A mezőgazdaság régóta használja a bazaltport a talaj kémhatásának javítására és így a terméshozam növelésére, de a Sheffield Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy más okból is jó kőzetport kiszórni a szántóföldekre: a légköri CO2 megkötésére. A mállásra hajlamos kőzetek porának természetes lebomlása során ugyanis a légköri szén-dioxid spontán módon szilárd vagy vízben oldott karbonátokká alakul (angol szakkifejezéssel enhanced rock weathering). Ezzel globálisan akár évi 2 milliárd tonna légköri szén-dioxidot meg lehetne kötni, amivel máris közelebb jutnánk a klímaválság elleni küzdelem céljaihoz. 

Kísérleti kőzetporozás a tarlón. KÉP: Dr Dimitar Epihov,
University of Sheffield

A 2 milliárd tonna CO2 nagyobb mennyiség, mint amit a világ légi- és víziközlekedése együttesen kibocsát, illetve Európa jelenlegi összkibocsátásának mintegy fele. A Nature magazinban publikált tanulmányban az egyes célországokra lebontva határozták meg a kőzetporos módszer hatékonyságát, költségét és a kivitelezéssel járó feladatokat.

A világ legnagyobb CO2-kibocsátói Kína, India és az Egyesült Államok, egyúttal ebben a három országban lehetne a legnagyobb hatékonysággal bevezetni a CO2 megkötésére szolgáló módszert. A tudósok szerint a bányászati és építőipar salaktermékeit, illetve mellékalapanyagait is fel lehet használni ehhez.

A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2 Celsius-foknál többet az iparosodás kora előtti szinthez képest. (2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.)

Akik nem hisznek benne, azokkal is megtörténik
KÉP: Marco Amoedo / Flickr

Ennek érdekében 2050-ig a szén-dioxid-kibocsátást egyensúlyba kell hozni a természet üvegházhatású gázokat megkötő képességével, azaz nullszaldót elérni. Ehhez évente legalább 2-10 milliárd tonna szén-dioxidot kellene megkötni a légkörből, írják a Sheffield Egyetem kutatói. A CO2-mentesítében nagy segítség lehet a kőzetporozás. Az említett három ország együttesen akár 1 milliárd tonna CO2 megkötésére volna képes, a jelenlegi eljárásokhoz hasonló költséggel (80-180 US dollár CO2 tonnánként).

Az Egyesült Államokhoz és Kínához képes Indonézia és Brazília CO2-kibocsátása 10-szer, 20-szor kisebb, ám jelentős méretű szántóföldjeik és kedvező éghajlatuk révén ezek az országok is ideális jelöltjei a kőzetporos módszernek. A brit szakemberek szerint a bányászat melléktermékeként keletkező meddőanyagokat is fel lehet használni a kőzetporos eljáráshoz, ezzel lényegesen csökkentve a hegy méretű meddőhányók jelentette környezetkárosítást. 

Ugyanígy hasznosíthatók volnának a vaskohászat  kalciumban gazdag melléktermékei, illetve az építkezések és bontások során keletkező hulladékcement. Kína és India pusztán ilyen újrahasznosított anyagokból évtizedekre meg tudná oldani a kőzetporozást. A szén-dioxid megkötése mellett a globális mezőgazdaság mintegy 2,5 milliárd szereplője ezzel az eljárással kiválthatná az elsavanyodott termőtalajok javítására jelenleg széles körben alkalmazott meszezési módszert.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha a hőségben alig tudsz aludni, és nem pihented ki magad már napok óta, nézd meg az ágyadat: egy-két változtatással komoly fokokat tudsz lefaragni a pluszokból. Lehet, hogy nem is kell légkondi a szobába. Kezdd a padlótól felfelé!

Pexels

1. Pakold ki az ágy alatti teret
Ha az ágy alatt szabadon jár a levegő, a matracból felülről érkező testhő el tud távozni, nem reked meg. Tehát ha az ágyad alatti részt eddig tárolásra használtad, akkor most ürítsd ki. Ha szőnyeg van az ágy alatt, azt tekerd fel. Sőt, érdemes esténként felmosni a hálószobában, az ágy alatt is, hogy lehűljön a felület.

2. Vedd ki vagy takard le a memóriahabos ágybetétet
Régi matracok "felújítására" vagy  a túl kemény matrac kényelmesebbé tételére sokan használnak memóriahabos betétet. Igen ám, csakhogy a memóriahab egyik jellegzetessége, hogy mivel nem légáteresztő anyag, ezért hőségben befülledhet az ember alatt. Izzadósabbak kifejezetten szenvedhetnek ettől, állítólag a probléma 10 memóriahabos ágybetétet vásárló ember közül legalább hármat érint. Amennyiben a memóriahabos betét a matrac beépített része, és nem tudod kivenni, vagy a fekvőbetétet nem akarod kivenni, akkor azt tudod csinálni, hogy egy tényleg 100 százalékban pamut frottír fürdőlepedőt terítesz a matracra, és arra teszed a lepedőt. A törülköző segít a testhő elvezetésében.

3. Cseréld le a lepedőt
Ha olcsó volt a lepedőd, illetve már nem tudod elolvasni a címkéjét, akkor nyugodtan feltételezheteted, hogy van benne valamennyi (vagy sok) műszál. A poliészter szálak azonban visszaverik a testhőt, és így nem nyújtják azt a kellemesen hűs tapintást, amit egy 100 százalékban pamut (pláne vászon!) lepedőtől elvárhatnál. A pamutlepedők azonban drágábbak is a műszálasoknál, de nyáron ezzel nem érdemes spórolni. Üzletekben érdemes a pamutszatént keresni, mert a dzsörzé (jersey, azaz pólóanyagú) lepedők is melegíthetnek, hiába vannak pamutból. Ha van idős rokonod, meg kell kérdezni, van-e tartalékban régi lepedője (biztos van), és el kell kérni: nem kizárt, hogy így egy Agatha Christie regényekből ismert "egyiptomi" vászonlepedőre bukkansz, amely csodálatosan hűvös tapintású, jól elvezeti a testhőt és az izzadságot.

4. Vizsgáld meg a paplan- és párnahuzatot
Ha az van az ágyneműre írva, hogy nem igényel vasalást, akkor az bizony műszálas kevert anyagból készült. Negatív kedvencem a poliészter szatén vagy a "mikroszálas", ami szintén a 100 százalék poliészter egyik álneve. Pamut ágyneműből sem akármilyet kell nyárra választani: kerüld a kreppet, mert melegít, és keress olyan pamutot, amely szövésének a szálsűrűsége legalább 150-es, de még inkább 250 feletti. A lyocell-pamut keverék paplanhuzatok is selymesen hűvös tapintásúak, de tény, hogy kétszer-háromszor annyiba kerülnek, mint egy átlagos pamut ágynemű. 

5. Nézd meg a párnát
A fentiekből adódik, hogy a memóriahabos párna nyáron túlságosan melegíthet. Ugyanígy a műszálas töltetű is. A frottírtörülközös cselt itt is bevetheted: a párnát tekerd törülközőbe, és arra húzd fel a huzatot. Melegedés ellen remek a tönkölypelyva töltetű párna, mert elvezeti a hőt, igaz, a zizegését meg kell szokni. Aki nem allergiás rá, próbálja ki a tollpárnát is, hátha jobban alszik azzal a kánikulában.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Miközben sokan ódzkodnak a tömegközlekedési eszközök használatától a koronavírus-járvány miatt, az egyik brit turistabuszos cég a nyitott tetejű buszokkal szállítaná a dolgozókat munkába. A módszerrel biztos jó pár autóst is vissza lehetne terelni a közösségi közlekedéshez, ami csökkentené a légszennyezést.

Ez lehet a fertőzésmentes tömegközlekedés mintája. KÉP: Snap

Londonban a 233 darab nyitott tetejű városnéző busz többsége kihasználatlan a járvány miatt. Ezek ideálisak a hétköznapi közlekedéshez, csapott a homlokára a Snap turistabuszos cég egyik alkalmazottja. Ezek a buszok a turisták számára "hop on, hop off" útvonalakon jártak korábban, most biztonságos utazási lehetőséget jelenthetnek. A Snap jelenleg azt teszteli, hogy mekkora igény volna a nyitott tetejű emeletes buszokra a reggeli és délutáni forgalomban, írja a Bloomberg.

A cég közösségi finanszírozással indítaná be a projektet: a támogatók javasolhatnak útvonalakat a buszoknak. Az éles tesztelés ezen a héten zajlik a Victoria metróvonal nyomvonalát követve, amely északkeletről délnyugatra tartva szeli át London központját. Az open air buszra való jegy ugyanannyiba kerül, mint egy átlagos metrójegy (3,30 font). Az utasok lényegesen kevesebb ponton szállhatnak fel és le, mint egy átlagos buszút során.

A Snap úgy becsüli, hogy ilyen feltételekkel életképes volna a szolgáltatás, pedig a távolságtartás miatt a busz kapacitásának csak negyedét foglalhatják el az utasok. A cég vállalja, hogy a buszokat minden kör után fertőtleníti, így minimalizálva a fertőzésveszélyt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

"Nagy lehetőség volna egy német-orosz együttműködésre", és eredményeként Moszkva lehet az első város, ahol megvalósul a Bosch önvezető libegője, írja az Art.Lebedev Studio, amely a német cég ötlete alapján elkészítette az első látványterveket és egy demóvideót is.

Art.Lebedev Studio

Már korábban is írtam a városi libegők előnyeiről, de ez az új, eRopeway nevű  rendszer minden korábbit lepipálhat azzal, hogy különleges dologra képes: 150 méterenként megállíthatjuk, és a magasból csörlőn leengedi az utcaszintig a kocsit. Ezzel a ki- és beszálláshoz nincs szükség állomások kiépítésére, sem pedig külön akadálymentesítésre. Ez eddig a legjobb ötlet a témában.

A kábelre felfüggesztett vagy mágneses sínen húzott gondolás rendszerek előnye, hogy annyi embert képesek utaztatni a felszínen, mint egy villamos, viszont harmadannyiba kerül a vonal kiépítése.  

Az elektromos meghajtásnak köszönhetően itt sincs légszennyezés. A gondolákat akkor hívjuk, ha szükség van rájuk, de a rendszert úgy is ki lehet alakítani, hogy üresen ne közlekedjenek a kabinok, ne pazarolják az energiát.

A Bosch-rendszerében nem kell átszállni, mert az önvezető gondolák képesek más vonalakra átcsatlakozni, és a célba fuvarozni az utast.

A kabinfelfüggesztés védett az eső, hó és jég ellen. Járványveszély idején fontos, hogy a kabinokban egyszerre legfeljebb 5 utas lehet. A kabinok természetesen wifisek lennének.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Már korábban ismert volt, hogy a hirtelen lezúduló záporok tömeges halpusztulást okoznak. Az egyik elmélet szerint ennek az lehet az oka, hogy az állóvíz hőmérsékleténél hidegebb eső lesüllyed a tó aljára. Ezzel azonban felkavarja az iszapot, amelyből kiszabadul a metán. Ez a gáz a rothadás közben keletkezik, amikor az iszapban lévő baktériumok a szerves anyagokat elbontják. A lezúduló hideg csapadéktól a mérgező metán egyszerre nagyobb mennyiségben szabadul fel, és tömeges halpusztulást okoz. Egy másik elmélet szerint az algavirágzástól is olyan mértékben csökken a vízben lévő oxigén mennyisége, ami a halak pusztulását okozza. 

Unsplash

Most kiderült, hogy a jelenségnek a klímaváltozással kapcsolatos oka is lehet, olvasható egy friss dán tanulmányban. Különösen akkor kell erre számítani, ha az érkező eső előtt aszályos időszak volt, összegzik kutatásukat a dán kutatók, akik a dániai Filsø-tóban 2018 július 28-án bekövetkezett tömeges halpusztulás oka után nyomoztak. Abban az évben rekordmeleg volt a nyár: májusban, júniusban és júliusban 3 fokkal volt melegebb a hőmérséklet, mint a 30 éves átlag. Ezzel párhuzamosan ebben az időszakban a szokásos 56 mm helyett csak 27 mm csapadék hullott. 

Különleges móló a dániai Filsø-tavon. KÉP: Vardekommune

A Filsø-tó környékén egészen július 28-ig nem esett az eső, akkor viszont néhány óra alatt 22 mm lezúdult. A nagy mennyiségű csapadék rengeteg szerves anyagot mosott be a tóba. Néhány nappal később 1203 elpusztult csukát találtak. Egy hónap múlva csupán egyetlen csukát sikerült a kutatóknak hálóval kifogniuk, vagyis a 28-i vihar után a tóból kipusztult lényegében az összes csuka.

Néhány nap alatt az összes csuka elpusztult. KÉP: Theis Kragh

Ennek az lehet az oka, hogy a sebesen lezúduló ár kimosta az árkokból és a csatornarendszerből a szerves anyagokat, mint amilyenek a levelek, sár és a részben lebomlott természetes eredetű anyagok. A vízben élő baktériumok pont ilyen zsákmányra vágynak. Amikor a baktériumok szerves anyagokkal táplálkoznak, oxigént vesznek fel a vízből. Ettől viszont felborult az ökoszisztéma egyensúlya: gyorsan leesik a víz oxigénszintje, és a halak megfulladnak.

"Régebben ritkaság volt az ilyen időjárás, vagyis az extrém aszály után lezúduló özönvízszerű csapadék. Nagyjából 20-100 évente fordult elő -- mondta Theis Kragh biológus-kutatásvezető, a Dél-Dániai Egyetem professzora. -- A klímaváltozás miatt az ilyesmire mostantól 5-10 évente számítani kell." 

Halivadékok telepítése a pusztulás után. KÉP: Theis Kragh

A fenti okból bekövetkező tömeges halpusztulás nemcsak tavakban fordulhat elő, hanem a folyóvizeket is érintheti. Ez lehet az oka, hogy máskülönben egészséges folyókban és patakokban miért nincs több hal, feltételezi Kragh. Szerinte a szerves anyag bemosódását úgy lehet megállítani, ha lassítják a gyűjtő csatornarendszerben a tó felé áramló vizet. Jelenleg a vízelvezetés túlságosan hatékony, emiatt viszont pusztító lehet. Ha lassul a begyűjtött víz áramlása, akkor a tó körüli területeken a talaj több vizet képes elnyelni, a szerves maradványokat megfogni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egy lépésben vonná ki és tisztítaná meg a ritkaföldfémeket (angol nevükön rare earth elements, REE) egy természetben előforduló fehérje, a lanmodulin. Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL), a Pennsylvania Állami Egyetem (PSU) és az Idaho Nemzeti Laboratórium (INL) kutatói szerint ezzel megnyílt az út az elektronikai hulladékok fenntartható újrahasznosításához az Egyesült Államokban. 

Thomas Reason/LNLL

A 17 ritkaföldfémnek az elektronikai iparban van pótolhatatlan szerepe. Jóllehet a ritkaföldfémek nevükkel ellentétben nem mind ritkák, bányászatuk nem gazdaságos és környezetszennyező, ezért sok országban inkább nem végzik. Jelenleg a világ REE-kitermelésének több mint 60 százaléka Kínából származik (2019-es adat), de például tíz évvel ezelőtt még 90 százalék felett volt a kínai kitermelés aránya. Ez az egyenlőtlen kitermelés rendkívüli módon felhajthatja az árakat, és kockázatos piaci helyzetet eredményezhet, kiszolgáltatottá teszi a ritkaföldfémeket importáló országokat. 2019-ben a globális REE-kitermelés elérte a 213 ezer tonnát. Ehhez képes kutatók szerint csak Japánban a már nem használt elektronikai készülékekből legalább 300 ezer tonna REE volna kivonható. 

Látható, mennyire súlyosan környezetkárosító egy külszíni REE-bánya.
KÉP: Ecomerge/Edgy

Erre találtak most reménykeltő megoldást az amerikai kutatók. A lanmodulin nemcsak az elektronikai hulladékokból, hanem a bányászati melléktermékekből is képes "kienni" a ritkaföldfémeket. Ráadásul elviseli az iparágra jellemző körülményeket, mint a savas környezet, nagy hőmérséklet, más ionok fokozott jelenléte. 

A ritkaföldfémek létfontosságúak az amerikai versenyképességhez a megújulóenergia-szektorban, mert a high-tech gazdaság és a nemzetbiztonság eszközeinek gyártásához szükségesek, mint a számítástechnikai alkatrészek, nagyerejű mágnesek, szélturbinák mobiltelefonok, napelemek, szupervezetők, hibrid- és elektromos járművek akkumulátorai, LCD-kijelzők, éjjellátó szemüvegek és a mágnesesen hangolható miktorhullámú rezonátorok (pl. rádiókban, radarokban).  

NVSPROs

A ritkaföldfémeknek nemcsak a bányászatuk, hanem egyelőre az újrahasznosításuk (tehát kivonásuk és tisztításuk) is túlságosan bonyolult, energiaigényes és/vagy környezetszennyező. Ezért hatalmas jelentőségű egy olyan tiszta módszer kifejlesztése, mint a lanmodulin fehérje. A bizonyos baktériumok által termelt lanmodulin rendkívül stabil és vízben oldható vegyületeket hoz létre a ritkaföldfémekkel, míg más fémekkel nem lép reakcióba. Eddig ezt a folyamatot csak mesterségesen előállított molekulákkal (kelátorokkal) tudták előidézni. (A kelátorok erősen kapcsolódnak a fémionokhoz.)

LNLL

A lanmodulin az egyetlen ismert makrokelátor, amely természetes úton képződik, és visszafordíthatóan képes elkülöníteni az REE-ionokat. Az eddig ismert makromolekulák például a vasat vagy a kalciumot voltak képesek elkülöníteni. A lanmodulin jelentősége, hogy egyetlen lépésben képes a mennyiségi és szelektív REE-különválasztásra az elektronikai hulladékből és a szénbányászati melléktermékből is, amire az eddig alkalmazott kémiai fémkinyerő módszerek nem képesek. 

Az ENSZ Global E-waste Monitor 2020 jelentése szerint a világon 2019-ben rekordmennyisésű, 53,6 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett, de ez 2030-ra 74 millió tonnára nőhet. A legtöbb, közel 25 millió tonna e-hulladékot Ázsia termelte (elsősorban Kína és Japán), Észak- és Dél-Amerika 13 millió tonnáért felelős, az Európai Unió 12 millió tonnáért. Miközben a fejlett országokban nagy mennyiségű elektronikai hulladék keletkezik - Európában fejenként 16 kg, Amerikában fejenként 13 kg -, Afrikában csak fejenként 2,5 kilogramm. Az éves e-hulladék értéke 62,5 milliárd dollár az ENSZ szerint. Az elektronikai hulladéknak csupán 17,4 százalékát gyűjtötték be és hasznosították újra 2019-ben.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

2020-ban már nincs légi kémiai "szúnyoggyérítés", helyette a Katasztrófavédelem permetezéssel vagy melegköd kifújással juttat a környezetbe olyan biológiai és kémiai hatóanyagot, ami végez a szúnyogokkal. Mivel a KV honlapján olvasottak alapján néhány óra alatt elbomlik, nem tudni, mennyi ideig hatásos. Budapesten csak 6 kerületben végeztek szúnyoggyérítést, a mi kerületünk pont kimaradt a hatósági térkép alapján.

Pexels

Tegnap a kertben csak a jobb karomat 8 szúnyog csípte meg fél óra alatt. Ezzel biztos nem vagyok egyedül. A szúnyogok fontos táplálékot jelentenek a más rovaroknak, madaraknak és denevéreknek, ezért nem lehet ész nélkül ledózerolni őket valami totális vegyszerrel. A csípőszúnyogok elleni védekezésre vannak bevált és hasztalan módszerek. 

MI NEM MŰKÖDIK?

Egyes szerek képesek ideig-óráig (hahaha) távol tartani a vérszívókat, de nem pusztítják el őket. Ilyen a citronella, a DEET, a füst, valamint a citromos eukaliptusz-, levendula- és teafa-illóolajok. Tehetsz citronellás mécsest a kisablakba, akkor valószínűleg nem jönnek be rajta a szúnyogok, de a teraszon ez nem jó módszer a csípések megelőzésére, írja Anne Marie Helmenstine biológus a Thoughtco cikkében. 

Pexels

Az UV-fényes rovarcsapda megöli ugyan a szúnyogokat, de velük együtt rengeteg más rovart is, amelyek teljesen ártalmatlanok. A különféle rovarirtó permetek is elpusztítják a csípőszúnyogokat, nem vitás, ám a szúnyogok ellenállóvá válhatnak a vegyszerekre, míg más állatok számára veszélyesek lehetnek, illetve környezeti károkat is okozhatunk a kijuttatásukkal. Arról nem beszélve, hogy magunkat is mérgezzük ezekkel.

MI MŰKÖDIK?

Legfontosabb, hogy környezetünkben ne legyen pangó víz, ebbe petéznek ugyanis a szúnyogok. Ellenőrizzünk minden virágcserép-alátétet, a kültéri tárolókat, esőcsatornát, kerti eszközöket stb. Öntsük ki mindből az álló vizet, hogy ne adjunk esélyt a szúnyogok szaporodásához. Sajnos egyes szúnyogfajoknak nincs szükségük vízre a peterakáshoz, ilyen például a Zika-vírust is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog. 

A szúnyogirtást folyamatosan kell végeznünk többféle módszerrel, mert az egyik jó a kifejlett rovarok ellen, a másik az imágókat (lárvákat) pusztítja el. A hatósági irtások során az imágók ellen piretroid-készítményekkel védekeznek. A lárvák tenyészőhelyeit biológiai készítménnyel (hatóanyag: Bacillus thuringiensis var. israelensis – Bti – baktérium által termelt fehérje) kezelik.

VENTILÁTOROS SZÚNYOGRIASZTÁS ÉS -IRTÁS

Ez nem túl zöld megoldás, mivel áram kell hozzá. De eléggé hatékony. A szúnyogokat vonzza a szén-dioxid, a cukros illatok, a (test)hő és az izzadságban lévő tejsav. Ha a teraszon sörözgettek, akkor mind a négy feltétel adott a szúnyogok megjelenéséhez. Egyszerű módszer a távoltartásukhoz egy vagy két ventilátor, mert ez olyan a vérszívóknak, mintha egy repülőgép mögött kellene repülniük.

Instructables

Még jobb, ha a ventilátor előrácsára egy ugyanakkora méretű szúnyoghálót rögzítesz, mert a ventilátor által hátul beszívott levegővel érkező szúnyogokat megfogja a háló, így csapdába kerülnek és elpusztulnak. Pontos leírás a kép alatti linken angolul.

OLAJOS-VIZES SZÚNYOGCSAPDA HÁZILAG

Egy edénybe öntsünk vizet, cseppentsünk a víz tetejére annyi étolajat, hogy szétterüljön a felületén, fedjük le fóliával, amelyen egy kis lyukat vágunk.

i2wp

Ezt a nőstény szúnyog alkalmas peterakó helynek véli, csakhogy az olaj miatt csökken a víz felületi feszültsége, a lárvák nem tudnak feljönni levegőért, megfulladnak. Egyes források szerint a szúnyog csak állott vízbe petézik, tehát a csapból frissen kiengedett, kissé klóros csapvizet messziről elkerülik. Ez ellen jó egy falat száraz kutyatáp, amely megadja a víznek a kellő bukéját (állítólag). Még vonzóbbá tehetjük a csapdát, ha sötét színű műanyagedényt választunk és sötét színű fóliát, ami lehet például műanyag irattartó dosszié is.

PRÓBÁLD MEG LECSAPNI, AKKOR IS, HA NEM SIKERÜL

Miközben ezeket a sorokat gépelem, épp elrepült előttem egy szúnyog. Jól odacsaptam, mert olvastam egy érdekes tanulmányt arról, hogy a szúnyogok képesek megtanulni a gazdaszervezet (=én) szagát, és egyrészt emiatt visszajárni hozzá táplálkozni. Bizony, a nagyinak igaza volt: vannak, akiket jobban szeretnek a vérszívók. Nehéz megmondani, hogy pontosan kiket, mert a testszagunk több mint 400 vegyületből áll össze. Másrészt a szúnyogok azt is képesek megjegyezni, ha az akár csábító szagú zsákmány közelében negatív élmények, például kellemetlen sokk és vibráció érték őket. Magyarul, megpróbálták lecsapni őket.

A fenti képen egy szúnyogagy látható, amelyben éppen aktiválódik a szaglás. A Virginia Tech egyetem biokémikusai szerint az általuk megfigyelt ázsiai tigrisszúnyogok összekapcsolták a szagokat és a fizikai tapasztalásokat, és még 24 órával később is elkerülték a vonzó szagú, de sokat csapkodó kísérleti alanyokat. Most már csak abban kell bíznunk, hogy erre a tanulásra más szúnyogfajok is képesek.

Korábbi cikkek a témában:

Hogyan készíts cukros-élesztős szúnyogcsapdát egy használt PET-palackból

Nemcsak muskátlit érdemes az ablakba tenni

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A világnépesség növekedése miatt a következő 50 évben annyi élelmiszert kell termelnünk, mint a megelőző 10 ezer évben összesen. A kukorica a világ legnagyobb volumenben termesztett növénye, így a fenntartható kukoricatermesztés kulcsszerepet kap a takarmányozásban, élelmiszeriparban és bioüzemanyag iparban is, olvasható a szegedi Gabonakutató elemzésében. Fenntartható termesztésről írnak, és ez nagyon fontos: 1 kg kukorica szárazanyag előállításához 300-400, más források szerint 950 liter vízre van szükség! Ezt sok helyütt öntözéses műveléssel kénytelenek megoldani, mivel a globális felmelegedés miatt egyre gyakrabban sújtja a termőterületeket aszály.

Pexels

Ironikus, hogy éppen a kukorica őshazájában, Amerikában, Texasban kezdtek azon gondolkodni, hogy mást kellene takarmánynak termeszteni a kukorica helyett. Texas egyike azon 8 amerikai államnak, amelyek az Ogallala vízgyűjtőből nyerik az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges vizet.

Így néznek ki a texasi öntözött táblák a magasból. KÉP: Civileats

Igen ám, de a föld mélyén 1300 kilométer hosszan húzódó, hajdan óriási vízkészlet rohamosan fogy, és ha kiszáradna, mintegy 6000 évbe telne a visszapótlása. Ráadásul Texasban a víz nem számít köztulajdonnak, ennélfogva mindenki annyit szivattyúz ki a birtoka ellátásához, amennyit akar.

A fenti légifotón látható hatalmas zöld körök úgy keletkeznek, hogy
a mélyből felszivattyúzott vizet egy lassan körbeforgó
öntözőkar teríti szét a növényeken. KÉP: Civileats

Lényeg a lényeg, a félsivatagos High Plains terület marhatenyésztői és tejgazdaságai számára létfontosságú a takarmány, ami jelenleg zömmel öntözéssel termesztett kukorica. Ez azonban egyre kevésbé termeszthető fenntartható módon. A Texas Tech Egyetem (TTU) kutató az elmúlt két évben a cirok és a köles termesztését tanulmányozták, hátha azokkal kiváltható volna a kukorica. 

A Texas Tech Egyetem egyik hallgatója a kukorica
hőmérsékletét szondázza. KÉP: TTU

A vízhiányos termesztés stresszt okoz a növénynek. Erre a stresszre a cirok jobban reagált, mint a köles és a kukorica. Jóllehet tápértéke alacsonyabb, mint a kukoricáé, de több biomasszát ad aszály esetén is. A takarmány minősége és a haszon növelése érdekében a TTU kutatói szerint megfontolandó, hogy a kukorica egy részét kiváltsák cirokkal vagy más aszálytűrő szemestakarmánnyal, áll a Crop Science folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A texasi fenntartható gazdálkodásról, az Ogallala aquifer megmentéséről a CivilEats amerikai online folyóiratban olvasható cikk angol nyelven.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha nem akarsz órákat várni arra, hogy ehetőre hűljön a görögdinnye, akkor feltekered a hűtőt a maximális fokozatra. Ettől azonban egyrészt rengeteget fog fogyasztani, másrészt előbb tönkre is mehet (a mai készülékek már nem bírnak annyit, mint a régiek). Viszont ha alacsony fokozaton hagyod, esetleg nem tud jól hűteni a készülék, és megromlanak benne más ételek, ami pazarlás. Az ételek hűtéséhez a megfelelő hőmérséklet +3 és +7 Celsius-fok között van, de hőségben akár +10 fok is lehet a hűtőszekrényben. Egy átlagos négyfős család a hűtőszekrény 10 éves élettartama alatt több mint 140 600 alkalommal nyitja és csukja a hűtő ajtaját. Az alábbi tippek között van olyan, amellyel a szerzője állítólag 50 százalék energiát meg tud takarítani ugyanolyan hűtőteljesítmény mellett.

Unsplash

1. Húzd előrébb a hűtőt a hátfaltól, és ha lehet, két oldalról pakolj el mindent. Ennek köszönhetően a hátfali kondenzátor körül jobban fog járni a levegő, és ettől jobban fog hűteni a hűtő. 

2. Ha beépített szekrényben van a hűtő, a kánikulai hetekre szereld le az ajtót. Ha túl szűk a hely a hűtő körül, egy kis ventilátort irányíts a hátfala felé, ezzel fokozva a levegő cirkulálását.

3. Rendszeresen porszívózd le a hátfali kondenzátor rácsát, mert ha megül rajta a por és a szöszmösz, attól romlik a teljesítménye. 

4. Ellenőrizd az ajtó tömítését: csukj oda egy papírlapot, és próbáld a csukott ajtóból kihúzni. Ha túl könnyen megy, érdemes kicserélni az ajtó gumitömítését. 

5. Az ételeket és italokat fedd le, amikor beteszed a hűtőbe: ha fedő vagy csomagolás nélkül teszel be olyan ételt, ami párolog, az megnöveli a beltéri levegő páratartalmát, ami fokozott működésre készteti a kompresszort.

6. Ne tömd tele a hűtőt, mert akkor nem tud benne áramlani a levegő, és romlik a hűtőteljesítmény.

7. Ne tegyél bele egyszerre túl sok szobahőmérsékletű ételt-italt, mert akkor szintén elkezd erőlködni. A napi szükségleteidnek megfelelő mennyiséget tárold a hűtőben.

Unsplash

8. Ha nem automata leolvasztós, ne hagyd, hogy kétujjnyi vastag jégkéreg nőjön benne. Már 3-5 mm dérréteget is érdemes leolvasztani. A rendszeres leolvasztásnak köszönhetően jobban fog működni a hűtőd. Leolvasztás után töröld ki a belsejét ecetes vízbe mártott szivaccsal, ezzel elveszed a hűtőszagot. 

9. Ne hagyd nyitva az ajtót! A hűtőhöz menet gondold végig, mire lenne szükséged, nyisd ki az ajtót, vedd ki a dolgot, és rögtön csukd vissza. 

10. Ne tegyél bele forró ételt, hanem azt hagyd előtte lehűlni szobahőmérsékletűre. Az ételeket a megfelelő helyre tedd, ehhez itt találsz részletes útmutatót: Biztos, hogy jó helyre teszed a dolgokat a hűtőben?

11. A hűteni szánt ételt oszd el kisebb adagokra, mert azt könnyebben és gyorsabban le tudja hűteni a készülék, mint egy nagy fazéknyi levest.

Unsplash

12. Párás melegben kapcsold le az energiatakarékos funkciót: az megakadályozza, hogy a készülék leszárítsa a kondenzációs párát. De ha odakint is párás hőség van, akkor elkezdhet a hűtő "izzadni", amitől akár be is penészedhetnek az ételek. 

13. Ha a konyhában túl meleg van, és a hűtő túl alacsony fokozatra van állítva, állandóan mehet a kompresszor, amitől beredesedik a hűtő hátfala. Ilyenkor érdemes a hőmérséklet-szabályozót melegebb fokozatra állítani, hogy a gép le tudja magát olvasztani, és így takarékosabban működjön.

14. Egy német ezermester hungarocell-lapokkal körbeszigetelte a húszéves hűtőjét, és állítja, az eltelt négy évben prímán működött a készülék.

Állítása szerint a szigeteléssel akár 25-50 százalék energiát is meg lehet takarítani, a régi hűtője fogyasztása lecsökkent egy A+ osztályú hűtőszekrényére. Neki már nem volt garanciális a készüléke, ezért nem udvariaskodott, a hungarocell-lapokat speciális ragasztóval felragasztotta a készülék oldalfalaira és ajtajára kívülről. Az oldalfalakra 2 cm vastag lapokat használt, az ajtóra 1 cm vastagot. 

A szaki a hűtő belsejét is szigetelte: a belső hátfalra 4 cm vastag polisztirén lapot ragasztott, a hűtő "mennyezetére" (a felső kis fagyasztó alá) pedig 1 cm vastagot. Ellenőrizte, de nem képződött alatta kondenzáció pára, tehát nem penészedett be a készülék. A műanyag zöldséges rekesz helyére egy ugyanakkora polisztirén dobozt készített, hogy alulról is meglegyen a szigetelés. Lényeg: a hűtő külső hátfalát, ahol a kondenzációs rács és a motor van, TILOS szigetelni! A mester további tippeket is ad (németül és angolul) a honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az UC San Diego egyetem 104 labrador genetikai elemzése alapján előállt egy egyenlettel, amellyel megmondható, milyen korú volna az adott kutya emberévekben. Ehhez 0-16 éves kutyákat vizsgáltak. 

Pexels

A képlet:

emberi kor = 16 x ln (kutya életkora években) + 31
Vagyis vesszük a kutya életkorának logaritmusát, megszorozzuk 16-tal, és az így kapott részeredményhez hozzáadunk még 31-et. 

Szerencsére készítettek egy diagramot is, amellyel egyszerűbben megtudható az eredmény.

Az eredeti tanulmány ide kattintva elolvasható.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna