Milyen menő cuccok készülhetnek használt papírból, kávékapszulákból, autógumiból vagy PET palackból? Miként teszi hasznossá a kreatív és a művészeti ipar a használhatatlannak tűnő tárgyakat? 

A hulladék- és már nem használati tárgyaikból készült újrahasznosított termékekkel, készítőkkel, az újrahasznosítással foglalkozó szervezetekkel ismerkedhetünk meg a  ReProduct - recycling és ökodesign vásáron vasárnap.

Sokféle oldalát megismerhetjük ezen a napon az újrahasznosításnak. Lesznek a vásáron mindenféle vásznakból, fémkupakból, cipzárakból készített egyedi ékszerek, bolhapiacon beszerzett lábasokból egyedi világítótestek , kézműves és etikus papucsok,táskák, és újragondolt farmeralkotások.

A vásár mellett lesz recycling és ökodesign művészeti kiállítás, illetve workshop is, ahol bárki alkothat újrahasznosítható anyagokból. 

Olvassa el ezt is!: PET ART – Veronika Richterová pet kaktuszai

Látványos infografika kering a Facebookon arról, hogy a Városliget mennyire lesz majd zöld a Liget Budapest Projektbe tervezett építmények megépítését követően. 

A grafika szerint a megkérdezettek 75%-a nem ért egyet azzal, hogy az új épületek a Városligetben kapjanak helyet, hanem a közpark felújítását és rendbetételét támogatná.

Felhívja a figyelmet arra a kommunikációs csapdára, hogy a zöldfelület az nem ugyanazt jelenti, mint a zöld terület. 

És nem utolsósorban a grafikák tükröt mutatnak Budapestnek, hogy lehet ezt másképp is csinálni, hisz, amíg Bécsben 70 négyzetméter zöld terület jut 1 lakosra, addig Budapesten 20 négyzetméter, a belső kerületekben az egy főre jutó használható zöld terület (és inkább felület) nagysága pedig 0,5 négyzetméterre csökken. 

Ma van a csernobili katasztrófa 30. évfordulója. Az 1986. április 26-án felrobbant atomerőmű négyes számú reaktorának felrobbanását az ENSZ "az emberiség legnagyobb környezeti katasztrófájának" titulálta.

A robbanás következtében kibocsátott radioaktív izotópok még ma is több millió ember életét veszélyeztetik. Ettől függetlenül ma legalább 5 millió ember él a zónában.

Összesen mintegy 4700 négyzetkilométernyi terület szennyeződött Ukrajnában és Belaruszban.

A katasztrófaterület tiltott zónájának nagyságát a Greenpeace által készített látványos gif jól érzékelteti.

A 2016 februárjában meghirdetett versenyen 72 653 szavazattal nyert Bátaszék legöregebb fája. 

A 17,5 méter magas, 4,70 méter törzskerületű, 300-400 éves tölgyet a Rákóczi-szabadságharc utáni szerb–horvát betelepítések idejében ültették többedmagával a Szent Orbán-kápolna mellé. A tölgyes erdőben makkoltatással állatokat, disznókat tartottak. Ebből az erdőből maradt meg az öreg tölgy. 

A fa életben maradásának a titka az volt az egyik bátaszéki lakos szerint, hogy a dombon dolgozó földművelők folyamatosan gondozták a fát.

A bátaszékiek szerint a fa „a település feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy történelmi és emberi értékeit meg tudja őrizni az utókornak, ne tudjon többé ártani a török veszedelem, se tűzvész, se a jégkár, se világháború”.

A település lakói a tölgy iránti szeretetüket, tiszteletüket minden naptári év május 25-én, Orbán napján ünnepséggel nyilvánítják ki. A város apraja-nagyja feleleveníti a hagyományt, amely szerint a tölgy törzsét gazdagon meg kell locsolni borral, hogy a következő évben is bőséges szőlő és bor teremjen a vidéken.

Fotók: ökotars.hu

A homok mindennapjaink, mindennapi életünk része, nyáron a tengerparton, hétköznapjainkban a talpunk alatt a betonban, beépítve házunkba és mindennapi eszközeinkbe, például az üvegbe, a LED-izzókba vagy akár félvezetőként a számítógépekbe. 
A homokot használják ipari üzemekben dörzsölőanyagként, polírozóanyagként vagy tisztításra. A homok tisztítja és megszűri a talajvizet, meghatározza a talaj termőképességét, áteresztőképességét, a folyópartok formáját.

Az anyakőzet és a kőzetet pusztító erő határozza meg a homokszem alakját, így lehet, hogy más alakja van a folyami, a tengeri és a sivatagi homoknak. 
A homok 0,063 és 2 milliméter méretű, különböző üledékes kőzetekből lecsiszolódott apró ásványok, leginkább kvarckristályok elegye. Egy kőzetből (a kőzet keménységétől függően) hosszú évtizedek alatt alakulnak ki az apró kvarckristályok. 
A homok színéből lehet következtetni arra, hogy az adott térségben milyen geológiai folyamatok voltak, vagy még ma is meghatározóak.

A korallzátonyok vidékén ismert fehér homok fő alkotóeleme a kalcium-karbonát, amely a mésztartalmú korallzátonyokból erodálódik le, míg a Kanári-szigetek sötét színű homokját a vulkáni kőzetből kapja. 

A kvarc az egyik legkeményebb anyag, így nagyon lassan kopik, vagyis több tízezer évbe is beletelik, amíg természetes erózióval a kőzetből homok lesz. 
Az emberiség viszont nagyobb ütemben használja a homokot, mint amilyen mértékben az termelődik, az UNESCO adatai szerint a víz után a második leggyorsabban fogyó erőforrás.

A kereslet fedezésére egyre nagyobb mennyiségben bányásznak ki homokot a tengerfenékről, ami így még a tengeri ökoszisztémát is megbontja (ez is). 

Globálisan 47 és 59 milliárd tonna mindenféle anyagot bányásznak ki évente a föld mélyéből, s ebből az anyagmennyiségből a legnagyobb rész homok és kavics, aminek a részaránya évről évre növekszik. A homokkitermelés fő méregfoga a cementgyártásban van, évente annyi homokot használnak fel a cementgyártók, amiből a földet az egyenlítő vonalán körbe lehetne építeni egy 27 méter széles és magas kerítéssel. 

Mindenféle számítást és becslést összevetve a világaggregátum fogyasztása több mint 40 milliárd tonna évente. Ez kétszerese annak az üledékmennyiségnek, amit a folyók termelnek. 

Ez a nagymértékű kitermelés visszafordíthatatlan környezeti folyamatokat indít el. Hatással van a biológiai sokféleségre, a tengeri ökoszisztéma bomlására, a tengeri állaltok kihalására, ezáltal a vízminőség és a partszakaszok megváltozására. Társadalmi-politikai hatással van a homokszigetek eltűnése vagy a korallszigetek kipusztulása.

Franciaország döntött. 2016 júliusától betiltják az egyszer használatos műanyag zacskók használatát. 

Több mint 10 éve évődnek egymással a környezetvédők és törvényhozók az egyszer használatos műanyag zacskók megszüntetéséért. 2016 március 31.-én megszületett az a törvény, amiért a környezetvédők több mint 10 éve harcolnak. 

A kormány a teljes mértékű korlátozást már január elején szerette volna életbe léptetni, de az éve elejére még csak addig jutottak el, hogy a gyakorlatban már nem használtak műanyag zacskókat a francia boltokban.  A március végén életbe léptetett törvény viszont lefed mindenféle szektort a kereskedelmi forgalmazóktól a gyógyszertárakig.

Na de mi lesz helyette?!

Nincs kétségbeesés a műanyag zacskók kiiktatását illetőleg. A francia tudatos és környezetérzékeny fogyasztók többsége vászontáskát használ bevásárláshoz. 

A boltok pedig átállnak a bioeredetű és házilag is komposztálható (növényi eredetű alkotókból álló) zacskók használatára. 

A törvény megalkotásának és elfogadásának legfontosabb oka az volt, hogy mérlegelték az ésszerűtlenül és túlzott mértékben használt műanyag zacskók környezetszennyező hatását. A biológiailag nem lebomló zacskók teljes felszívódásához több 100 évre van szükség. A tengerekbe, óceánokba kerülő zacskók egy részét az állatok tévedésből lenyelik. A tengeri teknősök 86%-a medúzának gondolja ezeket a zacskókat. 

A francia boltokban évente 5 milliárd zacskót használtak fel és 12 milliárdot más célokból, a műanyag zacskók használata csak elenyésző mértékben csökkent azzal, hogy a fizetni kellett a műanyag zacskókért. A forgalomba került zacskók közel fele ma is hulladékként kering a környezetben. 

De nem Franciaország az első, aki megtette ezt a lépést a műanyag zacskókkal szemben.

Ruandában! 2008 óta törvény tiltja a műanyag zacskók gyártását, használatát és értékesítését. Az országba érkező turistától is elkobozzák nylon zacskókat, mindezt úgy hogy helyette papír vagy vászontáskát ajánlanak. A Ruandai korlátozás része a Vision 2020 programnak, amely Ruandát a fejletlen országok közül a közepesen fejlett országok közé szeretné eljuttatni. A korlátozás sajnálatos hozadéka volt mindemellett a műanyagzacskó csempészet megjelenése, amely újabb feladatot rótt a kormányra - írja az afrikablog.hu .

Magyarországon a műanyag zacskók korlátozására vonatkozó állapot hasonló avagy ugyanolyan ingatag, mint a 2011 óta korlátozást bevezetni akaró európai törvényhozás. 

Két magyar, MOME-s hallgató animációs filmje hódít a nemzetközi filmfesztiválokon. Ringeisen Dávid és Ruska László a természeti környezetet papírvilágba bújtatva készítette el pár évvel ezelőtt a WWF Magyarország imázsfilmjét.

A film 2014. évi debütálása óta számos nemzetközi filmfesztivál díját nyerte el.

A papírtermészetbe helyezett origami hangulatú, papírállatokból álló animált film rendkívüli közelségbe hozza a természeti környezet mikrovilágát.

Az alkotókkal készült beszélgetésből kiderül, hogy kulcsfontosságú volt a filmben a papír szimbolikája... a papír sérülékenysége (gyűrődése, szakadása , szennyeződése) ideálisan képezi le az élővilág sérülékenységét.

A 2014-ben debütált vizsgafilm rangos nemzetközi filmfesztiválokon nyert díjakat. 

Tíztagú galamb-járőrszolgálattal mérték Londonban három napig a levegő szennyezettségét. A mérés a DigitasLBi marketingügynökség két tagjának, Pierre Duquesnoynak és Matt Danielsnek az ötletén alapul.

A galambok hátára kis mérőtáskákat erősítettek, amik monitorozták azt a területet, ahol a galambok jártak.  

A galamb-járőrszolgálat (Pigeon Air Patrol) által összegyűjtött adatokat egy mobilalkalmazáson keresztül, egy élő térképén lehetett követni a Twitteren. (Twitter: @Plume_Labs; Facebook: PlumeHQ)

Az élő térkép lényege pedig épp az, hogy ha valaki futni indul, vagy a gyerekét viszi valamelyik parkba, vagy egyszerűen csak tiszta levegőn szeretne lenni, akkor minél frissebb adatokból tájékozódhasson a város levegőminőségéről.

Az intelligens alkalmazás finomításához a Plume Labs csapata közösségi finanszírozásból próbálja összegyűjteni a szükséges tőkét.

A kampány nemcsak a galambokra épít, hanem a szervezők szeretnének a méréshez 100 magánembert is bevonni, akik egy érzékelővel járnának a városban, és általuk még több adatot tudnának elemezni a 2016-ban elindított fókuszcsoporttal. 

Az ötlet megvalósításához partner a Twitter UK, a kreatív megvalósításhoz a Digitas Bi, a tudományos kutatásokat pedig az Imperial College London végzi.

A Plume Labs ötlete segítségével egy folyamatosan változó, valós adatokon alapuló, a majdnem pillanatnyi valóságnak megfelelő adatokból kialakított térképről lehetne tájékozódni London (vagy akár más város) levegőszennyezettségéről is.

A Dánia első tetőtéri farmjához tartozó étterem egy olyan hely, ahol a be- és fel-, majd lejutásért is meg kell dolgozni. Koppenhága belvárosától nem messze található étteremhez egy csiga-tűzlépcsőn keresztül lehet feljutni. Persze az idősebbek és tériszonnyal küzdők számára van lehetőség lift használatára is. A szezonálisan működő étterembe már a sikeres foglaláshoz is szerencse kell, gyakorlatilag szezonnyitástól zárásig foglalt.

A tetőtéri farmot 2014-ben Kristian Skaarup és Sofie Brincker tájépítészek és Kristian Skaarup kertész alapították. 
A tetőtér tulajdonosa egy helyi autókölcsönző vállalat, amely egyes aukciókon használja is a teret.

A közösség által támogatott mezőgazdaság formájában működtetett 600 m²-es tetőfarm a környék 40 családját látja el a környéken. 
A közösség által támogatott mezőgazdaság azt jelenti, hogy a tagok a szezon elején fizetnek a zöldségekért, és minden héten kapnak egy kosár idényzöldséget.
A betakarítási szezon júniustól novemberig tart. A farm a zöldségeken kívül 12 csirke, 4 méhcsalád és két nyúl otthona is.

A gazdaságban található zöldség, gyümölcs, baromfi és a melegház mellett üzemel a pop-up étterem.
A pop-up étteremben nem csak a tetőről származó zöldségeket, hanem, a helyi piac termékeit is felhasználják az ételekhez. 

A bambuszedényekben párolt, öt-hat fogásból álló menü olyan ételekből áll, amelyeket a készítők is szívesen fogyasztanak. Az ételkínálat mellett nagy hangsúlyt fektetnek az ételhez kiválasztott jó bor párosítására! 

A gazdaság tulajdonosa és az étterem séfje, Flemming Schiøtt Hansen büszke arra, hogy az étterem mögött és környékén gyakorlatilag nem lehet hulladékot találni.

Mivel a feldolgozott anyagok a kertből valók, nincsenek magukra hagyott konzerv- és fémdobozok. A konyháról származó élelmiszer-hulladékot a komposzt mögött boldogan összecsipegetik a farmon nevelt baromfik.

A mosogatógéphez és egyéb tisztító tevékenységekhez probiotikus vizet használnak. A mosdó, amely különálló Separett komposztálóvécével is rendelkezett, nem vált be, mert az emberek többsége nem tudta használni, így toalettügyben még akad feladat. 

Fotók: http://www.cleansimplelocal.com/press/

Az UNICEF és a svéd Vélosophy kerékpárgyártó cég kezdeményezésének köszönhetően a ghánai diáklányok ingyen juthatnak kerékpárokhoz.

A program lényege, hogy ha valaki vásárol egyet a Vélosophy kerékpárokból, akkor Ghánában egy diáklány kap egy másik kerékpárt a cégtől.

Ráadásul nem is akármilyen kerékpárt. A Vélosophy kerékpárok formatervezése igencsak jó. A karcsú, beépített alumíniumváz-vezetés és zöld, sárga, narancssárga, kék és lila színekben pompázó kormány, ülés, pedálok és a kerékváz nagyon vonzó elegyet alkot. Sőt a lányok választhatnak a Sport Edition és a Comfort Edition között is. 

A kezdeményezés abból fakad, hogy a ghánai statisztikai felmérések szerint a diáklányok többsége rendszerint 5-10 kilométert gyalogol naponta az iskolába. Ami nemcsak fizikailag lehet kimerítő számukra, hanem többnyire ők azok, akiket a legkönnyebben érhet atrocitás, erőszak az iskolába menet. Épp emiatt sokan nem is járnak iskolába.

 Nyilvánvalóan a kezdeményezéssel az utak veszélytelensége nem fog változni, ugyanakkor a diáklányok kapnak egy lehetőséget, hogy könnyebben eljussanak az iskolájukba. A program bevezetése óta az iskolába járó lányok száma kétszeresére nőtt.