Hiába van a városokban és országszerte egyre több légszennyezettséget figyelő (meteorológiai) mérőállomás, attól még fogalma sincs senkinek, hogy az utcájában milyen a levegő minősége – például ha valamelyik szomszéd szemetet kezd tüzelni a vegyes tüzelésű kályhájában. 

Erre szolgálhat jó megoldásként a CES 2017 innovációs díjjal kitüntetett amerikai fejlesztés, a világelső i-BLADES okostelefon "okostok", azaz Smartcase, amelybe egy Bosch BME 680-as 4in1 szenzort építettek be: ez tájékoztat a levegőben lévő illékony szerves vegyületekről (VOC), a hőmérsékletről, a páratartalomról, valamint a légnyomásról, és ezek adatait egy alkalmazáson keresztül könnyen értelmezhető színskálával mutatja a felhasználónak.

Naponta 17-23 ezer lélegzetet veszünk, fontos lenne tudni, hogy aktuális környezetünkben milyen a levegő minősége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberiség 92 százaléka olyan területen él, ahol a légszennyezettség mértéke meghaladja az egészségügyi határértékeket.

Egy vizsgálat szerint a szennyezett levegő visszájára fordítja azt az egészségi előnyt, amelyet a kerékpározással vagy sétával érnénk el – magyarán: szmogban károsabb kimenni, mintha bent punnyadnánk a szobában egész nap. De az is lehet, hogy a szobában (irodában, üzemben) rosszabb a levegő, mint a szabadban.

Lehet ugyan kapni úgynevezett otthoni levegőminőség érzékelőket, de amit a neten kis utánajárással találhatunk, az egyrészt 65 ezer forintba kerül, másrészt a lakásban felszerelve csak egy ponton mér. A mobiltelefon meg állandóan velünk van, bárhol használhatjuk, ezért volt remek ötlet a tokba építeni az érzékelőt.

A Szilícium-völgyben működő fejlesztők nem álltak meg a levegőminőség mérésénél: egy univerzális mágnessel a tokhoz csatlakoztatható egy külső SD-kártyaolvasó a memóriakapacitás növelésére, amellyel gyakorlatilag egy kategóriával feljebb fejleszthetjük meglévő készülékünket. Ez az igazán "zöld" upgrade! Az okostok hátránya, hogy bár elérhető áron, 99 dollárért megrendelhető, egyelőre viszont csak egyféle telefonhoz.

A napi bevásárlás nagy mértékben csökkenti egy háztartás szén-dioxid-lábnyomát: kisebb hűtőszekrény is elég, nem kell annyi előrecsomagolt terméket venni, és gyalogosan lehet intézni. Emellett amerikai felmérések szerint a környék kiskereskedelmét is fellendíti, nő a forgalom a péknél, zöldségesnél, vagyis áttételesen az egész közösség profitál belőle. A napi munka után azonban keveseknek van kedvük-erejük a cekkercipeléshez, és inkább hetente egyszer, autóval járnak vásárolni.
Talán Olaszország lesz az a hely, ahonnan a megoldás várható, a Piaggio ugyanis február 2-án bemutatta Gita nevű segítő droidját, amely a robogóiról ismert cég Fast Forward egységének első projektje.

A Fast Forward célja, hogy "városi környezetben használható, okos mobilitási platformokra építő helyváltoztatási eszközöket" tervezzen. A Gita esetében és magyarul: önműködő banyatankot. 

A Piaggio közleménye szerint a guruló gömböc ugyanolyan jellemzőkkel bír biztonság, fékezés, egyensúly, járműdinamika és megjelenés terén, mint ami egy motorkerékpártól vagy autótól elvárható. 

Nagy átmérőjű kerekei alkalmasak városi vagy lakáson belüli közlekedésre, az  abroncsok mentén körben LED-világítás van, amely funkciótól függően változtatja a színét: sötétben világít, vészhelyzetben figyelmeztet.

A Gita több sebességre képes, a sétálótempótól a 35 km/órás haladásig.

A fedlapján egy 360 fokban képet alkotó kamera kapott helyet, mellette egy kijelző tájékoztat a gömböc akkumulátorának töltöttségéről, alatta pedig egy nagy tároló kapott helyet, amelyben elfér a vásárolt holmi. 

A segítő droid (cargo bot) lehetővé teszi, hogy a gazdája számára a bevásárlás élvezetes séta, a mindennapos testmozgás része legyen, ne pedig szenvedés.

A Gita nemcsak a gazdáját képes követni, hanem önálló működésre is alkalmas a térképszoftvere segítségével, tehát 20 kilogramm határig házhozszállításra is használható lenne – sőt, extrém esetben akár a kutyát is képes megsétáltatni. Az áráról még nincs információ, az viszont ismert, hogy már készül Kilo nevű nagy testvére, amely 125 kilogramm teher önvezető mozgatására lesz képes.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ népességének 92 százalékát, köztük 2 milliárd gyereket veszélyeztet a légszennyezés, és évente 7 millióan halnak meg emiatt. Sokkolóak ezek az óriási számok, ám sokan még mindig nem veszik elég komolyan a problémát. Ezért jött létre egy civil szakemberekből álló nemzetközi csapat fejlesztésében az AirVisual projekt, amely valós időben mutatja a légszennyezési adatokat.

Nagyításhoz kétszer kell a térképre kattintani, a lenyomott bal egér gombbal pedig forgatni lehet a földgömböt

Az interaktív térképen összesítve látható a föld felszíni ózon, a szén-monoxid, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, illetve a PM2,5 és PM10 szennyezés. Utóbbi kettő a 2,5 mikronnál és 10 mikronnál kisebb szemcséjű légszennyező anyagokra utal, amelyek mesterséges és természetes forrásból is eredhetnek, például ipari tevékenységből vagy különféle anyagok kémiai reakciója során is keletkezhetnek. Minél kisebb méretűek, annál veszélyesebbek, mert annál tovább képesek a levegőben lebegni, illetve belélegzés során annál mélyebbre jutnak a tüdőben, ahol gyulladásos elváltozást is okozhatnak.

Így néz ki Hong Kong szmogos, illetve tiszta időben

Az AirVisual közösségi finanszírozásból létrejött projekt, amely nemcsak valós idejű, hanem statisztikai és előrejelzési adatokat is szolgáltat 6000 városról, így mindenki megnézheti, hogy a lakóhelye környékén milyen levegőminőség várható az elkövetkező 3 napban. Ez például a kisgyermekesek vagy asztmások számára fontos szempont, hogy mikorra tervezhetnek szabad téri programokat. Ők letölthetik a levegőminőséget jelző okostelefonos applikációt is. 

A honlapon és a kapcsolódó blogon számos tudományos ismeretterjesztő bejegyzés olvasható (angolul), amelyek érdekes és közérthető stílusban magyarázzák el a légszennyezéssel kapcsolatos ismereteket. Az AirVisual csapata nemrég fejezte be egy asztali légszennyezési monitor fejlesztését, amely ígéretük szerint a legprecízebb lakossági levegőminőség jelző lesz a piacon. A készülék iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a gyártás beindítását célzó összeg 528 százalékát ajánlották fel a leendő vásárlók.

Semmi baj nincs azzal, ha meguntad az évek óta használt dekorációt, és újat vásárolsz, pláne, amennyiben a régit nem a kukába dobod, hanem ajtódíszként újrahasznosítod, vagy felajánlod adományként a közeli óvodának, kórháznak. 

KÉP

A probléma az, hogy az új dekoráció csomagolásán ritkán szerepel bármiféle figyelmeztetés, aztán kinyitod a dobozt, és bumm, orrba csap a jellegzetes "kínaibolt"-szag. Ez a gyártás és szállítás során felhasznált vegyületekből párolgó molekulák elegye, írtam már erről korábban (Ha új szaga van valaminek, tekintse figyelmeztetésnek címmel).

A beltéri légszennyezés  komoly dolog: brómos és klóros szervetlen égésgátlók mellett illékony szerves vegyületek (VOC) szabadulhatnak föl a karácsonyi textiltermékekből és ragasztott díszekből, ftalátnak nevezett szerves vegyületek a műanyag mütyürökből, toxikus fémek lehetnek a festékekben. E veszélyes anyagok párolgását fokozza, ha fenyőfán bekapcsoljuk a karácsonyi izzósort, legyen mégoly csekély is az az általa kibocsátott hő.

Christopher Radko

A beltéri légszennyezés által okozott panaszok: fejfájás, légzési nehézség, allergia, köhögés és tüsszögés, szédülés, émelygés, orrdugulás, tovább szem-, orr-, torok- és bőrszárazság, illetve -viszketés. 

Ezek az agresszív vegyületek a szervezetbe kerülve nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le, felhalmozódnak a szervezetben, megzavarják a hormonháztartás működését. Az EWG amerikai környezetvédelmi szervezet megbízásából 2005-ben 10 újszülött köldökzsinór vérét elemezték, és összesen 287 különböző anyagot találtak benne. A vizsgált vegyületek közül 180 anyagot rákkal, 217-et idegrendszeri problémákkal, 208-at pedig születési vagy fejlődési rendellenességekkel hoztak összefüggésbe, írja Simon Gergely környezetkémikus a tanulmányában.  

KÉP

Nem valószínű, hogy az eltelt években csökkent volna a vegyszerhasználat azokban az országokban, ahonnan az olcsó karácsonyi díszek zöme származik. Ezt támasztja alá, hogy 2014-ben az amerikai HealthyStuff.org nonprofit környezet- és egészségvédelmi szervezet 69 véletlenszerűen kiválasztott karácsonyi díszt vizsgáltatott be, a műfenyő-girlandoktól kezdve a díszeken át az ajándékcsomagolásokig, és kiderült, hogy több mint kétharmaduk klóros égésgátló szerrel volt kezelve. 

Tehát ha új díszeket vásárolsz, a következő hetekben tedd ki őket szellőzni a garázsba, erkélyre, bárhová szabad levegőre (persze az esőtől óvni kell őket). Karácsonyig remélhetőleg kifújja belőlük a szél a vegyszer-maradványokat, és nyugodtan felteheted őket a fára: nem fog fájni tőlük a fejed sem képletesen értve, sem a valóságban. 

Hét kilométernél rövidebb távon a legfeljebb 200 kilogramm tömegű árukat teherhordó két-  vagy háromkerekű kerékpáron volna érdemes fuvarozni, ezzel csökkenthető a kisebb haszongépjárművek (furgonok, gépkocsik) okozta szennyezés. A városi áruszállítás 51 százalékát simán vihetnénk biciklivel.

Erre az eredményre jutott egy három éve zajló uniós felmérés nyomán a Cycle Logistics elnevezésű projekt, amely 322 városból gyűjtött be adatokat. Az volt a céljuk, hogy megállapítsák: a városi forgalom jelentős részét adó áruforgalom mekkora hányada volna átterelhető teherhordó kerékpárokra.

Kiderült ugyanis, hogy az áruszállítás csupán a városi forgalom 15 százalékát teszi ki, de a helyi légszennyezés 20-30 százalékáért felelős, tekintve, hogy ezek a járművek szinte kizárólag hagyományos meghajtásúak, azaz benzin- vagy dízelmotorosak, nem pedig elektromosak.

A felmérésre azért volt szükség, mert míg a hosszú távú áruszállításról és közlekedésről sok adat áll rendelkezésre, a városokra jellemző néhány kilométeres és pár csomagból álló kisfuvarozásról alig van adat, nemzetközi viszonylatban pláne. Az adatok elemzéséből kiviláglott, hogy a városi szállítás alig egyharmadát végzik 3,5 tonnánál nagyobb teherautókkal, kétharmadát viszont ennél kisebbel, sőt, egy német felmérés azt állítja, sokhelyütt a városi kisteherfuvarozás 60 százalékához személygépkocsit használnak. 

Forrás: The Brooks Blog

Egy svájci adatsor szerint ráadásul a kisfuvarozó ágazat lendületesen fejlődik a szolgáltató szektorral párhuzamosan. Itt elsősorban a házhoz szállításra kell gondolni, amelynek jelentős hányadához bőven elég volna egy teherhordó tricikli.

Az ausztriai Grazban végzett egyik kutatás meglepő eredményt hozott: a városlakók átlagos vásárlásainak alig hat százalékához van szükség autóra, a többi kisárufuvar 80 százaléka kerékpárral is megoldható, nagyobb tömegű beszerzés esetén triciklivel.

Jelenleg azonban a bevásárlások 22 százalékát autóval végzik az átlagpolgárok, akik számára ezért egyre több helyen kínálnak két- vagy háromkerekű kedvezményeket. Például Franciaország-szerte már 40 Intermarché szupermarketben bérelhető a Koursavélo nevű teherhordó utánfutós kerékpár, akár hűtőtáskával és 48 órára is. 

Forrás: Koursavélo

A már említett Grazban 1992 óta érvényes a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás a kerékpáros forgalom fellendítése érdekében, és a helyiek akár ezer eurós támogatást is kérhetnek az önkormányzattól teherhordó kerékpárok vásárlásához. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A napsugárzás segítségével bontja le a gépjárművek által kibocsátott nitrogén-dioxidot a speciális bevonattal ellátott burkolat, amely átlagosan napi 19 százalékkal mérsékli a légszennyezés mértékét.

Forrás: RNW

A városi légszennyezés évente több ezer légzőszervi megbetegedést és idő előtti halálozást okoz, valamint felelős a savas esők kialakulásáért, ezért megfontolásra érdemes minden találmány, amely képes csökkenteni a károsanyagok mennyiségét. Götz Hüsken német feltaláló a holland Eindhoveni Műszaki Egyetemet kereste meg ötletével: az útburkolatot titánium-dioxiddal kellene bevonni, mert az fotokatalitikus reakcióban a napsütés UV-sugarai hatására elbontja a légszennyező nitrogén-dioxidot. 2010-ben kezdődtek a kísérletek, amelyek összegzését nemrég publikálták.

„Különböző évszakokban és eltérő meteorológiai feltételek esetén végeztünk mintavételeket, és megállapítottuk, hogy az újfajta burkolat kedvező esetben akár 45 százalékkal is csökkenti a levegőben lévő károsanyag-szintet”, foglalta össze Jos Brouwers professzor, a Journal  of Hazardouos Materials szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. A nitrogén-dioxid bomlása során oxigén keletkezik, valamint viszonylag ártalmatlan nitrátvegyület, amely a csapadékkal a csatornarendszerbe kerül, majd onnan a helyi víztisztítóba. 

A hollandiai Hengelo városában a Castorweg nevű utca százötven méteres szakaszát borították a DeNo_x burkolattal, a következő százméteres szakasz pedig kontrollként szolgált. A vizsgálati szempontok között szerepelt a forgalom intenzitása, a nitrogénvegyületek és az ózon koncentrációja, hőmérséklet, páratartalom, az UV-sugárzás és a szélsebesség mértékének megállapítása. Ez utóbbi azért fontos, mert a légmozgás hatására száraz időben is folyamatosan tisztul az útburkolat felszíne, tehát a bevonatot nem borítja be a por, megakadályozva a kémiai reakció lezajlását.

A hagyományos térkövek titán-dioxidos kezelése másfélszeresére emeli a burkolat előállítási költségét, de a jelen kísérlethez hasonló, úgynevezett heterogén fotolitikus katalizációnak nevezett új eljárások iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A szakemberek reményei szerint ugyanis hatásosan lesznek képesek semlegesíteni a különféle szennyezőanyagokat. Továbbá nagy mennyiségben előállítva jelentősen csökkenthető nemcsak a légszennyezés mértéke, hanem az útburkolat ára is.

Kapcsolódó írások:
Néma gyilkossá váltak a szénerőművek Németországban (Origo Környezet rovat)
Légszennyező anyagok (Szegedi Tudományegyetem)

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Tisztítja a környezetet, modern művészeti ág, mégis bünteti a hatóság – mi az? Hát a negatív (angolul reverse) graffiti  néven ismert street art irányzat.

Képviselői nem más utcaművészek alkotásait vagy a tagelők firkáit veszik „festővászonnak”, hanem a nagyvárosi forgalom és környezetszennyezés miatt beszürkült falfelületeket célozzák meg. És nem festékkel dolgoznak, hanem vizes tisztítással alakítják ki a kívánt képet. Egyesek szerint igazán kreatív, elgondolkodtató és környezetbarát az ötlet, mások ugyanúgy büntetnék, mint a hagyományos graffitiseket.

Az irányzat előfutárának sokan Kim Abelest tekintik, aki 1981-ben kezdett foglalkozni a szmogszennyezés művészetté formálásával. Kivágott stencileket helyezett fel a műterme tetejére, és a leülepedő szmog rajzolta ki az "égbolt láblenyomatát". A Smog Collectors a láthatatlan levegőszennyezésre hívja fel a figyelmet művészi módon.

A negatív graffiti egyik neves képviselője a brit Paul Curtis, aki Moose néven jó tíz éve tisztogatja az utcákat, és nem csak az Egyesült Királyságban. Egy amerikai reklámügynökség felkérésére egy tisztítószer népszerűsítésére San Franciscóban készített őshonos növényfajokat ábrázoló stencileket, majd a mintákat „felpucolta” egy autóút zajcsökkentő betonfalára. (Egyes kritikusok szerint eladta magát az ügynökségnek, még akkor is, ha a használt tisztítószer növényi alapú, környezetbarátnak hirdetett termék.)

Moose részese volt a Hastings Moth Project elnevezésű kezdeményezésnek is, amely a történelmi nevezetességnek számító város művészeti újjászületését volt hivatott szimbolizálni. A városvezetés engedélyt adott, hogy az üres falfelületekre ideiglenesen street art alkotások kerülhessenek. Moose hét helyszínre geometrikus formákból kialakított lepkemotívumokat tervezett a falakra, amelyeket az e tájon honos lepkefajok inspiráltak. „A negatív graffiti integrálja a környezetbe a képet, nem pedig elkülöníti attól”, fogalmazta meg egy szakértő.

Scott Wade (a Dirty Car Art alapítója)a piszkos szélvédőket emelte művészi szintre. A köznapi „moss le” felirat helyett fantasztikus képeket alkot, műalkotásai azonban valóban a pillanatnak szólnak, hiszen az első eső elmossa őket.

Mivel Scott egy kőzúzalékkal borított út mellett lakik, autóját állandóan belepi a finom fehér por, amelyet ujjával, ecsettel vagy más eszközzel „töröl” képpé.

Egyik híres alkotása Einstein portréja („Hátha értékelné ezt a fajta relativitást”, mondta Scott), de Mona Lisát is párosította már Van Gogh-gal, és Vermeer gyöngyfülbevalós lánya után Ronaldo robbant be az autóüvegre. Galériájában még számtalan pillanatképet meg lehet csodálni.

A negatív graffitisek közül talán a brazil Alexandre Orion törte a legtöbb borsot a hatóságok orra alá. Azok számára kíván üzenni környezettudatos témájú falképeivel, akik máskülönben nem volnának hajlandóak meghallgatni őt. Sao Paulóban egy közlekedési alagút falára tisztított koponyáival arra hívta fel az autóvezetők figyelmét, mit művel egészségünkkel a járművek károsanyag-kibocsátása.

A hatóságok - hogy eltüntessék a provokatív képet – először tisztára mosatták az Orion által átalakított falfelületet. Amikor a művész a szemközti falra is felrajzolta a koponyákat, azt is végig lesikáltatták. A macska-egér harc végén a városvezetés elrendelte, hogy Sao Paulo minden alagútjában tisztítsák meg a falakat a szennyeződésektől – nem igazán voltak fogékonyak az iróniára.

A legfrissebb kezdeményezés a Kickstarter adománygyűjtő oldalon nemrég megjelent Greene Street NYCcsoport, akik 15 ezer dollárt kértek tervük megvalósításához. A Global Clean Art Movement (Globális Tiszta Művészet Mozgalom) irányzathoz csatlakozva egy három elemből álló negatív graffiti projektet szándékoznak alkotni „valamikor május folyamán” a New York-i West Houston Streeten. A tervezett kép a kőolajfüggőség károsságát, a vízbázisok jelentőségét és a szén-dioxid-lábnyom csökkentését hangsúlyozza. A szükséges pénzt alig négy hét alatt összedobták az érdeklődők.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Annyi szén-dioxidot nyel el egy év alatt, mint egy fa egész élete során - ez a legfőbb érv az algalámpa mellett, amely ideális fényforrás szennyezett levegőjű közterületekre.

Évente egy tonna szén-dioxidot képes elnyelni az az ember méretű algalámpa, amelyet Pierre Calleja francia biokémikus tervezett. A készülék elektromossággá alakítja za mikroalgák által a fotoszintézis során termelt energia egy részét. Az áram a világítótestet táplálja, de amennyiben több fényre van szükség, kiegészítésként a hálózati áramra is ráköthető az eszköz. A prototípust már üzembe állították egy bordeaux-i mélygarázsban.

Mint a videóban hallható, a gépjárművek felelősek az összes szén-dioxid-kibocsátás negyedéért. Pierre Calleja húsz éve tanulmányozza a mikroalgák szén-dioxid-elnyelő képességét, és kifejlesztett egy olyan lámpát, amely egyszerre képes fényt kibocsátani, és közben tisztítani a levegőt. „A mikroalgák az ember legjobb barátai, de eddig senki nem fogta munkára őket” - mondta a biokémikus.

A készülék teszteléséhez azért egy mélygarázst választottak, mert ott halmozódnak a különféle szennyezőanyagok, amelyekből az algalámpa évente akár egy tonnát is képes elnyelni. A feltaláló szerint az algalámpa bárhol üzembe helyezhető, például autóutak mentén, közterületen, de akár magánházak előtt is, ha úgy szükséges - a többi már csak a pénzügyi befektetők hajlandóságán múlik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az ipar és a közlekedés kibocsátotta szálló por leválasztása is megtörténhet a Dunaújvárosi Főiskolán végzett kutatások révén. A felsőoktatási intézmény szakemberei csendes villamos kisülések alkalmazásával tisztítanák a füstgázt.

A közlekedés és a lakosság kibocsátása is növeli a levegő porszennyezését. A nem megfelelő környezetvédelmi berendezésekkel rendelkező ipari üzemek olyan füstgázokat bocsáthatnak ki, melyek a savas esőket okozó nitrogénoxidokat és kénoxidokat, valamint aromás szénhidrogéneket is tartalmaznak. Ez utóbbi a napsugárzás és a földfelszíni ózon hatására aromás szénhidrogénné alakulhat, ami belélegezve rákkeltő hatású lehet.

A Dunaújvárosi Főiskola kutatóinak célja olyan technológiát kidolgozni, amellyel leválasztható az ipar által kibocsátott szálló por és szennyező gázok. A szakemberek egy olyan új, kombinált reaktor létrehozásán dolgoznak, amely a porrészecskéket mechanikusan és elektrosztatikus kisülésekkel választja le, a gázban lévő környezetre káros vegyületeket pedig gyors nagyfeszültségű koronaimpulzusokkal bontja le. A technológia kidolgozásánál arra is figyelnek a szakemberek, hogy a reaktort az ipari kazánok esetében is használni lehessen majd.

A kutatások megmutatták, hogy az energiatermelésre újabban alternatívaként alkalmazott növények és más anyagok elégetésekor is keletkeznek nitrogénoxidok, kénoxidok, sőt bizonyos anyagok eltüzelése során keletkező füstgázokban akár több 10 ppm nagyságrendű (egymillió gázrészecskéből tíz) klór is található. „A kutatást részben új ismeretek megszerzése miatt végezzük, másrészt viszont konkrét problémákra is választ adunk. Célunk a füstgázok tisztítása, a por és gázszennyezések egyidejű eltávolítása, valamint a fémfelületek olyan átalakítása, melyeknek köszönhetően a technológia és az ipar is alkalmazni tudja eredményeinket” – mondta Dr. Kiss Endre, a kutatás vezetője, a Dunaújvárosi Főiskola Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék vezetője. A kutatást a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) támogatja.