Ha valaminek szaga van, akkor párolog, vagyis illékony molekulái a levegőbe kerülnek – és onnan belélegezve a tüdőnkbe. Lakásfelújítás közben különösen ki vagyunk téve ennek, ráadásul a párolgás annál gyorsabb, minél nagyobb felületen megy végbe. 

VOC – az angol betűszó jelentése Volatile Organic Compound, azaz illékony szerves vegyület. A VOC-ok nagy része ipari vagy közlekedési eredetű, másik jelentős forrásuk a szerves oldószerek párolgása. Beltéren a VOC-ok fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, és csökkentik a koncentrálóképességet; hosszú távon a máj és az idegrendszer károsodását okozhatják. Az Európai Bizottság megbízásából végzett vizsgálatok szerint a VOC-ok koncentrációja az iskolákban és óvodákban helyenként a kültéri mérték duplája; a nemrég rákkeltőnek minősített formaldehidből és egyéb aldehidekből pedig olykor hét-nyolcszor nagyobb mennyiség volt bent, mint kint. A legtöbb VOC koncentrációja a hidegebb hónapokban magasabb, formaldehid viszont elsősorban a nyári hónapokban halmozódik fel.

A lakásban a mesterséges vegyi anyagok gyakorlatilag minden termékben megtalálhatók, felhasználják őket például a játékokban, elektromos cikkekben, ruhákban, szőnyegekben, bútorokban és a mosóporban is. Néhány vegyi anyagról tudjuk, hogy mérgező, de a többségükről csak igen kevés adattal rendelkezünk. 

(Fotó: HomeFamilyHeart)

Gyermeket váró szülőkre jellemző, hogy a baba születése előtt kifestik a szobát, új bútorokat, szőnyegeket vásárolnak. Pedig adott esetben ezzel többet árthatnak, mint használnak. A veszélyes kipárolgások elkerülése érdekében vagy hónapokkal korábban végezzék el a festést, vagy hagyják ki. A gyerekszobába való bútorokat, szőnyegeket és játékokat pedig érdemes volna használtan venniük, mert azokból már elillantak a veszélyes vegyületek.

Kerülni kéne a műgyantákat

A furnér, illetve a rétegelt lemez fából készül, ám a rétegeket műgyantával, szintetikus ragasztóval erősítik össze, ebben pedig rákkeltő formaldehid is lehet. A natúr faforgácslap hőpréselt lemezt szintén műgyanta tartja össze. A szekrényhátfalként, fiókfenéklapként használt farostlemez fahulladékból ragasztással készül, nagyon gyakran tartalmaz formaldehidet. Az MDF lapban a farosthoz 8–12 százaléknyi műgyantát adnak, majd hőpréseléssel nyomják a kívánt formára. Az MDF lapokból irodabútor, konyhabútor, asztallapok, szekrények, polcok és padok készülnek, olvasható Simon Gergely Belső tereink szennyezettsége című tanulmányában. 

A bútorokban sok műanyag kiegészítő is található. A PVC lágyítószerei, a ftalátok károsak az egészségre. Az uniós szabályozás (ökocímke) korlátozza egyes ftalátok használatát. Szintén sok fatermék tartalmaz faanyagvédő szereket, azaz biocidokat, sok esetben mérgező rovarirtó szereket. Ha több heti szellőztetés után még mindig oldószer szagot érzünk, jogunk van visszavinni a terméket az üzletbe. Aki műgyantamentes bútort szeretne, válasszon tömörfából készültet.

(Fotó: Dilmaghani)

A laminált padló formaldehides ragasztót tartalmazhat, a PVC padló nagy mennyiségben egészségkárosító ftalát lágyítószereket, a szintetikus lakkok illékony szénhidrogént, a szőnyegpadlók ragasztója VOC-okat, maga a szőnyeg és a bútorkárpit pedig a hormonrendszert károsító brómozott égésgátlókat. A szőnyegalátétekben, ha újrahasznosított alapanyagokból készülnek, akár évek óta betiltott égésgátló anyagok is lehetnek. Aki költ a természetes alapanyagból készült szőnyegekre, a tisztításukra is figyeljen oda: a vegyszeres tisztítás helyett próbálkozzon a hagyományos hideg vizes öblítéssel (nyáron slaggal a kertben).

Emberbarát felületek

Nagyon jó lenne, ha legalább a gyerekszobában tömörfa padló lenne, amit vagy oldószermentes, vizesbázisú lakkal, vagy természetes olajokkal kezelnek (akárcsak a tömörfa bútorokat). Ilyen például a len-, a gyanta- vagy a narancshéjolaj - nem olcsók, igaz, de természetes anyagok, és nem károsak az egészségünkre. A narancshéjolajat olyan lakásba is ajánlják, ahol dohányoznak, mert egy bizonyos mértékig képes semlegesíteni a füstszagot.

A lakásfelújítás fontos kelléke a falfesték. Vásárláskor ne az legyen a fő szempont, hogy melyik szárad a leggyorsabban, melyikből elég egy réteget felkenni, melyik vízálló, ezek ugyanis valószínűleg több kockázatos vegyi anyagot tartalmaznak. A különböző oldószerek, segédanyagok aztán hosszasan, akár hónapokig is párolognak a levegőbe. 

(Fotó: Scottsdale Paintings)

A diszperziós festékekbe a tartósítószerekkel kerülhet formaldehid. A gyártás során felhasznált káros anyagokról a címke is tájékoztat, de legjobb, ha az eladótól kikérjük a termék úgynevezett biztonsági adatlapját. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint évek óta probléma, hogy a festékek és lakkok címkéi az esetek felében nem felelnek meg az előírásoknak. 

Festékből létezik enyves alapú, kazeines (tejfehérje adalékkal), vega (növényi fehérjéből), meszes (plafonra ideális), továbbá vályoggal kevert. A kerámia festék VOC-kibocsátása 0,000 gramm literenként, kiválóan véd a penész ellen is. A festékben lisztszemcse méretű kerámiagyöngyök feszítik ki a pigmentet. A kerámia beltéri falfesték dörzsállóságának köszönhetően könnyebben tisztítható, továbbá – hőkamerás mérések alapján – hozzájárul a helyiségben az egyenletes hőeloszláshoz.