A társadalom labilis, a környezet szennyezett, a gazdaság válságos. Akar róla beszélni? Mi akarunk: szeptember 28-án a Millenárison.

Szeptember 28-án hatszorra rendez fenntarthatósági napot a Magyar Telekom. A fesztivál-konferencia napközben hagyományosan a Föld állapotára, az aktuális világképre s benne a magunk szerepére, helyzetére, lehetőségeire világít rá izgalmas diskurzusokon és kiállításon keresztül. Este díjátadó és koncert.

Novák Péter, a rendezvény örökös házigazdája délelőtt11 órakor nyitja a Millenáris Teátrum kapuját Budapesten. Szó lesz egyebek mellett arról, hogy a különböző generációk hogyan értsék meg egymást, meddig nyújtózkodhat a fogyasztói társadalom, milyen arányban befolyásolják zöld-tényezők a vásárlói döntéseket, merre tart az innováció, milyen éghajlat vár ránk a jövőben, hogyan és mitől működhetnek a kisközösségek, és mi lesz azokkal, akiket mindez nem érdekel…

Az első, külső színpadi program arról szól a szülőknek, hogy milyen hatással van a médiafogyasztás a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődésére. A beszélgetőtársak többek között: Kádár Annamária gyermekpszichológus, (a Mesepszichológia könyv szerzője), mellett Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyar Bizottságának emberjogi igazgatója, Ujvári Judit, a Mobilsuli Egyesület képviselője, és a Disney csatorna képviselője. Aki kérdez: a Fenntarthatósági Média Klub képviseletében Barabás Éva (RTL Klub).

A Fenntarthatósági Médiaklubot Németh Lajos meteorológus képviseli a környezeti szekcióban. A társadalmi, gazdasági szekcióbeszélgetések vendégei között a legkülönbözőbb érdekek képviselőit köszönthetjük: tudós, szociológust, pszichológust, meteorológust, építészt, reklámszakembert és elkötelezett civilt. Helyzetet elemeznek, jövőt vizionálnak és megoldásokat, lehetőségeket kínálnak a szemlélet- és életmódváltásra.

A Millenáris parkban kiállított standsoron bemutatkozik alternatív energiás, rongyokból divatos, drog prevenciós, zöldboltos, kartonból játékos, környezetbarát csomagolóanyagos és egy bringa ambulanciás, aki  a helyszínen is szolgáltat.

Este 20 órától a korábban kiír pályázatok díjátadója és optimista afterparty zárja az estét. A koncerten fellép Nemjuci és a Random Trip most éppen Krsával, Barabás Lőrinccel és a „parazolos” Ivánnal.

A Magyar Telekom 1996 óta foglalkozik a működéséből adódó környezetvédelmi kérdésekkel, a hazai vállalatok közül 2000-ben az elsők között hozott létre külön környezetvédelmi, majd a fenntarthatósági szervezetet, amely a vállalat felelős működési folyamatait, fenntarthatósági törekvéseit koordinálja. A vállalat tíz évvel ezelőtt adta ki első környezetvédelmi, majd a további években fenntarthatósági jelentését. A Telekom hatodik éve gazdája a rendezvénynek.

A Postr-t működtető Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa
a Magyar Telekom Nyrt.

A tizenegyedik helyen végzett a 365 környezettudatos ötlet a HVG Goldenblog szavazásának civil kategóriájában; részletek a verseny oldalán. Minden kedves szavazónknak köszönjük!

Néha egészen szokatlan módszert választanak a természetvédők ahhoz, hogy elérjék céljukat. Az emberré nyilvánítás mellett a több száz éves szokásjog felélesztése is hasznos lehet.

A gangeszi delfin átlagos élettartama 26 év, de a faj talán előbb kihal. Forrás: Marinebio.org

Tilos szórakoztatási céllal fogságban folyami delfint tartani Indiában 2013 májusa óta. A helyi természetvédelmi minisztérium állásfoglalása szerint a cetfélék rosszul tűrik a fogva tartást, viselkedésük megváltozik, rendkívül stresszessé válnak. Szokatlanul magas intelligenciaszintjük és érzékenységük okán ezentúl non-humán személynek számítanak, és különleges jogok illetik meg őket.

„Morálisan elfogadhatatlan ezeket a lényeket szórakoztatásra kényszeríteni”, szólt a közlemény. A gangeszi folyami delfin szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján, méghozzá a veszélyeztetett (Endangered) kategóriában, ami azt jelenti, a jelenlegi tendenciák mellett természetes környezetében már a közeli jövőben biztosan a kihalás veszélye fenyegeti. 

Száznegyven év pereskedés után kapott különleges védelmet a Whanganui.
Forrás: Aidan Wojtas/Flickr

Új-Zélandon a maorik szent folyója, a Whanganui 1873 óta tartó jogi csatározások után éppen egy évvel ezelőtt nyerte el a „jogi személy” státust, maori nyelven Te Awa Tupua lett. Ez arra jogosítja, hogy élő egységes szervezetként vegyék figyelembe bármely hivatalos ügy során, és a maorik közül választott két jogi képviselője mindenkor a folyó érdekeit figyelembe véve járhasson el.

Noha a folyók világszerte az élet szimbólumai, szinte sehol nem tekintik őket önálló élő szerveződéseknek vagy élőlények közösségének, egységes entitásnak, ennél fogva jogaik sincsenek, azaz nincs mód közvetlenül a nevükben fellépni a nekik kárt okozók ellen.

Az új-zélandi törvény harmonizál azzal a 2008-as ecuadori kezdeményezéssel, amely egy népszavazás után az alkotmányba foglalta a folyók, erdők és más természeti képződmények jogait: „a Természetnek, azaz Pachamamának joga van létezni, fennmaradni, fejlődni, valamint az életfenntartáshoz és az evolúcióhoz nélkülözhetetlen funkcióit, struktúráit, illetve folyamatait regenerálni”.
 

Minden finn szabad joga a természet értékeinek hasznosítása, de egyben kötelessége azok védelme.
Forrás: Upitrek/Flickr

Hasonló az a finn törvény, amely egy több évszázados szokásjogot emelt modern jogszabállyá: ez a Mindenki joga (Jokamiehenoikeus). Ennek értelmében mindenkinek szabad jogában áll az ország területén (kivéve a magánbirtokot vagy természetvédelmi területet) gyalogolni, síelni vagy kerékpározni; ideiglenes táborhelyet kialakítani; bogyókat, gombákat, virágokat és más terméseket begyűjteni; horgászni; evezni, vitorlázni, motorcsónakozni, úszni, mosakodni; télen a befagyott vizeken gyalogolni, síelni és horgászni.

Ám senkinek sem szabad másokat zavarni és javaikban kárt okozni; a madarak fészkeit és fiókáit, illetve a rénszarvasokat és más nagyvadakat megzavarni; élő fát kivágni vagy annak sérülést okozni, magánbirtokon fát, mohát, zuzmót gyűjteni; vészhelyzetet leszámítva nyílt tüzet rakni más birtokán; lakóhelyek (magánépületek) nyugalmát táborozással vagy zajongással felverni; nem szabad szemetelni; gépjárművel letérni a kijelölt útról a terület tulajdonosának engedélye nélkül; halászni vagy vadászni engedély nélkül.

Finnországban nagyon komolyan veszik ezt a törvényt, és egy 2006-os közvélemény-kutatás szerint nemcsak elfogadják az általa nyújtott kiváltságokat, hanem be is tartják a törvény által kirótt kötelezettségeket. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

„Szoktál lélegezni? Akkor muszáj védened a környezetet!” Így foglalható össze az Oscar-díjra jelölt Woody Harrelson mottója. A világhírű színész évtizedek óta vegetáriánus, egy hawaii ökofarmon él, és tizenöt év fejlesztés után most szalmaalapú papír gyártásába fogott.

Fotó: Rawtographer

Évente 3-6 milliárd fát vágnak ki világszerte a fakitermelő cégek. A nyersfa feléből papír készül, holott a technika ma már lehetővé teszi a teljesen papírmentes iroda működtetését. Ennek ellenére egyre több papír fogy, évente mintegy négyszázmillió tonna. Ez sem hosszú, sem rövid távon nem fenntartható, a Föld tüdejének nevezett erdők pusztulását okozza.

Woody Harrelson éppen ezen próbál változtatni – talán közrejátszik ebben neve, hiszen a wood angolul fát jelent. A színész főleg az erdőirtás elleni politikai kampányokban vállal szerepet, de úgy érzi, a környezetvédő szervezetek nem képesek hathatós eredményeket elérni. „Az egyik helyen sikerül leállíttatni a favágókat, akik a másik helyen folytatják” – mondta a Time magazinnak. 

Ezért a probléma gyökerénél kereste a megoldást, méghozzá a papírgyártáshoz használt anyagban. Így lett egyik alapítója a kanadai Prairie Pulp and Paper vállalatnak, amely a papírgyártáshoz 80 százalékban szalmát használ, és 20 százalékban fát, de az is fenntartható és felelős erdőgazdálkodásból (FSC) származik. 

Az Egyesült Államokban a Staples irodaszer-ellátó hálózat forgalmazza a Step Forward Papernek elnevezett újfajta papírt: ebből két doboznyi ment meg egy fát a kivágástól. A gyártás a költségek miatt egyelőre Indiában zajlik, ami a szállítás szén-dioxid-lábnyomát figyelembe véve nem túl szerencsés; ha felfut az értékesítés, akkor az USA-ban is üzemet nyitnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egy hőszigetelt és egy szigetelés nélküli családi ház gázfogyasztását és rezsiköltségét hasonlítja össze egy év alatt az az energiahatékonysági összehasonlító program, amelyet a Knauf Insulation indított a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Pannon Építőműhely Kft. szakmai támogatásával.

A programba pályázaton választották ki a két ingatlant 179 jelentkező közül. A családi házakat egy fűtési szezon különbséggel hőszigetelnek. Az első, hajdúnánási ingatlan szigetelése most megtörtént. Szeptembertől a nalamszigetelnek.hu oldalon lehet követni a ház energiafogyasztása, akárcsak a még szigeteletlen hajdúdorogiét.

„A házakon elvégeztük az energetikai auditot, ami a kedvezőtlen, de Magyarországon általánosnak mondható, energiahatékonysági szempontból korszerűtlen „F”, illetve „G” kategóriába sorolta az ingatlanokat. Számításaink szerint a komplett, korszerű hőszigetelésnek köszönhetően a most leszigetelt ingatlan a gépészet változatlanul hagyásával is „A” energetikai besorolásúvá válik” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. A szigetelt és szigeteletlen ingatlan egyaránt Magyarország legjellemzőbb típusú és alapterületű (108 négyzetméter, 110 négyzetméter) családi háza, mindkettőben két felnőtt és két kiskorú lakik.

Az épületekre 20 centiméteres homlokzati FKDS kőzetgyapot szigetelőanyagot helyeznek fel. A padlástereket 25 centis Classic 0,039 üveggyapot szigetelés borítja majd, ami vastagabb, mint a Magyarországon jellemző 8-10 cm-es szigetelés, ám európai viszonylatban átlagosnak mondható, és hosszú távon valóban biztosítja az alacsonyabb rezsiköltséget.

Több mint nyolcezer aláírt, Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett képeslapot és egy levelet nyújtott át szerdán a Levegő Munkacsoport a kormány képviselőjének. Az aláírók támogatják a kormány programját a súlyosan egészségkárosító részecskeszennyezés csökkentésére, és sürgetik az elavult autóbuszok mielőbbi lecserélését korszerű, lehetőleg nulla emissziós járművekre.

Az államnak és az önkormányzatoknak példát kell mutatniuk a dízeljárművek okozta légszennyezés csökkentésében a Levegő Munkacsoport szerint. A környezetvédő szervezet örömmel fogadta, hogy Budapesten nemrég 150 korszerű autóbuszt állítottak forgalomba. Ugyanakkor ennél sokkal többre van szükség, hiszen a BKV-nál további mintegy 1000, a Volánbusznál és a vidéki tömegközlekedési vállalatoknál pedig összesen csaknem 8000 elavult autóbusz cseréjére lenne szükség.

Erre kiváló lehetőséget nyújt most az, hogy az Európai Unió 85 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt állami és önkormányzati tulajdonba kerülő nulla emissziós, illetve hibrid buszok beszerzésére. Egyes önkormányzatok már éltek a lehetőséggel. Magyarországon az elmúlt időszakban sikerrel mutatkozott be cseh, kínai és lengyel nulla emissziós busz, de hamarosan elkészül a számos technikai újdonságot tartalmazó magyar fejlesztésű elektromos autóbusz is.

Az Eurobarometer közvélemény-kutatása szerint Magyarország lakosságának 75 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt tíz évben romlott a levegő minősége, és 65 százaléka úgy véli, hogy az államnak többet kellene tennie a légszennyezés csökkentése érdekében. Ugyanakkor mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a dízeljárművek a leginkább környezetbarát gépjármű-közlekedési eszközök.

A dízeljárművek jelentős kibocsátói annak a szennyezésnek, amely Magyarországon évente mintegy 16 000 ember tíz évvel hamarabb hal meg ahhoz képest, mintha tiszta levegője lett volna. A részecskeszennyezés súlyos légúti, valamit szív- és érrendszeri betegségeket idézhet elő. A szennyezés gyorsítja az éghajlatváltozást is azáltal, hogy a sarkvidékre jutva felgyorsítja a hó és jég olvadását.

Más amerikaiaknál fittebbek és gazdagabbak a michigani Mackinac lakói - így foglalta össze tapasztalait egy riporter, aki valóságos időutazásnak írta le a látottakat.  

Forrás: bikewalklincolnpark.com

A Huron-tó egy kis szigetén van ugyan repülőtér és hajókikötő, de más környezetszennyező járművel elvétve találkozni: csak a rendőrök, a mentők és tűzoltók használhatnak robbanómotoros járművet. Mindenki más kerékpárral közlekedik, illetve néhány szolgáltató elektromos autóval.

Annak idején, 115 évvel ezelőtt ide is megérkezett a motorizáció néhány automobil képében, de azonnal óriási felháborodást váltottak ki. "Ezektől a mechanikus szörnyektől megvadulnak a konflislovak!" – panaszkodtak a helyiek, akik városkájuk tisztaságát is féltették az új közlekedési eszközöktől.

Forrás: theglamoroushousewife.com

Így aztán a városi tanács törvénnyel tiltotta meg Mackinacben a géperejű járművek használatát. A rendelet mindmáig érvényes a szigeten – és sehol másutt az amúgy autófüggő Egyesült Államokban. Az ötszáz lelkes település ennek köszönhetően mára turistaparadicsommá vált, nyaranta 15 ezer látogatót is fogadnak. Az ide érkezőket lenyűgözi a hely csendessége és makulátlansága, sokaknak hihetetlen élmény az USA egyetlen autómentes országútján, a szigetet megkerülő 185-ösön végigbringázni. 

A helyiek a demokrácia, az egyenlőség jelképének is tekintik a kerékpárt, mondván, így mindenki számára azonos lehetőségek nyílnak a helyváltoztatásra, senki nem jut előnyökhöz. Mackinacban biciklivásárláskor a kényelem és a használhatóság az elsődleges szempont: legyen széles nyerge, erős fém sárhányója, magas kormánya és strapabíró kitámasztója. 

Forrás: thegraphic.com

Persze nagy kosár is kell rá, hiszen minden bevásárlást ezzel intéznek, de a helyiek sisakra vagy más védőfelszerelésre nem költenek. Minek? Autók nincsenek, ők meg nem rohannak sehová. A különleges városka lakóiról az az általános benyomás, hogy sportos életmódjuknak köszönhetően remek formában vannak, és temérdek pénzt megspórolnak azzal, hogy nem kell benzinfaló autókra költeniük.

Via bikede.org

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A lakás hűtésére számtalan környezettudatos ötlet van, az egyik legjobb az árnyékolás. Ennek is számtalan változata létezik, némelyik megvalósításához több idő és pénz kell, mások azonnal és pár ezer forintból kihozhatók.

Az Amerikai Energiaügyi Hivatal szerint a ház déli ablakai fölé szerelt árnyékoló szerkezet a napsugarak kiszűrésével 65 százalékkal csökkenti az adott szobába érkező hőenergia mennyiségét, és 77 százalékkal a nyugati oldalon. A belső reluxa 45 százalékkal kevesebb meleget enged be, egy olyan sötétítő függöny pedig, amely az ablak felőli oldalán fehér szövettel van bélelve (vagyis kétrétegű), 33 százalékkal. (Ez a fehér szövet akár egy lepedő is lehet, nem kell túlkomplikálni. Ha nem csiptetős a függönytartó, akkor pár biztosítótűvel oda lehet fogni a meglévő függönyhöz, és kész.) 

Napvitorla

A legtöbb lakberendezési áruházban kapható már 6-15 ezer forintért (és persze drágábban is) háromszögletű vagy négyzet alakú napvitorla, amelynek felszereléséhez erős zsinórt és karabinert is mellékelnek a csomagban. Ügyeljünk arra, hogy a vitorla UV-álló szövetből legyen, hogy jövőre is kitartson. Feltehetjük az ablak, terasz, kerti játszósarok fölé.

Forrás: Waitrosegarden

Amennyiben műanyagszövetből van, és nincsenek rajta szélnyílások, érdemes négyzetméterenként egy pár centis félhold alakú nyílást vágni bele, hogy ne kelljen mindig kiszaladni és leszedni, ha feltámad a szél. Természetesen viharban ne hagyjuk kint, mert kiszámíthatatlan.

Függőkert ablakba

Vertikális pozícióban kellemes szórt fényt ad, ha besüt a Nap, és persze locsolni is könnyebb úgy a balkonládába ültetett növényeket. Reggel és este le lehet ereszteni vízszintesre a szellőztetéshez.

A Volet Végétal (Növényi zsalugáter) a francia Barreau & Charbonnet designcsoport projektje, amelyet a 2012-es párizsi kertészeti kiállításra (Jardins Jardin) terveztek. Fontolgatják a sorozatgyártást, de amíg erre sor kerül (és eljut hozzánk) a remek ötleten érdemes elgondolkodni.

Újrahasznosított alapanyagokból néhány ezer forintból megvalósítható egy nap alatt. Konyhaablakba ideális fűszerkertnek.

Házfalhoz toldott pergola

Ha terasz nincs is, egy árnyékoló faváz jól jöhet a kánikulában. Lehet 15-20 négyzetméteres is, kivitelezését érdemes szakemberre bízni a stabil csapolások és a tartószerkezet pilléreinek biztonságos rögzítése érdekében.

Forrás: Westernredcedarpergolas

Amennyiben a tartógerendákon nyugvó keresztléceket épületfa helyett szellősen rögzített deszkából alakítjuk ki, vagy a lécekre merőlegesen textilmolinókat húzunk, erősebb árnyékoló hatást lehet elérni. Ablak vagy teraszajtó fölé is lehet egyet tenni, jól néz ki és mérsékli a napsugárzás erejét.

Forrás: via BHG

Lugas

Nálunk újrahasznosított vascsövekből és rudakból lett összehegesztve a futószőlőt tartó váz a terasz fölé. Idén nem izzadtam le a metszéssel, és hagytam felfutni az indákat az ereszre, aminek ősszel majd nem fogok örülni, amikor eltömődik az esőcsatorna a belehulló levelektől. Most azonban nemcsak kellemesen árnyékol, hanem rendkívül hangulatos is a lugas – és mindenütt szép dús szőlőfürtök lógnak.

Forrás: HKZs

Garth Britzmann amerikai építészhallgató a Nebraskai Egyetem diákjainak segítségével használt PET-palackokból alakított ki átmeneti lugast egy parkoló fölé.

A fakeretre felfüggesztett 1581 darab műanyagpalackba különböző színű ételfestékkel színezett vizet töltött, így alakította ki a szemvidító látványt.

Vagyis abszolút természetidegen elemekből rekonstruál egy virágos mezőt – fenn a fejünk fölött.

Na persze nem volt ez annyira egyszerű, 200 óra munka van benne, részletes leírás az Instructables.com oldalon. 

Épített árnyékolás

A tornác a magyar népi építészet alapeleme, sokféleképpen hasznosítható és rendkívül kedvező klimatikus viszonyokat teremtő színtere a háznak. Árnyékot vet az ablakokra és a falra, ezzel megakadályozza, hogy direkt napfény érje őket. Hajdanán tavasztól őszig ott zajlott az élet, lehetett ott krumplit pucolni, szunyókálni, pipázni. Kár, hogy manapság alig látni már ilyet, új házon pedig elvétve.

Szép tornác a tárnoki Tabán utcában. 

Az indiai Anagram építésziroda is a téglából indult ki, csak elvetette nemcsak a vakolatot, hanem sok helyütt még a habarcsot is: a mozgalmas ritmus szerint elforgatott téglákból áttört „csipkefalat” alakított ki a Dél-Ázsiai Emberi Jogi Dokumentációs Központ Új-Delhiben álló épületének teljes homlokzatán.

A „lélegző hőgát” átengedi és keringeti a kintről érkező frissítő szellőt, de a trükkös téglák elegendő árnyékot vetnek ahhoz, hogy a fal mögötti lépcsőház és iroda ne melegedjen föl.

Így a fal fenntartható módon gondoskodik a központ hűvösen tartásáról – légkondicionáló berendezés nélkül. További képek és tervrajzok az iroda honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A napsugárzás segítségével bontja le a gépjárművek által kibocsátott nitrogén-dioxidot a speciális bevonattal ellátott burkolat, amely átlagosan napi 19 százalékkal mérsékli a légszennyezés mértékét.

Forrás: RNW

A városi légszennyezés évente több ezer légzőszervi megbetegedést és idő előtti halálozást okoz, valamint felelős a savas esők kialakulásáért, ezért megfontolásra érdemes minden találmány, amely képes csökkenteni a károsanyagok mennyiségét. Götz Hüsken német feltaláló a holland Eindhoveni Műszaki Egyetemet kereste meg ötletével: az útburkolatot titánium-dioxiddal kellene bevonni, mert az fotokatalitikus reakcióban a napsütés UV-sugarai hatására elbontja a légszennyező nitrogén-dioxidot. 2010-ben kezdődtek a kísérletek, amelyek összegzését nemrég publikálták.

„Különböző évszakokban és eltérő meteorológiai feltételek esetén végeztünk mintavételeket, és megállapítottuk, hogy az újfajta burkolat kedvező esetben akár 45 százalékkal is csökkenti a levegőben lévő károsanyag-szintet”, foglalta össze Jos Brouwers professzor, a Journal  of Hazardouos Materials szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. A nitrogén-dioxid bomlása során oxigén keletkezik, valamint viszonylag ártalmatlan nitrátvegyület, amely a csapadékkal a csatornarendszerbe kerül, majd onnan a helyi víztisztítóba. 

A hollandiai Hengelo városában a Castorweg nevű utca százötven méteres szakaszát borították a DeNo_x burkolattal, a következő százméteres szakasz pedig kontrollként szolgált. A vizsgálati szempontok között szerepelt a forgalom intenzitása, a nitrogénvegyületek és az ózon koncentrációja, hőmérséklet, páratartalom, az UV-sugárzás és a szélsebesség mértékének megállapítása. Ez utóbbi azért fontos, mert a légmozgás hatására száraz időben is folyamatosan tisztul az útburkolat felszíne, tehát a bevonatot nem borítja be a por, megakadályozva a kémiai reakció lezajlását.

A hagyományos térkövek titán-dioxidos kezelése másfélszeresére emeli a burkolat előállítási költségét, de a jelen kísérlethez hasonló, úgynevezett heterogén fotolitikus katalizációnak nevezett új eljárások iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A szakemberek reményei szerint ugyanis hatásosan lesznek képesek semlegesíteni a különféle szennyezőanyagokat. Továbbá nagy mennyiségben előállítva jelentősen csökkenthető nemcsak a légszennyezés mértéke, hanem az útburkolat ára is.

Kapcsolódó írások:
Néma gyilkossá váltak a szénerőművek Németországban (Origo Környezet rovat)
Légszennyező anyagok (Szegedi Tudományegyetem)

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

2020-ra akár évi 38 millió eladott e-bringával 11 milliárd dolláros üzletté válhat az ágazat. Az „állandó hátszeles” kétkerekűek iránt rohamosan nő az érdeklődés Európában is, és nem csak a hegyvidéki országokban.

Forrás: Electric Vehicle Rider

Ha a megtett kilométereket nézzük, Hollandiában az elektromos kerékpár már megelőzte a vonatot, mert immár második helyen áll a személygépkocsik mögött. Az Európai Kerékpáros Szövetség szerint minden eladott autóra két eladott kerékpár jut – de az elektromos kerékpár eladások ennél is sebesebb ütemben, 22 százalékkal bővültek.

Forrás: Magnum Cap

A Forbes üzleti hetilap nem tartja kizártnak, hogy Európában az autóértékesítés csökkenéséhez hozzájárul az e-kerékpárok iránti fokozódó kereslet, ami 2013-ban elérheti az 1,2 millió darabot.
„Mi is látjuk a nyugat-európai felfutást, és reménykedünk, hogy előbb-utóbb Magyarországra is begyűrűzik a trend”, mondta a 365 kérdésére Paróczai Iván, a Schwinn-Csepel kereskedelmi igazgatója.

Elektromos kétkerekű járművek értékesítési trendje 2016-ig (Ázsián kívül) - Forrás: Pike Research

Egy lábhajtású kerékpáron átlag 6,3 kilométert teszünk meg német statisztikák szerint, az e-kerékpárral már 9,8 kilométert. Az e-kerékpár legnagyobb előnye, hogy jóval hosszabbra nyújtja a kényelmi zónánkat, mert különösebb fáradság nélkül legyűrhetünk vele 15-20 kilométert, akár hegymenetben is. Ha valaki eddig azért nem járt munkába kerékpárral, mert kimerült és leizzadt, mire célba ért, az e-kerékpár egy csapásra megoldja a gondjait. (Az élményről az Origó írt Beépített hátszél címmel.)

A saját tulajdonú autó a ház előtt állva is vagy havi húszezerbe kerül (biztosítás, éves szervizek, gumik, kopó alkatrészek stb.), és a leggyorsabban amortizálódó műszaki eszközök közé tartozik. Ehhez képest a kétszázezer forintból kivitelezhető utólagos meghajtás-segítő felszerelése vagy a szintén 200 ezertől induló gyári e-kerékpár ésszerű befektetésnek látszik. „Az eleve motorral gyártott e-kerékpár iránt azért lehet nagyobb az érdeklődés, mert arról nem lehet csak úgy lelopni a meghajtó-szerkezetet – mondta a 365-nek Kilián Zsolt, a Magyar Kerékpárosklub közlekedésmérnök munkatársa. - Magyarországon ugyanis nem az izzadás, hanem a félelem tart vissza sokakat a kerékpározástól: félnek a járműforgalomtól, és félnek a lopástól. Ezért lenne fontos a kerékpárokat nyilvántartó országos rendőrségi adatbázis.”
 

Így néz ki a Toyota tervezett e-kerékpárja. Forrás: Yankodesign

Egy 250 wattos elektromos kerékpárral óránként 25 kilométeres sebesség érhető el, de nem is kell több, mert a KRESZ szerint a kerékpárúton megengedett maximális sebesség óránként 30 kilométer. Egy közepes elektromos autó 50-80 kilowatt teljesítményre képes, így az újratöltéshez legalább kétszázszor nagyobb az áramigénye, mint az e-kerékpárnak. Ennek száz kilométer megtétele során nagyjából 1 kilowattóra a fogyasztása, ami egyenlő egy menet mosással vagy hét óra tévézéssel.

Napelemes e-kerékpár töltőállomás Olaszországban. Forrás: Self-Energy

Az elektromos kerékpárnak is van szén-dioxid-lábnyoma, attól függően, milyen technológiával állították elő a villamos energiát: 4-14 gramm kilométerenként, de ez lényegesen kevesebb, mint egy átlagos autó 140-180 grammja. Magyarországon a villamos energia mintegy 56 százaléka fosszilis eredetű (szén, gáz), és nem megújuló, ezért áttételesen az elektromos meghajtású járművek is környezetszennyezőek lehetnek – kivéve, ha olyan csekély energiát igényelnek, mint egy elektromos kerékpár.

2012-ben kampány indult a kerékpározás népszerűsítésére Londonban.
Ügynökség: M&C Saatchi, fotó: Jason Hindley

Hiver't-Klokner Zsuzsanna