Sokan egy haláleset után azonnal lomtalanításba fognak, holott ez visszaüthet.
KÉP: Pexels
Halottak napja alkalmából járjunk körül egy kényes témát: a haláleset utáni lomtalanítást. Itt a 365 Zöld ötlet blogban általában nagyon hasznosnak és fontosnak tartjuk a lomtalanítást, de a gyásszal kapcsolatos szortírozást más lapra tartozik. Ha valamiben, hát ebben nincsenek általános érvényű szabályok, hiszen mindenki másképpen gyászol. Azt is gyakran halljuk, hogy nem szabad a lakásból mauzóleumot csinálni, hiszen "az élet megy tovább". Ez igaz lehet egyesekre, másra meg nagyon nem.
KÉP: Pixabay
Pár évvel ezelőtt hirtelen meghalt az egyik szomszédom. A tragikus nap után két héttel volt az éves lomtalanítás a környékünkön. Legnagyobb megdöbbenésemre a szomszédom összes holmiját kihordta az utca végi gyűjtőhelyre az unokaöccse. Borzasztó volt látni azokat a személyes holmikat az utcasarkon úgy, hogy a szomszéd még el sem volt temetve.
A két véglet között mindenki megtalálja a maga fokozatát. Majd eljön az a nap, amikor készen állunk rá. Azt se feledjük, hogy a lomtalanítás érzelmi hullámvasút, egyik nap jobban megy, a másik nap (vagy akár hetekig) nem haladunk vele. Aki nagyon mélyen bele van merülve a gyászába, az nem fog ezzel foglalkozni, és sürgetni sem szabad, mert az életre szóló sebet okozhat.
KÉP: Unsplash
A haláleset utáni lomtalanítást nem szerencsés egyedül csinálni. Egy családtag vagy egy barát ilyenkor jól jön támasznak, akivel lehet pakolás közben beszélgetni a holmikról, aki főz egy kávét vagy teát közben, akinek ki lehet kérni a véleményét a tárgyakról. Mert ez nagyon fontos: különbséget kell tenni az elhunyt személy tárgyainak rostálásakor aközött, hogy egy holminak pusztán szentimentális vagy valós értéke van. Ez is belejátszik a későbbi sorsába.
A legfontosabb ugyanis, hogy nem tarthatunk meg mindent. Muszáj határokat húzni, például a nagyi kézzel kötött pulóverjei közül ki kell választani azt, amelyik a leglegleg, a többinek pedig keresni új gazdát. Ide hadd szúrjak be egy olvasnivalót: a szerző ebben a novellában azt írja le, hogy ő az édesanyja kötött pulóvereit megtartotta, és Halottak napján minden évben felveszi valamelyiket. Ez szép gondolat, megható szertartás, amely nagy segítséget jelenthet a gyászban.
Ezzel máris elérkeztünk a dobozos válogatás módszeréhez: a szakértők gyakran tanácsolják, hogy legalább négy dobozba válogassuk le az elhunyt személy holmijait: KUKA, MARAD, ELAD, ADOMÁNY. Ha túlságosan érzékenyen érint bennünket a haláleset, érdemes egy ötödik dobozt is nyitni: NEM TUDOM néven. Ebbe kerüljenek azok a holmik, amelyeket a friss gyász miatt képtelenek vagyunk osztályozni. Az is lehet, hogy a NEM TUDOM dobozt hónapokig, évekig megtartjuk. Ne görcsöljünk ezen, és végképp ne hagyjuk, hogy valaki más megmondja, mikor kellene elengednünk ezeket a holmikat.
KÉP: Pixabay
Senkinek nem könnyű egy elhunyt szeretett családtagja, rokona vagy barátja után elvégezni a lomtalanítás keserű és kijózanító feladatát. Nem szabad elhamarkodottan mindent kidobálni. Érdemes több olyan délutánt beiktatni, amikor áthívjuk a szélesebb családot vagy baráti kört, és megkérdezzük, hogy az ADOMÁNY céljára kiválogatott holmikból kérnek-e valamit, hiszen nem foszthatjuk meg őket sem az emlékezés lehetőségétől.
+1 tipp: Mindenből tartsuk meg a legjobbat, a többit adjuk vagy ajándékozzuk el - azokról készítsünk fotót magunknak, őrizzük ezeket a továbbiakban immár digitálisan.
KÉP: Unsplash
A következő tárgyakat, holmikat viszont NEM SZABAD KIDOBNI:
Hivatalos dokumentumok
Jelszavak
Személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány, egyéb igazolvány
Vállalkozói iratok
Rezsiszámlák bizonylatai
Adóbevallások (legalább öt évre visszamenőleg)
Iskolai bizonyítványok
Nyugdíjjal kapcsolatos iratok
Személyes holmik (amelyek a család következő nemzedékei számára lehetnek fontosak)
Fényképek (hátuljára ceruzával írjuk fel, hogy kit ábrázol, hol és mikor készült)
Válogatott ruhadarabok (de csak minimális mennyiség)
Textilek (egy szép függöny, abrosz, stb.)
Családban öröklődő bútordarabok (ha jó minőségűek vagy felújíthatók, például egy étkezőasztal)
Ékszerek
Személyes feljegyzések (receptgyűjtemény, kertészkedési napló, kulturális vagy hobbival kapcsolatos irományok stb.)
Levelezés
Növények (ha megoldható, szét kell osztani a családban)
Étkészlet, minőségi konyhai felszerelés
Zenei vagy más gyűjtemények
Műtárgyak (saját készítésű, illetve örökölt/vásárolt)
365Zö