Sokan használják talajjavításra a kiskertben vagy a savanyú talajt szerető cserepes növényekhez a tőzeget, de kevesen gondolnak bele, honnan is származik. A tőzeg növényi eredetű, üledékes talaj. Mocsári környezetben alakul ki, ahol az elhalt növények a víz alatt, oxigén jelenléte nélkül bomlanak le, mikroorganizmusok által. A tőzeg kitermelését felszíni bányászati módszerekkel, kanalas vagy markológéppel végzik, ennek során súlyosan károsodik a környezet, elpusztul a helyi élővilág. Ez ellen emelte fel szavát Monty Don, a világszerte megbecsült kertész, akit nálunk A kertész kertje sorozatból ismerünk (mármint a 40 éve futó angol eredetiből). 

KÉP: Monty Don/Facebook

"A tőzeges komposzt forgalmazásával a kertészeti árudák szándékosan ártanak [a környezetnek]", nyilatkozta. Egyúttal felszólította a hobbikertészeket, hogy ne vásároljanak olyan olcsó cserepes növényeket, amelyeket tőzegben hajtattak. Ideje kihúzni a fejünket a homokból, és a klímaválságot a haszon és a kényelem elé helyezni, tette hozzá. 

A tőzeg rendkívül lassan regenerálódik, évente átlag 1 millimétert képes gyarapodni. A tőzeges területek nagy mennyiségben képesek a lebomlott növényekből felszabaduló szén-dioxid tárolására. Keletkezésük során a brit tőzeglápok 5,5 milliárd tonna szén-dioxidot zártak magukba. A tőzeg kitermelésével ez a CO2 bekerül a légkörbe, és ilyen mennyiségben fokozza a klímaválság hatását, olvasható a belinkelt cikkben.

Keletkezésük szerint beszélhetünk felláp- vagy síkláp-tőzegről. Az óceáni hatás alatt álló északi mérsékelt övben főleg mohából lesz a felláp-tőzeg, míg a síkláp-tőzeg alapanyaga a sás, nád, gyékény, ezért mások a jellemzői is. Magyarország éghajlati adottságai a síkláp-tőzegnek kedveznek. A 18-19. században kezdődött lecsapolások a vízutánpótlás megszüntetésével elsorvasztották a lápokat. Érdekes volna a lenti, a neten teljes terjedelmében olvasható, 1915-ös szakkönyvben felsorolt tőzeges területeket összevetni a mai állapottal.

Itt van például a könyvből a Hanság korabeli felmérése:

A lecsapolások után jött a korábbi tőzeglápok mezőgazdasági és nagyüzemi hasznosítása. Számos cég foglalkozik ma is tőzegkitermeléssel. A tőzeget a talajjavítás mellett a gombatermesztéstől kezdve gyógyvizes iszappakolásig sok célra használják, közte trágyalé semlegesítéséhez. Beerdősülés vagy katasztrófa miatt is veszítettünk tőzeges területet. A síkláp-tőzeg lelőhelyei kimerülőben vannak.

Házikertben a tőzeget egy egész sor módon lehet helyettesíteni, ajánlja a brit kertész. 

Monty Don keltetőközege: 75% levéltrágya, 25% kerti komposzt, 15% vermikulit (vagy perlit), 10% virágföld. A levéltrágya lényege, hogy gombák végzik a lebontást, nem baktériumok. Házilag is könnyen készíthető, csak egy csirkehálóval körülkerített keret kell hozzá, amiben a begyűjtött, nem bolygatott levelek egy év alatt tökéletesen lebomlanak.

De gyűjthetjük a leveleket fekete műanyag zsákban is: Monty Don azt javasolja, hogy egy ceruzával szúrjunk pár lyukat a zsákba, zárjuk be a száját, és tegyük a kert sarkába egy évre. A lyukakon keresztül pont annyi nedvesség és levegő jut be, amennyi kell a megfelelő lebomláshoz.

Használhatunk még fakéregnyesedéket, azaz mulcsot, amely télen a fagy ellen védi a növények gyökereit, nyáron a kiszáradástól. Mivel néhány év alatt lebomlik, időről-időre pótolni kell.

A kókuszrost a kókuszültetvények hasznosított hulladéka. A téglákba préselt rostot önmagában is használhatjuk ültetéshez, mert jól felszívja és tárolja a vizet, amelybe keverjünk lassú felszívódású tápoldatot a fejlődő növények számára.

A marhatrágya minden kertészeti árudában kapható. Mivel elég tömény, csak kis mennyiségben ajánlott használni, a növények köré 5 cm trágyát terítsünk el.

Zöldtrágyával dúsíthatjuk a talajt gyorsan növő magkeverék (legelőrozs, mézontófű, takarmánylucerna) őszi elvetésével: amint tavasszal kihajtanak, levágjuk, majd beforgatjuk a talajba.

Vásárolt vagy házilag készített kerti komposztot is használhatunk tőzeg helyett. Készítéséről itt írtam korábban, nem kell hozzá spéci keret, lehet földbe ásott gödörben is komposztálni, és mehet bele akár 70 felé dolog.

Öreg gyepszőnyeg újrahasznosításával is pótolhatjuk az értékes tőzeget. A gyepszőnyeg darabokat füves felükkel lefelé fordítva egymásra halmozzuk és lefedjük egy takarófóliával. Egy év múlva tökéletes virágföld lesz belőle.

Részletes leírás és képek a Gardener's World oldalon.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

2020. október 3-án és 4-én (szombat-vasárnap) rendezik a 27. Európai Madármegfigyelő Napok rendezvénysorozatot Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesten és országszerte 18 megyében 48 helyszínen (ezek száma még emelkedhet a hét folyamán) várja az érdeklődőket a hétvégén.  

KÉP: Unsplash

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács, a BirdLife International indította 1993-ban. Az eseményhez azóta közép-ázsiai partnerek is csatlakoztak, így az október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény immáron két kontinens őszi madárvonulásáról gyűjt adatokat a lakosság segítségével. A program magyarországi koordinátora hazánk BirdLife képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az évenkénti összesített eredmények elképesztő számokat mutatnak: tavaly 35 ország 1089 helyszínén több mint 4,2 millió madarat figyelt meg a közel 29 ezer résztvevő. Az EMN játékos verseny is az országok között, ahol a helyszínek, a résztvevők és a megfigyelt madarak száma alapján dőlnek el a virtuális dobogós helyek. Magyarország általában előkelő helyen, az első ötben szokott szerepelni, tavaly mindhárom kategóriában dobogósak lettünk.

KÉP: Unsplash

Az összesített magyar eredmény gyarapításához nemcsak szervezett helyszíneinken lehet hozzájárulni, bárki megszámolhatja a kert, az utca, a közeli park madarait! Aki így szeretne hozzájárulni Magyarország minél sikeresebb EMN részvételéhez:

-jegyezze fel a megfigyelés helyszínét (település + megye), a résztvevők számát, a megfigyelt madarak összlétszámát, a három leggyakoribb madár nevét és példányszámát (ha nem ismeri a fajokat, akkor csak a számukat), esetleg a ritka vagy érdekes madarak felbukkanását;

-ezeket az adatokat kell elküldeni a madármegfigyelési program honlapoldaláról letölthető, okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapon október 4-e vasárnap 16 h-ig. 

A beküldött részvételi és megfigyelési adatokat az MME munkatársai vasárnap 16-17 h között összesítik, majd 17 h-kor továbbítják a nemzetközi koordinációs központba. Az összesített eredményről várhatóan már másnap, hétfőn (október 5-én) ad hírt az egyesület.

KÉP: MME/Orbán Zoltán

A magyarországi rendezvényhelyszíneken a madármegfigyelés többnyire egy könnyű séta keretében zajlik, hogy kisgyerekes családok és idősek is részt tudjanak venni a programon. A terepi vezetők a kézi távcső mellett lehetőség szerint erős nagyítású állványos teleszkópot is visznek magukkal a madármegfigyelésekhez, de akinek van saját távcsöve, annak érdemes magával vinnie. 

Aki nem szeretne túrázni, választhatja a madárgyűrűzést is kínáló helyszínek valamelyikét. A szakemberek itt a vendégekkel közösen óránként ellenőrzik a közelben álló hálókat, a befogott madarakat pedig mindenki testközelből csodálhatja meg. A túra résztvevői sem maradnak le a madárgyűrűzésről, mert a séták többnyire a gyűrűzési helyszínről indulnak és oda térnek vissza, így az érdeklődők a négy-öt órás rendezvények időtartama alatt mindkét élménynek részesei lehetnek.

A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni, elég a választott helyszínre menni a megadott időpontban.

Részletes programinformációk az MME honlapján találhatók. 

Már korábban ismert volt, hogy a hirtelen lezúduló záporok tömeges halpusztulást okoznak. Az egyik elmélet szerint ennek az lehet az oka, hogy az állóvíz hőmérsékleténél hidegebb eső lesüllyed a tó aljára. Ezzel azonban felkavarja az iszapot, amelyből kiszabadul a metán. Ez a gáz a rothadás közben keletkezik, amikor az iszapban lévő baktériumok a szerves anyagokat elbontják. A lezúduló hideg csapadéktól a mérgező metán egyszerre nagyobb mennyiségben szabadul fel, és tömeges halpusztulást okoz. Egy másik elmélet szerint az algavirágzástól is olyan mértékben csökken a vízben lévő oxigén mennyisége, ami a halak pusztulását okozza. 

Unsplash

Most kiderült, hogy a jelenségnek a klímaváltozással kapcsolatos oka is lehet, olvasható egy friss dán tanulmányban. Különösen akkor kell erre számítani, ha az érkező eső előtt aszályos időszak volt, összegzik kutatásukat a dán kutatók, akik a dániai Filsø-tóban 2018 július 28-án bekövetkezett tömeges halpusztulás oka után nyomoztak. Abban az évben rekordmeleg volt a nyár: májusban, júniusban és júliusban 3 fokkal volt melegebb a hőmérséklet, mint a 30 éves átlag. Ezzel párhuzamosan ebben az időszakban a szokásos 56 mm helyett csak 27 mm csapadék hullott. 

Különleges móló a dániai Filsø-tavon. KÉP: Vardekommune

A Filsø-tó környékén egészen július 28-ig nem esett az eső, akkor viszont néhány óra alatt 22 mm lezúdult. A nagy mennyiségű csapadék rengeteg szerves anyagot mosott be a tóba. Néhány nappal később 1203 elpusztult csukát találtak. Egy hónap múlva csupán egyetlen csukát sikerült a kutatóknak hálóval kifogniuk, vagyis a 28-i vihar után a tóból kipusztult lényegében az összes csuka.

Néhány nap alatt az összes csuka elpusztult. KÉP: Theis Kragh

Ennek az lehet az oka, hogy a sebesen lezúduló ár kimosta az árkokból és a csatornarendszerből a szerves anyagokat, mint amilyenek a levelek, sár és a részben lebomlott természetes eredetű anyagok. A vízben élő baktériumok pont ilyen zsákmányra vágynak. Amikor a baktériumok szerves anyagokkal táplálkoznak, oxigént vesznek fel a vízből. Ettől viszont felborult az ökoszisztéma egyensúlya: gyorsan leesik a víz oxigénszintje, és a halak megfulladnak.

"Régebben ritkaság volt az ilyen időjárás, vagyis az extrém aszály után lezúduló özönvízszerű csapadék. Nagyjából 20-100 évente fordult elő -- mondta Theis Kragh biológus-kutatásvezető, a Dél-Dániai Egyetem professzora. -- A klímaváltozás miatt az ilyesmire mostantól 5-10 évente számítani kell." 

Halivadékok telepítése a pusztulás után. KÉP: Theis Kragh

A fenti okból bekövetkező tömeges halpusztulás nemcsak tavakban fordulhat elő, hanem a folyóvizeket is érintheti. Ez lehet az oka, hogy máskülönben egészséges folyókban és patakokban miért nincs több hal, feltételezi Kragh. Szerinte a szerves anyag bemosódását úgy lehet megállítani, ha lassítják a gyűjtő csatornarendszerben a tó felé áramló vizet. Jelenleg a vízelvezetés túlságosan hatékony, emiatt viszont pusztító lehet. Ha lassul a begyűjtött víz áramlása, akkor a tó körüli területeken a talaj több vizet képes elnyelni, a szerves maradványokat megfogni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

2020-ban már nincs légi kémiai "szúnyoggyérítés", helyette a Katasztrófavédelem permetezéssel vagy melegköd kifújással juttat a környezetbe olyan biológiai és kémiai hatóanyagot, ami végez a szúnyogokkal. Mivel a KV honlapján olvasottak alapján néhány óra alatt elbomlik, nem tudni, mennyi ideig hatásos. Budapesten csak 6 kerületben végeztek szúnyoggyérítést, a mi kerületünk pont kimaradt a hatósági térkép alapján.

Pexels

Tegnap a kertben csak a jobb karomat 8 szúnyog csípte meg fél óra alatt. Ezzel biztos nem vagyok egyedül. A szúnyogok fontos táplálékot jelentenek a más rovaroknak, madaraknak és denevéreknek, ezért nem lehet ész nélkül ledózerolni őket valami totális vegyszerrel. A csípőszúnyogok elleni védekezésre vannak bevált és hasztalan módszerek. 

MI NEM MŰKÖDIK?

Egyes szerek képesek ideig-óráig (hahaha) távol tartani a vérszívókat, de nem pusztítják el őket. Ilyen a citronella, a DEET, a füst, valamint a citromos eukaliptusz-, levendula- és teafa-illóolajok. Tehetsz citronellás mécsest a kisablakba, akkor valószínűleg nem jönnek be rajta a szúnyogok, de a teraszon ez nem jó módszer a csípések megelőzésére, írja Anne Marie Helmenstine biológus a Thoughtco cikkében. 

Pexels

Az UV-fényes rovarcsapda megöli ugyan a szúnyogokat, de velük együtt rengeteg más rovart is, amelyek teljesen ártalmatlanok. A különféle rovarirtó permetek is elpusztítják a csípőszúnyogokat, nem vitás, ám a szúnyogok ellenállóvá válhatnak a vegyszerekre, míg más állatok számára veszélyesek lehetnek, illetve környezeti károkat is okozhatunk a kijuttatásukkal. Arról nem beszélve, hogy magunkat is mérgezzük ezekkel.

MI MŰKÖDIK?

Legfontosabb, hogy környezetünkben ne legyen pangó víz, ebbe petéznek ugyanis a szúnyogok. Ellenőrizzünk minden virágcserép-alátétet, a kültéri tárolókat, esőcsatornát, kerti eszközöket stb. Öntsük ki mindből az álló vizet, hogy ne adjunk esélyt a szúnyogok szaporodásához. Sajnos egyes szúnyogfajoknak nincs szükségük vízre a peterakáshoz, ilyen például a Zika-vírust is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog. 

A szúnyogirtást folyamatosan kell végeznünk többféle módszerrel, mert az egyik jó a kifejlett rovarok ellen, a másik az imágókat (lárvákat) pusztítja el. A hatósági irtások során az imágók ellen piretroid-készítményekkel védekeznek. A lárvák tenyészőhelyeit biológiai készítménnyel (hatóanyag: Bacillus thuringiensis var. israelensis – Bti – baktérium által termelt fehérje) kezelik.

VENTILÁTOROS SZÚNYOGRIASZTÁS ÉS -IRTÁS

Ez nem túl zöld megoldás, mivel áram kell hozzá. De eléggé hatékony. A szúnyogokat vonzza a szén-dioxid, a cukros illatok, a (test)hő és az izzadságban lévő tejsav. Ha a teraszon sörözgettek, akkor mind a négy feltétel adott a szúnyogok megjelenéséhez. Egyszerű módszer a távoltartásukhoz egy vagy két ventilátor, mert ez olyan a vérszívóknak, mintha egy repülőgép mögött kellene repülniük.

Instructables

Még jobb, ha a ventilátor előrácsára egy ugyanakkora méretű szúnyoghálót rögzítesz, mert a ventilátor által hátul beszívott levegővel érkező szúnyogokat megfogja a háló, így csapdába kerülnek és elpusztulnak. Pontos leírás a kép alatti linken angolul.

OLAJOS-VIZES SZÚNYOGCSAPDA HÁZILAG

Egy edénybe öntsünk vizet, cseppentsünk a víz tetejére annyi étolajat, hogy szétterüljön a felületén, fedjük le fóliával, amelyen egy kis lyukat vágunk.

i2wp

Ezt a nőstény szúnyog alkalmas peterakó helynek véli, csakhogy az olaj miatt csökken a víz felületi feszültsége, a lárvák nem tudnak feljönni levegőért, megfulladnak. Egyes források szerint a szúnyog csak állott vízbe petézik, tehát a csapból frissen kiengedett, kissé klóros csapvizet messziről elkerülik. Ez ellen jó egy falat száraz kutyatáp, amely megadja a víznek a kellő bukéját (állítólag). Még vonzóbbá tehetjük a csapdát, ha sötét színű műanyagedényt választunk és sötét színű fóliát, ami lehet például műanyag irattartó dosszié is.

PRÓBÁLD MEG LECSAPNI, AKKOR IS, HA NEM SIKERÜL

Miközben ezeket a sorokat gépelem, épp elrepült előttem egy szúnyog. Jól odacsaptam, mert olvastam egy érdekes tanulmányt arról, hogy a szúnyogok képesek megtanulni a gazdaszervezet (=én) szagát, és egyrészt emiatt visszajárni hozzá táplálkozni. Bizony, a nagyinak igaza volt: vannak, akiket jobban szeretnek a vérszívók. Nehéz megmondani, hogy pontosan kiket, mert a testszagunk több mint 400 vegyületből áll össze. Másrészt a szúnyogok azt is képesek megjegyezni, ha az akár csábító szagú zsákmány közelében negatív élmények, például kellemetlen sokk és vibráció érték őket. Magyarul, megpróbálták lecsapni őket.

A fenti képen egy szúnyogagy látható, amelyben éppen aktiválódik a szaglás. A Virginia Tech egyetem biokémikusai szerint az általuk megfigyelt ázsiai tigrisszúnyogok összekapcsolták a szagokat és a fizikai tapasztalásokat, és még 24 órával később is elkerülték a vonzó szagú, de sokat csapkodó kísérleti alanyokat. Most már csak abban kell bíznunk, hogy erre a tanulásra más szúnyogfajok is képesek.

Korábbi cikkek a témában:

Hogyan készíts cukros-élesztős szúnyogcsapdát egy használt PET-palackból

Nemcsak muskátlit érdemes az ablakba tenni

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Háztartásunk tele van olyan nem használt tárgyakkal, amelyeket újrahasznosítva fillérekből vagy teljesen ingyen készíthetünk madáritatót. A madaraknak a tollazatuk tisztántartása mindennapos, létfontosságú tevékenység, ám közben a biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. Az itató sekély legyen, közepén egy nagyobb lapos kővel, amire leszállhatnak, kiülhetnek a madarak.

Fontos, hogy az itatót-fürdetőt a kert egyik tisztásán állítsuk föl. Ha ugyanis nincs aljnövényzet, akkor a madarak fürdőzés közben belátják a területet, és macskát vagy más ragadozót észlelve elrepülhetnek. Legyen a közelben egy bokor vagy kerítés, mert vizes tollal nehézkesebben repülnek. Ha nem folyóviz táplálja az itatót, akkor a benne lévő vizet rendszeresen cseréljük, a tálat tartsuk tisztán.

Dream Dictionary

Aki spirituálisabb beállítottságú, annak igazán lényeges egy itató felállítása, és ezzel a madarak bevonzása a kertbe, udvarra. Az ősmagyarok hite szerint a vadászmadarak Isten hírnökei, és a távol-keleti vallások máig úgy tartják, hogy a madarak a hírvivők az emberek és a szellemi világ lényei között. Ha tehát sok madár jár a kertünkbe, erkélyünkre, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az égieknek címzett kéréseink meghallgatásra találnak. Eddig a hiedelem, nézzük, miből készülhet madáritató!

1. Fatönkre helyezett nagyméretű virágalátétből, benne napozókővel.

Feelbased

2. Ajándékba kapott, nem használt üvegedényekből (szilóval össze kell őket ragasztani).

Morningchores

3. Virágcserépből és alátétből (jó móka a gyerekeknek, amíg akrilfestékkel befestik a cserepeket). A képen látható madáritatón az unokák keze nyoma látható, és a nagyi kapta Anyák napjára.

Claudia/Flickr

Itt egy másik verzió, ez is nagyon klasszul néz ki!

Morningchores

4. Kiszolgált székből és cserépalátétből. Ezzel megoldott a szárítkozás kérdése is, hiszen a madarak kiülhetnek a szék támlájára.

Hometalk

5. Maradék fémláncból és üvegfedőből. Ezt könnyű tisztán tartani.

Sadie Seasongoods

6. Maradék teáskészletből (ideális újrahasznosítása, ha már úgyis összetört a nagyja).

Morena's corner

7. Kiszuperált mosdóból. Figyelem, ezt fel kell tölteni nagyobb kavicsokkal, nehogy a mély vízbe belefulladjanak a madarak.

Just Craft & DIY

8. Locsolócsőre kötött fémtálcából (részletes leírás a forrásra kattintva angol nyelven).

HomeStoriesAtoZ

9. Kivájt  farönkből (ezt szintén fel kell tölteni nagyobb kavicsokkal a biztonság érdekében).

Marian Byrne

10. Bármilyen konyhai tálból és egy asztallábból.

Just Craft & DIY

Többet is olvashatsz a madáritató-fürdő megfelelő kialakításáról a Magyar Madártani Egyesület oldalán ide kattintva!

Ételeink háromnegyede nem kerülhetne az asztalunkra, ha a termő növény virágát nem porozná be egy méh, pillangó, darázs vagy gerinces állat. Munkájuk ünneplésére és segítésére hív egy új természetvédelmi kezdeményezés, amelynek keretében március 10-én több helyszínen várják az érdeklődő gyerekeket és felnőtteket országszerte és Erdélyben.

A budapesti Természettudományi Múzeum programja itt

Nemzetközi felmérések szerint a beporzó állatok tevékenysége kulcsfontosságú a gyümölcsök, gabona- és mogyorófélék, a kávé és a kakaó, de még a pamutot adó gyapot megtermelése szempontjából is. Az elmúlt években olyan mennyiségű méh pusztult vagy tűnt el a termőterületekről, hogy például Kínában egyes helyeken már kézzel porozzák be a gyümölcsfákat, de az Egyesült Államokban is dollármilliárdokat költenek a termesztett növények beporzására. Ha forintosítani akarnánk azt a munkát, amelyet a beporzó állatok végeznek el, évente nagyjából 46 ezer milliárd forintra lenne szükség hozzá.

A beporzókat három tényező fenyegeti (külön-külön, illetve együttesen): a mezőgazdaságban használt tengernyi vegyszer, a monokultúrás ültetvényrendszer (amikor egyféle növényt termesztenek óriási területeken), illetve a globális felmelegedés. Az ELTE természettudományi karáról indult új kezdeményezés, a Beporzók napjának az a célja, hogy minél több emberben tudatosodjon, mennyire változatosak – és sérülékenyek – az evolúció során állatok és növények közt kialakult beporzó kapcsolatok. A beporzó rovarok tömeges pusztulása az egész emberiséget érintő probléma. 

A beporzás legfontosabb résztvevői a méhalkatúak csoportjának fajai, melyeknek csupán egyike a közismert háziméh. Ez a rendszertani csoport közel húszezer méhfajt tartalmaz. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak. A háziméh nem pótolja őket.

A program arra hívja fel a figyelmet, hogy bármennyire is kicsinek érzi magát az egyes ember a globális problémákkal szemben, ám lokálisan tud segíteni a helyzeten. Például ha a saját kertjét rovarbaráttá alakítja rovarhotel ("darázsgarázs"), méhecskebölcső építésével.

Az első Beporzók Napjának megünneplésére számos magyarországi és határontúli felsőoktatási intézmény, kollégium, iskola, óvoda jelentette be, hogy saját intézményén belül szervez a mozgalomhoz kapcsolódó programot. A szélesebb közönséget vendégül látó rendezvényeken minden érdeklődőt, kicsit, nagyot, fiatalt, időset szívesen látnak a szervezők. Az eseménynaptár folyamatosan bővül, ide kattintva látható.

Néhány ízelítő:
- Budapest: Tavaszköszöntő beporzó ünnep a Magyar Természettudományi múzeumban, március 10-én 10-14 óráig
- Kolozsvár: Beporzók napja – Ziua polenizatorilor, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, Az ezerarcú természet csodái – interaktív játszóház közös rendezvénye: március 10; 10:00-15:00, Mikó kert, BBTE Biológia és Geológia kar
- Pécs: „Környezeti Nevelési Módszerek a Terepen és Teremben”, műhelymunka pedagógusok számára a Beporzók Napja keretén belül. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület rendezvénye, március 10-én 9:00-10:00 között.
- Őriszentpéter: Őri Alapítvány rendezvénye
- Verőce: a Civil Verőce mozgalom kerek programja

A projekt kezdeményezői magánemberek: Györfy Borbála – az ELTE TTK Tudománykommunikáció mesterszakos hallgatója. Ökológus diplomáját a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerezte. Olyan kommunikációs csatorna megteremtését tűzte ki céljául, mely a természetvédelmi szakemberek és a mindennapi emberek közti szakadék áthidalására szolgál, egy közös cél elérésének reményében.
Dr. Vásárhelyi Tamás – biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa, az ELTE TTK címzetes docense. Évtizedek óta környezeti nevelő, tudományos ismeretterjesztő. Januárban közreadott kezdeményezésüket az államigazgatás, a tudományos élet és a civil szervezetek, valamint közoktatási intérmények és magánszemélyek részéről sokan támogatják.

2017-ben a dél-amerikai ország történetének legsúlyosabb tűzvészében mintegy 560 ezer hektár erdő égett porig (ez egyenlő Békés megye területével). Tizenegy ember is meghalt az óriási tüzekben, amelyeket valószínűleg gyújtogatók okoztak.

Az erdőtüzek után elszenesedett pusztaság maradt, amelynek súlyosan károsodott növénytársulását egy különleges csapat kezdte újratelepíteni: három border collie kutya.

FOTÓ: Francisca Torres

A hatéves Das, valamint kétéves kölykei, Summer és Olivia olyan hátizsákokkal végzik a munkát, amelyekből szaladgálás közben őshonos növényfajták magjait szórják szét. A terep nehézségétől függően alkalmanként 30 kilométert képesek bejárni, miközben összesen nagyjából 10 kiló magot juttatnak ki a talajra, illetve kis tessúlyuknak köszönhetően nem is tapossák szét a már csírázó palántákat. Egy ember a helyi körülmények között naponta 3 kilométer bejárását volna képes megtenni.

Gazdájuk, Francisca Torres szerint ez nem is munka, hanem móka a kutyák számukra, mindig élvezik az erdei túrákat. Torres kutyakiképzőként dolgozik, továbbá a Pewos nevű környezetvédelmi szervezetet irányítja. Azért is választotta a border collie-kat a feladatra, mert van annyi önkontrolljuk, hogy nem támadnak vagy vesznek üldözőbe semmilyen állatot, amelyekkel az erőben találkoznak. "És mert szuperokosak", tette hozzá Torres.

FOTÓ: Francisca Torres

Torres és nővére saját zsebből állják a kutyák helyszínre utaztatásának, ellátásának és a növénymagok beszerzésének költségét. Lelkesedésüket az táplálja, hogy a rettenetes katasztrófa után látják újjáéledni a természetet.

FOTÓ: Pewos

Ilyenkor ősszel sokak számára nyomasztó teher a kert rendbetétele: az avar összegereblyézése, az elszáradt virágok levágása és eltakarítása, metszés. Pedig számos érv szól amellett, hogy nemcsak neked, hanem a kertedben élő növényeknek és állatoknak is jobb lesz, ha passzolod a nagytakarítást.

KÉP

1. Bár a lakás körül terül el, a kert nem a nappali szoba meghosszabbítása, hanem a természet része, egy tenyérnyi vadon. Nem kell manikűrollóval igazítgatni, mert nem az a lényege. A kert akkor fog virulni tavasztól őszig, ha a környéken honos rovarok, madarak, kétéltűek, rágcsálók jól érzik magukat benne. Ehhez viszont legjobb békén hagyni ősszel és télen, legfeljebb a száraz levelek nagyját összeseperni, hogy ne fújja át a szomszédhoz a szél. De összehordhatod az avart egy kupacba is, és letakarhatod csirkehálóval, hogy egyben maradjon. Tavaszig elkezd bomlani, jó ki mulcs lesz belőle a növényeknek.

2. Ami neked rendetlenség, az remek áttelelő búvóhely. Emlékszel, nyáron mennyi lepkét és gyíkot láttál? Némelyik faj egyedei elpusztulnak nyár végén, mások viszont csak elbújnak a kert védett zugaiban, és a levelek alatt, fakéreg repedéseiben, talajban vészelik át a telet. Ha minden levelet és letört gallyat eltakarítasz, lehet, hogy azokkal sok apró rovart vagy a petéjüket is kidobod. Az öreg téglákat, köveket sem most kell bolygatni, hiszen alattuk gyíkok és békák lehetnek. Magyarországon minden hüllő és kétéltű védett, egyetlen gyík eszmei értéke fajtól függően 10-250 ezer forint. A téli álomra elvackolódott sünöket sem szabad zavarni, mert hamar felébredhetnek. Ezek a kedves állatok is védettek, 25 ezer forint az eszmei értékük.

3. Az évelőket ráér kora tavasszal visszavágni, a rózsát is érdemes akkor, amikor már látszik, meddig ér a szárán az elfagyás. Az elszáradt ágakkal a növény összegyűjtheti a töve körül a havat, ami védi az elfagyás ellen, illetve plusz nedvesség a talajnak. 

KÉP

4. A zúzmarás, behavazott növények különleges látványt nyújtanak, emlékezetes fotókat készíthetsz róluk. Nemcsak a hópihék, hanem az ablakon kicsapódó dér szerkezete is fraktál, azaz olyan ismétlődő geometriai forma, ami léptékben növekedve vagy csökkenve önhasonló mintázatú. Érdemes nagyítóval megnézni, csak rálehelni nem szabad :)

5. A békén hagyott kertben váratlan és kedves látogatók jelenhetnek meg, például olyan madárfajok, amelyeknek egyre kisebb az élőhelyük. Láthatsz meggyvágót, nagy fakopáncsot, örörszemet csuszkát vagy erdei pintyet is. Sok énekesmadár a száron hagyott évelők magjait szereti csipegetni. Lehet, hogy annyira megkedvelik a kertedet, hogy tavasszal a közelben keresnek fészkelőhelyet, és visszajárni irtani a rovarokat, hernyókat. Tegyél ki több madáretetőt, többféle méretben, többféle eleséggel. Az ivóvízről is gondoskodj!

6. Ha télen is él a kerted, van látnivaló, sok érdekesség, talán könnyebben elviseled a sötét hónapokat, és jobban kibírod tavaszig. Nem rideg ürességnek érzed a következő hónapokat, inkább amolyan csendes átmenetnek a várva várt rügypattanásig. Addig pedig élvezd a pihenést!

Tipp: ha mindenáron el akarod takarítani az avart, menj végig rajta a legmagasabb kerékmagasságba állított fűnyíróval akár kétszer is úgy, hogy ne tedd a fűgyűjtő puttonyt a fűnyíróra, hanem hagyd, hogy szétszórja a levélnyesedéket. Annak értékes tápanyagait (foszfor, kálium, nitrogén, szén) a téli csapadék bemossa a talajba, serkenti majd a talajéletet. A nyesedék javítja a talaj víztartó képességét és szerkezetét is. Amennyiben persze diófalevéllel van tele a kert, akkor sajnos muszáj összetakarítani, mert az gátolja a növények növekedését. 

Kisebb a kockázata a Lyme-kór fertőzésnek olyan területen, ahol sok a róka és más kisragadozó, például nyest, nyuszt, görény. A Természet finom egyensúlyozással hatékonyabban képes a betegséget terjesztő kórokozók kordában tartására, mint az ember. 

James McCullen / Flickr

Erre a következtetésre jutott egy holland kutató, aki 2 éven át 20 egy-hektáros területen kamerákat állított fel a ragadozók megszámolásához. Tim Hofmeester emellett csapdákat helyezett ki, minden bekamerázott hely mellett áprilistól szeptemberig havonta hatszor fogott be egereket, pockokat, amelyekről begyűjtötte a kullancslárvákat. (A rágcsálókat később szabadon engedte.) 

Ezek után laboratóriumban megvizsgálta, hogy melyik kullancsban milyen kórokozó mutatható ki. Az egészet megismételte a következő évben. Az adott terület kullancsfertőzöttségét úgy tesztelte a kutató, hogy a kullancsok számára optimális, napsütéses napokon takarókat húzogatott végig a földön, összesen 1200 négyzetméteren, utána megszámolta, hány kullancs kapaszkodott a takarókra. Rendkívül aprólékos és fáradságos munka lehetett!

Hofmeester előzetes feltételezése az volt, hogy a rókák és más ragadozók azáltal képesek csökkenteni a Lyme-kórral fertőzött kullancsok terjedését, hogy nagy számban pusztítják az egereket és pockokat. Ezekben szapo-rodik ugyanis a Lyme-betegséget okozó Borrelia-baktérium. A petéből kikelő kullancslárvák felkapaszkodnak egy egérre, és vérszívás közben fer-tőződnek meg a baktériummal. Ezt adják tovább akkor is, amikor embert csípnek meg. 

Moorhen

Ehhez képest a kutató azt figyelte meg, hogy ha sok volt a róka egy terü-leten, az nem feltétlenül járt az egerek számának rohamos csökkenésével, viszont a korábbi kullancsmennyiségnek csak 10-20 százaléka volt rajtuk megtalálható, és kevesebb volt a fertőzött lárvák száma is. Valószínűleg a nagyszámú ragadozó miatt szűkebb területre húzódnak az egerek és pockok, és egyrészt a kullancslárvák nem találnak elegendő gazdaállatot a túlélésükhöz, másrészt az egerekben lévő fertőzés továbbadásának is kisebb a kockázata. 

Ez az első olyan vizsgálat, amely részletes adatokkal igazolta, hogy az őshonos ragadozók kedvező hatást gyakorolhatnak a kullancsok által terjesztett fertőzések visszaszorítására, áttételesen az emberek egészségére.

Matt Binstead / Flickr

Két magyar, MOME-s hallgató animációs filmje hódít a nemzetközi filmfesztiválokon. Ringeisen Dávid és Ruska László a természeti környezetet papírvilágba bújtatva készítette el pár évvel ezelőtt a WWF Magyarország imázsfilmjét.

A film 2014. évi debütálása óta számos nemzetközi filmfesztivál díját nyerte el.

A papírtermészetbe helyezett origami hangulatú, papírállatokból álló animált film rendkívüli közelségbe hozza a természeti környezet mikrovilágát.

Az alkotókkal készült beszélgetésből kiderül, hogy kulcsfontosságú volt a filmben a papír szimbolikája... a papír sérülékenysége (gyűrődése, szakadása , szennyeződése) ideálisan képezi le az élővilág sérülékenységét.

A 2014-ben debütált vizsgafilm rangos nemzetközi filmfesztiválokon nyert díjakat.