Idén sokak számára jelentett lelki és testi felüdülést valamilyen kerti munka, legyen szó akár az erkélyen nevelt paradicsomról. A tél beköszöntével sem kell felhagyni a kertészkedéssel, hiszen fűszernövényeket egész évben termeszthetünk a lakásban is.

Unsplash

Ezek ráadásul több funkciót képesek betölteni, mint a szobanövények, bár azok is mutatósak és tisztítják a levegőt (a munkahelyre ajánlott növényekről itt írtam , az otthonra ajánlottakról pedig itt). Ám a zöldfűszerek nemcsak szépek, hanem illatosítják a levegőt, valamint ízesítik az ételeinket.

Pexels

Ha nem tudsz vetőmagot szerezni vagy nincs kedved a hajtatással bíbelődni (bár itt írtam a mikrozöldségek csodálatos hatásairól), akkor vegyél cserepes fűszernövényeket bármelyik szupermarketben. Az a lényeg, hogy fajtánként ne csak egyet vásárolj, hiszen az arról leszedhető levélmennyiség elfogy az első levessel, viszont beletelik pár napba, amíg újra kihajt és megint használható lesz.

HOZZÁVALÓK:
Olyan helyre tedd a cserepeket vagy hajtatótálcákat, ahol napi 6-8 óra napfény éri őket, például ablakba vagy erkélyajtóhoz. Felszerelhetsz föléjük speciális növénynevelő lámpát is, amely kék és piros ledekből áll.

Ehhez használhatsz a belső ablakkönyöklőre állítható fémrácsos polcot (fenti képen: Möbelix, 3490 Ft), amelyet egy mozdulattal levehetsz onnan, amikor kinyitnád az ablakot a napi többszöri szellőztetéshez. 

Illetve gurulós tárolót (fent Ikea/Vesken, 2690 Ft) vagy zsúrkocsit (lent OBI, 9999 Ft) is kinevezhetsz fűszerkertnek, ez sem akadályoz a normál életviteledben.  

A fűszernövények jelentős része mediterrán eredetű, kedveli a meleget: keress olyan helyet, ahol nappal legalább 20 fok van, éjszaka lehet hűvösebb.  A növények körül ne legyen huzat, de szabadon járhasson a levegő, ezzel megelőzheted, hogy a cserépben megjelenjen a penész- vagy más gombás betegség. Lehet kapni fűszernövényekhez való földkeveréket a kertészeti-barkácsáruházakban, de a sima virágföld is megteszi, pláne ha havonta egyszer-kétszer kapnak pár csepp tápoldatot is. A mediterrán eredetű fűszernövények nem szeretnek vízben állni, ezért nem szabad túllocsolni őket: akkor locsolj, ha a földjük tapintásra száraz.

Pexels

MIT ÜLTESS:

Az évelő oregánó szereti a sok napfényt és a tápanyagdús, jó vízelvezető képességű talajt. Jó társ hozzá a hasonló igényű majoranna, zsálya és kakukkfű. Főzéshez az ágacskák végén lévő leveket csipkedd le, ezzel serkented az új levelek kihajtását is. A zsályát feltétlenül próbáld ki zellerkrémlevesben, nagyon jól passzolnak egymáshoz. A friss levelek feldobnak egy egyszerű vajaskenyeret is. 

A petrezselyemre két évig biztosan számíthatsz. Ez is szereti az erős napsütést, de jól elvan mesterséges fény alatt is. A konyha ideális hely számára, mert kissé párás levegőjű környezetben jobban nő. A talaja legyen mindig kicsit nedves, lehet permetezni is. Hasonló igényű a bazsalikom, amelynek sokféle variációja kapható. Ez is kedveli a kissé nedves talajt, de túlöntözni nem szabad. A jelentkező virágbimbókat le kell csipkedni, hogy a növény leveleket növesszen, ne virágokat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

PR-cikk

ÜTEMTERVNEK MEGFELELŐEN HALADNAK A MUNKÁK A HÍDREKONSTRUKCIÓS PROGRAM I/3. ÜTEMÉBEN.

A NIF Zrt. beruházásában megvalósuló Hídrekonstrukciós program keretén belül eddig hat darab műtárgyat építettek át, a projekt I/3. ütemében további három híd újul meg. Az átépítés a vasúti közlekedés – egy vágányon történő – folyamatos fenntartása mellett folyik.

KÉP: NIF Zrt.

Farmoson a Hajta-patak-híd teljes teherhordó szerkezete megújul, ezzel a műtárgy alkalmassá válik a 160 km/h sebességű szerelvények átvezetésére is. További fejlesztésként szélesebb és biztonságosabb üzemi járda épül. A híd átépítése két ütemben zajlik: az I. ütem (a jobb vágány hídszerkezet átépítése) 2020. június 20. és 2020. augusztus 30. között valósult meg, míg a II. ütem (a bal vágány hídszerkezet átépítése) tervezetten 2021 nyarán történik.

A tápiógyörgyei Tápió-patak-híd felszerkezet átépítése 2020. augusztus 31-től vette kezdetét. A jobb vágány elbontása és átépítése befejeződött, a 2020. október 24-i sikeres forgalomba helyezést követően megindult a vonatforgalom a jobb vágányon. Jelenleg a bal vágány felszerkezet bontása zajlik.

A tápiógyörgyei Ilike-ér-híd munkái előreláthatóan 2021 tavaszán kezdődnek el.

KÉP: NIF Zrt.

A hidak olyan korúak és műszaki állapotúak, hogy a rendszeres karbantartás ellenére is esedékessé vált teljes felújításuk. A fejlesztésnek köszönhetően nem csak a hidak újulnak meg, hanem a távlati sebesség és a tengelyteher-emelés is lehetővé válik.

A műtárgyak Natura2000-es területen találhatóak, így a kivitelezés során különösképpen törekedni kell az élővilág és a mezőgazdasági területek megóvására.

A korszerűsítés a közlekedés, azon belül a kötöttpályás közösségi rendszer szolgáltatási színvonalának fejlesztését szolgálja, ezáltal nemzetgazdasági érdekek és célok megvalósítását támogatja.

A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában uniós és hazai forrás bevonásával valósul meg. A kivitelezést az A-Híd Zrt. végzi.

Minél többet kell rostokolni a megállóban, annál valószínűbb, hogy akinek van kocsija, legközelebb inkább azzal indul el. A várakozás lerövidítésére születtek a járművek valósidejű mozgását követő és a menetrendet jelző okostelefonos (webes) alkalmazások, ám az Ohio Egyetem felmérése szerint sokkal valószínűbb, hogy ezekkel lekéssük a kiszemelt buszt vagy villamost, és így még többet fogunk állni a megállóban. Mégpedig azért, mert a tömegközlekedés résztvevői --- emberek.

Tenor

A kutatók egy éven át vizsgálták az egyetem székhelye, Columbus város tömegközlekedését. Mérték az egyes járművek haladását, összehasonlították az adatokat a hivatalos menetrenddel, illetve a valósidejű előrejelzéssel. Kutatási beszámolójuk a Transportation Research Part A folyóiratban jelent meg. Luyu Liu és Harvey Miller szerint négyféle stratégia mentén gondolkodunk elindulás előtt, és ezek a stratégiák nem egyformán sikeresek.

1. stratégia: Az időfukar -- átlagos várakozási idő 12 perc 30 másodperc
A legtöbb tömegközlekedési applikáció annyira takarékoskodni szeretne az utas idejével, hogy megpróbálja összeegyeztetni az utas és a jármű megállóba történő beérkezését. Csakhogy nem számol a járművezetővel, aki esetleg egy korábbi megcsúszást próbál behozni, vagy kicsi volt a forgalom, ezért leheletnyivel korábban érkezik a járművel a megállóba. Továbbá az amerikai kutatók meglátása, hogy a legtöbb app nem ellenőrzi a jármű helyzetét olyan sűrűn, hogy tökéletesen valósidejű információt kapjunk. Így aztán az utas a szokásosnál kényelmesebb tempóban érkezik a megállóba, ahol viszont azt látja, hogy a járműve éppen becsukta az ajtót és elindult.

2. stratégia: Ahogy esik, úgy puffan -- átlagos várakozási idő: 8 perc 30 másodperc
Ha nem agyalunk az applikáción vagy a menetrenden, hanem csak úgy tetszőleges időben elindulunk a megállóba, máris 50 százalékkal jobb időt mérhetünk... Hoppá!

3. stratégia: A kis óvatos -- átlagos várakozási idő: 4 perc 42 másodperc
Hasonlít az időfukarhoz, már amennyiben hallgat a valósidejű alkalmazás információira, ám biztos, ami biztos alapon egy-két perccel előbb indul el a megállóba. Ennek megfelelően az esetek 90 százalékában el is éri a járművét.

4. stratégia: A menetrend híve -- átlagos várakozási idő: 4 perc 12 másodperc
Vonalasabbnak tűnik a manapság divatosnál, de az amerikai kutatók szerint neki van igaza, mivel a menetrendet figyelő utasnak kell a legkevesebbet várakoznia a megállóban, harmadannyit, mint az időfukarnak, és legfeljebb 6 százalékban kési le a kiszemelt járatot. 

Pexels

Liu és Miller azt tanácsolja, hogy akinek sokat kell gyalogolnia a megállóba, az inkább a hivatalos menetrend alapján induljon el. Ugyanis hiába jelez késést az applikáció, a hosszú gyaloglás elég időt jelent ahhoz, hogy a járművezető esetleg behozza a késést. Valamint minél ritkábban érkező járművet szeretnénk elérni, annál fontosabb, hogy a menetrend szerint érjünk a megállóba.

A kutatók azt ajánlják a tömegközlekedőknek, hogy reggel munkába menet a menetrendes stratégiát alkalmazzák, míg délután hazafelé pedig a valósidejű alkalmazást pici ráhagyással megtoldó óvatos stratégia lesz a nyerő számukra. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

PR-cikk

ÜTEMTERVNEK MEGFELELŐEN HALADNAK A MUNKÁK A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG JAVÍTÁSI PROGRAM A MÁV HÁLÓZATÁN PROGRAM II/A ÜTEMÉBEN

A NIF Zrt. beruházásában megvalósuló közlekedésbiztonságot növelő program keretén belül eddig négy útátjáró újult meg Ceglédbercel, Mende (Gyömrő), Sásd és Sárbogárd településeken; a fejlesztés Farmos és Tápiószentmárton településeken folytatódik. 

A vasúti átjárók fejlesztésével javul a vasúti közlekedés és az érintett közúti tranzitútvonalak biztonsága. Csökken az utazási idő, a járművek üzemeltetési költsége, a NIF Zrt. beruházásában megvalósuló fejlesztés elősegíti a „havaria” helyzetek elkerülését, továbbá hozzájárul a személyi közlekedésben és a vasúti teherszállításban a balesetek számának és anyagi károk csökkentéséhez.

KÉP: NIF Zrt.

Kivitelezési közbeszerzési eljárás lefolytatását követően már folyamatban van a szerződés aláírása és a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátása, melyek eredményeként Farmos településen a közúti útvonal korrekciója, az útátjáró megszüntetése és új létesítése, illetve a 120. számú vasútvonal 311. számú út csomópontjánál felhagyott közút rendbetétele történik majd meg. 

Tápiószentmárton településen a kivitelezés 2020. október hónapban megkezdődött. A projekt során megvalósul a 311. sz. főút mintegy 700 m egybefüggő új nyomvonalának kiépítése, a 120. számú vasútvonal és az út kereszteződésében lévő vasúti átjáró és -pálya helyben történő átépítése és a vasúti megállóhelyhez új belterületi bekötő út építése buszfordulóval, P+R parkolóval, járdával és kerékpártárolóval. 

KÉP: NIF Zrt.

Ceglédbercel, Mende, Sásd és Sárbogárd településeken a kivitelezések befejeződtek.

Ceglédbercelen a 100a számú Budapest–Záhony vasútvonal és a 40. számú főút keresztezésénél található vasúti átjáró magassági vonalvezetésének korrekciója megtörtént, az útburkolat felújításra került, a vízelvezetés átépítése, illetve kapubehajtó, útcsatlakozás építése és megerősítése befejeződött.

Mendén a meglévő vasúti átjáró magassági korrekciója a 120a vasútvonal és a 4603. jelzésű út keresztezésénél befejeződött, a vízelvezetés rendezésre került. Mivel az átépítés földműszélesítéssel járt, az út menti ingatlanok megközelítésére szolgáló felhajtók is átépítésre kerültek.

Sásd állomásnál a vasúti átjáróban – a 611. számú főút és a 40. számú Budapest-Pusztaszabolcs-Pécs vasútvonal 1719+81 hm szelvényében – új STRAIL-elemek kerültek beépítésre, ezen kívül a 611. számú főút körülbelül 200 m hosszban szélesítésre került a pályaszerkezet felújításával együtt.
Sárbogárd állomásnál – a 63. sz. főút és a 40. sz. Budapest-Pusztaszabolcs-Pécs vasútvonal 784+35 hm szelvényében található – vasúti átjáró vonalvezetésének korrekciója, az átjáró környezetében a pályaszerkezet felújítása megtörtént, a kerékpárút átvezetésével és az útcsatlakozás módosításával.

KÉP: NIF Zrt.

A közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése révén az egyéni közlekedési módokat használó utazók számára vonzóbb közösségi közlekedési rendszer alakul ki. A vasúti közlekedés biztonságának, szolgáltatási színvonalának növekedése a „környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésében”, az „egészség- és vagyonbiztonság javulásában” érvényesül. 

A fejlesztésnek köszönhetően az érintett településeken csökken a baleseti kockázat a vasúti és tranzitútvonalakon, illetve csökken az utazási idő.

A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában uniós és hazai forrás bevonásával valósul meg. 

Manapság sokkal kevesebb hüvelyest eszünk, mint a nagyszüleink vagy a korábbi generációk. Pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó egyszerre zöldség és hús, hiszen gazdagok növényi fehérjében, 100 g bab 24 g fehérjét tartalmaz. A száraz hüvelyesek hűtés (=energiafogyasztás) nélkül egyszerűen tárolhatók, a csicseriborsó nem is zsizsikesedik. A hüvelyesek környezetvédelmi szempontból abban is kiemelt jelentőségűek, hogy ezek gyakoribb fogyasztásával elérhetnénk az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkenését: például, ha az amerikaiak marhahús (burger és steak) helyett babot ennének, akkor 46-74 százalékban máris megközelítenék azt az ÜHG-kibocsátási szintet, amit 2020-ra vállaltak. Ez a hús-bab-csere az amerikai termőterületek 42 százalékát felszabadítaná, ennyivel kevesebb takarmány megtermelésére volna szükségük a szarvasmarhatartáshoz.

KÉP: Pexels

Tehát sokrétű ez a téma! Kérdéseimmel megkerestem dr. Domján Erikát, aki a FruitVeB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) ügyvezetője volt 2016-2019 között. A beszélgetés végén pedig elmondom, milyen a jó beáztatás.

365: Miért nem eszünk több hüvelyest? 
Domján Erika: Egyrészt mert a közhiedelem szerint ezek puffasztanak és hizlalnak. Másrészt a gasztronómiai köztudatban nincsenek benne, illetve egyesek legfeljebb a különlegességeket keresik, mint például a vörös lencse vagy a csicseriborsó. De ez nem általános. 

365: Igen, mert kétszer annyiba kerül a vörös lencse, mint az étkezési lencse. Holott minden héten legalább két alkalommal kellene hüvelyest fogyasztani, annyira egészségesek. Vagy legalábbis régen biztos gyakrabban ettek ilyeneket.
D.E.: Igen, mert könnyen előállítható és könnyen tárolható termények voltak. Minden házikertben megteremtek, tehát tényleg a ház körül, nem kellett hozzá háztáji, ami annak idején a termelőszövetkezeti tagok juttatása volt. Ők kaptak átlagosan 400 négyszögölt, ez volt a háztáji föld, azon bármit termelhettek és azzal szabadon gazdálkodhattak. A házikert ehhez képest jóval kisebb terület, 50-100 négyzetméter. 

365: Az elmúlt évtizedekben jellemzően ezek művelését is elhanyagolták sok helyütt…
D.E.: Most a városból kiköltözők közül néhányan próbálják új életre kelteni ezt a hagyományt az önellátás jegyében. Az élelmiszerláncok megjelenése következtében hagytak fel a falvakban az emberek a kiskertek művelésével. Részben azért, mert már a városban dolgoznak, ahol bevásárolnak, és hazaviszik a terméket. A nyugdíjasok az ingyenes utazást igénybe véve, pusztán időtöltésből is beutaznak a legközelebbi városba, és megvásárolják azt a csirkehúst vagy borsót, amit régen odahaza termeltek meg. Nem foglalkoznak azzal, hogy a bolti árunak milyen beltartalmi értéke van.

KÉP: Unsplash

365: A hüvelyesek nagyüzemi módon is mind termeszthetők?
D.E.: Igen, de elsősorban ipari alapanyagként, konzervnek vagy fagyasztottnak.

365: Nekem nincs bajom a fagyasztottal, ráadásul olcsóbb is, mint amit a piacon veszek meg.
D.E.: Azért tud olcsóbb lenni, mert nagy mennyiségben termelve az egységköltsége alacsonyabb. Néhány zöldségnövényhez hasonlóan  itt is látható, hogy az utóbbi 30-40 évben majdnem tizedére csökkent a termőterület. Ez kizárólag jövedelmezőségi kérdés. A gazdák racionálisan megnézik, hogy milyen tőkebefektetéssel mennyi jövedelmet lehet elérni. Ha jelen pillanatban egy hektár kukorica termesztésével ugyanazt a jövedelmet tudják elérni, mint egy hektár zöldborsóval, akkor kukoricát fognak vetni, mert annak kisebb a kockázata. A legtöbb hüvelyest a klímaváltozás miatt is egyre nehezebb megtermelni, mert például öntözés nélkül szinte lehetetlen jó eredményt elérni. 

365: Milyen feltételeket igényel?
D.E.: A zöldborsót nagyon korán, tavasszal kell elvetni, és a keléshez megfelelő talajnedvesség kell. Mostanában viszont milyen tavaszaink vannak?! Kétféle tavasz volt az elmúlt években: vagy csontszáraz, főleg a március-április, és a borsó ilyenkor öntözés nélkül nem tud kikelni. A másik véglet, ha extrém sok az eső, akkor viszont nem lehet a talajra rámenni gépekkel. A klímaváltozás miatt nagyon száraz tavaszok várhatók, aztán április közepén-végén jön egy hidegfront, ami esetleg túl sok csapadékkal jár. A borsónál további negatívum, hogy nem szereti a nagy meleget, a hirtelen áprilisi kánikulát, akkor a borsószem gyors növekedése megáll, mert nem tud megfelelő ütemben folyadékot felvenni.

365:Tehát nagyon kockázatos?
D.E.: Ma már öntözés nélkül nem lehet megtermelni. Illetve a konzervipari feldolgozás miatt speciális és drága betakarító gépek is szükségesek hozzá. A borsó magas fehérjetartalma miatt ugyanis leszedés után néhány óra alatt a konzervgyári vagy hűtőipari gyártósorra kell kerülnie, ez sem olcsó dolog, és nagy a gépi munkaigénye. Ezzel szemben a kukoricát májusban, eleve a tavaszi fagyok után vetik, aztán ilyenkor ősszel, októberben-novemberben egy kukoricaadapterrel végigmegy a kombájn, és megfelelő szárazanyag-tartalom mellett begyűjti a termést.

365: Átalakul a mezőgazdasági termelés?
D.E.: Az ipari növények, tehát a búza, kukorica irányába megy el a szántóföldi növénytermesztés. Ezeket a növényeket a jövedelmezőség szempontjait is mérlegelve nagy területen gépesítve, néhány emberrel meg lehet műveltetni. Szemben a kertészeti növényekkel, amelyekhez speciális gépek, jelentős emberi munka és szaktudás is kell. 

365: Igen, látom a KSH-statisztikát, hogy 2019-ben gabonaféléket 2,5 millió hektáron termeltek Magyarországon, száraz hüvelyeseket pedig 17,5 ezer hektáron, úgy, hogy ebbe beleszámít a takarmányozási célú sárgaborsó is.
D.E.: Nem jó a helyzet. Csicseriborsót a Dél-Alföldön 150-200 hektáron termelnek. A szintén a hüvelyesek közé tartozó földimogyorót pár hektáron. A zöldbab vetésterülete 15 év alatt megfeleződött, most már ezer hektár alatt van. Pedig ennek is ott a helye mind a hagyományos, mind az egészségtudatos konyhában, és rendkívül változatosan elkészíthető. 

KÉP: CIAT/Flickr

365: Mi a helyzet az olyan fajtákkal, mint a spárgabab vagy lóbab, amelyek ősi kultúrnövények?
D.E.: Magyarországon ezek kiszorultak a köztermesztésből, nagyüzemi termesztésben soha nem is voltak. Marginális próbálkozások vannak csak.

365: De közben egyre divatosabb a mexikói konyha, a francia vagy az indiai, amelyek sok hüvelyest használnak.
D.E.: A kapható hüvelyesek több mint fele Indiából származik.

365: Vagy Kanadából, vagy Etiópiából, ráadásul olcsóbbak, mint a magyar hüvelyesek, pedig sok ezer kilométeres szállítási költség is van rajtuk.
D.E.: El kell fogadnunk, hogy az élelmiszerkereskedelem globális, és a kereskedők onnan fogják beszerezni a termékeket, ahonnan a legjobb költség-haszon aránnyal tudnak importálni, és nem biztos, hogy ez a hely az Európai Unióban van. A hazai fogyasztó pedig nem annyira tudatos, hogy kifejezetten keresné a magyar termékeket.  A különlegességek iránt nő az igény, de ezek soha nem is voltak köztermesztésben Magyarországon. A hagyományos értelemben vett őstermelés is kezd megszűnni, mert a termelők zöme már a hatvanas korosztályhoz tartozik és nincs olyan utánpótlás, amely átvenné ezeket a feladatokat.  

365: Ki lehetne nemesíteni olyan fajtákat, amelyek géppel is könnyen betakaríthatók?
D.E.: Éveken át folyó, támogatott kísérletek sorozatának kellene történnie ezen a téren. 

KÉP: Nikiforaki Viktoria/Flickr

365: A gyereknek hiába mondja a szülő, hogy táplálkozzon egészségesen, ha nem tudja letenni az asztalra minden héten a bablevest vagy a lencselevest, mert az drágább a csirkehúsnál.
D.E.: Na jó, de azért meg kell nézni, hogy az milyen csirke, hogyan nevelték. A természetes körülmények között tartott, úgynevezett kapirgálós csirke ára lényegesen magasabb, csak arra alig van fizetőképes kereslet.

365: Milyen jövőképet lát?
D.E.: Nagyon szomorút. Beszéljünk akár ipari, akár házikerti termelésről, nincs tömeges utánpótlás. A Fiatal Gazda Pályázat jó kezdeményezés, de nem minden esetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Társadalmi szinten is át kellene gondolni, kitől is várjuk el, hogy dolgozzon a földeken? Egyrészt ez kemény munka, amelyet a fiatalok jó része már nem akar vállalni. Másrészt kertésznek lenni egy sok lemondással is járó életforma, amelynek szépségeit ők nem mindig látják. Ha megnézzük a falvak korösszetételét, számot kell vetnünk azzal is, hogy a vidéki települések harmada ötven éven belül nyugdíjasokból és üres házakból fog állni. 

365: Mikor kezdődött ez a folyamat?
D.E.: Nemcsak a rendszerváltás adott kegyelemdöfést a vidéknek, hanem már az 1970-es évektől elindult a társadalom állam által is preferált átalakulása és az élelmiszertermelés változása. Amikor a hetvenes években átalakították a közigazgatást és a közoktatást, akkor az a halálos ítélet volt sok település számára, mert nem maradt ott semmilyen közszolgáltatás. Ma már látható ennek eredménye, ugyanis ezeken a területeken felgyorsult az elvándorlás. Ha nincs óvoda, iskola, akkor a gyerekeknek ingázniuk kell, vagy bizonyos kilométerszám fölött kollégisták lesznek. De minél korábban kerül el egy gyerek a szülőhelyéről, annál kisebb a valószínűsége, hogy visszatér oda felnőttként. Informatikus tanítványaimat is megkérdeztem, hogy ki tervezi a hazaköltözést, és az volt a válasz, hogy nem bolondultak meg. Pedig a precíziós mezőgazdaság informatikusokat igényel, már most számítógép vezérlésű gépek dolgoznak a földeken és ez a jövőben méginkább így lesz. Ám a városok kulturális vonzerejét a vidék nem tudja kompenzálni, pláne, ha a ritka hazalátogatások miatt a városban tanuló fiatalok kapcsolatai fellazultak az otthoniakkal. Így aztán nem is lesz emberi bázisa a mezőgazdasági termelésnek.

365: Tehát a bab mai ára évtizedes problémákra vezethető vissza. Mit lehetne tenni ellene?
D.E.: Nemcsak termelési oldalról, hanem fogyasztói oldalról is lehetne változást elérni. 2016-ban volt a Hüvelyesek Nemzetközi Éve, az akkor létrehozott weboldalon sok információ ma is elérhető. Folytatni kellene az akkor megfogalmazott akciókat, a hüvelyesek fogyasztásának népszerűsítését. Ezeknek a növényeknek egyébként a növénytermesztésben is kiemelt szerepük van, mert nitrogént kötnek meg, előveteményként javítják a talaj minőségét az utánuk következő vetés számára. A májusban már betakarítható borsó kiváló előveteménye az utána vetett csemegekukoricának.

KÉP: Pexels

365: Vagyis nemcsak az embernek jó, hanem a többi növénynek is.
D.E.: Így van, és ha volna piaci kereslet rájuk, előbb-utóbb a termelők számára is megérné nagyobb mennyiségben termelni ezeket. 

365: A hüvelyesek másként is felhasználhatók, például csicseriborsólisztból alacsony szénhidráttartalmú, fehérjében gazdag, ráadásul gluténmentes száraztészta is készülhet, igaz, jelenleg ebből 1 kiló 3-4 ezer forint.
D.E.: Sok innovációt, marketinget, fejlesztést igényel a téma. Az egészséggel kapcsolatos szempontok mellett a húspótló hüvelyesek fogyasztását a vegán fiatalok körében is lehetne népszerűsíteni, akik számára etikai kérdés a húsevés kerülése. A fogyasztóknak nagy tömegben előállított, olcsó és egészséges termékekre van szükségük. 

TIPP: Amerikában az észak-dakotai és minnesotai babtermelők szövetsége (The Bean Institute) szerint a babot úgy érdemes beáztatni, hogy ötszörös mennyiségű vízben feltesszük főni, majd forrástól számított 2-3 perc múlva levesszük a tűzhelyről, ebben a vízben hagyjuk kihűlni, és áztatjuk legalább 4 órán át. Utána az áztatóvizet leöblítjük, kiöntjük, és a félig már megpuhult babot új vízben kezdjük főzni a recept szerinti többi hozzávalóval. A hő és az áztatás inaktiválja a babban lévő lektin nevű fehérjét, ami egyeseknek hasi diszkomfort érzetet okozhat. Savas hozzávalót (citrom, ecet, paradicsom, chiliszósz, bor) csak a főzés vége felé adjunk az ételhez, mert ez nehezíti a bab megpuhulását.  

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ha unatkoznánk, akár egy zseblámpával is feliratozhatjuk magunkat a Vollebak új dzsekijében:

A Solar Charged Puffer vízálló, nem engedi át a szelet és melegen tart mínusz 40 fokig -- de ha ez még nem elég, akkor azzal tényleg lenyűgöz, hogy képes világítani. Pontosabban a külső és belső textilréteg között egy ultravékony foszforeszkáló membrán van, amely akár 12 órán át engedi ki a gyorsan elnyelt fényt. A membrán működése a növényeket utánozza. A Vollebak 2017-ben állt elő a napfényt tárolni képes széldzsekivel, azt a terméket a TIME és a WIRED magazinok az év fejlesztésének, illetve az év sporttermékének minősítették. Három év további munkával elkészült a dzseki viharkabát változata.

A foszforeszkáló membrán bírja a mosást is, nem veszíti el fényelnyelő és -kibocsátó képességét. A kabát annyiban is zöld, hogy bélése újrahasznosított műanyagból készült, amelynek a cég szerint jobb a hőtartó képessége, mint a libatollnak. Egyszóval ez a dzseki kerékpárosoknak ideális volna, csak egyelőre átlagemberek számára megfizethetetlen, több mint ezer euró.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

A dán autóklub (FDM) magazinjában megjelent egy cikk, amely az egyes elektromos autókra megadott hatótávot veti össze a valós körülmények között mért fogyasztással (km/kWh). Mint írják, autóvásárláskor az emberek pusztán a megtehető távolságot nézik. Ám ez önmagában kevés.

KÉP: FDM

Az autók fogyasztásának mérésére szolgáló új nemzetközi szabvány, a WLTP (Worldwide Harmonized Light Duty Vehicles Test Procedure, világszerte összehangolt könnyű jármű vizsgálati eljárás) a valós élethez sokkal közelebb álló helyzeteket vesz figyelembe, szemben a korábbi normával. 

Mivel a dán átlagautós napi 40 kilométert tesz meg, nem igazán jelent számára problémát a távolság. A dánok által "hatótáv-szorongásnak" (rækkeviddeangst) nevezett idegesség azoknál tapasztalható, akik nagy lendülettel nekiindulnak az országútnak. Vajon meddig lesz elég a kakaó?

Az FDM szakértői a különféle modelleleket 110 km/h sebességen tesztelték. Az elektromos autó télen 20-30 százalékkal többet fogyaszt az utastér és az akkumulátor melegítése miatt, írják a cikkben. A tesztelések során nyáron használták a klímát, télen az ülésfűtést is, továbbá a médialejátszót is az átlagosnak megfelelő módon vették igénybe. 

Induláskor mindegyik jármű 100 százalékra volt feltöltve. Közvetlenül elindulás előtt az utasteret az évszaknak megfelelőre fűtötték-hűtötték, mivel a tesztek egész évben zajlottak, 5-25 Celsius-fok között. Elindulás után addig mentek, amíg csak bírta az akksi, vagyis amikor kiírta, hogy már csak 0-20 km van tartalékban. Ezt a távot hozzáadták az addig megtett kilométerek számához. A teljes tesztet a számsorokkal  ide kattintva lehet megtekinteni.

A dán tesztet két szempontnak megfelelően kimazsolázta a CleanTechnica magazin. Első körben az autópályán 110 kilométeres óránkénti sebességgel elért távolság szerinti sorrend látható, zárójelben az elméletinek számító WLTP-értékkel:

Második körben pedig szintén 110 kilométeres óránkénti sebességnél a kilowattóránként megtehető kilométerszám volt a rendező szempont:

Vagyis míg a megtehető távolság terén tényleg az amerikai Tesla arat, addig teljesítmény tekintetében már a koreai modellek vannak fölényben a dánok szerint.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A korábbi években sikerült gyűjtenem először 60 tippet, aztán még 40 ötletet azoknak, akik fenyőfa vásárlása nélkül szeretnék megoldani a karácsonyi dekorációt, ráadásul lehetőleg újrahasznosított alapanyagokból. Most újabb fantasztikus ideákban osztozhatunk, hátha ott lesz közöttük az igazi!

Élő pozsgásokból (Living Bunch)

Felfűzött fagolyókból (Handmade Charlotte)

Kartonpapírból (Madame Citron, francia nyelvű szabásmintával)

Örökzöld ágakból, bogyókból (FreePeople)

Az ikeás dekorfüggöny egyedi díszítésével (OhHappyDay)

Néhány műfenyő-girlandból (AlmostMakesPerfect)

Furnérozott (vagy OSB-) lapra festve (DansleLakehouse)

Szeretteink fotóiból (StyleByEmilyHenderson)

Makraméra függesztett polcokból (LiaGriffith)

Rézcsövekből drótozva, kivilágítva (LiaGiffith)

Felfűzött papírszalagokból (LiaGriffith)

Jó sok pomponból (AwwSam)

Vagy jó sok kesztyűből (CountryLiving)

Néhány szalagból (TheCelebrationShoppe)

Lámpaernyő drótvázakból (PillarBoxBlue, részletes angol nyelvű leírással)

Milliónyi flitterből (AtCharlotte'sHouse)

Lufikból (SugarAndCloth)

Örökzöld ágakból és bogyókból II. (OleanderAndPalm)

Táblafestékkel lekent falapból (JaymeSRP)

Fotónyomott dekortextilt S.K. megdíszítve (AlmostMakesPerfect)

Kidobni szándékozott műanyag kanalakból (OneProjectCloser)

Fényfüzérekből (OhMeOhMy)

Csipkefüggönyből (BedBathAndBeyond)

Sütőformákból (OldRavenCreates)

Békés, boldog karácsonyt kívánok!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány előtti időkben az új-zélandi Christchurch lakosai 99 százalékban megfelelően szortírozták a hulladékukat. Ám a home office alatt ez a morál annyira megromlott, hogy a szelektív kukásautók által a gyűjtőtelepre behordott hulladéknak csak a 48 százaléka volt megfelelően szétválogatva. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a karanténba zárt emberek jelentős része nekiállt lomtalanítani a háztartását, nem törődve a szelektálással. Az országos átlag szerint Új-Zélandon a háztartási hulladék 40 százaléka, amit újra lehetne hasznosítani, a vegyes hulladékos (kommunális) kukában végzi.

Szelektív kukák a Christchurch északi részén, Northwoodban.
KÉP: Bernard Spragg/Flickr

Christchurch városvezetése ezért új módszert vezetett be: az óvodákban alkalmazott jutalmazással a helyesen szelektáló lakos kap a kukájára egy nagy arany csillagot. Az pedig, aki sokadjára is képtelen megérteni, hogy például a zsíros pizzásdobozt nem szabad a papírhulladékba tenni, búcsút inthet a kukájának, amit elkoboz a hatóság. Természetesen nem azonnal: aki háromszor is rosszul szelektál, kap egy figyelmeztetést, és ha továbbra is semmibe veszi a szabályokat, akkor jön az elkobzás, írja a Guardian.

Az elmúlt hónapokban közel 1500 figyelmeztető üzenetet küldött ki a hatóság, és a nyilvános megszégyenítés kockázata legtöbbször elegendő volt ahhoz, hogy a renitensek visszatérjenek a helyes útra. A rosszul szelektált hulladék ugyanis tönkreteheti, összekoszolhatja a tiszta szelektív hulladékot, emiatt pedig az egész kukásautónyi szemetet a hulladéklerakóban kell elhelyezni, kárba vész mások fáradozása, nő a természet terhelése. 

A kukaellenőrök idén több mint 155 ezer kukába kukkoltak bele (bocsánat), a lakosok 26 százaléka részesült arany csillag elismerésben "kiváló hulladékválogatása" okán. A másik oldalon 61 százalék kapott oktatási célzatú figyelmeztetést, 246 kukát koboztak el átmenetileg. Tulajdonosaiknak be kell menniük az önkormányzatra, ahol aláíratnak velük egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy ezentúl rendesen fognak szelektálni. De meg is van a hatása: az elkobzott kukás lakosok közül eddig 56-an annyira felfejlődtek, hogy aranycsillagosak lettek. Christchurch-ben a helyes szelektálás aránya már közelít a 80 százalékhoz.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egy 20 év adatsorát elemző kanadai kutatásból az derül ki, hogy nem kell félnünk a "robokalipszistől": azoknál a cégeknél ugyanis, ahol robotokat alkalmaznak, átlagosan 15 százalékkal nőtt a humán munkaerő aránya is. Igaz, nem minden beosztásban.

Kanadában az 1990-es évek óta állítanak munkasorba robotokat, először az autógyártásban, a 2010-es évektől pedig már a termelés minden területén, még az agrárszektorban is. A Statistics Canada, azaz a kanadai statisztikai hivatal 1996-2017 közötti adatsorait elemezve kiderül, hogy a hasonló cégek közül azoknál nőtt a dolgozók száma, amelyek robotokat is alkalmaznak. 

A legnagyobb létszámnövekedés a képzettségi skála két végén látható: a magasan/speciálisan képzettek, például a programozók, és a legfeljebb érettségivel vagy azzal sem rendelkező dolgozók körében.

Azok a cégek, amelyek robotokat alkalmaznak, nagy valószínűséggel csökkentik a menedzserek számát, ezzel nagyobb jogosultságot adnak a dolgozóknak mind a döntéshozatalban, mind a teljesítmény elismerése terén, olvasható Jay Dixon, a Statistics Canada közgazdásza tanulmányában.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna