Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
28
dec/2020

Autósként is zöldebb lehetsz egyetlen újévi fogadalommal

Az M7-es autópálya mellett van egy tábla, rajta a egy 170-et mutató sebességmérő és a felirat: "Budapestig 9 percet sem nyer. Megéri?" Hát mit lehet ilyenre válaszolni: "Persze, hogy megéri, öcsisajt! Én már akkor gyorshajtottam, amikor te még a csattogós lepkédet tologattad a gangon!" 

Pedig a gyorshajtás, amellett, hogy életveszélyes (ezt nem lehet elégszer nyomatékosítani), ráadásul döbbenetesen környezetszennyező is.

környezetszennyezés légszennyezés gyorshajtás közlekedés

A sebességkorlátozás sokaknál beindítja a dacreakciót. KÉP: Pexels

Tudományos kutatások sora igazolja ezt: egy korábbi holland kutatás szerint, ahol például 120 km/h helyett csak 80-nal hajtanak az autósok, 25 százalékkal csökken a PM10-kibocsátás. (A PM10 jelzés arra utal, hogy a szálló por- vagy koromszemcsék mérete kisebb 10 mikronnál, vagyis képesek túljutni a garaton, le a tüdőbe, ingerlik a nyálkahártyát, gyulladást vagy súlyosabb megbetegedést okozhatnak.)

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2020 novemberi jelentése szerint pusztán azzal, hogy 120 km/h helyett 110-zel halad egy átlagos személyautó, és haladás közben mellőzi a hirtelen gyorsítást, fékezést, dízelmotor esetén 12 százalékkal, benzinüzemű motor esetén 18 százalékkal csökkenhet a jármű fogyasztása, s ennek megfelelően a károsanyag-kibocsátása is. (Átlagos személyautónak vették a tanulmányban az Euro IV környezetvédelmi besorolású, dízel esetén 1,4 literes, benzines esetén 2 literes motorral meghajtott járművet.)

környezetszennyezés légszennyezés gyorshajtás közlekedés

Így hat utazósebesség az átlagos jármű fogyasztására.
KÉP: EEA

Ha egy ilyen átlagos autó 100 km/h helyett 90-nel megy, akkor a benzines akár 25 százalékkal kevesebb szén-monoxiddal (CO), illetve a dízeles akár 5 százalékkal kevesebb szállóporral (PM) szennyezi a levegőt. (Lenti képen a THC: teljes szénhidrogén-kibocsátás.)

környezetszennyezés légszennyezés gyorshajtás közlekedés

Így változik a benzinüzemű átlagos autó utazósebességének
hatására a különféle károsanyagok kibocsátása. KÉP: EEA

Ha az utazósebesség 100 km/h, akkor egy átlagos benzines autó kilométerenként 19 mg nitrogén-oxidokkal (NOx), míg egy dízelautó 560 mg NOx-szal károsítja a környezetet. 

környezetszennyezés légszennyezés gyorshajtás közlekedés

Így változik a dízelüzemű átlagos autó utazósebességének
hatására a különféle károsanyagok kibocsátása. KÉP: EEA

Az EEA statisztikái szerint az európai autósok 40-50 százaléka szokott a sebességhatárnál gyorsabban hajtani, ez az arány egyes országokban és útvonalakon elérheti a 80 százalékot. A kutatók szerint komoly jelentősége volna annak, ha a járművezetőkkel megértetnék a sebesség megválasztásának hasznát és költségét. Egy 200 kilométer hosszú út során, ha 120 km/h helyett 110 km/h sebességgel halad az autó, akkor 8-9 perccel tart tovább az út, viszont a fenti mértékben csökken a jármű fogyasztása és a kibocsátott károsanyagok mennyisége.  

Úgyhogy csak annyit kellene megfogadni az új évre: 
Mindig a megengedett sebességgel hajtok, de lehetőleg még annál is 10-zel kevesebbel. Megéri.


0
Tovább
30
nov/2020

Kevesebbet akarsz várakozni a megállóban? Akkor válassz más stratégiát!

Minél többet kell rostokolni a megállóban, annál valószínűbb, hogy akinek van kocsija, legközelebb inkább azzal indul el. A várakozás lerövidítésére születtek a járművek valósidejű mozgását követő és a menetrendet jelző okostelefonos (webes) alkalmazások, ám az Ohio Egyetem felmérése szerint sokkal valószínűbb, hogy ezekkel lekéssük a kiszemelt buszt vagy villamost, és így még többet fogunk állni a megállóban. Mégpedig azért, mert a tömegközlekedés résztvevői --- emberek.

közlekedés tömegközlekedés levegőszennyezés légszennyezés

Tenor

A kutatók egy éven át vizsgálták az egyetem székhelye, Columbus város tömegközlekedését. Mérték az egyes járművek haladását, összehasonlították az adatokat a hivatalos menetrenddel, illetve a valósidejű előrejelzéssel. Kutatási beszámolójuk a Transportation Research Part A folyóiratban jelent meg. Luyu Liu és Harvey Miller szerint négyféle stratégia mentén gondolkodunk elindulás előtt, és ezek a stratégiák nem egyformán sikeresek.

1. stratégia: Az időfukar -- átlagos várakozási idő 12 perc 30 másodperc
A legtöbb tömegközlekedési applikáció annyira takarékoskodni szeretne az utas idejével, hogy megpróbálja összeegyeztetni az utas és a jármű megállóba történő beérkezését. Csakhogy nem számol a járművezetővel, aki esetleg egy korábbi megcsúszást próbál behozni, vagy kicsi volt a forgalom, ezért leheletnyivel korábban érkezik a járművel a megállóba. Továbbá az amerikai kutatók meglátása, hogy a legtöbb app nem ellenőrzi a jármű helyzetét olyan sűrűn, hogy tökéletesen valósidejű információt kapjunk. Így aztán az utas a szokásosnál kényelmesebb tempóban érkezik a megállóba, ahol viszont azt látja, hogy a járműve éppen becsukta az ajtót és elindult.

2. stratégia: Ahogy esik, úgy puffan -- átlagos várakozási idő: 8 perc 30 másodperc
Ha nem agyalunk az applikáción vagy a menetrenden, hanem csak úgy tetszőleges időben elindulunk a megállóba, máris 50 százalékkal jobb időt mérhetünk... Hoppá!

3. stratégia: A kis óvatos -- átlagos várakozási idő: 4 perc 42 másodperc
Hasonlít az időfukarhoz, már amennyiben hallgat a valósidejű alkalmazás információira, ám biztos, ami biztos alapon egy-két perccel előbb indul el a megállóba. Ennek megfelelően az esetek 90 százalékában el is éri a járművét.

4. stratégia: A menetrend híve -- átlagos várakozási idő: 4 perc 12 másodperc
Vonalasabbnak tűnik a manapság divatosnál, de az amerikai kutatók szerint neki van igaza, mivel a menetrendet figyelő utasnak kell a legkevesebbet várakoznia a megállóban, harmadannyit, mint az időfukarnak, és legfeljebb 6 százalékban kési le a kiszemelt járatot. 

közlekedés tömegközlekedés levegőszennyezés légszennyezés

Pexels

Liu és Miller azt tanácsolja, hogy akinek sokat kell gyalogolnia a megállóba, az inkább a hivatalos menetrend alapján induljon el. Ugyanis hiába jelez késést az applikáció, a hosszú gyaloglás elég időt jelent ahhoz, hogy a járművezető esetleg behozza a késést. Valamint minél ritkábban érkező járművet szeretnénk elérni, annál fontosabb, hogy a menetrend szerint érjünk a megállóba.

A kutatók azt ajánlják a tömegközlekedőknek, hogy reggel munkába menet a menetrendes stratégiát alkalmazzák, míg délután hazafelé pedig a valósidejű alkalmazást pici ráhagyással megtoldó óvatos stratégia lesz a nyerő számukra. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 


0
Tovább
12
nov/2020

Véletlenül feltaláltak egy tiszta rakéta-hajtóanyagot, amivel vissza tudnánk jönni a Marsról

Az űrexpedíciók előtt álló egyik komoly probléma, hogy miképpen hozzák vissza a Földre az asztronautákat, akik az űrhajó üzemanyag-készletét valószínűleg már az odaúton elégetik. Erre fedezett fel teljesen véletlenül használható megoldást egy amerikai startup, amely a levegő szén-dioxid-tartalmának visszanyerésére specializálódott. A New York-i Air Company 2019 novemberében a karbonnegatív vodkájával vált híressé: ez csak CO2-ből és vízből készül napenergiával. Minden liter vodkával annyi szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, mint 8 fa, hangoztatták a reklámjukban.

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

KÉP: Air Company

A koronavírus-járvány miatt átálltak kézfertőtlenítő gyártására, és ahogy mesélik a Fast Company magazinnak, egyik nap kíváncsiságból kicsit megtolták a kazánhőmérsékletet. Kézfertőtlenítő helyett pedig furcsa molekulákat kaptak -- üzemanyagot. Mivel szén-dioxidból származik, ezért környezetbarátnak nevezhető.

A jelenlegi rakéta-próbautak óriási mennyiségű szén-dioxiddal szennyezik a légkört: a SpaceX minden indítása 715 tonna CO2-t ereszt a levegőbe, ami megfelel 10 repülőútnak az USA keleti és nyugati partja között egy Boeing 747-essel. Ha beindul az űrturizmus a Föld körül, eszméletlen környezetszennyezést is fog jelenteni. Ám ha a rakéták üzemeltetéséhez szükséges folyékony metánt nem fosszilis eredetű földgázból, hanem a levegőből visszanyert szén-dioxidból állítják elő, akkor az űrutazások CO2-lábnyomát semlegesíteni lehet. 

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

Így nézne ki a Marson az újratöltő állomás az Air Company szerint.
KÉP: Air Company

A repülésben szokásosan használt kerozin nem jó a rakétáknak, mert könnyű komponensei buborékokat, nehéz komponensei viaszszerű bevonatot képeznek, illetve a benne lévő kénvegyületek megtámadják a fémet, írja Turányi Tamás egyetemi tanár, az ELTE Kémiai Intézetének munkatársa a Rakéta-hajtóanyagok kémiája című anyagában. A SpaceX Raptor rakétahajtóműve sem kerozinnal, hanem folyékony metánnal és folyékony oxigénnel (LOX) működik.

Az újfajta üzemanyaggal nincs olyan probléma, mint a kerozinnal, sőt, egy másikat is ki lehet pipálni: a Mars-expedíciók hazaútját. A vörös bolygó légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, napsütés is van, úgyhogy megfelelő felszereltséggel az űrhajósok korlátlan mennyiségű üzemanyagot állíthatnak elő csillagtúrákhoz vagy a hazaútra.

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

KÉP: Air Company

Az Air Company munkatársai megépítették a folyékony metánt és a folyékony oxigént előállító berendezés prototípusát, amelyet finomhangolások (és léptékváltás) után a Marson is használni lehetne. Addig pedig a karbonsemleges üzemanyaggal közlekedhetnének például a szintén nagyon környezetszennyező tengeri konténerhajók.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
28
okt/2020

Még egy telet szennyezhetik Párizst a gázos hőgombák

Ha egy étterem 75 négyzetméteres teraszát 5 darab gázüzemű álló hősugárzóval fűtik naponta 14 órán át, azok 13,6 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a levegőbe a téli szezonban, azaz november közepétől március közepéig. Ennyi kibocsátást mérhetünk egy új autóval, miközben háromszor megkerüli a Földet. Egy huzatos éttermi terasznak hússzor annyi a fogyasztása, mint egy jól szigetelt lakásé, mondta mindezt egy interjúban Thierry Salomon, a francia négaWatt energetikai agytröszt képviselője. Ha elektromosra állítanák át Párizs több mint 12 ezer fűtött étterem- vagy kávézóteraszának fűtését, az megfelelne 220 ezer lakos éves áramszámlájának (nem beleszámítva a használati melegvíz előállítási és fűtési költséget). 

Párizs hőgomba légszennyezés városi életmód

KÉP: Pikist

A fűtött teraszok három évizede terjedtek el Franciaországban, a 2007-es beltéri dohányzási tilalom óta még nagyobb népszerűségnek örvendenek. A koronavírus-járvány alatt szintén sokan választották ezeket. Ám az utca fűtése "ökológiai aberráció" Barbara Pompili francia környezetvédelmi miniszter szerint, aki az elfogadhatatlan energiafogyasztás miatt végleg betiltaná a vendéglátós teraszok fűtését (és nyári klimatizálását).

Pontosabban érvényt szerezne a 2008-ban hozott törvénynek, amelyet annak idején sikerrel torpedóztak meg az étteremtulajdonosok. Vagyis eddig tartott a pazarlás. Anne Hidalgo párizsi polgármesternek annyit sikerült elérnie, hogy a koronavírus-járvány miatt halasszák a tilalom bevezetését a tél utánra, 2021-re. Egyelőre Rennes az egyetlen francia város, amelyben már idéntől tilos a teraszfűtés.

És ez miért ekkora téma náluk? Mert a francia kávézók 60 százaléka rendelkezik teraszfűtéssel. Egy étteremtulajdonos azt nyilatkozta a Le Monde lapnak, hogy a terasz hozza a bevétel 80 százalékát. A francia szállodák, éttermek és kávézók szövetsége szerint ez átlagosan inkább 20 százalék.

Párizs hőgomba légszennyezés városi életmód

KÉP: BethArnold

Hogy mit hoz a jövő, azt még nem tudni. Lehet, hogy a tilalom beindítja a designerek fantáziáját, és újfajta fűthető-hűthető teraszbútorokkal állnak elő. Vagy a franciák átvehetik a svédek példáját, akik skandináv egyszerűséggel, szimpla takarókkal melegítik magukat a szabadtéri kávézgatás közben. Oh là là!

Kiegészítő infó: míg a franciák betiltják ezeket a kültéri gázos hősugárzókat, az Egyesült Államokban 70-400 százalékkal nőtt meg irántuk a kereslet a járvány kezdete óta. Igen, lehetne fűteni a teraszokat elektromos infrapanelekkel is, akár zöldenergiából származó árammal, csak egyrészt ez nem mindenhol áll rendelkezésre, másrészt pedig azzal is az utcát fűtjük. A probléma mindenképpen továbbgondolkodást kíván.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
22
szept/2020

Ennyi a házhoz szállított étel csomagolásának CO2-lábnyoma

Jelenleg egy magyar polgár karbonlábnyoma éves szinten 5,73 tonna. Ahhoz, hogy megelőzzük a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal való növekedését, ami klímakatasztrófát okozna, az éves karbonlábnyomot fejenként 2 tonna alá kellene csökkenteni 2050-re világszerte. Tehát közel három tonna szén-dioxid-kibocsást kellene lefaragnunk az életmódunkból.

A  Covid-járvány miatt sokan váltottak házhoz szállított étel rendelésére, esetleg nem is tudva, hogy milyen alattomos környezetpusztító hatása van a műanyag ételcsomagolásnak, a szatyrot és a PET-palackot is beleértve. 

Unsplash

1 kg műanyaghoz 2 kg kőolaj szükséges (az alapanyaghoz + a gyártáshoz). 

1 kg olaj elégetésével 3 kg szén-dioxid keletkezik. Vagyis 1 kg műanyag gyártása során 6 kg CO2 keletkezik. 

1 vékony műanyag szatyor kb. 5,5 gramm, egy ételes doboz legalább 20 gramm (fedéllel együtt). Vagyis 1 kg műanyagból kijön 182 db szatyor vagy 50 db ételdoboz. 

A 182 db szatyor gyártása 33 gramm CO2-, az 50 db ételdoboz gyártása 120 gramm CO2-kibocsátást okoz.

Ha a home office-ban minden munkanapon házhoz rendeled az ételt, akkor egy évben nagyjából 250 munkanappal és rendeléssel számolva 8,25 kg CO2 (szatyrok) + 30 kg CO2 (ételdoboz) = 38,25 kg CO2-szennyezés.

Ez egyetlen tétel az életedben, sőt, ez pusztán a csomagolás, nincs benne az étel házhoz szállításához szükséges üzemanyag elégetése során a levegőbe kerülő szén-dioxid (és más károsanyag). 

És akkor nem beszéltünk arról, hogy a szatyor és ételdoboz használat után hulladék lesz, s mivel étellel szennyezett, nem is újrahasznosítható. Legnagyobb valószínűséggel elégetik egy hulladékhasznosító erőműben, rosszabb esetben egy szemétlerakó telepre kerül, és akár 200-1000 évbe is beletelik a lebomlása. Akkor sem bomlik le biológiai értelemben, hanem csak szétesik apró darabokra, és így szennyezi tovább a környezetet. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
10
aug/2020

Csekély a bizonyíték arra, hogy a tömegközlekedés terjesztené a vírust

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a budapestiek 66 százaléka ritkábban használja a tömegközlekedési eszközöket a járvány kirobbanása óta. A fővárosiak harmada sokkal többet autózik azóta, derül ki a Publicus Intézet kutatásából, amely a Népszava megbízásából készült. 

Több nemzetközi kutatás is úgy véli, hogy a koronavírus-járvány idején sem veszélyes a tömegközlekedés használata. Azért volna viszont rendkívül hasznos, hogy ne autóval közlekedjünk, mert a légszennyezettség fogékonyabbá teszi az embereket a COVID-19-fertőzésre, olvasható Scientific American folyóiratban.

koronavírus tömegközlekedés

Pexels

A szakirodalom azokat a nyilvános helyszíneket vagy eseményeket nevezi gócpontnak, ahol egy időben legalább három megfertőződés történik. Egy májusi felmérésben Párizsban a 150 azonosított gócpont egyike sem volt a tömegközlekedéshez köthető. Július 15-én publikáltak egy újabb felmérést, amelyben összesen 386 gócpontot azonosítottak a francia fővárosban, és ebből 4 volt tömegközlekedési helyszín (nagyjából a gócpontok 1 százaléka) a francia közegészségügyi hatóság szerint. 

Japánban sem lehetett összefüggést kimutatni a tömegközlekedés használata és a járvány terjedése között, mondta Hitosi Ositani virológus az Energy&Environment News-nak. A megfertőződés kockázata sokkal valószínűbb edzőtermekben, bárokban, koncerteken, karaoke termekben és hasonló helyeken, tette hozzá. 

Amennyiben a tömegközlekedésben mindenki megfelelően viseli a maszkot, tehát nemcsak a száját, hanem az orrát is elfedi vele, akkor azzal komoly mértékben lehet csökkenteni a megfertőződés kockázatát, magyarázta Melissa Perry epidemiológus a Scientific Americanben.

A maszkviseléshez hasonló fontosságú a távolságtartás. Továbbá az amerikai járványügyi hivatal (CDC) szerint a járművek folyamatosan fertőtlenített felületei kevésbé terjesztik a vírust, mint a levegőben szálló pára- és nyálcseppek. Persze nyilvánvaló, hogy mondjuk egy mozgólépcső gumikorlátja fokozott kockázatot jelent, de kesztyűviseléssel, kézfertőtlenítéssel sokat lehet ezen enyhíteni.

A tömegközlekedés sokkal kisebb légszennyezéssel jár, mint az egyéni autós közlekedés, például a metró esetében ez 76 százalékkal kisebb károsanyag-kibocsátást jelent, állapította meg az amerikai közlekedési hatóság. Ez már csak azért is fontos, mert a Harvard Egyetem kutatása összefüggést talált a légszennyezettség mértéke és a koronavírusos halálesetek száma között. A tömegközlekedés létfontosságú a közlekedési dugók megelőzéséhez, és így a levegőminőség romlásának megakadályozásához, összegzi a cikk, amelyet ide kattintva lehet elolvasni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
27
jan/2020

Így károsodik a gyerekek agya a légszennyezéstől

Tizenkét éve rendszeresen megvizsgálják ugyanazokat a gyerekeket az amerikai Cincinnati Gyerekkórházban, hogy megtudják, milyen hatása van a közlekedési eredetű légszennyezésnek (angolul Traffic-Related Air Pollution, rövidítve TRAP) a gyerekekre.

Az derült ki, hogy ha a gyerekek egyéves koruk körül jelentős TRAP-nek vannak kitéve, akkor 12 éves korukban az agyuk bizonyos részein 3-4 százalékos csökkenés lehet azokhoz a gyerekekhez képest, akik csekély mértékű közlekedési eredetű légszennyezésnek voltak kitéve. Az eltérés a szürkeállományt és a kortikális vastagságot érinti.

légszennyezés TRAP gyerek Cincinnati Gyerekkórház

Tizenkét éves gyerekek agyáról készült MRI-felvételen jelölve az eltérés, minél vörösebb a szín, annál nagyobb a csökkenés.
KÉP: Cincinnati Children's Hospital Medical Center

"Eredményeink szerint befolyásolja az agy fejlődését, hogy hol él a gyerek és milyen levegőt szív – mondta Travis Beckwith kutatásvezető. – A veszteség mértéke sokkal kisebb, mint mondjuk egy degeneratív betegségben szenvedő páciensnél, mégis hatása lehet egy sor testi és mentális folyamat fejlődésére."

A szürkeállomány olyan agyi régiókat foglal magában, amelyek a mozgástól kezdve az érzékszervi észlelésig (pl. látás, hallás) több folyamatot irányítanak. A kortikális vastagság a szürkeállomány vastagságát jelzi. A kutatás 3-4 százalékos eltérést talált a homlok- és fali lebenynél, valamint a kisagy esetében. 

"Ha a TRAP miatt korai életszakaszban visszafordíthatatlanul károsodik az agy fejlődése, akkor a strukturális következmények fennmaradhatnak, függetlenül attól, hogy később mikor vizsgáljuk az illetőt". tette hozzá Dr. Beckwith.

légszennyezés TRAP gyerek Cincinnati Gyerekkórház

Pexels

A PLOS One tudományos folyóiratban publikált vizsgálat során 147 gyermek agyáról készült mágneses rezonanciás képalkotó felvétel (MRI). Ezek a gyerekek (szüleik révén) hathónaposan jelentkeztek a vizsgálatra, amelynek során 1, 2, 3, 4, 7 és 12 éves korukban készült agyukról MRI-felvétel. A kutatók a környezeti légszennyezést Cincinnati 27 pontján mérték, egyes helyeken állandó, máshol szezonális jelleggel. A gyerekek egy része olyan helyen lakik, ahol fokozott a közlekekedési eredetű légszennyezés, más gyerekek esetében ez nem volt jelentős.

Korábbi kutatások szerint a TRAP hozzájárulhat neurodegeneratív betegségek kialakulásához, illetve az idegrendszer fejlődési rendellenességeihez. Jelen kutatás azt az álláspontot erősíti, hogy a TRAP megváltoztatja az agy szerkezetét korai életszakaszban.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
06
jan/2020

Légszennyezés ellen ezek a legjobb vitaminok

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezeti eredetű kockázati tényezők közül a levegő szennyezettsége a legveszélyesebb. A világ népességének 92 százaléka olyan szennyezett levegőnek van kitéve, ami rosszabb, mint a WHO-határérték. Magyarországon minden évben 8-14 ezer olyan haláleset következik be, amelyet közvetlenül a légszennyezés okoz. Ide kattintva látható a WHO interaktív térképe, amelyen mindenki rákereshet a lakóhelyére.

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Minden évszakban fenyeget a légszennyezés, de a téli ködös, párás, fagyos időjárásban még gyakoribb, hogy a levegőben megnő a káros anyagok szintje. Az elsődleges légszennyezők két csoportra oszthatók: a szállópor (PM) és gázok (szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid). A másodlagos szennyezőanyagokhoz tartozik például az ózon, amely az elsődlegesekből keletkezik valamilyen fotokémiai reakció során, hő és/vagy UV-sugárzás esetén.

A kültéri légszennyezés mellett a Földön 3 milliárd embert fenyeget beltéri légszennyezés, ha otthonukban nyílt égésterű eszközzel fűtenek vagy főznek. A beltéri légszennyező anyagok közé sorolják még a dohányfüstöt és a bútorokból, kárpitokból felszálló vegyületeket, mint az égésgátlók.

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Háromféle módon juthatnak szervezetünkbe a légszennyező anyagok: ha a bőrünkre kerülnek, ha lenyeljük vagy ha belélegezzük őket. A tüdőn keresztül ezek a rendkívül kis méretű légszennyező anyagok átjuthatnak a vérkeringésünkbe, amely elviszi a kártékony molekulákat a különféle szerveinkbe és ott felhalmozódhatnak. A légszennyező anyagok az oxidatív stressznek nevezett folyamat révén légzőrendszerünkben szövetelhalást, légúti gyulladást, abnormális immunválaszt válthatnak ki. 

Ezek a vitaminok bizonyítottan hatásosak a káros légszennyező anyagok ellen:

A-vitamin és béta-karotin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Az A-vitaminnak fontos szerepe van egy sor biológiai folyamatban, mint a növekedés, látás, bőrszövetek fejlődése, szaporodás, immunrendszer működése. Számos élelmiszer tartalmazza (pl. zsíros tej, tojás, máj, sárga színű zöldségek). Az A-vitamin és béta-karotin nevű elővitaminja fokozza az immunválaszt, mérsékli a légúti gyulladást, az asztma súlyosságát.

Ajánlott napi mennyiség: 800-3000 mikrogramm (μg)

C-vitamin és E-vitamin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Ezek hiányában gyakrabban tapasztalható asztmás megbetegedés. Ez a két vitamin mérsékelheti az ózon káros hatását. Egyes kutatások szerint az E-vitamin kedvező hatású lehet a tüdőrák ellen.

C-vitamin ajánlott napi mennyiség: maximum 2000 miligramm (mg)
E-vitamin ajánlott napi mennyiség: 300-1000 mg

D-vitamin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Kutatások szerint a D-vitamin hiánya fokozza az asztmás rohamok gyakoriságát és súlyosságát. Továbbá a D-vitamin hiánya okozhatja a légúti simaizomtömeg növekedését, következményes hörgőfal-megvastagodást, csökkent tüdőkapacitást. A megfelelő D-vitamin szint védhet a tüdőrák ellen.

D-vitamin ajánlott napi mennyiség: maximum 100 μg

Kurkumin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

A kurkuma, más néven indiai sáfrány a gyömbérfélék családjába tartozó, ázsiai eredetű fűszer- és gyógynövény. Hatóanyaga a kurkumin, amely közvetlen antioxidáns hatása mellett számos antioxidáns enzim aktiválásával fokozza a sejtek oxidatív stressz elleni védekezését. Állatkísérletekben a kurkumin képes volt a tüdő gyulladásos megbetegedéseit mérsékelni. Több tanulmány szerint a kurkumin védőhatást nyújt a DNS-t károsító anyagok ellen: ezek forrása lehet a dízelautók füstje, illetve a féktárcsák, amelyekből minden fékezés során kadmiumtartalmú por kerül az úttestre. A kadmium egy mérgező fém, amely belélegezve tüdőrákot és COPD-t okozhat.

FONTOS: a kurkumin hatással lehet bizonyos gyógyszerekre (például a vérhígítókra), ezért feltétlenül egyeztetni kell szedését a háziorvossal vagy patikussal!

Omega-3

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

A tengeri halakban vagy a lenmagban megtalálható telítetlen zsírsavak képesek csökkenteni a szervezetben zajló gyulladásokat és gátolják a vérrögképződést. Újabb kutatások kifejezetten a légszennyező anyagok ellen is hatékonynak találták az omega-3 zsírsavakat. Bizonyos mértékig gátolják az immunoglobulin (Ig) E termelést, ezzel mérséklik a légúti gyulladásokat. 

Kolin

légszennyezés környezetszennyezés A-vitamin E-vitamin C-vitamin omega 3 kolin kurkumin halolaj D-vitamin WHO

Vízben oldódó vitamin, a B-vitaminok közé tartozik. Óvja a sejthártya épségét, részt vesz az idegsejtek közötti kommunikáció fenntartásában. Táplálékaink közül a tőkehús, máj, tojás, baromfi, hal, mogyoró és karfiol tartalmazza. A kolin mérsékelheti az általános allergiás gyulladásokat és kifejezetten a légúti gyulladásokat.

Forrás: Amerikai Nemzeti Egészségügyi Könyvtár (PubMed)

Vitaminok napi ajánlott maximum mennyiség forrás: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapja

Képek: Pexels

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
28
nov/2019

Hogyan éljünk és közlekedjünk együtt az elektromos rollerrel?

Alul szavazni is lehet!

Az elmúlt napokban óriási indulatokat korbácsolt az a bejelentés, hogy az elektromos rollert akár segédmotoros kerékpárnak is lehetne tekinteni, és emiatt megtilthatják, hogy a járdán vagy kerékpárúton lehessen használni, mert az balesetveszélyes a gyalogosokra. Ahány rolleressel beszéltem, mind fel van háborodva, azt mondják, éppen hogy meg kellene köszönni nekik, hogy nem autóval, hanem környezetkímélő e-rollerrel közlekednek a városban, és számukra életveszélyes volna az autók között haladni az úttesten.

Budapest az egyik legrosszabb levegőjű nagyváros az Európai Unióban, Magyarországon a légszennyezettség miatt évente 14 ezer ember hal meg idő előtt. Valamit tenni kell a levegőminőség javítása érdekében, és erre pont az elektromos rollerhez hasonló, úgynevezett mikromobilitási eszközök volnának alkalmasak. Ezekkel fel lehet szállni a tömegközlekedési eszközökre is (persze úgy, hogy ne koszolják be az utastársak ruháját), és amelyik 100 cm alatti hosszúságú, arra nem is kell plusz jegyet venni (szemben egy kerékpárral). A roller+bkv kombóval nagy távolságokat is meg lehet tenni a fővárosban, nem izzad le az ember munkába menet, illetve segítség lehet a hegyes-völgyes budai részen.

mikromobilitási eszköz fenntartható közlekedés városi közlekedés légszennyezés elektromos roller

Hogy egy külföldi példát idézzek: Dánia elhatározta, hogy 2030-ra olyan mértékben csökkentik az országos szén-dioxid-kibocsátás mértékét, ami 70 százalékkal alacsonyabb lesz, mint az 1990-es évek CO2-szintje. A dán főváros, Koppenhága 2025-re karbonsemleges akar lenni, vagyis a legkisebbre csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását. Ehhez pedig számításaik szerint az is szükséges, hogy a városi közlekedés 75 százaléka autómentes legyen: kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedéssel jussanak el A-ból B-be a lakosok, és a városi áruszállítás módját is gondolják újra (például elektromos furgonokkal). A dánok nem arról beszélnek, hogy mit lehetne egyszer, majd, valamikor megtenni, hanem hogy mi szükséges most.

Visszatérve Budapestre: Mivel az elektromos rollerek már nem fognak eltűnni az utakról, hiszen sokan drága pénzért saját eszközt vásároltak maguknak, újra kellene gondolnunk a budapesti közlekedést ebből a szempontból. Hogyan lehetne szabályozni a jelenlegi káoszt? Először is például azzal, hogy minden mikromobilitási eszköz, legyen az kerékpár, roller, segway vagy bármi, elektromos vagy hajtós, kapjon rendszámot? Ennek nagyon örülnének a gyalogosok, és valószínű, hogy a mikromobilitási eszközöket használók közlekedési morálját is javítaná, ha azonosíthatóvá válnának ezek a járművek.

Budapest, mint minden olyan város, amely több száz vagy több ezer éve született és fejlődik, teljesen más közlekedést tesz lehetővé, mint egy olyan amerikai város, amelyet asztalon terveztek, az autóforgalomra tekintettel. De a középkori-ókori eredetű városok nemcsak más közlekedést tesznek lehetővé, hanem mást is igényelnek. Az alábbi grid-térképeket (alkotójuk Geoff Boeing, a Dél-Kaliforniai Egyetem városi közlekedétervezés professzora) én egészítettem ki Budapest utcai hálózatának egy szegmensével, csak hogy látni lehessen a kétféle várostípus közötti különbséget.

mikromobilitási eszköz fenntartható közlekedés városi közlekedés légszennyezés elektromos roller

Budapest belvárosában, amelyet ebből a szempontból helyesebb volna óvárosnak nevezni, az utcák lassú közlekedésre: gyalogosra, lovasra, lovaskocsira, hintóra, kordéra, szekérre, konflisra "lettek kitalálva". Ezek maximális sebessége 5-25 km/h. Amikor a város szerkezete kialakult, még a kanyarban sem voltak az autók, amelyek mind legalább 50-nel akarnak haladni olyan utcákon, amelyektől idegen ez a sebesség. Az elmúlt fél évszázadban az autók voltak a dominánsak a forgalomtervezéskor, az öreg utcákat próbáltuk az új forgalomhoz idomítani, holott fordítva kellene gondolkodnunk: a forgalmat kellene az utcához igazítani. 

mikromobilitási eszköz fenntartható közlekedés városi közlekedés légszennyezés elektromos roller

Ekkora volt a forgalom a Körúton a mai Blaha Lujza tér környékén
a 19. század végén FORRÁS: World Digital Library

A 2018 év végi hivatalos adatok szerint Budapesten 660 ezer autó van forgalomban. Az autók száma havi 1500-2000 darabbal nő, és az átlagéletkoruk 13 év körüli, vagyis súlyosan szennyezik a levegőt. A fővárosban él nagyjából 1 millió 780 ezer ember, azaz több mint két és félszer annyi ember, mint ahány autó fut-parkol az utakon. Ezeknek az embereknek joguk van ahhoz, hogy az ő igényeiket is figyelembe vegyék, ne csak az autókét, mint az elmúlt évtizedekben. 

Ehhez sok mindent kell kitalálni, átgondolni, felfejleszteni.

Addig is elgondolkodhatnánk például egy olyan ötletről, hogy mi lenne, ha az utca szélessége határozná meg azt, hogy milyen minimális és maximális sebességgel lehessen hajtani rajta?

Tehát a jelenleg autóktól fuldokló belvárosi (óvárosi) szűk utcácskákban igenis mehessen az elektromos kerékpár az úttesten, de ott az autók se hajthassanak gyorsabban, mint az elektromos roller vagy a kerékpáros. Így talán nem veszélyeztetik egymást. A főútvonalakon meg legyen az a szabály, hogy arra csak olyan jármű haladhasson, amely képes elérni egy bizonyos utazósebességet, így a Rákóczi úton ne cikázzon egy e-rolleres, még a buszsávban sem, mert az az eszköz azon az úton életveszélyes. 

Tehát mondjuk azt, hogy a kis mellékutcákon legyen minimum 10 km/h, maximum 30 km/h a sebesség, a széles főútvonalakon pedig minimum 40 km/h, maximum 50 vagy 60 km/h. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
13
nov/2019

Mi az a Fast Furniture, és mire kell ügyelned, ha télen vásárolsz bútort?

Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek is,  mint például a a közelgő Black Friday-nappal. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.

Ugyanez igaz a fast furniture, gyors bútor jelenségre is, csak erről még nem nagyon beszél a világ, mert még nem jutottunk túl a zeniten, még odáig vagyunk, ha a trendeket diktáló lakberendezési áruházakban olcsó pénzért vásárolhatunk. De mi az, amit veszünk? Leggyakrabban nem igazi bútort, hanem csak bútornak látszó használati tárgyat, amelyet arra terveztek, hogy kibírja a házhozszállítást, az egyszeri összeszerelést, és néhány év használatot. Költöznénk? Akkor majd veszünk újat. Az egyik nagyáruház által a konyhabútorokra ajánlott 25 év garancia is csak arra jó, hogy ha bemész az áruházba ezért a tételért, minden mást is ott vegyél meg. Ami viszont már nem feltétlenül bír ki 25 évet, de olykor még 25 hónapot sem.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Kutyasétáltalás közben láttam meg ezt a formája alapján tévéállvány egyik elemének látszó forgácslap darabot a kerékpárút mellett.

Nagyszüleink még egy életre választottak bútort, ami ennek megfelelő minőségű volt, tömörfából, politúrral. A mai fast furniture bútorok túlnyomó része forgácslemezből készül, jó esetben kap egy igazi fa furnért, majd jön az akril lakkozás, gyakrabban találunk a forgácslemezen melamin fóliát és polipropilén bevonatot. A forgácslemez micsoda? Faforgácshoz, apró méretű fahulladékhoz ragasztót adnak, hőkezelik és préselik. A ragasztó formaldehid kibocsátása nem haladhatja meg az EU-szabvány E1-es értéket, azaz 1 ppm lehet a forgácslap formaldehid-kibocsátása (1 ppm = 1 millió levegőmolekula között 1 formaldehid molekula lehet). Ez csekélynek tűnhet, de egy új bútorokkal berendezett lakásban ez csak egy tétel a sok illékony vegyület között. A formaldehid a leggyakoribb beltéri légszennyező anyag.

A fast furniture olcsó, de ennek az az ára, hogy gyenge minőségű, ezért gyorsan elhasználódik. Vagy mert olcsó, ha megunjuk, kidobjuk, mondván, veszünk másikat. Amit a lomtanalítás során kidobunk, az sajnos nagy valószínűséggel egy kályhában végzi, pedig a forgácslapban lévő ragasztó elégetésével rendkívül kockázatos égéstermékek kerülnek a levegőbe. Nagyon sok gyorsbútor végzi a szemétben: az ausztráliai Sydney városában évente minden háztartás átlag 24 kilogramm bútort dob ki, ami a kétmillió háztartással bíró metropolisban évente 48 ezer tonna kidobott bútort jelent.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Így néz ki a gyorsbútor-szemétlerakó Sydney mellett. Fotó: Handkrafted

Ipari elemzések szerint ennek egyharmada kárpitosbútor (fotel, kanapé stb.), kétharmada más fa bútor (polc, asztal, szekrény stb.). Ez a mennyiség megfelel 800 ezer háromszemélyes kanapénak, 1,65 millió étkezőasztalnak, 3,4 millió kisasztalnak és 6,85 millió széknek -- ennyi kerül a hulladéklerakóba Sydneyben egyetlen év leforgása alatt, olvasható egy helyi kézműves bútorasztalos cég blogposztjában.  

Úgyhogy lehet, hogy elsőre olcsónak tűnik az a laminált forgácslapból készült fürdőszobabútor, de erősen kétséges, hogy a párás melegben túl sok évet kibírna. Ráadásul a laminált forgácslap nem bomlik le a természetben a műanyag lamináló fólia miatt, és nem is újrahasznosítható, a forgácsot összetartó műgyanta miatt. 

A fast furniture elv miatt a szükségesnél jóval több bútort állítanak elő (túltermelés), és ehhez rengeteg fára van szükség. Az Ikea svéd lakberendezési áruházlánc például a világ kereskedelmi fakitermelésének 1 százalékát használja fel, ami óriási mennyiség. A cég kiadványában úgy fogalmaz, hogy 2020-ra "az összes fa fenntarthatóbb forrásból származzon, ami alatt újrahasznosított vagy FSC® minősítéssel rendelkező fát értünk". No de mi az a "fenntarthatóbb"? Miért nem lehet pontosan megfogalmazni?  

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Jól látszanak a kidobott íróasztalok és kerti székek a hulladékhegyben. Fotó: Handkrafted

A gyorsbútorok közül a kárpitosbútorok valóságos vegyi koktélt árasztanak a szobánkban. Azt a bizonyos újbútorszagot, amitől sokaknak napokig fáj a fejük. Tudnod kell, hogy ha érzed a szagát, az azt jelenti, hogy a levegőben lévő vegyületmolekulák már bejutottak az orrnyálkahártyádra, utána a tüdődbe, és ha eléggé kicsik ezek a molekulák, akkor a tüdődön keresztül a vérkeringésedbe is. A festéktől kezdve a bőrcserzőszeren át az égésgátló adalékig áradnak a vegyszerek az ülőgarnitúrákból, ágyakból, hozzá jönnek a ragasztók és lakkok mérgező hatású illékony szerves vegyületei (VOC). Életünk harmadát ágyban töltjük, további jelentős részét a nappaliban a kanapén -- éppen ott kapjuk telibe a mérgező vegyületeket, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat: az otthonunkban. 

Ha mindenáron télen akarsz gyorsbútort venni, mielőtt bevinnéd a fűtött lakásba, ahol a melegben elkezdi kiereszteni magából a vegyi anyagokat, szellőztesd a bútort legalább három hétig a garázsba, gangon, sufniban. Ha ez nem megoldható, fontold meg, hogy addig halasztod a vásárlást, amíg beköszönt a jó idő, és folyamatosan nyitva tudod tartani az ablakokat, miután megérkeztek a gyorsbútorok. Különösen igaz ez a gyerekszobára: oda tényleg csak jól kiszellőztetett, lehetőleg használt (felújított) bútort szabadna venni.

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Újrahasznosított fából készült komód, amelyen nem csiszolták le
teljesen az eredeti festékrétegeket. FORRÁS

TIPPEK GYORSBÚTOR ELLEN:
1. A legtöbb régi bútor "sötétbarna", ronda és nehéz. De gondolj arra, hogy ha volt is bennük valaha vegyszer, az már rég kiszellőzött, illetve a fabútorok nagy valószínűséggel tömörfából készültek. Fuss pár ötletelőkört, hátha át lehet ezeket a bútorokat alakítani, és ezzel megőrizni őket.
2. Vásárolj használt bútort, amely szintén kiszellőzött. Ha a formája jó, de a kárpitja csúnya, húzasd át. Igaz, az sem olcsó, de az egészségedre tekintettel megéri.
3. Vegyél kevesebb bútort, de az legyen jó minőségű. A modern lakberendezési áruházakban is lehet tömörfa/minőségi bútorokat kapni, igaz, azok sokkal drágábbak, mint az átlagos fast furniture darabok. 

fast furniture újrahasznosítás VOC légszennyezés otthon fenntarthatóság fenntartható építészet

Azért mert újrahasznosított, még lehet gyönyörű,
mint ez az ágy. FORRÁS

4. Keress életre szóló darabokat. Milyen jó is lesz majd a jövőbeni családi fotókon látni ugyanazt a szép nagy konyhaasztalt, amit az egyre cseperedő gyerekek és majd az ő gyerekeik ülnek körbe. Vásárolj úgy bútort, hogy az a "családban maradjon", azaz ne dobják ki az utódaid. Ne törődj a trendekkel, válassz olyan bútorokat, amelyekről látszik, hogy kiállják az idő próbáját, és klasszikus darabok. Nem a koloniálról beszélek, hanem a letisztult, egyszerű darabokról. 

5. Keress olyan termékeket, amelyeket méreganyagoktól mentesen és fenntartható forrásból származó nyersanyagokból gyártottak. Végső esetben magad is nekiállhatsz, vagy kereshetsz olyan szakembert, aki segít neked újrahasznosított alapanyagból, például vegyszermentes raklaplécekből összerakni egy asztalt. Meglátod, sok örömed lesz benne!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (124),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),karácsony (34),megújuló energia (34),tél (34),klímaváltozás (33),nyár (31),fenntartható építészet (30),globális felmelegedés (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),barkácsolás (20),hőszigetelés (20),gyerek (19),zöldség (19),komposzt (19),ősz (19),építészet (18),ecet (18),természet (18),takarítás (18),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),virág (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),gyümölcs (16),LED (15),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),lakberendezés (14),ajándék (13),tömegközlekedés (13),tavasz (13),hulladékhasznosítás (13),élelmiszerpazarlás (13),víz (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),víztakarékosság (12),lakásfelújítás (11),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),művészet (11),illóolaj (11),CO2 (11),raklap (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),ruha (10),háztartás (10),vegán (10),talaj (10),allergia (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),bútor (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),levegőszennyezés (8),Párizs (8),pazarlás (8),méh (8),ételpazarlás (8),növényvédelem (8),mobiltelefon (8),macska (8),szúnyog (8),szén-dioxid (8),vásárlás (8),csomagolás (8),Hulladék Munkaszövetség (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hollandia (7),biogáz (7),gyom (7),VOC (7),játék (7),lakás (7),alga (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),erdő (6),öntözés (6),beporzás (6),városi élet (6),fenyőfa (6),bioüzemanyag (6),ökolábnyom (6),ünnep (6),szmog (6),New York (6),kukoricakeményítő (6),faültetés (6),méz (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),Föld napja (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),testről és lélekről (5),elektromos kerékpár (5),Ökoszolgálat (5),város (5),(5),Föld órája (5),mulcs (5),Greenfo (5),szélerőmű (5),urbanizáció (5),mosás (5),rovar (5),busz (5),lomtalanítás (5),zöld energia (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),cipő (5),banán (5),aszály (5),levendula (5),tárolás (5),karácsonyfa (5),térkép (5),turizmus (5),pályázat (5),városi hősziget (5)

Archívum