Tízezer település műholdas hőadataiból állított össze interaktív térképet az amerikai Yale Egyetem kutatója. Ilyen részletességű és mélységű térkép még nem készült, és az a jó benne, hogy nemcsak a szakembereknek szól, hanem bárki használhatja, és talál benne érdekes információkat.

Városi hőszigetnek (angol szakkifejezéssel Urban Heat Island, UHI) nevezik azt a jelenséget, amely a beépített környezet miatt alakul ki: télen és nyáron is sokkal melegebb van, mert az épületek és burkolt felszínek a Napsugárzás, a járműforgalom, a fűtés hőjét visszaverik, kisugározzák. Nyáron a fülledt hőségtől nagyon szenvedünk, de télen sokan örülnek annak, hogy nincs annyira hideg a városokban, mint pár kilométerrel arrébb, külterületen, ezért elolvad a hó, ritkább a köd. A homlokzati hőszigetelés és többrétegű üvegezésű nyílászárók nélküli épületek is "fűtik az utcát".

A hőszigetek pontosítására TC Chakraborty, a Yale Erdészeti és Környezeti Tanulmányok karának harmadéves PhD-hallgatója készített egy könnyen érthető interaktív térképet. Különlegessége, hogy az alapjául szolgáló adatsor eltér az eddig használttól, amely bármely város geográfiai középpontjának hőmérsékletét veti össze az agglomeráció hőmérsékletével. Viszont emiatt a különböző településeket nem lehet összehasonlítani egymással. Chakraborty ezért a városi agglomerációkkal együtt definiálja az adott településeket (ún. urbánus klaszterekként), így globális szinten elvégezhető az összevetés. Az egy kilométeres felbontású térkép 2003-2017 közötti alapadatait a NASA MODIS Terra és Aqua felszíni hőmérséklet mérő műholdak szolgáltatták. A térkép alapjául szolgáló tanulmány az International Journal of Applied Earth Observation and Geoinformation folyóiratban jelent meg.

A Global Surface UHI Explorer interaktív alkalmazás ide kattintva indul!

"A legtöbb kutatás csak néhány nagyvárosra fókuszál, és ezért félrevezető adatokat nyújt a globális városi hősziget jelenség intenzitásról -- mondja a kutató. -- Az én térképem nem a város mérete alapján szűr, így több mint tízezer település hőadatait mutatja." Az adatok a megjelenített város bármely pontjára kattintva részletesen elérhetők a jobb oldali adathasábban. 

Chakraborty, aki közel két évig dolgozott az algoritmusán, azt reméli, hogy térképe értékes segítség lesz a kutatók számára csak úgy, mint az építészeknek és városvezetőknek, akik arra törekednek, hogy a globális felmelegedésre tekintettel mérsékeljék a városok átlaghőmérsékletét. Addig pedig mindannyian rákereshetünk a kedvenc településünkre, hogy ott vajon mi a hőhelyzet. Budapesten például érdemes megnézni, hogy a téli napon (Winter day) közepesen sárga Belváros a bal oldali "Surface UHI intensity" (Felszíni hőintenzitás) dobozban átállítva nyári éjszakára (Summer night) egyből bepirosodik, helyenként legalább plusz 4 Celsius-fokos többletet jelezve. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna