Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
16
nov/2009

Műanyag és rák: a purhabot is elégetik Borsodban

"Ne égesse el! Ne égessen flakont, eldobható pelenkát, gyümölcsleves- és tejesdobozt, faforgácslapot, laminált falemezt vagy más műanyag terméket! A műanyagok otthoni égetése mérgező, életveszélyes!" Ez olvasható a szögligeti Karszt Természet- és Környezetvédelmi Egyesület által gyártott szórólapon, amelyet az Aggtelek környéki falvakban dobnak be a postaládákba. A térségben nagy a szegénység, így sokan szinte mindent elégetnek, még a purhabot is kiszedik a sittből.

Az egyik legnagyobb probléma a pelenkaégetés: sok embernek a pelenkahajtogatás ad munkát, de a selejt náluk marad, és ezzel is fűtenek. A falvakban a sűrű, fekete füstről lehet megismerni a pelenkaégetőket - mondják a helybeliek.

A műanyagok égetése során számos rákkeltő anyag kerül a levegőbe, a májat, csontvelőt, idegrendszert károsító anyagok mellett. Mi is arra kérünk tehát mindenkit: ne mérgezze magát és a környezetében élőket!

A 21/2001. számú kormányrendelet értelmében tilos műanyagokat égetni; aki ezt megszegi, 500 ezer forintig terjedő bírságra számíthat. A műanyagok égetése bűncselekmény is, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ezért a rendőrséghez vagy az ügyészséghez is lehet fordulni, az elkövető akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Ajánlat: Illegális hulladékégetés bejelentéséhez szükséges formanyomtatványok a Levegő Munkacsoporttól

További információk a Levegő Munkacsoport Ne égesd el! című kiadványában.




0
Tovább
15
nov/2009

A karbonvédjegy

A karbonvédjegy termékjelölést már több nyugat-európai ország használja, kísérleti jelleggel több cég is bevezette a termékein a klímaváltozás elleni kötelezettségvállalásainak részeként. A képen az Egyesült Királyságbeli Carbon Trust védjegye látható, amely adott termék üvegházhatásúgáz-kibocsátását mutatja meg. A klímaváltozáshoz való emberi hozzájárulás a cégek esetében termékeik és szolgáltatásaik karbon-lábnyomának mérésében és annak csökkentésében nyilvánul meg, amely újabb piacot nyithat a klímaváltozásra érzékeny fogyasztói réteg formájában.

A karbon-lábnyom az ökológiai lábnyom módszertanának finomított formája, a vállalati erőforrások optimális használatának összehangolt, egyfajta "gazdasági szemléletű" specifikációja a fenntartható üzleti modellekben. A vállalatok esetén legtöbbször energia- és költséghatékonyságról van szó, amikor karbon-lábnyomot mérnek, ezért környezeti és pénzügyi indikátorként is jól alkalmazható, ugyanakkor a cégek teljes szervezeti kibocsátásának felmérésével, hatékonysági mutatóként funkcionál a menedzsment felé. Magyarországon a Szent István Egyetem Klímatanácsa folytat a karbonvédjeggyel kapcsolatos kutatásokat.

 

Ajánlat: Karbontudatosság: az alacsony karbonkibocsátású gazdaság mindenki számára kedvező lehet - interjú Fogarassy Csabával, a Szent István Egyetem kutatójával

Forrás: Ma & HolnapForrás: Ma & Holnap

 

 




0
Tovább
14
nov/2009

Kijelölték az első osztrák-magyar határon átnyúló, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyet

A Ramsari Egyezmény titkársága határon átnyúló ramsari területté, azaz nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé minősítette az osztrák Fertő-Fertőzug, illetve a magyar Fertő és Nyirkai-Hany ramsari területeket.

Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, az iráni Ramsarban 1971-ben elfogadott egyezményhez. A csatlakozás óta Magyarországnak 28 területet sikerült felvetetnie a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, amelyek együttesen az ország több, mint 2%-át fedik le. A Fertő magyarországi területét 1989-ben jelölték ki, mint a Kárpát-medence legnagyobb szikes vízterét. Részletek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján.




0
Tovább
13
nov/2009

Guberáló tanfolyam indul

Ha egy település hulladékgazdálkodásával megbízott cég lomtalanítást hirdet, az adott területen élők egyrészt megörülnek neki, hisz így végre megszabadulhatnak a régóta kerülgetett, használhatatlan vagy megunt holmijaiktól, másrészt viszont a gond barázdái szántják fel a homlokukat, mert tisztában vannak vele, hogy a lom a mások szemetében kincs után kutatók két-három fős csapatait is tömegesen fogja vonzani, akik aztán az egész, út szélére kirakott kupacot áttúrják. S míg valamilyen hasznosítható holmi után kutatnak, szeméttel borítják be az egész utat. Folytatás itt.




0
Tovább
12
nov/2009

Szermaradékokat is eszünk

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok Növényvédőszermaradék-analitikai Laborhálózata az idén közel 250 000 növényszermaradék vizsgálatát végezte el, és a hazai minták 1,2 százalékában, a külföldről (az EU-ból, illetve harmadik országból) származó minták 0,8 százalékában mutattak ki a megengedett határérték feletti szermaradékot. Folytatás itt.




0
Tovább
11
nov/2009

Hol láthatunk még igazi égboltot?

November 9-én harmadik alkalommal tartottak konferenciát a fényszennyezésről, Debrecen és Pécs után most Budapesten, az MTA székházában. A zavaró fények nemcsak éjszakai természeti környezetünket károsítják, hanem annak megfigyelését is. Az élő környezetünket és a Világegyetemet  vizsgáló természettudományokat is ellehetetlenítheti a fényszennyezés, csorbítva a tudományos kutatás szabadságát is.



A biztonságos közlekedéshez szükség van megfelelő világításra, az esti városképhez hozzátartozik az ízlésesen megvalósított díszvilágítás és az éjszaka is működő kültéri munkahelyeken elkerülhetetlen a biztonságot okozó fény. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a valóságos igényeken felül is lényeges mennyiségű fényt bocsátunk ki, amelyek elhomályosítják az égbolt látványát, akadályozva a csillagos égbolt kutatását.

De nem csak a tudomány vesztese a haszontalan fénykibocsátásnak. Gyermekek nőnek fel úgy, hogy nem ismerik a Tejút látványát, sok esetben szemünket is zavarják a káprázást okozó fények. Természeti környezetünket is jelentősen veszélyeztetjük az élőlények zavarásával és a természetes éjszakai tájkép átalakításával. Boldogh Sándor (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság) saját megfigyeléseikkel mutatta be, hogy egész denevérpopulációk eshetnek áldozatul a templomtornyok díszvilágításának. Egy templompadlás akár több száz védett repülő emlősnek nyújthat menedéket, de az erőteljes megvilágítás miatt csak lényegesen később repülnek ki éjszakai vadászatukra. A lecsökkent táplálékfelvétel miatt kicsinyeik később születnek meg és lassabban fejlődnek.

Évtizedek óta meghatározott rend szerint végeznek rovarcsapdás kutatásokat hazánkban. Nowinszky László és Puskás János (Nyugat-Magyarországi Egyetem) azt vizsgálták, hogy a fénycsapdával begyűjtött rovarok száma hogyan függ a holdfázisoktól. Amint az várható, a régebbi mérések alkalmával teleholdkor kevesebb rovart gyűjtöttek be, hiszen nagyobb távolságokban a Hold fénye elnyomta a csapda fényforrásának fényét. A mesterséges fényre repülő rovarok száma napjainkban már lényegesen kevésbé függ a Hold fényességétől, amit a megnövekedett fényszennyezéssel magyarázhatunk.

Csörgits Gábor (KvVM Természetvédelmi Szakállamtitkárság) és Gyarmathy István, (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) általánosságban is foglalkoztak a fényszennyezés környezetvédelmi problémáival. Külön is tárgyalták a csillagoségbolt-park programokat, melyek védett természeti területeken teszik lehetővé az éjszakai tájkép és környezet zavaró fényektől mentes megóvását. A program két éllovasa közül a Zselici Tájvédelmi Körzet már benyújtotta a hivatalos felterjesztést a nemzetközileg is elismert címre, amit rövidesen a Hortobágyi Nemzeti Park is követ majd. A felterjesztéshez szükséges mérésekről is beszélt Kránicz Balázs (Pannon Egyetem) és Kolláth Zoltán (MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete). Tudományos értékű mérésekkel demonstrálható, hogy az ország e szigetein még van mit megőrizni, és mindent meg kell tenni azért, hogy unokáink is láthassák a csillagos égbolt csodáit.

Nemcsak a denevérek és rovarok, de más élőlények is veszélyeztetettek, köztük az ember is. Varró Mihály János (Országos Környezetegészségügyi Intézet), környezet-epidemiológus, szakorvos, előadásában hangsúlyozta: az emberi szervezet (is) éjjel termeli a melatonint, ezt a gyökfogó, immunrendszert erosíto és több tekintetben is ráksejtgátló hormont. Az éjjeli fényterhelés a melatonin vérszintjét csökkentheti, ezáltal megnövekedhet az emlo-, prosztata-, bél- és májrák gyakorisága. Fontos, hogy a témával foglalkozó orvosbiológiai és epidemiológiai kutatások hazánkban is elinduljanak, valamint, hogy a már rendelkezésre álló adatok alapján törvény szülessen az éjjeli világítások szabályozásáról.

A zavaró fények ellen küzdő kutatókon és természetvédőkön kívül, a fénykibocsátás szakértői, a világítástechnikusok is megszólaltak a konferencián. Persze az előadók két csoportja között csak látszólagos az ellentét, a lámpatestek gyártói, üzemeltetői és a világítás tervezői számára is a szalmailag kifogástalan, a lehetőség szerint minimális zavart okozó világítási megoldások jelentik a célt.  Schanda János (Pannon Egyetem) tudományos igénnyel vetette össze a csillagászati megfigyeléseket veszélyeztető fények tulajdonságait a világítástól elvárt paraméterekkel. Schwarcz Péter (Tungsram-Schréder zRt) modellszámítások segítségével hasonlított össze különböző világítási módszereket, és felhívta a figyelmet néhány megoldás veszélyeire. Külön is hangsúlyozta az Erzsébet híd rövidesen elkészülő díszvilágításának aránytalan fényszennyezését. Egy újabb példa, ahol megfelelően tervezett és kivitelezett díszvilágítási berendezéssel a fényszennyezés jelentősen csökkenthető lett volna. Horváth Lajos, (Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.) hangsúlyozta, hogy Budapest közvilágításában a minimális zavaró fényeket okozó világítási megoldásokra törekszenek, amire számos megvalósult példát is mutatott. Azonban az Erzsébet híd készülő díszvilágítását ő is negatív példaként hozta.

Forrás: [origo]

A záró előadást, amit a "Diákok az akadémián" program keretében is meghirdettek, Kiss László (MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete) tartotta "Fényszennyezés és a csillagászati obszervatóriumok" címmel. Látványos földkörüli utazásra vitte a hallgatóságot, egészen az Antarktiszig, ahol nagyon zord körülmények között rendkívüli égminőséget élvezhetnek majd a csillagászok, ha valamikor egy tényleges obszervatórium kerül a déli kontinensre. Végezetül felhívta a figyelmet az MTA Konkoly Thege Mikós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Obszervatóriumára leselkedő veszélyekre, pl . a közeli sípályák éjszakai világítására.

A konferenciát követően "Fényszennyezés, fényépítészet" címmel kamarakiállítás nyílt meg az MTA Székház Aulájában. A kiállítást Oláh Katalin, az MTA Csillagászati és Űrfizikai Bizottságának elnöke nyitotta meg.

Az MTA székház kisterme megtelt, hetvenen írták alá a jelenléti ívet. A világítástechnikai szakemberek és a nemzeti parkok dolgozói fej-fej mellett adták a legnagyobb csoportokat. A természetvédelmi hatóságokat kevesebben képviselték mint a csillagászokat. A föntiektől független zöldek minimális számban képviselték magukat szintúgy, mint az amatőrcsillagászok.

Forrás: NASA/IDA

Világítástechnikusok, természetvédők, csillagászok most is megegyeztek, hogy kisebb környezeti terheléssel is megvalósíthatók a kültéri világítás alapvető céljai. Hogy ez nem így történik, jelentős energiapocsékolással is jár. A felesleges fénykibocsátás visszaszorítására nem elegendő a konferencia részvevőinek jó szándéka, ehhez jogszabályi változásokra lenne szükség. Hogy erre felhívják a figyelmet a konferencia részvevői az alábbi zárónyilatkozatot hozták:

A konferencia zárónyilatkozata

Az égbolt megfigyelésének több ezer éves emlékei vannak Földünkön, a csillagos égbolt közös kulturális örökségünk része. Mindössze pár évtizedre volt szükség ahhoz, hogy az emberek többsége számára eltűnjön az igazi éjszakai látvány, például a Tejút megfigyelhetősége. A zavaró fények jelentős negatív hatással vannak az élővilágra - beleértve az embert is -, és az éjszakai tájképre. A fényszennyezés negatív hatásainak visszaszorításáért a konferencia résztvevői az alábbi nyilatkozatot  fogadták el:

Magyarországon nincs olyan szabályozás, amely a zavaró fények hatását általánosan kezelné és jelen pillanatban a közvilágítás létesítéséről és üzemeltetéséről sem létezik hatályos jogi szabályozás. Ezért kérjük a közvilágítási törvény mielőbbi elkészítését és elfogadását, a zavaró fények szakmailag megfelelő figyelembevételével. Kezdődjön meg egy országos, a zavaró fényekkel foglalkozó jogszabály előkészítése. A törvényi előkészítésben szakmai kérdésekben vegyék figyelembe az MEE Világítástechnikai Társaság és a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség Magyarországi Szekciójának véleményét.

Tapasztalatok szerint nem a közvilágítás, hanem egyes objektumok, épületek megvilágítása és a reklámvilágítás jelenti a zavaró fények fő forrását. Például egy kaszinóváros fényei több száz kilométeres távolságban is éreztethetik negatív hatásukat. Ezért kérjük, hogy az építési engedélyeztetési eljáráskor szempontként jelöljék meg a kültéri világítás minőségét is. Különösen fontos ez az olyan nagyberuházások esetében, melyek a tapasztalatok szerint óriási veszélyt jelentenek fényszennyezésükkel. Kérjük a hatóságokat, hogy az ilyen intézmények építési engedélyét csak megfelelő, a zavaró fényeket figyelembe vevő világítási tervvel engedélyezzék.

Forrás: [origo]

A zavaró fények nemcsak éjszakai természeti környezetünket károsítják, hanem annak megfigyelését is. Az élő környezetünket és a Világegyetemet  vizsgáló természettudományokat is ellehetetlenítheti a fényszennyezés, csorbítva a tudományos kutatás szabadságát is. Ezért kérjük a törvényhozókat és a különböző intézmények üzemeltetőit, hogy a tudományos kutatásban érintett területek környezetében fokozottan figyeljenek oda a kültéri világítás megfelelő, zavaró fény mentes megvalósítására és üzemeltetésére.

A konferencia résztvevői:
MEE Világítástechnikai Társaság
Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség Magyarországi Szekciója

Forrás: Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség - Magyarországi Szekció


0
Tovább
10
nov/2009

Még mindig vigyázni kell a lágy PVC-ből készült gyerekjátékokkal

A lágy PVC hajlékonysága a benne lévő lágyító adalékoknak, az úgynevezett ftalátoknak köszönhető. A gyermekek számára az ilyen anyagot tartalmazó termékek, különösen azok, amelyeket szájba vesznek, súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek: károsan befolyásolhatják a fejlődő szervezet hormonháztartását, a nemi működést és az immunrendszer fejlődését. Egy csecsemőjáték szokásos használatát figyelembe véve a ftalátok kioldódhatnak a nyálba, és a nyálon keresztül bekerülhetnek a kisgyermek szervezetébe. A káros hatások csak bizonyos idő múlva, egy későbbi életszakaszban jelentkeznek.



Az Európai Unió 2005-ben betiltotta a legmérgezőbb ftalátvegyületek használatát a gyerekjátékokban és gyermekápolási cikkekben. Háromféle ftalát (DEHP, DBP és BBP) teljesen tiltólistára került, mert ezek az Európai Bizottság megállapítása szerint tartós károkat és krónikus betegségeket okozhatnak a gyermekjátékszereken keresztül (függetlenül attól, hány éves gyermeknek szánták azokat). Másik három ftalát-típust (DINP, DIDP és DNOP) csak a három évnél fiatalabb gyermekeknek szánt játékokban tilos felhasználni. Ezeket a gyerekek ugyanis gyakran bekapják, megrágják vagy éppen a szoptatáson keresztül érintkeznek vele.

Sajnálatos módon azonban még mindig előfordulnak olyan játékok, amelyekben veszélyes a ftalátok koncentrációja. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Piacfelügyeleti Főosztálya 2007 decemberében tartott ellenőrzése során 25 távol-keleti terméket árusító üzletet ellenőrzött. A laboratóriumi vizsgálatok után 14 terméket minősítettek veszélyesnek. 13 termék tartalmazott mérgező ftálsav-észter lágyítót - olvasható a hivatalos jelentésben. Ezek között 6 radír, 3 játék, 1 toll, 1 papucs, 1 pelenkázó alátét és 1 felfújható mellény is volt, amiből látható, hogy a játékok és gyermekápolási cikkek mellett más termékekben is ott lehetnek a veszélyes anyagok.

A betiltott játékok egy korábbi listája itt látható, aktuális információk az Európai Unió ezzel foglalkozó oldalán érhetők el. A babaápoló szereket a szakértők Magyarországon (illetve az EU-ban) biztonságosnak ítélik.

A legjobb, ha legalább a lágy PVC-től teljesen megszabadulunk a lakásban.


0
Tovább
09
nov/2009

Megjelent a Tudatos Vásárlók Jó termék adatbázisa

Szerencsére egyre többen szeretnének bio, fair trade vagy magyar terméket vásárolni, de nem könnyű eligazodni a választékban, illetve az sem mindig egyértelmű, hol lehet beszerezni ezeket. A Tudatos Vásárlók Egyesületének Jó termék adatbázisa ebben nyújt segítséget. Új szolgáltatásunk az ételekkel, italokkal indul.



A Jó termék adatbázist azért hoztuk létre, hogy segítsük a tudatos vásárlók mindennapi döntését. Tudjuk, hogy nincs tökéletes termék, de ez nem jelenti azt, hogy ne kereshetnénk a jobbat. Egy bio termék is lehet "rossz", ha például a fogyasztótól több száz kilométerre készül, hiszen rengeteg csomagolást és szállítást igényel, hogy hozzánk jusson. Miközben egy nem bio minősítésű, de a vásárló közelében előállított termék ökológiai lábnyoma összességében lehet, hogy épp a fentiek miatt jóval

Az adatbázis célja tehát, alternatívát nyújtani a fogyasztóknak, hogy vásárláskor jobb terméket választhassanak. Itt elsősorban  bio, fair trade és magyar termékeket mutatunk be különböző termékcsoportokban.

A biotermékek mellett szól, hogy ellenőrzött körülmények között, mesterséges adalékanyag nélkül készülnek. Továbbá a termesztés és feldolgozás okozta környezetterhelés is kisebb, mint a klasszikus nagyüzemi mezőgazdaságban.

A Magyarországon készült termékek vásárlásával támogatjuk a hazai gazdaságot, a hazai termelőket. Továbbá környezetvédelmi érvek is szólnak emellett, hiszen a rövidebb szállítási útvonal egyúttal kevesebb széndioxid-kibocsátást is jelent.

A fair trade vagy méltányos kereskedelemből származó termékek a harmadik világ országaiban élő termelőknek biztosítanak tisztességes megélhetést, emberibb munkakörülményeket. Ugyanakkor ezek előállításánál szigorúbb környezetvédelmi előírások is érvényesülnek.

Az adatbázisban megtalálhatók a tejtermékek és egyéb italok jellemzői, valamint, hogy honnan érdemes aszalt gyümölcsöket, mézet és lekvárt beszerezni. Szerepelnek a csokoládé, kakaó és kávéféleségek jellemzői és természetesen a legjobb teák beszerzési helyei. Ugyancsak megtalálhatók a szendvicskrémek, fűszerek és húskészítmények lelőhelyei. Ezen kívül még megtudhatjuk, melyik tésztát, olajat, kenyeret, vagy lisztet válasszuk, ha egészségünk és környezetünk szempontjából is a legjobbat szeretnénk választani.

A Jó termék adatbázis elérhető a http://www.tudatosvasarlo.hu/jo_termekek/etel-ital oldalon.

A Jó termék adatbázis hamarosan kibővül a tisztítószerekkel, ruhaipari termékkel, papíráruval, irodaszerekkel is.


0
Tovább
08
nov/2009

Visszatértek a vadludak! IX. Tatai Vadlúd Sokadalom 2009. november 27-28-án

A tatai Öreg-tó október végi lehalászását követően a tavat máris birtokba vette közel négyezer vadlúd, többségében nagy lilik és vetési lúd. A Ramsari Területek jegyzékébe idén éppen 20 éve felvett tatai Öreg-tó európai hírű vadlúdpihenőhely, ahová elsősorban az eurázsiai tundrák vidékéről érkeznek a vadludak. A madarak itt telelnek, majd február végén, márciusban visszaindulnak északi fészkelő területeikre. Számuk napról-napra folyamatosan növekszik, és a tó leeresztésével fokozatosan kialakuló zátonyok megjelenésével, illetve az első igazi téli fagyok beálltával ugrásszerűen nő a számuk.

A Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület szakemberei szerint idén is nagyjából 30 ezres csapatokra lehet majd számítani, így a legintenzívebb napokon a különböző sirály, réce és egyéb vízimadarakkal kiegészülve közel 40 ezer madár pihenhet a mintegy 220 hektáros tatai Öreg-tó területén. November 27-28-án kilencedik alkalommal rendezik meg a Tatai Vadlúd Sokadalmat. Az egyedülálló természetvédelmi fesztiválon a többi programmal együtt minden érdeklődő részese lehet ennek az egyedülálló látványnak és csodás élménynek.

A részletes program itt olvasható.




0
Tovább
07
nov/2009

Előadás az interneten is: biológiai sokféleségvédelem a génektől a tányérunkig

November 11-én 18 órakor a HuMuSz Ház vendége lesz dr. Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Előadásában a biológiai sokféleség egyezmény három alappillérét tárgyalva mutatja be a vadon élő és a gazdasági haszonnövényeink sokféleségének pusztulását. A beszélgetést élőben közvetítik a szervezők.




0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (124),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),karácsony (34),megújuló energia (34),tél (34),klímaváltozás (33),nyár (31),fenntartható építészet (30),globális felmelegedés (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),barkácsolás (20),hőszigetelés (20),gyerek (19),zöldség (19),komposzt (19),ősz (19),építészet (18),ecet (18),természet (18),takarítás (18),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),virág (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),gyümölcs (16),LED (15),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),lakberendezés (14),ajándék (13),tömegközlekedés (13),tavasz (13),hulladékhasznosítás (13),élelmiszerpazarlás (13),víz (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),víztakarékosság (12),lakásfelújítás (11),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),művészet (11),illóolaj (11),CO2 (11),raklap (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),ruha (10),háztartás (10),vegán (10),talaj (10),allergia (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),bútor (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),levegőszennyezés (8),Párizs (8),pazarlás (8),méh (8),ételpazarlás (8),növényvédelem (8),mobiltelefon (8),macska (8),szúnyog (8),szén-dioxid (8),vásárlás (8),csomagolás (8),Hulladék Munkaszövetség (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hollandia (7),biogáz (7),gyom (7),VOC (7),játék (7),lakás (7),alga (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),erdő (6),öntözés (6),beporzás (6),városi élet (6),fenyőfa (6),bioüzemanyag (6),ökolábnyom (6),ünnep (6),szmog (6),New York (6),kukoricakeményítő (6),faültetés (6),méz (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),Föld napja (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),testről és lélekről (5),elektromos kerékpár (5),Ökoszolgálat (5),város (5),(5),Föld órája (5),mulcs (5),Greenfo (5),szélerőmű (5),urbanizáció (5),mosás (5),rovar (5),busz (5),lomtalanítás (5),zöld energia (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),cipő (5),banán (5),aszály (5),levendula (5),tárolás (5),karácsonyfa (5),térkép (5),turizmus (5),pályázat (5),városi hősziget (5)

Archívum