12
jan/2011

Alternatív hajtású autók versenyeznek Magyarországon

Versenyben a kreativitás és innováció

Évről évre egyre magasabbak a fosszilis energiahordozók árai, és egyre többen dolgoznak azon, hogy  elérkezzen az idő, amikor a közlekedésben a fő alternatíva nem a benzin vagy a gázolaj lesz. Ezeknek a fejlesztéseknek nyújt megmérettetési lehetőséget a VI. Széchenyi Futam, Európa legrangosabb olyan innovációs versenye, amelyen kizárólag alternatív hajtású járművek állnak rajthoz .

Az INNO-MOBIL Sportegyesület és az Alternatív Hajtású Járműsport Szövetség által meghirdetett versenyeken a jelentkezők meghatározott kategóriákban indulhatnak. A saját építésű vagy átépített járműveket hajthatja elektromos áram, hidrogén, napenergia, sűrített levegő – a lehetőségek tárháza szinte kimeríthetetlen.
A futam innovációs jellegét tükrözi, hogy az értékelés során nem csupán a sebességet és a hatótávolságot veszik figyelembe a szakmai zsűri tagjai – e tényezők mellett fontos szempont az alkalmazott technológia újdonságtartalma, a minél egyedibb megoldások felvonultatása, illetve a kivitelezés precizitása.

A Széchenyi Futam létjogosultságát az elmúlt évek alábbi eseményei bizonyították:

  • Magyarországon évről évre egyre több csapat, járműépítő jelentkezik a Széchenyi Futamokra
  • ELMŰ átadta első elektromos töltőállomását
  • Audi Hungária Kft. elektromos meghajtásokkal foglalkozó mérnököket keres
  • A Zöldebb Járműgyártásért kiadvány elkészülte és az eCarTec kiállításon történő sikeres részvétel
  • A 2011-es év autója az elektromos Nissan Leaf lett
  • Londonban 2015-ig 25 000 elektromos töltőállomást építenek ki
  • A Tesla elektromos autógyár 60 millió dollárért fejleszt a Toyotának
  • Már 15 millió km-t mentek a Mercedes elektromos autói

Nevezési határidő: február 15.

További információ: http://www.szechenyifutam.hu/

12
jan/2011

Ismét indul a Zöld Iroda verseny

Ötödik alkalommal hirdeti meg a KÖVET Egyesület a Zöld Iroda versenyt, amelyre 2011. január 31-ig várják a zöldülni vágyó szervezetek irodáinak jelentkezését.

.A verseny célja, hogy feltárják és csökkentsék az irodahelyiségekben és az irodai működéssel járó környezeti terheléseket, valamint környezettudatos gondolkodást alakítsanak ki a dolgozók körében. A verseny legjobbjainak teljesítményét a KÖVET díjjal ismeri el, melyeket az immár hagyományosan a budapesti Kinnarps Irodaházban megrendezendő Zöld Iroda kiállításon adnak át, 2011. június 23-án.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

10
jan/2011

Temze: így lett bűzös csatornából a folyók királynője

Anglia az embereket igen megosztó ország. Többségünk vagy rajong érte, vagy szinte hidegrázást kap még a gondolatától is - de semmiképp nem vagyunk közömbösek iránta. E kettősségekkel, ellentmondásokkal tűzdelt világban jól megfér egymás mellett a vidék szinte világító zöldje, tisztasága és a főváros rumlija, a rengeteg megmagyarázhatatlan, olykor különcködő angol szokás és a szervezett életvitel, a sokak által ehetetlennek tartott angol „konyha” és a világhírű szakácsok, a divatvilágban elfoglalt vezető szerep és a legmeghökkentőbb utcai kreációk. Talán nem is meglepő hát, hogy éppen a hajóforgalmáról, hídjairól, barnás vizéről elhíresült Temze nyerte el idén a „folyók királynője”, azaz a legélhetőbb folyó díját.


Királynőválasztás

Tengerekről, tavakról, folyókról általában keveset hallunk, hacsak nem valamilyen környezeti katasztrófa okán kerül említésre a szóban forgó víztömeg – lásd: olajfolt a Mexikói-öbölben, arzén- vagy vörösiszap-szennyezés, bálnahalászat, kihaló élővilág, vízhőmérséklet-, árvizek, vagy a jégsapkák olvadása miatt bekövetkezett szintemelkedés; hogy a közelmúltban bekövetkezett katasztrófák közül csak néhányat említsünk.

Keveset hallunk a Nemzetközi Folyószimpóziumról (International Riversymposium) is, pedig e rangos esemény már több mint egy évtizede ad otthont a vízlelőhelyek, folyóvizek, ipari vizek, a klímaváltozás, illetve az ezekhez kapcsolódó politika és szabályozás területén tevékenykedő szakemberek által elért legújabb eredmények és vívmányok bemutatásának. Így azt se nagyon gondolnánk: a folyók királynőjét is megválasztják minden évben! Pedig így van. Földünk élővizeit, azok környezetét, biodiverzitását éppúgy mérik és összehasonlítják, mint ahogyan az országokat, városokat rangsorolják élhetőség szempontjából.

A Theiss Folyók Díja, melyért minden évben több száz folyó versenyez, a legjobb vízmenedzsmenttel és élővilág-rehabilitációval rendelkező folyó elismeréséül szolgál. Idén a rangos kitüntetést a brit Környezetvédelmi Hivatal vehette át a Temze nevében, mely többek között a kínai Jangcét utasította maga mögé. A Temze azért kapta meg a minden vizek királynőjének járó díjat, mert az elmúlt néhány évtized alatt hihetetlen fejlesztések és törődés árán napjaink egyik legtisztább és leggazdagabb élővilággal rendelkező folyójává vált.


Kis Temze-történelem

Meglepő az elismerés, hiszen a Londonon átkanyargó folyó általunk, laikusok által ismert, majd kétezer éves feljegyzett történelmét katasztrófák sorozata tarkítja. Bár a területet egykor birtokló rómaiak idejekorán felismerték a folyó jelentőségét, közlekedésben és élelmiszer-, illetve vízellátásban elfoglalt szerepét, és igyekeztek megőrizni, az iparosodással és a technikai fejlődéssel járó vívmányok igencsak mély nyomot hagytak a Temzén.

A viktoriánus idők mérnöki újításainak például nemegyszer a Temze látta kárát, s nem kevés idő telt el, amíg az angolok ráébredtek, hogy e méltóságteljesen hömpölygő víztömeg pöcegödör helyett másként is használható… Az akkoriban bevezetett vízöblítéses klozetek példának okáért a kor szellemének (és csatornázási rendszerének) megfelelően a toalettek tartalmát egyenesen a folyóba ürítették.

Feljegyzések rögzítették, hogy a „Nagy bűz” (a „Great Stink”) idején a Temze vize a tonnaszámra belejuttatott ürülék és egyéb szenny miatt olyan elviselhetetlenné, valójában egy nyitott, bűzös csatornává vált, hogy a közvetlenül a folyó mellett fekvő, csodálatos londoni Parlament épülete gyakorlatilag üresen állt. A képviselők egy idő után nemhogy nem jártak be munkahelyükre a szag miatt, de örülhettek, ha túlélik az immáron kolerával is szennyezett víz halálos kigőzölését, mely egyébként is több ezer áldozatot követelt...

Egy különösen forró és elviselhetetlenül szagos nyár után az angol Parlament határozott, s megkezdte a folyó menti csatornák, valamint a folyó mélyítését és londoni védőgátak megépítését (ez a mai Enbankment-ként ismert partszakasz). Bár a tömegek lassan elkezdték felfedezni a folyó szórakozásra és kikapcsolódásra alkalmas oldalát, az esős brit időjárás és a Temze szabályozatlansága, illetve az árterületre való építkezés tilalmának hiánya miatt a gyakorta áradó folyó még mindig rendszeresen elöntötte a városokat és a vidéket, házakat, embereket sodorva magával; amely egyre sürgetőbbé tette a folyó teljes hosszán történő védekezést.

A kor és a probléma érdekes adalékaként szolgál egy írásos emlék, mely szerint az 1816-os áradáskor a „Halál folyója” (akkoriban így nevezték a Temzét) olyannyira kilépett a medréből, hogy a Westminster-apátság kerengőjében akár csónakkal is lehetett közlekedni, pusztuló halak között. Az intézkedések, szabályozások hiánya és az angol iparosodás eredményeképpen az 1950-es évekre bekövetkezett a lehető legrosszabb: a Temze biológiai értelemben gyakorlatilag halott víztömeggé vált.


Holt vízből kellemes élőhely

Nem kevés erőfeszítésbe telt a halott Temzét visszahozni az élők sorába. A nemrég még csak baktériumokat, hulladékot, ürüléket és elpusztult halakat sodró folyóban mára már hemzseg a lazac, a vidra és a pisztráng; tölcsértorkolata kagylóknak, rákféléknek, sügér- és nyelvhalrajoknak ad kellemes otthont, a víz kémiai összetétele pedig az 1990-es mértékhez képest 53 százalékkal, „nagyon jó” minőségűre javult.

A Temze halállománya folyamatosan nő, a legutóbbi kutatások több mint 125 különféle fajt találtak. Az elmúlt öt évben majdnem 400, a Temze élővilágának javítására irányuló, nagyszabású projekt indult, és a folyót mintegy 70 kilométeres szakaszon tökéletesen helyreállították. Nemrégiben Alastair Driver, a brit Környezetvédelmi Hivatal nemzeti állagmegóvásért felelős vezetője a Temze helyzetét így kommentálta:

„Az elmúlt 150 évben a Temze megjárta a poklok poklát. Több ezer elkötelezett szakember hosszú évtizedekig tartó munkájának eredményeképpen tért vissza az élők közé.” A gyógyulás folyamata és a folyó jelenlegi állapota azonban törékeny érték. A növekvő népesség, az öregedő infrastruktúra és a klímaváltozás egyre jobban fenyegetik a Temze nehezen helyreállított élővilágát. Ennek megoldására a kormány szakemberek bevonásával nemrégiben dolgozta ki a London Folyói Akciótervet, melynek keretében közös összefogással kívánnak még többet tenni azért, hogy a Temze ne csak a mai, de a jövő generációk ikonikus folyója maradhasson.

Ennek szellemében a Környezetvédelmi Hivatal a Theiss Folyók Díjával együtt járó 350 ezer ausztrál dollárt (223 ezer angol font, 75 millió forint) nagy részét is a Temze Folyó Restaurációs Alapba fekteti, míg a fennmaradó részt a fejlődő világ egy folyójának megmentésére fordítják.

A magyar olvasók által csak Hercule Poirot-ként ismert kiváló színész, David Suchet – aki egyébként a brit Temze Szövetség (River Thames Alliance) elnöke és egyben lelkes hajós –, a Temze nagy rajongója is üdvözölte az elismerést. „Szerencsés ember vagyok, hiszen életem során rengeteg folyón hajóztam már. Mégis, a Temze számomra mindig különleges volt. A folyók igazi királynője, mely szépségével ékesíti angol örökségünk koronáját” – fogalmazott.


Turisták szemével 

A Temze nemcsak kalandos történelme és a megtisztulásig vezető viszontagságos útja miatt érdekes, hanem az Angliába és elsősorban Londonba látogató turisták számára is különleges jelentőséggel bír. A folyó az angliai utak, különösen a londoni túrák már-már kötelező eleme. Nemcsak a parton elhelyezkedő, ikonnak számító Parlament, a London Eye, a Tower Bridge és egyéb látványosságok, és persze a kellemes éttermek, kávézók és sétaút-vonalak miatt, hanem mert kanyargó teste az egyik legnépszerűbb – mind az ott lakók, mind a turisták által igencsak kedvelt – közlekedési forma, a sétahajózás fő útvonala is.

Sőt, a folyó bizonyos szakaszai nemcsak halak, rákok és vízinövények, de emberek kellemes élőhelyéül is szolgál. A London északi részén található Camden kerületben például kiválóan megférnek egymás mellett a tehetősek villái és a Temze kis csatornáját tarkító lakóbárkák.

A majd’ ötven évig tartó helyreállítási folyamat méltó elismeréseként odaítélt Theiss Folyók Díjával szerencsére nem szakad vége a Temze jelenlegi állapotának megtartásáért tett erőfeszítéseknek. Az – egyébként tulajdonosi szerkezete és elképesztő bonyolultsága miatt akár külön cikket megérdemlő – folyót körülvevő csatornázási és szennyvízelvezető rendszer, melynek fenntartását az angol állampolgárok vízdíjként befizetett adófontjaik segítenek fenntartani, nagyban hozzájárul a Temze állapotának megóvásához. A klímaváltozás és a népességnövekedés által támasztott újabb kihívásoknak megfelelve, a brit kormány nemrégiben átfogó programot indított, mely a fentiek mellett az áradások és a szennyezés további megfékezésére is megoldásként szolgálhat.

Ha ön, kedves olvasó, a közeljövőben angliai, netán londoni utat tervez, mindenképp látogasson el a folyóhoz, s tekintse meg a Temze partján található építészeti remekműveket. Sétáljon végig az északi partszakaszon, s szemlélje meg a bárkákat, betekintést nyerve a nem mindennapi életforma sajátosságaiba. Utána pedig szálljon fel egy helyi kis bárkára, vagy épp sétahajóra a Thames Barrier – a Temze fő gátja – felé; s miközben épp a hatalmas, szemet gyönyörködtető Tower Bridge alatt halad át, mélázzon el pár pillanatig a Folyók királynőjén – hiszen az alant hömpölygő víztömeg a barnás színezet és sűrű hajóforgalom ellenére tele van élettel.

Forrás: Ma&Holnap

10
jan/2011

Környezetterhelő házakban élnek a magukat zöldnek valló németek

 

Környezetterhelő házakban élnek a magukat zöldnek valló németek
A németek többsége környezettudatosan gondolkodik, ám egy friss fölmérés tanúsága szerint éppen azok élnek leginkább a környezet rovására, akik szavakban a leghangosabb hívei az élő környezet védelmének.
A berlini környezetvédelmi hivatal páros években mintegy 2000 lakost kérdez meg arról, hogyan viszonyul az ökológiához. Az idei felmérése tanúsága szerint 2008-hoz képest tovább emelkedett a környezettudatos állampolgárok aránya. A lakosság 62 százaléka azt várja a politikától, hogy az tegyen még több erőfeszítést a környezet védelme érdekében.
Nem igazán meglepő, hogy a környezettudatosság azoknak a körében a leggyöngébb, akik a leginkább konzervatív felfogásúak, és régimódi életfelfogás szerint élnek. Ide tartoznak a nyugdíjasok és a társadalmi ranglétra alsó rétegei.
A természetvédelem és a szigorúbb környezetvédelmi politika meggyőződéses híveinek többnyire a fiatalabb, modernül élő és jól kereső németek vallják magukat. Ők a legszívesebben azonnal eltörölnék a környezetkárosító szubvenciókat, és szigorítanák a természet és a légkör védelmét szolgáló törvényeket. Életmódjuk azonban nem igazán van összhangban a szavaikkal - derül ki a felmérésből.
Viszont a fenti csoport tagjai, akiknek többnyire az átlagosnál magasabb a jövedelmük, gyakran családi házakban laknak, amelyek nagyobb energia- és területigénnyel járnak. Házuk a zöldövezetben található, emiatt többnyire autóval járnak a város belső részén fekvő munkahelyükre. Nyaralás, utazás céljából gyakran ülnek repülőgépre. Summa summarum: az úgynevezett zöld miliő tagjainak ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint akár a nyugdíjasoké, akár az alsó társadalmi rétegekhez tartozó embereké. Utóbbiak ugyan az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a légkör védelme iránt, ám mivel takarékosan élnek, ritkán repülnek, és többnyire hazai alapanyagokból készítik ételeiket, jobban védik az emberi környezetet.
Az emberek megítélése szerint a legfontosabb politikai szférák sorában a környezetvédelem időközben megelőzte a szociálpolitikát, s ma már a harmadik helyen áll a munkaügyi és a gazdaságpolitika mögött. A németek csaknem háromnegyede azt vallja, hogy az ország más területeken csak akkor lehet sikeres, ha élen jár a környezet védelmében. Csupán 24 százalék vélekedik úgy, hogy a környezetvédelem majd akkor kerülhet sorra, "ha azt meg tudjuk engedni magunknak".

A németek többsége környezettudatosan gondolkodik, ám egy friss fölmérés tanúsága szerint éppen azok élnek leginkább a környezet rovására, akik szavakban a leghangosabb hívei az élő környezet védelmének.

A berlini környezetvédelmi hivatal páros években mintegy 2000 lakost kérdez meg arról, hogyan viszonyul az ökológiához. Az idei felmérése tanúsága szerint 2008-hoz képest tovább emelkedett a környezettudatos állampolgárok aránya. A lakosság 62 százaléka azt várja a politikától, hogy az tegyen még több erőfeszítést a környezet védelme érdekében.

Nem igazán meglepő, hogy a környezettudatosság azoknak a körében a leggyöngébb, akik a leginkább konzervatív felfogásúak, és régimódi életfelfogás szerint élnek. Ide tartoznak a nyugdíjasok és a társadalmi ranglétra alsó rétegei.A természetvédelem és a szigorúbb környezetvédelmi politika meggyőződéses híveinek többnyire a fiatalabb, modernül élő és jól kereső németek vallják magukat. Ők a legszívesebben azonnal eltörölnék a környezetkárosító szubvenciókat, és szigorítanák a természet és a légkör védelmét szolgáló törvényeket. Életmódjuk azonban nem igazán van összhangban a szavaikkal - derül ki a felmérésből.

Viszont a fenti csoport tagjai - akiknek többnyire az átlagosnál magasabb a jövedelmük -, gyakran családi házakban laknak, amelyek nagyobb energia- és területigénnyel járnak. Házuk a zöldövezetben található, emiatt többnyire autóval járnak a város belső részén fekvő munkahelyükre. Nyaralás, utazás céljából gyakran ülnek repülőgépre. Summa summarum: az úgynevezett zöld miliő tagjainak ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint akár a nyugdíjasoké, akár az alsó társadalmi rétegekhez tartozó embereké. Utóbbiak ugyan az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a légkör védelme iránt, ám mivel takarékosan élnek, ritkán repülnek, és többnyire hazai alapanyagokból készítik ételeiket, jobban védik az emberi környezetet.

Az emberek megítélése szerint a legfontosabb politikai szférák sorában a környezetvédelem időközben megelőzte a szociálpolitikát, s ma már a harmadik helyen áll a munkaügyi és a gazdaságpolitika mögött. A németek csaknem háromnegyede azt vallja, hogy az ország más területeken csak akkor lehet sikeres, ha élen jár a környezet védelmében. Csupán 24 százalék vélekedik úgy, hogy a környezetvédelem majd akkor kerülhet sorra, "ha azt meg tudjuk engedni magunknak".

Forrás: MTI

07
jan/2011

Talajtakaró lesz a karácsonyfákból Sopronban és Győrben

 

Talajtakaró lesz a karácsonyfákból Sopronban és Győrben
Talajtakaró készül az ünnepek után elszállított karácsonyfákból Sopronban - olvasható a város és környéke híreire szakosodott honlapon, a nyugatmagyar.hu-n. A kidobott fák elszállítása elkezdődött: először a lakótelepi övezetekben kialakított gyűjtőpontokban szedik össze a fákat, majd az elszórt darabokat is összegyűjtik. A növényeket mobil darálógépben aprítják össze, az apríték komposztálódása után keletkezett anyagot a zöldfelületeken talajtakaróként hasznosítják.
Az apríték viszonylag zárt felületet képez a talajon, amely kiválóan alkalmas a gyom korlátozására, kedvezően befolyásolja a talaj vízháztartását, és lassú lebomlása során tápanyagokkal gazdagítja a termőföldet.
Győrben a mintegy 40 ezer karácsonyfából nyert komposztot a a közparkokban terítik a bokrok alá és különféle növények környezetébe. Az értékes anyag keresett termék a kerttulajdonosok körében is. Pécsett padok és hulladékgyűjtő edények javítására használják fel a köztéri karácsonyfákat. A helyi városgondozási cég azt közölte: a magas fák ágait levágják, a törzseket kiszárítják, feldarabolják, hogy az így kapott faanyagból köztéri bútorok megrongálódott, hiányzó elemeit pótolhassák.
Elképzelhető, hogy jövőre már nem égetik el, hanem komposztálják a fenyőfákat Budapesten is – ennek lehetőségét most vizsgálja a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. új vezetése. Ennek érdekében a pusztazámori hulladéklerakóban növelik a komposztálási kapacitást és új technológiákat is bevezetnek. Idén még a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben égetik el a fővárosban kidobott fenyőket. A korábbi cégvezetés még úgy nyilatkozott, azért nem komposztálják a fákat, mert a fenyőnek magas a gyantatartalma, másrészt túlságosan munkaigényes lenne megtisztításuk a rajtuk felejtett fémkampóktól és díszektől.
Az FKF Zrt. a fenyőfa-gyűjtőhelyek listáját a honlapján már közzétette, de a lecsupaszított karácsonyfákat akár a szemeteskukák mellé is ki lehet tenni. A cég külön járatokat indít a nagyobb fenyőfák elszállítására; ezeket ugyanis méretük miatt előbb fel kell aprítani, mielőtt az égetőbe kerülnek. A néphagyományok szerint vízkereszt napja, január 6. körül "bontják le" a karácsonyfákat, ekkor kezdődik a farsangi időszak.
http://www.fkf.hu/portal/page/portal/fkf/Hirszerk/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s%20a%20feny%C5%91f%C3%A1k%20begy%C5%B1jt%C3%A9s%C3%A9nek%20menet%C3%A9r%C5%91l

Talajtakaró készül az ünnepek után elszállított karácsonyfákból Sopronban - olvasható a város és környéke híreire szakosodott honlapon, a nyugatmagyar.hu-n. A kidobott fák elszállítása elkezdődött: először a lakótelepi övezetekben kialakított gyűjtőpontokban szedik össze a fákat, majd az elszórt darabokat is összegyűjtik. A növényeket mobil darálógépben aprítják össze, az apríték komposztálódása után keletkezett anyagot a zöldfelületeken talajtakaróként hasznosítják.

Az apríték viszonylag zárt felületet képez a talajon, amely kiválóan alkalmas a gyom korlátozására, kedvezően befolyásolja a talaj vízháztartását, és lassú lebomlása során tápanyagokkal gazdagítja a termőföldet.

Győrben a mintegy 40 ezer karácsonyfából nyert komposztot a a közparkokban terítik a bokrok alá és különféle növények környezetébe. Az értékes anyag keresett termék a kerttulajdonosok körében is. Pécsett padok és hulladékgyűjtő edények javítására használják fel a köztéri karácsonyfákat. A helyi városgondozási cég azt közölte: a magas fák ágait levágják, a törzseket kiszárítják, feldarabolják, hogy az így kapott faanyagból köztéri bútorok megrongálódott, hiányzó elemeit pótolhassák.

Elképzelhető, hogy jövőre már nem égetik el, hanem komposztálják a fenyőfákat Budapesten is – ennek lehetőségét most vizsgálja a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. új vezetése. Ennek érdekében a pusztazámori hulladéklerakóban növelik a komposztálási kapacitást és új technológiákat is bevezetnek.

Idén még a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben égetik el a fővárosban kidobott fenyőket. A korábbi cégvezetés még úgy nyilatkozott, azért nem komposztálják a fákat, mert a fenyőnek magas a gyantatartalma, másrészt túlságosan munkaigényes lenne megtisztításuk a rajtuk felejtett fémkampóktól és díszektől.

Az FKF Zrt. a fenyőfa-gyűjtőhelyek listáját már közzétette a honlapján, de a lecsupaszított karácsonyfákat akár a szemeteskukák mellé is ki lehet tenni. A cég külön járatokat indít a nagyobb fenyőfák elszállítására; ezeket ugyanis méretük miatt előbb fel kell aprítani, mielőtt az égetőbe kerülnek. A néphagyományok szerint vízkereszt napja, január 6. körül "bontják le" a karácsonyfákat, ekkor kezdődik a farsangi időszak.

03
jan/2011

Hogyan lett park New York ikonikus magasvasútjából?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magasvasút, valahol az Egyesült Államokban. A forgalom 1934-ben indult el, s ettől kezdve a különböző nyersanyagokkal és mezőgazdasági termékekkel megrakott vonatok rótták rajta a kilométereket. Ám a technika és az államok közti teherszállítás fejlődésével lassacskán elavulttá vált, s már nem tartottak többé igényt a szolgálataira. 1980-tól közel 20 éven át várta – nem sok jóval kecsegtető – sorsát, mígnem egy lelkes vasútrajongó közösség másképp nem döntött. És a vasúti pálya, immár vonatok nélkül, elkezdte új életét.


A kezdetek

Manhattan nyugati része - a Meatpacking District (vágóhídi negyed), Nyugat-Chelsea és a Pokol Konyhája alkotta terület - az 1920-as, 30-as évek New Yorkjának éléskamrája volt. Gyáraival, raktárépületeivel és vágóhídjaival a város ipari és szállítmányozási központjának számított.

Egyúttal ez azt is jelentette, hogy ide futottak be a teherszállító vonatok, amelyek a legkülönfélébb nyersanyagokkal megrakodva érkeztek a városba, számtalan balesetet okozva az utcai közlekedésben.

Miután a 10. utcát a helyiek a Halál utcájának keresztelték át, a város vezetése elérkezettnek látta az időt, hogy megoldást találjon a problémára. Ekkor merült fel a magasvasút építésének ötlete, amellyel nemcsak az utcai közlekedést, de a gyárak, húsfeldolgozó üzemek munkáját is megkönnyítették, hiszen sok esetben a sínpályát úgy alakították ki, hogy egyenesen az adott gyár területére futhasson be a vonat.

A 13 mérföld hosszú magasvasút megépítése 150 millió dollárba került – 1930-ban. Ez ma több, mint kémilliárd dolláros beruházást jelentene. Az 1950-es évektől kezdődően az államok közti teherszállítás fejlődésével hanyatlásnak indult a vasúti szállítás, és természetesen ez a High Line-ra is hatással volt. 1980-ban az utolsó vonat is ledöcögött a sínekről, s ezzel lezárult a magasvasút történetének első szakasza.

Ezután a várakozás évei következtek. Mivel a hajdani ipari negyed lassacskán Manhattan művésznegyedévé alakult, egyre több környékbelinek kezdte szúrni a szemét a rozsdásodó szerkezet, ami nemcsak a kilátást rontotta, de a lakások értékét is csökkentette. Ám a lebontásáért lobbizók mellett megjelentek a High Line rajongói is, akik síkra szálltak a vonal megmentéséért.


A High Line Baráti Kör


A High Line-t tetszhalott állapotából végül két kitartó környékbeli lakos, Joshua David és Robert Hammond rángatta ki, akik 1999-ben megalapították a High Line Baráti Kört. Ez a nonprofit szervezet, amelyhez azóta több ezren csatlakoztak, céljául tűzte ki a magasvasút megőrzését és újrahasznosítását köztéri területként.

2002-ben egy tanulmány rámutatott – az addig hezitáló városvezetés meggyőzése érdekében –, hogy a High Line projekt gazdasági haszonnal is járna: a köztéri park ugyanis új bevételeket, míg a lebontása hatalmas kiadást jelentene a városnak.

Emellett az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a High Line a híd szerepét töltötte be Manhattan híres művésznegyedei között. A projekt felvállalta a művészeti légkör továbbvitelét és erősítését is. Végül 2002 decemberében New York City hivatalosan az ügy mellé állt és döntést hozott a High Line megőrzéséről és innovatív újrahasznosításáról – ezzel a lebontás évtizedekig fenyegető rémképe szertefoszlott.


A verseny

A High Line Baráti Kör és New York City 2003-ban nyílt ötletpályázatot írt ki a magasvasút-vonal közparkká alakítására, szem előtt tartva az ökológiai, környezetvédelmi szempontokat. „A tervezd meg a High Line-t” pályázatra 36 országból 720 nevezés érkezett. A New York-i kezdeményezés fiatal, kreatív építészeknek, tervezőknek nyújtott kivételes kiugrási lehetőséget, olyanoknak, akik kihívást láttak egy már meglévő, de idejétmúlt konstrukció újragondolásában.

A szervezők a Grand Central Terminalban (a központi pályaudvaron) több száz pályaművet állítottak ki, ezzel is bevonva a lakosságot az új közpark előkészítési fázisába. 2004 szeptemberére született meg a döntés, mely alapján a nyertesek: a James Corner Field Operations tájépítész és a Diller Scofidio + Renfro építészcég, továbbá Piet Oudolf parképítő designer.


Az átalakulás

A High Line Baráti Kör célja alapvetően az volt, hogy az eredeti struktúrát megőrizve a High Line-on keresztül bemutassák New York ipari múltjának egy fontos darabkáját. Az építkezés első fázisa 2006 áprilisában vette kezdetét.

Egy környezeti felmérés megállapította, hogy az acél- és betonvázon kívül mindent el kell távolítani a szerkezetről. Elsőként a vagonokat szállították el, majd a különféle törmelékeket - a talajt is beleértve. A vagonokat sorszámozták és egy raktárba szállították későbbi felhasználásukig, mivel néhányuknak a tájba integrált kiállítási tárgy szerepét szánták.

Az acél és beton szerkezeti elemek javítása után új csatornarendszert és vízelvezetőt építettek, majd a szerkezetet három rétegben festették le, melynek eredményeképp az eredetivel közel azonos színt értek el. A javításhoz tartozott egy „galambelhárító” installáció (fémből készült ferde sáv, ami megakadályozza a galambok leszállását) megépítése is a szerkezet talapzatának gerendáin. Az utolsó fázis a tereprendezés és a parkosítás volt. A High Line mai állapotában gyakorlatilag zöld tetőként funkcionál.

A porózus járdákon (pallókon) akadálytalanul folyhat keresztül a víz a közeli ágyásokig, csökkentve ezzel a csatornába jutó – azaz felhasználatlan – esővíz mennyiségét. A zöldtető-rendszer segítségével a növények annyi vizet tudnak megtartani, amennyi csak lehetséges. Ugyanakkor öntözőrendszert is beépítettek, amelynek csupán az első néhány évben szánnak fontos szerepet, a növények meghonosodása után már csak alkalmanként lesz rá szükség.

Az esti világítást szintén környezetbarát módon oldották meg: szemmagasság alatt energiahatékony LED lámpákat építettek a korlátokba, így világítva meg a járdákat. Ezzel egyrészt az akadálymentes közlekedést biztosítják, másrészt így könnyebben szokik hozzá a szem a parkot körbeölelő város éjszakai fényeihez. Ezenkívül lámpákat helyeztek el a High Line alatti gerendák között is, kellemesen megvilágítva ezzel az alatta futó járdát.

A park növényvilágának kialakításakor elsődleges szempont volt, hogy New Yorkban őshonos növényeket ültessenek. A 210 különböző évelő, fűféle, cserje és fafajta közül több mint 160 helyi eredetű. A kiválasztáskor tűrőképességük, fenntarthatóságuk, textúrájuk, színük és variálhatóságuk játszott szerepet, valamint szem előtt tartották a növények virágzási idejét is.

Így sikerült elérniük, hogy a parkban januártól november közepéig ne kelljen nélkülözni a színeket. Külön kiemelendő, hogy az alatt a 25 év alatt, amíg a vasút használaton kívül volt, a területet a vadon nőtt növények vették birtokukba. A tájépítész team ahelyett, hogy kiirtotta volna őket, ezeket is a design részeként kezelte.


A jelen 

A High Line első szakaszát 2009 júniusában nyitották meg a nagyközönség előtt. Az azóta eltelt egy évben – a park sikerét és a New York-iak rajongását bizonyítandó – a High Line Baráti Kör tagjainak száma megsokszorozódott. Dolgozóik többsége önkéntes, akik idejüket nem sajnálva, a park körüli munkákból veszik ki a részüket.

Ugyanakkor az eredeti tervek szerinti művészeti vonal is erős, hiszen számos kiállításnak, helytörténeti bemutatónak, gyermekprogramnak adott már otthont a park. Ilyen például a gyermekeknek (és érdeklődő szüleiknek) szóló, két és fél órás kézműves foglalkozás, ahol nemcsak mesélnek az 1930-as évek népszerű játékairól, hanem ki is lehet próbálni őket. Ugyanakkor a környezeti nevelést erősítendő, iskolás csoportoknak tartanak heti rendszerességgel „biológiaórákat”, ahol a High Line növényvilágáról vagy épp a biodiverzitás fogalmáról szerezhetnek hasznos információkat a nebulók.

A High Line története azért is jó példa nekünk, magyaroknak, mert országszerte számtalan használaton kívüli vasútvonalunk, gyár- és raktárépületünk van. Ezeknek többnyire kétféle sorsot szánnak a városatyák: 1. lebontatják őket, és a helyükre lakóparkot vagy bevásárlóközpontot építtetnek. 2. átadják az enyészetnek.

Igaz, hogy nálunk is akad ellenpélda (lásd a régi Ganz gyárból kialakított Millenáris Parkot), mégis van mit tanulnunk a New York-iaktól az épületeink és rajtuk keresztül a történelmi múltunk tiszteletéről és megőrzéséről.

Forrás: Ma&Holnap folyóirat, X. évfolyam 5-6. szám

02
jan/2011

Rendszámkorlátozás káosz ellen

Pekingben már 4,7 millió autó van, ezért a városvezetés drasztikusan próbál javítani a közlekedési viszonyokon: drágul a parkolás, és sorsolással lehet csak rendszámhoz jutni.

Korlátozzák a kiadható gépkocsi-rendszámokat, a jövőben minden pekinginek egy autó lehet a nevén, és emelkednek a parkolási díjak - csak néhány az új, drákói intézkedések közül, amelyekkel a kínai főváros ellehetetlenült közúti közlekedési helyzetén akar javítani a városvezetés. A pekingi kormányzat bejelentette, hogy jövőre 240 ezer darabra korlátozza a kiadható rendszámok keretét, és mától már csak sorsolással juthat valaki rendszámhoz. A havi átlag 17 600 rendszámtábla 88 százalékát kaphatják majd magán személyautó-vásárlók, két százalék jut a kereskedelmi járműveknek, és a maradék tíz százalékon osztoznak a vállalatok és a kormányzati szervek.

Idén 700 ezer új autót adtak el Pekingben, ami azt jelenti, hogy a hivatalos statisztika szerint számuk már meghaladja a 4,7 milliót. Az új szabályok szerint egy pekingi polgár nevén egy autó lehet. Amennyiben valaki újra cseréli régi kocsiját, akkor nem kell a sorsolásban részt vennie.

Forrás és további információk a greenfo oldalán.

02
jan/2011

Segít a világjáró kacsa

Hongkongból indult és oda is érkezett vissza az a nyomkövetős vadkacsa, amely az Északi-sarkvidék érintésével mintegy tizenkétezer kilométeres körutat tett meg, és ezzel rendkívül értékes új információkat szolgáltatott a szakembereknek a madarak vándorlásával kapcsolatban. 
 
A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a nőstény nyílfarkú réce (Anas acuta), amelyet tavaly decemberben szereltek fel kisméretű napelemes nyomkövető készülékkel, karácsonykor érkezett vissza a hongkongi Maj-po Természetvédelmi Területre. A szakemberek 23 hongkongi madarat jelöltek meg. A nyomkövetők közül azonban már csak három működik. Egyik a hazatérő récén, a másik valószínűleg egy orosz kacsavadász otthonában, a harmadik pedig valahol Észak-Koreában.

A készülék adatai szerint a nyílfarkú réce február 25-én hagyta el Hongkongot és június közepén érkezett az Északi-sarkkör vidékére. A madár Kína keleti és északi részein, illetve a Sárga-tenger Dél-Korea partjaihoz közeli régiójában is megállt mielőtt elérte Szibériát. Az ott töltött három hónapot feltehetőleg a szaporodásnak szentelte, mielőtt szeptember végén útját ismét Délnek vette.

Óránkénti ötven kilométeres sebességgel haladva, a vadkacsa 1700 kilométert tett meg három nap alatt, és Oroszországban, valamint Japánban is megpihent mielőtt december 18-án leszállt a dél-kínai Kuangtung tartományban. Összesen tizenkétezer kilométerrel a háta mögött végül karácsony tájékán érkezett meg a hongkongi rezervátumba. A WWF szakemberei a Google Earth segítségével térképezték fel a madár táplálékszerző helyeit, valamint a visszaút egyes állomásait.

Forrás és további információk a greenfo oldalán!

29
dec/2010

A pára a lényeg

Ha tehetjük, és nap közben nem tartózkodik senki a lakásban, akkor mindig tekerjük le a fűtést, de azokat a helyiségeket sem érdemes "túlmelegíteni", amelyeket csak ritkán használunk (például vendégszoba). Az sem szerencsés, ha az előszoba és a fürdő hőmérséklete megegyezik. (Utóbbiban érdemes valamivel jobban befűteni, hiszen itt a legkönnyebb megfázni.)

Érdemes odafigyelni arra, hogy mindig párologtassunk, hiszen amellett, hogy egészséges, a hőérzetünket is megemeli. Éjszaka 2-3 fokkal is lejjebb csavarhatjuk a hőmennyiség-szabályozót, és ilyenkor érdemes lehúzni a redőnyt is a hő megtartása miatt. Nyugodtan lejjebb vehetjük a fűtést a verőfényes téli napokon is, hiszen a beáramló nap sugarai pótolhatják a "hiányzó fokokat". Ha ezt az intézkedést rendszeresítjük, akkor akár 6 százalékkal is csökkenthetjük éves energiafogyasztásunkat.

Forrás: Műszakiak.hu

28
dec/2010

Függönyös trükkök a fűtési szezonban

Egy átlagos háztartás energiafelhasználásának 75%-át a fűtés jelenti, így kis odafigyeléssel itt sok pénzt megspórolhatunk. Használjuk ki a napsugárzás erejét: tegyük szabaddá az ablakokat, engedjük, hogy a napfény melegítse a lakást! A téli napnak is van ereje, ráadásul ilyenkor alacsonyabban jár a Nap, így szinte egész nap besüt egy déli fekvésű ablakon.

Sötétedéskor, a redőnyök leeresztésével és a függönyök behúzásával kevesebb meleg szökik el.

A pénztárcája mellett ezzel a környezetnek is jót tesz. Magyarországon az összes felhasznált energia több mint egyharmadát közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvízhasználat, világítás stb. Mindehhez valamilyen tüzelőanyagot égetünk el, elektromos áramot használunk fel, és ezáltal hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe.

Tippek fűtésszámla ellen - az Ökoszolgálat összeállítása

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com