A Mississippi-folyó elhúzódó áradása és a smaragd kőris kéregrontó bogár terjedése miatt a legendás Fender gitárgyártó cég a jövőben kizárólag a muzeális értékű gitárok javításához használja fel meglévő amerikai kőrisfa készleteit. Az új hangszerek készítéséhez új fafajtákat fognak keresni. A Music Man gitárgyártó már 2019 végén erre a döntésre kényszerült. 

Fender-gitártest csiszolása. KÉP: Fender

A klímaválság (mert ez már rég nem "klímaváltozás") következtében a Mississippi áradásai egyre súlyosabbak, és bár az amerikai kőrisfa elviseli akár a hetekig tartó vízben állást, azt már nehezen éli túl, ha hónapokig tart az áradás. A magas vízszint nemcsak a fa növekedését gátolja meg, hanem a favágók sem jutnak el a mocsaras vidéken a kivágandó fákig immár két és fél éve. 

Csak a neve és a színe gyönyörű ennek a bogárnak. KÉP: Wikipedia

És itt van a smaragd kőris kéregrontó bogár (Agrilus planipennis), amely Ázsia északkeleti részén őshonos, onnan került át Észak-Amerikába 2002-ben és kezdett megfékezhetetlenül terjedni. Állítólag a lárváival fertőzött tűzifát kempingezők hordták szét az országban.

Így terjed a smaragd kőris kéregrontó bogár Észak-Amerikában.
KÉP: Wikipedia

Eredeti élőhelyén nem jelent veszélyt, azonban Észak-Amerikában és Európában már több tízmillió kőrisfát pusztított el, és ez a sors vár még több milliárd fára: a bogár megrágja a fiatal fák kérgét, ettől a fák kiszáradnak, pedig az amerikai kőris csak átlagosan tízéves kora után hoz termést. Így viszont utódlás nélkül kipusztul. 

Ott tartunk, írja a Treehugger természetvédelmi magazin, hogy a favágó cégek pusztán azért próbálják kivágni a még ép kőrisfákat, hogy megmentsék az értékes faanyagot a szétrágástól. Így viszont tényleg nem marad semmi az utókorra.

A Squier amerikai gitárgyártót 1965-ben vásárolta fel a Fender,
és azóta is készít e márkanév alatt gitárokat. KÉP: Fender

Az amerikai kőris keresett gitárfa, mert könnyű a súlya és szép a belőle készült hangszer hangja. Ráadásul az elmúlt évtizedekben széles körben elérhető anyag volt, megfizethető áron. Ennek most vége. A kőrist helyettesíteni lehet esetleg ezüstjuharral, mondta egy hangszerkészítő a fent idézett TH-cikkben, mert a juhar szintén könnyű faanyag. Ám más a hangja, és a gitártest lakkozása is nehezebb, mert a juharnak szivacsos a szerkezete, nagyobbak a pórusai. Az ezüstjuhart a Fender is használja, a gitárnyakat készítik ebből az erős fából. Szóba jöhet még a vörös éger, mint a kőrös olcsó alternatívája. A különféle gitárfák hangzásáról ezen az oldalon olvashatsz többet. 

Adam Levine is Music Man gitáron játszik. KÉP: Music Man

Lehet reménykedni abban, hogy hátha sikerül kinemesíteni egy olyan amerikai kőrisfajtát, ami ellenáll a kéregrontó bogárnak. De ez évtizedes feladat. Addig pedig a zenészeknek és a közönségnek is hozzá kell szoknia, hogy a gitároknak már más lesz a hangjuk, ami sokaknak biztos nagy sokk lesz. Így rúgja be a klímaválság a koncerttermek ajtaját.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Budapesten lakunk, a szomszéd 8 éves kislány a minap elbüszkélkedett, hogy apukájával elsétáltak a Szent Gellért térre. Ez tőlünk 10 villamosmegállónyi távolság. Kicsit hüledeztem, aztán megnéztem a térképen: lehet, hogy soknak tűnik a 10 megálló, de önmagában a távolság csak 4,7 kilométer, egy óra normál tempóban. Ennyit simán legyalogolok a kutyákkal naponta. Akkor miért tűnik mégis olyan órási távolságnak?

KÉP: Unsplash

Ilyesfajta kérdésekre keresték a választ az amerikai Rutgers Egyetem Közlekedési Központjának kutatói, akik közel 1300 tesztalany kikérdezése után a következőkre jutottak:

- Az emberek hajlamosak túlbecsülni a tervezett távolság megtételéhez szükséges gyaloglást és időt, ami csökkenti a gyaloglási hajlandóságot;

- Ha ismerős a környék, kevesebbnek véljük a távolságot;

- Az útvonaltervező eszközök (pl. GPS, térkép a telefonban) korrigálhatják a távolságra vonatkozó túlzásunkat, és ezáltal ösztönözhetik a gyaloglást;

- Minél többet gyalogol valaki, annál jobban tudja megbecsülni a távolságot és a szükséges időt;

- A valóságosnál távolabbinak véljük a célt, ha  sok cuccot cipelünk, vagy ha attól félünk, hogy el fogunk tévedni, vagy ha ijesztőnek érezzük a környéket;

- Egy olyan környéken, amely főleg autóval megközelíthető (pl. városszéli bevásárlóközpont), nagyobbnak érezzük a távolságokat, és nem fogunk oda gyalog elindulni, még ha közel is van;

- A környék sajátosságai sok mindent meghatároznak, pl. ha a közelben sok üzlet vagy szolgáltató van, akkor többet fogunk gyalog közlekedni (ez lényegében a 15 perces város koncepciója, vagyis hogy a nagyvárosok is álljanak kis kompakt tömbökből, amelyek lakói maximum 15 perces sétával találnak postát, patikát, abc-t, rendelőt, iskolát). 

KÉP: Pexels

Szóval a rendszeres gyalogláshoz vezető első lépés, hogy leküzdjük a kishitűségünket. Amúgy az amerikai Stanford Egyetem kutatócsoportja pár évvel ezelőtt 111 ország több mint 700 ezer lakosának napi aktivitását elemezte, ebből származik az alábbi illusztráció. Látszik rajta, hogy Japánban és Kínában sokat gyalogolnak az emberek, de Spanyolország vagy Svédország is élen jár ebben.

Igaz, hogy közelít a tél, és a hideg évszak nem kedvez a gyaloglásnak, de még mindig ez a legegyszerűbben végezhető mozgásfajta, pláne a koronavírus-járvány idején. Ösztönzésképpen álljon itt egy idézet Forgács Attila gasztropszichológus Az evés lélektana című könyvéből:

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha egy étterem 75 négyzetméteres teraszát 5 darab gázüzemű álló hősugárzóval fűtik naponta 14 órán át, azok 13,6 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a levegőbe a téli szezonban, azaz november közepétől március közepéig. Ennyi kibocsátást mérhetünk egy új autóval, miközben háromszor megkerüli a Földet. Egy huzatos éttermi terasznak hússzor annyi a fogyasztása, mint egy jól szigetelt lakásé, mondta mindezt egy interjúban Thierry Salomon, a francia négaWatt energetikai agytröszt képviselője. Ha elektromosra állítanák át Párizs több mint 12 ezer fűtött étterem- vagy kávézóteraszának fűtését, az megfelelne 220 ezer lakos éves áramszámlájának (nem beleszámítva a használati melegvíz előállítási és fűtési költséget). 

KÉP: Pikist

A fűtött teraszok három évizede terjedtek el Franciaországban, a 2007-es beltéri dohányzási tilalom óta még nagyobb népszerűségnek örvendenek. A koronavírus-járvány alatt szintén sokan választották ezeket. Ám az utca fűtése "ökológiai aberráció" Barbara Pompili francia környezetvédelmi miniszter szerint, aki az elfogadhatatlan energiafogyasztás miatt végleg betiltaná a vendéglátós teraszok fűtését (és nyári klimatizálását).

Pontosabban érvényt szerezne a 2008-ban hozott törvénynek, amelyet annak idején sikerrel torpedóztak meg az étteremtulajdonosok. Vagyis eddig tartott a pazarlás. Anne Hidalgo párizsi polgármesternek annyit sikerült elérnie, hogy a koronavírus-járvány miatt halasszák a tilalom bevezetését a tél utánra, 2021-re. Egyelőre Rennes az egyetlen francia város, amelyben már idéntől tilos a teraszfűtés.

És ez miért ekkora téma náluk? Mert a francia kávézók 60 százaléka rendelkezik teraszfűtéssel. Egy étteremtulajdonos azt nyilatkozta a Le Monde lapnak, hogy a terasz hozza a bevétel 80 százalékát. A francia szállodák, éttermek és kávézók szövetsége szerint ez átlagosan inkább 20 százalék.

KÉP: BethArnold

Hogy mit hoz a jövő, azt még nem tudni. Lehet, hogy a tilalom beindítja a designerek fantáziáját, és újfajta fűthető-hűthető teraszbútorokkal állnak elő. Vagy a franciák átvehetik a svédek példáját, akik skandináv egyszerűséggel, szimpla takarókkal melegítik magukat a szabadtéri kávézgatás közben. Oh là là!

Kiegészítő infó: míg a franciák betiltják ezeket a kültéri gázos hősugárzókat, az Egyesült Államokban 70-400 százalékkal nőtt meg irántuk a kereslet a járvány kezdete óta. Igen, lehetne fűteni a teraszokat elektromos infrapanelekkel is, akár zöldenergiából származó árammal, csak egyrészt ez nem mindenhol áll rendelkezésre, másrészt pedig azzal is az utcát fűtjük. A probléma mindenképpen továbbgondolkodást kíván.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Sokan használják talajjavításra a kiskertben vagy a savanyú talajt szerető cserepes növényekhez a tőzeget, de kevesen gondolnak bele, honnan is származik. A tőzeg növényi eredetű, üledékes talaj. Mocsári környezetben alakul ki, ahol az elhalt növények a víz alatt, oxigén jelenléte nélkül bomlanak le, mikroorganizmusok által. A tőzeg kitermelését felszíni bányászati módszerekkel, kanalas vagy markológéppel végzik, ennek során súlyosan károsodik a környezet, elpusztul a helyi élővilág. Ez ellen emelte fel szavát Monty Don, a világszerte megbecsült kertész, akit nálunk A kertész kertje sorozatból ismerünk (mármint a 40 éve futó angol eredetiből). 

KÉP: Monty Don/Facebook

"A tőzeges komposzt forgalmazásával a kertészeti árudák szándékosan ártanak [a környezetnek]", nyilatkozta. Egyúttal felszólította a hobbikertészeket, hogy ne vásároljanak olyan olcsó cserepes növényeket, amelyeket tőzegben hajtattak. Ideje kihúzni a fejünket a homokból, és a klímaválságot a haszon és a kényelem elé helyezni, tette hozzá. 

A tőzeg rendkívül lassan regenerálódik, évente átlag 1 millimétert képes gyarapodni. A tőzeges területek nagy mennyiségben képesek a lebomlott növényekből felszabaduló szén-dioxid tárolására. Keletkezésük során a brit tőzeglápok 5,5 milliárd tonna szén-dioxidot zártak magukba. A tőzeg kitermelésével ez a CO2 bekerül a légkörbe, és ilyen mennyiségben fokozza a klímaválság hatását, olvasható a belinkelt cikkben.

Keletkezésük szerint beszélhetünk felláp- vagy síkláp-tőzegről. Az óceáni hatás alatt álló északi mérsékelt övben főleg mohából lesz a felláp-tőzeg, míg a síkláp-tőzeg alapanyaga a sás, nád, gyékény, ezért mások a jellemzői is. Magyarország éghajlati adottságai a síkláp-tőzegnek kedveznek. A 18-19. században kezdődött lecsapolások a vízutánpótlás megszüntetésével elsorvasztották a lápokat. Érdekes volna a lenti, a neten teljes terjedelmében olvasható, 1915-ös szakkönyvben felsorolt tőzeges területeket összevetni a mai állapottal.

Itt van például a könyvből a Hanság korabeli felmérése:

A lecsapolások után jött a korábbi tőzeglápok mezőgazdasági és nagyüzemi hasznosítása. Számos cég foglalkozik ma is tőzegkitermeléssel. A tőzeget a talajjavítás mellett a gombatermesztéstől kezdve gyógyvizes iszappakolásig sok célra használják, közte trágyalé semlegesítéséhez. Beerdősülés vagy katasztrófa miatt is veszítettünk tőzeges területet. A síkláp-tőzeg lelőhelyei kimerülőben vannak.

Házikertben a tőzeget egy egész sor módon lehet helyettesíteni, ajánlja a brit kertész. 

Monty Don keltetőközege: 75% levéltrágya, 25% kerti komposzt, 15% vermikulit (vagy perlit), 10% virágföld. A levéltrágya lényege, hogy gombák végzik a lebontást, nem baktériumok. Házilag is könnyen készíthető, csak egy csirkehálóval körülkerített keret kell hozzá, amiben a begyűjtött, nem bolygatott levelek egy év alatt tökéletesen lebomlanak.

De gyűjthetjük a leveleket fekete műanyag zsákban is: Monty Don azt javasolja, hogy egy ceruzával szúrjunk pár lyukat a zsákba, zárjuk be a száját, és tegyük a kert sarkába egy évre. A lyukakon keresztül pont annyi nedvesség és levegő jut be, amennyi kell a megfelelő lebomláshoz.

Használhatunk még fakéregnyesedéket, azaz mulcsot, amely télen a fagy ellen védi a növények gyökereit, nyáron a kiszáradástól. Mivel néhány év alatt lebomlik, időről-időre pótolni kell.

A kókuszrost a kókuszültetvények hasznosított hulladéka. A téglákba préselt rostot önmagában is használhatjuk ültetéshez, mert jól felszívja és tárolja a vizet, amelybe keverjünk lassú felszívódású tápoldatot a fejlődő növények számára.

A marhatrágya minden kertészeti árudában kapható. Mivel elég tömény, csak kis mennyiségben ajánlott használni, a növények köré 5 cm trágyát terítsünk el.

Zöldtrágyával dúsíthatjuk a talajt gyorsan növő magkeverék (legelőrozs, mézontófű, takarmánylucerna) őszi elvetésével: amint tavasszal kihajtanak, levágjuk, majd beforgatjuk a talajba.

Vásárolt vagy házilag készített kerti komposztot is használhatunk tőzeg helyett. Készítéséről itt írtam korábban, nem kell hozzá spéci keret, lehet földbe ásott gödörben is komposztálni, és mehet bele akár 70 felé dolog.

Öreg gyepszőnyeg újrahasznosításával is pótolhatjuk az értékes tőzeget. A gyepszőnyeg darabokat füves felükkel lefelé fordítva egymásra halmozzuk és lefedjük egy takarófóliával. Egy év múlva tökéletes virágföld lesz belőle.

Részletes leírás és képek a Gardener's World oldalon.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Már most mondom, a ráadástipp lesz talán a legklasszabb, és a virágaid is örülni fognak neki. Tehát jelen összeállítás témája, hogy miként lehet újrahasznosítani a régi CD-ket és a tokjukat.

Mint azt valaki a neten felvetette, magát a CD-borítót, a papírcímkét érdemes felajánlani a legközelebbi könyvtárnak, mert a kölcsönözhető CD-k esetében ez szokott elsőként elhasználódni. Nézzük a tippeket, mi mindent lehet csinálni egy CD-ből (vagy a tokjából). 

Poháralátétet

Vicces madárriasztót

Karácsonyfadíszt

Dísztálat

Nyakéket

Díszes kaspót

Gömbdíszt

Szélcsengőt

Karkötőt

Szobrot

Gitárdekorációt

Képkeretet

Ékszeresdobozt

Kisasztalra dekort

Karácsonyfát

Luxy sapkát

Házfalra installációt (Madrid)

A tokból asztali képtartót

Írószertartót

És ilyen szuper mini üvegházat

KÉPEK FORRÁSA ÉS MÉG TIPPEK: ZeroWasteWeek, MyKarmaStream, Bored Panda

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Azért, mert egy ötlet zöld, még nem biztos, hogy 100 százalékban jó is. Tervezés közben, a monitoron szépnek tűnhetett az elképzelés, hogy lehessen kerékpárral felszállni a villamosra, de ugyanez az életben, pláne egy esős őszi napon nem látszik működésképesnek. Az utazóközönséget már a rolleresek és a banyatankosok is kiakasztják, és akkor jönnének még a kerékpárosok is a villamosra? Ráadásul zsúfoltságra hivatkozva a vezető is megtagadhatja a kerékpáros felszállását a járműre, akkor pedig várhat tovább a megállóban...

Klasszul néz ki a bringa az üres villamoson, de belegondolt valaki,
hogy miképpen kerül oda, amikor közben mellette
utasok is próbálnak le- és felszállni ? KÉP: RestartBudapest

2020. októberének harmadik hétvégéjén szavazásra hívtam a 365 Zöld ötlet blog olvasóit, hogy így mondják el véleményüket a kerékpárszállításról. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki rászánta az időt a szavazásra. Gyakorlatilag az első néhány tucat szavazattól kezdve végig az alábbi arányt mutatta a szavazatok megoszlása. Tehát a szavazók 84-85 százaléka voksolt arra, hogy szerinte inkább a járművek külső részén kellene a kerékpárokat szállítani. Több mint ötször annyi szavazat érkezett erre, mint a jármű belsejében történő szállítás opciójára.

Nem arról van szó, hogy elutasítjuk a segítőkészséget, partnerséget mutató kezdeményezést mi, akik arra szavaztunk, hogy inkább a járművek külsejére szerelt hordozóeszközön lehessen kerékpárt szállítani. Sokkal inkább arról, hogy szeretnénk, ha a téma felelősei még egyszer átgondolnák ezt a dolgot. 

A szavazásos cikkben a tömegközlekedési járműveken történő kerékpárszállítás nemzetközi gyakorlatára mutatott példák egy része valóban igényelt némi innovativitást (de ebből aligha  van hiány Magyarországon), más részük viszont a hétköznapi kereskedelmi forgalomban kapható eszközöket mutatta be. Egészen biztos, hogy egy kis ötleteléssel találnánk olyan megoldást, ami mindenki számára megfelelő.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A Yale Egyetem kutatása szerint alacsony páratartalmú levegőben könnyebben terjednek a vírusok. A levegő ideális páratartalma 40-60 százalék között van. Télen a kinti hideg levegő is száraz, illetve a fűtéssel felmelegített benti levegő is, amelynek átlagosan 20 százalék lehet a páratartalma. Ezen egy szobai párologtatóval, vagy még inkább néhány cserepes növénnyel segíthetünk.

Pexels

Az alábbi növénynek kifejezetten jó párologtató képességűek, tisztítják a levegőt, ráadásul igazán nem igényelnek túl sok gondozást. 

Anyósnyelv (hivatalosan fácánlevél) / Sansevieria

Wikipedia

Kezdő szobakertészek legjobb barátja. Elviseli a rendszertelen öntözést, a száraz szobai levegőt, a félhomályt. Nevét talán onnan kapta, hogy lényegében elpusztíthatatlan, illetve az éles szélű levélről. 

Zöldike (hivatalosan csokrosinda) / Chlorophytum

Wikipedia

Nemcsak párásít, hanem a NASA kutatása szerint kiváló levegőtisztító növény. Szeret kilógni a cserépből, mármint az indáin, ezért érdemes magasra tenni egy ámpolnában, függőkosárban. A földjét nem kell túlöntözni, egy napfényes ablak mellett jól ellesz. 

Pozsgafa / Crassula

Wikipedia

Sok vizet tárol kerekded leveleiben, ezek pórusain keresztül sötétben fokozottabb mértékben párásítja a levegőt, mint világosban. Szereti a napfényt, ősszel és télen nem szükséges sokat locsolni. 

Vitorlavirág / Spathiphyllum

AireHealth

Dús levélzetével jelzi a vízigényét: ha kicsit lekonyulnak a levelek, szomjas a növény. Túlöntözni nem kell, szereti a meleget és a nem direkt napfényt. A NASA szerint a vitorlavirág nagy mennyiségben kiszűri a levegőből az illékony vegyi anyagokat (VOCs), amelyek például a műanyagokból, ragasztókból (bútorlap), égéskéslelkető vegyülettel kezelt kárpitokból szabadulnak fel.

Aranypálma (más néven Areca) / Dypsis

Wikipedia

Könnyen kezelhető szobanövény, kiemelkedő párásító képességgel. Világos helyre kell tenni, vízigénye közepes. 

TIPP: 10 négyzetméterenként 1 növény ajánlott. A párologtatást úgy is fokozhatjuk, hogy a cserépalátétbe kavicsot szórunk, majd erre a kavicságyra állítjuk a cserepet. A vizes kavicsok felületéről többlet nedvesség párolog a levegőbe.

A fertőzések elleni védelemhez a távolságtartás, a maszkviselés és a rendszeres kézmosás elengedhetetlen.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Egyrészt szuper, hogy Budapesten most már a Tátra villamosokon is lehet szállítani kerékpárt, köszönet érte. Másrészt szerintem nem ez a jó irány. Mármint nem arra kéne menni, hogy felteszem-e a bringát a villamosra vagy a buszra, hanem hogy lehessen a járművön, de kívül szállítani. Így ugyanis nem koszoljuk össze sem a villamos/busz belsejét, sem az utastársakat. Ez gyakran megtörténik esős időben vizes-sáros kerékpárral vagy rollerrel.
Azt se feledjük, hogy az acélvázas bringák nehezek, nem is mindenki bírja megemelni ezeket több lépcsőfok magasra. Akkor viszont jön az ügyetlenkedés, ami miatt csúszik a menetrend, ideges lesz a sofőr és morognak az utastársak.
Nem is feltétlenül gazdaságos a jármű belséjében történő szállítás, hiszen csúcsidőben egy kerékpár legalább három fizető utas helyét elfoglalja.

Túrázni indul ez a kanadai férfi. KÉP: GRT

A világon sok helyütt kifejlesztettek már külső kerékpárszállító hordozóeszközt, buszra és villamosra is. Ezekre nagyon egyszerűen és gyorsan fel lehet tenni a kerékpárt. Nézzünk néhány példát a távolsági és helyi buszos/villamosos megoldásokra!

Az Egyesült Államokban a buszok 70 százaléka fel van szerelve 2-3 kerékpár szállítására alkalmas orrsínnel. A kerékpár első kerekét egy felhajtható kampóval rögzítjük. 

KÉP: Richard Masoner/Flickr

Ez az új-zélandi busz két kerékpárt tud kívül szállítani.

KÉP: Wikipedia

Kanadában éppen idén cserélik a régi kerékpárhordozókat olyan új modellekre, amelyek meg tudják tartani a szélesebb abronccsal szerelt kerékpárokat is.

KÉP: BC Transit

Madridban a busz hátuljára két bringát lehet feltenni vízszintesen. Állítólag az EU-ban nem engedélyezett a buszok elején történő kerékpárszállítás, holott ez tűnik biztonságosabbnak a vezető és a gyalogosok szempontjából is.

KÉP: ECF

Csehországban és Lengyelországban a hátsó függőleges tartó a módi. Ehhez azért kell némi erőkifejtés.

KÉP: Ropid

Na és hogy kötöttpályás példák is sorra kerüljenek: Nagyváradon úgy újítják fel az Oradea Transport Local tömegközlekedési vállalat által vásárolt Tatra villamosokat, hogy azok külső kerékpárszállító rácsot is kapnak.

KÉP: Club Feroviar

Akár 10 kerékpár szállítására képes a stuttgarti fogaskerekű villamos, a Zacke, amely tol egy nyitott kocsit a kerékpároknak. Ja, és a kerékpár szállítása ingyenes.

KÉP: Cyclelicio

SZAVAZZ!

Összeállította: Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ahogy jön a hideg idő, kevesebbet van nyitva az ablak, mind rövidebb ideig szellőztetünk, ami egyenes út a penész megjelenéséhez. Nem is biztos, hogy észreveszed az elszíneződést, csak egyre többször ébredsz eldugult orral, kapar a torkod, viszket a szemed, köhögsz, nem jó a közérzeted: penészallergiád lett.

Egy négyszemélyes háztartásban egyetlen nap alatt 10-15 kg vízgőz kelethezhet, ami a hiányos szellőzés miatt a hideg falakon csapódik le.

INFO FORRÁS

A penészgomba visszaszorításához számos házi módszer létezik, a legjobb, ha a szoba levegőjének páratartalmát 40-60 százalék között tartod rendszeres szellőztetéssel. A páratartalom ellenőrzéséhez érdemes egy higrométert beszerezni. 

KÉP: Pixabay

Az elmúlt 10-15 évben gyártott bukó-nyíló ablakok zárszerkezete legtöbbször már olyan, hogy a kilincs 45 fokos (negyedes) állásánál résszellőzést biztosít. Amennyiben a kilincs elfordításakor érzel egy kis ellenállást, döccenést a felső 45 fokos pozícióban, akkor résszellőzős zárszerkezetű az ablakod. Résszellőzős állásban az ablak 1-2 centiméternyire van buktatva, tehát a pára egy része el tud távozni. 

Nem kell amiatt aggódnod, hogy ez megdobja a fűtési költséget: egy 70%-os páratartalmú helyiség felfűtésének hőigénye akár 20%-kal magasabb lehet, mint egy 45%-os páratartalmú helyiségé. A résszellőzést naponta többször is alkalmazhatod huzamosabb ideig, de ettől függetlenül naponta 1-2 alkalommal érdemes 3-5 percre teljes átszellőztetést csinálni kereszthuzat segítségével.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egyesek szerint kamu, mások az egekig dicsérik azt a thaiföldi lányt, aki az alábbi videóban megmutatja, hogyan lehet hagyományos eszközökkel, a természeti adottságokat kihasználva lakhelyet építeni néhány nap alatt.

Persze nyilván a dzsungelben megvannak ehhez az adottságok, tehát rendelkezésre áll bambusz, a homokkő könnyen faragható, az időjárás kedvező stb. De azért így is óriási teljesítmény, amit húsz percben összefoglalva látunk. Még ha tényleg csak az egymillió feliratkozóra hajt, akkor is érdemes megnézni. 

A nevét nem publikáló lány videós csatornáján további érdekes munkákat láthatsz. Lehet gyűjteni az ötleteket, aztán tavasszal nekiugrani a kertnek. Bambusz helyett bontott lambéria újrahasznosításával?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna