A közkedvelt animációs filmrendező, Mijazaki Hajao újabb terve nem egy animációs film. A Totoro, a Chihiro Szellemországban, A vándorló palota és a Szél támad című filmek rendezője legutolsó munkájának bemutatóján bejelentette, hogy nem készít több animációs filmet. Helyette most egy 30 fő gyermek befogadására is alkalmas gyerekbefogadó központot tervez az esőerdő közepére.

Mijazaki filmjeiben nagy hangsúlyt kapott a gyerekek és a természet kapcsolata, illetve ennek a kapcsolatnak a fontossága.

Az építmény ezt a szemléletet tükrözi: Kumejima szigetén, Okinavától 90 km-re, egy erdő közepén épülne fel. A sziget csodálatos természeti környezete tökéletes helyszín Mijazaki természetközpontú elképzeléseinek megvalósításához.

A közel 300 millió jenbe kerülő projekt várhatóan 2018-ban valósulhatna meg. A rendező fontosnak tartja a helyi lakosság bevonását az építkezésbe és a működtetésbe. Terve szerint a projekt teljes lebonyolítását, a ház építését, az anyagok beszerzését a helyi gazdaságra és emberi erőforrásra alapozva szeretné megvalósítani. a létrehozott gyermekbefogadó központot, az újraépített, természetbarát játszótereket, élményelemeket az átadást követően a városi önkormányzat adományként kapja.

A műanyag hulladék újrahasznosítása az építészetben nem új keletű dolog. Már mi is írtunk Afrikában épített PET-palack-házakról és a mezőberényi mintaökofaluról is.

Nargis Latif elkötelezett pakisztáni környezetvédő is az eldobott hulladék, főként a műanyag palackok újrahasznosításával épít mobilházakat Pakisztánban.

Pakisztánban nagy a szegénység, széles az az elszegényedett társadalmi réteg, amelyben élőknek nincs, sőt egyáltalán nem is lesz lehetőségük arra, hogy tégla- vagy kőházat építsenek. 

Nargis Latif ötlete az „earthbag” építkezési technikát vette át, annyi különbséggel, hogy talaj helyett szelektált, tisztított és aprított hulladékkal tömítenek egységnyi „téglákat”, amit thermopore-ral, ezüst színű csomagolással rögzítenek. 

Latif 12 éve hozta létre a Gul Bahao kutatási szervezetet, ami „chandi gars”, vagy más néven ezüst házak rendszerének kiépítésén, terjesztésén dolgozik.

2005 óta több mint 150 ilyen házat építettek Pakisztánban. A chandi gars házak előnye, hogy gyorsan, könnyedén felállíthatók, így nagyon praktikusak természeti és humanitárius katasztrófák vagy nomád, vándorló életmód esetén, amikor fél évet, egy évet töltenek a családok egy helyen. 

Persze nem egyszerű átlépni a gondolati határt, miszerint szemétből épül a házunk, de a házak számának növekedése azt mutatja, hogy bőven van hasznosító potenciál a lakosság körében. 

Fotók: ©Gul Bahao ; CNN/Video screen capture

Alexandra Kehayoglou egyedülálló gyapjúszőnyegek készítésével az argentin táj részleteit csempészi be az emberek otthonaiba. 

Az újrahasznosított, a család és ismerősök maradék fonalaiból dolgozó művész az argentin táj részleteit szövi bele szőnyegeibe. A buja növényzet érzetét keltő, kézi csomózású szőnyegek a földrajzi, természetes környezet egy részét hozzák a lakásunkba.

tökéletesen képes utánozni a mohaszőnyeget, a vizes területeket, a bokrokat, s ezek együttes megjelenítésével egy egész erdő vagy mező hangulatát is képes bevinni a lakóterünkbe.

Az izraeli Negev sivatagba tervezett és már épülő 240 méteres Ashalim-torony ugyan alacsony építmény a világ legmagasabb tornyai mellett, a maga műfajában viszont, mint naphőerőmű a legmagasabbnak ígérkezik. Legalábbis egy darabig, hisz az építészetben a magassági rekorderek általában csak pár évig őrizhetik címeiket.

A négyszögletű rozsdamentes acélborítású torony felé 55000 darab, közel 1 millió négyzetméter felületű tükröt állítottak fel. Még mielőtt a homok elnyelné a napfényt, a tükrök a torony teteje felé irányítják a fényt. 

A tükrök képesek követni a nap mozgását, a toronnyal pedig wifi segítségével kommunikálnak. A tetőtérben található fűtőrendszer 600 Celsius- fokig melegszik fel, és gőzt termel. A gőzt az egyébként hőtárolásra is alkalmas torony aljába vezetik, ahol turbinák segítségével elektromos árammá alakítják át.

A 800 millió euróból felépülő erőmű 121 megawattos kapacitással bír, körülbelül 110 000 háztartás ellátására lesz alkalmas.

Az izraeli kormány nem idegenkedik a megújuló energiától, jól demonstrálja ezt az is, hogy a parlament tetejét is napelemekkel szerelték fel, hogy legalább az épület energiaszükségletének egy részét így tudják fedezni. A jövőre nézve pedig azt tervezik, hogy az ország energiaellátásának 10%-át megújuló energiával fogják biztosítani.

Pokémonvadászat? Miközben a pokémonvadászok lelkesen simogatják telefonjaikat, az igazán szerencsések sokkal kézzelfoghatóbb pokémonokat találhatnak a környezetükben, ha beszállnak a játékba.

Nichole Dunigan képzőművész horgolt pokéstopokat helyezett el a Texas állambeli Lewisville városkában, amelyekre a szemfüles, környezetüket fürkésző járókelők rátalálhatnak.

A megtalált pokéstopokat és a lelőhelyeket egy Facebook-csoport oldalán meg lehet osztani és újabb lelőhelyekkel gazdagítani.

Tudta, hogy ma már csak 60 000 orangután él a földön, és hogy kihalásukért nagyobbrészt az ember a felelős? Augusztus 19. az orangutánok világnapja.

Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az orangutánok pusztulására és védelmük fontosságára. Az orangutánok egyrészt az esőerdők területének csökkenése, az erdőtüzek, másrészt az olajpálma-ültetvényeken folyó mezőgazdasági tevékenység és a hozzájuk kapcsolódó utak építése miatt elveszítik természetes élőhelyüket. Veszélyeztetik őket az orvvadászok is.

Egy évszázaddal ezelőtt még valószínűleg 230 000 orangután élt Délkelet-Ázsiában, Dél-Kínában és az indonéz szigetvilágban. Mára élőhelyük Indonéziára és Malajziára korlátozódott. Becslések szerint kb. 54 000 orangután él Borneón és kb. 6000 Szumátrán. A helyiek az erdő kertészeinek is nevezik őket, mivel kulcsszerepet játszanak az erdő magvainak széjjelszórásában.

Szumátrán 1992 óta az orangutánpopuláció a fele méretűvé zsugorodott. Riasztó adat, hogy az állatok száma az utóbbi tíz évben csökkent drasztikusan: az 1992–2006 közti időszakban 7%-kal, míg 2006 –2016 között 43%-kal.

Miért tűnik fontosabbnak a pálmaolaj, mint egy orangután?

A pálmaolajat az olajpálma terméséből sajtolják. Olaja számtalan luxustermékünkben, fogyasztási cikkünkben, élelmiszerünkben, a tejfölben, a jégkrémben, a margarinban a samponokban vagy a szájrúzsban is megtalálható. Bioüzemanyagként való hasznosítása tovább fokozta az olajpálma termelésének iramát. Épp emiatt az elmúlt évekre alapvető kérdéssé vált a fenntartható olajpálma-termelés ügye.

Az orangutánok több mint 50%-a védett területeken kívül él, olyan erdőkben, amelyek különböző gazdasági és bányászati társaságok kezében vannak, és amelyeknek nem érdeke az orangutánok védelme.

Ugyanakkor a védett területeteken sincsenek feltétlen biztonságban, például Borneón a védett területek határai nincsenek egyértelműen kijelölve, így ez a fajta határozatlanság nehézkessé teszi a járőrök munkáját. A védett parkok fenntartása sok esetben alulfinanszírozott, ezért a vezetés akár legálisan, akár illegálisan, de beengedi a fakitermelőket a parkokba.

Az élőhelyek elvesztése a fiatal orangutánokat veszélyezteti a legjobban, mert így találnak rájuk könnyen az illegális állatkereskedők, akik az anyaorangután megölésével könnyen elrabolhatják a kicsiket.

A megfékezhetetlen erdőtüzek is komoly fenyegetést jelentenek. 1997 – 98-ban Kalimantan területén, a mintegy 6 hónapig tartó erdőtűzben 8000 orangután vesztette életét.

Az orangutánok megmentéséért több nemzetközi szervezet együttműködésével, több területen folynak mentőakciók.

Borneón és Szumátrán jól irányított, minél szélesebb, jól körbehatárolt, védett területek kialakítására törekszenek.

2004-ben jött létre a kerekasztal a pálmaolaj termelésének korlátozása érdekében. A Kerekasztal egyelőre addig jutott, hogy leszögezték nem lehet elpusztítani a nagy természeti értékkel bíró helyeket az olajpálma kedvéért.

Az illegális kisállat-kereskedelemmel szemben terjeszti ki tevékenységét a TRAFFIC ( a vadon élő állatok kereskedelmét ellenőrző hálózat), amely a kormányokkal együttműködve próbálja tevékenységét érvényesíteni.

A biotechnológiai kutatások egyik fontos területe annak kikísérletezése, hogy mivel lehetne helyettesíteni a szarvasmarhabőrt a ruházati iparban. Designtermékeink és ruháink legnagyobb részét ugyanis környezetvédelmi szempontból költséges és mérgező technológiák alkalmazásával gyártják. A bőr esetében például – környezetvédelmi perspektívából nézve – a szarvasmarhák etetése költséges, emellett az állatvédők kegyetlennek tartják az állatok lemészárlását. Az ember számára viszont fontos a luxusérzet, a bőr anyaga, illata a mindennapi használatban.

Az állati bőr helyettesítése céljából több kísérlet is folyik, a Modern Meadow a bőrsejtek növelésével kísérletezett, mások szintetikus anyagokkal próbálják helyettesíteni a bőrt.

Phil Ross művész, a Mycoworks alapítója micéliumból, a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak szövedékéből hoz létre bőrszerű anyagokat. A micéliumból létrehozott anyag a szarvasmarha, a kígyó és az osztriga bőrének egyvelegére emlékeztet.

Phil Ross szerint a micéliumból előállított „shroom skin” gyártása kevesebb energiát igényel, mint amennyit az állati bőrök előállításánál használnak, kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga mögött, és biológiailag lebomlik.

A gombaszövetet úgy lehet manipulálni, hogy míg a szövet mérete növekszik, a textúrája nem változik. A bőrszerű anyag formálhatósága olyan mértékű, amit az állati bőr megmunkálása esetén nem lehet elérni. Phil folyamatosan dolgozik azon, hogy még jobban finomítsa a shroom skint, hogy annak tartóssága elérje a marhabőr tartósságát. Példaként a közelmúltban mutatta be a Mycoworks az első pénztárcáját.

Phil a projektjét nemcsak technológiai kísérletként fogja fel, hanem olyan művészeti kísérletnek is tartja, ami majd egy teljes iparágat képes megváltoztatni.

30 éve foglalkozik gombatermesztéssel. Először a gyógyászati hatásáról is ismert reishi gombákkal próbálkozott. A gombatermesztés technikájának elsajátítása során rájött, hogy a termesztés során számos olyan melléktermék keletkezik, mint például a nemes penész, amiből újabb és újabb termékeket lehet előállítani.

Azt tanácsolja a kísérletezőknek, kezdjenek el főzni a konyhában, termesszenek növényeket, és újabb és újabb dolgokat fognak megérteni, így eljuthatnak a gombatermesztés során addicionálisan keletkező melléktermékek újrahasznosításához.

Az óceánokban felgyülemlett hulladék összegyűjtésén és újrahasznosítási formáján számos kreatív cég dolgozik. 

Az amerikai ByFusion startup cég egy új konstrukcióval jelent meg a piacon. A technológia feltalálója az új-zélandi Peter Lewis, aki a különböző sűrűségű műanyagok tömörítésével foglalkozik.

A műanyagokat egyéni beállítások szerint lehet osztályozni és egységes blokkokká, Replast műanyag építőanyaggá tömöríteni. A Replast majdnem 100 százalékban szén-dioxid-semleges, nem mérgező gyártási folyamattal előállítható, így nagymértékben hozzájárul az építkezések környezetbarát megvalósításához.
Ez idáig a műanyag tömböket többnyire pop-up falak és közúti akadályok építéséhez használták.

Az új, sűrítésen alapuló technológia nem igényel ragasztóanyagot, és kivétel nélkül mindenféle műanyagot fel lehet használni a gyártáshoz.

A kiváló hő- és hangszigetelés mellett az építési elemek 95 százalékkal kevesebb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek, mint a hagyományos beton. A blokkok a színes műanyagok miatt vidám kivitelezési lehetőségeket kínálnak.

A Replast gyártásának előnye más technológiákhoz képest az is, hogy nem helyhez kötött, nem kell az összegyűjtött műanyagot egy távolabbi gyűjtőbe szállítani, hanem a gyártási egységet ki lehet telepíteni a műanyaggal szennyezett helyekre, és ott legyártani az építőanyagokat.

A klímaváltozás nehezen viselhető részét a Föld lakosságának igen nagy része nem azzal próbálja meg elviselhetővé tenni, hogy csökkenti az otthonában található káros, a globális felmelegedéshez is hozzájáruló tényezőket, hanem felszerel egy klímaberendezést. Amely ugyan szabályozza a hőmérsékletet, és fokozza kényelmünket, de a másik oldalról hozzájárul a felmelegedés folyamatához. A klímaberendezések a nagyvárosok elengedhetetlen kellékeivé váltak. Úgy szaporodnak, mint vidéken a sáskák. 

Hőmérséklet-szabályozó hatékonyságuk a lakáson belül megkérdőjelezhetetlen. a másik oldalról, a lakáson kívül viszont fűtik a környezetüket, zajosak, egyesek vizet csöpögtetnek, és prímán alkalmasak arra, hogy egy bármilyen szép épület kinézetét gajra vágják.

A jelenlegi magyarországi szabályozások mellett gyakorlatilag alig lehet megakadályozni a légkondik felszerelését, terjedését.

 Arról nem is beszélve, hogy a klíma számos káros hatást is rejteget, mint például:

• Sok energiát fogyaszt.
• A hőmérséklet-változások miatt megszaporodtak kifejezetten a klímaberendezések okozta légúti panaszok és mozgásszervi elváltozások. 
• Kevésbé súlyos, de idegesítő tünetek lehetnek: a fejfájás, szédülés, fülzúgás és kimerültség is.
• Fokozódott az allergiás és megfázásos tünetek mértéke.
• A készülék szárítóhatással van a bőrünkre. A negatív szárító hatást csak újabb költséges hidratálókrémekkel és a bőséges vízfogyasztással tudjuk kivédeni. 
• Az irodákban működtetett klímaberendezések esetében nem kérdés, hogy van, aki bírja, van, aki nem. Akinek valami problémája van a klímaberendezés használatával, annak magának kell megtanulnia védekezni a berendezés okozta negatív hatásokkal szemben. Így aztán az sem meglepő, ha 35 fokban kardigánban dolgozunk egész nap, mert fázunk. 
• A szűrőrendszer cserélése hiányában baktériumszigeteket telepíthetünk a lakásunkba, amelyek komoly betegségeket – mint legionárius-betegség – és szisztémás gombafertőzést is okozhatnak.

Mit tehetünk, hogy ha már a klíma mellett döntünk, akkor az a legkevesebb bajt okozza?

• A klímaberendezések alapvető sajátossága, hogy a hőcserén alapul, ezért elengedhetetlen, hogy ne legyen rendszeres szellőztetés a lakásban.
• A berendezés kiválasztásánál érdemes a pollenszűrős változatot választani.
• Az alap a klíma berendezések kiépítésénél, hogy nem biztos, hogy a legolcsóbb a legjobb. 
• Nem érdemes a kinti hőmérséklethez képest 6-8 foknál hidegebbre beállítani.
• Évente egyszer ajánlott a klímaberendezés tisztítása.
• A klíma mellett sem szabad elhanyagolni a rendszeres szellőztetést. 

A hőmérséklet mérséklésén túl a klíma pozitív hatásaként hozható, hogy kiszűri az allergéneket. Mivel nem friss levegőt forgat be a helyiségbe, hanem ugyanazt kerengteti, nem engedi be az allergéneket. 

Az ananásztextil (Pinatex) Dr. Carmen Hijos spanyol designer nevéhez fűződik. Sokévnyi kutatás és kísérletezgetés után jutott el az ananászlevelekig, aminek erős szálú rostjait feldolgozva tökéletes, állatbarát bőrutánzatot tudott előállítani. Az ananászleveleket több éven keresztül a Fülöp-szigeteken tesztelte.

A hosszú rostokból álló ananászlevelekből készült Pinatex egy rugalmas, jól szellőző, erős, ellenálló, puha természetes anyag. Meglepően jó a szakítószilárdsága, a kopásállósága, és kiválóan hajlik.

A Pinatex gyártása a hatalmas ananászültetvények nagy mennyiségű ananászleveleinek újrahasznosítására épül. Az ananászültetvényeken évente 40 000 tonna növényi melléktermék, természetes hulladék keletkezik. A felesleges ananászleveleket a termelők vagy elégetik, vagy elrohasztják.

Az ananászlevelekből még az ültetvényen hántolással kivonják a szálakat. A hántolásból keletkező mellékterméket szerves trágyaként vagy biogáz előállítására lehet használni.

A levelek megmunkálásából születő, bőrszerű anyag kiválóan alkalmas arra, hogy cipők, üléshuzatok, bútorszövetek készüljenek belőle. A Puma már piacra is dobta az első, Pinatexből készített cipőjét.

Az anyagot egyelőre egy biológiailag nem lebomló felső réteggel teszik tartóssá. A cég folyamatosan dolgozik azon, hogy ezt az anyagot valamilyen természetes forrással helyettesíthessék, hogy a Pinatex 100%-ban lebomló termék legyen.

A kutatások az ananászlevelek felhasználásának új lehetőségeit is keresik. Nagy valószínűséggel jó szellőzése miatt kötszereket is lehetne belőle készíteni, vagy házak szigetelésénél is szóba jöhet.

Jelenleg a cég központja Londonban van, az ananászlevelek gyűjtése a Fülöp-szigeteken zajlik, míg a szövetet magát Spanyolországban gyártják.

A jó minőségű anyagot már felfedezte magának a divatipar is, olyan divatmárkák kezdték el használni, mint a Po-Zu, a Naiv és Vegatar.