Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
14
ápr/2021

Így lesz kevesebb szúnyog a kertedben nyáron

"A mérsékelt övi klíma egyik érdekes sajátossága, hogy mivel a nyár második feléig nincs jelentős magtermés, a magevő madaraink túlnyomó többsége nem magokkal, hanem rovarokkal eteti a fiókáit", olvasható a Magyar Madártani Egyesület oldalán a madárbarát kertek jellemzésénél.

természetvédelem város otthon madár veréb szúnyog madárfészek

Csak nem egy rovar lába lóg ki ennek a verébnek a csőréből?
KÉP: Unsplash

A rovarral etető madarak közé tartozik az ember közelségét kedvelő házi veréb is, amely évente akár háromszor is költhet, és csoportosan szeret fészkelni. Nosza, készítsünk neki veréblakótelepet a kertbe, hogy abban megtelepedve irtani kezdjék a röpködő vérszívókat és más kellemetlen rovarokat. 

természetvédelem város otthon madár veréb szúnyog madárfészek

Veréblakótelep három fészekalj számára. KÉP: MME/Orbán Zoltán

Ha a verebet túlságosan hétköznapinak tartod, gondold át újra: Nyugat-Európában már sok helyütt eltűnt, és Magyarországon is kezd fogyatkozni az állománya (erről részletesen olvashatsz ide kattintva). Ennek fő oka, hogy a veréb úgymond "járulékos vesztesége" az élőhelyek átalakításának, a mezőgazdaság modernizálásának és a környezetszennyezésnek. Ezért is érdemes segíteni a fészkelését. Szívesen megtelepedik egy átlagos B-típusú odúban, de egy kis barkácsolással akár több család számára is alkalmas lakótelepet készíthetsz maradék faanyagból. 

természetvédelem város otthon madár veréb szúnyog madárfészek

A veréblakótelepek készítéséről videót láthatsz a brit
Királyi Madárvédelmi Társaság (Royal Society for the Protection of Birds, RSPB) oldalán ide kattintva. KÉP: RSPB

Az elkészült szóló vagy többfészkes odút fára vagy házfalra szereld fel, legalább fejmagasságban. Ha erre van lehetőség, ajánlott az odú nyílását dél felé tájolni, mert annak van a legkisebb esélye a beázásra. Az odú legyen olyan helyen, hogy macska ne érhesse el. Persze az eresz felől még egy magasra szerelt odúba is benyúlhat egy éhes nyest, úgyhogy itt az odút dróthálóval vagy tüskés ágakkal érdemes védeni a ragadozóktól. 

természetvédelem város otthon madár veréb szúnyog madárfészek

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
09
ápr/2021

Fekvőrendőrök mentik meg a kihalástól a zanzibári kolobuszt

Jelentős mértékben sikerült visszaszorítani Afrika legritkább főemlősállományának csökkenését, amióta négy fekvőrendőrt helyeztek el azon az autóúton, amelyen rendszeresen átkelnek a vöröskolobuszok (Piliocolobus kirkii). A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján szereplő főemlősök kizárólag Zanzibáron élnek: a két kis sziget Afrika keleti partjainál húzódik, területük összesen kisebb, mint Vas megye fele. A turizmus azonban egyre komolyabb forgalmat generál, és ez végzetes hatással van az itt élő  ritka állatfajokra.

Zanzibár természetvédelem útökológia forgalom közlekedés autó

KÉP: Tim R. B. Davenport

Az autóutak ugyanis kisebb részekre szabdalják fel a vöröskolobuszoknak otthont adó nemzeti park területét, és az állatok kénytelenek a járművek között átkelni az úton, ha például a másik oldalon lévő fákon érik a gyümölcs vagy más hívogató eseményt észlelnek. A vadőrök statisztikája szerint az autók 2-3 hetente gázoltak halálra egy-egy kolobuszt, és ez a veszteség populációjuk éves fogyásának 12-17 százalékát tette ki.

A természetes ragadozókkal szemben az autók annyival veszélyesebbek, hogy előbbiek jellemzően a gyengébb egyedeket, a kölyköket vagy a idős példányokat ejtik el zsákmányul, ám az autóforgalom nem válogat, és éppúgy esik áldozatául élete virágában lévő, szaporodásra képes felnőtt állat, mint az előbbi két csoportba tartozó. Emiatt viszont az állatállomány fogyása hatványozott lehet.

Zanzibár természetvédelem útökológia forgalom közlekedés autó

A walesi Bangor Egyetem főemlőskutatói a zanzibári Jozani-Chwaka Bay Nemzeti Park és a Bronxi Állatkert Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society, WCS) munkatársaival együtt indították különleges útökológiai kísérletüket, amelynek eredményeit összegző tanulmányukat az Oryx—The International Journal of Conservation nevű nemzetközi természetvédelmi szakfolyóiratban publikálták.

A négy fekvőrendőr (magyarul sebességcsökkentő küszöb) kihelyezése után a korábbi halálozási statisztika lényegesen mérséklődött: 2-3 hét helyett 6 hetente találtak gázolás miatt elpusztult kolobuszt az érintett útszakaszon. A kutatók szerint még több fekvőrendőrrel annyira lehetne lassítani a forgalmat, hogy tovább csökkenne a járművek által elgázolt főemlősök száma. Ez különösen fontos lenne a közeljövőben, amikor a nemzetközi turizmus újraindulásával Zanzibáron is megnő a forgalom. 

"A természetvédelmi területeken áthaladó forgalom hatása kedvező irányba befolyásolható a fekvőrendőrökhoz hasonló praktikus és egyszerű megoldásokkal, márpedig éppen ez az, ami nekünk, természetvédőknek a feladatunk lenne", összegezte a WCS szakértője, Dr. Tim Davenport, a tanulmány társszerzője.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
26
márc/2021

Túraetikett 10 rövid pontban

Itt az igazi tavasz, a karanténidőszak után valósággal rohannánk ki a természetbe. Várhatóan sokan leszünk a túraútvonalakon, de néhány apróbb szabály (inkább figyelmesség) betartásával mindenkinek pozitív élmény lehet a kirándulás.

természet sport túra erdő természetvédelem hulladék

KÉP: Pexels

1. Haladj a jobb oldalon, előzz balról!
Akárcsak az autópályán, az erdei ösvényen is ajánlott követni a "jobbra tarts"-szabályt. Aki viszont előzni szeretne, vegye tudomásul, hogy az előtte haladónak nincs szeme a hátán, tehát érdemes az előzési szándékot kulturáltan jelezni, pláne, ha kerékpárral vagy futva előzné lassan haladó gyalogost vagy kutyást. 

2. A környezetet hallgasd, ne a mobilt!
Hiába csenget egy biciklis az előzéshez, ha az előtte haladó gyalogos túrázónak fülhallgató van a fülében, és ettől nem hallja a figyelmeztetést. Ha viszont kihangosítva használja a mobilját az erdőben, akkor azzal a természetet és a többi túrázót is zavarja. Vagyis mindenkinek jobb, ha a mobilt lenémítod túrázás közben. 

3. Köszönni nem muszáj, megköszönni ajánlott!
Elég egy intés is, nem kell mindenkinek köszönni túrázás közben, visszhangozna is az erdő a sok hellótól. Nyilván egy futó sem fogja erre pazarolni a levegőjét. Ugyanakkor ha a gyalogos félreállva utat ad a futónak vagy a kerékpárosnak, illik azt legalább egy integetéssel megköszönni. 

4. Kutyát csak pórázon vigyél!
Akármilyen jólnevelt egy kutya, lehet olyan szituáció, amikor megijed vagy felkelti az érdelődését valami, és póráz nélkül beszalad a sűrűbe. Ez veszélyes lehet a kutyára, a gazdájára és a környező természet számára is, a többi túrázót pedig nagyon zavarja a Buksi után kiabáló gazdi. Még valami: a kutyakakát szedd föl és a zacskót vidd magaddal, ne hagyd az ösvény mellett, és az erdő sűrűjébe se hajítsd el, mert nem odavaló.

5. Tartsd tiszteletben a természetet!
Ne nyúlj semmihez a túraútvonalon kívüli területen. Ne törj le ágat, ne taposs le és ne tépj ki növényt az élőhelyéről, ne veszélyeztess vagy ne ölj meg semmilyen állatot sem.

6. Emelkedőn lefelé adj elsőbbséget!
Kimerítőbb felfelé haladni egy emelkedőn, és korlátozottabb is az illető látómezeje, mert a lába előtti részre figyel, nehogy orra bukjon. Ezért szűk ösvényen illik neki elsőbbséget adnod, ha te éppen kényelmesen lefelé sétálsz már, hazafelé menet. Ez gyalogosra, futóra és kerékpárosra is érvényes.

7. Maradj az ösvényen!
Akkor is, ha szelfizésre csábító célpontot látsz, ne hagyd el az ösvényt. Az állatok életterében épp elég terhelés az emberszagú túraútvonal, ne hagyj az állatok számára ijesztő szagnyomokat az érintetlen részeken.

8. Ne az erdőben végezd a dolgodat!
Ha már szagnyomoknál tartunk, képzeld el, mennyire fintorogni fognak az erdei állatok, ha odatócsázol egy fa tövébe. Nyilván vannak olyan helyzetek, amikor ez elkerülhetetlen, pláne gyerekkel. A kupacodat viszont tényleg ne hagyd az erdőben, hanem – akárcsak a kutyakakát – szedd össze és vidd magaddal az első kukáig. Esetleg, ha van nálad kislapát, akkor áss egy arasznyi mély gödröt, abba végezd a dolgod, és utána takard be földdel. A művelethez használt papírzsebkendőt vagy vécépapírt is zacskózd be vagy ásd el.

9. Ne szemetelj!
A túrázás közben keletkező hulladékodat (ásványvizes palack, élelmiszercsomagolás) soha ne dobáld el, hanem vidd magaddal.

10. Legyen mindig kéznél a maszkod!
Sport közben nem kötelező a maszk, de ha nagy a kiránduló tömeg, érdemes megfontolni a használatát. Ha viszont nem futsz, csak sétálsz, és az adott körzetben érvényben van a "közterületen kötelező a maszk" szabály, akkor bizony ajánlott viselned.

+1 TIPP: Legyél látható!
Mindenképpen legyen a hátizsákodban egy sárga mellény. Hasznos, ha sötétedés utánra érnél csak vissza lakott településre, de akkor is, ha eltévednél, mert a keresés során messziről ki lehet szúrni. Ne feledd, hogy akárkivel történhet baleset (pl. kimegy a bokája), amikor feltétlenül szükséges, hogy mielőbb megtalálják az illetőt

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
23
márc/2021

A természet hangjai fokozzák az egészségünket

Békabrekegés, madárcsicsergés, vízcsobogás – a természet hangjai nemcsak megihletnek, megnyugtatnak bennünket, hanem jót tesznek az egészségünknek is, mutatta ki egy új kutatás. Mérséklődik a fájdalom, enyhül a stressz, jobb lesz a kedélyállapot és élesednek a szellemi képességek, összegzik az amerikai Carleton Egyetem, Michigan Állami Egyetem, Colorado Állami Egyetem és a National Park Service (NPS, Nemzeti Park Szolgálat) bioakusztikus kutatói. 

természet bioakusztika természetvédelem stressz koronavírus

KÉP: Unsplash

A pozitív érzelmeket leginkább a vízcsobogás hangja váltotta ki, míg a madárcsicsergés segít a stressz és a bosszúság enyhítésében. A kutatók az USA 66 nemzeti parkjában, 251 helyszínen rögzítettek természeti hangokat. "A Covid-járvány több módon is ráébresztett minket arra, milyen fontossággal bír a természet az egészségünk terén", mondta Rachel Buxton, a tanulmány egyik szerzője. Ahogy a lezárások alatt mérséklődött a járműforgalom zaja, sokan relaxáló hatásúként élték meg például az olyan élményeket, mint amikor egy madár csivitelt az ablakuk előtt, tette hozzá.

Az NPS törekszik arra, hogy egy-egy terület természetes hangjait is dokumentálják és lehetőség szerint megőrizzék: minden nemzeti parknak egyedi zenei panorámája, akusztikus környezete (soundscape) van. A ParkTracks oldalon bele lehet hallgatni ezekbe.

Egyre több nemzeti parkba szerveznek az akusztikus környezet megismertetésére újszerű programokat, amelyek fő célja a figyelés, hallgatás (hallgatózás). Sok esetben külön zajfelügyelő vigyáz arra, hogy a természetes hangokat megőrizzék. Sajnos a városokhoz közeli természetvédelmi területeken esetenként annyi lehet a látogató, hogy a csörtetésük miatt elnémulnak az ott élő állatok. Vagyis éppen azt a hatást nem kapja meg az ember, amiért a természetbe ment. 

Addig is, amíg lehetőségünk nyílik egy erdei sétára, az internet segítségével belehallgathatunk a világ számos tájegységének zenei panorámájába. Ilyen például a Nature Sound Map interaktív térkép vagy a hasonló, magyarországi felvételeket is bemutató Sounds of the Forest, illetve az Ecoacoustics Archive gyűjtemény. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
01
márc/2021

Ezért lehet baj, hogy egyre ritkábban fagy be a Balaton

Az északi félteke tavai közül 179 tó a következő évtized során tartósan jégmentessé válhat a globális felmelegedés miatt, és ugyanez fenyeget 5700 állóvizet a 21. században. A témával foglalkozó kanadai York Egyetem kutatócsoportja évek óta publikál tanulmányokat a témában, 51 ezer tóra készítettek a 2020-2098 közötti időszakra előrejelzést. Legfrissebb kutatásukba a Balaton is bekerült, mint az egyre ritkábban befagyó nagy tavak egyike.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Így festett a befagyott Balaton 2011. januárjában KÉP: nviki89/Flickr

A témáról kérdeztem Dr. Istvánovics Vera tókutató biológust, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagját.

365 Zöld ötlet: A kanadai kutatók szerint a melegebb átlaghőmérsékletű levegő és a jégtakaró hiánya miatt fokozódhat a téli párolgás, ami veszélyeztetheti az adott tavak körüli ivóvízbázisokat, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben.

Istvánovics Vera: Érdemes volna szétválasztani a régiókat, nem szerencsés egyben tekinteni az északi féltekét, nagyon eltérőek az egyes országok klimatikus jellemzői.

365Zö: De azért elfogadhatók a kutatás megállapításai?

IV: Télen nem olyan vészes mértékű a párolgás, mert az nagyban függ a hőmérséklettől. Magyarországon például az éves párolgás 900 milliméter, ennek 20-25 százaléka esik a téli félévre. A párolgás nem lineáris függvénye a hőmérsékletnek: nyáron, amikor 25-30 Celsius-fokos a nappali hőmérséklet, sokkal több víz párolog el, mint a téli hidegben. A másik fontos tényező a levegő páratartalma, idén télen is sokszor volt 90 százalék fölött, ezért nemhogy többletpárolgás nincs, hanem egyenesen kicsapódik a levegőből a pára, például ködszitálás formájában. A kanadai mínusz 20 fokban nem csapódik ki a köd, mert abban a hidegben már minimális a páratartalom. De Magyarországon az elmúlt hónapokban nulla fok körüli volt a hőmérséklet, ebben nem jellemző a párolgás. Szelesebb napokon persze jobban párolog. Összességében, nálunk nincsenek 6-8 hónapra befagyva a tavak, mint Kanadában. A Balaton nagyon hideg teleken két hónapig lehet befagyva, tehát a jégtakaró nem befolyásolja olyan mértékben a párolgást.

365Zö: Van olyan szempont, amely miatt mégis aggódnunk kellene?

IV: Nálunk a globális felmelegedés kísérőjelenségei közül inkább a csapadék mennyisége és eloszlása számít. Magyarország szemiarid terület, kevés a csapadék. Kanadában sokkal több a csapadék, sekély a talaj, sok a mocsaras-vizes terület. Nálunk, ha nyáron esik egy nagy eső, a kiszáradt talaj szivacsként szippantja be a csapadékot, nem keletkezik belőle semmilyen lefolyás. Az utóbbi öt esztendőben az egész évet tekintve megvolt az átlagos csapadékmennyiség, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen volt. Aszályos a tavasz, utána nyáron esik ugyan csapadék, de annak egy hányada menet közben elpárolog, másik része el sem éri a talajt, mert a növények lombozata felfogja. Ami pedig belekerül a talajba, azt a növények gyökérzete felszívja, tehát alig valamennyi éri el a talajvizet. A mi ivóvízkincsünket jobban fenyegeti ez a veszély, mint a jégmentesség hatása.

365Zö: Milyen hatással van a jég egy tóra?

IV: A jégtakaró elszigeteli a vizet a levegőtől, és így az oxigén nem jut be a vízbe. A jég is különböző lehet, amikor tiszta és átlátszó, alatta akár több oxigént termelnek az üledék felszínén az algák, mint amennyi szenet nyáron megkötöttek. De ez a téli oxigéntelítettség ritka eset, mert általában a jégtakarót hó fedi be, és ettől sötét lesz a jég alatt. Amikor a jég olvadozik és megváltozik a szerkezete, akkor is csak a fény egy részét engedi át. Tehát az a tipikus helyzet, hogy a jég alatt sötét van, leáll a fotoszintézis, a jégpáncél miatt légcsere sem lehetséges, és elfogy az oxigén. A hideg vízben a halak anyagcseréje lelassul, ezért nem fulladnak meg az oxigénhiányos vízben. 

365Zö: Lehet, hogy nem is baj, ha nem alakul ki jégtakaró?

IV: Az lenne a természetes nálunk, hogy időnként van valamennyi jég. Hatása lehet a jégmentességnek a hínárok túlszaporodása, mert a növényeknek a téli túlélést biztosító szervei  jobban áttelelnek. Persze az is igaz, hogy a hínárok vegetatív módon is gyorsan szaporodnak: hajtásdarabok törnek le róla, azokat elsodorja a víz, és más helyen legyökereznek. Lehet, hogy ettől a folyamattól jobban függ a hínarak túlszaporodása, mint a téli túléléstől. Ugyanakkor a hínárra más tényezők is hatnak, a szél- és áramlási viszonyok befolyásolják a szaporodását. Az algákkal más a helyzet: szaporodásuknak két csúcspontja van, a tavaszi nagyobb, a nyári kisebb. Amikor a tavasszal felmelegedő vízben beáll a hőrétegzettség, a korai algák eltűnnek. Ekkor egy ideig tiszta a víz, aztán a nyár érkezésével szaporodni kezdenek a nyári algák. Ha a tavaszi csúcs hamarabb elindul és nagyobb lesz, akkor a nyári algák mennyiségét ez csökkenteni tudja. Ezt a hatást mély tavakban mutatták ki, ahol nyáron stabil hőrétegezettség alakul ki – a mi sekély tavainkban eddig legalábbis nem vettük észre, hogy a jégtakaró jelenléte vagy hiánya befolyásolná az algák mennyiségét.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Az űrből is látszik az algavirágzás KÉP: Európai Űrügynökség/Flickr

365Zö: Érdekes, ezt pont fordítva gondoltam, hogy ha tavasszal nagy az algatömeg, akkor a nyári mennyiség is nagyobb lesz…

IV: Egy átlagos tó vizében 40-50 algafaj él. Ezek közül egy adott pillanatban a mennyiség zömét egy-két faj adja, de az változik, hogy melyik időszakban mely fajok lesznek meghatározóak. Tavasszal olyan algák nőnek, amelyek bírják a hideg vizet. A hóolvadással a vízgyűjtő területekről nagy mennyiségű tápanyag érkezik a tavakba, ami szintén kedvez az algák szaporodásának. Nyáron pedig olyan fajok élveznek előnyt, amelyek elviselik a meleget, és ügyes stratégiákkal rendelkeznek ahhoz, hogy beáramló tápanyag nélkül is túléljenek. Az a faj tud gyorsabban nőni, amelyik több tápanyagot tud raktározni. Egy algaegyed 3-4 napig él, utána osztódik, és lesz belőle másik. Ez nagyon gyors folyamat, nem olyan, mint egy erdő.

365Zö: Tehát akkor a tavak fagymentességének nincs különösebb jelentősége?

IV: Ezt így nem állítanám. A tartós jégtakaró alatt az oxigén elfogyhat, ami nem jó sem a növényeknek, sem a halaknak. Az emiatt elpusztuló élőlényekből nagy mennyiségű tápanyag szabadulhat fel ilyenkor, növelve a tavaszi algacsúcsot. Jég nélkül olyan viszonyok alakulnak ki, amelyek miatt hamarabb elfogy az algák tápláléka, és ez hatással lehet a nyári algacsúcs idejére és nagyságára. A jégmentesség hatását sekély tavakban nem annyira vizsgálták, mint mondjuk az idézett kanadai kutatók a mély tavakat. Nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet annak, hogy nem fagy be a Balaton, ez mindenképpen vizsgálandó kérdés. 

365Zö: A halállomány jobban szaporodik, ha nincs jég?

IV: Ezt is nehéz megmondani. A víz hőmérséklete jégtakaró alatt és anélkül is ugyanúgy 4 Celsius-fok, ám a halak többsége nem algával táplálkozik, tehát annak mennyisége nincs hatással a halállományra. Az elpusztult algát az árvaszúnyoglárvák eszik meg, és azokat fogyasztják a halak. Néhány évtizede a busát telepítették be a Balatonba, mert azt várták tőle, hogy kiirtja az algát. De kiderült róla, hogy jobban kedveli a zooplanktont. A ponty és a többi halfaj nem az algát eszi, hanem azokat a kisebb-nagyobb állatokat, amelyek az algán nőnek meg.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Túlszaporodott algától zöld a víz Balatonszabadinál
KÉP: Egerszegi Zita UNDP/Flickr

365Zö: Megkockáztathatunk egy olyan feltevést, hogy ha nem fagy be a Balaton, akkor több lehet az alga, következtésképp a rovarlárva, és nemcsak árvaszúnyog, hanem vérszívó is?

IV: A tóban élő fajok létezésének alapja a szerves anyag, amit az algák állítanak elő. Ha több az alga, akkor a tápláléklánc felsőbb elemeiből is több lehet. Egy horgász örülni fog a hatalmas halaknak, egy fürdőző nem lesz boldog az algazöld víztől. De a jó és rossz emberi fogalmak, a Természetnek mindegy, hogy kinek mi a jó – a körülmények hatására indulnak be a változások. Nem tudom megmondani, hogy egy sekély tó esetében milyen következményei lehetnek a fagymentességnek. Az biztos, és ebből a tanulmányból is látszik, hogy régen a Balaton gyakran befagyott hetekre-hónapokra, és erre egyre kevésbé lehet számítani a globális felmelegedés következtében. Ennek biztos lesz hatása, de hogy milyen hatása, azt vizsgálni kellene. Az is nagy kérdés, hogy a hatás csupán átmeneti-e, tehát most jég híján több az oxigén a vízben, vagy hosszabb távon is érvényes lesz, vagyis a tó egész évi állapotára hat majd. Ezt még nehezebb vizsgálni, mint a pillanatnyi hatást, de szükség lenne rá, mert hátha fontos eredményre jutunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
27
feb/2021

Világosabbak vagy sötétebbek lesznek az állatok a klímaváltozás miatt?

Egy 19. századi természetbúvár által megfogalmazott szabály kavar vitát a 21. századi biológusok körében. Az 1800-as évek kezdetén a természettudósok több megfigyelést is leírtak, amelyek a környezeti hőmérséklet ökológiai és evolúciós következményeire vonatkoztak.

Az egyik szabály például, hogy a mérsékelt égöviekhez képest a trópusokon élő állatoknak nagyobb a fülük vagy a csőrük, mert az hatékonyabb hőleadást képes biztosítani. Egy másik szabály szerint egyazon állatnemhez tartozó fajok közül annak van a nagyobb testmérete, amelyik közelebb él a Föld valamelyik pólusához, mert a nagy test kedvezőbb a hővesztés megelőzéséhez: gondoljunk csak a hatalmas jegesmedvére, illetve a délebbre élő, sokkal kisebb feketemedvére.

természetvédelem globális felmelegedés

A macskabagoly két színváltozata
KÉP: Paul Sutton és Don Robinson / Flickr

Constantin Gloger német biológus nevét viseli az az 1833-ban megfogalmazott szabály, amely azt mondja ki, hogy az állandó testhőmérsékletű állatfajok közül a nagyobb páratartalmú, melegebb éghajlaton élő fajok egyedeinek általában sötétebb a színük, mint a szárazabb és hidegebb tájakon honosoké. A tudósok úgy vélték, emlősök esetében a sötétebb szőrzet és bőr védelmet nyújt a Nap ultraibolya sugarai ellen, amelyek az Egyenlítő mentén perzselő erővel érik el a földfelszínt. A madaraknál pedig a sötétebb tollazatot kialakító eumelanin pigmentek a bakteriális fertőzések ellen is hasznosak lehetnek, márpedig ez jelentős előny a trópusokon.

A régi szabályokat 2020 nyarán porolta le két őslénytan-kutató: Li Tian a Kínai Földtudományok Egyetemről és Michael Benton, a Bristoli Egyetem munkatársa arra próbálta alkalmazni az elméleteket, hogy megjósolják, miként változtatja meg a klímaválság az állatok testi adottságait. Gloger-szabálya szerint ugyebár a legtöbb állat sötétebb lesz a globális felmelegedés miatt. Vagy nem.

A Current Biology szakfolyóiratban ugyanis azóta is több publikáció jelent meg a témáról, és bizony a szakemberek véleménye korántsem egységes. Kaspar Delhey a német Max Planck Intézet ornitológusa, aki Ausztráliában dolgozik, és néhány éve szakmai fórumot indított azért, hogy a Gloger-szabályt felülvizsgálják. Tian és Benton kutatására válaszul Delhey és kollégái is közölték elméletület: szerintük a páratartalomnak vajmi kevés köze van a színhez. A párás éghajlaton dúsan zöldellő növények nagyobb árnyékot vetnek, amelyben egy sötét színű állatnak könnyebb elrejtőznie a ragadozók elől. Számos forró vidék egyúttal párás levegőjű is, de például a legsötétebb madarak a száraz és meleg Tasmániában élnek.

Delhey szerint, ha a páratartalmat kivesszük a számításból, Gloger-szabálya a feje tetejére áll: melegebb éghajlaton világosabb állatok élnek. Ez különösen igaz a hidegvérű fajokra. A rovarok és a hüllők testhőmérséklete igazodik a környezetéhez, tehát hideg klímájú vidéken sötétebbek lesznek, hogy több hőt tudjon elnyelni a külsejük. Forró égövön már nincs erre szükség, ezért világosabbak lehetnek, Delhey ezt a "termikus melanizmus hipotézisének" nevezi. 

Tian és Benton válaszul egy olyan esetet írt le, ami az ő elméletük helyességét igazolja: a Finnországban is honos macskabaglyok tollazata általában vörösesbarna vagy szürke, utóbbi a behavazott tájon szolgáltat remek álcát. Ám ahogy az északi országban is mind rövidebb a tél, az 1960-as években még a populáció alig 12 százalékát kitevő vörösesbarna macskabaglyok aránya 2010-ben már 40 százalék volt.

Elismerik ugyanakkor, hogy az éghajlat befolyásolta színhatás különösen akkor kiszámíthatatlan, amikor mind a hőmérséklet, mind a páratartalom változik. Klímamodellek szerint az Amazonas vidéke forróbbá és szárazabbá válik, ami egyenes út a világosabb színű állatok felé. Ám Szibéria sarkvidéki erdei melegebbé és párásabbá válhatnak, amely esetben ellentmond egymásnak a két alapfeltétel. Márpedig a fizikával vagy a kémiával szemben a biológia törvényei nem abszolútak, mondta Benton: "Ez nem olyan, mint a gravitáció". 

Lauren Buckley, a Washington Egyetem biológusa szerint az elmélet nem igaz például a pillangókra, amelyek szárnya a színtől függetlenül csak egy bizonyos ponton nyel el hőt. Szerinte azt kellene vizsgálni, hogy az adott élőlény milyen kölcsönhatásban van a környezetével. A színváltozatok elemzéséhez pedig azt ajánlja, hogy az eredeti élőhelyeken lefotózott egyedeket hasonlítsák össze a világ múzeumaiban őrzött példányokkal, jóllehet a preparált állatok színe idővel kifakulhat. Ám sietniük kell: a klímaválság miatt egyre pusztulnak az élőhelyek, mind több és több faj tűnik el véglegesen. Nemsokára talán már nem lesz mit összehasonlítani.

VIA Science


0
Tovább
20
feb/2021

Minden favágásról riaszt az interaktív világtérkép

Az esőerdők védelmére fejlesztették ki, de a világ bármely területén megmutatja az elmúlt 20 év erdőirtási-ültetési eseményeit a Global Forest Watch (Globális Erdőfigyelő).

természetvédelem térkép fakivágás erdőirtás Global Forest Watch World Resources Institute

A térképen pink színnel jelzik a fakivágásokat, amelyeket
gif-animációként is megnézhetünk az idővonalon

Elképesztően sok funkciót zsúfoltak a World Resources Institute (WRI, magyarul Világerőforrás Intézet, globális kutatási nonprofit szervezet) angol nyelvű térképébe. A faállomány változása mellett elemzést kaphatunk a biodiverzitás vagy a levegőszennyezés mértékéről, csak úgy, mint a helyi klíma vagy területhasználat változásairól.

Az interaktív világtérkép úgy néz ki, mint a Google Maps, azzal a különbséggel, hogy ezt folyamatosan frissítik. A működését irányító tehnológiát az amerikai Maryland Egyetem és a hollandiai Wageningen Egyetem kutatói fejlesztették ki. Amikor a szoftver eltérést észlel a korábbi adatokhoz képest, riasztást ad ki és színjelzéssel hívja fel a figyelmet az érintett területre. A műholdak nagyjából hetente tudnak friss adatot küldeni a Föld minden pontjáról.

Az illegális fairtók az eddiginél sokkal hamarabb, akár már menet közben lebukhatnak, és a szakemberek "egyenes adásban" riaszthatják a helyi természetvédelmi hatóságokat. Egy ilyen közel valósidejű térképnek önmagában is lehet visszatartó ereje, állítja egy tanulmány, amely a Nature magazinban jelent meg. 

Az interaktív világtérkép abban is különleges, hogy nem hátráltatják a képalkotást a felhők. Eddig ugyanis például a trópusi területeken esős évszakban néhol hetekig nem lehetett látni a földfelszínt, és a felhők takarásában az illegális fakitermelők háborítatlanul vághatták tarra az értékes esőerdőket. Az Európai Űrügynökség műholdas radarjai azonban "átlátnak" a felhőkön, és pontos képet szolgáltatnak a GFW-nek. 

A térkép tízméteres pontossággal képes a fairtás helyét meghatározni, azaz egyetlen fa kivágását is jelzi. A természetvédelmi szervezetek mellett hasznát vehetik azon cégek is, amelyek ellenőrizni szeretnék, hogy a nekik felkínált áru valóban fenntartható forrásból származik-e, vagy pedig egy illegálisan tarra vágott területen termesztették-állították elő. És ugyanígy, a térkép azt is megmutatja, hogy hol végeztek erdőtelepítéseket.

VIA npr


0
Tovább
12
feb/2021

Egyszerű és meghitt tippek Zöld Valentin-naphoz

A szerelmesek napjának megünneplése sokak szerint eleve egy csúnya marketingfogás: a karácsony óta kevéssé költekező népeket így terelik vissza a kereskedők a kasszához.

KÉP: Pexels

Az ilyen impulzusvásárlás nem öko, sem pedig a Kenyából repülővel érkezett rózsacsokor. Aki pedig egy év bezártság és mozgásszegény élet után is képes csokit vagy bonbont venni a párjának, az híján van minden empátiának. Persze semmi baj, ha megünneplitek a Valentin-napot, csak tegyétek zöld módon, a fenntarthatóságot szem előtt tartva.

KÉP: Unsplash

1. Főzzetek közösen ünnepi vacsorát
Lehet ez egy vegán étel, netán a nagyi receptjei közül valami. Nehezítés, de nagyon zöld gondolat, ha a hozzávalókat kizárólag a lakóhelytől számított 50 kilométeres vonzáskörzetből szerzitek be, vagy mondjuk kizárólag magyar alapanyagokat használtok, ezzel csökkentitek a vacsora CO2-lábnyomát.

KÉP: Pexels

2. Filmnézés helyett társasozzatok
Illetve lehet sakkozni is, az most úgyis nagyon divatos lett. Akinek jobban megy a kártya vagy a betűkirakó, csinálja azt. Minden olyan társasjáték szóba jöhet, ami nem igényel áramot vagy elemet.

KÉP: Pexels

3. Tanuljatok meg egy táncot
Ha nem tudtok elszakadni a kütyüktől még ezen a napon sem, akkor tanuljatok meg valamilyen társastncot vagy kedvenc sztárotok egyik klipjének koreográfiáját a netről. Ezzel lemozoghatjátok a vacsorával elfogyasztott kalóriákat. 

KÉP: Unsplash

4. Tervezzétek meg az első tavaszi kirándulást
Most ugyan még javában tél van, de 2-3 hét múlva remélhetőleg beköszönt a tavasz. Gondoljátok végig, mit lenne jó csinálni: madárlesre menni, túrázni, kerékpározni? Térképezzétek fel a lehetséges útvonalakat, persze a járványügyi előírások betartásával.

KÉP: Unsplash

5. Gyűjtsetek adományt valamilyen zöld célra
Azt a pénzt, amit most nem költötök el éttermi vacsorára, virágcsokorra és más nagyobb ajándékra, ajánljátok fel jótékony célra: valamelyik állatmenhelynek, madárkórháznak, medveotthonnak. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
09
feb/2021

Filléres ötlettel masszív térkő lesz a műanyaghulladékból

A kenyai Nairobiban élő, 29 éves Nzambi Matee adatelemzőként és olajipari mérnökként dolgozott korábban, de látva a szülővárosa utcáit elborító műanyaghulladékot, úgy érezte, ez ellen tennie kell valamit. Az anyukája sufnijában kialakított házi laborjában kísérletezni kezdett a műanyag újrahasznosításával. 

újrahasznosítás otthon műanyag hulladék természetvédelem

Az volt a célja, hogy homok hozzákeverésével a megolvasztott műanyagból térkövet állítson elő, ami tartósabb a betonnál. A témával még egy pályázatot is elnyert, aminek révén az amerikai Colorado Egyetem anyagtudományi laborjában tanulmányozhatta a folyamatot. Itt sikerült tökéletesítenie a keveréket, és kifejlesztette annak a gépnek a prototípusát, amely a térkövet gyártja.

újrahasznosítás otthon műanyag hulladék természetvédelem

A strukturált felületű téglák olvadáspontja 350 Celsius-fok felett van, tehát nem fordulhat elő, hogy a direkt napsütéstől vagy valamely háztartási berendezéstől, kifröccsenő forró folyadéktől megolvadjanak. Matee az alapanyagok a helyi hulladékgyűjtőből szerzi be, gyakran ingyen, aminek köszönhetően terméke elérhető árú az iskolák és magánszemény ingatlantulajdonosok számára is. 

újrahasznosítás otthon műanyag hulladék természetvédelem

"Abszurd, hogy mindmáig küzdünk azzal a problémával, hogy az embereknek tisztes hajlékot nyújthassunk, holott ez alapvető szükséglet. A műanyag olyan anyag, amelyet gyakran nem megfelelően használnak, illetve félreértelmezik a célját. A benne rejlő lehetőség óriási, de az utóélete katasztrofális lehet", nyilatkozta Matee az ENSZ közleményében.

újrahasznosítás otthon műanyag hulladék természetvédelem

Eddig több mint 200 tonna műanyagból készítettek téglát, a Gjenge Makers nevű vállalkozás már 112 alkalmazottnak tud kenyeret adni, közte nőknek és fiataloknak. Naponta 1000-1500 térkövet állítanak elő, Matee egész Afrikában szeretne terjeszkedni. Hát igen, ettől az ötletes újrahasznosítástól mindenki padlót fog majd.

VIA designboom


0
Tovább
02
feb/2021

Változik a folyók színe, az ember tehet róla

1984 óta számos folyó színe megváltozott az Egyesült Államokban a műholdképek szerint. A 108 ezer kilométernyi folyó egyharmadánál jelentős mértékű színváltozás tapasztalható. A jelenségért főleg az emberi tevékenység a felelős, írják a Geographical Research Letters folyóiratban az Észak-Karolinai és a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik 35 év adatait elemezték közel 235 ezer felvétel alapján.

természetvédelem folyó klímaválság környezetszennyezés alga természet

KÉP: Pixabay

Az USA-beli folyók alig 5 százaléka mondható kéknek, holott erről a színről gondoljuk, hogy egyértelműen a víz tisztaságát jelzi. Számos folyó vált zölddé, sárgává, sőt akár lilává vagy vörössé. Az amerikai folyók kétharmada (56%) ma már sárgás színű, ami a nagy mennyiségű bemosódott földre, vagyis talajerózióra utal. 

természetvédelem folyó klímaválság környezetszennyezés alga természet

KÉP: Kelly Cheng/Flickr

A megváltozott színű folyók 38 százaléka zölddé vált, vagyis "fuldoklik az algától", fogalmaznak a szakemberek. "Minél zöldebb a víz, annál inkább kell arra gyanakodni, hogy megnőtt az algamennyiség a vízben, ami oxigénhiányhoz vezet, illetve a mérgező anyagok feldúsulásához", mondta John Gardner környezetkutató professzor, a tanulmány vezető szerzője. 

természetvédelem folyó klímaválság környezetszennyezés alga természet

KÉP: Unsplash

A színváltozás legfőbb okai a műtrágya-bemosódás, a gátak, a talajerózió, a villámárvizek által okozott talajbemosódás, valamint az ember által okozott klímaválság, amely miatt emelkedik az élővizek hőmérséklete, írják a kutatók. "Nagyon sokat változtatunk a folyóinkon. Ennek leggyakoribb oka valamely emberi tevékenység", foglalta össze Tamlin Pavelsky hidrológus, társszerző. A világ folyóinak alig 23 százalékáról mondható el, hogy forrásától a torkolatáig zavartalanul haladhat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum