Itt van az ősz, itt van újra, és vele a milliónyi hulló falevél. Két opció van: vagy duzzogva összegereblyézed és beszórod egy zöldhulladékos zsákba, hogy vigyék el a kukások, vagy pedig jót teszel magaddal és a kerteddel, ennek megfelelően többféleképpen hasznosítod az avart.

KÉP: Pixabay

A hangtérképezés segítségével szorosabb kapcsolatba kerülhetsz a környező élővilággal, ráadásul segít kikapcsolódni a napi stresszből is.

KÉP: Pixabay

Akárcsak nekünk, a hőségben a kertünkben élő állatoknak is szükségük van ivóvízre, legyen szó rovarokról, madarakról, gyíkokról vagy sünökről. Egy kis odafigyelésen múlik, hogy segítsd őket a kánikulában.

KÉP: Pixabay

1990 óta ünnepli a világ a Föld napját, amelyet már 175 országban köszöntenek. A világnap egyik jelmondata: "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" Ennek jegyében nézzünk néhány ötletet, amelyekkel apró, de nagy hatású lépésenként alakíthatod át életstílusodat természetbaráttá.

KÉP: Pexels

Most már tényleg itt a tavasz, amikor süt a Nap, sokan indulnak kirándulni. Közben persze megpihennek, és olyankor egyeseknek eszébe jut, hogy milyen menő dolog egy kavics- vagy kőszobor építése, jól nézne ki az Instán is. Csakhogy a temészeti környezetet ez súlyosan károsítja.

KÉP: Unsplash

A fokvárosi fotográfus, Dillon Marsh egyszerre lenyűgöző és elkeserítő fotósorozatot készített az elhagyott dél-afrikai bányákról: a hatalmas gödrök mellé digitálisan odaszerkesztette az onnan kibányászott fémet vagy drágakövet méretarányos gömbként.

Ezen a képen a Nababeep bánya maradványa látható, ahonnan 302 500 tonna rezet bányásztak ki.

Amíg nyáron fent vannak a fán, az ember el sem tudja képzelni, mennyi levele van egy fának. Aztán az őszi hideggel együtt elkezdenek lehullani, és beterítik a kertet. Sokan azt hiszik, az egyetlen helyes megoldás, ha összegyűjtik az avart, pedig ez nagyon "emberi" gondolkodás. A kert nem a lakás: míg odabent valóban piszoknak számít a padlón heverő száraz levél, odakint más a megítélése.

KÉP: Unsplash

Jó lenne végre elvonatkoztatni a korábbi állásponttól, amely szerint csak a manikűrollóval rendben tartott kert a szép. A kert ugyanis a természet része, és ennélfogva a természet törvényei vonatkoznak rá. Ne akard ráerőszakolni a civilizációs elvárásokat, mert ezzel csak magaddal szúrsz ki: annyi pluszmunkát generálsz a kert folyamatos rendben tartásával, amennyitől a végén már nyűgnek érzed az egészet (rosszabbik esetben megutálod a kertet).

A levél nem szemét, hanem a fa része, tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyeket a fa növekedése közben megkötött. A talajra visszahullva folytatódik a csodálatos körforgás: a lebomló levélből a tápanyagok a tél folyamán visszakerülnek a talajba, majd onnan tavasszal és nyáron a növények, köztük a fa is újra felszívják, ebből gyűjtik az erőt az új levelekhez, virágzáshoz, gyümölcsök érleléséhez. 

Ha zavar a lehullott levelek látványa, az avart (amennyiben nincs közte a növények növekedését gátló hatóanyagot tartalmazó diólevél) egyszerűen feldolgozhatod: menj végig rajta a fűnyíróval. Az apróra vágott levélnyesedék szépen behullik a fűszálak közé, illetve mulcsként elteríthető a fák és bokrok tövében. Ha kap egy kis őszi esőt, téli havat, elkezd természetes módon komposztálódni. Ha nincs kedved fűnyírózni, de a lombseprűvel bűvészkednél egy kicsit, azt is megteheted, hogy az avart egy üres virágágyásban felhalmozod kupacba komposztdombnak. 

Mindig gondolj arra, hogy a kert egy ökoszisztéma: növények és állatok együttélése. Az avar  téli búvóhelyet nyújt egy sor állatnak, a katicától kezdve a gyíkon át a sünig. A levelek fonákjára számos rovar petézik, tavasszal ezekből lesznek a hernyók és lárvák, amelyekkel a madarak a fiókáikat táplálják. Ha a természet egészsége (mindkét értelemben) a vezérlő szempontod, nem gyűjtjöd be műanyagzsákba az avart és nem dobod ki, hanem megpróbálod meglátni benne az értéket - és hasznosítod.

365Zö

Pizza, spagetti, keksz, kenyér, piskóta, süti -- a gyerekek (is) szinte kizárólag búzalisztből készült élelmiszereket fogyasztanak. Pedig erre egyre többen érzékenyek, még ha kezdetben nem is mutatja ennek jelét a szervezetük. A gluténérzékenységet (cöliákia) azért volna fontos szűrni, mert diagnózis hiányában súlyos szövődmények alakulhatnak ki a folytatódó gluténfogyasztástól. 

Egy friss olasz kutatás szerint a 25 évvel ezelőtti helyzethez képest kétszeresére nőtt a cöliákiával diagnosztizált iskoláskorú gyermekek száma Olaszországban, jelentették be a 2021. június 2-5. között Bécsben tartott 6. Gyermek-gasztroenterológiai, hepatológiai és táplálkozás-tudományi világkongresszuson.

KÉP: Unsplash

A szűrőprogramban 7760, 5-11 év közötti gyermeket vizsgáltak meg nyolc olasz tartományban. Jelenleg úgy becsülik, a világ népességének 1 százaléka lehet érintett, ehhez képest az olasz kutatásban a gyerekek 1,6 százalékánál mutattak ki ilyen eltérést. Az ujjbegyvérből vett mintákban a HLA (humán leukocita antigén) génmutációt vizsgálták, amelynek jelenléte cöliákiára hajlamosító tényezőnek számít. Amelyik gyermeknek pozitív lett a mintája, azt tovább szűrték glutén-antitestre.

A cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) egy olyan autoimmun betegség, ami genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki, és a vékonybél bolyhainak pusztulásával, valamint számos társbetegséggel jár. Tünete lehet a felfúvódás, hasi fájdalom, hasmenés, vérszegénység, termékenységi problémák, hajhullás, stb. Bármely életkorban előfordulhat. A megbetegedés nem gyógyítható, ám megfelelő diétával (búzából, rozsból és árpából készült élelmiszerek teljes elhagyásával) tökéletesen kezelhető. 

"A 25 évvel ezelőtti, hasonló kutatásunkhoz képest megkétszereződött az esetek száma a vizsgált iskoláskorú gyermekek körében. Még manapság is a cöliákiás betegek 70 százaléka diagnosztizálatlan, pedig sokkal többet és korábban fel lehetne fedezni a gyermekkorban végzett, nem-invazív szűréssel. A diagnózis és a gluténdiéta révén megelőzhető a bélbolyhok károsodása, ami a tápanyagok elégtelen felszívódását okozza, és emiatt  növekedési zavar, krónikus fáradékonyság, csontritkulás alakulhat ki", mondta a kutatást vezető Elena Lionetti professzor. Az egyszerű szűrés hatékony módszer a gyermekkori cöliákia kimutatására, és ezzel megelőzhető a szükségtelen szenvedés, tette hozzá.

"Ez a kutatás is újabb bizonyítéka annak, hogy Európában nő a cöliákiások száma, ám sokuk még a diagnózisig sem jut el. Létfontosságú, hogy hatékony szűrési stratégiát alakítsunk ki szerte Európában. Ezzel biztosíthatnánk, hogy mind a gyermekek, mind a teljes népesség minél korábban diagnózishoz jusson, és így a lehető legjobb életminőséget érhesse el", kommentálta a kutatást a MedicalXpress nemzetközi egészségügyi fórumnak Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete és az Európai Cöliákiás Társaságok Szövetségének (Association of European Coeliac Societies, AECS) elnöke.

Ehhez annyit lehet hozzáfűzni a 365 Zöld Ötlet blog nevében, hogy nemcsak a népesség, hanem a mezőgazdaság révén a természet, a biológiai sokféleség (biodiverzitás) is csak profitálna abból, ha több- és másféle gabonát és gabona-helyettesítőt termesztenénk és fogyasztanánk. A monokultúrás búza, rozs és árpa helyett hajdinát, rizst, kukoricát, quinoát, kölest, cirokot, zabot, teffet, amarántot, vadrizst. Ide értve a lisztté őrölve is fogyasztható hüvelyeseket, mint a lencse és csicseriborsó, egészen az olyan szokatlan gabona-helyettesítőkig, mint a makk vagy a gesztenye. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

"A mérsékelt övi klíma egyik érdekes sajátossága, hogy mivel a nyár második feléig nincs jelentős magtermés, a magevő madaraink túlnyomó többsége nem magokkal, hanem rovarokkal eteti a fiókáit", olvasható a Magyar Madártani Egyesület oldalán a madárbarát kertek jellemzésénél.

Csak nem egy rovar lába lóg ki ennek a verébnek a csőréből?
KÉP: Unsplash

A rovarral etető madarak közé tartozik az ember közelségét kedvelő házi veréb is, amely évente akár háromszor is költhet, és csoportosan szeret fészkelni. Nosza, készítsünk neki veréblakótelepet a kertbe, hogy abban megtelepedve irtani kezdjék a röpködő vérszívókat és más kellemetlen rovarokat. 

Veréblakótelep három fészekalj számára. KÉP: MME/Orbán Zoltán

Ha a verebet túlságosan hétköznapinak tartod, gondold át újra: Nyugat-Európában már sok helyütt eltűnt, és Magyarországon is kezd fogyatkozni az állománya (erről részletesen olvashatsz ide kattintva). Ennek fő oka, hogy a veréb úgymond "járulékos vesztesége" az élőhelyek átalakításának, a mezőgazdaság modernizálásának és a környezetszennyezésnek. Ezért is érdemes segíteni a fészkelését. Szívesen megtelepedik egy átlagos B-típusú odúban, de egy kis barkácsolással akár több család számára is alkalmas lakótelepet készíthetsz maradék faanyagból. 

A veréblakótelepek készítéséről videót láthatsz a brit
Királyi Madárvédelmi Társaság (Royal Society for the Protection of Birds, RSPB) oldalán ide kattintva. KÉP: RSPB

Az elkészült szóló vagy többfészkes odút fára vagy házfalra szereld fel, legalább fejmagasságban. Ha erre van lehetőség, ajánlott az odú nyílását dél felé tájolni, mert annak van a legkisebb esélye a beázásra. Az odú legyen olyan helyen, hogy macska ne érhesse el. Persze az eresz felől még egy magasra szerelt odúba is benyúlhat egy éhes nyest, úgyhogy itt az odút dróthálóval vagy tüskés ágakkal érdemes védeni a ragadozóktól. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Jelentős mértékben sikerült visszaszorítani Afrika legritkább főemlősállományának csökkenését, amióta négy fekvőrendőrt helyeztek el azon az autóúton, amelyen rendszeresen átkelnek a vöröskolobuszok (Piliocolobus kirkii). A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján szereplő főemlősök kizárólag Zanzibáron élnek: a két kis sziget Afrika keleti partjainál húzódik, területük összesen kisebb, mint Vas megye fele. A turizmus azonban egyre komolyabb forgalmat generál, és ez végzetes hatással van az itt élő  ritka állatfajokra.

KÉP: Tim R. B. Davenport

Az autóutak ugyanis kisebb részekre szabdalják fel a vöröskolobuszoknak otthont adó nemzeti park területét, és az állatok kénytelenek a járművek között átkelni az úton, ha például a másik oldalon lévő fákon érik a gyümölcs vagy más hívogató eseményt észlelnek. A vadőrök statisztikája szerint az autók 2-3 hetente gázoltak halálra egy-egy kolobuszt, és ez a veszteség populációjuk éves fogyásának 12-17 százalékát tette ki.

A természetes ragadozókkal szemben az autók annyival veszélyesebbek, hogy előbbiek jellemzően a gyengébb egyedeket, a kölyköket vagy a idős példányokat ejtik el zsákmányul, ám az autóforgalom nem válogat, és éppúgy esik áldozatául élete virágában lévő, szaporodásra képes felnőtt állat, mint az előbbi két csoportba tartozó. Emiatt viszont az állatállomány fogyása hatványozott lehet.

A walesi Bangor Egyetem főemlőskutatói a zanzibári Jozani-Chwaka Bay Nemzeti Park és a Bronxi Állatkert Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society, WCS) munkatársaival együtt indították különleges útökológiai kísérletüket, amelynek eredményeit összegző tanulmányukat az Oryx—The International Journal of Conservation nevű nemzetközi természetvédelmi szakfolyóiratban publikálták.

A négy fekvőrendőr (magyarul sebességcsökkentő küszöb) kihelyezése után a korábbi halálozási statisztika lényegesen mérséklődött: 2-3 hét helyett 6 hetente találtak gázolás miatt elpusztult kolobuszt az érintett útszakaszon. A kutatók szerint még több fekvőrendőrrel annyira lehetne lassítani a forgalmat, hogy tovább csökkenne a járművek által elgázolt főemlősök száma. Ez különösen fontos lenne a közeljövőben, amikor a nemzetközi turizmus újraindulásával Zanzibáron is megnő a forgalom. 

"A természetvédelmi területeken áthaladó forgalom hatása kedvező irányba befolyásolható a fekvőrendőrökhoz hasonló praktikus és egyszerű megoldásokkal, márpedig éppen ez az, ami nekünk, természetvédőknek a feladatunk lenne", összegezte a WCS szakértője, Dr. Tim Davenport, a tanulmány társszerzője.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna