A feldolgozott élelmiszerek gyártásakor nagy mennyiségben használnak szóját, amit érdemesebb volna a fenntartható módon termeszthető, fehérjében gazdag algára cserélni. Mondjuk is, miért.

KÉP: Pexels

Noha Európa szívében nem igazán közkeletű táplálék az alga (sem a tengeri, sem az édesvízi), ezen a berögződésen ajánlatos volna változtatni. Erre több okot is mondanak a szakemberek: a népességszám növekedik, a termőtalajok jelentős része kimerült, az egyre aszályosabb nyarak megtizedelik az állattenyésztés és a növénytermesztés eredményeit, a növénytermesztés energiaigényét csökkenteni kellene stb stb. 

Itt jön képbe az alga, amely táplálkozás-élettani szempontból rendkívül előnyös összetételű, emellett pedig környezetkímélő módon lehet termeszteni.

KÉP: Pixabay

A Kalifornia Egyetem friss kutatása szerint az alga valóban az a szuperétel lehet, amelyre már a közeljövőben nagy szükség mutatkozik. Eddig ugyanis főleg biodízel-gyártáshoz jött szóba az alga, de a kutatók szerint élelmiszerként nagyobb hasznát vehetnénk. Az alga ugyanis elképesztően jó fehérjeforrás: míg a húsok fehérjetartalma átlagosan 22 százalék, a tojásé 13-14 százalék, addig az alga akár 27-70 százalék fehérjét is tartalmazhat. Számos algafaj könnyen emészthető, a fehérjén túl fontos vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint esszenciális aminosavakat is tartalmaz, amelyek táplálkozásunk legfontosabb építőelemei. Sőt, gazdag omega-3 zsírsavakban is, amelyeket egyelőre jórészt halból ((vagy lenmagból) nyerünk.

KÉP: Pexels

Egységesen algának nevezünk egy sor vízben élő növényt, kezdve a mikroszkopikus méretű egysejtűektől a hatalmas barna tengeri algáig, hólyagmoszatig. Utóbbit Kínában több ezer éve fogyasztják, de már az ókori görögök használták takarmányként a marháiknak. Az édesvízi Spirulina mikroalgák fogyasztásáról az első beszámolók a 16. századból maradtak fenn: a Közép-Amerikába eljutott spanyol hódítók írták, hogy a mai Mexikó területén élő aztékok vízből élelmiszert gyűjtöttek. Hasonló szokástól számoltak Afrika felfedezői, akik a Szahara déli részén, a Csád-tó környékén látták, hogy a bennszülöttek a tó felszínét borító zöldes hártyát (vélhetően szintén Spirulinna algát) leszűrik, és lepényként vagy ételeiken szószként fogyasztják. Az 1980-as években ívelt fel az egészségtudatos fogyasztók körében Chlorella alga népszerűsége: noha cellulóztartalma miatt nehezen emészthető, de éppen ezért vált divatossá "méregtelenítő" segédanyagként, mondván, felszívja a nem kívánatos anyagokat a bélrendszerből. 

KÉP: Pixabay

A Kalifornia Egyetem tanulmányában a mikroalga-termesztést járták körül. Eszerint az algák döbbenetesen jó hatásfokkal termeszthetők: ugyanannyi termőterületen a kukoricához képest az alga 167-szer több hasznos biomasszát képez. Egyes szakértők szerint Európa fehérjefogyasztásának 25 százalékát, étolaj-fogyasztásának 50 százalékát is ki lehetne váltani algával. Bizonyos algatörzsek akár enyhén sós vízben vagy például szarvasmarha-telepek szennyvizében is jól termeszthetők, és nemcsak felszíni medencékben, hanem zárt térben is, ugyanolyan erjesztőkádakban, amiben az élesztőt állítják elő.

KÉP: Pixabay

Ami a felhasználását illeti, leginkább a tömegnövelő protein kiváltására volna alkalmas, amire napjainkban leginkább szóját (esetleg borsófehérjét) használnak. Ilyen termék lehet a különféle fehérjeszeletek, proteinturmixok, akár még egyes tésztafélék is. Aminek az összetételi listájában a "növényi fehérje" vagy "lecitin" szót olvassuk, abban szója van. Csakhogy a szójafehérje távol áll az egészséges növényi élelmiszerektől, hiszen ahhoz, hogy emészthető legyen, magas hőfokon, nagy nyomáson, különféle vegyi anyagokkal kezelik. Ráadásul a szójabab igen sok fitátot tartalmaz, ami gátolja egyes ásványi anyagok (pl. kalcium, vas) felszívódását. 

KÉP: Pexels

Hogy a közvéleményt, és a szupermarketek vásárlót miképpen fogják majd meggyőzni a szakemberek, legyen a jövő titka. Végül is, ha ízre, küllemre, illatra és minden szempontból ugyanolyannak látszik egy algával dúsított termék, mint a hagyományos, akkor vélhetően senkinek nem fog problémát okozni - pláne, ha nemcsak egészségesebb, hanem a fenntarható termesztésből adódóan még olcsóbb is, mint a korábbi termék. 

365Zö