Ezt a cserélhető szűrőbetétes, mosható textilmaszkot az amerikai Cedar Rapids Unity Point Health St. Luke's kórház munkatársai fejlesztették ki, és mutatják be az alábbi videón. Nagyon köszönjük fáradozásukat!

Ez alapján én is megvarrtam a maszkot, és a videó alatt bemutatom az elkészítését lépésről-lépésre fázisfotókkal. 

ANYAGVÁLASZTÁS:
Semmiképpen ne használj pólóanyagot, mert az nyúlik, emiatt pedig a szálak között megnőhetnek a hézagok, ami utat enged a vírusnak befelé. Használj például sűrű szövésű konyharuhát vagy 100% pamut lepedőt, párnahuzatot, pamutvászon inget.

Az alábbi táblázat a Cambridge Egyetem kutatásából származik, és azt mutatja meg, hogy köhögéskor és tüsszentéskor, tehát KIFELÉ mennyi kórokozó képes áthaladni a száj elé helyezett textilen. A középső oszlopot kell nézni, mert a Bacteriophage MS mérete szintén a mikronos tartományban van, bár más, mint a koronavírusé.

Tehát kifelé a tea towel, azaz konyharuha 72,46%-os szűrőképességű, a párnahuzat pedig 57.13%. A kutatók tesztelték a porszívó porzsák anyagát is, ami közel olyan szűrőképességű, mint a sebészi maszk, DE DE DE az a nagy baj vele, hogy nehéz azon keresztül belélegezni, vagyis a maszk szélénél fogjuk beszívni a szűretlen levegőt. Ez kockázatos!

Itt láthatod, milyen kicsi a koronavírus: balra a 15 mikron átmérőjű emberi hajszál (strand of human hair), középen a sebészi maszk (surgical mask) áteresztő képessége, ami 2-10 mikron, jobbra a speciális szűrőmaszk (N95) áteresztó képessége, ami 0,3 mikron, és felül pirossal a 0,12 mikron átmérőjű koronavírusok. Forrás: South China Morning Post

Ide kattintva letölthető a UnityPoint Health szabásmintája pdf-en. Figyelem: a maszk szabásmintáját duplázva tették fel, mert jó amerikai szokás szerint igyekeztek eljárni. De elég csak az egyiket kinyomtatni, és kétrétegű anyagra fektetve megduplázni.

Itt az oktatóvideó, alatta az én fázisfotóim.

Ilyen lett az enyém:

Kezdjük:

0. Nyomtasd ki a szabásmintát, figyelj arra, hogy mérethelyes legyen, ehhez az 1x1 hüvelyk méretű tesztnégyzetet (1x1" test square) nézd: ha az nagyjából 2,5 centis a kinyomtatott lapon, akkor jó az oldalméret. Vágd ki a darabokat, és tedd kétrégetű (félbehajtott) anyagra, tehát egy menetben mindent duplán szabsz ki.

1. Szabd ki duplán a 3 részt. Lehetőleg ügyelj a szálirányra, azaz a részek egyenes oldala legyen párhuzamos a textilszálakkal hosszában vagy széltében. 

2. Varrd össze a két legnagyobb, azaz arc (Face) részt a középső íves részénél 2 mm-es egyenes öltésekkel.

3. Nem kell a szélét cikkcakk öltéssel eltisztázni, mert 1. a szélét cikkelyesen bevagdosod a könnyebb kifordíthatóság érdekében, 2. a másik oldalról is kap egy egyenes varrást, ami megerősíti az első varrás vonalát. Ügyelj arra, hogy bevagdosáskor nehogy véletlenül belevágj a varrásba!

4. A két orca (Cheek) rész hosszabbik egyenes oldalát kb. 1 cm szélesen visszahajtod, és végigmész rajtuk cikkcakk öltéssel, amivel egy menetben összevarrod és eltisztázod a szélüket.

5. Az száj (Mouth) részek egyenes oldalát ugyanígy behajtva eltisztázod cikkcakk öltéssel, majd a másik, szín oldalával egymásnak fordítva egymásra fekteted a két darabot, és a hosszabbik íves oldalánál egyenes öltéssel összevarrod, majd bevagdosod a kifordításhoz.

6. A maszk külső részének középvarrását a másik oldalról a felezővonaltól 2-3 mm-re végigvarrod, alul odafogva (odahajtva) a ráhagyást. (Azt az anyagrészt, ami a varrásvonal és a kiszabott rész legszéle között van.)

7. Ugyanezt megcsinálod a belső, arc résszel is.

8. Itt látható a két összevarrt darab.

9. Ezután a külső fél színoldalára ráfekteted a belső fél arcrészét színoldalával lefelé (a külső rész felé) fordítva, majd arra ráfekteted az orca részeket két oldalra szintén a színoldalukkal lefelé. A darabokat gombostűvel összerögzíted, körbevarrod egyenesen. Utána az íves szakaszoknál bevagdosod, a széle sarkokat pedig levágod, a könnyebb kifordíthatóság érdekében. Az orcarész belső széle takarja a szájrész külső szélét, ez lesz a zsebes szájrész széle, tehát nem varrjuk össze, csak fedik egymást.

10. Az egyik zsebnyíláson keresztül kifordítod a maszkot.

11. Itt látható kifordítás közben a másik oldalról.

12. Ha kifordítottad, a fül felé eső széle csücskeit egy hurkapálcával vagy kötőtűvel kinyomkodod szögletesre.

13. Utána egyenes varrással a szélén körbevarrod, ezzel megerősíted az egészet. Látod, ugye, az orr rész szélénél a zsebet? A másik oldaláról is nyitott, ahol a lila a fehérrel találkozik.

14. Ezután a fül felé eső végét kb. 1,5 cm szélesen visszahajtod, és levarrod. Fogsz egy elvágott befőttesgumit, és átfűzöd egy kis biztosítótűn.

15. A biztosítótűt átnyomkodod a levarrt textilszélen, ezzel áthúzod a gumit.

16. Csomóra kötöd és kész. Az amerikai videóban vastag hajgumit használtak erre a célra, de az elég drága alkatrész, ráadásul nem is bírja sokáig a főzéses sterilizálást. De ha mégis azzal akarod csinálni, akkor nem feltétlenül kell levarrni a maszk szélét, hanem a vastag hajgumira ráhajtod az anyagot, és 2 biztosítótűvel rögzíted a ráhajtást. Azért kettővel, hogy ha az egyik kikapcsolódni, akkor is rögzítve maradjon a maszk. Főzés előtt így ki tudod venni a maszkból a hajgumit. Ne felejtsd el, hogy az is fertőzött lehet, ezért alkohollal vagy hypóval fertőtlenítsd! A biztosítótűk a maszk külső oldalán legyenek, ne belül az arcodnál!

17. Az orr-résznél utánozhatod a sebészi maszkot úgy, hogy duplán végigmész a szélén cikkcakk öltéssel, majd abba belefűzöl széthajtogatott gemkapcsot vagy egy 3-4 cm hosszú, fertőtlenített kerti kötöződrótot. Az amerikai videóban kétoldalú ragasztószalagot használtak a rögzítésre az orrnál és az állnál.

TIPP: Ha új anyagból dolgozol, akkor szabás előtt az anyagot feltétlenül avasd be, ami azt jelenti, hogy 90 fokon egy alkalommal átmosod. A legtöbb pamutanyag ugyanis ilyenkor néhány százalékot összemegy, de utána, a későbbi mosásokkor már nem. 

Mit használj szűrőnek?

Dr Chen Xiaoting taiwani aneszteziológus azt javasolja, hogy a két réteg szőtt (textil) anyag között legyen egy nemszőtt réteg, a cserélhető szűrő. A nemszőtt, cserélhető szűrő lehet egy lap 3-rétegű vécépapír vagy egy lap kiszárított nedves törlőkendő. Ezeket használat után vedd ki a mosható maszkból, és dobd ki őket. A művelet során nagyon ügyelj arra, hogy a használt maszk és a szűrő is fertőzött lehet! 

Utána feltétlenül moss kezet alaposan!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

 A Hong Kong-i Egyetem klinika, a HK-i Fogyasztóvédelmi szervezet, a HK-i Alkalmazott Technológiák Kutató Intézete, a HK-i Tudományos Park és a HK-i Egyetem Építészeti és Építőmérnöki Karának munkatársai összeállítottak egy ideiglenes használatra bevethető arcmaszkot, amely filléres hozzávalókból elkészíthető pár perc alatt.

A maszk a háromrétegű sebészi maszkot próbálja utánozni, ezért van egy külső, nedvességálló rétege (félbevágott, azaz egyrétegű műanyag dossziéból/genothermből), egy középső szűrőrétege két darab 3-rétegű papír törlőkendőből és egy belső, párafelszívó rétege egy darab 3- vagy 4-rétegű papírzsebkendőből.

A papírmaszkhoz létfontosságú a külső, nedvességálló réteg, mert az tartja távol a levegőben szálló, esetlegesen vírussal fertőzött nyálcseppeket. A papírmaszkot 1-2 óra viselés után le kell cserélni, mert ha átnedvesedik a lehelettől, akkor elveszíti a szűrőképességét. A műanyag dosszié lapot használat után lehet fertőtleníteni és újrahasználni. 

Feltétlenül kezet kell mosni, mielőtt felvesszük a maszkot, és levételkor is! A használt maszkot dobjuk szemétbe, ügyelve arra, hogy ne érintsük hozzá semmihez a külső, esetleg fertőzött oldalát. Utána feltétlenül mossunk kezet legalább 20 másodpercig bőséges szappanozással.

Amennyiben magas kockázatú helyre kell mennünk, pl. tömegközlekedés vagy kórház, viseljünk gyári sebészi maszkot. Akinek felső légúti panasza vagy láza van, feltétlenül hívja fel a háziorvosát!

Itt a videó, alatta lépésről-lépésre olvashatod az elkészítés menetét:

1. lépés: Fertőtlenítsd a kezedet, az eszközöket (olló, gumiszalag, lyukasztó, tűzőgép) és a munkalapot is.

2. lépés: Fektess egymásra két papírtörlőt, a másodikat 90 fokkal elforgatva a szűrőképesség fokozása érdekében. Ez lesz a maszk középső rétege.

3. lépés: Fektess a törlőkendőkre egy papírzsebkendőt (ez lesz a belső, párafelszívó réteg), és vágd félbe a három réteget. (Vagyis egy menetben két maszkot készíthetsz, csak duplázd meg a többi hozzávalót.)

4. lépés: Széles ragasztószalaggal ragaszd le a maszk két szélét.

5. lépés: Lyukasztóval készíts lyukakat mindkét szélre.

6. lépés: Egy darab drótot ragassz a maszk tetejére, ez lesz az orr-rész. A drót lehet széthajtogatott gemkapocs vagy műanyagbevonatú kerti kötöződrót is, csak fertőtlenítsd!

7. lépés: Fűzz félbevágott és megcsomózott befőttesgumikat a lyukakba. A hosszukat úgy állítsd, hogy ne legyen se túl szoros, se túl laza.

8. lépés: Vágj félbe egy műanyag dossziét és iratkapcsokkal rögzítsd a szemüveg szárához.

Vedd fel a maszkot, majd a szemüveget:

Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A régi mesterek még tudták azt, amit a mai emberek elfelejtettek: hogy a réznek természetes fertőtlenítő hatása van. A koronavírus miatti vizsgálatok újra felhozták ezt a csodálatos képességét. A New England Journal of Medicine-ben közölt adatok szerint rézen akár négy óráig, kartonpapíron akár 24 óráig, műanyagon és rozsdamentes acélon pedig akár 72 óráig is életben marad a koronavírus. Vagyis műanyagon és acélon akár 18-szor hosszabb ideig marad életképes a koronavírus, mint rézfelületen.

Pixabay

Egy amerikai felmérés szerint nemcsak a tiszta réz önfertőtlenítő hatású, hanem az ötvözete is: a sárgaréz (67% réz és 33% cink ötvözete) képes megölni a baktériumokat és vírusokat, míg a rozsdamentes acél (88% vas és 12% króm ötvözete) nem képes erre, írja a Fast Company folyóirat. 2015-ben az amerikai védelmi minisztérium pályázatával három kórházban a sokak által érintett felületeket és tárgyakat (kilincs, ágykorlát, intravénás állvány, csaptelep, nővérpult stb.) rézötvözetre cserélték. A kórházi fertőzések mértéke 58 százalékkal csökkent. 2016-ban megismételték a kísérletet egy gyerekosztályon, hasonlóan kedvező eredménnyel. 

Eleink korábban nem véletlenül készítették rézből a kilincseket, fogantyúkat, vagyis olyan eszközöket, amelyeket sokan érintenek meg, ezért nagy a veszélye annak, hogy fertőzést terjeszthetnek. Már akkor is tudták, hogy a réz valamilyen titokzatos módon elöli a kórokozókat. Ugyanezért készítették az ivókupákat is rézből, illetve a gazdagoknak ezüstből. A rezet ötezer éve tisztelik az emberek: az egyiptomiak ankh jele, amely az örök élet szimbóluma, a középkori alkimistáknál a réz jele lett. Tisztító hatásáért készítették a vízvezetékeket is rézből. Aztán a rezet kiszorították az olcsóbb és divatosabb anyagok, mint az acél, az alumínium vagy a műanyag.

A réz mikrobaölő képességét úgy kell elképzelni, hogy amikor egy baktérium vagy vírus érintkezik a rézfelülettel, abból rézionok válnak ki nagy sebességgel, amelyek valósággal lelövik, szétroncsolják a kórokozót. Ez az oligodinamikus hatás, de köze lehet hozzá másnak is, a folyamat még nem teljesen tisztázott. A réz gátolhatja a kórokozók anyagcseréjét, illetve károsíthatja a vírusok fehérjeburkát, ezzel szaporodásra képtelenné téve őket. (Hasonlóra képes az ezüst, a higany és cink.)

Ideje volna foglalkozni ezzel a kérdéssel. A globális fertőzések ellen minden fegyverre szükség van: ha például a kórházak kilincsei, a tömegközlekedési járművek kapaszkodói és más, sokak által használt eszközök önfertőtlenítő hatású rézből készülnének. Tény, hogy a réz drágább, mint más anyagok. De vannak olyan helyzetek, amikor ez nem számíthat. Például amikor az egészségünk megőrzése a cél.

Szóval ne dobd ki az öreg rézkilincseket!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Halljuk a figyelmeztetést, hogy a koronavírus-fertőzés veszélye miatt kerüljük a tömegközlekedési eszközöket. Akinek nincs autója, ezt csak mikromobilitási eszközökkel tudja megoldani: elektromos vagy hajtós kerékpárral, elektromos vagy hajtós rollerrel, elektromos uniciklivel, gördeszkával, esetleg elektromos vagy hagyományos robogóval stb.

Ehhez azonban két tényező kell: 

1. hogy rendelkezésre álljanak ezek az eszközök. 
Tehát a jelenlegi helyzetben példamutató volna a kölcsönzőktől, ha jelentős mértékben csökkentenék a bérleti díjakat. Azért is hálásak volnánk, ha az állam vagy az önkormányzat valamilyen módon támogatná az eszközvásárlást. Sőt, ha maguk a gyártók és kereskedők is kedvezményt adnának a vásárlásra.

2. hogy el is merjünk indulni ezekkel. 
Tehát bízzunk abban, hogy nem ütnek el az úton, hogy nem túlságosan kimerítő a pedálozás vagy hajtás (nemcsak oda, hanem haza is érünk), és hogy nem lopják el az eszközünket.

FRISSÍTÉS: Március 16-tól jelképes összegért, napi 100 forintért lehet használni a Bubi közbicikliket Budapesten, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester.

Pixabay

2020. március 4-én volt egy kerekasztal-beszélgetés Borítsuk zöldbe a belső kerületeket! címmel a VI., VII., VIII. kerület környezetvédelemért és városfejlesztésért felelős vezetőivel (Molnár Bence, Molnár István, Rádai Dániel, Temesvári Szilvia, Tóth Csaba) Bodó Zoltán és a 10 millió Fa - VII. kerület szervezésében.

Ezen elhangzott, hogy sokan azért nem mernek kerékpározni Budapesten, mert félnek a járművek között, az óriási forgalomban. Erre az lehetne a megoldás, mondta Temesvári Szilvia (VI. kerület), ha például az Andrássy úton és a Rákóczi úton csak 1-1 sávon haladhatnának a járművek, és a külső sávokat megkapnák az egyéni mobilitási eszközök, mint kerékpár, roller stb. Hiszen a 21. században megengedhetetlen, hogy 2X2 sávos főutak (lényegében autópályák) szabdalják szét a várost, tette hozzá.

Ez két héttel ezelőtt fantazmagóriának hangzott. A jelenlegi helyzetben azonban, amikor is hétfőtől otthon kell maradniuk a gyerekeknek és bezár számos közintézmény, csökkenni fog a járműforgalom a városban. Nyilván nem minden úton és nem minden kerületben. De most lehetne tesztelni, hogy az egyéni közlekedők kipróbálhassák magukat az új helyzetben, hogy munkába, bevásárolni vagy csak egy kicsit mozogni el merjenek indulni mikromobilitási eszközökkel. Egy ilyen kezdeményezéssel az egész világnak példát mutathatnánk.

Mondjuk szintén most érdemes megfontolni, hogy ha valóban sokan ülnek át mikromobilitási eszközökre, akkor azoknak legyen egyedi azonosítója (rendszám), esetleg legyen kötelező felszerelés a visszapillantó tükör és a bukósisak, mert a testi épség megóvása nagyon fontos.

Az alábbiakban látható magyarított diagram egy sokat idézett tanulmányból való, amely a kerékpárra váltás személyes és társadalmi feltételeit foglalja össze, különös tekintettel a kockázati tényezőkre. A tanulmány a Transportation Research folyóiratban jelent meg spanyol kutatók tollából.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Mi történik, ha ötvözzük a madármegfigyelő önkéntesek talajszinten végzett munkáját a mindent látó műholdfelvételekkel? Hát kapunk 500 csodálatos interaktív térképet, amelyeket az amerikai Cornell Egyetem ornitológiai laboratóriumának munkatársai készítettek. Részletes adatokkal mutatják, hogyan változik a madárfajok eloszlása az élőhelyeken, mikor és milyen útvonalon vonulnak. 

A térképek alapjául az eBird program szolgál, amely a világ legnagyobb "civil tudós" (citizen science) projektje: a magánszemély önkéntesek 750 millió megfigyeléssel gazdagították a tudományt. A térképeken elsősorban az amerikai kontinens madárvonulásait láthatjuk, de a belinkelt partneroldalalakon rákereshetünk a világ más tájain, így Magyarországon vonuló madárfajokra is.

Ehhez felső menüsor Explore menüpontjára kell rákattintani, majd ott vagy fajnév, vagy régió (ország) szerint választani.

Ez alapján nyílik ki a madármegfigyelők oldala:

A másik megtekintésre érdemes weboldal az eBird partnerszervezete, az EuroBirdPortal, amely élőben mutatja az európai (eurázsiai) fajok vonulását. A lenti monitorképen a fehér gólya és a szürke daru vonulásának eheti pillanatfelvételét rögzítettem:

A kereséshez a madarak angol és latin nevét adják meg a térkép bal oldalán, nyíllal lenyitható felsorolásban. A jobb felső sarokban állíthatjuk, hogy szimpla vagy dupla térképet akarunk-e nyitni (nyilván mobilon a szimplát érdemes, laptopon a duplát). Alul a Timeline (idővonal) egy teljes évet futtat végig, és egészen a mostani hétig aktív, tehát valós idejű adatokat mutat. 

Aki pedig megteheti, az érkező tavaszban menjen kirándulni, hátha része lesz az alábbi fotón látható pillanatnak: egy argentín túrázó lábára röppent kíváncsiskodni egy gébicstirannusz (Agriornis montanus).

CornellLab

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Még épp csak elkezdődött, hogy bizonyos üzletekben, éttermekben és kávézókban többször használható tárolóedénnyel vagy saját bögrével lehet vásárolni, sőt, hogy éppenséggel felárat számolnak fel a papírpoharakért vagy műanyagszatyrokért, máris vége lehet az egésznek: a koronavírusra hivatkozva egymás után függesztik fel, tiltják be ezt a cégek. Vagyis visszatérünk az egyszer használatos csomagoló-anyagokhoz, tárolóedényekhez, kávésbögrékhez, szatyrokhoz. Ez a nullahulladékos életmód halála.

Flickr/Marina

Korábban engedélyezte az újrahasználható bögrét a Starbucks mellett a kanadai Second Cup kávézólánc is, most visszavonták ezt. Mindkét helyen továbbra is érvényben van a saját bögrére szóló árkedvezmény, a kanadaiaknál vihetjük magunkkal, fel is mutathatjuk, de a kávét akkor is a kávézó saját kerámiabögréjében kapjuk, amelyet használat után visszaadunk és fertőtlenítenek. (Hogy a bemutatásnak mi értelme van, az más kérdés.)

Világszerte más kávézó- és étteremláncok is visszatérnek az egyszer használatos műanyag csomagoláshoz, már nem lehet saját dobozba kérni az ételt, vagy pohárba az italt. Ugyanígy nem lehet saját tárolóedénybe mérni a lédig termékeket egy sor csomagolásmentes élelmiszerüzletben a világ nagyvárosaiban. És bizony nem kizárt, hogy a fertőzésveszélytől tartva visszajutunk az eldobható műanyagszatyrokig. 

Zero-Waste Chef

Anne-Marie Bonneau nullahulladékos szakértő szerint viszont ha a zsúfoltságtól való félelem miatt kevesebben fognak kávézókba járni, és mindenki odahaza főzi a feketéjét, akkor elképzelhető, hogy mégsem kerül tengernyi egyszerhasználatos papírpohár a hulladéklerakókba- és égetőkbe. Ez viszont nem vonatkozik az élelmiszercsomagolásokra.

A hulladékégetők egyébként már most is nagy bajban vannak: az egyszerhasználatos egészségügyi termékek, mint például a szájmaszkok, védőruhák vagy gumikesztyűk veszélyes hulladéknak számítanak, el kell égetni őket. A kínai Vuhan városának 11 milliós lakossága napi szinten körülbelül 200 tonna egészségügyi hulladékot produkál, miközben a város egyetlen, elöregedett egészségügyihulladék-égetője csak napi 50 tonnával bír el.

Flickr/Harald Groven

Összehasonlításul: Vuhanban 2018-ban egész évben keletkezett 17 ezer tonna egészségügyi hulladék a South China Morning Post cikke szerint. A hegyekben álló bezsákolt hulladékot most mobil szemétégetőkben próbálják eltüntetni. Arról nincs információ, hogy a hulladékégetési folyamat mennyi károsanyag-kibocsátással jár. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Viccesen néz ki, leginkább egy óriásminyonra hasonlít az osztrák Precht építészsúdió által tervezett "Bert" fantázianevű ház. Többféle elemből állítható össze, mérete szabadon növelhető a toldásokkal akkorára, amekkora épületet igényel a család. 

A játékos külsejű és szerkezetű moduláris házzal a Precht szakítani akar a "lusta és unalmas" házépítési stílussal, és arra hív mindenkit, hogy újra a gyerekek szemével tekintsen az épületekre. A Bert házakkal valóban a fantázián múlik a leendő otthon kialakítása. 

A tervezők szerint az utóbbi évtizedekben az építészet csak arról szólt, miképpen lehet egyszerűen megépíteni minél nagyobb hasznot hozó házakat. Emiatt azonban világszerte ugyanúgy néznek ki a települések, unalmasan.

Az építészet móka és érdekesség is lehet az osztrák szakemberek szerint, akik 2020 tavaszára tervezik az első Bert avatását, nagyjából 120 ezer eurós áron. A Bertből épülhet kisebb ház is, tetszés szerint.

Vagy akár egy társasház több család számára.

A Bert működése nagymértékben függetleníthető a közművektől, mert a tetején elhelyezhető napelem, a fürdőszobákban pedig komposztáló vécé, a földszinten víztisztító berendezés.

Ennek köszönhetően a Bert felépíthető erdei kulcsosháznak is, így népszerűsítve a zöld turizmust.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Nőnapra leggyakrabban virágot szokás ajándékozni. Az utóbbi években a sarki élelmiszerüzletekben is lehet pár száz forintért kapni olyan tulipáncsokrot, ami Kenyából származik. Évszázadokig Hollandia volt a virágtermesztés központja, ám mostanság a holland virágkereskedőknek jobb üzlet az afrikai országból behozatni a virágokat, majd teríteni Európában és az Egyesült Államokban.

De vajon nekünk megéri-e? Hogyan képzelhetnénk, hogy abból a pár száz forintból ki lehet hozni a kenyai munkások rendes bérét, majd a hűtött szállítást repülőgépen, továbbá az egész elosztóhálózat működtetését? Az alábbi térképen jól láthatók a piac fő szereplői, ide kattintva interaktív formában is kinyílik.

1950-ben a világ virágbiznisze 3 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, ehhez képest 2026-ra 104 milliárdra nőhet ez az összeg az iparági becslések szerint. Az üzlet vezetői Németország, az Egyesült Államok és Hollandia. A világ legnagyobb virágaukcióját Aalsmeerben rendezik, ahol mindennap 20 millió virág cserél gazdát. Az oda érkező virágok 40 százaléka utazik tovább. Méghozzá a lehető leggyorsabban: a termesztőtől a virágboltig 24-48 óra telhet el: minden plusz nap szállítással 15 százalékkal csökken a virág értéke. A virágokat azért hűtik, mert így nem nyílnak el idő előtt, tovább frissek maradnak.

A piac 43 százalékát uraló hollandok azonban Amerikában erős konkurenciát kaptak, mivel Kolumbia már 16 százalékot, Ecuador 11 százalékot megszerzett. A virágtermesztők közül Kenya a legismertebb, ahol százezren dolgoznak a vágottvirág-üzletben (a teljes hálózatban 2 millióan), az export a 2006-os 86,5 ezer tonnáról 2017-re 160 ezer tonnára nőtt.

Pexels

A közösségi oldalakon vagy mozifilmekben látott hatalmas csokrok által megihletett vásárlók 18 százaléka havonta egyszer vásárol virágot, 12 százalékuk havonta többször is. Európában felfutóban van az elektronikus kereskedelem, az interneten megrendelt virágot a lakásunkra hozzák. 

Ezen azért el kellene gondolkodni, nemcsak nőnapon, hanem más ünnepeken is. A szállításnak ugyanis olyan környezetterhelése van, amelyet nem a kereskedő, hanem végső soron mi fogunk megfizetni, akár az egészségünkkel. Egy Boeing 747-es repülőgép 90 tonna virágot képes szállítani. A Kenyában termesztett 160 ezer tonna virágot 1778 repülő szállítja először a Nairobitól 6670 kilométeres távolságra lévő Amszterdamba, majd onnan tovább Európa nagyvárosaiba, például Budapestre további 1400 kilométert.

Pixabay

A méltányos kereskedelmet támogató Fairtrade Foundation számítása szerint megéri Kenyában termeszteni a virágot, mert az afrikai napsütésnek köszönhetően nem kell fűteni az üvegházakat. Szerintük ez olyan megtakarítás, amely bőven ellensúlyozza a hűtött repülővel történő szállítás során keletkező károsanyag-kibocsátást. Sajnos a Fairtrade csak a virágpiac 20-30 százalékára lát rá. És akkor még a virágtermesztéshez szükséges vízmennyiségről nem is beszéltünk: ki tudja, a klímaválság miatt meddig lehetséges ezt a rendszert fenntartani? 

Valóban el kell gondolkodnunk azon: szabad-e olyan virágot venni, amelyik 8 ezer kilométert utazott? 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Miközben a San Diego Kalifornia Egyetem kutatói azon fáradoztak, hogy kereskedelmi forgalomba hozható lítium-fém-elemet (lithium metal battery, LMB) hozzanak létre, megalkottak egy ultrahang-kibocsátó eszközt, amelyről kiderült, hogy mindenféle elemhez lehet használni teljesítményfokozóként és töltésgyorsítóként. Az eszközt ráadásul egy meglévő okostelefon-alkatrészből fabrikálták. 

UC San Diego

Ultrahangra azért van szükség az LMB-hez, mert az anód és a katód közötti elektrolitáramlást serkenti. Ezzel megakadályozza, hogy töltés közben a lítiumfémből kristályképződmények, ún. dendritek csapódjanak ki, amelyek rontják az elem teljesítményét és rövidzárlatot okozhatnak.

Az eszközt meglévő olyan okostelefon-alkatrészből készítették, amelynek célja a vezetéknélküli jelek szűrése, a hívások és adatok azonosítása és szűrése. A kutatók épp ellentétes módon, nem szűrésre, hanem extrém magas, 100 millió és 10 milliárd hertz közötti frekvenciájú hanghullámok kibocsátására használták, amelyekkel beindították az elemben az elektrolitáramlást.

UC San Diego

Az eddigi LMB-telepek nem voltak használhatók elektromos eszközök áramellátására, mert az élettartamuk túl rövid. Az új, ultrahangos LMB-energiaforrások azonban már a mai legjobb lítium-ion elemek teljesítményének kétszeresét tudják. Így például egy ugyanolyan tömegű lítium-fém-akkumulátorral kétszer nagyobb távolságot tudna megtenni egy elektromos autó.

Az ultrahangos eszközzel felturbózott lítium-fém-elem már 250 töltési ciklust kibír, míg az ultrahangos lítium-ion-elem több mint 2000 ciklust. Az elemeket minden alkalommal 10 perc alatt lehetett 0-ról 100 százalékra feltölteni.

UC San Diego

A tanulmány az Advanced Materials folyóiratban jelent meg, ide kattintva olvasható angol nyelven.
An Huang, Haodong Liu, Ofer Manor, Ping Liu, James Friend: Enabling Rapid Charging Lithium Metal Batteries via Surface Acoustic Wave‐Driven Electrolyte Flow

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

85 amerikai városról készült műholdfelvételek elemzése kimutatta, hogy a városokban a fák és a növényzet korábban kezd rügyezni, mint a települések közötti vidéki területeken, olvasható az Iowa Egyetem kutatásában. Mindez a városi hősziget-hatásnak tudható be, amelynek lényege, hogy a kő- és betondzsungel városok hőcsapdákká válnak, az épületek között és a burkolt felületekben megreked a meleg, ami hatással van emberre, állatra, növényzetre.

Nyáron a napsugárzás okoz gondot (az elnyelt hőt éjjel bocsátják ki az épületek és burkolt felületek), télen a fűtési hő kiáramlása a rosszul szigetelt épületekből, illetve a járművek kipufogófüstje is melegíthet. Sőt, télen intenzívebb lehet a hősziget-jelenség, például mert a városban lehullott hó azonnal elolvad, nem veri vissza a napsugarakat, illetve a magas házak között gyengébb a szél, ami mérsékelné a meleget.

Pexels

A 2001 és 2014 között készült felvételek alapján a kutatók megállapították, hogy átlagosan 6 nappal korábban bontanak rügyet a városi fák és növények. Az Amerikai Tudományos Akadémia oldalán (PNAS) megjelent tanulmány nemcsak ökológiai, hanem egészségügyi szempontból is fontos, hiszen a korábbi rügyfakadás sokak számára korábban kezdődő allergiaszezont jelent. 

A tudomány még mindig nem fordít elég figyelmet arra, hogy a városi hősziget-jelenség milyen hatással van a növények fejlődésére, vagy a természet ciklikus, illetve szezonális változásaira. Holott ez az információ egyre fontosabb volna annak megállapításához, miképpen fognak reagálni a növények a változó környezeti feltételekre, beleértve a klímaválságot és az urbanizációt, mondta a tanulmány társszerzője, Yuyu Zhou, az Iowa Állami Egyetem geológia és légkörtudomány professzora.

A városi hősziget a fák növekedését is megzavarhatja: a fáknak szükségük van bizonyos ideig tartó fagyos időszakra ahhoz, hogy a tavaszi hőmérsékletemelkedésre reagálni tudjanak. A városokban az egyre melegebb telek hatására csökken a növényzet hőmérsékletre való érzékenysége, amitől romlik a fejlődésük. "A hőmérséklet nem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a vegetáció növekedését, de az egyik legfontosabb", összegezte Zhou.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna