kialakíthattok egy kis veteményest is: az ilyen közösségi kertnek elsősorban nem a mennyiségi termelés a célja, hanem a pihenés, a közösségépítés. Tudományos felmérések szerint azok a gyerekek, akik nyaranta besegítenek a konyhakertben, sokkal több zöldséget esznek a kortársaiknál -- még egyetemistaként is!

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

9. Kezdj komposztálni:
ezzel nagyon sokat segítesz a környezetnek. A konyhai zöldhulladékot felaprítva egy nagyobb cserépben is komposztálhatod, vagyis elég egy erkély, nem kell feltétlenül kert a komposztáláshoz. Ügyelj arra, hogy a bekerülő szárazanyag (pl. használt nyúlalom, papírzsebkendő, szalvéta, vécépapír-guriga stb.) aránya ⅓-a legyen a nedves anyagénak (zöldségek és gyümölcsök héja, csutkája stb.). Ettől nem rohadni fog a komposztod, hanem megfelelően érni. A cserepes és szabadföldi virágaid, növényeid hálásak lesznek érte. Itt olvashatsz arról, hogy három virágcserépből hogyan készíthetsz komposztálóedényt az erkélyre, lépcsőházba.

újrahasznosítás nullahulladékos  zero waste otthon fenntarthatóság

Pexels

10. Adományozd el a nem használt holmikat:
legyen az egy régebbi, de még működőképes turmixgép vagy a gyerekek kinőtt ruhái, játékai, nehogy kidobd! Hidd el, hogy azoknak még igenis fog örülni valaki. Gondolj arra, hogy egyetlen póló és farmernadrág előállításához az alapanyag megtermelésétől kezdve a kész termék előállításáig több mint 20 ezer liter vízre van szükség! A divatipar a második legszennyezőbb iparág a kőolajipar után. Az energiaigényes divatipar a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 10 százalékáért felelős.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

19
júl/2019

21 tipp, hogyan barkácsolj árnyékolót erkélyre, teraszra vagy kertbe

Támad a kánikula, és a lakás vagy átmelegedése ellen az a legjobb védekezés, ha még azelőtt blokkolod a napsugarakat, hogy eljutnának a falfelületig vagy az ablaküvegig. Ezzel  akár 65 százalékkal is csökkentheted a fal mögötti helyiség felmelegedését. De a kerti pihenéshez is létszükséglet az árnyék. 

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

Erre az akciósan vásárolt napvitorla mellett számos régi holmi is alkalmas, amelyeket akár egyetlen nap alatt is összeszerelhetsz, elkészíthetsz. Mutatok pár újrahasznosításos ötletet, és a végére betettem egy olyan frappáns tippet, hogy a homlokodra fogsz csapni, hogy ez eddig nem jutott eszedbe!

1. Kell hozzá 5 darab lomtalanítás során szerzett öreg ajtó, és hozzájuk pár erős zsanér, méghozzá a diópánt fajta, amit emeléssel szét lehet szedni. Az ajtók kitört üvegezését itt a fotón deszkákkal pótolták, de nádszövettel vagy bambuszrolóval szebben is meg lehet oldani. A fafelületet érdemes időjárásálló páccal lekezelni. Aztán már csak odaállítod a teraszra, és élvezheted az árnyékot és a privátszférát. Ősszel meg szétszeded és mehet a sufniba következő nyárig.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

Brenda Tomzen

2. Egy erős keretre drótokat feszítesz ki, majd azokról PET-palackokat lógatsz le. A képen látható kocsibeállót Garth Britzman amerikai építészhallgató tervezte. Az 1500 palackba színes folyadékot töltött, ennek köszönhető a lombkoronát idéző színhatás. A felfüggesztő madzagok eltérő hosszúságúak, amitől hullámzó lett az árnyékoló "mennyezete". A kép alatti linkre kattitva további fotókat találsz a projektről.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

Behance

3. Manapság egy lakásfelújítás azt jelenti, hogy a régi fűtéscsöveket ki kell dobni, mert már nem szabványosak az újakkal. Így volt ez nálunk is. Ezen a képen az elvadult szőlőtől nem nagyon látszik, de a lugas tartószerkezete is ilyenből készült. Ami a metszést illeti, úgy érzem, augusztus végéig várhat, annyira kellemes a szőlő alatti hűvösben pihengetni. A vadszőlő is gyakorlatilag egy szezon alatt képes befutni a 4-5 méteres szerkezetet.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

HKZs

4. Ez az üres falszakasz adta magát ahhoz, hogy egy félpergola rákerüljön. Az egyszerű faszerkezetet PVC hullámlemezzel borították felül, oldalt sötétítő függönyöket kapott. Érdemes LED-fényforrásokat kitenni, mert ennyi hagyományos izzó túl sok hőt bocsátanak ki magából.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

TheCreatedHome

5. Gázszerelésből megmaradt rézcsövekből és nyári vásáron beszerzett függönyökből készült ez az árnyékoló pavilon a teraszra. Az oldalon lévő függöny nappal felhajtható a tetejére, aztán este vissza.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

HomemadeByCarmona

6. Két épület között erős (kerítésfeszítő) fémhuzalra felszerelt textilcsíkok vetnek árnyékot az udvarra. Ilyen csíkokat akciósan vásárolt napvitorlából is szabhatsz, a felfüggesztéshez használj vékony pvc-csöveket és szemescsavarokat. Viharban vissza lehet húzni, hogy ne tépje le a szél.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

TheSpruce

7. Árnyékolás 21. századi Toldi Miklósoknak: egy négyméteres impregnált faoszlopot a válladon hazaviszel, néhány baltasuhintással beleütöd a földbe, majd a tetejére beversz egy százas szeget: erre akasztod a barkácsboltban kapható, ringlikkel felszerelt UV-álló napvitorlát. Az oszlopot kétfelé feszítéssel rögzíted. 

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

8. Horganyzott fémcsövekből készült a mellékelt váz, amelyre szintén fel tudsz dobni egy napvitorlát, és az a jó benne, hogy ha vihar közeleg, egy mozdulattal lekapod a ponyvát, nehogy letépje a szél. Ez a váz évekig jó szolgálatot tesz, rögzíthetsz rá nádszövetet vagy bambuszrolót, illetve régi sötétítő- és tüllfüggönyöket is.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

9. Itt látható erkélyre szerelt változata:

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

SimplifiedBuilding

10. Az árnyékoló ponyvát függőlegesen is rögzítheted a földbe szúrt fémoszlopokra, akkor kevesebb eszköz kell:

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

SimplifiedBuilding

11. Egészen komoly szerkezeteket is lehet fémcsövekből építeni, és ha valami klassz festékkel szépen átkened, senki nem fogja megmondani, hogy nem valami drága webshopban rendelted.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

HomeBNC

12. Télen is használható a PVC-csövekből készült pergola, amelyre polikarbonát lemez kerül: ez is UV-álló, tehát jó pár évig nem teszi tönkre a napsütés, és a cellás szerkezet segít a hőmérsékletátadás csökkentésében télen is, nyáron is. A tető és az oldalfal közötti résnek köszönhetően nem reked meg benne a levegő.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

SimplifiedBuilding

13. A PVC-csöveket kábelkötegelővel is összefogathatod, aztán a párod által varrt árnyékoló függönyt csak fel kell tenni. 

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

HomeBNC

14. Lakberendezési áruházakban kapható kültéri roló, amellyel tökéletesen le tudod árnyékolni az ablakot. Persze legegyszerűbb földszinten felszerelni, magasabb épület esetén ne kísérletezz a kültéri falfúrással!

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

SainsPonsel

15. Hasonló a teraszon is jó szolgálatot tesz, és például egy ács ismerősöm a tetőcserepek alá terített szürke alátétfólia maradékát használta fel ilyenhez:

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

16. Kell hozzá jó pár fa tetőléc, stafni és facsavar, de a végeredmény ilyen elegáns szerkezet lesz, amelyet használhatsz napvitorlával vagy anélkül. A lécekre akaszthatsz kaspókat vagy ámpolnákat is, amelyekbe az erős napfényt kedvelő fűszernövényeket ültethetsz.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

SimplifiedBuilding

17. Két felfordított virágcserép tartja lábazatként a farudakat, amelyekre a mintás textilt rögzítették. Kedves részlet, hogy a székpárna is ugyanebből az anyagból készült. 

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

Decoist

18. Ultraegyszerű módja a napvitorla kifeszítésének. A rudakra rátekert feszítőzsinórral magasabban rögzítheted a napvitorla sarkát, mintha rúd nélkül csak úgy meghúztad volna. Mondjuk én vennék két malterosvödröt, megtölteném fagyálló csemperagasztóval, és abba szúrnám bele a faoszlopokat, aztán a vödröket beásnám a földbe vagy eltakarnám valamilyen textillel.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

Decoist

19. Ezeket a rudakat újrahasznosított tejeskannákba állították, amelyeket földdel töltöttek meg, és növénnyel ültettek be. A stabilizáláshoz sátorcöveket használhatsz.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

Decoist

20. A falból derékszögben kinyúló függönyrudakra felülről nádszövetet, oldalról régi függönyt akasztasz, és ezzel kellemes árnyékos kiülő helyet készítettél a gyerekeknek a nyárra feladott kötelező olvasmányokhoz.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

Decoist

21. Ha kinőtték/megunták a gyerekek a trambulint, fordítsd meg, és máris kész a kerti pergola. Úgyis annyit fizettél érte, muszáj újrahasznosítani.

árnyékolás PET-palack napvitorla pergola otthon kert

Pinterest

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

16
júl/2019

Autósként is nyaralhatnál környezettudatosan

Képzeld el, hogy a következőképpen nyaralsz a családdal: csurig pakolod az autót a poggyásszal, rögzítesz a hátára még két biciklit, beszuszakolod a kutyát is, és nekiindultok a tengerpartnak. De nem ám az autópályán, hanem egy kényelmes vonaton, hálókocsiban! Mégpedig úgy, hogy kimész a pályaudvarra, először felteszed a vonatra az autódat, aztán a családdal elfoglaljátok a hálófülkéteket. Az óránként 160-as tempóval suhanó vonaton másnap ébredés után elfogyasztjátok a reggelit, és már meg is érkeztetek, leveszed az autót, beülsz a családdal, és odahajtasz az apartmanotokhoz. 

Ez létezik. 

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

Wikimedia

Úgy hívják, hogy Motorail vagy Autotrain, és Európa számos országában elérhető. Tengerparti irányba Magyarországhoz legközelebb Bécsben és a dél-ausztriai (karintiai) Villachban. Utóbbi pontról például az Optima Express autósvonatjaival déli irányban az 1400 kilométerre fekvő törökországi Edirnébe juthatsz, ahol már csak rajtad múlik, hogy félóra autózás után Isztambulba érsz, vagy Bulgáriába mész át, illetve Görögországba.  

A Motorail az 1960-as évektől az 1990-es évekig élte virágkorát, akkortájt évente csak Nagy-Britanniából százezren indultak útnak (40 ezer autóval!), hogy a pihentető vonatút után saját autójukkal bebarangolják Európa déli vidékeit.

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

Ideális ez a közlekedés azoknak, akik nem szeretnek autópályán vezetni, vagy éppen az idősecske autójuk városban még elközlekedik, de több ezer kilométeres távolságra már nem mernének elindulni vele. Ráadásul az autódat is kíméled vele, hiszen megspórolod a több ezer kilométeres út által okozott kopást, elhasználódást. Azok is örülnének neki, akik évek óta nem jutottak el külföldre rokonokat látogatni, mert nem tudják addig hová tenni idős családtagjukat, kutyájukat, macskájukat. 

A szolgáltatáshoz a legtöbb vasúttársaságnál két sporteszköz (kerékpár, kajak, kenu) ingyenes fuvarozása is társul, és a hálófülkében veled utazhat a kutyád vagy macskád is. Télen síelni mehetsz ilyen módon. Gondolj bele: egy vonaton van mosdó, nem kell félóránként megállni az autópályán, ha a gyereknek pisilnie kell... A vonaton tusolhatsz is, és frissen-üdén érkezel másnap az úticélodhoz, nem telik az első két nap azzal, hogy az autóban való kucorgástól bedagadt lábadat áztatod hideg vízben.

A briteknél a vasút privatizációja, másutt a fapados repülőjáratok tehetnek arról, hogy az autósvonatok egy része elhalt, a többi nem ismert és kihasználtabb. Sokan úgy gondolják, hogy a fapados járatok olcsók, és micsoda szuper lehetőséget nyújtanak a nyaralásra. Ez szűklátókörű felfogás. Ma pár ember olcsón repül, holnap ezrek szenvednek a légszennyezés miatt, a klímaváltozás, a megvadult időjárás következményeitől. 

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

E-CSR

Éves szinten a világ légszennyezésének 4-5 százalékát teszik ki a repülők, míg a közúti közlekedés 15 százalékot. Csakhogy abba beleértendő az árufuvarozás és az olyan személyutak is, amikor az autóban csak 1-2 ember ül. Amikor viszont 4-5 főt kellene hosszabb távon fuvarozni, az autósvonat ideális megoldás volna. Egyetlen Motorail 100 autót képes egy éjszaka alatt 1000 kilométeres távolságra szállítani, amivel 16 tonna szén-dioxid kibocsátását lehet megelőzni.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint
- vonaton egy utas szállítása kilométerenként 14 gramm szén-dioxid-kibocsást okoz,
- átlagos autóval egy utas szállítása kilométerenként 55 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- busszal egy utas szállítása kilométerenként 68 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- motorkerékpárral egy utas szállítása kilométerenként 72 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- repülővel egy utas szállítása kilométerenként 285 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz.

Egy 500 kilométeres úton egy repülő 10-50-szer több károsanyagot bocsát ki, mint egy nagysebességű elektromos vonat, és 5-10-szer többet, mint egy távolsági autóbusz, az E-CSR fenntarthatósági médiaplatform szerint.

A francia Autotrain úgy kalkulál, hogy Párizsból leutazni a 930 kilométerre fekvő Nizzába autóval 8 órát tesz ki, kb. 80 euró az üzemanyagköltség és kb. ugyanennyi az autópályadíj, az út során a gépjármű szén-dioxid-kibocsátása 83 kilogramm. Ugyanez, ha az autódat felteszed vonatra: kb. 150 euró. Tény, hogy az Autotrain csak autókat szállít, embereket nem. Tehát a család egy másik vonattal megy, amit két felnőttnek, két diákigazolványos kamaszgyereknek és egy kutyának 466 euró a TGV gyorsvasúttal, amivel 5 óra alatt célba érnek, bőven az autó megérkezése előtt. Egy autó vonattal történő szállítása a franciák szerint ezen az úton 9,2 kilogramm CO2-kibocsátással jár. Töredéke a repülős útnak, ami Párizs és Nizza között 670 kilogramm CO2-kibocsátás lenne négy főnek, akik így értelemszerűen autó nélkül utaznak.  

Ha innen nézem, az autósvonat drágább és lassabb, mint a repülő vagy a saját vezetés, ha onnan nézem, akkor lényegesen zöldebb, és fényévekkel nyugisabb, biztonságosabb. Egy már most is létező, környezetbarát közlekedési hálózat, a vasút sokkal nagyobb arányú kihasználását tenné lehetővé.

Az osztrák vasúttal (ÖBB) ugyanazon a vonaton utazhat az autó és a család, annyi a "kényelmetlenség", hogy indulás előtt 2 órával kell megjelenni a pályaudvaron az autók felpakolása miatt. Esti indulással Bécsből a toszkán tengerparti Livornóba megy rendszeres éjszakai járat. De mehetsz Hamburgba, Insbruckba és Düsseldorfba osztrák autósvonattal.

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

Horvátországban Zágráb és Split között van ilyen járat, találó névvel: Hostel on Wheels, azaz Szálló kerekeken. Csehországban Prága-Poprád, Prága-Kassa között, Prága-Homonna, illetve Szlovákiában Pozsony-Homonna között működik éjszakai automobil vonat (Noční autovlak).

Találsz autósvonatot Szlovéniában is, Bohinjska Bistrica, Podbrdo és Most na Soči között. A német Urlaubs-Express szezonális retúr úticélokat kínál, így 2019 nyarára Düsseldorf-Verona-Düsseldorf vagy például Hamburg-Villach-Hamburg között,  2019 telére pedig például Münster-St. Anton-Münster útvonallal. 

Az autósvonatban óriási fejlesztési lehetőség volna, hiszen már most is létezik olyan útvonal, amikor a vonatozás után Edirnéből kis autózással egy komphajóra csekkol be az ember, és azzal halad tovább a török Riviéra valamelyik üdülőhelyére. Mindezt úgy, hogy a nyugodt nyaralás minden szükséges kelléke elérhető a saját autóban. 

Magyarországról például mehetne autósvonat a horvát vagy az olasz tengerpartra, de akár Törökországba is. Én azt is el tudnám képzelni, hogy a Kelenföldi pályaudvaron felgurulunk a vonatra, és azzal megyünk a Balatonra, kikerülve az M7-esen uralkodó dugókat. Mondjuk Lepsénynél legurulunk, és aki akar, mehet jobbra az északi part felé, vagy balra vissza a sztrádára Siófok irányába. Egy ilyen vonatra még bérletet is vennék!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Szavazatoddal mondd el a véleményedet!

09
júl/2019

A városi rét gyönyörű, hasznos és még takarékos is

Az Egyesült Királyságban egyre több városi közút mentén, körforgalom közepén és sávelválasztóban a megszokott gyomos gyepszerűség vagy sövény helyére vadvirág magkeveréket vetnek. Az országban a 2. világháború óta a vadvirágos rétek 97 százaléka eltűnt: beépítették vagy szántófölddé alakították. Aki az országban utazgat, rengeteg harsánysárga repceföldet vagy napraforgómezőt láthat, de olyan mesebeli vadvirágos rétet, mint hajdanán, már aligha. A mai gyerekek többsége már nem is tudja, micsoda boldogság a virágok között bóklászni, hallgatni a tücsökciripelést és a méhzümmögést, rácsodálkozni a színpompás pillangókra.

vadvirág városi rét urbanizáció beporzás biodiverzitás

Pictorial Meadows

Ezen a negatív trenden változtat a vadvirág-ültető mozgalom, amely az élővilág sokféleségének, azaz a biodiverzitásnak a gazdagításával szeretné segíteni a növényvédőszerek és más vegyszerek miatt milliószámra pusztuló beporzó rovarok túlélését. 

Minél több vegyszert használunk a haszonnövények termesztéséhez, annál több beporzó rovar fog elpusztulni, csakhogy beporzó rovarok híján nem lesz termés. Kínában helyenként már ott tartanak, hogy reggelente kis ecsettel a kezükben vonulnak ki a munkások a gyümölcsösökbe, és kézzel porozzák be a virágokat, mert a vegyszerezés és környezetszennyezés miatt nincs elég rovar ehhez. Az egész világon próbálkoznak azzal, hogy a szántóföldeken vetési vadvirágos védelmi sávokat hoznak létre, hogy a beporzó rovarokat odavonzzák és táplálják a munkavégzéshez. 

vadvirág városi rét urbanizáció beporzás biodiverzitás

Mathias Tschumi

A rovarpusztulás visszafordításához olyan egyszerű cselekedetek is hasznosak, mint a városi vadvirágos beültetés. A brit Plantlife jótékonysági környezetvédelmi szervezet 2013 óta intéz rendszeresen felhívást a brit önkormányzatokhoz: az útszéli közterületeket vessék be vadvirágmaggal. A vadvirágnak az az előnye az útszéleken általában látható gyomos fűkeverékkel szemben, hogy nagyjából térdmagasságig nő, tehát nem zavarja a járművezetők tájékozódását. S míg a rövidre vágott fűszálak nem nyújtanak semmilyen táplálékot a rovaroknak, a vadvirágokban tengernyi nektárt találnak.

Már több mint 67 ezren írták alá azt a petíciót, amely Anglia-szerte felszólítja az önkormányzatokat, hogy vadvirággal vessék be az említett zöld sávokat, és akár a városi parkokban is alakítsanak ki minél több  ilyen területet. A rotherhami városvezetés az elsők között lépett, és óriási meglepetésükre a vadvirágos beültetés nemcsak a szemet gyönyörködtető látványt nyújt, hanem a városkasszával is baráti: a vadvirágos sávokat elegendő évente egyszer vagy kétszer kaszálni, amivel a 12,8 kilométeres beültetett szakaszon évente 23 ezer fontot tudnak megspórolni. Ez lett a szigetországban a leghosszabb "városi rét". A korábbi füvesített részeket évente akár nyolc alkalommal is kaszálni kellett. Kiderült, hogy a méheket nem zavarja a közúti forgalom, és ez fordítva is igaz: egyetlen olyan eset sem ismert, amikor méh repült volna be egy elhaladó autóba.

vadvirág városi rét urbanizáció beporzás biodiverzitás

Pictorial Meadows

Az Egyesült Királyság úthálózata közel 396 ezer kilométert tesz ki. Ha az utak mellett, a sávok között, a körfogalmak közepén minden vadvirággal lenne beültetve, azzal elképesztő mennyiségű fenntartási költséget tudnának megspórolni. Egyúttal segítenék a beporzó rovarok túlélését, és valljuk be őszintén, az autóvezetők lelkét is felüdíti a vadvirágok látványa. 

A szervezők szerint a magánemberek is sokat segíthetnek a beporzóknak, ha a kertjükben legalább néhány négyzetméternyi területen a kertészeti áruházakban kapható vagy interneten rendelhető vadvirág magkeverékkel vetnék be a földet. A magyar weben rendelhető magkeverékekben például közönséges cickafark, apróbojtorján,kék búzavirág, réti imola, réti margitvirág, mezei szarkaláb, lyukas-levelű orbáncfű, gyújtoványfű, évelő bokros len, fehér mécsvirág, hegyi baltacím, mezei pipacs, vadrezeda, ligeti zsálya, orvosi zsálya található.

Magyarországon több nagyvárosban kísérleteznek vadvirágos ökoágyások létrehozásával, Budapest, Szeged, Hódmezővásárhely után Veszprémben is kialakítottak már "városi rétet". A téma iránt érdeklődőknek sok hasznos információt ad a könyvtárakban és antikváriumokban fellelhető Búvár Zsebkönyvek sorozat Vadvirágok kötete.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com