A londoni Imperial College szakemberei megterveztek egy olyan hajlított korlátot, amely a járdaszegély mentén gátat állít az úttest felől érkező kipufogófüstnek, és ezáltal védi a gyalogosokat a légszennyezéstől. Ennek különösen a kisgyerekes szülők és a kutyás gazdik örülhetnek, hiszen mind a babakocsiban ülő vagy a szülő mellett totyogó kisgyerek, mind a kutya olyan zónában szívja a levegőt, amely hasonló szintben van az autók kipufogócsövével.

A brit szakemberek a német és holland autópályákat és reptereket szegélyező íves zajcsökkentő falak ihlették, amikor kifejlesztették a különleges korlátot, amely hatékonyan visszafordítja a légszennyező anyagokat az úttest felé. Olcsó és széles körben alkalmazható eszköz lehet a nagyvárosokban, kivált, mert előzetes számítások szerint a járműforgalom zaját is képes mérsékelni.

Természetesen a levegőminőséget javító egyedi utcabútor további kutatásokat igényel, például meg kell vizsgálni, mennyire csökkenti a láthatóságot. Ám fejlesztői szerint ez nem mérhető össze azzal az előnnyel, amit a járdát szegélyező hajlított korlát a gyalogosok egészségére jelent. A következő fázis annak kidolgozása lehet, miként fogják az ívelt felületet gyepszőnyeggel borítani, ezzel a zöldfelület is növelhető a nagyvárosokban. A korláthoz alapanyagként pedig szóba jöhet az újrahasznosított műanyag.

KÉPEK: Imperial College

HKZs
 

Az idei tavasz a sorbanállásról szól, nemcsak oltásért jelentkezünk, hanem kávézók, éttermek előtt is sorban állunk a bejutásért. A hosszas egy helyben állást nem mindenki bírja jól. Számukra lehet hasznos Mike Mak & Plateaus formaterve, a Bookniture (az angol szóösszetétel a book, azza könyv, és a furniture, azaz bútor szavakból született). Ez egy laprahajtható puff, amit kényelmesen magukkal vihetnek.

Vagy például megpróbálhatnak újrahasznosított alapanyagokból valami hasonló ülőalkalmatosságot előállítani.

Ránézésre kb. 40x16 centiméteres darabokból áll, ezek kivágásához jól jön egy hűtőszekrény csomagolása.

Ebből nagyjából 40 lapot kell kivágni, az egyik oldalán lekerekíteni, és erős ragasztószalaggal összerögzíteni.

A tetejére kell még egy székpárna, ami szintén lehet újrahasznosított anyagból, akár félbehajtható, hogy össze lehessen gumizni a laprahajtott puffal.

De persze, az eredeti az igazi. A Bookniture akár 1100 kg terhet elbír, és egymásra helyezhető minibútorként a lakásban is megállja a helyét.

Vagy egy hétvégi pikniken a parkban.

via YankoDesign

Bár nagyon csábítóak a virágok csomagolásán lévő fotók, mielőtt beültetnéd velük a kertet, érdemes tájékozódni, melyik növény lehet veszélyes a gyerekre, kutyára, macskára.

KÉP: Pexels

KÉP: UpstateNYer

1. A húsvéti liliom (Lilium sp.) kutyákra veszélytelen, míg a macskának súlyos vesebetegséget okozhat. 

KÉP: Fir0002

2. A levendula (Lavendula angustifolia) mind a macskára, mind a kutyára veszélyes lehet, olyan szerves vegyületet termel (linalil-acetát), ami hányást, hasmenést, étvágytalanságot okozhat.

KÉP: Ben Schumin

3. A tulipán (Tulipa) hagymájában olyan anyagok vannak nagy koncentrációban, amelyek légzésleállást okozhatnak. 

KÉP: Ceasol

4. A nárciszban (Narcissus) lévő likorin hányást, izomrángást, vérnyomásesést, szívritmuszavart okoz, a hagyma a legveszélyesebb rész.

KÉP: André Karwath

5. A lobélia (Lobelia) depressziót, hasmenést, hányást, nyáladzást, alhasi fájdalmat, szívritmuszavart okozhat.

KÉP: Wuzur

6. A dicentraként is ismert nagy szívvirág (Lamprocapnos spectabilis) érintése viszketéstől kezdve hólyagosodásig sokféle panaszt okozhat, megrágása pedig nehézlégzést, hányást, eszméletvesztést.

KÉP: Biswarup Ganguly

7. A krizantém (Chrysanthemum) egyik hatóanyaga a piretrin, amelyet a biológiai növényvédelemben rovarirtóként használnak. A növényben más mérgező vegyületek is vannak, amelyek hányást, hasmenést, nyáladzást, koordinációs zavart és bőrirritációt okozhatnak. 

KÉP: Jim Evans

8. A gyűszűvirág latin neve Digitalis, eredetileg ennek a növénynek a hatóanyaga a ma digitáliszként ismert szívgyógyszer. A vegyület szívritmuszavart, gyengeséget, szívleállást okozhat.

KÉP: Darorcilmir

9. A sarkantyúfű (Delphinium) annál mérgezőbb, minél fiatalabb a növény. A benne lévő alkaloidok megzavarják a szívműködést, idegrendszeri bénulást okozhatnak, és a légzés leállása miatt halált is.

KÉP: H.Zell

10. A gyöngyvirág (Convallaria majalis) minden része mérgező, hányást, szívműködési zavart, vérnyomásesést, kómát okozhat.

KÉP: William Pembroke

11. A kardvirág (Gladiolus) megrágása nyáladzást, hányást, letargiát okozhat, a legtöbb hatóanyag a virághagymában van.

KÉP: Dénes Emőke

12. A begónia (Begonia) méreganyaga az oldható kalcium-oxalát, amely a vese megbetegedését hányást, hasmenést okozhat. Szerencsére a növény legmérgezőbb része a föld alatt van.

KÉP: 4028mdk09

13. A kis meténg (Vinca minor) kedvelt talajtakaró növény, de alkaloidjai végzetesek lehetnek: a hányás-hasmenésen túl vérnyomásesést, izomrángást, kómát és halált okozhatnak.

KÉP: Wildfeuer

14. A csodatölcsért (Mirabilis jalapa) sokan estikének nevezik, de az igazi estike (Matthiola longipetala) veszélytelen kerti virág, ellenben a csodatölcsér mérgező: a benne lévő alkaloida miatt a gyökére és magja lenyelve hányást, hasmenést okoz kutyáknak. A növény érintése is kiválthat bőrirritációt az arra érzékenyeknél.

KÉP: H.Zell

15. A nősziromnak is nevezett írisz (Iris germanica vagy pallida) esetében a terpenoid méreganyagokat legnagyobb mennyiségben a rizómája, azaz a földfelszín közelében lévő gyöktörzse tartalmazza. A növény megrágása nyáladzást, hányást, hasmenést, letargiát okozhat. 

További ismeretek gyűjtéséhez angol nyelvű forrásként ajánlom az amerikai állatvédelmi szövetség (American Society for the Prevention of Cruelty to Animals) adatbázisát, a kaliforniai mérgezésmegelőzési adatbázist (California Poison Control System), illetve a BBC kertészeti adatbázisát. Ezekben a növények latin nevére is lehet keresni, tehát egy kis wikipédiázással kiegészítve pontos információkat lehet nyerni a közismert növényekről (és nemcsak a brit vagy észak-amerikai fajokról). 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

2021. május másodikán lenne száz éves Ponori Thewrewk Aurél (1921-2014), kronológus, természettudós, ismeretterjesztő előadó és szakíró, a Magyar Csillagászati Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, a Budapesti Planetárium és a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló igazgatója, a Magyar Eszperantó Szövetség (HEA) elnökségének és a Hungara Vivo eszperantó folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a kivégzés elől éppen csak megmenekült katonaszökevény.

Ponori Thewrewk Aurél a fotón 90 éves

Tanúja és tevékeny részese volt a magyarországi csillagászat fellendülésének és a hazai amatőrcsillagász-mozgalom fejlődésének. Napi szinten követte az elméleti asztrofizika új eredményeinek születését, és nagy lelkesedéssel kísérte figyelemmel az emberiség első lépéseit a kozmoszban.

Mint az ókori csillagászat történetének, és főleg a csillagászati kronológia kutatója klasszikus csillagászati, történelmi, sőt, mély irodalmi és nyelvi ismeretekkel is rendelkezett. Az égi jelenségek alapján több ókori esemény évszámát is meghatározta, ill. helyesbítette.

Élete utolsó évtizedeiben írt könyvei a csillagászat és az általános emberi kultúra kapcsolatának értékes ismertetései. Tervei alapján oszágszerte számos napóra készült. Évtizedeken át maga is művelte a megfigyelő csillagászatot (nap- és holdfogyatkozások, Merkúr-átvonulás, csillagfedések). Az észlelő csillagászat terén a csúcspontot az 1988-as egyiptomi csillagászati expedíciója jelentette, mint annak vezetője és tudományos programjának kidogozója, amely Eratosztenész ókori földmérésének megismétlését és rekonstruálását tűzte ki célul.

Az online előadáson sok-sok képpel és személyes emlékkel mutatja be édesapja életrajzát Ponori Thewrewk Ádám Ajtony.

A rendezvény időpontja: 2021. április 27. kedd, 19:00 óra

Az előadás az alábbi linken követhető: http://www.galileowebcast.hu/

A járvány miatt a korábbinál sokkal több időt töltünk otthon, pláne a konyhában. Ha már így alakult, és mivel sok család számára elérhető kedvezményes lakásfelúíjtási hitel, biztos sokan tervezik ennek a helyiségnek a felújítását. Érdemes figyelembe venni néhány gondolatot.

KÉP: Pexels

Hogyan rendezd el a funkciókat?

Rengeteg felesleges talpalástól kímélheted meg magad, ha logikusan rendezed el a konyhádat. A bejáratához közel legyen egy pakolófelület (munkapult, zsúrkocsi vagy asztal), amire érkezéskor leteheted a szatyrodat, hiszen a padlóra mégsem tennéd. Az ételkészítés műveleti sorrendjét figyelembe véve a spájz és a hűtő legyen közel egymáshoz. A hűtő után következzen egy kis pult (legyen hová letenni, amit kiveszel vagy beteszel), utána legyen lehetőség a spájzból vagy hűtőből kivett élelmiszer megtisztítására a mosogatóban. Ezután megint kellene egy kis munkapult a megtisztított alapanyagok felaprításához, majd következhet a tűzhely vagy főzőlap.  

Legyen-e konyhasziget? 

Amilyen divatos volt pár éve, most már sokan rájöttek, hogy túl sok helyet foglal el, nem mindig praktikus, viszont mindig kerülgetni kell. Ha már ilyesmiben gondolkodsz, vegyél inkább egy nagyméretű gördíthető zsúrkocsit, illetve még jobb, ha egy régi konyhaasztalra görgőket szerelsz, pár polcot becsavarozol a lábaihoz, és kész az újrahasznosított konyhasziget.

Hol legyen a hűtő?

A hűtő legyen a spájz és a mosogató között, de feltétlenül a leghidegebb sarokban, a faltól kb. 10 centiméterre, hogy járni tudjon körülötte a levegő. Sokan a konyha bejáratához teszik a hűtőt, mondván, ott akadályozza legkevésbé a forgalmat az ajtónyitogatás. Ez vagy igaz, vagy nem, viszont ha közel van a nappalihoz a hűtő, akkor fennáll a veszély, hogy folyton ki fogsz járni nassért a reklámszünetekben. Ha pedig a hálószobához van közel, akkor éjjel behallatszódhat oda a hűtő búgása. 

Milyen távol legyen a hűtő és a tűzhely?

Az egyik hűtőgyártó a hűtőszekrény és a gáztűzhely között legalább 50 cm távolságot ajánl, érdemes például egy fiókos kisszekrényt közbeiktatni. A villanytűzhely elvileg mehetne közvetlenül a hűtőszekrény mellé, de nyári hőségben ez is túl meleg lehet a hűtőnek. Úgyhogy bármilyen főzőlapod vagy sütőd legyen, minimum fél méter távolságot tarts a hűtőtől, hogy az ne túráztassa magát állandóan, ezzel is pazarolva az áramot -- valamint a hűtő élettartama is rövidülhet.

KÉP: Unsplash

Mit tegyél az ablak alá?

Mivel ez a legvilágosabb része a konyhának, érdemes ide tenni a mosogatót vagy az étkezőasztalt. Meg persze pár növényt is, például fűszereket, erről ide kattintva olvashatsz.

Mennyi munkapult kell?
Amennyi lehetséges! Az ételkészítésen túl ugyanis egy sor napi szinten használt konyhai eszközt tárolunk a pulton, például a kávéfőzőt, kenyérpirítót, grammos mérleget, turmixgépet, szódagépet, mikrót stb. Jó esetben is kell 2-3 méter munkapult, de a 4 méter sem lehet túlzás (60 cm szélességgel számítva). Az ételkészítéshez önmagában legalább 70-90 cm szükséges a kényelmes és biztonságos munka érdekében.

Lehet a mosogatógépet a tűzhely mellé tenni?

Szabadon álló kombitűzhely mellé 5-10 cm távolságot tartva érdemes elhelyezni szabadon álló vagy  pult alá beszerelt mosogatógépet. Amennyiben a mosogató és a sütő is pult alá van szerelve, a két berendezés között legyen 50-60 cm távolság (pl. egy fiókos alsószekrény). Érdemes ezt vásárláskor megkérdezni, mert lehetséges, hogy befolyásolja a berendezésre adott garanciát.

KÉP: Unsplash

Miből legyen a konyhaszekrény ajtaja?

Az alsószekrény könnyen tisztítható felületű legyen, mert bizony ételkészítés közben bármi lecsöppehet vagy kifolyhat. A felsőszekrény pedig legyen üvegajtós, hogy tényleg egyetlen pillantással tudni lehessen, hol is van az a piros bögre.

Milyen ajtó legyen a konyhán?

Egy korábbi cikkemben írtam, hogy már az amerikaiak is kezdenek kiszeretni az amerikai konyhából. Ez leginkább csak kisgyerekes szülőknek ideális, akik ételkészítés közben fél szemüket rajta tudják tartani a gyerekeken. Pár év elteltével azonban inkább már nyűg lesz az egybenyitott konyha és nappali, ahol mindig ételszag és edénycsörömpölés van. Ha a konyhád külön helyiség, akkor az ajtaja legyen átlátszó (biztonsági üveg vagy plexi), és lehetőleg nem kilincses, hanem lengőajtó, hogy amikor étellel a kezedben mész az étkező vagy a nappali felé, akkor ne kelljen a kilincs lenyomásval bajlódni.

Lehet a mosogatógépet a hűtő mellé tenni?

Egyesek szerint a túl közel lévő mosogatógép megakadályozhatja a hűtőszekrény kondenzációs folyamatát. Ezt meg kell kérdezni vásárláskor a műszaki áruházban.

Milyen magasan legyen a tűzhely vagy főzőlap feletti páraelszívó?

Az elszívó és a tűzhely távolsága ettól függ, milyen erős az elszívó. Az egyik gyártó villanytűzhelyek esetében 50 centimétert ajánl, gáztűzhelyek esetében 65 centimétert. Nálunk a gáztűzhely feletti elszívó 90 cm magasan van, és még így is optimálisan működik, viszont nem forrósodik fel nagyon. Még valami: amennyiben gáztűzhellyel szeretnél páraelszívót használni, gáztervet kell készíttetni, mert a két berendezés együttes használata depressziós tért alakíthat ki. Ez nem azt jelenti, hogy szomorú lesz a lakás, hanem a levegőutánpótlás csökken. A gázterv határozza meg, milyen szellőzőket, légbevezetőket kell beépíteni.

Mire figyelj a páraelszívó vásárlásakor?

Több fontos dolog van: cserélhető LED-fényforrás legyen a világítás, könnyen, egyszerűen és olcsón tisztítható legyen a szűrő, és hogy ne legyen túl hangos a berendezés működés közben. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Elég bosszantó, ha az ember azért nem mer elindulni otthonról kerékpárral, mert csöpörög az eső, aztán félóra múlva már hétágra süt a Nap. Ilyen labilis időjárás esetén jönne jól egy kerékpárra szerelhető esernyő. Az utóbbi években több fejlesztés is készült, de mintha egyik sem volna az igazi – pedig komoly üzleti lehetőség van benne. Nézzük az eddigi, ismertebb ötleteléseket!

SENZ

A holland cég egyedi alakú ernyőket gyárt, amelyek állításuk szerint akár viharban, 130 km/h szélben is kitart. Az ernyő kormányra szerelhető változata nagyon jól néz ki, kérdés, menet közben mennyire véd az eső ellen.

LEAFXPRO

2016-ban nagyot ment a médiában a brit csapat ötlete, de a közösségi adománygyűjtő oldalon a szükséges indulótőke 16 százaléka jött csak össze. Pedig szuper jónak néz ki, elöl és hátul is véd az eső ellen. Akkor mi volt a baj?

VELTOP

A francia cég többféle aluvázas ernyőt gyárt, gyerekszállító bringához, rekumbens kerékpárhoz, de még kerekesszékhez valót is. Úgy reklámozzák, hogy ezek védenek az eső, a hideg és a napsütés ellen is. Átszámolva 100-130 ezer forintért rendelhető egy ilyen ernyő, ez nem túl baráti ár.

BUB-UP

Szintén francia márka (Rainjoy néven is), a karikára összehajlítható drótvázas szennyeszsákok elvén alapul. Az ára nem vészes, 120 euró. Meg is kérdeztem róla egy szakértőt, de attól tart, ha elmegy mellette egy busz, akkor annak menetszele belekaphat az ernyőbe, és kibillentheti a kerékpárost. 

NO NAME

Már a színéből is ki lehet találni, hogy ez igazi kínai gyártmány. Márkaneve nincs, és annyit lehet tudni róla, hogy véd a szél ellen. Az ára 7-8 dollár is lehet, de ehhez ötven darabot kell rendelni, és a Magyarországra történő szállítás további tárgyalást igényel. Viszont cipzáras!

UNDER-COVER

A német találmány lényegében egy óriásernyő, amelynek egyik oldalán kapucnis lyuk van: a lyukon kidugod a fejed, a kapucnit ráhúzod, és már védve is vagy az esőtől. Mondjuk szemüvegeseknek nem kifejezetten optimális. 

Szóval, mint látható, vannak lehetőségek a témában, ideje volna egy valóban használható, lehetőleg újrahasznosított alapanyagból készülő (vagy újrahasznosítható), megfizethető bringaesernyőt feltalálni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Amilyen szeszélyes 2021-ben az április, sok helyütt csak most, a közepén lehet elkezdeni a kert rendbe tételét. A legnagyobb munkák egyike a pázsit. De valóban így kell lennie? Hiszen más növények is alkalmasak arra, hogy egybefüggő zöld szőnyeget képezzenek a kertünkben, ám nem igényelnek állandó gondoskodást (locsolást, nyírást, szellőztetést, tápoldatozást, gyomtalanítást stb.), mint a gyep. Az alábbiakat érdemes kipróbálni!

Kúszó pázsitszulák (Dichondra repens)

KÉP: TheOriginalGarden

Félörökzöld növény. Gyorsan beborítja a kertet, 5-15 cm vastagságban, a hajtásai legyökeresednek. Szára és a 12-15 mm nagyságú levelek fonákja szőrözött. Elviseli a szárazságot, nem kell gyakran nyírni. 

Korzikai menta (Mentha requienii)

KÉP: LittlePrincePlants

Mediterrán eredetű évelő fűszernövény, csupán 2 centiméteresre nő meg. Bírja a taposást, nem igényel rendszeres nyírást. Bár szárazságtűrő, ne hagyjuk kiszáradni. Napos és félárnyékos helyre is ültethető, szereti a tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt.

Római kamilla (Chamaemelum nobile)

KÉP: HerbsAndRemediesClub

Az őszirózsafélékhez tartozó, aromás illatú, évelő gyógynövény. Enyhébb hatású, mint az "igazi" kamilla (hivatalos nevén orvosi székfű). Magról vethető, de lehet konténeres növényként is kiültetni, négyzetméterenként 80 palánta szükséges az igazán sűrű gyepszőnyeghez. Napos, meleg helyet, laza talajt igényel.

Kúszó veronika (Veronica repens)

KÉP: Seedterra

Alacsony termetű, mediterrán eredetű évelő. Kúszó hajtásai legyökeresednek, ezáltal sűrű szőnyeget alkot. Levelei oválisak, virága kék, kékesfehér vagy fehér is lehet, a nyár első feléig nyílik. Napos helyre ültetve időnként mérsékelt locsolást igényel. 

Mezei kakukkfű (Thymus serpyllum)

KÉP: GrowYourSecretGarden

Régóta ismert gyógy- és fűszernövény, de kevésbé aromás, mint rokona, a kerti kakukkfű. Fásodó szárú félcserje, 5-10 cm magas növénypárnát képez. Legyökerező hajtásaival könnyen terjed, jó talajtakaró. 

Fehérhere (Trifolium repens)

KÉP: MyGardenLife

Más néven kúszó here. Négy-hat évig élő évelő növény. Elnyomja a gyomokat, javítja a talaj szerkezetét, fokozza nitrogéntartalmát. Ideális méhlegelő. Így örül a heregyepnek egy kutya:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

PT Lawn Seed (@ptlawnseed) által megosztott bejegyzés

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

"A mérsékelt övi klíma egyik érdekes sajátossága, hogy mivel a nyár második feléig nincs jelentős magtermés, a magevő madaraink túlnyomó többsége nem magokkal, hanem rovarokkal eteti a fiókáit", olvasható a Magyar Madártani Egyesület oldalán a madárbarát kertek jellemzésénél.

Csak nem egy rovar lába lóg ki ennek a verébnek a csőréből?
KÉP: Unsplash

A rovarral etető madarak közé tartozik az ember közelségét kedvelő házi veréb is, amely évente akár háromszor is költhet, és csoportosan szeret fészkelni. Nosza, készítsünk neki veréblakótelepet a kertbe, hogy abban megtelepedve irtani kezdjék a röpködő vérszívókat és más kellemetlen rovarokat. 

Veréblakótelep három fészekalj számára. KÉP: MME/Orbán Zoltán

Ha a verebet túlságosan hétköznapinak tartod, gondold át újra: Nyugat-Európában már sok helyütt eltűnt, és Magyarországon is kezd fogyatkozni az állománya (erről részletesen olvashatsz ide kattintva). Ennek fő oka, hogy a veréb úgymond "járulékos vesztesége" az élőhelyek átalakításának, a mezőgazdaság modernizálásának és a környezetszennyezésnek. Ezért is érdemes segíteni a fészkelését. Szívesen megtelepedik egy átlagos B-típusú odúban, de egy kis barkácsolással akár több család számára is alkalmas lakótelepet készíthetsz maradék faanyagból. 

A veréblakótelepek készítéséről videót láthatsz a brit
Királyi Madárvédelmi Társaság (Royal Society for the Protection of Birds, RSPB) oldalán ide kattintva. KÉP: RSPB

Az elkészült szóló vagy többfészkes odút fára vagy házfalra szereld fel, legalább fejmagasságban. Ha erre van lehetőség, ajánlott az odú nyílását dél felé tájolni, mert annak van a legkisebb esélye a beázásra. Az odú legyen olyan helyen, hogy macska ne érhesse el. Persze az eresz felől még egy magasra szerelt odúba is benyúlhat egy éhes nyest, úgyhogy itt az odút dróthálóval vagy tüskés ágakkal érdemes védeni a ragadozóktól. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Jelentős mértékben sikerült visszaszorítani Afrika legritkább főemlősállományának csökkenését, amióta négy fekvőrendőrt helyeztek el azon az autóúton, amelyen rendszeresen átkelnek a vöröskolobuszok (Piliocolobus kirkii). A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján szereplő főemlősök kizárólag Zanzibáron élnek: a két kis sziget Afrika keleti partjainál húzódik, területük összesen kisebb, mint Vas megye fele. A turizmus azonban egyre komolyabb forgalmat generál, és ez végzetes hatással van az itt élő  ritka állatfajokra.

KÉP: Tim R. B. Davenport

Az autóutak ugyanis kisebb részekre szabdalják fel a vöröskolobuszoknak otthont adó nemzeti park területét, és az állatok kénytelenek a járművek között átkelni az úton, ha például a másik oldalon lévő fákon érik a gyümölcs vagy más hívogató eseményt észlelnek. A vadőrök statisztikája szerint az autók 2-3 hetente gázoltak halálra egy-egy kolobuszt, és ez a veszteség populációjuk éves fogyásának 12-17 százalékát tette ki.

A természetes ragadozókkal szemben az autók annyival veszélyesebbek, hogy előbbiek jellemzően a gyengébb egyedeket, a kölyköket vagy a idős példányokat ejtik el zsákmányul, ám az autóforgalom nem válogat, és éppúgy esik áldozatául élete virágában lévő, szaporodásra képes felnőtt állat, mint az előbbi két csoportba tartozó. Emiatt viszont az állatállomány fogyása hatványozott lehet.

A walesi Bangor Egyetem főemlőskutatói a zanzibári Jozani-Chwaka Bay Nemzeti Park és a Bronxi Állatkert Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society, WCS) munkatársaival együtt indították különleges útökológiai kísérletüket, amelynek eredményeit összegző tanulmányukat az Oryx—The International Journal of Conservation nevű nemzetközi természetvédelmi szakfolyóiratban publikálták.

A négy fekvőrendőr (magyarul sebességcsökkentő küszöb) kihelyezése után a korábbi halálozási statisztika lényegesen mérséklődött: 2-3 hét helyett 6 hetente találtak gázolás miatt elpusztult kolobuszt az érintett útszakaszon. A kutatók szerint még több fekvőrendőrrel annyira lehetne lassítani a forgalmat, hogy tovább csökkenne a járművek által elgázolt főemlősök száma. Ez különösen fontos lenne a közeljövőben, amikor a nemzetközi turizmus újraindulásával Zanzibáron is megnő a forgalom. 

"A természetvédelmi területeken áthaladó forgalom hatása kedvező irányba befolyásolható a fekvőrendőrökhoz hasonló praktikus és egyszerű megoldásokkal, márpedig éppen ez az, ami nekünk, természetvédőknek a feladatunk lenne", összegezte a WCS szakértője, Dr. Tim Davenport, a tanulmány társszerzője.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Újabb kutatás igazolja, hogy városi környezetben minden négyzetméternyi növényzetnek jótékony hatása lehet az emberekre: egy több mint 8 ezer fős vizsgálat szerint 10-12 százalékkal többen tették le azok közül a cigit, akik zöld környezetben (zöldövezetben vagy városi park szomszédságában) élnek. Sőt, a zöldövezetiek közül 20 százalékkal eleve kevesebben dohányoznak, mint a város közepén, a sokemeletes bérházak dzsungelében élők. 

KÉP: Unsplash

Itt a 365 Zöld ötlet blogon is volt már téma, hogy az erdőfürdő milyen jót tesz, és hogy a bioakusztikának milyen jelentősége van, illetve milyen fafajták bocsátják ki az egészségünket fokozó vegyületeket. 

A brit Plymouth Egyetem és Exeter Egyetem, illetve a Bécsi Egyetem pszichológus és élettani kutatói a fenti eredményeiket azzal indokolják, hogy a zöld környezet hatására alacsonyabb a sóvárgás mértéke, márpedig ezt azzal rokonítják, hogy javítani szeretnénk a kedélyállapotunkon, és abban bízunk, hogy ebben segíthet egy cigi, pohár ital, kocka csoki – legalábbis rövid távon. 

Csakhogy számtalan tudományos vizsgálat támasztja alá, hogy a hangulatunk jobbításában a természeti környezetnek hasonló hatása lehet. Azt a bizonyos sóvárgást a közeli parkban tett sétával is mérsékelhetjük, miközben a növények látványa, az ott élő állatok hangja javítja a kedélyünket. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, a legközelebbi feszült helyzetben nem a cigi után nyúlunk enyhülésért, hanem becélozzuk a legközelebbi parkot. 

KÉP: Unsplash

A megkérdezett 8059 brit felnőtt közül 19% a vizsgálat idején is dohányzott, 45% a múltban dohányzott. A zöldövezetben élők 20%-kal kisebb arányban voltak dohányosok, mint azok, akik nem ilyen környezetben élnek. A kutatók azt találták, hogy a nemdohányzók és leszokottak aránya minden szocioökonómiai státusban azonos, magyarán nem függ a jövedelmi vagy társadalmi helyzettől. A zöld környezetnek tulajdonított kedvező eredmény pontos okait további kutatásokkal szeretnék tisztázni.

"Ha azzal vissza tudjuk szorítani az emberek egészségére és a társadalomra is óriási terhet róvó káros szenvedélyt, hogy nagyobb rendben tartjuk a parkokat és támogatjuk a lakosokat, hogy minél több időt töltsenek el ott, akkor ez jó dolog, nem igaz?", foglalta össze Matthew P. White az Exeteri Egyetem kutató pszichológusa, a tanulmány egyik szerzője.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna