A hagyományos építkezési formák közül egyre elfogadottabbá válik az ecoladrillóval, ökotéglával, PET-palackok újrahasznosításával megvalósított építés. A világon egyre több példát találni a Húsvét-szigettől egészen Chiléig.

Az ecoladrillo szó a spanyol ladrillo, égetett tégla, térkő szóból származik.

A fejlődő országokban a hulladék kezelése, illetve az újra- és újratermelődő hulladékmennyiség fokozódó problémát jelent. Sok helyen egyáltalán nincs hulladékkezelési, újrahasznosítási rendszer. Az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy mennyi a lebomlási ideje egy-egy eldobott szemétnek. A PET-palackok alapanyaga olajszármazék, így megfelelő lágyítókkal és vegyi anyagokkal való kezelés során is minimum 100 év a lebomlási idejük.
A PET-palackok újrahasznosítása házak, közösségi intézmények építésénél pozitívan járulhat hozzá a hulladékkezelési problémákhoz. Egyrészt kevesebb lesz a szemét a falvakban, másrészt új közösségi helyek, iskolák, de akár családi házak is épülhetnek, harmadrészt a felhasznált hulladék legalább 100 évig használatban marad.

Az ecoladrillo lényegében töltött műanyag PET-palackokat jelent. Megtisztított, száraz, szintén tisztított, száraz műanyag zacskókkal, fóliákkal, hungarocellel vagy homokkal töltött palackokat használnak építőelemként, vakolatként egyaránt.

Guatemalában Laura Kutner „békeönkéntes” Trash Treasure elnevezésű projektje megvalósítása során több közösségi házat is épített töltött műanyag palackok és cement, valamint csirkeháló felhasználásával.

Nigériában Katrin Macmillan 2010-ben indított újrahasznosítási programjának köszönhetően homokkal töltött palackokból építettek közösségi házakat, például a selujai iskolacsarnokhoz 200 000 PET-palackot használtak fel.

Nigéria északi részében 25 házat építettek ugyanezzel a módszerrel. Egy-egy házhoz 7800 műanyag palackot használtak fel. A házak négy egységből, hálószobából, nappaliból, fürdőszobából és konyhából állnak.

A palackokat általában vagy a családok, vagy a közösségek, iskolások gyűjtik össze, ezzel is hozzájárulva a lakóhelyük tisztaságának védelméhez. Egyes helyeken a megszárított palackokat már gyűjtésre szakosodott gyűjtőhelyeken, boltokban is letétbe lehet helyezni.

A szakértők, hozzáértők szerint az ökotéglákból épített házak építési költsége harmadannyi a hagyományos építkezésekhez (például tégla) képest. Laura Kutner szerint a „palack-csirkeháló-cement” házak szeizmikus integritása is jobb, mint a tisztán cement kötőanyaggal épülteké. A homokpalackok tartósabbak és 20-szor erősebbek, mint a téglák. A homok hőháztartására az jellemző, hogy jól szigetel a naptól, ezért a napsütésnek kitett területeken előnyös építkezési formává válhat, mert a belső tér hűvös marad.