Képzeljük el, hogy az épületeket beborító üvegfelületek és ablakok mind-mind energiát termelnek. Ezzel az épületek maguk fedezhetik a bennük lévő lakások és irodák energiaszükségletét, tisztán, és függetlenül az elektromos hálózattól. Sci-finek hangzik, de egyre közelebb kerülünk hozzá. A legújabb fejlesztés a nanorészecskékkel működő szendvicsszerkezetű átlátszó napelem. Legfőbb előnye, hogy ezzel bármely ablak energiatermelő napelemmé válik, miközben megőrzi átlátszóságát. Ránézésre meg sem tudjuk különböztetni az olyan ablaküvegtől, amelyet enyhén színeztek vagy tükröződésgátló réteggel vontak be. 

KÉP: UbiQD

Az amerikai UbiQD cég által kifejlesztett technológia szerint két üveglapot olyan polimergyantával ragasztanak össze, amelybe 1,7 százaléknyi kvantumrészecskét kevertek. Ezek a nanoméretű részecskék olyan aprók, hogy 100 ezer darab egymás mellé téve éri át egy kézkörmünket. A parányi félvezetőkként működő kvantumrészecskék magja réz-indium-szulfid, cinkszulfid burokban. Különleges tulajdonságuk a hangolható fotolumineszcencia: amikor napsugarak érik ezeket a részecskéket, azok fotonokat bocsátanak ki, amelyek az üvegtábla mentén az ablak kerete felé indulnak. Az ablakkeretbe rejtett napelemek a fotonokat elektromos árammá alakítják. A rejtett napelemeknek köszönhetően akár régi, műemlék jellegű épületek energetikai korszerűsítése is lehetővé válna, hiszen nem kell napelem-táblákat vagy szerelvénydobozokat felszerelni az épületre.

KÉP: UbiQD

Jelenleg 1 négyzetméteres táblákkal folynak a kísérletek. Az UbiQD átlátszó napelemének hatékonysága 3,6%, vagyis a napsugarak 3,6 százalékát alakítja elektromos energiává. A hagyományos, szilíciumalapú napelemek hatékonysága 15-20 százalék közötti. Az UbiQD átlátszó napeleme polimer/organikus (szénalapú): kevésbé érzékeny a beesési szögre, olcsó a gyártása, nagy felületeket is be lehet vele vonni. 

KÉP: UbiQD

Az újfajta napelemek színe elsődlegesen barnás, de lehet szürkés vagy szürkéskék is. A színezettség árnyalata igény szerint módosítható: minél sötétebb az üvegtáblák színezése, annál több fényt nyelnek el, és annál nagyobb a nanorészecskés napelem hatékonysága. Jelenleg az Egyesült Államokban és Hollandiában folynak kísérletek az új átlátszó napelemmel.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Jelenleg egy magyar polgár karbonlábnyoma éves szinten 5,73 tonna. Ahhoz, hogy megelőzzük a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal való növekedését, ami klímakatasztrófát okozna, az éves karbonlábnyomot fejenként 2 tonna alá kellene csökkenteni 2050-re világszerte. Tehát közel három tonna szén-dioxid-kibocsást kellene lefaragnunk az életmódunkból.

A  Covid-járvány miatt sokan váltottak házhoz szállított étel rendelésére, esetleg nem is tudva, hogy milyen alattomos környezetpusztító hatása van a műanyag ételcsomagolásnak, a szatyrot és a PET-palackot is beleértve. 

Unsplash

1 kg műanyaghoz 2 kg kőolaj szükséges (az alapanyaghoz + a gyártáshoz). 

1 kg olaj elégetésével 3 kg szén-dioxid keletkezik. Vagyis 1 kg műanyag gyártása során 6 kg CO2 keletkezik. 

1 vékony műanyag szatyor kb. 5,5 gramm, egy ételes doboz legalább 20 gramm (fedéllel együtt). Vagyis 1 kg műanyagból kijön 182 db szatyor vagy 50 db ételdoboz. 

A 182 db szatyor gyártása 33 gramm CO2-, az 50 db ételdoboz gyártása 120 gramm CO2-kibocsátást okoz.

Ha a home office-ban minden munkanapon házhoz rendeled az ételt, akkor egy évben nagyjából 250 munkanappal és rendeléssel számolva 8,25 kg CO2 (szatyrok) + 30 kg CO2 (ételdoboz) = 38,25 kg CO2-szennyezés.

Ez egyetlen tétel az életedben, sőt, ez pusztán a csomagolás, nincs benne az étel házhoz szállításához szükséges üzemanyag elégetése során a levegőbe kerülő szén-dioxid (és más károsanyag). 

És akkor nem beszéltünk arról, hogy a szatyor és ételdoboz használat után hulladék lesz, s mivel étellel szennyezett, nem is újrahasznosítható. Legnagyobb valószínűséggel elégetik egy hulladékhasznosító erőműben, rosszabb esetben egy szemétlerakó telepre kerül, és akár 200-1000 évbe is beletelik a lebomlása. Akkor sem bomlik le biológiai értelemben, hanem csak szétesik apró darabokra, és így szennyezi tovább a környezetet. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Annyira gyakran használjuk, hogy észre sem vesszük, pedig most különös fontossággal bír: a Covid-járvány idején megnő a fertőtlenítés igénye, és olyan felület kell, amely megfelel erre. A konyhai pultra tesszük ki a bevásárlásból hazahozott élelmiszereket, egyéb termékeket, ezen készül az étel, itt hűl a tea, a home office-ban egész nap használjuk. Ebből adódóan gyakran, legalább naponta egyszer fertőtleníteni is kellene. Bizonyos munkapultok nagyon dekoratívak, mások gyártása zöld, illetve vannak a praktikusak. De járvány idején melyik lesz a befutó?

Unsplash

GRÁNIT/MÉSZKŐ
A természetes kőzetből készült munkapult sokak szerint gyönyörű, ám drága, nehéz, valamint nem túl zöld a gyártás és szállítás miatt. Ráadásul a felülete tele lehet mikroszkopikus méretű résekkel és hasadékokkal, amelyekben sok-sok baktérium és vírus tenyészhet. A gránit felületét időről-időre kezelni kell, hogy szigetelve legyen. A felület tisztítására csak enyhe szereket lehet használni, vagyis a koronavírus elleni takarításhoz ajánlott tisztítószerek nem jöhetnek szóba. Esetleg lehet 50 százalékban vízzel hígított alkoholt használni, de annak manapság egekben van az ára a patikában. 

Unsplash

CORIAN (AKRIL)
Rendkívül ellenálló, szilárd anyag, amely 2/3 rész természetes ásványból és 1/3 rész műgyantából van. Vízálló felülete nem porózus, nem tudnak a mikrobák megtelepedni rajta. Nem mérgező, csekély mennyiségben enged ki illékony vegyületeket (VOC), könnyen felújítható egy polírozással. Vegyi anyagokkal szemben ellenálló, tehát nem kell aggódni fertőtlenítés közben. Viszont elég drága.

Pexels

TÖMÖRFA
Ide tartozik a tömörfa-funér felülettel rendelkező kompozit is. A természetes és natúr fafelület önmagában antimikrobiális felület, ám a koronavírus nem baktérium, másképp kell ellene védekezni. Érdemes lehet a hajdani mészárosok fertőtlenítési módszerét elővenni, ez pedig: nedvesítsük be a (vágódeszkát) munkalapot tiszta vagy enyhén mosogatószeres vízzel, majd szórjuk be sóval. A só ugyanis az ozmózis révén elpusztítja a mikrobákat. Viszont ha viaszolva vagy lakkozva van a munkapult, azt tönkretehetik az erős fertőtlenítőszerek. Hiába gazdaságos és zöld választás a fa munkapult (pláne fenntartható forrásból), járvány idején nem biztos, hogy a legelőnyösebb választás. 

Unsplash

ROZSDAMENTES ACÉL
Sokaknak tetszik az indusztriális jellege. Legfőbb tulajdonsága a higiénia, nyilván éttermekben, üzemi konyhákban is ezért használják. Gyorsan és egyszerűen tisztítható, de minél többször pucoljuk, annál karcosabb lesz, valamint nehéz foltmentesen tartani. És olcsónak sem nevezhető, valamint a gyártása miatt különösebben zöldnek sem.

Unsplash

BETON
Ezt bátrabbak házilag is megcsinálják, illetve akár 70 százaléka is újrahasznosított anyag lehet, vagyis összességében akár olcsónak és így zöldnek is mondhatjuk. De a felülete megrepedezhet, és ez melegágya lehet a vírusoknak. Ezért érdemes a munkalapot hozzáértőkkel csináltatni, és a vízhatlanítás érdekében vagy rendszeresen viaszolni, vagy pedig két rétegben lelakkozni. A lakk viszont érzékeny lehet a nagyon erős tisztítószerekre, úgyhogy nem biztos, hogy járvány idején praktikus.

Pexels

LAMINÁLT
Legfőbb előnye az olcsósága és az óriási mintaválaszték. Préselt faforgács-lapra felvitt impregnált papíralapú dekorlemezből készül, ebből adódóan viszonylag tartós. Ugyanezért viszont nem bírja a közvetlen hőt, vagyis gőztisztítóval ne akarj laminált lapot fertőtleníteni. Gyártása közepesen környezetterhelőnek mondható, gyártótól függ, mennyire, és az átlagos laminált lapot nem lehet újrahasznosítani. Viszont járvány idején megéri ezt választani, mert legalább nem kell kímélni.

Unsplash

KERÁMIA
Viszonylag új a konyhai munkapultok területén, ugyanolyan anyagból készül, mint a szaniterek. Karcálló, tartós, 18-60 mm vastagságban kapható. Mivel pórusmentes anyag, nem szívja magába a vizet vagy a zsíros folyadékokat, ezért könnyen és hatékonyan tisztítható. Ellenáll a vegyszereknek, higiénikus. Teljes mértékben újrahasznosítható, nem terheli a környezetet. Ám meglehetősen drága.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Valami olyan jelölés kellene a különféle fogkefékre, mint a hűtőszekrényekre, hogy lássuk, melyik mennyire terheli meg a környezetet. Erre azért volna szükség, mert a manuális fogkefékből évente több milliárd darab készül, majd pár hónapos használat után mennek is a kukába. Az elektromos fogkefe pedig a működéséhez szükséges áram és a gyártása során felhasznált alapanyagok miatt nem környezetbarát - tegyük hozzá, az extrém drágán cserélhető fejek miatt nem is pénztárcabarát. Viszont olyan reklámkampánnyal támogatják meg világszerte, hogy elhisszük, ez az igazi.

Unsplash

A dublini Trinity College és a University College London Eastman fogászati intézetének kutatói nem hitték el, hanem megvizsgálták a kérdést. A világon elsőként összehasonlítottak négyféle fogkefét, hogy a teljes életciklusuk (gyártás, használat, hulladékfeldolgozás) elemzése alapján kiderüljön, melyik a legzöldebb. Egész pontosan azt vizsgálták, melyiknek legkisebb a szén-dioxid-lábnyoma (azaz melyik gyártása során került a legkevesebb üvegházhatású gáz a levegőbe), illetve melyiknek a legkisebb a betegségterhe (a DALY-szám azt jelenti, hány a gyártás következtében hány olyan évet veszítünk el, amelyet máskülönben egészségben tölthettünk volna el).

A kutatás során elektromos fogkefét, hagyományos műanyag fogkefét, cserélhető fejű újrahasznosított műanyag fogkefét és bambuszfogkefét teszteltek. Az elektromos fogkefe 10 órányi DALY-veszteséget okoz, ami 5-ször annyi, mint amennyi a hagyományos fogkefe gyártásával jár. (Az ugyanis műanyagból van, amit pedig kőolajból állítanak elő.)

A teljes életciklus elemzés alapján a cserélhető fejes fogkefe és a bambuszfogkefe minden szempontból zöldebb, mint az előbbiek. Legzöldebb mégis a cserélhető fejes, ha újrahasznosított műanyagból készül. A kutatók azt javasolják, hogy a fogkefékre is legyen olyan begyűjtési rendszer, mint amilyen az elemekre van, hogy egyszerűbb és célzottabb legyen a begyűjtésük és újrahasznosításuk.

Unsplash

S hogy miért nem a bambuszfogkefe lett a legzöldebb? Hát mert ugyan szerves anyagból készült, tehát használat után képes teljes mértékben lebomlani, nem lesz belőle hulladék, de a kutatók szerint az nem zöld, ahogy a fogkefének való bambuszt termesztik. Ezeken a földterületeken inkább helyre kellene állítani az eredeti erdőket, természeti környezetet, amivel segíteni lehet a természeti sokféleség (biodiverzitás) megmentését, illetve a légkörben lévő szén-dioxid megkötését. 

Ami pedig a nagy vitát illeti, hogy az elektromos fogkefe vagy a manuális fogkefe hatékonyabb-e, "nem támasztja alá túl sok bizonyíték az elektromos fogkefék hatékonyságát, hacsak valamilyen okból valaki képtelen hagyományos fogkefével megtisztítani a fogait", mondta Drett Duane kutatásvezető, a Trinity College professzora. "A költségek és az egészségre gyakorolt hatás mellett mind a gyártóknak, mind az egészségügyi szakembereknek, törvényalkotóknak és fogyasztóknak is figyelembe kellene venniük a környezeti fenntarthatóságot, amikor használatra javasolnak egy-egy terméket. A kormányzati és iparági vezetőknek pedig azt kellene megfontolniuk, miképpen tudnák támogatni az újrahasznosítási programokat", tette hozzá. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Sokszor csak azért dobjuk ki a tojást, mert nem tudjuk megállapítani, hogy ehető-e még. Ez pazarlás. Több módszer létezik a tojás tesztelésére, vegyük át a legegyszerűbbeket!

Pexels

1. Nézd meg a dobozon a dátumot
A csomagolás dátumát rá szokták nyomtatni a márkázott tojásosdobozra. Ezt követően kb. 3-4 hétig jó a tojás. Ha viszont lédig vetted a tojást (tehát magad válogattad össze egy dobozba), akkor érdemes ráírni a dobozra a dátumot. Pusztán azért, mert lejárt a dátuma, még nem feltétlenül rossz a tojás: ha felütöd, és nem záp, akkor még felhasználható alapos hőkezelés (sütés vagy főzés) után.

2. Szagold meg a tojást
A záptojás szaga eltéveszthetetlen. Már a héján keresztül is lehet érezni a kénes szagot, de ha bizonytalan vagy, törd fel a gyanús tojást. Ha nem töröd fel, mert megfőznéd, akkor hámozás után szagold meg, az is árulkodó. Amennyiben egy ételhez több tojásra van szükséged, mindenképpen egyesével törd fel őket egy külön edényben, és csak azután öntsd össze őket, hogy mindegyikről megbizonyosodtál.

3. Nézd meg a tojást
Ha fehéres foltokat látsz a tojás héján, az penész lehet. Ha kívülről nyálkás vagy repedt a tojás, akkor baktériumfertőzésre kell gyanakodni. Amennyiben a külön tálba való beleütéskor a tojás sárgájában vagy fehérjében pink, kék, zöld vagy fekete elszíneződést látsz, az baktériumfertőzésre utal, az ilyen tojást ne edd meg! Ha pusztán csak kissé folyósabb a szokásosnál a tojás, az utalhat arra, hogy nem friss, de ettől még alapos hőkezeléssel (sütéssel, főzéssel) felhasználható.

4. Úsztasd meg egy pohár vízben
Óvatosan dobd egy pohár vízbe a tojást, és nézd meg, lesüllyed-e a pohár aljára, vagy lebeg a víz felszínén. Ha lesüllyed, akkor friss, ha lebeg, akkor már gázok képződtek a héj alatt, vagyis régebbi tojás lehet. De pusztán ettől még nem feltétlenül záp, vagyis ha felütöd, és nem büdös, nem látsz rajta foltokat, akkor alapos hőkezelés (sütés, főzés) után valószínűleg fogyasztható.

Hol tartsd a tojást?
A hűtőben ne a folyton nyitogatott ajtó tojástartó rekeszébe tedd a tojást, hanem a tojásos dobozzal együtt a legalsó, zöldséges rekeszbe, mert ott egyenletesen hűvös a hőmérséklet. A tojás biztonságos eltartásához kb. 4 Celsius-fok kell, ilyen hőmérséklet alatt megáll a szalmonella baktérium szaporodása. A tojáshéj természetes védővonal, ezért a hűtőbe tett tojást nem kell megmosni (ezért is érdemes a dobozban hagyni), de közvetlenül felhasználás előtt alaposan meg kell mosni. És érdemes kezet is mosni, miután feltörted a nyers tojást.

Infóforrás: Healthline

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A média sokkal gyakrabban ad hírt végveszélybe került állatfajokról, mint hasonló vagy rosszabb helyzetű növényfajokról. Egy friss kutatás szerint az Egyesült Államok és Kanada területén az európai telepesek érkezése óta legalább 65 növényfaj kihalt -- ez kétszerese az eddigi becsléseknek és tudományos felméréseknek. Egyrészt mindenki azt hiszi, hogy a növények "jobban bírják a gyűrődést", mint az állatok, másrészt amikor ez a téma kerül szóba, elsőre biztos mindenkinek az Amazonas vidékén zajló erdőirtás és növénypusztulás jut az eszébe. 

A 4-7 méteresre megnövő, illatos virágú Franklin-fa
egyetlen folyóvölgyben volt honos Georgia államban, de ott utoljára 1803-ban találtak élő példányt. Kipusztulását erdőtűz, áradás,
túlbuzgó növénygyűjtők és a gyapotültetvényekről átterjedő gombabetegségek okozták. A fajnak körülbelül ezer példánya élhet világszerte arborétumokban, magánkertekben és temetőkben.
Csak épp az eredeti élőhelyén nem. KÉP: Wikipedia

Tudományos kutatások 600-ra teszik az elmúlt 250 évben világszerte kihalt növényfajok számát, de a fentiek fényében a valóságos helyzet sokkal rosszabb lehet. Erre jutott az a 16 amerikai természetvédelmi és biológus szakember, akik a témában végzett kutatásukat most publikálták a Conservation Biology szaklapban. A most észlelt 65 kipusztult növényfaj 64 százaléka egyetlen élőhelyen élt. A növényfajok közül 19 Kaliforniából tűnt el, 9 Texasból, 4-4 Floridából és Új-Mexikóból, míg 1 Kanadából. Ezek közül 7-ről nem is tudták, hogy már eltűnt a természetből, csak akkor derült ez ki, amikor az élőhelyén nem találtak egyetlen példányt sem. Sőt, a példányaiknak otthont adó botanikuskertek sem tudták, hogy náluk található az "utolsó mohikán".

A kihalások helyei is meglepőek, nyilatkozta Wesley Knapp kutatásvezető, az Észak-Karolina állami Természeti Örökség Program ökológus-botanikus munkatársa a Treehugger környezetvédelmi portálnak. "Ellentmond a józan észnek, hogy több növényfaj tűnt el New England államból, mint Floridából. Számos faj még azelőtt pusztulhatott ki, hogysem a tudomány azonosította volna őket. New England ugyanis egyedi természeti jellemzőkkel bír, de botanikai szempontból közel sem olyan sokszínű, mint Florida, amely globálisan is biodiverzitási centrumnak számít több száz őshonos növénykülönlegességgel.

A kutatók nemzetközi összefogást sürgetnek. Először azokat a növényfajokat kellene feltérképezni, amelyek egyetlen területen honosak. Utána szükséges volna ellenőrizni a már védettnek nyilvánított területeket, hogy vajon minden egyes növényfajról tudunk-e. Harmadszor pedig hasznos volna, ha a természetvédelmi szakemberek szűkebbre vennék a fókuszukat: a kisebb élőhelyek megőrzése létfontosságú a fajok kipusztulásának megelőzéséhez.

Mivel a növények képezik az élővilág alapját, a fajok kipusztulásának felmérése, dokumentálása segíthet abban, hogy pontosabban meghatározzuk a kockázati és a megelőzési tényezőket. Egy kutatás szerint az elmúlt 250 évben a növényfajok kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint ha az természetes módon, az ember jelenléte és hatása nélkül történne. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Európában az antibiotikummentes takarmányok jelentős részében is kimutatható antibiotikum: a minták 44 százalékában a 0,125mg/kg határérték feletti értéket mértek, a tápok 15 százalékában pedig 1 mg/kg antibiotikumszennyezést, állapította meg az élelmiszerbiztonsági, környezeti és foglalkozásegészségügyi francia nemzeti hatóság (ANSES). Kutatásuk eredményét az Amerikai Kémiai Társaság (Americal Chemical Society, ACS) mezőgazdasági- és élelmiszerkémiai folyóiratában (Journal of Agricultural and Food Chemistry) publikálták.

Unsplash

Az antibiotikumszennyeződés történhet a gyártás során, amikor az antibiotikumos és mentes takarmányok valamilyen okból összekeverednek a gyártósoron, de bekövetkezhet ez a szállítás, tárolás és felhasználás során is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint egyes országokban az antibiotikumok akár 80 százalékát is az állattenyésztési szektor használja fel, elsősorban az egészséges állatok növekedésének serkentésére. Ám a helytelen antibiotikum-használat fokozhatja az antibiotikum-rezisztencia kockázatát. Ez azt jelenti, hogy a fertőző baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszerekre.

Antibiotikumok nélkül, biomódszerekkel is lehet állatokat nevelni, de sokkal költségesebb, időigényesebb, olykor kockázatosabb is. A friss tanulmány viszont azt sejteti, hogy sok esetben illúzió lehet az antibiotikum-mentesség, mert a tápok szennyeződhetnek. A francia kutatók 192 tápmintát elemeztek, amelyek antibiotikummentesnek tartott nyúl-, sertés- és baromfifarmokról származtak. A mintákban 11 antibiotikum nyomát kutatták, mint például a széles spektrumú baktériumölő hatású amoxicillin vagy a húgyúti fertőzések kezelésére szolgáló trimethoprim. 

Mint a tanulmányból származó ábra is mutatja, az antibiotikummentesnek tartott nyúltáp-minták 60 százaléka tartalmazott a határértéknél több antibiotikumot, a sertéstáp-minták közel 20 százaléka, a baromfitáp-minták nagyjából 15 százaléka.

Jóllehet a gyógyszerek csak alacsony mértékben voltak kimutathatók, az mégsem nulla. Fennáll a kockázata, hogy az úgynevezett szubterápiás antibiotikum használat, vagyis amikor a gyógyításhoz szükséges mennyiségnél kevesebb gyógyszert használnak (például megelőzési céllal) esetleg szintén okozhat antibiotikum-rezisztenciát egyes baktériumoknál, és azok továbbjutnak a természetbe, illetve az emberbe, írja a tanulmányt szemléző Amerikai Tudományos és Egészségügyi Tanács (American Council on Science and Health), amely körültekintőbb alkalmazást ajánl az állattenyésztőknek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Bármely adott pillanatban a világ népességének legalább fele farmert visel becslések szerint. Sajnos nagyon sokan akár már két felvétel után dobják is a mosógépbe. Pedig ezzel óriási környezetszennyezést okoznak a Torontói Egyetem kutatói szerint, akiknek kutatási beszámolója a Environmental Science and Technology Letters folyóiratban jelent meg. Hiába természetes (pamutvászon) anyagból készül a farmer, a mosás hatására akkor is ereszt magából mikroszkopikus méretű száltöredékeket, és nem is keveset: mosásonként akár 56 ezer (!) szálacskát. 

Pexels

Eddig azt hittük, csak a műszálas (poliészter, nejlon stb.) anyagok mosása problémás, hiszen azokból is rengeteg mikroszálacska kerül a szennyvízbe, s onnan az élővizekbe: a vízi élőlények tápláléknak hiszik, elfogyasztják ezeket, és vagy elpusztulnak emiatt, vagy pedig a tápláléklánc tetején mi esszük meg őket, és ezzel a mi szervezetünkben végzi a mikroműanyag. A mikroszálacskák olyan aprók, hogy a szennyvíztisztító üzemek a 83-99 százalékukat képesek csak kiszűrni a vízből. De milliárdnyi farmer esetében akár 1-2 százalék is tetemes mennyiség. Sajnos a természetes, cellulózalapú ruhákból származó szálacskák is terhelik a környezetet.

A Torontói Egyetem munkatársai üledékmintákat vettek a sarkvidéki mélytengerekből, a Nagy-Tavakból és a Toronto környéki kisebb tavakból. A kiszárított üledékmintákban kilogramonként nagyjából 1960, 780 és 2490 szálacskát találtak, tehát az agglomerációs övezetben volt a legtöbb, majd közvetlenül utána az érintetlennek hitt sarkvidéki mélytengeri üledékben!

Így néz ki egy farmer mikroszálacska.
KÉP: Samantha Athey, University of Toronto

E mikroszálak 22-50 százaléka cellulózeredetű volt, s abból is 41-57 százalék indigóval színezett farmeranyag. Vagyis átlagosan az üledékben talált szálacskák 20 százaléka származik farmeranyagból. A kutatók mosási próbákat is végeztek többféle farmerruházattal. A trendi koptatott-szaggatott farmer ugyanannyi szálacskát engedett magából, mint a hagyományos darabok. Csak a Toronto környéki két szennyvíztisztító üzemből naponta egymilliárd szálacska kerülhet az Ontario-tóba, mert a kanadaiak fele majdnem mindennap farmert visel, és az átlagos kanadai két felvétel után ki is mossa a farmerjét, olvasható a Wired cikkében. 

A sarkvidéki vizekben észlelt szálacskákat a természetes tengeri áramlások gyűjtik össze a világ minden tájáról, és szállítják északra. "Ez azért okoz problémát, mert a sarkvidéken növényzet híján nagyon kevés anyag kerül a vízbe és válik lesüllyedve, felhalmozódva üledékké. Mivel kevés az üledék, a tengerfenéki élőlények nem lehetnek válogatósak a táplálékszerzés során" mondta Miriam Diamond kutató a Wirednek.

Ám pusztán azért, mert a farmer növényi eredetű természetes szálakból készül, nem pedig kőolaj-eredetűekből, mint a műszálas textilek, még nem jelenti, hogy ártalmatlan a mélytengeri élőlények szervezetébe jutva. "Elég sok vegyszermaradványt tartalmaznak, amelyek egy része a gyártás során szívódott bele a szálakba, más vegyületek pedig a környezetből", tette hozzá Samantha Athey, a kutatás  társszerzője. 

Unsplash

Ahhoz, hogy ne szennyezzük az élővizeket farmerszálacskákkal is, nem volna szabad túl sokat mosni a farmerjainkat. A farmermosás alapjairól már korábban is írtam. Az organikus alapanyagokból dolgozó Nudie Jeans Co például azt javasolja, hogy a szennyeződéseket bőven elég egy nedves ronggyal letörölni a farmerről, nem kell azonnal kimosni. (Zárójelben: ők a termék élethosszáig ingyenesen javítják a farmert, amivel csak 2019-ben megjavítottak 63 281 farmert, továbbá begyűjtöttek foltozási alapanyagnak 11 573 darabot, ezzel megmentettek 50 ezer kilogramm farmer ruhaneműt a kidobástól, illetve megtakarítottak 443 millió liter vizet, amelyet nem pazaroltak el a gyártási folyamatban.) A "raw", azaz vegyszeres vagy előmosásos koptatás nélküli, és ezért környezetbarát farmerjairól híres Tellason azt javasolja, hogy lehetőleg mosószer nélkül (vagy csak minimális mosószerrel) és hideg vízben mossuk a farmert. A Hiut Denim szerint pedig elég félévente mosni, és aki ilyen bátor, felvételt nyer a különleges klubjukba is, amelynek neve nem más, mint No Wash Club.

És hasznos lenne, ha minden mosógépnek szabványtartozéka volna egy plusz szűrő a mikroszálak kiszűréséhez.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Eleinte még hagyták a kert végében rozsdásodni, esetleg a kibelezett kasztniba virágokat ültettek. Kedves gondolat, mégis hervasztó.

Pinterest

Vagy grillsütővé alakították, de hát ez sem túl vidám látvány.

Pinterest

A rejtett világításhoz használt motorházfedél is a szo-szo kategóriába tartozik.

Flickr

Aztán valaki az amerikai Georgia államban egy 1967-es Bogarat pick-uppá alakított, és 6000 dollárért feltette a Craigslistre.

Yahoo News

2019-ben Brent Walter designer megalkotta a Volkspod névre keresztelt minirobogókat két sárhányóból, amelyeket eredeti VW-színekre dukkózott. Ez már határozottan a "kellene" kategória.

Diply

2020-ban a kaliforniai Scott Tupper és édesapja elkészítette egy 1959-es Bogár 40 százalékkal felhúzott, szinte teherautó méretű változatát. Először 50 százalékkal nagyobbat szerettek volna, de azt nem engedélyezte a közlekedési hatóság. Beszkenneltek minden alkatrészt, egyenként felnagyították, legyártották és összeszerelték. A motorja sem kicsi: 5.7 literes, nyolchengeres.

Rushlane

És itt a legújabb csoda, egy gyönyörű olívazöld Bogár és kistesója, a sárhányóból alkotott gokart. A mexikói Aldekas Studio formatervezői egy 1930-as Bogár alkatrészeit használták fel az újrahasznosításhoz. Az új járművet Bugkart Wasowskinak nevezték el. 

This is Colossal

A járművekről több képet a fenti illusztrációk alatti linkekre kattintva lehet látni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

65 éven felülieket vizsgálva arra jutottak a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem kutatói, hogy kerékpározással hatékonyabban őrizhető meg a fiatalság, mint futással. A kutatást Daniel Aslan és Justus Ortega kineziológusok végezték, utóbbi professzor hat évvel ezelőtt vált világhírűvé. Akkor megállapította, hogy azoknál, akik rendszeresen futnak, kevésbé észlelhető az időskorral általában együtt járó fizikai gyengülés a gyaloglásban. 

A friss kutatásban ezt az eredményt sikerült megfejelni. Olyan 65 éven felülieket vizsgáltak, akik fittségük megőrzése érdekében vagy gyalogolnak, vagy kerékpároznak. Kiderült, hogy a rendszeresen kerékpározó időseknél kevésbé mutatható ki a gyaloglási képesség életkorhoz köthető csökkenése, mint azoknál, akik pusztán távgyaloglással próbálják megőrizni egészségüket. Az idősebb kerékpárosok 9-17 százalékkal hatékonyabban gyalogolnak, mint azok, akik nem kerékpároznak.

Ezt az urat már 1910-ben is fitten tartotta a kerékpározás. KÉP: Fortepan

"Azt találtuk, hogy azoknak az időseknek, akik rendszeresen végeznek magas intenzitású aerobik tevékenységet, mint a kerékpározás, kevesebb energiabefektetéssel képesek gyalogolni -- mondta Ortega. -- Nem túlzás azt mondani, hogy energiabefektetésük megegyezik a huszonévesekével."

Az energiabefektetés (más kifejezéssel anyagcsere-ráfordítás, metabolic cost) arra az energiára utal, amely a mozgáshoz szükséges, és az életkor előre haladtával természetes módon növekszik. A nagy energiabefektetés miatt érzik az idősek a gyaloglást nehéznek és kimerítőnek. Az időskori gyaloglási képesség csökkenése a morbiditás talán legfontosabb előrejelzője, olvasható a kutatási beszámolóban, amely a Journal of Aging and Physical Activity folyóiratban jelent meg. 

A kutatásban vizsgált 65 éven felüliek legalább hetente háromszor 30 percet kerékpároznak, míg a gyaloglók is legalább ugyanennyit gyalogolnak. A kísérleti alanyok anyagcsere-ráfordítását úgy vizsgálták, hogy egy futópadon kellett gyalogolniuk négy eltérő (óránként 2,7 vagy 4,5 vagy 5,8 vagy 6,3 kilométeres)sebességgel, a kutatók pedig mérték az oxigénfogyasztásukat és a kilélegzett szén-dioxidot. A méréseket összevetették fiatal felnőttek eredményeivel.

A kutatók nem tudják pontosan megmondani, miért hatékonyabb gyaloglók az idős kerékpárosok, de úgy vélik, a sejtekben lévő mitokondriummal lehet összefüggésben. A mitokondrium az energia előállításában és elraktározásában szerepet kátszó sejtszervecske. Bizonyított, hogy az intenzív sportnak köszönhetően egészségesebb lesz az izomszövetsejtekben lévő mitokondrium.  

"Az a lényeg, hogy a kerékpározás fiatalon tart, legalábbis a hatékonyság tekintetében", foglalta össze Aslan. Azt tervezik, hogy legközelebb azt vizsgálják meg, az úszás vajon mennyire ellensúlyozza az életkor miatti fizikai teljesítményromlást.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna