A nyolcvanas években óriási divat volt az Ecseri piacról szerzett ezüst, esetleg alpakka kanálból vagy villából hajlított karperec. Akkoriban még senki nem hívta az ilyesmit upcyclingnak (ejtsd: apszájkling), pedig pont ez volt: így nevezik, ha nemcsak újrahasznosítunk (azaz recycling), hanem magasabb (up), művészi szintre emelünk egy használt, kidobott tárgyat, alapanyagot.
Az alábbi összeállításban régi eszcájgtól kezdve a számítógépdarabokon át motorkerékpár- és biciklialkatrészekig számtalan kacatot találunk, amelyekből a kreativitás lenyűgöző műalkotásokat varázsolt. Aki kedvet kapna hasonló kalapálgatáshoz-forrasztgatáshoz, ne habozzon: a mai világban már viszonylag egyszerű az értékesítés az interneten keresztül például az Etsy, az Ötletek boltja, a Magyar kézműves ajándékok vagy a Meska kézműves-webshopokban. A lényeg a fantázia és az elhivatottság. Ha belevágsz hasonló upcyclingba, feltétlenül küldj blogunknak néhány fotót az alkotásaidról!
Az amerikai Matt Wilson ezüst evőeszközökből formált madaraival vált híressé, de tud ő tengeri állatokat is.
A különféle daraboknak a tenger által partra mosott uszadékfából készít talapzatot.
Bevallása szerint annyira meglódult az értékesítés, hogy február közepéig teljesen be van táblázva. Instagram-oldalának 40 ezer követője van.
Az angol Julie Alice Chappel számítógép-alkatrészekből, nyomtatott áramkörökből, ellenállásokból készíti leheletfinom rovarjait.
Van köztük pillangó, szitakötő,
de még csótány is.
Minden darab egyedi design, és ennek megfelelő az ára is: a 8-13 centiméter szárnyfesztávolságú rovarkákat bekeretezve átszámítva 40-50 ezer forintért lehet megrendelni a webáruházból.
S itt van a francia Edouard Martinet, akit bármelyik roncstelepen megszállott guberálónak néznének, egészen addig, amíg meg nem látják elképesztő alkotásait.
Például a szitakötő elnyújtott potroha egy biciklipumpa,
a légy lába autós ablaktörlő kar és kerékpárlánc,
a fecske karma fogorvosi kampó,
az imádkozó sáska szemei egy robogó indexbúrái,
a szardínia pikkelyei kerékpáremblémák.
Martinet pár szerszámmal dolgozik, nem forraszt vagy hegeszt, kizárólag csavarokkal vagy szegecsekkel rögzíti össze az alkatrészeket. Ezeket direkt úgy válogatja, hogy passzoljanak egymáshoz. És nemcsak passzolnak: rajongói méltányolják, hogy az állatfigurák élethűek, anatómiailag pontosak. Weboldalán részletesen leírja (francia és angol nyelven), hogy milyen darabokból állnak a szobrok. Árakról nincs infónk, de 2016 májusában egy kiállításon 40 alkotásából 19 egy hét alatt elkelt.