A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a New Wave Media Group Média és Kommunikációs Szolgáltató Kft.
(székhely: 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a NEW WAVE MEDIA GROUP
Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Dél-Afrikában, a Fokvároshoz közeli Vergenoegd Löw szőlészetben közel kétezer kacsa végzi a biológiai kártevőmentesítést. Nevezetesen indiai futókacsák, amelyek úgy nyelik a csigákat, mint khm... kacsa a nokedlit. Ez az egyik hasznuk.
A második az a bevétel, amit a sok szájtáti turista fizet, akik nem győzik videózni, amint a végtelennek tűnő kacsasereg reggel elindul a dűlőkre dolgozni. Van köztük néhány liba is, amelyek a kacsákra vigyáznak, elijesztik a mongúzokat és a baglyokat. A kacsák reggel hétkor ébrednek, és fél 11 körül indulnak munkába. Az egész napos csigahabzsolás után 4 körül érkeznek vissza a gazdaságba. Van egy saját tavuk is, ahol szabadon kacsálkodhatnak. És jár nekik éves szabadság is szőlőérés idején, mivel akkor csigák helyett esetleg az érett szemeket csipegetnék fel.
A szőlészet egyébként egyike a legrégebbieknek Dél-Afrikában, 1696-ban alapították. Tulajdonosai 1983-ban tértek át az ökologikus és fenntartható művelésre. Először csirkéket alkalmaztak a kártevőmentesítéshez, de azok nem voltak elég hatékonyak.
Így kerültek a képbe az indiai futókacsák, amelyeket Ázsiában évszázadok óta alkalmaznak a rizsföldek kártevőmentesítésére. A sáskák ellen is hasznosak, mivel egyetlen futókacsa napi 200 sáskát is képes megenni. (Ezért ajánlott idén tavasszal Kína százezer kacsát a pakisztáni sáskajárás gyérítésére.)
A Vergenoegd-szőlészetben a futókacsák harmadik haszna, hogy megtrágyázzák a szőlőtőkék tövét, így nincs szükség mesterséges tápanyag utánpótlásra. Ami pedig az életük végét illeti, egyik sem kerül a tányérba. "Az olyan volna, mintha a kollégáinkat ennénk meg", tiltakozott Gavin Moyes, a borkóstoltatást irányító alkalmazott az Atlas Obscura magazinnak.
Az árnyékot gyakran véljük negatív jelenségnek, a sötétséggel és a bizonytalansággal azonosítjuk. Ám a Szingapúri Egyetem (NUS) kutatói sokkal pozitívabban ítélik meg: a mindenhol jelen lévő, mégis kevés figyelemben részesülő optikai hatással generálnának elektromos áramot. Az újszerű elképzelés révén tiszta energiát állíthatnánk elő beltérben is, amivel akár a folyton éhes mobiltelefonokat is tölthetnénk.
KÉP: NUS
A kutatók kifejlesztettek egy árnyékhatás energiagenerátor (shadow-effect energy generator, SEG) elnevezésű eszközt, amely a megvilágított és az árnyékban lévő terület közötti fénykontraszt segítségével állít elő elektromosságot. A kutatási eredményeket az Energy & Environmental Science folyóiratban tették közzé.
"Az árnyék mindenütt jelen van, ezért nem is törődünk vele. A hagyományos fotovoltaikus vagy optoelektronikai rendszerekben az egyenletesen beeső fény az energia forrása, és az árnyék e készülékek esetében kifejezetten kerülendő, mivel rontja a berendezés hatásfokát -- magyarázta Tan Swee Ching kutatásvezető az egyetemi sajtóközleményben. -- Mi viszont az árnyék okozta megvilágítási kontrasztból nyertünk indirekt energiaforrást. A kontraszt ugyanis feszültségeltérést indukál a megvilágított és az árnyékban lévő területek között, és ezzel elektromos áramot hoz létre. Ez forradalmian új koncepció az energiatermelésre."
A mobil elektronikus eszközök, mint az okostelefonok, az okosszemüvegek és okosórák folyamatos és hatékony töltést igényelnek. Mivel ezeket az eszközöket mind kültérben, mind beltérben használjuk, töltésükhöz nagy segítség lenne egy olyan viselhető mobiltöltő (vagy power bank), amely bármilyen környezeti fényből képes volna energiát előállítani. A kereskedelemben kapható napelemek megfelelnek erre a szerepre kültéren, ám hatékonyságuk beltérben, azaz árnyékban zuhanni kezd.
A NUS kutatói kifejlesztettek egy alacsony költségű, egyszerűen előállítható SEG-et, amelynek két funkciója van: a megvilágítási kontrasztot elektromossággá alakítja, illetve közelségérzékelő szenzorként figyeli az elhaladó tárgyakat. A kísérletek során akkor sikerült a legjobb hatékonysággal áramot előállítani, amikor a SEG fele volt fényben, és fele árnyékban. A váltakozó megvilágításban a kísérleti SEG kétszer hatékonyabb volt egy hagyományos szilícium-napelemnél. A beltéri fényviszonyokból nyert energia már egy négycellás SEG-gel is elegendő volt egy digitális óra töltéséhez.
A kutatók viselhető SEG-et szeretnének kifejleszteni, amely a ruházathoz csatlakoztatva a szokványos napi tevékenységek során generálna áramot. Egy másik kecsegtető kutatási terület olcsó SEG-panelek előállítása beltéri világításból nyert energiatermeléshez.
Miért csak a tetőre szereljünk napelemet, ha az épület homlokzatára is tehetünk belőle? Tette fel a kérdést magának a philadelphiai Front Flats társasház tervezője, Tim McDonald, amikor rájött, hogy a kezdetben csak a tetőre tervezett napelemmennyiség nem lesz elég a 28 lakás ellátásához. Ezért az egész homlokzatot beburkolta kétoldalú napelemmel, amely belülről, a lakások irányából is töltődik. Így viszont már annyi energiát termelnek a panelek, hogy 20 százalékot tudnak visszatáplálni belőle a hálózatba. Ráadásul a napelemek egyúttal árnyékolják is a falakat, vagyis csökkentik a bejövő napsugárzás mennyiségét, és ezzel mérsékelik a lakások klimatizálási igényét. "A lakóknak függönyre sincs szükségük", tette hozzá McDonald, a The Philadelphia Inquirer lapnak, amelynek újságírójától, Inga Saffrontól származik a címben említett hasonlat.
A philadelphiai Front Flats épületet kívülről
minden szabad felületen napelemek borítanak. KÉP: Onion Flats
Hogy szép-e az új ház? McDonald szerint az építészet nem kétpólusú, azaz egy ház nem minősíthető kategorikusan szépnek vagy csúnyának. Az ő 13 éves fia szerint ronda az épület, ám egyetlen rápillantással felhívja a figyelmet a modern idők, a klímaváltozás okozta újfajta szükségletekre.
Az építőipar felelős a kibocsátott üvegházhatású gázok mintegy 40 százalékáért. "Miért nem tekintenek az építészek a klímaváltozásra úgy, mintha az életük múlna rajta?", tette fel a költői kérdést McDonald.
Ezt látják a leendő lakók az ablakon kitekintve. KÉP: Inquirer
Az épület az Egyesült Államokban a fenntartható építészetben alkalmazott LEED-skálán a legmagasabb, platina minősítést szerezhet. Annyira energiatakarékos, hogy még lift sincsen benne, és a karbonlábnyom minimalizálásához nincs rákötve a gázhálózatra sem. (Múltkor írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatt a lakások belsejét is újratervezték.)
McDonald a tetőt árnyékoló napelemek alatt. KÉP: Inquirer
Visszatérve az esztétikumra, McDonald egyfajta provokációnak minősíti a lakóházat. A design azt sugallja, hogy ha meg akarjuk menteni a bolygónkat, meg kell kérdőjeleznünk a hagyományos "szépség" és "kényelem" fogalmakat. Az biztos, tette hozzá Saffron, hogy könnyebb elviselni egy napelemekkel burkolt épület látványát, mint az árvizekét és erdőtüzekét.
A muskátli mutatós virág, azonban eleink nem pusztán a külleme miatt ültették az ablak alá vagy tették a párkányra, hanem mert rovarriasztó hatású. Ugyanezért kapott helyet egy sor fűszernövény is. Ha nincs szúnyoghálód, akkor válogass az alábbi növények közül, különösen a hálószoba esetében, mert oda tényleg ne fújj be rovarirtó vegyszereket.
Nem véletlenül kapta a zárójeles nevét ez a világszerte elterjedt növény. Az ablakpárkányon elriasztja a szúnyogokat, tetveket, a veteményes mellé ültetve pedig akár a mezei nyulakat is.
Jó a szúnyogok és legyek ellen is. Arra kell ügyelni, hogy ha elkezdene bimbókat hozni, azokat le kell csipkedni, mert kivirágzásukkal csökkenthetik a levelek illóolaj-tartalmát. Forrázatát szúnyogriasztó permetként is használhatjuk. A friss leveleket főzéshez lehet használni, meglepően különleges lesz a cukkini tőle.
Sokan összekeverik a citromfűvel, mert az angol neve lemongrass. Bokor nagyságú fűféle növény. Ablak alá vagy ajtó mellé inkább dézsába ültessük, hogy télen be lehessen vinni. Illóolaja kiváló szúnyogriasztó hatású, mécsestől krémig mindenbe teszik. Törjük félbe a szárát, és a nedvét dörzsöljük be a bőrbe. Nagyjából két órán át hatásos. Egy sor ázsiai recepthez is használhatjuk.
Évek óta várok arra, hogy végre leírhassam ennek a növénynek a nevét. Már az ókori görögök is használták, egész Európában ismert gyógynövény volt. A középkori Angliában légyriasztónak ültették, sőt, a halottak mellé is tettek egy csokorral a koporsóba. Méliusz Juhász Péter 1578-ban megjelent Herbáriumában ezt írta a varádicsról: „Próbált dolog. Levelét főzd meg borban, vagy tejben add innya, a gilisztát kiűzi.” Bőrtisztító hatású arcvizet készítettek belőle, az ír néphagyomány szerint sós főzete az ízületi bajokat is kúrálja. Modern kutatások szerint valóban hatékony szúnyogriasztó, Svédországban 2008-ban kezdődött annak vizsgálata, hogy esetleg kullancsok ellen is bevethető.
Az árvacsalánfélékhez tartozó faj, világszerte elterjedt. Könnyű gondozni, egész nyáron virágzik. Inkább kutyás háztartásba ajánlott, mert a macskák tényleg túlságosan vonzódnak hozzá.
Cserépbe ültetve a szúnyogokat riasztja, de ha véletlenül mégis megcsípne egy, akkor egy kis körömvirágteás borogatástól hamar elmúlik a kínzó viszketés.
Annyira hatásos, különösen a dalmát krizantém, hogy a benne lévő piretrin nevű hatóanyag elriasztja a hangyákat, kullancsokat, bolhákat, harlekinkaticákat és csótányokat is. Érdemes lecsípni az elnyílt virágokat, akkor újakat fog hozni. Pikáns ízű szirmait salátába is szokták keverni.
Ez is régóta ismert rovarriasztó növény, de a molyok mellett minden más repülő és mászó ízeltlábút távol tart. A növénynek nemcsak a virágzata, hanem a levelei is illatosak.
Nagyon szeret terjeszkedni, ezért kertbe csak körbetéglázott ágyásba, vagy földbe süllyesztett cserépben szabad ültetni, amelynek kiütöttük az alját. A menta hatékony légyriasztó, a levelével bedörzsölhetjük a bőrünket kerti munka előtt. A belőle főzött tea sok emésztési panaszra gyógyír.
A közeli autószerviz téglából épült déli fala mentén egy akkora rozmaringbokor áll, hogy virágzáskor az egész környék belebódul az illatába. Remek mindenféle repülő rovar távol tartására, és a konyhában is: például körtével egybesütött sertéshús fűszerezésére.
Az őszirózsafélék családjába tartozik, de leginkább az abszint nevű alkoholos ital hatóanyagaként ismert. A növény illóolajában lévő tujon vegyület idegrendszeri tüneteket produkál, a Zöld tündérnek nevezett abszintot ezért fogyasztotta lelkesen a 20. század elején a művészvilág. Bedörzsöléshez és csokorba kötéshez is alkalmas, kizárólag külsőleg használva nem kell tartani tőle.
Akárcsak a levendulát és a rozmaringot, ezt sem szeretik a rovarok, ezért ha grilleznél a teraszon vagy erkélyen, érdemes néhány levelet a parázsra dobni.
Ajándékba kaptam egy flakon hajbalzsamot, de én nem ezt a márkát használom. Kidobni nem fogom, de miként lehetne hasznosítani? Szerencsére a neten sok tippet lehet találni, közte egészen elképesztőket. Itt most a Buzzfeed ötleteit vesszük sorra, egy kis csavarral.
Egy lavór kézmeleg vízben oldj fel egy evőkanálnyi hajbalzsamot, és pár percig áztasd benne a kényes kelmét. Öblítsd ki, utána fektesd egy frottírtörülközőre, azt csavard fel, mint egy rétest, így nyomogasd ki belőle a vizet. A még nedves selyemholmit óvatosan tess vállfára, hogy megszáradjon.
Már kifutottunk a téli szezonból, pedig a hajbalzsam remek kondicionáló a sós hólétól meggyötört bőrcsizmának, bakancsanak. Ezért most, mielőtt elteszed a lábbeliket nyári álomra, vékonyan kend át őket, hagyd beszívódni a balzsamot, és utána mehetnek a dobozukba.
Vicces dolog a statikusan feltöltődött haj, de ha nem szereted, tegyél egy kiskanálnyi hajbalzsamot a tenyeredbe, és simítsd át vele a száraz hajadat. A balzsamtól kicsit elnehezülnek a szálak, kevésbé fognak szállni.
8. Göndör haj megzabolására
Sydney Tamiia Poitier mondta, hogy a Grindhouse - Halálbiztos című Tarantino-film forgatásakor mindennap vagy egy flakon hajbalzsamot elhasznált, hogy jól nézzen ki a hosszú göndör haja. De amúgy a göndör haj esetében is érdemes szárazon használni a balzsamot.
Egy egység hajbalzsamhoz adj 9 egység vizet, töltsd permetezős flakonba, rázd össze és hajbontás előtt fújd be vele a kócos hajat. Figyelem: bontáskor először a haj elsó harmadát fésüld át, utána a középső és alsó harmadát, majd legvégül az egész hosszát. Így csökkented a kitépett szálak mennyiségét.
Tegyél egy kísérletet: ha mosásban összement a gyapjúholmid, áztasd be egy napra hajbalzsamos vízbe (1 lavórhoz 1 evőkanál), utána a fenti törülközős módszerrel facsard ki belőle a víz nagyját, majd próbáld meg eredeti méretére visszahúzogatni. Utána fektetve szárítsd meg. Hátha!
Nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, lehet, hogy csak az egész napos kertészkedés után másnapra virslivé dagadt az ujjad, és nem jön le a gyűrű. Egy kis hajbalzsam segíthet, pláne, ha egy jégkockával dörzsölgeted az ujjadat, hogy leapadjon a duzzanat.
Először is óriási köszönet annak a 3700 olvasónak, aki szavazott a hétvégén a Libegővel kapcsolatos körkérdésemre. A legtöbb szavazó (67%) szerint a Libegőt meg (és a jelenlegi helyén) kellene hagyni, illetve ebben a szavazási lehetőségben rejlett egy másik válasz is, méghozzá az, hogy többet kellene népszerűsíteni a Libegőt. Aki a meghagyás mellett szavazott, az talán a kijárási korlátozás feloldásával el is mehetne egyet libegőzni, mert a létesítmény kihasználatlanságán csak így lehet változtatni. Az átkosban felnőtteknek ilyenkor egyből beugrik Moszkva, ahol az ifjú házasok az esküvői szertartás után ellátogatnak a Lenin-mauzóleumhoz. Nem akarom a párhuzamot erőltetni, de tény, hogy szuper fotókat lehetne készíteni a párokról a Libegőn... Hopp, közben érkezett egy infó odafentről, hogy Tímár Péter rendező Moziklip című filmjében látható a Z'zi Labor Szárnyak nélkül című dala, amelyben éppen ez a jelenet szerepel:
Visszatérve a szavazásra, második legtöbb válasz (17%) titkos favoritomra, a Gellért-hegyre érkezett (amely nevet itt természetföldrajziként használunk, ezért kötőjeles). Ezen is jól mutatna a Libegő, amelynek drótpályája 1040 méter hosszú, tehát akár a pesti alsó rakpartról indulva átszelhetné az ehelyt 285 méter széles Dunát, és felérhetne a 235 méteres hegy tetejére. A Parlament és a Batthyány tér libegős összekötésére csak 7 százalék voksolt, a Libegő lebontására 5 százalék, és alig 4 százalék véleményezte kedvezően a Libegő esetleges áthelyezését a Margitszigetre.
A drótkötélpályás székes vagy gondolás közlekedésen azért érdemes még egy kört foglalkozni, mert szerte a világban több sikeres létesítmény üzemel. A drótkötélpályás gondola gyors, megbízható, biztonságos, elérhető, gazdaságos közlekedési mód különösen a geográfiailag nagy kihívást jelentő városrészekben. Egy villamos- vagy HÉV-vonal kiépítésének töredékéből ugyanannyi vagy még több utast lehet szállítani: a drótkötélpályás gondolarendszer óránként 4-6 ezer utas szállítására képes, amit 100 busszal vagy 2000 autóval lehetne kiváltani. Budapesten a 17 kilométer hosszú 3-as metróvonal visz csúcsidőben óránként 17 ezer utast, de 24 vonatpárral.
Óránként tízezer utas szállításához kell kétezer autó, vagy száz busz,
vagy egy gondola. FORRÁS: Vladislav Slavov
Vladislav Slavov kanadai tömegközlekedési stratégiai kutató szerint a drótkötélpályás eszközök használata rendkívül környezetbarát, a kanadai Edmontonban készült kutatás szerint utasonként 0,1 kWh a kilométerenkénti üzemeltetési energiaigény. Az előregyártott modulokból a libegőrendszer gyorsan felépíthető, az építkezés a meglévő közlekedést minimálisan zavarja. A helyi közlekedési vállalat számára készült 42 oldalas, angol nyelvű tanulmány ide kattintva olvasható. Ebből egy hétpontos kivonat a kutató honlapján olvasható.
A lenti képen látható kolumbiai Medellínben már hat gondolavonal üzemel. Az egyik (K-vonal) naponta 40 ezer utast szállít, és ehhez képest csak 26 millió dollár volt az építési költsége.
A székes libegő igazi koronavírus-konform közlekedési mód, hiszen az utasok a szabad levegőn vannak, egymástól biztonságos távolságban. Ilyen rendszer üzemel a prágai állatkertben is:
Ha úgy építik, akkor a megállók a kerekesszékesek és babakocsisok számára is elérhetők: 2017-ben a berlini IGA kertkiállításra épült kötélfelvonó (Seilbahn) teljesen akadálymentesítve épült.
A franciaországi Grenoble városvezetése kiszámoltatta, hogy a kábeles rendszer akár a feléből is kijöhet egy buszvonalnak.
A gondolás rendszer kapacitása csekély költséggel bővíthető, csak felakasztunk még pár széket vagy gondolát kötélre, a központi munkatársak számát nem kell növelni. Itt látható a Minnesotai Állami Vásáron üzemelő Sky Glider székes libegő:
A városi gondola egyike a legbiztonságosabb közlekedési módoknak, a megbízhatósága 99,3-99,9 százalék. Az amerikai Portlandban 560 ezer megtett út után volt egy 17 perces üzemszünet 2017-ben.
Szerte a világon számos városban találunk gondolás vagy székes libegőt, Lisszabontól Nyizsnyij Novgorodon és Macujamán át Londonig. Érdemes rákeresni a neten a chairlift, cable car, cableway, ropeway kulcsszavakkal. Szóval Budapesten is talán nem megszüntetni kéne a Libegőt, hanem még több helyen építeni drótkötélpályát, akár székkel, akár gondolával.
Kihasználatlanságra hivatkozva megszüntetné a 2020-ban 50 éves Libegőt Tarlós István volt budapesti főpolgármester.
Pedig lehet, hogy a Libegő jó, csak rossz helyen van. Lássuk be, a mai kiránduló autóval akar eljutni mindenhová, nem buszozik, és ha leparkol a Libegő valamelyik végállomásánál, ki vinné át a kocsit a másik végállomásra, amíg ő libeg? Meg hát azért is kevesen használhatják, mert esetleg a külföldi turisták közül kevesen hallottak róla, nincs igazán reklámozva. Esetleg már nem trendi a libegés. Bármi is legyen az oka a kihasználatlanságnak, érdemes volna elgondolkodni a létesítmény újrahasznosításán, akár áttelepítéssel. Ha a turista nem megy a Libegőhöz, vigyük a Libegőt a turistához!
Készítettem is egy montázst arról, hogy nézne ki a Libegő, ha a Batthyány teret kötné össze a Parlamenttel. Vagy felállíthatnánk a Margitszigeten is, akár a sziget hosszában, akár a szigeten keresztben, akkor összekötné a várossal. Vagy a Gellért-hegyi kilátót a Rudas fürdővel. A lehetőségek száma végtelen, de itt most lehet néhányra szavazni!
Az éjszakai lepkék sokkal fontosabb beporzók, mint eddig feltételeztük róluk, olvasható a University College London (UCL) kutatásában, amely a Royal Society Biology Letters szakfolyóiratban jelent meg. A kutatás szerint a lepkék virágporszállító hálózata nagyobb és összetettebb, mint a nappali beporzóké. Ráadásul az éjszakai lepkék egy sor olyan növényt is beporoznak, amit a nappali beporzók (méhek, pillangók, zengőlegyek) nem. Azt sem tudtuk eddig, hogy a virágport a toruk hasi oldalán szállítják, így az könnyebben átjut más növényekre.
A termesztett haszonnövények 60-70 százaléka esetében szükség van valamilyen állati közreműködésre a beporzáshoz, azt a szél nem képes elvégezni. A beporzókat azonban a nagy mennyiségben alkalmazott rovarirtó szerek mellett az intenzív mezőgazdaság is pusztítja. Kínában helyenként már emberek végzik a beporzást: a begyűjtött virágport ecsettel viszik fel a növényekre.
"Az éjszakai lepkék fontos ökológiai szerepére eddig nem sok figyelem jutott -- mondta Richard Walton kutatásvezető. -- Kiegészítik a nappali beporzók munkáját, segítenek abban, hogy a növénytársulások minél változatosabbak és dúsabbak legyenek. Támogatják a biodiverzitás fennmaradását, nélkülük eltűnhet több növényfaj, illetve az ezekkel táplálkozó más fajok, így egyes madarak, denevérek."
A bagolylepkefélékhez tartozik a vörös csipkésbagoly.
Fotó: Richard Walton UCL
Akárcsak más beporzók, az éjszakai lepkék száma is drasztikusan csökken világszerte. Az új kutatás rávilágít arra, hogy kritikus szintre csökkenhet a természetes beporzás mértéke, aminek fontos elemeit még alig ismerjük. Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a jövendölést, hogy ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel élheti túl. A szólás eredetére nincs bizonyíték, de a méhpusztulásra annál több.
Az elmúlt évtizedekben egyébként több kutatás is foglalkozott a méhekkel és az általuk végzett beporzás mezőgazdasági hasznával. Pedig az éjszakai lepkéknek több faja van, mint a méheknek, és az új információk fényében szükséges is volna alaposabban tanulmányozni őket, megérteni a szerepüket, segíteni a túlélésüket.
A kutatás során a befogott beporzó rovarokról letisztogatták a virágport. A 838 éjszakai lepke (103 faj egyedei) közül 381-en (45,5%) találtak virágport. A virágpor-keverék 47 különböző növényfajról származott, közte 7 olyanról, amelyet nappali beporzók nem szoktak látogatni. A befogott 632 méh, darázs, zengőlégy, pillangó 45 féle növényt keresett fel, az 1548 háziméh 46 féle növényt.
Így nézett ki a virágporelemzés eredménye.
The Royal Society Publishing
"A poszméhek és mézelő méhek rendkívül sikeres beporzók, de kiválogatják a legígéretesebb nektár- és pollenforrásokat. Ezzel szemben az éjszakai lepkék talán kevésbé hatékony beporzók, ám sokféleségük és nagy számuk olyan jelentőséggel bírhat a beporzásban, amiről még fogalmunk sincs. Kutatásunk rávilágított az éjszakai növény-rovar interakciók kevéssé ismert világára, amely létfontosságú lehet a vidéki táj látványa és illata, valamint az általunk termesztett növények szempontjából", mondta Richard Walton kutatásvezető.
El tudod képzelni, hogy egy városi fa fotója 127 ezer lájkot kapjon? Pontosan ez történt egy hónapja, amikor egy londoni twitterfiókban megjelent egy különös fotósorozat arról, hogy egy titokzatos személy krétával odaírja az útmenti fák és gyomok mellé a nevüket. Az azonosításon túl pedig személyes megjegyzéseket is tesz, például hogy a szikomorfa valódi túlélő minden környezetben, vagy hogy a közönséges platán a kedvence, mert kiváló légtisztító.
To whomever is chalking names and descriptions of trees on the pavements across Walthamstow. I love you. This made my heart sing today. pic.twitter.com/6lmauYeQVD
Mint kiderült, a rejtélyes üzengető Rachel Simmons erdei iskolai tanár, ötgyerekes anyuka, aki ilyen módon is próbálja felkelteni az érdeklődést a nagyvárosi környezetben található (olykor senyvedő, mindenképpen jobb sorsot érdemlő) növények iránt.
Franciaországban 2011 körül indult a Sauvages de ma rue (Vadak az utcámban) mozgalom azzal a céllal, hogy megváltoztassa az átlagemberek vélekedését az utcanövényekről. A kezdeményezés annyira sikeres volt, hogy a francia hatóságok 2017-ben még a városi gyomirtást is beszüntették. Született egy növényhatározó könyvecske, sőt, okostelefonos alkalmazás, amellyel kutyasétáltatás közben is könnyen megállapíthatjuk, milyen növényt tisztelt meg az ebünk.
Minden növénynek lehet valamilyen értéke: oxigént termel, megköti a szennyező anyagokat, díszíti a sivár betondzsungelt, táplálékot nyújt a rovaroknak stb. Közbevetett megjegyzés: állítólag a 19. században egy átlagos magyar parasztasszony 150-160 féle növényt ismert, és amit ma tudatlanul gyomnak vélünk és kiirtunk, arról pontosan tudta, hogy esetleg milyen gyógyhatása van, vagy hogy ehető-e és miképpen.
Visszatérve Londonra, az ottani gerillabotanikus mozgalomhoz csatlakozott a francia születésű Sophie Leguil is, aki az utcákat járva titokban feliratokat hagy maga után. Azért kell titokban krétagraffitiznie, mert Londonban tilos bármilyen feliratot engedély nélkül a járdákra vagy utakra írni, még akkor is, ha az egy botanikai név, vagy éppen egy kisgyerek ugróiskolája. A francia példa nyomán elindította a More Than Weeds (Több mint gyom) weboldalt is.
Szerinte most különösen nagy jelentősége lehet ennek: a koronavírus-járvány miatt korlátozotsn lehet kirándulni vagy vidékre menni, ezért felértékelődhetnek a környezetünkben lévő természeti elemek, mint a kis egynyári vadvirágok, madarak, fák. Talán most nagyobb figyelmet kaphatnak, mint máskor. Leguil, akivel a Mother Nature Network készített interjút, zömmel pozitív visszajelzéseket kap a honlapján, sokan beszámolnak arról, hogy küzdeni fognak a gyomirtás ellen (értelemszerűen nem a járda közepén, hanem a falak tövében). Hiszen ezek a növények részei a helyi flórának, és ezért fontosak a természet sokfélesége, a biodiverzitás fennmaradásához a nagyvárosi környezetben.
Sophie Leguil
Európa szerte egyre több tagja van a gerillabotanikus mozgalomnak, amely szeretné felhívni a figyelmet a környezetünkben élő növényekre, a természet jelentőségére. 2019 novemberében Boris Presseq, a Toulouse-i Természettudományos Múzeum botanikusa dokumentálta egy akcióját. A videót eddig 7,3 millióan nézték meg! Presseq célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az elhanyagolt városi növényekre, mert ha az emberek megismerik ezeket, talán elkezdik tisztelni is. Presseq arról számolt be a Guardian lapnak, hogy több iskola is megkereste, vezessen utcai növényhatározó túrákat a diákoknak.
Budapest annyival előrébb jár, hogy múlt hét óta ingyenesen letölthető mobilos alkalmazás segíti egyes növények azonosítását: ez a BP Fatár, ami a Főkert nyilvános fa- és parkkataszterét mutatja. Ám jó lenne a hivatalos regiszterben nem szereplő növényeket is megismerni.
Akár a gyerekeknek is kiadható hétvégi feladatként a naptérkép-készítés, amellyel tengernyi vizet, energiát, erőfeszítést, pénzt és bosszúságot takaríthatsz meg magadnak egész nyáron.
Lényege, hogy a kert egy kiválasztott pontjából legalább kétóránként fotót kell készíteni a kertről. Így kiderül, hogy nyáron merre jár a Nap. Ez ugyanis befolyásolja, hogy a kert egyes részeibe mit ültess, mit csinálj stb.
Amikor megvan a sok fotó, egy képszerkesztő programban egymásra montírozod őket úgy, hogy mindegyik képet kb. 30 százalékosra legyengítesz, átlátszóvá teszed (opacity/transparency). Esetleg még ráerősíthetsz a kontrasztra, hogy a napsütötte és árnyékos részek jól látszódjanak. Az egymásra másolt képekből pedig szépen kirajzolódik, hogy melyik rész a kertben a legnaposabb és a legárnyékosabb rész.
Ahol túl sok a napsütés, ott esetleg ki fog égni a gyep, tehát inkább mediterrán kőburkolatos kiülős részt vagy a medencét érdemes oda telepíteni, esetleg szolárrendszert vagy gyümölcsfát, veteményest. Az erősen árnyékos részeket sem érdemes füvesíteni, mert csak bemohásodnak, ehelyett talajtakaró növényekben gondolkozhatsz. Illetve tehetsz oda nyugágyat vagy gyerekeknek homokozót is, ahol a legnagyobb kánikulában is hűvösben és árnyékban játszhatnak.
A naptérkép elkészítésének részletes leírását Russell McLendon készítette az mnn.com számára. Így néz ki az ő kertjének kompozit képe:
0 
