Kezdődik a muslicaszezon, és egyre több kis fekete rovar libeg a konyhá-ban: nálunk is, mint sokaknál, a mosogató alatt kapott helyet a szemetes, remélve, hogy a mosogatószekrény ajtaja, plusz a kuka fedele elég a muslicák távoltartására. Hát nem.
A helyzet egyre rosszabb lesz, hiszen a muslicák robbanásszerűen szaporodnak. Egyetlen nőstény akár 500 petét is képes lerakni, amelyek 8-14 nap alatt kifejlődnek. A muslicák nemcsak esztétikailag zavaróak, hanem veszélyes baktériumokat is terjeszthetnek, mint például az E. coli és a Coliform. Fontos tehát, hogy legyen stratégiánk ellenük, méghozzá bio-lógiai védelem, hiszen nem akarunk a háztartásunkban, pláne az ételkészí-tés helyszínén hónapokig rovarirtót (= durva vegyszer) alkalmazni.
A muslicák szag alapján keresik és azonosítják a számukra ideális környezetet, táplálékot, úgyhogy elsősorban ezt a képességüket kihasz-nálva védekezzünk. A muslicák azért a rothadó ételeket (vagyis a kukát) keresik, mert a petéik azokkal az élesztőgombákkal táplálkoznak, amelyek az erjedést okozzák.
Első körben a fizikai védekezést vessük be, mint amilyen a sűrű szövésű szúnyogháló. Nézzük át alaposan, mivel a muslicák aprók, a legkisebb szakadáson keresztül képesek befurakodni a lakásba. Sőt: lehet, hogy mi magunk hoztuk haza őket pete formában a vásárolt zöldséggel, gyü-mölccsel. Viccesen hangzik, de fújhatunk hajlakkot is a szállongó muslicákra: a finom permettől elnehezülnek a szárnyaik, és könnyebb őket lecsapni. A morzsaporszívót is bevethetjük az összegyűjtésükre. A porszívót utána a lakáson kívül tisztítsuk ki.
A konyhai szemetest nyáron naponta ürítsük, egyúttal öblítsük ki, hogy ha bele is petézett egy muslica, megszabaduljunk az utódoktól. Aki külön edényben gyűjti a komposztálható hulladékot, szintén naponta ürítse azt az edényt, még jobb, ha az ételkészítés közben összegyűlő friss hulladékot (pl. zöldséghéj) nyáron azonnal kiviszi a komposztálódombra.
Készíthetünk házi sárgacsapdát: a sárga szín sok, nappal aktív rovarféle számára ellenállhatatlan. Veszünk egy sárga papírlapot, csíkokra vágjuk, azokat bekenjük nem száradó egérragasztóval, vagy méz és papír-ragasztó keverékével, és a konyhai kuka környékén kilógatjuk, hogy rárepüljenek és fogságba essenek a muslicák. A betelt lapot kidobjuk.
Ami a kémiai védekezést illeti, az ecetcsapda az "orruknál" fogva ejti el muslicákat. Sárga vagy fehér papírból akkora tölcsért készítünk, ami egy pohár száját beteríti. A tölcsér alján csak egy icipici lyukat hagyjunk, hogy a rovarok bejussanak, de ki ne. A pohárba töltsünk két ujjnyi (biológiai erjesztésű) almaecetet, és keverjünk hozzá egy-két csepp mosogató-szert is: utóbbi csökkenti a folyadék felületi feszültségét, azaz elmerülnek és megfulladnak benne a muslicák. A keveréket néhány naponta cseréljük frissre. Az almaecetbe tehetünk egy darabka gyümölcsöt is a szag foko-zása érdekében. Ha nincs otthon almaecet, kóla vagy más cukros és szénsavas üdítőital is megteszi, plusz a mosogatószer.
Ecet helyett használhatunk maradék gyümölcslevet vagy ami még hatásosabb: bort! Ha nincs sárga papírunk, a mosogatószerrel vegyített italt egy tálkában is kihelyezhetjük a konyhai kuka környékére. Az a lényeg, hogy a tálka tetejét fedjük be folpackkal, és abba fogpiszkálóval szúrjunk sok lyukat. A muslicák a szagot követve bemásznak, majd a mosószeres lében elmerülnek. A folpack főleg arra kell, hogy ne löttyenjen ki a keverék. A tálba tehetünk cukros vízben oldott élesztőt is a rovarok bevonzására.
0 
