Németországban az A5-ös autópályán pár napja adták át azt az öt kilométeres kísérleti pályaszakaszt, amelyen az erre átalakított elektromos kamionok felsővezetékről kaphatják az áramot.

Lifegate

Csakhogy van ennél sokkal jobb ötlet is a villanyjárművek menet közbeni töltéséhez, ráadásul demokratikusabb, hiszen nem csak a felső áramszedővel rendelkező kamionok részesülhetnek a töltésből, hanem minden villanyjármű, a kamiontól a buszon át a személyautóig. Továbbá ezt a rendszert olcsóbb és egyszerűbb kiépíteni, és hozzájárulhat, hogy akár pár év alatt az átlagemberek számára is megfontolandó legyen villanyautóra váltani. 

Elonroad

A menet közbeni töltés létszükséglet: nem életképes megoldás, hogy valahol parkolás közben töltődjön a jármű. Egyszerűen nincs ennyi töltős parkolóhely, nincs idő és energia vadászni a szabad helyeket, és utána kilométereket gyalogolni-tömegközlekedni a töltőn hagyott autótól-autóhoz. Mint korábban megírtuk, a németek szorgalmazzák, hogy akinek elektromos autója van, annak legyen napeleme a háztetőn (és fordítva), de lássuk be, egy hétköznapi család számára a villanyautó is épp elég drága, nem marad pénzük napelemre, még ha volna is hozzá saját tulajdonú háztetejük. A két tétel (villanyautó + napelem) együtt valószínűleg soha nem térül meg, vagy ha igen, addigra elhasználódik, és lehet újat venni mindkettőből.

A praktikus svédek kitalálták, hogyan lehet ezt jobban csinálni. Az Elonroad (amelynek nincs köze Elon Muskhoz) projekt keretében jövőre kezdik Lund városában a főutca átalakítását. Kiszámolták ugyanis, hogy a helyi tömegközlekedés  elektromos buszai egy kilométernyi haladás közben nyert töltéssel két további kilométert tudnak megtenni. Vagyis elég a főutcát villanyosítani, hiszen azt a szakaszt a menetrend szerinti útja során minden busz legalább egyszer érinti, és akkor feltölt a további útra. S mivel naponta több kört megtesznek a buszok, folyamatosan fel lesznek töltve. 

Ha menet közben lehet tölteni a járművet, akkor kisebb akkumulátor is elég. A Lund Egyetem kutatóival készített számítások alapján akár 80 százalékkal kisebb akkumulátorral is elközlekedhetnek a folyamatos töltésre képes járművek, állítja Dan Zethraeus, az Elonroad alapítója és elnöke. Ha kisebb az akksi, a jármű legdrágább alkatrésze, akkor olcsóbbak lehetnek az elektromos autók, buszok, teherautók. Akár már 2022-re kiegyenlítődhet a belsőégésű motoros és az elektromos meghajtású járművek ára.

Az elektromos út az önvezető villanyjárművek elterjedését is fellendítheti, hiszen ezek jelenleg nem képesek a töltőállomásokat igénybe venni. Országúton a nehézáruszállító kamionok töltését segítheti, amelyeknek túl sok időbe telik álló helyzetben feltölteni az akkumulátorukat, városban pedig feleslegessé teszi a parkolós töltőállomásokat. (Amelyeket ráadásul hajlamosak egyesek fél napokra einstandolni, töltést mímelve.) Kína és India tízmilliós nagyvárosaiban egyszerűen nincs is ennyi szabad parkolóhely. 

Az Elonroad kiépítése költséghatékonynak mondható, hiszen a meglévő aszfaltba lehet beágyazni a töltősínt. Az elektromos járművek aljára szükséges egy áramszedő kar felszerelése, ám mivel ez szabványos minden járműhöz, sokkal gazdaságosabb, mint a jelenlegi felső áramszedős megoldás. A svéd módszerrel bármely autó igénybe veheti a töltést, amint ráhajtott az átalakított útra. Ha valóban kisebbekké válnak az akkumulátorok a jövőben, akkor az nagyságrendekkel csökkenti az előállításuk miatt környezetszennyezést is, hiszen lényegesen kevesebb lítiumot kell bányászni.

Arasznyi már a paprikapalánta az ablakpárkányon? Alig várod, hogy kiültethesd a tejfölöspohárban nevelgetett növénykéidet? Sóvárogva gondolsz az első fejessalátás tojásos nokedlire? 

Kell hozzá egy kis fűrészelés-csavarozás, de ha emelt ágyást készítesz, a virágaid és a konyhakerti zöldségeid sokkal szebbek lesznek, ráadásul könnyebb is gondozni őket.

TLCgarden

Az emelt ágyás földje kevésbé gyomosodik, jobban megőrzi a Nap melegét, és kevesebb benne a csiga. Emellett nem tömörödik betonkeménységűvé, hiszen nem taposod. A laza szerkezetű talaj jobban levezeti a vizet a növények gyökeréhez, és benne fejlettebb talajélet tud kialakulni (giliszták, mikroorganizmusok), ami hasznos a növények számára. Minél erősebb a növény gyökere, annál életképesebb lesz, intenzívebben virágzik, többet terem. Lejtős területen azért ajánlott keretes ágyásokat kialakítani, mert így nem mossák el a termőtalajt a nagyobb záporok. 

Lehet használt raklapból is az ágyásszegély, csak akkor ide kattintva olvasd el, mire kell ügyelni a raklapvásárlásnál Savvygardening

Az emelt ágyás a kertésznek is hasznos, hiszen kevesebbet kell hajolgatni. Így ez a fajta kertészkedés a derékfájósoknak ideális, függetlenül attól, hány évesek. Még egy kis kapával is  könnyebb a laza, emelt talajon dolgozni, nem erőlteti meg magát az ember. Ha stabil az ágyás szegélye (erre megépítésekor érdemes ügyelni), lehetőséget nyújt a kertész számára, hogy leüljön rá, onnan pedig még kényelmesebb gyomlálni, egyelni a palántákat.

Az emelt ágyás nem ugyanaz, mint a lábazatra tett ágyás. Utóbbi inkább afféle ültetőtálca, amelynek van alja, és ezáltal fizikailag el van választva a kerti talajtól. Ezzel szemben az emelt ágyásnak nincs alja, tehát a növények gyökérzete szabadon terjeszkedhet lefelé, ami segíti a tápanyagok és nedvesség felvételét, illetve stabilabb tartása lesz a növénynek.

A lábon álló ágyásdoboz inkább
sekély gyökerú virágoknak való Hip2Save

Az emelt ágyást szegélyező kerethez érdemes olyan faanyagot választani, amit nem kezeltek gombaölő vagy más vegyszerrel, mert ez locsoláskor beszivároghat a talajba, és onnan felszívják a növények. Kapható előre elkészített fakeret is az interneten. A tervezett ágyás oldalai mentén leszúrt karók közé kosárfonásos technikával vesszőket és ágakat lehet rögzíteni, ez is alkalmas keretezéshez. Az ágyás sarkaiban hosszú 5x5-ös stafnik legyenek: lefelé rögzítőkaróként szolgálnak, felfelé nyúlva pedig csirkehálót keríthetsz köréjük, hogy a szomszéd macskája (nyula, csirkéje) ne másszon az ágyásba.

ThriftDiving

Az ágyások között hagyj rendes ösvénynek helyet, legalább olyan széleset, hogy fűnyíróval végig lehessen menni rajta, de még szerencsésebb, ha talicskával is. Még jobb, ha az ösvényeket vastagon leteríted mulccsal (fenyőkéreggel vagy szénával), hiszen ezzel csökkented annak veszélyét, hogy felüsse fejét a gyom bennük, és onnan átterjedjen az ágyásokra.

Az ágyás szélessége csak annyi legyen, hogy kezeddel mindkét oldalról beérj a közepéig, ne kelljen belépni az ágyásba. Ha téglalap alakú ágyásokat tervezel, úgy tájold őket, hogy a hosszú oldaluk nézzen dél felé. Így az ágyásban minden növény egyenlő mennyiségű fényben részesül. Ha csak úgy tudod kialakítani az ágyást, hogy valamelyik rövidebbik oldala nézzen dél felé, úgy válogasd meg a beültetett növényeket, hogy a legalacsonyabbak legyenek a déli oldalon, ne árnyékolják egymást a növények.

Ha olyan helyen tervezel emelt ágyást, ahol korábban nem volt veteményes vagy virágágyás, először alaposan fel kell ásni a talajt. Ásás közben halmozd fel oldalt a földet, és szedd ki belőle a köveket. Vizsgáld meg az ágyás alját, nehogy mélyen futó gyomnövény gyökerek maradjanak benne. Ha szomszédos fa vagy bokor gyökere lehet az, próbáld meg úgy irányítani, hogy kanyarodjon kifelé az ágyásból. 

Itt látszik, hogy érdemes valamilyen nem rozsdásodó fémhálót leteríteni alulra, hogy a vakond ne tudjon feljönni 

Amennyiben a kertben gyakori a vakond, érdemes vakondhálót leteríteni az ágyásgödör aljára úgy, hogy szélei legalább 10 centiméter magasan kiérjenek a felszínre, majd a keret belsejéhez lehet szögelni. Ha az ágyásban gyökérzöldséget (burgonyát, répát) akarsz termelni, akkor mélyebbre kell ásni a gödröt, és mélyebben kell kiteríteni a vakondhálót. Ezután a kiásott földet keverd össze fele-fele arányban komposzttal vagy friss földdel, szórd vissza az ágyásgödörbe, és simítsd el vízszintesre a tetejét. Ha pangó vizes a talaj, az ágyásgödör aljára egy kavicsréteget is teríts, hogy az elvezesse a felesleges vizet.

Az ágyásszegély széléről közép felé döntve sátorrúd-szerűen bab vagy paradicsom futtatásához is leszúrhatsz vékony karókat vagy bambuszrudakat. Egyenlő hosszúságú PVC-csöveket is leszúrhatsz, az ágyás fölött íveket kialakítva, amelyekre fóliát terítesz: máris kész a mini üvegház a primőröknek. Ezzel a termesztési időt is meghosszabbítod, hiszen késő őszig használhatod az ágyást.

Agnetwest

Rendszeresen gondoskodj a talajjavításról, akár komposzttal, akár speciális tápszerekkel az ültetett növények dúsabb fejlődése érdekében. A locsolást óvatosan végezd, főleg a növények tövét locsold, nehogy egy erősebb vízsugár kimossa a keretből az értékes földet. Ne felejts el jelölőket tenni az elvetett magok és palánták mellé, hogy tudd, melyikből milyen növény várható.

Már azon rágódsz, hogy a gyerek mit fog csinálni a nyári szünetben? Hova menjen táborba, az mennyibe fog kerülni, lesz-e eleget szabad levegőn? Egy házi készítésű topiárium segít megoldani a gondod. Egy ilyen projekttel a vidéki nagymamánál töltött hetek is maradandó élménnyé válnak.

Topiaryart

Topiáriumnak nevezik a formára hajlított drótvázba ültetett sövénynövényt, amelyet szépen alakra lehet nyírogatni menet közben. De ne csak évekig növő örökzöldekben gondolkodj: a topikádra futtathatsz egynyári növényeket is, és ugyanúgy gondozhatod, mint az örökzöldet. Sőt, amíg belül megnő az örökzöld, addig kívülről jöhetnek az egynyáriak. Többféle növényt is ültethetsz, hogy színes legyen a növényszobrod. Kiegészítheted szemekkel, csőrrel, karmokkal, ami kell az állatszoborhoz. Persze nem csak állat alakú lehet a topiárium, de ezek sokkal viccesebbek, mint mondjuk egy kubus vagy egy piramis.

A tervezést teljes mértékben a gyerekre hagyhatod. Először fotózza le a kert kiszemelt részét, majd paintben vagy photoshopban alakítson egy állatképet kontúrozott alakká, és illessze a kertet ábrázoló fotóra. 
Életnagyságú elefántok a kertben? Megoldható!

Wikipedia

Vagy legyen disznó?

Wikipedia

Vagy nyulak?

A drótvázat bármilyen maradék drótból és csirkehálóból elkészítheted. A gyerek is segíthet, de feltétlenül vegyetek fel védőfelszerelést, vastag munkáskesztyűt, védőszemüveget (a lecsípett drótvégek tudnak pattogni). 

Kialakíthatod a növényszobor vázát vesszőkből is, ebben az a jó, hogy idővel lebomlanak, és megmarad az örökzöld növény, a kívánt formára igazítva. 

Topiaryart

A topiáriumhoz viszonylag kisebb levelű növényre van szükség, hogy ne legyen túl borzas a formája, és jobban kiadja a kívánt alakot. Évelőből ilyen a boróka, korallberkenye, babérmeggy, tiszafa, hamisciprus, ezüstfa, fagyal, kecskerágó, tűztövis.

Blackbarnfarm

Egynyáriból jöhet a kúszóeper, a serleglonc, kerti hajnalka, tűzbab, sarkantyúka. Ezek ráadásul virágzanak is, tehát csodálatos látványt fog nyújtani a topikád nyár közepére.

A növényeket érdemes hetente kétszer öntözni a gyorsabb fejlődés érdekében. A metszőolló legyen éles, hogy tökéletesen vágjon, és ne roncsolja a növény szárát, mert az utat nyithat a betegségeknek. 

A gyorsan növő örökzöldek évente 60-80 centit is nőhetnek, de ehhez sok locsolás és rendszeres tápozás kell. Sőt, már az ültetésnél érdemes megadni a módját: legalább 60x60x60-as ültetőgödröt áss, béleld ki komposztkeverékes földdel, hogy a cserje jó sok tápanyaggal indíthassa a meggyökerezést.

Wikipedia

A topiárium szó a latin topiariusból származik, ami tájépítészt jelent, a topia, azaz helyek alkotóját. A topia viszont görög szó, amikor a rómaiak átvették, még a fiktív tájképeket ábrázoló beltéri freskókat nevezték így. Később a római villák átriumában kaptak helyet a formára nyírt cserjék, amelyek miniatűr tájat (topos) idéztek a városba. 

Ismert volt a faalakítás Japánban és Kínában is. Európában a reneszánsz idején éledt újjá, még rozmaringbokrot is nyírtak formára. A 18. században lehanyatlott a divatja, hogy aztán a 19. század közepétől újra felíveljen, és népszerűsége máig töretlen. Angliában cserepes topiárium is kapható, akár webshopból is, a drótvázak készítése és forgalmazása a helybelieknek ad munkát, nem kínai importáru.

Topiaryart

Az Ausztráliához tartozó Tasmánia szigetén Railton a Town of Topiary, azaz a topiárium városa (képeket ide kattintva találsz).

A 900 fős településen nagyon komolyan veszik a cserjenyírást, majdnem minden kertben áll egy topiárium, de a városka nevét is így alakították ki. 

Ennél sokkal közelebb, a belgiumi Durbuyben 10 ezer négyzetméteren 250 növényszobor látható. 

Pár évvel ezelőtt egy hullámos formájú bokorkígyósárkányt láttam valahol a 70-es út mentén, talán a lepsényi óvoda mellett. Ha valaki tud róla fényképet küldeni, szívesen beteszem utólag az összeállításba.

Akik a húsvéti hétvége több óráját is valamelyik autópályán dugóban araszolva töltötték, biztos vevők lennének egy repülő autóra. Azzal aztán nincs ilyen probléma, ha torlódó autókat lát az ember, csak meghúzza a magassági kart, és pár pillanat múlva már felülről integet a kocsisornak. De vajon mennyire zöld repülni autózás helyett?

A VTOL (vertical takeoff and landing aircraft, magyarul függőleges felszálló és landoló légijármű) egyesíti a helyből felszállni képes helikoptert a kedvező aerodinamikai tulajdonságokkal bíró kisrepülővel, miközben a guruló földi egysége kényelmes autózást tesz lehetővé. Efféle járművek a várhatóan 2020-ban véglegesített szabályozás után gyorsan a piacra kerülhetnek, hiszen már ma is több komoly cég foglalkozik a fejlesztésükkel.

Így nézhet ki a közeljövő repülő taxija (Illusztráció: Dave Brenner/
University of Michigan School for Environment and Sustainability)

Környezetvédelmi szempontból viszont nem mindegy, hogyan fogjuk használni a VTOL-okat. Az amerikai Michigan Egyetem kutatói a Ford mérnökeivel együtt számolták ki, hogy eltérő távolságokon milyen energiafogyasztásra, károsanyag-kibocsátásra, illetve időmegtakarításra számíthatunk a hagyományos autókhoz képest. Ez a világ első olyan kutatása, amely a VTOL-ok fenntarthatóságát vizsgálja. Az eredményeket a Nature Communications folyóirat 2019 áprilisi számában tették közzé.

Jóllehet az elektromotoros VTOL a levegőben nem bocsát ki károsanyagot, az akkumulátorait rendszeresen tölteni kell, és nem mindegy, milyen forrásból származik az az elektromos energia. A kutatók úgy találták, hogy egy kb. 100 kilométeres távon a pilótát és három utast szállító, tehát teljes terhelésű négyszemélyes VTOL kevesebb környezetterhelést jelent, mint egy normál autó az (Amerikában) átlagos 1,54 fő utassal. A repülő autókhoz köthető károsanyag-kibocsátás 52 százalékkal kevesebb volt, mint egy benzinmotoros autóé, és 6 százalékkal kevesebb, mint egy elektromos autóé.

Az Audi az Airbussal közösen fejleszti repülő autóját
(Illusztráció: Audi)

A kutatás eredményei segíthetnek a rohamtempóban fejlesztett VTOL-ok fenntarthatósági szabályozásában még a piaci áttörés előtt, mondta Akshat Kasliwal, a kutatás vezető szerzője. "A repülő autók használata akkor jelent minimális környezetterhelést, egyúttal gazdaságos üzemeltetést, ha minél nagyobb a kihasználtságuk." A leendő utasokat azzal is lehet ösztönözni a férőhelyek megosztására, hogy mennyi időt takarítanak meg repüléssel a vezetés helyett.

A következő évtizedekben a globális áru- és személyfuvarozási ágazatnak ki kell találnia, hogyan feleljen meg a kényelmes közlekedésre vágyó utasok elvárásainak, miközben csökkenti a forgalmi dugókat, fokozza a biztonságot, és mérsékli a klímaváltozást gyorsító negatív tényezőket. Az elektromos és önvezető autók megfelelnek a zöld és kényelmi szempontoknak -- egészen az első dugóig. A VTOL-ok felülemelkedhetnek az ilyen korlátozásokon, hiszen taxijellegű, illetve regionális légi közlekedési személyszállítást tesznek lehetővé. 

A repülő egységhez kapcsolódik egy földi egység is,
de mindkettő képes más járművekkel csatlakozni (Illusztráció: Audi)

Számos repülőgépgyártó (Airbus, Boeing, Joby Aviation, Lilium stb. ) dolgozik prototípusokon, akárcsak az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA. A kutatók az eddig nyilvánosságra hozott terveket elemezve készítették el a hatékonyságra vonatkozó számításaikat, figyelembe véve a tervezett járművek tömegét, a felhajtóerő-ellenálláserő arányának alakulását, a leendő akkumulátorok energiatárolási kapacitását. 

Az energiafelhasználást és károsanyag-kibocsátást mind az öt VTOL-fázisban elemezték: a felszállási lebegés közben, emelkedéskor, repülés közben, leszálláskor, landolási lebegés közben. A VTOL-járművek rendkívül sok energiát igényelnek a fel- és leszálláshoz, de a repülés már viszonylag energiahatékony folyamat óránként nagyjából 240 kilométeres sebességgel.

Minél kevesebben ülnek benne, annál környezetszennyezőbb
-- a Delorean repülő autója (Illusztráció: Delorean Aerospace)

Emiatt a repülő autók használata hosszabb távokon lesz ésszerű, amikor a repülési fázis dominálja a többi fázist. Viszont 35 kilométeresnél rövidebb távon a belsőégésű motorral hajtott autó kevesebb energiát fogyaszt és kevesebb károsanyagot bocsát ki, pláne, ha mindkét járműben (VTOL és autó) csak egy-egy fő ül. Ez azért fontos számítás, mert egy átlagos autóút nagyjából 17 kilométer. Vagyis jelenleg az éves autóhasználatnak csak töredékét volna érdemes repüléssel kiváltani -- mármint a környezetszennyezési és fenntarthatósági szempontok szerint.

Pozsonyban fejlesztik az AeroMobil 5.0 VTOL-t (Illusztráció: AeroMobil)

A VTOL-ok fő előnye az időtakarékosság lesz, hiszen 80 százalékkal rövidebb idő alatt juttatják célba utasaikat. Az elektromotoros meghajtású kis repülőgépekről azt feltételezik, hogy alapjaiban meg fogják változtatni a légi közlekedést. A kutatók szerint azonban számos kérdés vár még megválaszolásra, és nem is az ár a legfontosabb ezek közül, hanem a VTOL-ok által keltett zajszennyezés, valamint a társadalmi és fogyasztói elfogadottságuk, vagyis hogy bebizonyosodik-e a hétköznapi hasznosságuk.

Forrás: University of Michigan
 

Újrahasznosított állványzat és raklapok -- nagyjából ez az alapja annak a tervnek, amely a napfényes tájolású tűzfalakon alakítana ki közösségi kerteket. Ennek több előnye is van a jelenlegi, városi foghíjas telkeken működtetett közösségi kertekkel szemben (nem lebecsülve azok jelentőségét!). 

Az állványzaton kialakított emeletes kert terveit a GreenBelly projekt dolgozta ki, amely az egyik közösségi adománygyűjtő oldalara tette fel a tervét. A lényege a modulrendszer: az emeletes kert egységes dobozokból áll, amelyek darabonként egy emelt ágyást, két aeropóniás termesztőoszlopot és négy  akvapóniás polcot foglal magában, kiegészítve egy napelemmel (pl. a világítás vagy a vízellátás energiaigényének fedezéséhez).

Az egymással összekötött akvapóniás polcok azt jelentik, hogy a lehulló csapadék a felsőbb szintekről a gravitáció segítségével jut az alsóbb szintek ágyásaiba, illetve a csepegtető vízellátó rendszerbe.

Az emeletes kert csak pár négyzetméter alapterületet foglal, kevesebbet, mint egy hagyományos kert. Összességében viszont akár ugyanakkora zöldfelületet is adhat, pláne, ha 5-6 szintes. Ideális megoldás, ha muszáj megtartani a telket parkolási célra, mert nincs elég parkolóhely a környéken. Az állványzaton lévő ágyásokban tiszta, jó minőségű föld van, nem pedig szennyezett talaj. Az ágyások több napfényhez és levegőhöz juthatnak, mint a vízszintes elhelyezésűek, vagyis az emeleteken egészségesebb, erősebb, dúsabb növényzetet lehet nevelni. Az emeletes kert hőszigetelő hatású a mögötte lévő tűzfalra, azaz nyáron nem engedi azt átmelegedni. Továbbá csökkenti a zajártalmat és a légszennyezést is. Az emeletes kert a könnyűszerkezetnek köszönhetően gyorsan összeszerelhető és beüzemelhető.

A legfelső szinten méhkaptárokat lehet felállítani, amelyek segítik a növények beporzását, a legalsú szinten kaphat helyet a komposztáló részleg, egy értékesítő stand vagy akár egy látványkonyha is. Egy hatszintes, 35 négyzetméter alapterületű emeletes kert 162 négyzetméter zöld területet jelent. Ezen éves szinten akár 6400 kilogramm bio minőségű zöldség és gyümölcs is termeszthető, amelyet vagy elfogyaszt a termesztő- és lakóközösség, vagy értékesítenek.

Az emeletes kert üzemeltethető a mai közösségi kertek rendszerében, azaz az ágyások bérelhetők. De lehet iskolai tankertet is kialakítani belőle, vagy olyan élelmiszerforrást, amely a közeli éttermet vagy zöldségest látja el. Lehet jótékonysági kert is, a vonzáskörzetében élő hajléktalanok megsegítésére. És végül lehet vállalati kert, amelyet például egy nagyobb cég alkalmazottai gondoznak csapatépítő tréning keretében. A fenntartási módozatok éppoly színesek lehetnek, mint a megtermelt zöldségek. 

A GreenBelly tervezői el tudják képzelni, hogy nagyobb intézmények (kórházak, iskolák, gyárak, bevásárlóközpontok) tűzfalait is emeletes kertekkel borítsák, amelyek tavasztól őszig zöldítenék a környezetet, egyúttal segítenék a városi állatfajok (különösen a madarak) életét. Az is elképzelhető, hogy az emeletes kertet télre plexipanelekkel fedjék be, vagyis télikertként funkcionáljon tavaszig. Csak egy jó nagy tűzfal kell hozzá.

Erre az eredményre jutott egy friss ausztrál kutatás. Világszerte észlelhető, hogy minél alacsonyabb a kerékpárosok aránya egy országban, annál negatívabb a megítélésük. A negatív megítélés gyakran párosul aggresszióval is, akár szóban, akár tettlegesen: a kerékpárosok 15 százalékához vágtak már valamilyen tárgyat autóból. Figyelem! Teszt a cikk végén az autósoknak és a kerékpárosoknak!

Confused

Az ausztrál kutatás abban különleges, hogy a világon elsőként olyan kérdőíveket használtak (kissé átalakítva) ehhez a témához, amelyeket általában az alacsony státuszú társadalmi csoportok (ilyenek az etnikumok, bevándorlók, szegények, fogyatékossággal élők stb.) és a többségi társadalom vizsgálatakor szoktak alkalmazni. Ezek az úgynevezett dehumanizációs kérdőívek, amelyekkel azt vizsgálják, hogy a megkérdezettek mennyire látják emberinek egy másik csoport tagjait. Mert ha kevésbé látják annak, akkor az megfosztja az alacsony státuszú csoportot a humán értékeitől. Például egy áldozatot hibáztatnak, hogy a "gyenge jelleme" miatt történt vele valami, és "biztos megérdemelte". Tipikus reakció: "Minek ment oda?" A dehumanizáció rendkívül káros, mert például fokozza az előítéletet. 

Az a baj azzal, hogy a megkérdezettek szerint a kerékpárosok nem emberek, mert ez felszabadítja az agresszív ösztönöket az autósokban, vélik az ausztrál kutatók. Ennek vizsgálatára például a kutatók módosították a jól ismert főemlős-ember skálát: elkészítették ennek csótány-ember változatát, mert az ausztrál angolban gyakori, hogy az autósok csótánynak vagy moszkítónak nevezik a kerékpárosokat. Tehát az alsó, módosított skálán kellett bejelölni, hogy ki hány százalékban látja embernek a kerékpároskat. A megkérdezettek között voltak autósok, kerékpárosok és olyanok, akik váltogatják a két közlekedési formát.

Mindkét skálán hasonló értékek születtek: a kizárólag autósok 55 százaléka, a részben és kizárólag kerékpárosok 30 százaléka szerint a kerékpárosok nem teljesen emberek. "Márpedig, ha nem azok, akkor gond nélkül lehet őket utálni vagy aggresszíven viselkedni velük", mondta Alexa Delbosc kutatásvezető, a Monash Egyetem Közlekedési Intézetének pszichológusa. 
S hogy a kerékpárosok miért nyilvánították saját magukat nem teljesen embernek? "Ha a kerékpárosok úgy érzik, más úthasználók [autósok, teherautó- és buszsofőrök] dehumanizálják őket, akkor valószínűbb, hogy konfliktusba keverednek az autósokkal, egyfajta önbeteljesítő jóslatot megvalósítva, ami viszont tovább táplálja az irányukban mutatkozó dehumanizációt", mutatott rá az ördögi körre Delbosc.

A kutatásban megkérdezett autósok 17 százaléka ismerte el, hogy volt már olyan, amikor az autójával szándékosan akadályozta egy kerékpáros haladását, 11 százalék vezette autóját szándékosan közel egy kerékpároshoz, és 9 százalék használta arra az autóját, hogy elvágja egy kerékpáros útját.

Pexels

Létezik egy nagyon egyszerű módszer a közúti dehumanizáció csökkentésére, ajánlja Narelle Haworth, a kutatás társszerzője: ne használjuk a "kerékpáros" és a "gyalogos" kifejezést, mert rendkívül személytelenek, ezért maguk is fokozzák a dehumanizációt.

Mondjuk inkább azt, hogy kerékpározó férfi/nő/fiatal vagy gyalogló férfi/nő/fiatal, ezzel is hangsúlyozva, hogy ők is emberek.

A közúti dehumanizáció csökkentése már csak azért is fontos, mert egyre terjed a közösségi közlekedési eszközök aránya az utakon: például nemsokára Budapesten is megjelennek az elektromos okosrollerek, amelyeket ugyanúgy lehet kölcsönözni, mint a közbicikliket. Valószínűleg a rolleresek is a kerékpársávokat fogják használni, tehát az autósoknak fel kell készülniük a fokozott forgalomra az út szélén. Ráadásul a kerékpárnál gyorsabb lehet az elektromos roller, de kisebb, nehezebb észrevenni. 

Autós vagy? Akkor válaszolj te is az ausztrál kutatók kérdésére! Egy nap csak egy szavazat adható, ha más válaszra is szeretnél szavazni, gyere vissza holnap is:

Kerékpáros vagy? Akkor válaszolj a 365 Zöld Ötlet blog kérdéseire (az ausztrál kutatás nyomán)! Egy nap csak egy szavazat adható, ha más válaszra is szeretnél szavazni, gyere vissza holnap is:

Naponta halljuk, olyan gyakran használjuk, hogy már nem is tudatosul bennünk: a "parkolás" szó alapja gyökeresen ellentétes azzal, amilyen tevékenységre a szó utal. Mert hiszen a park fákkal beültetett terület, ellenben az autókat olyan helyen állítjuk le, amit sok esetben favágással teremtenek meg. Honnan ered ez az ellentmondásos kifejezés?

Talán köze lehet ahhoz, amiért vezetés közben a sebesség fokozását is "gázadás"-nak hívjuk, pedig helyesen "benzinadás"-nak kellene mondanunk, még ha furcsán is hangzik. Tény, hogy a 2. világháború idején sokan láttak fantáziát a fagázmeghajtásban, de az más lapra tartozik. A gázadásnak inkább ahhoz lehet köze, hogy a német "Gas geben" (gázt adni) angol fordítása "to step on the gas", és az amerikai angolban pedig rövidítve "gas" (= gasoline) a benzin. A német nyelv (és az olasztól a lengyelig számos más is) az angolból, pontosabban az amerikai angolból vehette át az autózással kapcsolatos szakkifejezéseket, a magyar pedig nyilván a némettől.

Annak visszafejtése, hogy a magyar parkolni ige, ami németül parkieren, hogyan vált a műveletet jelölő to park igévé eleve angolul is, felér egy etimológiai nyomozással. Szerencsémre a kérdés másnak is szöget ütött a fejébe: minden egy furcsa törvénnyel kezdődött, írja Michele Richmond amerikai tájépítész, aki New York önkormányzatának megbízásából mérte fel a város faállományát, és eközben bukkant a levéltárban régi iratokra.

Ezek szerint a "parkolás" szó eredete 1791-ig, de legalábbis 1870-ig nyúlik vissza, amikor belső égésű motorral hajtott automobilok még a kanyarban sem voltak (gőzösek már igen, de ez most nem számít). 

Az eredeti törvény Forrás: Deeproot

1870. április 6-án Washingtonban született az a rendelet, amely előírta, hogy minden utca szélességének legfeljebb 50 százalékát el kell különíteni, hogy ott fával beültetett sétányt lehessen kialakítani. Az akkori kongresszusi tagok azon vitatkoztak, hogy a tervezett fasorokat az út közepén, netán csak egyik vagy mindkét oldalán volna érdemes telepíteni. Végül arra jutottak, hogy a "helyes parkolást" az út szélén kell kialakítani, középen pedig haladjon a forgalom. Ekkor még a parkolás facsemeték telepítését jelentette, nem járművekét. Az út mentén a fák alá virágágyások és füvesített szakaszok kerültek a gyalogúttal párhuzamosan.

Az amerikai főváros alaprajzának eredeti terve

Hogy honnan volt ehhez hely? Nyolcvan évvel korábban, 1791-ben készítette el Pierre Charles L'Enfant francia születésű amerikai építész George Washington elnök megbízására az új szövetségi város (a későbbi Washington City) úthálózati alaprajzát. Az új fővárosnak grandiózusnak kellett lennie, ezért L'Enfant szokatlanul széles utakat rajzolt: 160 láb (48,77 m) széles sugárutakat és 80 láb (24,38 m) széles utcákat. Az építészt szülővárosa, Párizs boulevard-jai ihlették. Tervein az extra széles utakat mindkét oldalon fasorokkal szegélyezte. Ez vált valóra az 1870-es törvényalkotás után.

Az 1870 utáni években 70 ezer fát ültettek Washinton-szerte minden utcában. 1915-ig a facsemetéket a washingtoni elmegyógyintézet kertjében nevelték, és az onnan kikerülő állomány minőségére jellemző volt, hogy a telepített fák 95 százaléka még 12 évvel később is egészségesen állt. Ez mai mércével is lenyűgöző, mert például napjainkban a New York-i fák 70 százaléka éli túl az első 9 évet, szólal meg Michele Richmondból a tájépítész.

"A világ egyik legfiatalabb fővárosában több az árnyék,
mint Párizsban, amely egyike a legrégebbi fővárosoknak",
írta a National Geographic magazin 1915-ben a fenti fotó alá Forrás

A washintoni lakosok eleinte körbekerítéssel védték a fatörzseket, ám ezt egy újabb törvény megtiltotta. Ennek nem kívánt következményei lettek: kerítés híján az emberek a forró washingtoni nyarakon a fákhoz kezdték kikötni a lovaikat (és lovaskocsijaikat), hogy azok a kellemes árnyékban várhassanak gazdájukra. A gyakorlat két párhuzamos sávra osztotta az utat: lett az aktív sáv a forgalomnak, és a passzív sáv a várakozó lovaknak és kocsiknak. Jóllehet a városi tanács bírsággal sújtotta azokat, akik lovukkal vagy járművükkel beléptek a parkolási sávba, az emberek inkább lerótták azt a kényelemért: ebből lett a parkolási díj.

A világ rohamléptekkel változott. 1900-ban még csak 8 ezer autó volt regisztrálva Washingtonban, 1920-ban már 8 millió. Ezzel együtt elkezdődött a parkolás szó jelentésének átalakulása. Ahogy korábban a lovaikat, most az autóikat próbálták a helyiek a fák közötti parkosított részeken leállítani. A városvezetés nem láthatta előre a járműforgalom ilyen mértékű bővülését. Az 1920-as években kényszerűségből megkezdődött a fasorok ritkítása, kivágása, hogy helyet teremtsenek az autók áradatának. A parkolás immár az autók helyfoglalására vonatkozott, nem a faültetésre: így született a carpark kifejezés, magyarul: parkoló.

Ha megnézzük, milyen funkciói vannak egy városi utcának, akkor szóba jöhet a járműforgalom elősegítése, a járművek tárolása, a gyalogosok (és kerékpárosok) biztonságos haladásának biztosítása. Továbbá a növényzet révén az esztétikai és egészségügyi szempontoknak való megfelelés (a lombozattal a zajszennyezés  csökkentése, szállópor megkötése, az árnyékolással a hőmérséklet csökkentése), összességében az életminőség javítása. A 20. század folyamán a járművek, az emberek, a helyi vállalkozások és a fák viszonya folyamatosan módosult, összegzi Richmond. 

Lafayette Park, Washington D. C. napjainkban Forrás: Pexels

Ami valaha békés, árnyas sétány volt, az szó szerint utcafronttá változott. Az érdekek harcában a fák lettek a vesztesek. Vajon vissza tudunk-e úgy nyúlni a "parkolás" szó zöld eredetéhez, hogy ezzel felelevenítsük a 21. századi utcák régi-új funkcióit? 

"Beleznay Éva főépítész idején, tíz évvel ezelőtt készült Budapest zöldterületeinek felmérése, és kiderült, hogy a magyar főváros egyike Európa legzöldebb városainak, ebbe beleszámít a Duna légszennyezés-megkötő képessége is", kezdi hozzászólását Z. Halmágyi Judit építész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Építészet és Design tanszékének docense. A felmérés ahhoz kellett, hogy ki lehessen alakítani a területi szabályozási tervet, amely megadja, hogy a városban hol, milyen funkcióknak kell teljesülniük: egyebek közt hol vannak vagy hova kellenének védett vagy védendő zöld területek. Persze a területszámítások sok tényezőtől függenek. 

Forrás: Green-City

"Tervezőként triviális, hogy ha parkolót tervezünk, akkor a járműhelyek közé tervezünk fát is." Ám ha területátalakításról van szó, akkor néha muszáj fát kivágni. De ez etikai kérdés is: "Talán Andor Anikó tájépítész mondta nekem, hogy amit a saját emberöltőnkben nem tudunk pótolni, azt nem vágjuk ki és nem tesszük tönkre". Ám az is fontos a mai világban, hogy a növényzet nem lehet "fejlesztésellenes", viszont gondoskodni kell a pótlásról. A lombkorona-egyensúly érdekében egy koros fa kivágásakor bizonyos számú és életkorú fát kell ültetni pótlásképpen. Igaz, tíz csenevész csemete levélzete nem pótol egy százéves lombkoronát. Ezért a fenntartás is rendkívül fontos: egy ötéves fának már van árnyékoló hatású lombja és a túlélési esélyei is jobbak. 

Budapest historikus városrészeiben, például a Terézvárosban majdnem biztos, hogy mindenhol volt fa, csak kipusztult. Újra lehetne ültetni ezeket, persze néhány felszíni parkolóhely beáldozásával, mondja az építész. "Ugyanakkor a fák közé nyugodtan lehetne parkolni: a mai építészek már tudják, hogy a fatörzse mellett milyen burkolat kell, hogy a tonnás súlyú autók ne nyomják össze a fa vízszintesen terjedő gyökereit."

Budapesten az óriási forgalmú Széll Kálmán tér re vezető Csaba utca levegőminőségét még az is el tudja képzelni, aki sohasem járt arra. Viszonylag szűk utca, mégis néhány éve facsemetéket ültettek ide. Mivel a járda szélessége is csökkent emiatt, néhány csemetét kitapostak a járókelők. Ezeket az önkormányzat pótolta. A negyvenfokos nyarakon áldásos a hatásuk, árnyékolják a járdát és szűrik a levegőt, hogy a kocsik kipufogógáza ne szálljon fel a lakásokba. Tehát a legkeskenyebb utcában is érdemes a burkolt felületekből néhány négyzetmétert beáldozni fásításra. 

"A 21. században az utcakép akkor lehetne a maihoz képest más, ha sokkal nagyobb ütemben terjednének a közösségi megosztású és elektromos meghajtású autók, illetve ha az önkormányzatok a parkolás-megváltási díjként befizetett milliókat mélygarázsok vagy parkolóházak építésére fordítanák. Az utcán parkoló autók fölé árnyékoló pergolákat lehet építeni, és azokra napelemet telepíteni, amely biztosítaná a járda megvilágítását", vázolja Z. Halmágyi Judit.

A cikk végén hadd álljon itt még egy urbanisztikai érdekesség: néhány éve megjelent Amerikában Nicholas Mann The Sacred Geometry of Washington, D.C. című könyve, amelyben a szerző azt állítja, hogy a szabadkőművesség iránt érdeklődő L'Enfant az aranymetszés, a Fibonacci-számsor és a számmisztika alapján tervezte meg Washington alaprajzát. A könyv főbb állításait egy angol nyelvű blogposzt részletezi itt.

Minél illatosabb egy termék, annál valószínűbb, hogy allergizál.

Régebben egy olyan munkahelyen dolgoztam, ahol egy nagy teremben ültünk 8-an, külsősökkel együtt néha 12-en. Mindenkinek más volt a dezodorja, parfümje, after shave-je. Néha borzasztóak kellemetlen volt a sokféle illat, folyton szellőztettünk. Aztán az egyik kolléganő terhes lett, és kérte, hogy a csapat többi tagja átmenetileg ne használjon parfümöt, mert kismamaként hányingere van a szagoktól. Csodálatos időszak köszöntött be, javult mindenki közérzete, és ahogy visszaemlékszem, kevesebb volt a nyűgösködés. 

Pixabay

Manapság minden illatosítva van. Mi, emberek egyszerre több illatot is viselünk (tusfürdőét, testápolóét, arckrémét, parfümét, borotvahabét, dezodorét, ruhaöblítőét stb.). A speciális adatbázisok több mint 20 ezer illatosításra használt vegyületről tudnak. Európában az emberek 1-3 százaléka kontakt allergiás ezekre (érintkezés esetén irritáció alakul ki). Legalább 26 illatösszetevőről tudjuk, hogy fokozottan allergén, és ezért "bőrön maradó termékek (pl. arckrém, testápoló, kézkrém, ajakbalzsam stb.) esetén 0,001% felett, lemosható készítményekben (pl. szappan, tusfürdő, hajsampon) 0,01% felett – az összetételben (“Ingredients”) kötelező feltüntetni az összetevők között a 1223/2009/EK rendelet szerint", mondja Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. 

A tévéből dől a légfrissítő spray reklámja. Nincs vécépapír illatosítás nélkül. Tudjuk, hogy nem szabad szemetelni, és hogy a környezet-szennyezés káros. Akkor az illatszennyezés miért nem az? 

"Rengeteg termék van feleslegesen túllillatosítva, a WC-papírtól számos babatermékig, az emberek önkéntelenül is megveszik a túl- vagy feleslegesen illatosított termékeket, hozzászoktak az öblítő, az szagosító spray-k használatához – mondja a vegyianyag-szakértő. – Általában javasolható, hogy ahol lehet, kerüljük az illatosított termékeket, hiszen még a legtöbb természetes, például citrusokból származó vagy természetazonos illatanyag is irritálja a bőrt és a nyálkahártyákat, szemet, de több szintetikus illatosító anyagnak komolyabb egészségügyi kockázata is van.
Ilyen természetes anyag a a gerániumból nyert geraniol vagy a limonén nevű elterjedt illatanyaga, mely irritáló hatású anyagokká bomlik le. A citralra az emberek kis hányada allergiás. Az eugenol nemcsak allergizál, hanem a szervezetünkbe jutva az immunrendszerre  és a májműködésre is kockázatot jelent. A butilfenil metilpropional szintetikus illatanyag; allergizál, immuntoxikus és a hormonműködést is megzavarhatja."

Pixabay

Nagyvárosainkban eleve rossz a levegő minősége, miért súlyosbítjuk a helyzetet agresszív illatmolekulákkal? A legtöbb légfrissítő csomagolásán az olvasható, hogy lenyelni veszélyes. Igen ám, csakhogy nem nyalogatni szoktuk ezeket a spray-ket, hanem belélegezni. Ha érzel egy illatot, az már eljutott az orrnyálkahártyádig, s az orrodon át bejut a tüdődbe. Ha elég kicsi a permetcsepp, akkor a tüdő hörgőcskéiből a véráramba is bejuthat. 

A légfrissítő egyébként sem "bontja le" a kellemetlennek érzett szagokat, legfeljebb elmaszkolja azokat. Ami pedig az elektromos árammal működő légfrissítőket illeti, egy korábbi amerikai kutatás szerint a hálózati elektromos árammal működő szobaillatosítók (a bennük lévő vegyületek hatékony terjesztésével) fokozzák a légúti betegségek, köztük az asztma, az idült hörghurut és a hörgőrák kockázatát: "a légfrissítők 50 mikrogramm/köbméter koncentrációban képesek kibocsátani formalinszerű vegyületeket. Ez az érték az EPA által szabadtéren (!) megengedhető legmagasabb koncentrációhoz közelít. A szakértők véleménye szerint hasonló légszennyezés tapasztalható például a belsőégésű motorok kipufogó rendszerének nyomában", olvasható a Nature magazin cikkében. A légfrissítők gyakran ftalátokat tartalmaznak, amelyek hormonális, termékenységi, születési rendellenességi problémákat okozhatnak. Tegyük hozzá, hogy hasonlóképpen gondolkodj el az elektromos árammal párologtatott rovarirtószerek használatán is.  

Egy 2017-es kutatás szerint a légfrissítők összetételének kevesebb mint 10 százalékát teszik nyilvánossá. Ami a testre fújható parfümöket illeti, az úgynevezett "természetes" összetevőkben is lehetnek mesterséges vegyületek. Amerikai kutatásokban a lakosok 20 százaléka, ausztrál kutatásokban a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az illatosított termékek (tisztítószerek, légfrissítők, dezodorok) fejfájást és asztmarohamot okoztak neki. Ózon hatására egyes vegyianyagok rákkeltő formaldehiddé bomlottak.

Pixabay

"A policiklikus pézsmák, szintetikus mósusz-vegyületek  is elterjedt illatanyagok a parfümökben. A mósusz-vegyületek felhalmozódnak az emberi szervezetben és a környezetben. Irritálják a nyálkahártyákat és allergiát okoznak. Lehetséges rákkeltő anyagok és ismert a májkárosító hatásuk. Sajnos mint illatanyagot nem kell a feltüntetni a kozmetikumok címkéjén. A kozmetikai termékekben gyakran használt xilolmósusz (musk xylene) felkerült az EU különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, mivel felhalmozódik az emberi szövetekben, és nem bomlik le. 2015-től korlátozzák a xilolmósusz uniós felhasználását", teszi hozzá Simon Gergely.

Valahányszor megveszel egy olyan terméket, ami illatosítva van, azt az üzenetet küldöd a gyártójának, hogy gyártsa továbbra is ezt a terméket. Hiszen van rá kereslet. A cél nem a másik véglet, hogy mostantól oroszlánszagú ősemberként élünk. Hanem hogy megtaláljuk a köztes megoldásokat.

Tisztának lenni nem azonos azzal, hogy beillatosítjuk magunkat. Attól még bőven lehet izzadságszagunk. De ettől nem is kell félni az illatmentes ökodezodorokkal sem. A lakásunk attól lesz jó szagú, ha szellőztetünk. Persze ha a lakás egy forgalmas utcában van, akkor ki kell tapasztalni, hogy melyik napszakban szabad ablakot nyitni. Az autóban viszont ezt bármikor megtehetjük, nincs szükség arra, hogy folyamatosan belélegezzük a wunderbaum mesterséges illatmolekuláit.

A lakás tisztán tartásához tökéletesen megfelelnek az öko tisztítószerek (ecet, mosószóda, szódabikarbóna, citromsav), amelyek illatmentesek és sokkal olcsóbbak, mint az erősen illatosított vegyszerek. A fenti ausztrál kutatásban kétszer annyian nyilatkozták, hogy illatmentes munkahelyet, orvosi rendelőt, közlekedési járműveket, szállodákat, szolgáltató létesítményeket és mindegyikben parfümöt nem használó személyzetet szeretnének, mint amennyien az illatosított nyilvános helyekre szavaztak.

A fent említett 26 rendkívül allergén illatanyag felsorolása (ha ezeket megtalálod az általad használt kozmetikumban és tisztítószerben, fontold meg a további használatát): alpha-isomethyl ionone, amyl cinnamal, amyl cinnamyl alcohol, anise alcohol, benzyl alcohol, benzyl benzoate, benzyl cinnamate, benzil salicylate, butylphenyl methylpropional, cinnamal, cinnamyl alcohol, citral, citronellol, coumarin, evernia furfuracea extract, evernia prunastri extract, eugenol, farnesol, geraniol, hexyl cinnamal, hydroxycitronellal,  hydroxyisohexyl 3-cyclohexene carboxaldehyde, isoeugenol, limonene, linalool, methyl 2-oxtynoate.

A tavaszi napsütésben jól látszik, hogy milyen koszossá vált télen az autó belseje: foltot hagyott a kárpiton a gyerek szendvicse, az edzés után elmajszolt csoki, a sáros lábbal beugró kutya, a sós latyakos csizmánk. Az utasteret azért érdemes öko szerekkel megtisztítani, mert egyrészt nehezen szellőznek ki belőle az illékony káros vegyületek (VOC), másrészt összezsúfolodva sok időt töltünk benne, bőrünk állandóan érintkezik a kárpittal, műanyag borítású elemekkel: a durva gyári vegyszerekből túl sokat kapnánk vissza. 

Pixabay

1. Kezdd teljes kipakolással
A tél folyamán tenger kacat felhalmozódott az utastérben, a tárolókban ülések alatt és a csomagtartóban. A takarítás kezdődjön lomtalanítással: ürítsd ki az autót belülről. Miután mindent kipakoltál, kiderül, hogy 80 százaléka lényegében szemét, mehet a szelektív kukába.

2. Folytasd porszívózással
Sajnos nem mindegyik porszívóhoz adnak kis körkefe-fejet, pedig azzal lehet igazán hatékonyan kiporszívózni az autó alját takaró filcszőnyeget. Ha nincs ilyen kefefejed, akkor egy nagyobb körömkefével tudod a porszívó csöve felé irányítani a száraz morzsákat és szöszmöszöket, az ülések melletti-alatti résekhez használj egy kiszuperált fogkefét és a résszívó fejet. Ne feledkezz meg a szellőző rendszer mindkét végének kitakarításáról sem. 

Pixabay

3. Jön a folttisztítás
Először baktass el a legközelebbi illatszerboltba, ahol 200 forintért vegyél egy marhaepe szappant. Ebből reszelj le kis lyukú reszelőn 2 evőkanálnyit, szórd 1 liter vízbe, és kevergetve melegítsd addig, amíg fel nem oldódik a szappanreszelék: ez lesz a te öko folyékony tisztítószered a zsíros foltokhoz, mint amilyen a csokoládé, margarin/vaj, étolaj (csipszekről). A csoki és más darabos zsíradék nagyját egy kés fokával távolítsd el a kárpitról, utána a folyékony tisztítószerbe mártott mikroszálas törlőkendővel ütögesd meg a foltot, amíg a zsíradék fel nem oldódik. Nem kell padlóig átáztatni az ülést, inkább kis foltokban haladj. Ezután langyos tiszta vízbe mártogatott konyharuhával vagy törlőkendővel nyomogatással öblítsd ki a kárpitból a tisztítószert, egyúttal itasd is fel a vizet.
A tej fehérjét tartalmaz (és némi zsiradékot), tehát fontos, hogy a foltját hideg vízbe mártott kendővel itasd fel a kárpitról és a műanyag felületekről.  A meleg víztől a fehérje megköt. Érdemes többször is végigmenni a felületen, hogy ne legyen másnapra savanyú szag a kocsiban: a tej a napon átmelegedő utastérben gyorsan megalvad.
Gyümölcsjoghurt, fagylalt, jégkrém: ezekben van fehérje, zsiradék és ételszínezék is, tehát fontos, hogy mielőbb feltakarítsd a kárpitról a nagyját egy kés fokával (vagy egy életlen késsel, vékony peremű fémkanállal). Utána használd az öko tisztítószeredet hidegen a zsíroldáshoz, és hideg vízzel öblítsd át, majd papírtörlővel vagy száraz mikroszálas törlőkendővel itasd fel a vizet.
Csipsz, keksz, pattogatott kukorica, süti maradványait először a porszívóval szedd össze, majd a foltokat szórd be kukoricakeményítővel, ami magába szívja a zsiradékot. Hagyd rajta egy fél órát, aztán óvatosan söpörd össze egy körömkefével, és porszívózd ki. Ha még mindig látsz foltot, vesd be az öko tisztítószeredet.
A világos színű banán száradás = oxidálódás közben csúnya sötétbarna foltot hagy a kárpiton, azonnal fel kell takarítani folyékony tisztítószerbe mártott kendővel és utána hideg vizes öblítéssel, papír törlőkendős szárítással.
A gyerekülést érdemes kivenni az autóból, és aprólékosan végigmenni rajta a folyékony öko tisztítószerrel, hideg vízzel, száraz papír törlőkendővel. Meg is lehet napoztatni: az UV-sugarak antibakteriális hatásúak, bár némileg fakítják a szövetet. A fejtámlák is megérdemelnek egy zsíroldó tisztítást.
Az első ülések hátulja a gyerekcsizmáktól sáros, koszos lehet. A sáros foltokat enyhén sós vízbe mártott kendővel érdemes áttupfolni, majd tiszta vizessel öblíteni, száraz kendővel felitatni.
Ha már teljesen száraz az üléskárpit, hintsd be vékonyan szódabikarbónával, hagyd azt rajta egy órát, majd porszívózd össze: így tüntetheted el az áporodott bakancs- és ázottkutya-szagot a kocsiból. 
Ha marad az öko tisztítószeredből, ne ijedj meg, ha másnapra azt látod, hogy némileg zselés állagú lett, mert ez a besűrűsödés normális. Rázd fel, és megint használhatod.

Pexels

4. Láss ki az ablakon
Az éles napsütésben látszik igazán, milyen koszos belülről az ablak. Egy üres műanyag flakonba tölts 2 deciliter desztillált vizet, ami nem hagy nyomot az üvegen, tegyél hozzá egy evőkanál 10 százalékos ecetet, rázd össze és kész az ablaktisztító. Ebből önts egy tiszta mikroszálas kendőre, és töröld át vele az üveget belülről. Nem javaslom, hogy az utastérben permetezős flakont használj, mert többet fogsz belélegezni az ecetes vízből, mint amennyi az üvegre kerül. 
Ha már ablak: ne felejtsd el az ajtók alján a vízkieresztő nyílást megtisztítani, mert eldugulhat a téli szmötyitől, amit az eső és hólé bemosott az ablak gumiszigetelése mellett -- ha nem tisztítod rendszeresen, előfordulhat, hogy egyszer csak azt hallod, hogy nyitás-csukás közben lötyög a víz az ajtóban.

Pixabay

5. Ragyogjon a műanyag
Az erős felülettisztító vegyszerekkel az a baj, hogy marad belőlük a műszerfalon, aztán amikor azt megsüti a nap, a hő és az UV-sugarak hatására elkezd a kemikália bomlani, párologni, és mi azt belélegezzük. Ezért az ilyen vegyszerek helyett tisztítsd kíméletes anyagokkal az autó műanyagfelületeit. Először egy ecetes-vizes kendővel távolítsd el a port és a zsíros szennyeződéseket, ujjlenyomatokat. Utána jön a fényesítés: egy nedves kendőre önts pár csepp paraffinolajat, és töröld át vele a műanyagot. Utána egy száraz kendővel töröld át még egyszer, és kész. (Az internetes videókban ajánlják még az olíva- és a babaolajat, ki lehet próbálni ezeket a növényi eredetű olajokat is, ha gondolod.)
SOHA ne kend át az olajjal a kormányt, a sebváltót és a pedálokat, mert csúszósak lesznek, ami életveszélyes lehet vezetés közben. Az üvegfelületeket se kend be olajjal.
 

"Ha Amszterdamban újépítésű lakást akarsz venni, akkor ott is kell laknod", ez az üzenete annak a törvénytervezetnek, amellyel szeretnék kizárni a lakásbizniszből azokat, akik csupán kiadási célra vásárolják meg az új lakásokat. Ezzel is mérsékelni szeretnék a holland fővárosban is egyre magasabb albérletárakat. 

Chait Goli / Pexels

A törvénytervezet a szakértők szerint simán át fog menni, de számos részlete még nem végleges: például hogy a tulajdonosnak mennyi ideig kell az új lakásban élnie. Az viszont biztos, hogy Amszterdamban ezzel a törvénnyel azt a réteget juttatnák lakhatási lehetőséghez, amelyik mindinkább kiszorul a megfizethető lakáspiacról: a középosztályt, olvasható az amerikai Citylab urbanisztikai folyóiratban.

Ez a réteg mindenki számára ismerős okok miatt van bajban. Hollandiában meglehetősen magas, 67 százalék a saját tulajdonú ingatlanban élők száma az össznépességből (2014-es adat). A középosztálybeliek régebben képesek voltak lakást vásárolni maguknak, ám kiszorították őket az árak felhajtásával azok az ingatlanbefektetők, akik a megszerzett lakásokat albérletként adják ki. Ezek a középosztálybeliek a mostani árakon már nem tudnak lakást venni, úgyhogy beragadnak az albérletekbe. 

Az új törvény nem akadályozza meg az olyan ingatlanberuházásokat, amelyek során eleve bérlakás céljára épülnek társasházak, csak ezeket a jövőben előre be kell jelenteni és erre a célra engedélyeztetni. Amszterdamban már 2017-ben elkezdődött a lakáspiac újraszabályozása azzal a tervezettel, amely lefektette, hogy az újépítésű lakások 40 százalékának valamilyen mértékben önkormányzati tulajdonúnak kelle lennie, másik 40 százaléknak pedig elérhetőnek a középosztály számára (a 38-60 ezer eurós éves jövedelemmel rendelkezőket tekintik ennek).

Az amszterdami önkormányzat azzal is segíti a középosztálybelieket, hogy maximalizálta a számukra kínált lakások árát 175-297 ezer euró között (elhelyezkedéstől és alapterülettől függően). A maximumár kellően magas ahhoz, hogy ne blokkolja a lakásépítési kedvet, hiszen jelenleg egy átlagos holland lakás ára 300 ezer euró körül van.

Az új törvénytervezet elfogadható mind a lakásbérlők, mind az ingatlantulajdonosok számára, de utóbbi még komolyabb szigorításra is számíthat. Jelenleg ugyanis Amszterdamban 10-20 százalék között van az illegálisan kiadott lakások aránya. Ezeket vagy tartósan vagy pár napos bérletre adják ki (utóbbi esetben turistáknak). A kormány bejelentette, hogy az eddigi 20 ezer eurós, elvétve alkalmazott büntetést több mint négyszeresére, 83 ezer euróra emelik, hogy elriasszák az illegális albérletezéstől az ingatlantulajdonosokat.

Pixabay

Európa-szerte egyre erősebb azok hangja, akik szerint szorosabban kéne szabályozni az ingatlanpiacot a befektetőkkel szemben. Barcelonában például 2007-ben kezdődött az ingatlanválság, számos lakás tulajdona visszaszállt a hitelező bankokra. Ezek viszont nem foglalkoztak sem a felújítással, sem albérlők keresésével, hanem hagyták üresen állni az ingatlanokat (helyenként komplett társasházakat) arra várva, hogy az árak emelkedésével majd magasabb áron újraértékesíthessék vagy például szállodává alakíthassák azokat. Csakhogy az elképzelés nem jött be, az egyre lerobbantabb lakásokat kábítószerkereskedők foglalták el.

A katalán fővárosban mostantól horror nagyságú büntetéseket rónak ki azokra az ingatlantulajdonosokra, akik nem adják ki a tulajdonukban lévő lakásokat -- legfeljebb két évig állhat üresen bármely ingatlan. A jelző tényleg stimmel: Ada Colau polgármester 2019 márciusában 2,8 millió eurós bírságot szabott ki két befektetési alapra, amelyek Barcelona központjában egy-egy társasházat birtokolnak, és azokban üresen állnak a lakások. A bírság mértéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett. De a  barcelonai városvezetés nemcsak büntet, hanem segít is: 2019 márciusára 429, korábban üresen álló ingatlant alakítottak önkormányzati bérlakássá.