A nyár folyamán több elektromos kerékpár újdonságról lehetett hallani, ezeket gyűjtöttük csokorba - egy vicces meglepetéssel.

KÉP: Pixabay

Újdelhi levegője annyira szennyezett, hogy már kültéri légtisztító készülékekkel harcolnak a szmog ellen.

KÉP: Unsplash

Nem, nem lapraszerelt, de kicsi, mégis biztonságos, valamint újrahasznosítható a premier előtt álló svéd villanyautó - az ára pedig egészen barátinak ígérkezik.

KÉP: Luvly O

Mindannyian tudjuk, hogy a kőolaj elégetése káros a bolygónkra, de sokan egyelőre nem tehetjük meg, hogy ne használjuk a belső égésű járműveket. Ha már viszont használjuk, tegyük okosan.

KÉP: Pixabay

Felmérések szerint a levegőben lévő mikroműanyagok 85 százaléka a gumiabroncsok kopása miatt képződik. A gumiabroncs nemcsak gumiból van, hanem szintetikus gumi és egy sor más vegyület keveréke. Dél-koreai kutatók kifejlesztettek egy öko-abroncsot, amely megakadályozza a gumi kopásából származó légszennyezést.

Végre egy jó ötlet a közúti áruszállítás által okozott levegőszennyezés ellen! Az áruszállítás a gazdaság fontos eleme, ám a járművek károsanyag-kibocsátása óriási: a Nemzetközi Fuvarozói Fórum (ITF) becslései szerint a világ teljes károsanyag-kibocsátásának 7 százalékát ez a szektor bocsátja ki, ami a teljes közlekedési kibocsátás 30 százaléka. Ennek következménye, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte évente több mint 7 millióan halnak meg a légszennyezés miatt.

KÉP: Pexels

Akárcsak mi, emberek, a növények sem bírják jól a környezeti stresszt. Ezt okozhatja a klímaváltozás és az olyan helyi jellemzők, amelyekhez nincs szokva a növény (és mi sem), például az egyre nagyobb járműforgalom. Elképzelhető, hogy az adott vidéken őshonos faj példányai nem maradnak életképesek, például az út mentén, járdán szegélynövényként ültetve.

Néhány év után ilyen látványban lesz részed KÉP: Unsplash

Javában tart a Veganuár (erről itt írtam korábban), és ennek kapcsán biztosan sokan fogják kipróbálni tehéntej helyett a növényi italokat. Ezek a legváltozatosabb alapanyagokból készülnek: mandula, mogyoró, szója, rizs, zab, kókusz, kesudió, quinoa, kender, továbbá lehetnek ezek kombinációi, illetve speciális ízesítésűek is (kakaós, kávés, vaníliás, karamellás stb.)

KÉP: Pexels

Az északolasz nagyváros vezetése jóváhagyta a 200 millió eurós Cambio Biciplan projektet, amely 750 kilométernyi kerékpárutat hoz létre a városban. Négy teljes körutat, 16 sugárirányban haladó utat, illetve a város határvonalán futó négy szélső összekötő utat foglal magában a végső rendszer, amelynek 2035-re készül el. Ebből egyes szakaszok már léteznek, másokat most fognak kialakítani.

Bikemi közbiciklik Milánóban. KÉP: Pixabay

Jóllehet az utóbbi évtizedekben sok szó esett a hőszigetelésről, ezt leggyakrabban úgy tudjuk elképzelni, hogy vagy kőzetgyapotba, vagy polisztirolba (=műanyagba) csomagoljuk az épületeinket. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek, az viszont egészen biztos, hogy ezek csak passzív rendszerek, nem képesek plusz szolgáltatásra.

Ezért nagyon érdekes az a kísérlet, amelyet a brit Plymouth Egyetem végzett el: a kampusz területén az egyik épület nyugati falának felére egy különleges homlokzati molinót feszítettek fel: a filcből készült molinón sok-sok zseb van, amelyeket földdel töltöttek meg és növényekkel ültették be. Az összhatás egy egybefüggő "élőfal", csupa zöld növényből. 

Már a látványa is esztétikus, de nem pusztán ez volt a cél. A homlokzat másik felén ugyanis meghagyták az eredeti vakolatot, hogy össze lehessen hasonlítani a két felület hőszigetelő képességét. Öt hét mérés után kiderült, hogy a zöld falburkolat 31,4 százalékkal csökkenti a falon keresztüli hőveszteséget a hagyományos vakolathoz képest.  Az alábbi grafikon kékkel mutatja a növényekkel borított fal hőátbocsátási értékét, és pirossal a vakolt falét.

Az Egyesült Királyságban az épületek 17 százalékban felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, a fűtés teszi ki az épületek teljes energiafelhasználásának 60 százalékát. Ahhoz, hogy a szigetország elérje, hogy csak annyi legyen a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit meg is lehet kötni (ezt a nettó zéró kibocsátás), sok észszerű fejlesztésre van szükség.

"Épületeink 57 százaléka 1964 előtt épült - mondta Matthe Fox fenntartható építészet kutató, az élőfal-kutatás vezetője. - Jóllehet a szabályozások előírják az új építésű épületek hőveszteségének csökkentését, a meglévő régi épületek igénylik a legtöbb fűtési energiát és ezáltal fokozzák a szén-dioxid-kibocsátást. Létfontosságú, hogy fejlesszük a meglévő épületek hőmegtartó képességét ahhoz, hogy elérjük 2050-re a nettó zéró karbonkibocsátást, és csökkentsük az emelkedő energiaárak miatti fűtési szegénység kockázatát."

Az Egyetem kutatásának célja az élő növényekkel történő beültetéssel, hogy egyrészt csökkentse a fűtési hőveszteséget, másrészt segítse a levegőből a szén-dioxid megkötését. A kutatás az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) támogatásával három év alatt 2,6 millió fontos kerettel zajlik.

"A városi lakosság száma folyamatosan növekszik. A zöld infrastruktúra olyan természetes eredetű megoldás, amely lehetőséget kínál a klímaválság, a légszennyezés és a biodiverzitás-veszteség hatásainak mérséklésére, miközben alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett biztosít gazdasági növekedést - mondta  Thomas Murphy társszerző. - Az élő növényfalak javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt, hozzájárulnak az egészség és a testi-lelki jóllét (well-being) fejlesztéséhez. Kutatásunk igazolta, hogy a zöld fal csökkenti a régebbi épületek karbonlábnyomát is az energiaigény mérséklésével. További vizsgálatok célja, hogy maximalizáljuk a környezeti hatásokat és gazdaságosabbá tegyük a kialakítást."

365Zö