A legjobb szándék is félremehet, ha nem megfelelő alapanyagokat választasz. Nézzük, mivel érdemes kínálni a kismadarakat.
KÉP: Pixabay
A legjobb szándék is félremehet, ha nem megfelelő alapanyagokat választasz. Nézzük, mivel érdemes kínálni a kismadarakat.
KÉP: Pixabay
Az újrahasznosítás csúcsa, amikor művészeti alkotássá válik a tengeri állatok életét veszélyeztető hulladék halászháló.
KÉP: Ghost Net Collective
Itt van az ősz, itt van újra, és vele a milliónyi hulló falevél. Két opció van: vagy duzzogva összegereblyézed és beszórod egy zöldhulladékos zsákba, hogy vigyék el a kukások, vagy pedig jót teszel magaddal és a kerteddel, ennek megfelelően többféleképpen hasznosítod az avart.
KÉP: Pixabay
A hangtérképezés segítségével szorosabb kapcsolatba kerülhetsz a környező élővilággal, ráadásul segít kikapcsolódni a napi stresszből is.
KÉP: Pixabay
Akárcsak nekünk, a hőségben a kertünkben élő állatoknak is szükségük van ivóvízre, legyen szó rovarokról, madarakról, gyíkokról vagy sünökről. Egy kis odafigyelésen múlik, hogy segítsd őket a kánikulában.
KÉP: Pixabay
1990 óta ünnepli a világ a Föld napját, amelyet már 175 országban köszöntenek. A világnap egyik jelmondata: "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" Ennek jegyében nézzünk néhány ötletet, amelyekkel apró, de nagy hatású lépésenként alakíthatod át életstílusodat természetbaráttá.
KÉP: Pexels
Most már tényleg itt a tavasz, amikor süt a Nap, sokan indulnak kirándulni. Közben persze megpihennek, és olyankor egyeseknek eszébe jut, hogy milyen menő dolog egy kavics- vagy kőszobor építése, jól nézne ki az Instán is. Csakhogy a temészeti környezetet ez súlyosan károsítja.
KÉP: Unsplash
A fokvárosi fotográfus, Dillon Marsh egyszerre lenyűgöző és elkeserítő fotósorozatot készített az elhagyott dél-afrikai bányákról: a hatalmas gödrök mellé digitálisan odaszerkesztette az onnan kibányászott fémet vagy drágakövet méretarányos gömbként.
Ezen a képen a Nababeep bánya maradványa látható, ahonnan 302 500 tonna rezet bányásztak ki.
Amíg nyáron fent vannak a fán, az ember el sem tudja képzelni, mennyi levele van egy fának. Aztán az őszi hideggel együtt elkezdenek lehullani, és beterítik a kertet. Sokan azt hiszik, az egyetlen helyes megoldás, ha összegyűjtik az avart, pedig ez nagyon "emberi" gondolkodás. A kert nem a lakás: míg odabent valóban piszoknak számít a padlón heverő száraz levél, odakint más a megítélése.
KÉP: Unsplash
Jó lenne végre elvonatkoztatni a korábbi állásponttól, amely szerint csak a manikűrollóval rendben tartott kert a szép. A kert ugyanis a természet része, és ennélfogva a természet törvényei vonatkoznak rá. Ne akard ráerőszakolni a civilizációs elvárásokat, mert ezzel csak magaddal szúrsz ki: annyi pluszmunkát generálsz a kert folyamatos rendben tartásával, amennyitől a végén már nyűgnek érzed az egészet (rosszabbik esetben megutálod a kertet).
A levél nem szemét, hanem a fa része, tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyeket a fa növekedése közben megkötött. A talajra visszahullva folytatódik a csodálatos körforgás: a lebomló levélből a tápanyagok a tél folyamán visszakerülnek a talajba, majd onnan tavasszal és nyáron a növények, köztük a fa is újra felszívják, ebből gyűjtik az erőt az új levelekhez, virágzáshoz, gyümölcsök érleléséhez.
Ha zavar a lehullott levelek látványa, az avart (amennyiben nincs közte a növények növekedését gátló hatóanyagot tartalmazó diólevél) egyszerűen feldolgozhatod: menj végig rajta a fűnyíróval. Az apróra vágott levélnyesedék szépen behullik a fűszálak közé, illetve mulcsként elteríthető a fák és bokrok tövében. Ha kap egy kis őszi esőt, téli havat, elkezd természetes módon komposztálódni. Ha nincs kedved fűnyírózni, de a lombseprűvel bűvészkednél egy kicsit, azt is megteheted, hogy az avart egy üres virágágyásban felhalmozod kupacba komposztdombnak.
Mindig gondolj arra, hogy a kert egy ökoszisztéma: növények és állatok együttélése. Az avar téli búvóhelyet nyújt egy sor állatnak, a katicától kezdve a gyíkon át a sünig. A levelek fonákjára számos rovar petézik, tavasszal ezekből lesznek a hernyók és lárvák, amelyekkel a madarak a fiókáikat táplálják. Ha a természet egészsége (mindkét értelemben) a vezérlő szempontod, nem gyűjtjöd be műanyagzsákba az avart és nem dobod ki, hanem megpróbálod meglátni benne az értéket - és hasznosítod.
365Zö
Pizza, spagetti, keksz, kenyér, piskóta, süti -- a gyerekek (is) szinte kizárólag búzalisztből készült élelmiszereket fogyasztanak. Pedig erre egyre többen érzékenyek, még ha kezdetben nem is mutatja ennek jelét a szervezetük. A gluténérzékenységet (cöliákia) azért volna fontos szűrni, mert diagnózis hiányában súlyos szövődmények alakulhatnak ki a folytatódó gluténfogyasztástól.
Egy friss olasz kutatás szerint a 25 évvel ezelőtti helyzethez képest kétszeresére nőtt a cöliákiával diagnosztizált iskoláskorú gyermekek száma Olaszországban, jelentették be a 2021. június 2-5. között Bécsben tartott 6. Gyermek-gasztroenterológiai, hepatológiai és táplálkozás-tudományi világkongresszuson.
KÉP: Unsplash
A szűrőprogramban 7760, 5-11 év közötti gyermeket vizsgáltak meg nyolc olasz tartományban. Jelenleg úgy becsülik, a világ népességének 1 százaléka lehet érintett, ehhez képest az olasz kutatásban a gyerekek 1,6 százalékánál mutattak ki ilyen eltérést. Az ujjbegyvérből vett mintákban a HLA (humán leukocita antigén) génmutációt vizsgálták, amelynek jelenléte cöliákiára hajlamosító tényezőnek számít. Amelyik gyermeknek pozitív lett a mintája, azt tovább szűrték glutén-antitestre.
A cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) egy olyan autoimmun betegség, ami genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki, és a vékonybél bolyhainak pusztulásával, valamint számos társbetegséggel jár. Tünete lehet a felfúvódás, hasi fájdalom, hasmenés, vérszegénység, termékenységi problémák, hajhullás, stb. Bármely életkorban előfordulhat. A megbetegedés nem gyógyítható, ám megfelelő diétával (búzából, rozsból és árpából készült élelmiszerek teljes elhagyásával) tökéletesen kezelhető.
"A 25 évvel ezelőtti, hasonló kutatásunkhoz képest megkétszereződött az esetek száma a vizsgált iskoláskorú gyermekek körében. Még manapság is a cöliákiás betegek 70 százaléka diagnosztizálatlan, pedig sokkal többet és korábban fel lehetne fedezni a gyermekkorban végzett, nem-invazív szűréssel. A diagnózis és a gluténdiéta révén megelőzhető a bélbolyhok károsodása, ami a tápanyagok elégtelen felszívódását okozza, és emiatt növekedési zavar, krónikus fáradékonyság, csontritkulás alakulhat ki", mondta a kutatást vezető Elena Lionetti professzor. Az egyszerű szűrés hatékony módszer a gyermekkori cöliákia kimutatására, és ezzel megelőzhető a szükségtelen szenvedés, tette hozzá.
"Ez a kutatás is újabb bizonyítéka annak, hogy Európában nő a cöliákiások száma, ám sokuk még a diagnózisig sem jut el. Létfontosságú, hogy hatékony szűrési stratégiát alakítsunk ki szerte Európában. Ezzel biztosíthatnánk, hogy mind a gyermekek, mind a teljes népesség minél korábban diagnózishoz jusson, és így a lehető legjobb életminőséget érhesse el", kommentálta a kutatást a MedicalXpress nemzetközi egészségügyi fórumnak Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete és az Európai Cöliákiás Társaságok Szövetségének (Association of European Coeliac Societies, AECS) elnöke.
Ehhez annyit lehet hozzáfűzni a 365 Zöld Ötlet blog nevében, hogy nemcsak a népesség, hanem a mezőgazdaság révén a természet, a biológiai sokféleség (biodiverzitás) is csak profitálna abból, ha több- és másféle gabonát és gabona-helyettesítőt termesztenénk és fogyasztanánk. A monokultúrás búza, rozs és árpa helyett hajdinát, rizst, kukoricát, quinoát, kölest, cirokot, zabot, teffet, amarántot, vadrizst. Ide értve a lisztté őrölve is fogyasztható hüvelyeseket, mint a lencse és csicseriborsó, egészen az olyan szokatlan gabona-helyettesítőkig, mint a makk vagy a gesztenye.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna