Nyáron mindenki szeret a kerti medencében mókázni, kivéve, ha a fertőtlenítőszer csípi a szemét vagy viszket tőle a bőre. Van megoldás: a természetes úszómedence!
KÉP: ClearPond
Az első természetes úszómedencék az 1980-as években Ausztriában jelentek meg. Messzebbről úgy néznek ki, mint hatalmas kerti tavak, csakhogy közel sétálva kiderül, hogy egy részükön rendesen kiépített medence van. A vízminőségről viszont nem vegyszerek, hanem az úszásra kialakított rész melletti, alacsonyabb vízszintű területre ültetett vízinövények gondoskodnak. A medencéhez csak egy vízforgató szivattyút kell beszerelni, amely az úszórész vizét folyamatosan átpumpálja a növényekhez. Ezért nemcsak a kialakítása, hanem a fenntartása is olcsóbb a “vegyszeres” úszómedencénél.
KÉP: NaturalSwimmingPools
Aki fázósabb, az a természetes úszómedencét (vagy egy kisebb brűgölőmedence-részét) is elláthatja fűtéssel, mert a növények kibírják a 27 fokos vizet is. Télen sem kell leereszteni, csak rendszeresen tisztítani, leszedni a víz tetejéről a ráhullott leveleket, hogy ne induljon be az algásodás. Nyugat-Európában mintegy 20 ezer természetes úszómedence épült, közte több mint 100 a nagyközönség számára. Alul az osztrák Sarleinsbach természetes úszómedencéje látható, az úszórész 1100 négyzetméter, a regenerációs rész 1350 négyzetméter.
KÉP: Biotop
A természetes úszómedence egyetlen hátránya, hogy nagy területet igényel a kialakítása. Az úszórész ugyanis legfeljebb 50 százaléka lehet a teljes területnek: a fennmaradó részen osztozik a növénnyel beültetett szűrőágy és esetleg még egy biológiai filterzóna a vízpumpa előtt: így valóban olyan vízminőséget lehet elérni, amely megfelel az EU-szabályoknak. A biológiai rendszer működéséhez legalább 30-50 négyzetméteres vízfelülettel kell számolni, tehát akinek kételyei vannak, kezdje inkább egy kis csobbanóval, fűthető jacuzzival a fürdőtóépítést.
KÉP: GoodHousekeeping
Ha viszont van bizalom és elgendő hely, az úszómedencénél kétszer nagyobb növényes szűrőággyal az egyik cég szerint optimális esetben még vízkeringető rendszerre sincs szükség. A kert geográfiájától, beültetettségétől függően a növényes zóna az úszómedencétől távolabb is létesíthető, tehát lehet szó növény nélküli medencéről. A medencék alakja tetszőleges, lehet négyszögletes, kerek vagy vese alakú. A medencét a házhoz közel, de fáktól távol kell kialakítani. A vízfelület közelsége kellemesen hűti a házat.
A természetes úszómedence azért nem kék, mert a fala és alja más anyagból készül. Vagy kikenik bentonitagyaggal, vagy kibélelik speciális fóliával: az EPDM ugyanúgy ellenáll a napsütés UV-sugárzásának, mint a PVC, de zimankós időben is rugalmas marad, tehát kisebb a kockázata annak, hogy kilyukad. A medence aljára jól átmosott kavicsréteget kell terteni: ez ad otthont azoknak a jótékony baktériumoknak, amelyek segítenek a vízbe hullott levelek és más természetes eredetű szennyeződések lebontásában.
KÉP: GreenBuilderMedia
A víznek állandóan keringenie kell az úszórész és a növényágy között. Érdemes egy levegőztetőt is beépíteni a medence alján, ami fokozza a víz oxigéntartalmát és így fenntartja a víz élővilágát. Oxigén nélkül ugyanis a vízben elszaporodhatnak a kórokozók. Ha a költségvetés megengedi, egy kisebb vízesést is ki lehet alakítani levegőztetés céljából. Ezt napi 4-8 órában kell végezni: reggel és este a legnagyobb az oxigénigény. Vagy megkérhetjük a gyerekeket, hogy jó sokat ugráljanak a vízbe, az is fokozza az oxigénszintet, és még örülnek is a "feladat"-nak.
KÉP: CountryLife
A nyári hőségben akár napi 1 centiméterrel is csökkenhet a víz szintje a párolgás miatt, ezt pótolni kell, hogy a növényzet ne károsodjon. A fürdőtavat azonnal lehet használni, amint elkészült, de a természetes víztisztító biológiai egyensúly körülbelül 2-3 év alatt alakul ki. A fürdőtó szűrőágyában megjelennek az apró vízi kétéltűek is. Akit ez zavar, az gondoljon arra, hogy a békák és gőték a legjobb bioindikátorok közé tartoznak, azaz a környezet minőségének legjobb jelzői. A békák a szúnyoglárvákat is eltüntetik.
KÉP: EllicarGardens
Minél több a növény, annál tisztább lesz a víz, és kevesebb az alga. A fokozatosan mélyülő növényágyhoz lehet talajhoz kötött és lebegő vízinövényeket is választani. A víz szélére sásfélék és szittyófélék ültethetők, továbbá káka, harmatkása, és a “nád”-ként ismert, buzogányos virágzatú keskenylevelű gyékény. A sekély részre kerülhet szívlevelű sellővirág (már a neve is szép), vízitorma, csetkáka, nyílfű, vízi menta. A mélyebb részre kerülhetnek a lebegő és úszó növények, mint az oxigéntermelő hatású süllőhínár, a tócsagaz, a békaszőlő, illetve az úszó levélrózsáiról felismerhető sulyom, a nagy levelű moszatpáfrány, amelynek levelei erős napsütés hatására vörösesbarnára színeződnek. A természetes úszómedence ékessége lehet néhány tündérrózsa: gyökérzetük a víz alatt, leveleik és virágaik a tó felszínén úsznak. Fontos szerepet töltenek be a a víz tisztán tartásában mivel leveleikkel árnyékolják a vízfelszínt és így csökkentik a fényigényes algák szaporodását.
365Zö
0 
