Help Sales ÁSZF
15
szept/2021

Lenyűgöző ökohotel épül Norvégiában a sarkkörön

Mind a megépítése, mind az üzemeltetése zéró környezetterheléssel jár, ezért a 2023-ra átadni tervezett norvégiai Svart hotel iskolapéldája lehet annak, hogy ha már érintetlen természeti környezetben szállodát akarunk építeni, akkor azt milyen módon érdemes csinálni.

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

A helyszínválasztás kézenfekvő volt: Észak-Skandinávia legnagyobb gleccsere, a sarkkörön fekvő Svartisen mellett építenék meg a szállodát, amivel egyrészt a jelenleg is szép számban érkező gleccserturistát szolgálnák ki, másrészt új, de minden elemében kontrollált desztinációt teremtenének a jövőbeni turisztikai fejlesztések számára.

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

A fenntarthatóság minden elemét felvonultató hotel a világ első energiapozitív szállodája lesz, üzemeltetése 85 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt majd, mint a jelenlegi átlagos szállodák, továbbá ezt az energiát a létesítmény meg is termeli. 

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

Olyan okos megoldásokat alkalmaznának, mint a teljes hővisszanyerés, amellyel a konyhától kezdve a számítógépes központig minden helyiség hulladékhőjét hasznosítják. 

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

A padlótól mennyezetig érő ablakok két célnak is megfelelnek: az áttetsző felületeknek köszönhetően jobban beleolvad az épület a környezetbe, illetve a sarkkörön a Nap járása olyan, hogy nyáron hónapokig annyira magasan van, ami nem melegíti túl az épületet, a sötét télben viszont az alacsonyan járó Nap néhány órás erejét is ki lehet használni.

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

A fenntartható, más néven felelősségteljes turizmust segítő szálloda formaterve a norvég halászok A alakú halszárító építményeit idézi, illetve a partmenti halászkunyhókat. 

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

Azért tervezett a Snøhetta építésziroda (amely Budapesten a Déli Városkaput tervezi) a fjord vizében lábakon álló épületet, mert ennek az építési módnak köszönhetően minimális mértékben avatkoznak csak bele a szárazföldi környezetbe, amely amúgy természetvédelmi terület. 

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

Az úgynevezett Powerhouse-sztenderd révén az épület 60 éves tervezett fennállása alatt több megújuló energiát fog termelni, mint amennyi a felépítéséhez szükséges anyagok gyártásához, az építkezéshez és üzemeltetéshez, valamint a jövőbeni elbontásához szükséges. 

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

A hotel tulajdonosa, a Miris AS úgy számol, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokon tartásához szükséges 45 százalékos károsanyag-kibocsátással szemben a Svart hotel 89 százalékkal kevesebb szennyezőanyagot fog a légkörbe engedni.

via Forbes 

HKZs

12
szept/2021

Itt egy totális módszer az elektromos rollerek megregulázására

Míg Magyarországon a KRESZ módosításával kívánják az elektromos rollereket, pontosabban azok használóit szabályozni, az Egyesült Államokban egy ennél valószínűleg hatásosabb módszert terveznek bevezetni: a távellenőrzést. 

közlekedés elektromos roller mikromobilitás városi életmód városi közlekedés

Amióta csak megjelentek az utcákon, azóta jelentenek kisebb-nagyobb problémát az elektromos rollerek. Nyilván beletelik egy időbe, amíg mindenki megtanulja megfelelő módon használni ezeket az úgynevezett mikromobilitási eszközöket. A "megfelelő" alatt értendő, hogy nem lépi túl a sebességhatárt, nem hajt fel olyan útra, ahová nem szabad, továbbá biztonsági felszereléssel védi a vezető testi épségét. 

Ezek közül az első kettőt központilag is szabályozni készül Amerikában a Link elektromosroller-kölcsönző vállalat. Olyan új rendszert vezet be elektromos rollerjainál, amely rögzíti az útvonalat, megakadályozza a vezető szabálytalan haladását, és akár a megállásig is lassíthatja a rollert. A cég képviselői szerint ezzel el lehet érni, hogy az e-rolleresek csak a számukra engedélyezett útvonalakon és sebességgel közlekedjenek. A Link üzemeltetője, a Superpedestrian ezért megvásárolta a Navmatic mikroközlekedési biztonsági startupot, amelynek segítségével valós időben lokalizálhatja és korrigálhatja e-rollerjeinek haladását.

közlekedés elektromos roller mikromobilitás városi életmód városi közlekedés

Nem fordulhat tehát elő olyan, hogy valaki a bérelt e-rollerrel mondjuk olyan szakaszon hajt fel a járdára, ahol ezt nem szabad, vagy hogy például forgalommal szemben, illetve járművek között szabálytalanul haladjon. Az e-rollerek bérlőit vezetési stílusuk alapján minősíti és árcsökkentéssel díjazza a rendszer, de a notórius szabályszegőket akár ki is zárhatja a további bérlésből. 

"Így próbáljuk megvédeni azokat a kiszolgáltatott személyeket, akikre veszélyes lehet az e-rolleres közlekedés, nevezetesen a gyalogosokat, a fogyatékkal élőket, valamint a babakocsisokat. Jelenleg 0,7 másodperc a rendszerünk reakcióideje" - azaz szabálytalan vezetés észlelése esetén a Navmatic szoftver ennyi idő után képes beavatkozni. A Superpedestrian év végéig még 50 ezer e-rollert tervez gyártani, de decemberig mindegyiket felszereli az új ellenőrző rendszerrel.

Más kérdés, vetik fel a terv ellenzői, hogy az elektromos rollerek a szabad közlekedés megtestesítői, és ezt a szabadságot ellehetleníti ez a központi ellenőrzés és irányítás.

via FastCompany, Superpedestrian, TechCrunch

HKZs

10
szept/2021

Elköltöznek a spanyol borvidékek

A klímaváltozás miatt új, magasabban fekvő területekre kell költözniük az évszázados szőlőbirtokoknak Spanyolország egyes vidékein. Katalóniában például annyira tikkasztóvá váltak a nyarak, hogy egyes gazdák a Pireneusok hegyvidékének akár 1200 méter magasságban fekvő lejtőin létesítenek új szőlőültetvényeket, ahol kissé hűvösebb az éghajlat, írja a Phys.org tudományos portál.

klímaváltozás klímaválság klímakatasztrófa éghajlatváltozás bor Spanyolország borászat szőlő

A spanyol bortermelőknek alkalmazkodniuk kell, ha akarják, ha nem. Az egyre melegebbé váló klíma miatt például a Barcelonától 40 kilométerre fekvő Penedesben, a Torre del Veguer szőlészetben akár 10-15 nappal korábban kell elkezdeni a szüretet, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb augusztusi kánikulában végzik a munkát, a fürtök kézi szüretelését.

Spanyolországban 961 ezer hektáron művelnek szőlőt, ez a világon az egy országra jutó legnagyobb terület. Az olasz és a francia gazdák után a spanyolok állítják elő a legtöbb bort. Ám az utóbbi 60 évben az éves átlaghőmérséklet 1,3 Celsius-fokkal emelkedett. Ez nem tűnik soknak, de a gazdák szerint tönkreteszi a szüretet.

klímaváltozás klímaválság klímakatasztrófa éghajlatváltozás bor Spanyolország borászat szőlő

A magasabb átlaghőmérséklet miatt túl gyorsan érnek a szemek, amitől kisebb lesz a gyümölcs savassága, de nagyobb a cukortartalma. Előbbitől megváltozik a bor zamata és karaktere, utóbbitől magasabb lesz az ital alkoholfoka. Ezt megelőzendő rohammunkában kell végezni a szüretet, ami nyilván kaotikussá változtatja az egész folyamatot.

A spanyol gazdák olyan helyeken létesítenek szőlészeteket, ahol a helyi lakosok korábban abszurd gondolatnak vélték a bortermelést, mert azt gondolták, 1000 méter körüli magasságon egyszerűen nem fog beérni a termés. Hát, a klímaváltozás miatt mégis így lett. A mintegy 10 Celsius-fokkal hűvösebb hegyvidéki területeken lehetőség nyílik megfelelő savtartalmú fehérborok előállítására. Sőt, kihalófélben lévő fajtákat is újra lehet honosítani.

klímaváltozás klímaválság klímakatasztrófa éghajlatváltozás bor Spanyolország borászat szőlő

De mindennek nagy ára van. A gazdák ezért folyamodtak segítségért a spanyol kormányhoz és az Európai Unióhoz. A spanyol borkultúra a gazdák szerint csak úgy tartható életben, ha a magasabban fekvő vidékeken alakítanak ki ültetvényeket, olyan fajtájú szőlőből, ami később érik. Mert nemsokára az ország déli részén egyes hagyományos borvidékeken az egyre forróbb klímát már nem fogja elviselni a szőlő.

HKZs

06
szept/2021

A menetszéltől világít az új kerékpárlámpa

Most őszintén, mikor van szükségünk világításra a kerékpáron? Hát menet közben. Éppen erre lesz jó a még fejlesztés alatt álló új kerékpárlámpa, amelynek elemét a menetszél tölti. A projekt Andy Bestenheider, a New York-i The New School művészeti és kutatóegyetem hallgatójának fejéből pattant ki, aki úgy gondolta, ezt a teljesen hétköznapi tárgyat is újra lehet gondolni a környezettudatosság jegyében. 

kerékpár szélturbina megújuló energia városi életmód közlekedés

Így született a Vento kerékpárlámpa, amely túlmutat önmagán, hiszen az energiaforrás megkérdőjelezésével a jövő zöld technológiáit vetíti elénk. Az utóbbi években a megújuló energiatermelés mindenki számára ismert fogalommá vált. Ez a kerékpárlámpa kicsiben is képes arra, amit nagyobb léptékben már megszoktunk. 

kerékpár szélturbina megújuló energia városi életmód közlekedés

A menetszél által töltött kerékpárlámpa úgy néz ki, mint egy miniatűr szélturbina, és úgy is működik: a haladás közben keltett szél hatására forog. Ezt a mozgási energiát a generátor elektromágneses indukció révén alakítja elektromos árammá, amelyet az akkumulátor tárol és a lámpa működéséhez használ. 

kerékpár szélturbina megújuló energia városi életmód közlekedés

A készülék újrahasznosított alumíniumból és plexiből készülne. Kényelmesen elhelyezhető a kormány közepén. A tervek szerint nemcsak egyenletes fényt, hanem villogót is lehet rajta kapcsolni. A 3D-modellezés után a gyártása akár a következő hónapokban elindulhat. 

via YankoDesign

HKZs

04
szept/2021

Sydney betiltja a sötét színű háztetőket és kötelező lesz fát ültetni a kertbe

Az ausztrál nagyváros Wilton nevű negyedében új építési szabályzatot vezetnek be: tilos lesz a házakra sötét színű tetőt tenni, valamint a telken a mainál kisebb négyzetméter építhető be, vagyis nagyobb kertet kell hagyni a házak körül. Wilton azért lehet jó terep a kísérletre, mert 2030-ig nagyjából kilencezer új otthon építésére és 400 ezer lakosra számítanak a hatóságok.

városi hősziget Sydney Ausztrália IPCC

Jelenleg sok helyütt ilyen sűrűn vannak beépítve a családi házas övezetek. A képen látható 19 ház közül csak egynek van világos teteje.
KÉP: Dezeen

Az Új-Dél-Wales-i kormányzat tervei szerint, ha a szokásos sötét palaszürke tetők helyett világos színű tető van a házon, az nagyobb mértékben veri vissza a napsugarakat, ezzel passzív módon is hűvösebb lesz a ház, kevesebb villamos energia szükséges a klimatizálásához. A hővisszaverő festékkel kezelt tető felszíni hőmérséklete akár 40 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet.

Ezen túl előírás lesz az is, hogy a 15x18 méteres telkeken akkora helyet kell hagyni a házak előtt és mögött, hogy ott egy-egy fa (kifejletten legalább 8 méteres) elférjen. Ezekkel az intézkedésekkel a városi hősziget jelenséget kívánják csökkenteni. A városi hősziget arra utal, hogy a városokban a túlzott beépítés és a sok burkolt felület miatt több hőt nyelnek el a környezet nappal, amit éjszaka sugároz ki - emiatt az ilyen részeken a napi középhőmérséklet sokkal magasabb, mint a zöldövezetekben. A fehér tetőkkel 23 százalékkal csökkenteni lehet a városi hősziget jelenség erősségét. 

Nyugat-Sydney-ben döbbenetes nyári hőmérsékleteket mérnek, előfordul 50 Celsius-fokos hőség. Nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket annak érdekében, hogy mérsékeljék a városi hőszigetek hatását, nyilatkozták az illetékesek. A hivatalos bejelentésre azt követően került sor, hogy napvilágot látott a legújabb IPCC-klímajelentés, amely azt állapította meg, hogy a globális átlaghoz képest Ausztrália gyorsabban melegszik, az iparosodás kezdete óta 1,4 Celsius-fokkal lett melegebb az átlaghőmérséklete, ami már csak egy tizeddel marad el a párizsi klímaegyezmény által kritikus határértéknek minősített 1,5 Celsius-foktól. 

via Dezeen

HKZs

30
aug/2021

Meglepetéssel várja a rajongókat a Manchester City stadion

Most nem arról lesz szó, ami a pályán történik, hanem ami a közönség körében: az Etihad stadion büféjében a forró italokat mostantól ehető csészében szolgálják fel. A stadion vezetősége több környezetbarát újítással készül a szezonra, ennek első eleme a tésztacsésze. A koncepciója hasonlít a fagylalttölcséréhez, ez a 220 milliliteres pohárka is teljesen természetes összetevőkből (búzaliszt, zabkorpa, víz) készül, amely a különleges préselve sütésnek köszönhetően nem olvad el 85 Celsius-fokos ital hatására sem. Pedig nincs semmilyen bevonat, vagy cukormáz, viaszkéreg rajta.

KÉP: BioBite

A tésztapohár gyártója a skóciai BioBite vállalkozás, amelyet az Aberdeen Egyetem két hallgatója, Samuel Hvizd és Lyubomir Lambrev alapított, hogy "finom, ropogós és teljesen organikus alternatívát kínáljunk az egyszer használatos, eldobható poharaknak", nyilatkozták a Fast Company magazinnak. Két éves fennállásuk alatt több étteremmel és sütödével is szerződtek, így már levest, joghurtot és fagylaltot is árulnak az ő ehető poharukban. 

KÉP: BioBite

Állításuk szerint a sült csésze a forró italokat 12 órán át szivárgás nélkül megtartja, a ropogósságát 45 percig megőrzi, vagyis éppen a félidő végéig. A pohár alját tisztasági okból borító papírkosár újrahasznosított papírból készült, és szintén újrahasznosítható. Az ehető csésze darabja nagyjából 100 kalória energiát tartalmaz, aki nem akarja megenni, az a stadionszerte felállított gyűjtőedényekbe dobhatja, és onnan a komposztálóba kerül, amellyel a gyepet trágyázzák - a klub zöld vállalásai közé tartozik az is, hogy a gyepet nem tőzeggel trágyázzák, mert a tőzegtelepek mára sok helyütt kimerülőben vannak a túlzott kitermelés miatt.

KÉP: BioBite

Aki a forró italok helyett inkább a hideget szereti, annak is jó hír, hogy a stadionban a sört is 100 százalékban műanyagmentes, újrahasznosított papírból készült pohárba csapolják. Egészségünkre!

HKZs

25
aug/2021

Ezért tarthat tovább ősszel a rovarinvázió a városban

Ha majd november végén is megcsíp minket egy szúnyog kutyasétáltatás vagy avarsöprés közben, idézzük fel a mostani cikket.

KÉP: Pexels

Az Oszakai Egyetem kutatói ugyanis azt állapították meg, hogy a városban élő rovaroknak később kezdődik a hibernációja az éjszakai fényszennyezés és a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt. Végül is érthető: miért gondolná azt egy rovar, hogy itt a tél, ideje készülni az áttelelésre, amikor késő este is ragyogó fényárban úszik minden, és az elnyelt napsugárzás miatt a házak és burkolt utak ontják magukból a meleget, a rosszul szigetelt házakból áradó "utcafűtésről" nem is beszélve?

KÉP: Osaka City University

A japán kutatók a Sarcophaga similis légyfajjal végezték vizsgálataikat, de siettek közölni, hogy eredményeik minden olyan faj esetében helytállóak lehetnek, amelynek szaporodására, hibernációjára és vándorlására nagymértékben hatnak bizonyos meghatározott környezeti tényezők. Például városban a felületek hőmérséklete 5-9 Celsius-fokkal lehet melegebb, mint városon kívül, és ha egy fajnak ez a hőmérséklet szükséges a biológiai funkcióihoz, akkor addig folytatja azokat, amíg a számára kedvező hőmérséklet fennáll. Magyarul: a légy nem a naptárt, hanem a hőmérőt nézi. 

Sarcophaga similis képe: Wikipedia

Na persze ha a hőmérséklet ilyen megbízhatatlan a korábbi évmilliókkal szemben, akkor a napsütéses órák száma eligazíthatná az állatokat. Korábban sötétedik, rövidebb a nappal = jön a tél, ideje hibernálódni. De a városi fényszennyezés miatt ez a fotoperiodizmusnak nevezett belső óra is megcsúszik. A kutatásban az olvasható, hogy természetben telihold esetén 0,2 lux a fényerő, ilyen érték mellett a rovarok október és november között hibernálódnak. A városban éjjel észlelhető 6 lux fényerősség mellett a laboratóriumi legyek csak november végén kezdték meg az áttelelést. Összességében azt figyelték meg a japán kutatók, hogy a városokban tapasztalható fények és melegebb hőmérséklet hatására 3-4 héttel megcsúszott a rovarok hibernációja.

HKZs
 

22
aug/2021

Ellentmondanak a biológia törvényének a városi patkányok

80 év alatt begyűjtött és preparált patkánytetemek vizsgálata során arra jutottak a Floridai Természettudományi Múzeum kutatói, hogy a városi patkányok egyre nagyobbak és kövérebbek lettek.  

patkány urbánus élet város urbanizáció városi élet városi hősziget élelmiszerpazarlás

KÉP: Natalie van Hoose/Florida Museum of Natural History

Csakhogy a patkányok méretnövekedése ellentmond a biológia egyik törvényszerűségének, a Bergmann-szabálynak, amely kimondja, hogy a különböző éghajlati viszonyok között élő rokon fajok (pl. pingvinek) testnagysága a hidegebb viszonyok felé haladva növekszik. 

Márpedig a kutatók a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt feltételezték, hogy a városokban élő patkányok kisebbek lesznek, mint vidéki rokonaik. A városi hősziget elnevezés arra utal, hogy az épületek és a burkolt útfelületek több hőt nyelnek el, mitn a természetes környezet, és ezt a hőt éjjel sugározzák ki a környezetükbe: vagyis ezért nem tudnak éjjel lehűlni az épületek a városban, ezért van ott éjjel is melegebb nyáron.

patkány urbánus élet város urbanizáció városi élet városi hősziget élelmiszerpazarlás

KÉP: Unsplash

Ez önmagában valóban predesztinálná a patkányokat a kisebb méretre, csakhogy az emberszomszédok gondoskodnak a jóltápláltságukról. Az élelmiszerpazarlás is az oka, hogy temérdek ételmaradékot találnak a patkányok mindenütt. A városokban a ragadozóktól sem kell félniük, és mindenhol remek búvóhelyek várják őket. 

HKZs

20
aug/2021

Nemsokára úszó trópusi erdő fogja fűteni Helsinkit

A finn főváros célja, hogy 2030-ra karbonmentesítse a fűtést, vagyis az ne járjon a globális felmelegedést fokozó szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátással. Az ehhez kiírt ötletpályázat, a Helsinki Energy Challenge fődíját egy trópusi erdő nyerte. Igen, Helsinkiben, az európai kontinens legészakibb fővárosában.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

A Carlo Ratti Associati olasz építésziroda által tervezett Hot Heart (Forró Szív) elnevezésű projekt 10 hatalmas, 225 méter átmérőjű mesterséges biodóm-szigetből áll, amelyek forró vízzel hőenergiát tárolnak, és ezzel teszik lehetővé fedett trópusi élménypark és fürdő kialakítását a Finn-öböl vízén lebegve.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

Működési elve a következő: a szél- és napenergiát tengeri hőszivattyúk alakítják át hővé, azaz forró vízzé, amit a Hot Heart medencéiben tárolnak. Mesterséges intelligencia vezérli a hőenergia termelését és fogyását, és segíti kiegyenlíteni az országos energiahálózatban fellépő termelési és fogyasztási ingadozásokat.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

Az előzetes tervek szerint a rendszer 2030-ra képes lesz a nagyjából 630 ezer lakosú Helsinki teljes fűtési igényét kiszolgálni, nulla károsanyag-kibocsátással. Az üzemeltetési költség pedig 10 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a mostani fűtési költség. 

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

A Hot Heart rendszert 2028-ra tervezik megépíteni. Ahogy elkészülnek a részegységek, úgy vehetik birtokba a helyiek a létesítményt. A mesterséges szigeteken álló biodómok a tradicionális finn természetvédelmi törvény szellemében mindenki előtt nyitva állnak, aki a téli zimankó idején trópusi környezetben szeretne relaxálni.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

A törvény ugyanis kimondja, hogy minden finnek joga van a természeti javakat élvezni és kihasználni, feltéve, ha vigyáz rájuk. Amikor elkészül, ez lesz a maga nemében a legnagyobb ilyen létesítmény. A természet energiája károsanyag-mentes tiszta fűtést nyújt, a lebegő erdők pedig tökéletes kikapcsolódást.

via Inhabitat

HKZs

16
aug/2021

A vaddisznók annyi CO2-t engednek a levegőbe, mint 1 millió autó

Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.

szén-dioxid CO2 légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés vaddisznó erdő talaj

KÉP: Unsplash

Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.

Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid. 

A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]

A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."

Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét: 

A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."

Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni? 

HKZs

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (182),otthon (101),fenntarthatóság (93),energiatakarékosság (59),környezetvédelem (58),közlekedés (54),műanyag (41),hulladék (41),kert (38),légszennyezés (38),napelem (36),természetvédelem (36),környezettudatosság (35),környezetszennyezés (33),napenergia (32),kerékpár (31),városi életmód (30),megújuló energia (28),klímaváltozás (28),fenntartható építészet (28),koronavírus (26),PET-palack (24),globális felmelegedés (22),urbanisztika (19),karácsony (19),szén-dioxid-kibocsátás (18),városi közlekedés (16),hőszigetelés (16),fűtés (15),mezőgazdaság (15),természet (15),gyerek (15),építészet (15),autó (14),komposzt (13),tömegközlekedés (12),LED (12),szemét (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),hulladékhasznosítás (12),Ozone zöld díj (11),divat (11),kutya (10),ecet (10),egészség (10),CO2 (9),szélenergia (9),papír (9),WWF (9),takarékosság (9),klímaválság (9),ivóvíz (9),ajándék (9),barkácsolás (9),Kína (9),víztakarékosság (9),élelmiszer (9),élelmiszerpazarlás (9),raklap (8),művészet (8),Párizs (8),szódabikarbóna (8),konyha (8),hulladékgyűjtés (8),csomagolás (7),tél (7),komposztálás (7),biogáz (7),szélturbina (7),ételpazarlás (7),levegőszennyezés (7),allergia (7),almaecet (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),elektromos autó (7),mobiltelefon (7),Hulladék Munkaszövetség (7),lakásfelújítás (7),Budapest (6),vásárlás (6),Magyar Telekom (6),vegán (6),szúnyog (6),lakberendezés (6),ökolábnyom (6),szén-dioxid (6),háztartás (6),természetes gyógymód (6),Hollandia (6),alga (6),növény (6),beporzás (5),Greenfo (5),zajszennyezés (5),testről és lélekről (5),Ökoszolgálat (5),urbanizáció (5),illóolaj (5),Föld órája (5),pályázat (5),faültetés (5),szmog (5),New York (5),Kanada (5),erdő (5),környezetbarát (5),busz (5),biodiverzitás (5),méh (5),térkép (5),bioüzemanyag (5),bútor (5),szélerőmű (5),Föld napja (5),levegőminőség (5)

Archívum