A GKI Gazdaságkutató Zrt. elkészítette a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010 című kiadványt. A nemzetközi összehasonlítás alapján Magyarország jelenleg több mutató esetében is az EU középmezőnyében helyezkedik el.
A vállalkozások több mint felénél gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. A vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt az önkéntes környezeti költségek mutatják. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.
A lakossági környezettudatosság meglehetősen magas szintet ér el - legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.
Ezzel együtt a drágább (pénzbeni hátránnyal járó), de „valódi” környezettudatosságra utaló „viselkedés” már jóval kevesebbekre jellemző. A háztartások szintjén már jelentős megtakarításra, fogyasztáscsökkenésre nem lehet számítani a GKI által a kutatásban mért rezsi-típusú kiadások és a közlekedés terén.
Alig hajlandó költeni a környezettudatosságra Magyarország
A vállalkozások több mint felénél gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. A vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt az önkéntes környezeti költségek mutatják. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.
A lakossági környezettudatosság meglehetősen magas szintet ér el - legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.
Ezzel együtt a drágább (pénzbeni hátránnyal járó), de „valódi” környezettudatosságra utaló „viselkedés” már jóval kevesebbekre jellemző. A háztartások szintjén már jelentős megtakarításra, fogyasztáscsökkenésre nem lehet számítani a GKI által a kutatásban mért rezsi-típusú kiadások és a közlekedés terénA vállalkozások több mint felénél gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség. A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel. A vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt az önkéntes környezeti költségek mutatják. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.A lakossági környezettudatosság meglehetősen magas szintet ér el - legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét. A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait. A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.
A Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010 teljes egészében itt ingyenesen letölthető.
További információ és forrás: greenfo.hu
0 
