Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
28
okt/2020

Még egy telet szennyezhetik Párizst a gázos hőgombák

Ha egy étterem 75 négyzetméteres teraszát 5 darab gázüzemű álló hősugárzóval fűtik naponta 14 órán át, azok 13,6 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a levegőbe a téli szezonban, azaz november közepétől március közepéig. Ennyi kibocsátást mérhetünk egy új autóval, miközben háromszor megkerüli a Földet. Egy huzatos éttermi terasznak hússzor annyi a fogyasztása, mint egy jól szigetelt lakásé, mondta mindezt egy interjúban Thierry Salomon, a francia négaWatt energetikai agytröszt képviselője. Ha elektromosra állítanák át Párizs több mint 12 ezer fűtött étterem- vagy kávézóteraszának fűtését, az megfelelne 220 ezer lakos éves áramszámlájának (nem beleszámítva a használati melegvíz előállítási és fűtési költséget). 

Párizs hőgomba légszennyezés városi életmód

KÉP: Pikist

A fűtött teraszok három évizede terjedtek el Franciaországban, a 2007-es beltéri dohányzási tilalom óta még nagyobb népszerűségnek örvendenek. A koronavírus-járvány alatt szintén sokan választották ezeket. Ám az utca fűtése "ökológiai aberráció" Barbara Pompili francia környezetvédelmi miniszter szerint, aki az elfogadhatatlan energiafogyasztás miatt végleg betiltaná a vendéglátós teraszok fűtését (és nyári klimatizálását).

Pontosabban érvényt szerezne a 2008-ban hozott törvénynek, amelyet annak idején sikerrel torpedóztak meg az étteremtulajdonosok. Vagyis eddig tartott a pazarlás. Anne Hidalgo párizsi polgármesternek annyit sikerült elérnie, hogy a koronavírus-járvány miatt halasszák a tilalom bevezetését a tél utánra, 2021-re. Egyelőre Rennes az egyetlen francia város, amelyben már idéntől tilos a teraszfűtés.

És ez miért ekkora téma náluk? Mert a francia kávézók 60 százaléka rendelkezik teraszfűtéssel. Egy étteremtulajdonos azt nyilatkozta a Le Monde lapnak, hogy a terasz hozza a bevétel 80 százalékát. A francia szállodák, éttermek és kávézók szövetsége szerint ez átlagosan inkább 20 százalék.

Párizs hőgomba légszennyezés városi életmód

KÉP: BethArnold

Hogy mit hoz a jövő, azt még nem tudni. Lehet, hogy a tilalom beindítja a designerek fantáziáját, és újfajta fűthető-hűthető teraszbútorokkal állnak elő. Vagy a franciák átvehetik a svédek példáját, akik skandináv egyszerűséggel, szimpla takarókkal melegítik magukat a szabadtéri kávézgatás közben. Oh là là!

Kiegészítő infó: míg a franciák betiltják ezeket a kültéri gázos hősugárzókat, az Egyesült Államokban 70-400 százalékkal nőtt meg irántuk a kereslet a járvány kezdete óta. Igen, lehetne fűteni a teraszokat elektromos infrapanelekkel is, akár zöldenergiából származó árammal, csak egyrészt ez nem mindenhol áll rendelkezésre, másrészt pedig azzal is az utcát fűtjük. A probléma mindenképpen továbbgondolkodást kíván.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
22
szept/2020

Ennyi a házhoz szállított étel csomagolásának CO2-lábnyoma

Jelenleg egy magyar polgár karbonlábnyoma éves szinten 5,73 tonna. Ahhoz, hogy megelőzzük a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal való növekedését, ami klímakatasztrófát okozna, az éves karbonlábnyomot fejenként 2 tonna alá kellene csökkenteni 2050-re világszerte. Tehát közel három tonna szén-dioxid-kibocsást kellene lefaragnunk az életmódunkból.

A  Covid-járvány miatt sokan váltottak házhoz szállított étel rendelésére, esetleg nem is tudva, hogy milyen alattomos környezetpusztító hatása van a műanyag ételcsomagolásnak, a szatyrot és a PET-palackot is beleértve. 

Unsplash

1 kg műanyaghoz 2 kg kőolaj szükséges (az alapanyaghoz + a gyártáshoz). 

1 kg olaj elégetésével 3 kg szén-dioxid keletkezik. Vagyis 1 kg műanyag gyártása során 6 kg CO2 keletkezik. 

1 vékony műanyag szatyor kb. 5,5 gramm, egy ételes doboz legalább 20 gramm (fedéllel együtt). Vagyis 1 kg műanyagból kijön 182 db szatyor vagy 50 db ételdoboz. 

A 182 db szatyor gyártása 33 gramm CO2-, az 50 db ételdoboz gyártása 120 gramm CO2-kibocsátást okoz.

Ha a home office-ban minden munkanapon házhoz rendeled az ételt, akkor egy évben nagyjából 250 munkanappal és rendeléssel számolva 8,25 kg CO2 (szatyrok) + 30 kg CO2 (ételdoboz) = 38,25 kg CO2-szennyezés.

Ez egyetlen tétel az életedben, sőt, ez pusztán a csomagolás, nincs benne az étel házhoz szállításához szükséges üzemanyag elégetése során a levegőbe kerülő szén-dioxid (és más károsanyag). 

És akkor nem beszéltünk arról, hogy a szatyor és ételdoboz használat után hulladék lesz, s mivel étellel szennyezett, nem is újrahasznosítható. Legnagyobb valószínűséggel elégetik egy hulladékhasznosító erőműben, rosszabb esetben egy szemétlerakó telepre kerül, és akár 200-1000 évbe is beletelik a lebomlása. Akkor sem bomlik le biológiai értelemben, hanem csak szétesik apró darabokra, és így szennyezi tovább a környezetet. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
10
aug/2020

Csekély a bizonyíték arra, hogy a tömegközlekedés terjesztené a vírust

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a budapestiek 66 százaléka ritkábban használja a tömegközlekedési eszközöket a járvány kirobbanása óta. A fővárosiak harmada sokkal többet autózik azóta, derül ki a Publicus Intézet kutatásából, amely a Népszava megbízásából készült. 

Több nemzetközi kutatás is úgy véli, hogy a koronavírus-járvány idején sem veszélyes a tömegközlekedés használata. Azért volna viszont rendkívül hasznos, hogy ne autóval közlekedjünk, mert a légszennyezettség fogékonyabbá teszi az embereket a COVID-19-fertőzésre, olvasható Scientific American folyóiratban.

koronavírus tömegközlekedés

Pexels

A szakirodalom azokat a nyilvános helyszíneket vagy eseményeket nevezi gócpontnak, ahol egy időben legalább három megfertőződés történik. Egy májusi felmérésben Párizsban a 150 azonosított gócpont egyike sem volt a tömegközlekedéshez köthető. Július 15-én publikáltak egy újabb felmérést, amelyben összesen 386 gócpontot azonosítottak a francia fővárosban, és ebből 4 volt tömegközlekedési helyszín (nagyjából a gócpontok 1 százaléka) a francia közegészségügyi hatóság szerint. 

Japánban sem lehetett összefüggést kimutatni a tömegközlekedés használata és a járvány terjedése között, mondta Hitosi Ositani virológus az Energy&Environment News-nak. A megfertőződés kockázata sokkal valószínűbb edzőtermekben, bárokban, koncerteken, karaoke termekben és hasonló helyeken, tette hozzá. 

Amennyiben a tömegközlekedésben mindenki megfelelően viseli a maszkot, tehát nemcsak a száját, hanem az orrát is elfedi vele, akkor azzal komoly mértékben lehet csökkenteni a megfertőződés kockázatát, magyarázta Melissa Perry epidemiológus a Scientific Americanben.

A maszkviseléshez hasonló fontosságú a távolságtartás. Továbbá az amerikai járványügyi hivatal (CDC) szerint a járművek folyamatosan fertőtlenített felületei kevésbé terjesztik a vírust, mint a levegőben szálló pára- és nyálcseppek. Persze nyilvánvaló, hogy mondjuk egy mozgólépcső gumikorlátja fokozott kockázatot jelent, de kesztyűviseléssel, kézfertőtlenítéssel sokat lehet ezen enyhíteni.

A tömegközlekedés sokkal kisebb légszennyezéssel jár, mint az egyéni autós közlekedés, például a metró esetében ez 76 százalékkal kisebb károsanyag-kibocsátást jelent, állapította meg az amerikai közlekedési hatóság. Ez már csak azért is fontos, mert a Harvard Egyetem kutatása összefüggést talált a légszennyezettség mértéke és a koronavírusos halálesetek száma között. A tömegközlekedés létfontosságú a közlekedési dugók megelőzéséhez, és így a levegőminőség romlásának megakadályozásához, összegzi a cikk, amelyet ide kattintva lehet elolvasni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
27
jan/2020

Így károsodik a gyerekek agya a légszennyezéstől

Tizenkét éve rendszeresen megvizsgálják ugyanazokat a gyerekeket az amerikai Cincinnati Gyerekkórházban, hogy megtudják, milyen hatása van a közlekedési eredetű légszennyezésnek (angolul Traffic-Related Air Pollution, rövidítve TRAP) a gyerekekre.

Az derült ki, hogy ha a gyerekek egyéves koruk körül jelentős TRAP-nek vannak kitéve, akkor 12 éves korukban az agyuk bizonyos részein 3-4 százalékos csökkenés lehet azokhoz a gyerekekhez képest, akik csekély mértékű közlekedési eredetű légszennyezésnek voltak kitéve. Az eltérés a szürkeállományt és a kortikális vastagságot érinti.

légszennyezés TRAP gyerek Cincinnati Gyerekkórház

Tizenkét éves gyerekek agyáról készült MRI-felvételen jelölve az eltérés, minél vörösebb a szín, annál nagyobb a csökkenés.
KÉP: Cincinnati Children's Hospital Medical Center

"Eredményeink szerint befolyásolja az agy fejlődését, hogy hol él a gyerek és milyen levegőt szív – mondta Travis Beckwith kutatásvezető. – A veszteség mértéke sokkal kisebb, mint mondjuk egy degeneratív betegségben szenvedő páciensnél, mégis hatása lehet egy sor testi és mentális folyamat fejlődésére."

A szürkeállomány olyan agyi régiókat foglal magában, amelyek a mozgástól kezdve az érzékszervi észlelésig (pl. látás, hallás) több folyamatot irányítanak. A kortikális vastagság a szürkeállomány vastagságát jelzi. A kutatás 3-4 százalékos eltérést talált a homlok- és fali lebenynél, valamint a kisagy esetében. 

"Ha a TRAP miatt korai életszakaszban visszafordíthatatlanul károsodik az agy fejlődése, akkor a strukturális következmények fennmaradhatnak, függetlenül attól, hogy később mikor vizsgáljuk az illetőt". tette hozzá Dr. Beckwith.

légszennyezés TRAP gyerek Cincinnati Gyerekkórház

Pexels

A PLOS One tudományos folyóiratban publikált vizsgálat során 147 gyermek agyáról készült mágneses rezonanciás képalkotó felvétel (MRI). Ezek a gyerekek (szüleik révén) hathónaposan jelentkeztek a vizsgálatra, amelynek során 1, 2, 3, 4, 7 és 12 éves korukban készült agyukról MRI-felvétel. A kutatók a környezeti légszennyezést Cincinnati 27 pontján mérték, egyes helyeken állandó, máshol szezonális jelleggel. A gyerekek egy része olyan helyen lakik, ahol fokozott a közlekekedési eredetű légszennyezés, más gyerekek esetében ez nem volt jelentős.

Korábbi kutatások szerint a TRAP hozzájárulhat neurodegeneratív betegségek kialakulásához, illetve az idegrendszer fejlődési rendellenességeihez. Jelen kutatás azt az álláspontot erősíti, hogy a TRAP megváltoztatja az agy szerkezetét korai életszakaszban.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
06
jan/2020

Légszennyezés ellen ezek a legjobb vitaminok

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezeti eredetű kockázati tényezők közül a levegő szennyezettsége a legveszélyesebb. A világ népességének 92 százaléka olyan szennyezett levegőnek van kitéve, ami rosszabb, mint a WHO-határérték. Magyarországon minden évben 8-14 ezer olyan haláleset következik be, amelyet közvetlenül a légszennyezés okoz. Ide kattintva látható a WHO interaktív térképe, amelyen mindenki rákereshet a lakóhelyére.

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Minden évszakban fenyeget a légszennyezés, de a téli ködös, párás, fagyos időjárásban még gyakoribb, hogy a levegőben megnő a káros anyagok szintje. Az elsődleges légszennyezők két csoportra oszthatók: a szállópor (PM) és gázok (szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid). A másodlagos szennyezőanyagokhoz tartozik például az ózon, amely az elsődlegesekből keletkezik valamilyen fotokémiai reakció során, hő és/vagy UV-sugárzás esetén.

A kültéri légszennyezés mellett a Földön 3 milliárd embert fenyeget beltéri légszennyezés, ha otthonukban nyílt égésterű eszközzel fűtenek vagy főznek. A beltéri légszennyező anyagok közé sorolják még a dohányfüstöt és a bútorokból, kárpitokból felszálló vegyületeket, mint az égésgátlók.

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Háromféle módon juthatnak szervezetünkbe a légszennyező anyagok: ha a bőrünkre kerülnek, ha lenyeljük vagy ha belélegezzük őket. A tüdőn keresztül ezek a rendkívül kis méretű légszennyező anyagok átjuthatnak a vérkeringésünkbe, amely elviszi a kártékony molekulákat a különféle szerveinkbe és ott felhalmozódhatnak. A légszennyező anyagok az oxidatív stressznek nevezett folyamat révén légzőrendszerünkben szövetelhalást, légúti gyulladást, abnormális immunválaszt válthatnak ki. 

Ezek a vitaminok bizonyítottan hatásosak a káros légszennyező anyagok ellen:

A-vitamin és béta-karotin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Az A-vitaminnak fontos szerepe van egy sor biológiai folyamatban, mint a növekedés, látás, bőrszövetek fejlődése, szaporodás, immunrendszer működése. Számos élelmiszer tartalmazza (pl. zsíros tej, tojás, máj, sárga színű zöldségek). Az A-vitamin és béta-karotin nevű elővitaminja fokozza az immunválaszt, mérsékli a légúti gyulladást, az asztma súlyosságát.

Ajánlott napi mennyiség: 800-3000 mikrogramm (μg)

C-vitamin és E-vitamin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Ezek hiányában gyakrabban tapasztalható asztmás megbetegedés. Ez a két vitamin mérsékelheti az ózon káros hatását. Egyes kutatások szerint az E-vitamin kedvező hatású lehet a tüdőrák ellen.

C-vitamin ajánlott napi mennyiség: maximum 2000 miligramm (mg)
E-vitamin ajánlott napi mennyiség: 300-1000 mg

D-vitamin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Kutatások szerint a D-vitamin hiánya fokozza az asztmás rohamok gyakoriságát és súlyosságát. Továbbá a D-vitamin hiánya okozhatja a légúti simaizomtömeg növekedését, következményes hörgőfal-megvastagodást, csökkent tüdőkapacitást. A megfelelő D-vitamin szint védhet a tüdőrák ellen.

D-vitamin ajánlott napi mennyiség: maximum 100 μg

Kurkumin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

A kurkuma, más néven indiai sáfrány a gyömbérfélék családjába tartozó, ázsiai eredetű fűszer- és gyógynövény. Hatóanyaga a kurkumin, amely közvetlen antioxidáns hatása mellett számos antioxidáns enzim aktiválásával fokozza a sejtek oxidatív stressz elleni védekezését. Állatkísérletekben a kurkumin képes volt a tüdő gyulladásos megbetegedéseit mérsékelni. Több tanulmány szerint a kurkumin védőhatást nyújt a DNS-t károsító anyagok ellen: ezek forrása lehet a dízelautók füstje, illetve a féktárcsák, amelyekből minden fékezés során kadmiumtartalmú por kerül az úttestre. A kadmium egy mérgező fém, amely belélegezve tüdőrákot és COPD-t okozhat.

FONTOS: a kurkumin hatással lehet bizonyos gyógyszerekre (például a vérhígítókra), ezért feltétlenül egyeztetni kell szedését a háziorvossal vagy patikussal!

Omega-3

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

A tengeri halakban vagy a lenmagban megtalálható telítetlen zsírsavak képesek csökkenteni a szervezetben zajló gyulladásokat és gátolják a vérrögképződést. Újabb kutatások kifejezetten a légszennyező anyagok ellen is hatékonynak találták az omega-3 zsírsavakat. Bizonyos mértékig gátolják az immunoglobulin (Ig) E termelést, ezzel mérséklik a légúti gyulladásokat. 

Kolin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Vízben oldódó vitamin, a B-vitaminok közé tartozik. Óvja a sejthártya épségét, részt vesz az idegsejtek közötti kommunikáció fenntartásában. Táplálékaink közül a tőkehús, máj, tojás, baromfi, hal, mogyoró és karfiol tartalmazza. A kolin mérsékelheti az általános allergiás gyulladásokat és kifejezetten a légúti gyulladásokat.

Forrás: Amerikai Nemzeti Egészségügyi Könyvtár (PubMed)

Vitaminok napi ajánlott maximum mennyiség forrás: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapja

Képek: Pexels

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
28
nov/2019

Hogyan éljünk és közlekedjünk együtt az elektromos rollerrel?

Alul szavazni is lehet!

Az elmúlt napokban óriási indulatokat korbácsolt az a bejelentés, hogy az elektromos rollert akár segédmotoros kerékpárnak is lehetne tekinteni, és emiatt megtilthatják, hogy a járdán vagy kerékpárúton lehessen használni, mert az balesetveszélyes a gyalogosokra. Ahány rolleressel beszéltem, mind fel van háborodva, azt mondják, éppen hogy meg kellene köszönni nekik, hogy nem autóval, hanem környezetkímélő e-rollerrel közlekednek a városban, és számukra életveszélyes volna az autók között haladni az úttesten.

Budapest az egyik legrosszabb levegőjű nagyváros az Európai Unióban, Magyarországon a légszennyezettség miatt évente 14 ezer ember hal meg idő előtt. Valamit tenni kell a levegőminőség javítása érdekében, és erre pont az elektromos rollerhez hasonló, úgynevezett mikromobilitási eszközök volnának alkalmasak. Ezekkel fel lehet szállni a tömegközlekedési eszközökre is (persze úgy, hogy ne koszolják be az utastársak ruháját), és amelyik 100 cm alatti hosszúságú, arra nem is kell plusz jegyet venni (szemben egy kerékpárral). A roller+bkv kombóval nagy távolságokat is meg lehet tenni a fővárosban, nem izzad le az ember munkába menet, illetve segítség lehet a hegyes-völgyes budai részen.

mikromobilitási eszköz fenntartható közlekedés városi közlekedés légszennyezés elektromos roller

Hogy egy külföldi példát idézzek: Dánia elhatározta, hogy 2030-ra olyan mértékben csökkentik az országos szén-dioxid-kibocsátás mértékét, ami 70 százalékkal alacsonyabb lesz, mint az 1990-es évek CO2-szintje. A dán főváros, Koppenhága 2025-re karbonsemleges akar lenni, vagyis a legkisebbre csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását. Ehhez pedig számításaik szerint az is szükséges, hogy a városi közlekedés 75 százaléka autómentes legyen: kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedéssel jussanak el A-ból B-be a lakosok, és a városi áruszállítás módját is gondolják újra (például elektromos furgonokkal). A dánok nem arról beszélnek, hogy mit lehetne egyszer, majd, valamikor megtenni, hanem hogy mi szükséges most.

Visszatérve Budapestre: Mivel az elektromos rollerek már nem fognak eltűnni az utakról, hiszen sokan drága pénzért saját eszközt vásároltak maguknak, újra kellene gondolnunk a budapesti közlekedést ebből a szempontból. Hogyan lehetne szabályozni a jelenlegi káoszt? Először is például azzal, hogy minden mikromobilitási eszköz, legyen az kerékpár, roller, segway vagy bármi, elektromos vagy hajtós, kapjon rendszámot? Ennek nagyon örülnének a gyalogosok, és valószínű, hogy a mikromobilitási eszközöket használók közlekedési morálját is javítaná, ha azonosíthatóvá válnának ezek a járművek.

Budapest, mint minden olyan város, amely több száz vagy több ezer éve született és fejlődik, teljesen más közlekedést tesz lehetővé, mint egy olyan amerikai város, amelyet asztalon terveztek, az autóforgalomra tekintettel. De a középkori-ókori eredetű városok nemcsak más közlekedést tesznek lehetővé, hanem mást is igényelnek. Az alábbi grid-térképeket (alkotójuk Geoff Boeing, a Dél-Kaliforniai Egyetem városi közlekedétervezés professzora) én egészítettem ki Budapest utcai hálózatának egy szegmensével, csak hogy látni lehessen a kétféle várostípus közötti különbséget.

mikromobilitási eszköz fenntartható közlekedés városi közlekedés légszennyezés elektromos roller

Budapest belvárosában, amelyet ebből a szempontból helyesebb volna óvárosnak nevezni, az utcák lassú közlekedésre: gyalogosra, lovasra, lovaskocsira, hintóra, kordéra, szekérre, konflisra "lettek kitalálva". Ezek maximális sebessége 5-25 km/h. Amikor a város szerkezete kialakult, még a kanyarban sem voltak az autók, amelyek mind legalább 50-nel akarnak haladni olyan utcákon, amelyektől idegen ez a sebesség. Az elmúlt fél évszázadban az autók voltak a dominánsak a forgalomtervezéskor, az öreg utcákat próbáltuk az új forgalomhoz idomítani, holott fordítva kellene gondolkodnunk: a forgalmat kellene az utcához igazítani. 

mikromobilitási eszköz fenntartható közlekedés városi közlekedés légszennyezés elektromos roller

Ekkora volt a forgalom a Körúton a mai Blaha Lujza tér környékén
a 19. század végén FORRÁS: World Digital Library

A 2018 év végi hivatalos adatok szerint Budapesten 660 ezer autó van forgalomban. Az autók száma havi 1500-2000 darabbal nő, és az átlagéletkoruk 13 év körüli, vagyis súlyosan szennyezik a levegőt. A fővárosban él nagyjából 1 millió 780 ezer ember, azaz több mint két és félszer annyi ember, mint ahány autó fut-parkol az utakon. Ezeknek az embereknek joguk van ahhoz, hogy az ő igényeiket is figyelembe vegyék, ne csak az autókét, mint az elmúlt évtizedekben. 

Ehhez sok mindent kell kitalálni, átgondolni, felfejleszteni.

Addig is elgondolkodhatnánk például egy olyan ötletről, hogy mi lenne, ha az utca szélessége határozná meg azt, hogy milyen minimális és maximális sebességgel lehessen hajtani rajta?

Tehát a jelenleg autóktól fuldokló belvárosi (óvárosi) szűk utcácskákban igenis mehessen az elektromos kerékpár az úttesten, de ott az autók se hajthassanak gyorsabban, mint az elektromos roller vagy a kerékpáros. Így talán nem veszélyeztetik egymást. A főútvonalakon meg legyen az a szabály, hogy arra csak olyan jármű haladhasson, amely képes elérni egy bizonyos utazósebességet, így a Rákóczi úton ne cikázzon egy e-rolleres, még a buszsávban sem, mert az az eszköz azon az úton életveszélyes. 

Tehát mondjuk azt, hogy a kis mellékutcákon legyen minimum 10 km/h, maximum 30 km/h a sebesség, a széles főútvonalakon pedig minimum 40 km/h, maximum 50 vagy 60 km/h. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
13
nov/2019

Mi az a Fast Furniture, és mire kell ügyelned, ha télen vásárolsz bútort?

Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek is,  mint például a a közelgő Black Friday-nappal. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.

Ugyanez igaz a fast furniture, gyors bútor jelenségre is, csak erről még nem nagyon beszél a világ, mert még nem jutottunk túl a zeniten, még odáig vagyunk, ha a trendeket diktáló lakberendezési áruházakban olcsó pénzért vásárolhatunk. De mi az, amit veszünk? Leggyakrabban nem igazi bútort, hanem csak bútornak látszó használati tárgyat, amelyet arra terveztek, hogy kibírja a házhozszállítást, az egyszeri összeszerelést, és néhány év használatot. Költöznénk? Akkor majd veszünk újat. Az egyik nagyáruház által a konyhabútorokra ajánlott 25 év garancia is csak arra jó, hogy ha bemész az áruházba ezért a tételért, minden mást is ott vegyél meg. Ami viszont már nem feltétlenül bír ki 25 évet, de olykor még 25 hónapot sem.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Kutyasétáltalás közben láttam meg ezt a formája alapján tévéállvány egyik elemének látszó forgácslap darabot a kerékpárút mellett.

Nagyszüleink még egy életre választottak bútort, ami ennek megfelelő minőségű volt, tömörfából, politúrral. A mai fast furniture bútorok túlnyomó része forgácslemezből készül, jó esetben kap egy igazi fa furnért, majd jön az akril lakkozás, gyakrabban találunk a forgácslemezen melamin fóliát és polipropilén bevonatot. A forgácslemez micsoda? Faforgácshoz, apró méretű fahulladékhoz ragasztót adnak, hőkezelik és préselik. A ragasztó formaldehid kibocsátása nem haladhatja meg az EU-szabvány E1-es értéket, azaz 1 ppm lehet a forgácslap formaldehid-kibocsátása (1 ppm = 1 millió levegőmolekula között 1 formaldehid molekula lehet). Ez csekélynek tűnhet, de egy új bútorokkal berendezett lakásban ez csak egy tétel a sok illékony vegyület között. A formaldehid a leggyakoribb beltéri légszennyező anyag.

A fast furniture olcsó, de ennek az az ára, hogy gyenge minőségű, ezért gyorsan elhasználódik. Vagy mert olcsó, ha megunjuk, kidobjuk, mondván, veszünk másikat. Amit a lomtanalítás során kidobunk, az sajnos nagy valószínűséggel egy kályhában végzi, pedig a forgácslapban lévő ragasztó elégetésével rendkívül kockázatos égéstermékek kerülnek a levegőbe. Nagyon sok gyorsbútor végzi a szemétben: az ausztráliai Sydney városában évente minden háztartás átlag 24 kilogramm bútort dob ki, ami a kétmillió háztartással bíró metropolisban évente 48 ezer tonna kidobott bútort jelent.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Így néz ki a gyorsbútor-szemétlerakó Sydney mellett. Fotó: Handkrafted

Ipari elemzések szerint ennek egyharmada kárpitosbútor (fotel, kanapé stb.), kétharmada más fa bútor (polc, asztal, szekrény stb.). Ez a mennyiség megfelel 800 ezer háromszemélyes kanapénak, 1,65 millió étkezőasztalnak, 3,4 millió kisasztalnak és 6,85 millió széknek -- ennyi kerül a hulladéklerakóba Sydneyben egyetlen év leforgása alatt, olvasható egy helyi kézműves bútorasztalos cég blogposztjában.  

Úgyhogy lehet, hogy elsőre olcsónak tűnik az a laminált forgácslapból készült fürdőszobabútor, de erősen kétséges, hogy a párás melegben túl sok évet kibírna. Ráadásul a laminált forgácslap nem bomlik le a természetben a műanyag lamináló fólia miatt, és nem is újrahasznosítható, a forgácsot összetartó műgyanta miatt. 

A fast furniture elv miatt a szükségesnél jóval több bútort állítanak elő (túltermelés), és ehhez rengeteg fára van szükség. Az Ikea svéd lakberendezési áruházlánc például a világ kereskedelmi fakitermelésének 1 százalékát használja fel, ami óriási mennyiség. A cég kiadványában úgy fogalmaz, hogy 2020-ra "az összes fa fenntarthatóbb forrásból származzon, ami alatt újrahasznosított vagy FSC® minősítéssel rendelkező fát értünk". No de mi az a "fenntarthatóbb"? Miért nem lehet pontosan megfogalmazni?  

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Jól látszanak a kidobott íróasztalok és kerti székek a hulladékhegyben. Fotó: Handkrafted

A gyorsbútorok közül a kárpitosbútorok valóságos vegyi koktélt árasztanak a szobánkban. Azt a bizonyos újbútorszagot, amitől sokaknak napokig fáj a fejük. Tudnod kell, hogy ha érzed a szagát, az azt jelenti, hogy a levegőben lévő vegyületmolekulák már bejutottak az orrnyálkahártyádra, utána a tüdődbe, és ha eléggé kicsik ezek a molekulák, akkor a tüdődön keresztül a vérkeringésedbe is. A festéktől kezdve a bőrcserzőszeren át az égésgátló adalékig áradnak a vegyszerek az ülőgarnitúrákból, ágyakból, hozzá jönnek a ragasztók és lakkok mérgező hatású illékony szerves vegyületei (VOC). Életünk harmadát ágyban töltjük, további jelentős részét a nappaliban a kanapén -- éppen ott kapjuk telibe a mérgező vegyületeket, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat: az otthonunkban. 

Ha mindenáron télen akarsz gyorsbútort venni, mielőtt bevinnéd a fűtött lakásba, ahol a melegben elkezdi kiereszteni magából a vegyi anyagokat, szellőztesd a bútort legalább három hétig a garázsba, gangon, sufniban. Ha ez nem megoldható, fontold meg, hogy addig halasztod a vásárlást, amíg beköszönt a jó idő, és folyamatosan nyitva tudod tartani az ablakokat, miután megérkeztek a gyorsbútorok. Különösen igaz ez a gyerekszobára: oda tényleg csak jól kiszellőztetett, lehetőleg használt (felújított) bútort szabadna venni.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Újrahasznosított fából készült komód, amelyen nem csiszolták le
teljesen az eredeti festékrétegeket. FORRÁS

TIPPEK GYORSBÚTOR ELLEN:
1. A legtöbb régi bútor "sötétbarna", ronda és nehéz. De gondolj arra, hogy ha volt is bennük valaha vegyszer, az már rég kiszellőzött, illetve a fabútorok nagy valószínűséggel tömörfából készültek. Fuss pár ötletelőkört, hátha át lehet ezeket a bútorokat alakítani, és ezzel megőrizni őket.
2. Vásárolj használt bútort, amely szintén kiszellőzött. Ha a formája jó, de a kárpitja csúnya, húzasd át. Igaz, az sem olcsó, de az egészségedre tekintettel megéri.
3. Vegyél kevesebb bútort, de az legyen jó minőségű. A modern lakberendezési áruházakban is lehet tömörfa/minőségi bútorokat kapni, igaz, azok sokkal drágábbak, mint az átlagos fast furniture darabok. 

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Azért mert újrahasznosított, még lehet gyönyörű,
mint ez az ágy. FORRÁS

4. Keress életre szóló darabokat. Milyen jó is lesz majd a jövőbeni családi fotókon látni ugyanazt a szép nagy konyhaasztalt, amit az egyre cseperedő gyerekek és majd az ő gyerekeik ülnek körbe. Vásárolj úgy bútort, hogy az a "családban maradjon", azaz ne dobják ki az utódaid. Ne törődj a trendekkel, válassz olyan bútorokat, amelyekről látszik, hogy kiállják az idő próbáját, és klasszikus darabok. Nem a koloniálról beszélek, hanem a letisztult, egyszerű darabokról. 

5. Keress olyan termékeket, amelyeket méreganyagoktól mentesen és fenntartható forrásból származó nyersanyagokból gyártottak. Végső esetben magad is nekiállhatsz, vagy kereshetsz olyan szakembert, aki segít neked újrahasznosított alapanyagból, például vegyszermentes raklaplécekből összerakni egy asztalt. Meglátod, sok örömed lesz benne!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
06
nov/2019

18-szor rosszabb a levegő a londoni metróban, mint a felszínen

Pedig ott is komoly a légszennyezés. Miután az év elején döbbenetes adatok láttak napvilágot arról, hogy a 2,5 mikrométer (2,5 mikron) átmérőjű, rendkívül apró szemcséjű szállópor (PM) mértéke többszöröse lehet az egészségügyi határértéknek a londoni metró levegőjében, a Financial Times (FT) brit lap munkatársai saját kezükbe vették a műszereket, és több száz mérést készítettek a Londoni belváros alatt húzódó 1-es zóna 75 alagútszakaszában.

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

Dale Haussner/Flickr

A szakkifejezéssel PM2,5-nek nevezett parányi szemcséjű légszennyezés az egész szervezetre veszélyes, mert a szennyezőanyag darabkák olyan kicsik, hogy a tüdőből átjutnak az erek falán a vérkeringésbe, és így az egész testünkben megállíthatatlanul szétterjednek. Mivel ezek a porszemek jellemzően mérgező anyagokból állnak, ezért borzasztó károkat okoznak, az agyvérzéstől és a demenciától kezdven a vetélésen és szívbetegségen át a tüdő- és másféle daganatokig, de közük lehet a cukorbetegséghez és ahhoz is, ha egy baba túl kis súllyal születik. A légszennyezés minden módon veszélyezteti az egészségünket, mert a vérkeringésen át bármelyik szervünket megtámadhatja.

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

mystero233/Flickr

Az FT munkatársai átlagosan olyan rossz értékeket mértek, amelyek legalább 10-szeresen meghaladják az Egészségügy Világszervezet (WHO) által megadott határértékeket. Bizonyos helyeken a felszíni légszennyezés 18-20-szorosát mérték. Azért fontos tudni ezeket az adatokat, mert így valamilyen mértékben védekezni kell a légszennyezés ellen: "Naponta használom a Central vonalat, de ha asztmás lennék, elkerülném -- mondta Brynmor Saunders, a januári kutatás vezetője. -- Ha valakinek naponta legalább egy órát kell a londoni metróval közlekednie, megnövekedett egészségügy kockázattal kell számolnia a légszennyezés által okozott legsúlyosabb betegségek tekintetében."

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

Marc Collins/Flickr

A Financial Times cikkében bemutatják, hogy a londoni tömegközlekedési válallat minden éjjel minteg ezer munkást küldi a metróhálózat takarítására. A leülepedő szállópor legnagyobb része vaspor, amely a fékek és a sínen futó kerekek súrlódásából származik. Sajnos a londoni metró hajdani tervezői még nem gondoltak erre. Az 1863 óta bővülő hálózatról ugyanis az volt az elképzelésük, hogy az alagútban futó szerelvények maguk előtt tolják a levegőt, és így kerül friss levegő a rendszerbe. Nem számoltak azonban a százötven év alatt felhalmozódó porral, mert most a szerelvények ezt a szennyezett levegőt tolják egyik állomásról a másikra. Egyes helyeken a metróalagút fala azbesztet tartalmaz, ami további kockázati tényező.

Minél mélyebben van egy metrószakasz, annál rosszabb a levegő minősége. A 27 méter mélyen futó Northern vonal egyes szakaszain a PM2,5 méretű szállópor mennyisége akár 250 mikrogramm is lehet légköbméterenként, ami 15-ször rosszabb, mint a felszíni utcai levegőminőség. A legmélyebb, 60 méter mélyben lévő Hampstead állomáson a januári vizsgálatban átlag 492  μg/m3 légszennyezést mértek, összehasonlításul a brit fővárosban az utcai átlag 16  μg/m3, ami harmincszoros különbség. 

londoni metró légszennyezés PM2 5 szálló por közlekedés városi életmód környezetszennyezés levegőminőség

Jon/Flickr

A WHO ajánlásai szerint éves átlagban a 10 μg/m3, napi szinten a 25 μg/m3 mennyiség az elfogadható maximum. Az FT szerint a besorolás megváltozhat, mert "világszerte légszennyezési krízis tapasztalható a nagyvárosokban, és újra kellene szabályozni a határértékeket", idézték Tedros Adhanom Ghebreyesust, a WHO főigazgatóját. 

Amúgy nemcsak Londonban ilyen rossz a metróhálózat levegőminősége. Torontótól New York-on át Szöulig több kutatás eredményezett hasonló szennyezettségi adatokat. Szöulban nemrég 277 metróállomáson 800 légszennyezettségi mérőszondát helyeztek ki, hogy folyamatosan képet kapjanak a levegőminőségről.

A Financial Times beszédes ábrákkal illusztrált cikke ide kattintva tekinthető meg.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
21
okt/2019

Jogunk van-e a tiszta levegőhöz a munkahelyünkön?

Egy átlagos munkahelyen, irodában, a legnagyobb légszennyezők maguk az emberek, akik lélegeznek, izzadnak vagy parfümöt viselnek, esznek az íróasztalnál, olvasható a Purdue Egyetem tanulmányában. Szakértőik a téma legnagyobb kutatásának egyikét vezényelték le, szenzorok ezreit helyezték ki irodákban. Céljuk az volt, hogy azonosítsák a beltéri légszennyező anyagokat, és javaslatot tegyenek arra, miként lehetne ezeket az illékony vegyületeket a közösségi terek levegőjéből eltávolítani. 

levegőminőség légszennyezés irodai légszennyezés munkahely

Pexels

"Ha jobb levegőminőséget szeretnénk nyújtani a dolgozóknak, akkor először fontos megérteni, hogy mi van a levegőben, milyen tényezők befolyásolják a légszennyező anyagok kibocsátását és a káros anyagok semlegesítését", mondta Brandon Boor kutatásvezető, az egyetem környezetimérnök-tanára. 

Az adatokból az derült ki, hogy a munkahelyek levegőjére legnagyobb mértékben az emberek mellett a szellőztető rendszer hatnak. "A beltéri levegőminőség rendkívül dinamikus, hiszen változhat a napszaknak, a jelenlévők számának és a szellőztető rendszer működésének függvényében", mondta Boor.

levegőminőség légszennyezés irodai légszennyezés munkahely

Purdue University/Brandon Boor

A kutatásban más helyiségek mellett az egyetem fenti képen látható, egyik nyitott laborját is telerakták szenzorokkal, hogy kiderüljön, milyen a levegő egy "lóistálló" rendszerű irodában. Ma nagyon divatos ez az elrendezés, de benne dolgozni korántsem leányálom, mert támadás minden érzékszervünk, az egész idegrendszerünk ellen. Óriási benne a háttérzaj, ettől mindenki alapjáraton idegesebb lehet az átlagnál; a nyitott munkaállomások nem nyújtanak semmilyen privát szférát, ami szintén fokozza a stresszt; és végül a  helyiségben terjengő szagok is megterhelőek lehetnek a munkatársak számára, függetlenül attól, hogy kellemes vagy kellemetlen szagokról van szó. 

levegőminőség légszennyezés irodai légszennyezés munkahely

Purdue University/Brandon Boor

Boor és munkatársai a fenti képen látható elektronikus orr eszközzel azt mérték, miként alakítja át vagy szűri ki a levegőben lévő illékony vegyületeket a szellőztető rendszer. Nem is gondolnánk, milyen jelentős szerepe van ennek a rendszernek: a tiszta, oxigénben dús levegő nélkülözhetetlen az egészségünk, agyműködésünk, munkavégző képességünk, terhelhetőségünk szempontjából. Egy másik kutatás bizonyította, hogy a légszennyezés növeli az erőszakos bűncselekmények számát, mivel fokozza az agresszív viselkedést. Képzeljünk magunk elé egy ügyfélszolgálatot, ott milyen körülmények uralkodnak: lehet, hogy az oxigénhiánytól is feszült mindenki.

Visszatérve a Purdue Egyetem kutatására, kiderült, hogy az emberek által kilélegzett levegőben azonosítható izoprén vegyület és más illékony anyagok még jóval az illető személyek távozása után is kimutathatók a levegőben. Minél többen vannak a helyiségben, annál magasabb az illékony vegyületek aránya levegőben. A kilégzéshez járul még a dezodorok, parfümök, sminktermékek, hajlakk és más kozmetikumok illékony részecskéi, de ide vehetjük a tisztító-, fertőtlenítő- és textilöblítőszerek illatanyagait is. Az izzadsággal és más kellemetlen szagokkal együtt ezek alakítják ki a jól ismert "oroszlánszagot". 

"Sok vegyületnek a beltéri levegőben 10-szer, 20-szor nagyobb a koncentrációja, mint odakint a szabadban. Ha ezeket az illékony anyagokat nem szűri ki hatékonyan a szellőztető rendszer, az károsan hat a dolgozók egészségére és teljesítőképességére", mondta Boor.

A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a kültérből származó ózon eltűnik a beltérben, mert a molekulája kapcsolódik a benti levegőben szálló vegyületekhez. A kilégzésben lévő izoprén is reakcióba lép az ózonnal, és ezáltal veszélyes hidroxil szabadgyökök keletkeznek. Sokan esznek az íróasztaluknál: a Purdue Egyetem elektronikus orra kimutatta, hogy a narancshámozás közben felszabaduló illékony anyagok, a monoterpének és az ózon kapcsolódásával olyan új, szuperapró részecskék jönnek létre, amelyek átmérője kisebb 1 mikronnál (1 mikron = 1 mikrométer = a méter egymilliomod része). Ezek a részecskék azért is rendkívül károsak, mert annyira kicsik, hogy képesek lejutni a tüdő legmélyebb részeibe. Az átlagos levegőminőségi jelzőrendszerek a 10 mikron (PM10), illetve a 2,5 mikron (PM2,5) nagyságú szállópor részecskék mennyiségét mérik.

Az sem mindegy, hogy a szellőztető rendszer milyen levegőt szív be kintről. Ha nem megfelelő a szennyező anyagok szűrése vagy elkoszolódott a berendezés, akkor a szellőztetéssel akár nőhet is a beltéri légszennyező anyagok aránya, akárcsak azzal, ha valaki szélesre tárja az ablakokat.

Vajon jogunk van-e azt kérni munkáltatónktól, hogy gondoskodjon a szellőztető rendszer karbantartásáról, és az irodák takarításához használjon környezet- és emberbarát tisztítószereket? Jogunk van-e azt kérni kollégáinktól, hogy ha többen dolgozunk egy irodában, akkor senki ne viseljen parfümöt vagy borotválkozás után arcszeszt, és dezodorból is használjunk illatmenteset? 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
26
okt/2018

Mit tehetsz a munkahelyi beltéri légszennyezés ellen?

Nemrég egyik Olvasónk küldte az alábbi sorokat:
"Pár hetes terhesen az irodánkban sajnos kicserélték  a szőnyeget, ami nagyon büdös. Itt kell benne ülnöm, ami rémisztő. (...) Van valami ötletük, hogy hogyan lehetne mihamarabb ezt a párolgást megszüntetni, csökkenteni, mert egyszerűen kaparja a torkom, fáj a fejem már 1 nap után. És nagyon féltem a legsérülékenyebb időben lévő babát."

Az eset rendkívül összetett: például elvárható-e a munkáltatótól, hogy felvilágosítsa dolgozóit bármilyen olyan felújítási-átalakítási munkálatról, amelynek egészségügyi kockázata lehet? Végeztek-e bármilyen levegőminőségi vizsgálatot a szőnyegcsere után? Van-e munkavédelmi képviselő a cégnél, és ha igen, akkor  miért nem lépett a dolgozók tájékoztatása-védelme érdekében? 

VOC illékony szerves vegyületek légszennyezés szőnyeg

Pixabay

Mit tehet a dolgozó ilyen esetben, kérdeztem Lenkei Pétert, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetőjét, természetvédelmi mérnököt.

A padlószőnyeg-ragasztóban lévő illékony szerves vegyületek (VOC) a lerakás után még hónapokig párolognak a légtérbe, bár egyre csökkenő intenzitással. Az Olvasó által említett panaszokat valóban okozhatják a levegőbe került illékony vegyületek. Rendkívül fontos, hogy a kismama haladéktalanul menjen el az orvosához, és írassa ki magát betegszabadságra, hogy ne kockáztassa a születendő gyermek egészségét.

Mennyi időre írassa ki magát? 

Legalább egy hónapra!

Hogyan kellett volna helyesen kezelni a szőnyegcserét? 

A munkáltató cég helyében előre nyilatkoztattam volna egyrészt a padlószőnyeg gyártóját, hogy nem tartalmaz brómozott égésgátló vegyszereket a termék, másrészt pedig a cserét végző vállalkozótól olyan ragasztót használatát követeltem volna meg, amely mentes illékony szerves vegyületekről (a vizes bázisú ragasztó nem feltétlenül jó a padlószőnyeg rögzítéséhez).

Mi a teendő céges szinten hasonló esetben?

A munkahelyi levegőminőséget szabályzó jogszabály alapján a munkáltatónak a dolgozókat is előzetesen tájékoztatnia kell egy várható felújításról (például szőnyegcseréről), mérlegelni annak egészségügyi kockázatait, illetve utólagosan kihívni akkreditált levegőminőség-vizsgáló szakértőt. Amennyiben a nemzetközi szakirodalom által biztonságosnak vélt szint feletti értéket mutat a mérés, a munkavégzést fel kell függeszteni a helyzet rendeződéséig. Ez a jelek szerint eszébe sem jutott ennek a vezetőségnek. Egy kényszerszabadság több milliós veszteséget okozhat egy nagyvállalatnak.

Lehet kérni a céges munkavédelmi képviselő segítségét?

Minden 20 főnél nagyobb cégnél kötelező munkavédelmi képviselőt választani a Munkavédelmi Törvény szerint. Az Olvasó kérdezze meg őt, hogy birtokába jutott-e a szükséges dokumentáció. A levele arra utal, hogy a céges munkavédelmi képviselő nem lépett.

Mit tehet még Olvasónk?

Először is írásban jelezze panaszát a munkáltatónak, leveléhez mellékelje néhány tanú beszámolóját. Elutasító válasz esetén forduljon a területileg illetékes Kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez, és levelében részletesen írja le a történetet. Azért tartjuk fenn adóforintjainkból a hatóságot, hogy ilyen esetben segítsenek. Az Olvasónak azért is ki kellene állnia a jogaiért, mert ha például a panaszt követően a munkáltató felmond neki, ilyen esetben szinte 100 százalékban a dolgozó javára ítél a munkaügyi bíróság.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Kapcsolódó cikkünk a címre kattintva olvasható:

Ha új szaga van valaminek, tekintse figyelmeztetésnek!


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum