Október 31-e a Takarékosság Világnapja, ebből az alkalomból összeírtam pár takarékossági ötletet. Szándékosan nem írtam "spórolást", mert az számomra mást jelent: inkább a külső hatások nyomására végezzük, és negatívumként, kényszerű korlátozásként éljük meg. Ezzel szemben a takarékosságot belső indíttatásból, másokra (is) tekintettel folytatjuk. Az alábbi ötletek legyenek gondolatébresztőek!

1. A több gyakran nem ésszerű
Sokféle termékből kapható összecsomagolt változat, azaz ha mondjuk fél tucat termék van egy csomagban, azt kedvezményes áron veheted meg. Sajnos ez gyakran vezet túlfogyasztáshoz, mert legtöbben élelmiszert vesznek így, pl. nyolcas csomag túrórudit, amit aztán "Nehogy megromoljon, egyél még egyet!" felkiáltással két nap alatt el is tüntetnek. Ugyanez vonatkozik a hatoscsomag sörre is. Lehet, hogy eszükbe sem jutott volna annyit megenni, meginni. 
Sőt, lehet, hogy tényleg eszükbe sem jut, és a fele túrórudi a hűtő hátuljába csúszva feledésbe merül, közben megpenészedik, és ki kell dobni. 

2. Ami pazarlásnak tűnik, az pazarlás is
Marika néni, a szomszéd pedikűrös kérdezte minap a következőt: "Abból a mosókapszulából akkor is egyet kell a mosáshoz dobni, ha tele van a mosógép, és akkor is, ha csak pár pólót mosok benne? Tehát ugyanannyi mosószerrel kell mosnom a harmadannyi ruhát is?" Bizony, a takarékos ember gondolkodik, és ha kételyei vannak, akkor a józan eszére hallgat. 

3. Azért, mert reklámozzák, még nem kell megvenni
Ide tartozik például a zuhanyozás közbeni testápoló. Tehát lezuhanyoztál, utána még vizesen bekened magad a testápolóval, aztán újra zuhanyozol és lemosod magadról a drága krém java részét, illetve a maradékát a törülközővel letörlöd a bőrödről. Ennek mi értelme? Tovább tart a tusolás, amit pont azért szeretünk, mert gyors, közben minimum kétszer több vizet fogyasztasz. Ráadásul a kádat vagy zuhanytálcát is többet kell sikálni, hogy ne maradjon csúszós a testápolótól. 

5. Csomagolásban ne a méret legyen a lényeg
Egyes gyártók a pöttöm terméküket óriási dobozba csomagolják, hogy feltűnőbb legyen az üzletek polcain. Aki szokott a neten terméket rendelni, biztos bosszankodott már azon, mennyi csomagolóanyagot ki kell dobnia minden alkalommal. Ez számszerűsítve is két embernyi mennyiség: évente átlag 166 kilogramm csomagolási hulladékot vásárol minden EU-lakos Fizet érte, majd utána kidobja. Az Európai Unióban évente közel 66 millió tonna csomagolóanyag kerül a szemétbe: ebből közel 35 millió tonna papír és karton, nagyjából 16-16 millió tonna pedig műanyag és üveg. Magyarország a csomagolási hulladék visszagyűjtésében nem éri el az EU-szintet.
A műanyag élelmiszercsomagolás az Európában évente felhasznált 49 millió tonna műanyag 40 százalékát teszi ki, ez tehát a műanyag leggyakoribb felhasználási módja. A műanyag élelmiszercsomagolás nagy része nem újrafelhasználható és nem újrahasznosítható, illetve többféle vegyszert is tartalmazhat, köztük biszfenol A-t (BPA-t) és ftalátokat, amelyek a többi között egyes daganatos betegségek és a meddőség kialakulásáért is felelősek lehetnek. A rosszul megtervezett műanyag csomagolás miatt évente 75-112 milliárd euró értékű csomagolóanyag megy kárba – ez az összeg megegyezik Szlovákia és Magyarország együttes GDP-jével.

6. Miért nincs mindenből utántöltő?
Folyékony szappanból, mosogatószerből, légfrissítőből, ablaktisztítóból láttam eddig utántöltőt, de érthetetlen módon másból nem nagyon. Pedig a legtöbb testápolási, kozmetikai és háztartási készítményből lehetne. Persze az utántöltőnek is van csomagolása, de lényegesen kisebb, egyszerűbb, könnyebb, mint az eredeti terméké, tehát ezzel fajlagosan sok alapanyagot lehetne megtakarítani.  
"A gyártók nem érdekeltek ebben, mert a műanyag gyártása nagyon olcsó. Ezzel küzdünk mi is, pedig volnának sokkal inkább környezetbarát csomagolási megoldások", mondja kérdésemre Merza Péter, a HUMUSZ Szövetség alelnöke, oktatási vezetője. Összességében nehéz megbecsülni, hogy milyen módszerrel mennyit tudnánk megtakarítani.
"A tudatosságnak olyan szintje volna kívánatos, hogy le tudjunk mondani bizonyos kényelmi dolgokról, és alkalmanként lépjünk ki a komfortzónánkból. Például tusfürdő helyett szappant használjunk, mert annak nem műanyag a csomagolása, mint a tusfürdőnek. Ezzel a rendszeres utántöltést is kiváltjuk, és az egyszerű összetételű szappannak köszönhetően sokkal kevesebb vegyi anyaggal kerülünk kapcsolatba."
A megelőzés ott kezdődik, hogy a tényleges szükségleteinkre tudjunk hallgatni, tanácsolja Merza Péter. S vajon miképp lehetne nem lemondásnak megélni a takarékosságot? "Ha érzékenyek leszünk a körülöttünk lévő világra és annak problémáira; ha fel tudjuk azt fogni, hogy cselekedeteinkkel hozzájárulunk a fenntarthatósághoz; ha saját magunkat jobban érezzük a bőrünkben, mert tudjuk, hogy jót teszünk, akkor már nem lemondásként, hanem tudatos elkerülésként, pozitív előrelépésként értékelhetjük a takarékosságot."

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Október 1-én az Idősek Világnapja van, és adódik az összehasonlítás: mai szemmel nézve mennyire környezetkímélő volt felmenőink életmódja. Nyilván őket sokszor a szükség vezérelte, illetve még nem álltak rendelkezésükre a mai élet kiegészítő eszközei. Ettől függetlenül sok olyan elem van az ő átlagos életmódjukban, amit visszaemelhetnénk a mi hétköznapjainkba. 

Pixabay

1. Mindent addig használtak, amíg működött, és ha elromlott, először próbálták megjavíttatni, csak utána dobták ki. De még akkor is gyakran kerestek valakit, aki hasznosítani tudta az adott tárgyat. A mai tárgyakat persze nem minden esetben lehet sokáig használni, mert például a tervezett elavulás miatt egyszercsak leállnak. Vagy éppen úgy vannak összeszerelve, hogy nem lehet szétszerelni őket. Vagy olyan gyenge anyagból vannak, hogy idő előtt tönkremennek. Vagy nem lehet hozzájuk alkatrészt kapni. Az ilyen problémák kiküszöbölésére számos szakmai és uniós irányelv született az elmúlt években, vagyis hogy a gyártóknak a teljes életciklust (alapanyagtól a hulladék-újrahasznosításig) figyelembe véve kell termékeket tervezniük, gyártaniuk és forgalmazniuk. Ez azonban gyakran még csak irányelv.

2. Ha már tárgyaknál tartunk: dédszüleink még nem vásároltak állandóan. A szomszéd lány pénteken más pólóban jött haza, mint amiben reggel elment. "Hát beleizzadtam, ezért ebédszünetben vettem egy másikat", válaszolta anyukája kérdésére.
Egy póló alapanyagának, a gyapotnak a megtermelése rendkívül környezetterhelő (víz, növényvédőszer, élőmunka), utána a pólót valamelyik fejlődő országban éhbérért varratják, aztán hajóval Európába szállítják, csomagolják, reklámozzák, forgalmazzák. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb iparág.
A nagymamáink csak akkor vettek valamit, ha konkrétan szükség volt rá vagy le kellett cserélni valamit. Ha cipőt vagy ruhát vásároltak, az volt a fő szempont, hogy minél tartósabb legyen és minél több meglévő holmival lehessen felvenni. 
Odahaza átöltöztek mackóba vagy felvettek egy kötényt, otthonkát az "utcai" ruha fölé, hogy védjék azt (nem azt mondom, hogy járjunk otthonkában, hanem hogy kíméljük a drága ruhákat). A család téli-nyári ruhatára befért egyetlen szekrénybe. De az is igaz, hogy nem pusztán a külsőségekről szólt akkoriban minden, mint ma.

3. Régen nem volt illő az utcán enni. Ha a gyerek megéhezett a játszótéren, akkor kibírta hazáig, nem tömték non-stop bio kölesgolyóval. Ma már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne ugorjunk be valahová, amikor úgy tartja kedvünk. Még akkor is, ha odahaza a hűtő tele van finom falatokkal. A régi időkben még nem végezte kukában semmilyen étel: "kenyeret kidobni vétek", mondták, és a hívők számára Krisztus testét jelképezte, ezért karcoltak a késsel keresztet a kenyér aljára, mielőtt megszegték volna. A munkahelyre otthonról vitték az ételt (elmosogatható, újrahasznosítható edényben), akár főtt maradékot, akár szendvicset. Így nemcsak olcsóbb volt, hanem hulladék sem képződött. 

4. Egészen nagyszüleink generációjáig az emberek jóformán kizárólag helyi- és idényterményeket ettek. Persze, néha lehetett kapni import gyümölcsöt vagy más különlegességet, de a családi menü megtervezésekor a legegyszerűbb lehetőségeket és adottságokat vették figyelembe. Amit lehetett, maguk termeltek, még ha csak egy kis leveszöldségről volt is szó. Ma olcsóbb a kanadai tarkabab és a lengyel krumpli, mint a magyar. És nem gondolkodik senki azon, hogy mekkora környezetterhelést jelent ideszállítani a világ más országaiból azt a sok friss zöldséget, gyümölcsöt hűtött kamionnal vagy repülőgéppel. Pedig ha megtennénk, biztos csökkenne az áruszállításból adódó légszennyezés, amely miatt Magyarországon is évente 16 ezren halnak meg idő előtt. 

5. Az ételek mellett az italaik is egyszerűbbek és környezettudatosabbak voltak: ha szomjasak voltak, csap- vagy kútvizet ittak, esetleg házi készítésű szörppel. Magyarország abba az 5 országba tartozik, amelyik a legtöbb palackozott ásványvizet fogyasztja az Európai Unióban (a többi: Olaszország, Németország, Belgium, Spanyolország). A PET-palack egyetlen használat után szemétté válik. A cukros üdítők hízlalnak, a light üdítők megbolondítják az inzulintermelést: nyelvünk édeset érzékel, jelet küld az agyba, amelyik utasítja az emésztőrendszert a várható cukor feldolgozására -- aztán nem érkezik a gyomorba cukor, és ettől felborul a rendszer. Magyarországon a csapvíz a legtöbb településen jó minőségű, de ha mégsem, akkor vízszűrős kancsóval tökéletes mentes vizet tudunk készíteni. 

6. Nagyszüleink korában nem a tévé, a számítógép, az okostelefon volt a szórakozás forrása, hanem a társaságban végzett tevékenységek, például kártyázás, sakkozás, gombfocizás. Játék közben nálunk sokkal jobban megismerték egymás jó és rossz tulajdonságait, előkerültek a napi problémák, próbálták elsimítani a feszültségeket. Ráadásul ezek a játékok nem árammal működnek, azaz maximálisan energiatakarékosak.

7. A régiek mindenhová gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mentek. Igen, mondhatjuk, hogy azért, mert nem volt autójuk, ám ez részigazság. Teljesen oké a hétvégi nagybevásárlásra kocsival menni, de hogy Budapesten bármelyik dugóban araszolva azt lehet látni, hogy egy autóban átlagosan egy ember ül, azon el kéne gondolkodnunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna szerk.

Szeptember 27-e a Turizmus világnapja, amelyet már 1980 óta ünneplünk. 2018-ban Budapest a házigazdája, és számos ingyenes program elérhető, csak rá kell keresni a neten. 

Az esemény kapcsán gondolkodjunk el azon, hogy a mai turizmus mennyire nem zöld.

A látványosságokat már nem látni a turistáktól

Az Északi-féltekén lakik a Föld népességének 90 százaléka, mintegy 6,5 milliárd ember. És amikor elérkezik a nyár, akkor közülük százmilliók indulnak egy időben nyaralni.

És ahová megérkeznek, ott hirtelen a turisták száma nagyobb lesz, mint amit az adott célállomás alapjáraton, tehát plusz erőforrások bevonása nélkül elviselne. A turizmusból származó jövedelem fellendítését minden kormányzat ösztönzi, azonban a szabályozatlan turizmus komoly fenyegetést jelent számos természeti környezetre világszerte. 

Lég- és zajszennyezés
1%-kal több turista egy régióban 0,45%-kal több szállópor-szennyezést eredményez a levegőben. Ehhez hozzájárul a repülés, a helyi közlekedés (transzferek, taxik), a turistákat kiszolgáló létesítmények üzemeltetése, a turisták szórakoztatása (jet-ski, tubing, quad) stb. A téli turizmus sem jobb: mérések szerint napközben a Yellowstone parkban a rengeteg hómobil hangosabb, mint a kitörő gejzírek.

Vízpazarlás
Szakmai számítások szerint a Földközi-tenger övezetében egy turista naponta 440 liter vizet használ el. Ugyanaz az ember odahaza naponta 150 litert használ el. Egy átlagos thaiföldi golfpálya fenntartásához évente 1500 kg növényvédőszert, gyeptápot és rovarirtót használnak, valamint annyi vizet a locsoláshoz, amennyi 60 ezer helyi falusi lakos éves fogyasztása. Mivel az átlagemberek nyáron turistáskodnak, eleve nagyobb a vízfogyasztásuk, hiszen a forróság miatt többször tisztálkodnak, mint más évszakban.

Évente tízmillióan keresik fel a Kínai Nagy Falat

Erőforrások
Egyes vidékeken turistaszezonban megtízszereződik a népesség száma. A turisták ellátása nemcsak az étkeztetés, hanem minden más téren is rövid ideig súlyos terhet jelent a terület erő- és nyersanyagforrásaira, energiaellátására. A turisták gyakran sokkal magasabb nívójú ellátást igényelnek, mint amilyen az adott területen az átlag. A turisták gyakran felhajtják az árakat, ezért a helyieknek gyakorlatilag vetélkedniük kell a turistákkal az erőforrásokért.

Területvesztés
Nepálban egyetlen túrázó turista napi 4-5 kg fát éget el, pedig az ország már így is tűzifahiánytól szenved. A turistákat kiszolgáló létesítmények és utak felépítéséhez terület és építőanyag szükséges, ami hozzájárul a bányászat, erdőirtás vagy más természetpusztító tevékenység fokozott ütemű végzéséhez.

Hulladék
A Karibi régióban az óceánjáró turistahajók évente 82 ezer tonna szemetet hagynak maguk után: egy hajóvendég naponta 3,5 kg szemetet állít elő, míg egy helyi lakos naponta 0,8 kilót. Sokfelé a hulladék jelentős része a természetben köt ki, amitől pont az a természeti látványosság pusztulhat el, ami miatt a turisták felkeresték a helyet. Helyenként még mindig a természetes élővizekbe engedik a turisztikai létesítmények (hotelek, éttermek stb.) szennyvízét. A perui Andokban és a nepáli Himalájában egyes túraútvonalakat "Coca-Cola-ösvény"-nek, vagy "Vécépapír-útvonal"-nak neveznek a turisták által eldobált hulladékok miatt.

Muszáj fotózkodni, mert ha nem tölti fel a közösségi oldalra,
nem hiszik el, hogy ott járt

Fizikai és ökológiai károkozás
A nagy számú turista letapossa a növényzetet, a kirándulóhajók horgonya tönkreteszi a korallokat, a búvár vagy fotózó turisták megzavarják a helyi élővilágot: Kenyában egyes helyeken a vadállatok a zavarás miatt magukra hagyják utódaikat vagy egyáltalán nem is párzanak.

A hagyományos turizmussal kapcsolatos problémákat még lehetne sorolni. Ezért is volna fontos újszerű módszereket kitalálni és meghonosítani a fenntartható turizmus érdekében. Nem az a cél, hogy senki ne utazzon, hanem hogy minél többen legyenek okos turisták, akik először tájékozódnak az utazási irodáról, a javasolt helyszínről, a kínált szolgáltatásról, és csak utána fizetnek be rá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

A mai komor-cudar őszi napon biztos sokaknak eszébe jutott, milyen jó lenne távmunkás életre váltani. Reggel (tenyerüket dörzsölgetve) elindítanák a többi családtagot iskolába vagy munkába, ők meg otthon maradnának dolgozni. Jutna idő mindenre, a határidős feladatokkal nem csúsznának meg, a lakás ragyogna, az este hazaérkező pereputtyot friss almáspitével fogadnák.

Ó hogyne.

Jómagam tizedik éve dolgozom távmunkásként családi egészségügyi ok miatt. Ez alatt kiderült, hogy az otthoni munkavégzés sok esetben egyáltalán nem tekinthető zöld, környezettudatos módszernek sem egyéni, sem társadalmi szinten. Olcsónak meg pláne nem. Összeírtam pár gondolatot ahhoz, hogy ha mégis ezt választod, tudd, mire készülj. 

Flickr

1. Maradnak az utazási költségek
Bár elsőre örülsz annak, hogy mostantól nem kell bérletre vagy benzinre költened, ez csak féligazság: a kisebb gyerekeket ezentúl kizárólag te fogod elkísérni oviba, iskolába, különórákra, az idősebb családtagokat orvosi vizsgálatokra -- hiszen te egész nap otthon vagy, ráérsz, nem? Tehát veszel bérletet, tankolsz benzint. Eljársz továbbá bevásárolni, gyakrabban, mint korábban, hiszen enned is kell odahaza. Ha távmunkásként be kell járnod pl. hetente értekezletre vagy az ügyfelekkel találkozni, annak is költsége van. 
Zöld közlekedési módszer a kerékpár, a roller vagy a gyaloglás, rád is fér az otthoni munkavégzésből adódó mozgáshiány miatt, de ősszel és télen nem mindig engedékeny az időjárás. 
Vagyis ha továbbra is autóval közlekedsz, akkor egyáltalán nem biztos, hogy összkilométerszámban kevesebbet fogsz autózni, marad a fogyasztás és a légszennyezés.

2. Megduplázódik a rezsi
Aki eljár dolgozni, az reggel lekapcsolja otthon a fűtést, napközben nem használ villanyt, sem vizet. te viszont otthon dolgozva egész nap fűtesz, világítasz, fogyasztod a vizet (WC, kézmosás) stb. Ennek költsége akkora lehet, hogy nettó fizetéscsökkenést okoz, hiszen korábban a munkahelyeden "ingyen" vetted igénybe az infrastruktúrát (plusz a takarítást). 
Egész nap otthon vagy, azaz egész nap koszolod a lakást, ha kertes házban laksz, akkor a háziállatod egész nap ki-be mászkál a kertből a lakásba -- vagyis szinte mindennap fogsz takarítani. Ennek is van rezsiigénye (víz, áram), plusz eszközigénye (aranyáron mért porzsák). A napi takarítás miatt feltétlenül válts zöld takarítási módszerekre, hogy minél kevesebb vegyszerrel terheld a szervezetedet, erről ide kattintva olvashatsz egy összeállítást.

Megnyugodhatsz, Steve Jobs otthoni irodájában is rendetlenség volt.
KÉP: Upended

Társadalmi szinten fontos szempont, hogy a műszaki berendezések mennyire korszerűek, környezetbarátak. Nos, elképzelhető, hogy a munkahelyeden jobb minőségű kazán van, a kéményen részecskeszűrő, a falon hőszigetelés, a tetőn napelem vagy zöldtető stb. vagyis fajlagosan kisebb károsanyag-kibocsátással jár az épület fenntartása, mint a te lakásodé, házadé az öreg bojlerrel, gázkonvektorral. Ja és egy 50 négyzetméteres irodában akár hatan is ülhetnek, míg neked odahaza egymagadra kell ugyanekkora négyzetmétert befűteni, bevilágítani. Megint visszajutottunk a légszennyezéshez, energiapazarláshoz.

3. Kajára ugyanannyi megy el
Panaszkodtál, hogy a munkahelyi menza milyen drága? Távmunkásként többet kell bevásárolni menned, főznöd, csak éppen az erre fordított munkabéredet hajlamos vagy figyelmen kívül hagyni. Ám amikor határidős feladatok szorongatnak, és az ételkészítésre szánt időt átkonvertálod pénzzé (ennyi idő alatt mennyi feladatot tudnál elvégezni), akkor kiderül, hogy ez jelentős tényező. Az előfizetéses rendszerben házhoz szállított készételek sem olcsók (illetve ami az, az hízlal, amit mozgásszegény életmódoddal nem engedhetsz meg magadnak). Az otthoni ételkészítéssel járó tenger mosogatás és kézmosás is hozzájárul ahhoz, hogy távmunkásként megduplázódjon a rezsid.

4. A munkaeszközöket neked kell megvenned
Amíg az irodában robotoltál, nem is tudatosult benned, hogy a millió technikai eszközt nem neked kell  beszerezned, szervizelned, frissítened. Odahaza viszont első nap szembesülsz azzal, hogy nem fagyhat le a gép, nem szakadozhat a net, nem lehet elavult és nem mehet tönkre semmilyen munkaeszközöd. Ez nagyon sokba kerül, amit a munkáltatód nem biztos, hogy térít (sőt). Kell megfelelő otthoni munkahely, íróasztal, jó szék (!), világítás, számítógép, szkenner, spéci szoftverek. Amit megspórolsz ruhaköltségen, az elmegy a nyomtatóba való papírra és festékre.
Az állandóan használt eszközök ráadásul gyorsabban amortizálódnak, és neked kell gondoskodnod a cseréjükről. Ha jól számolom, anyagilag most már ott tartunk, hogy a fizetésedből alig maradt valami. Távmunkásként tehát többet kéne keresned, hiszen egy csomó pénzt megspórolsz a cégnek, de ne várd, hogy ezt a főnökség felismerje és honorálja.

+1 
A lelki tényezőkről még nem is beszéltünk, de ha egy nejlonszatyorra készül "teljes életciklus-számítás", akkor ránk is kellene. Szóval a távmunka sokszor okoz elszigetelődést, kimaradsz a cégen belüli információ-áramlásból, és ezzel a jó lehetőségekből, előléptetésekből. De abból is, hogy a tapasztalt, nagy tudású kollégáktól menet közben ellesd a szakmai fortélyokat. Napközben sokkal többször fogod megszakítani a munkádat ilyen-olyan ok miatt, tehát nem biztos, hogy produktívabb leszel, valószínűleg marad a napi feladatból éjjelre is. 

Összességében a távmunka komoly anyagi és lelki megterhelést jelenthet, nagyon tudatosan kell annak élnie, aki ezt választja. Ugyanakkor tény, hogy sok esetben még mindig a kisebbik rossz, mert legalább a munkavállalás elemi lehetőségét megteremti. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

Sokan szeretnének egy kis konyhakertet létrehozni, ugyanúgy, mint nagyszüleik. Például azért, hogy gyerekeikkel megszerettessék a zöldségek-gyümölcsök fogyasztását: tudományosan bizonyított, hogy azok a kisgyerekek, akik testközelből ismerkedhetnek meg a tányérra kerülő növényekkel, könnyebben rászoktathatók az egészséges táplálkozásra. A kertészkedéshez nem kell nagy terület, elég egy napsütötte erkély, az a lényeg, hogy ültetni, gondozni és szüretelni lehessen pár növényt. (Ezért hála minden óvónőnek, aki az óvoda udvarán kialakít egy kis ágyást, és abban akár csak pár szem babot vagy paradicsompalántát elültet.)

KÉP: Harvest To Table

Visszatérve nagyszüleinkre, ha felidézzük a kertjüket, mindenkinek beugrik, hogy a zöldségágyások között mennyi virág virított. Nagymamámnál egy sor rézvirággal kezdődött a veteményes, utána jött két sor földieper, aztán törökszegfű, büdöske, mézvirág váltakozva a különféle zöldségekkel, az ösvényt pedig kapor szegélyezte. Az ő generációja még tudta, hogy virágokat nemcsak a szépségükért ültetjük, hanem mert bevonzzák a kertbe a hasznos rovarokat, amelyek például a beporzáshoz szükségesek, illetve elriasztják a káros rovarokat, férgeket. 

Az ősi tudásból a modern mezőgazdaság is profitálhat: az utóbbi években olyan svájci és brit kísérletek zajlanak, amelyek a műholdas helymeghatározást párosítják a virágültetéssel. Nevezetesen úgy, hogy a traktor GPS-szel van felszerelve, amely programozott vetésre képes: bizonyos távolságonként nem haszonnövényt, hanem virágmagot vet. Korábban legfeljebb a táblák szélén ültettek rovarhívogató virágágyásokat, ám a hasznos rovarok nem voltak képesek bejutni a tábla közepéig -- egy néhány milliméteres rovarnak az beláthatatlan távolság.

KÉP: Agroscope

A virágültetés révén például a téli búza levélkártevőinek károkozása 61 százalékkal mérséklődött egy 2015-ös svájci mezőgazdasági kísérletben. Az elültetett pipacs, koriander, kapor, napraforgó és más virág ugyanis bevonzotta a katicákat, amelyek tizedelni kezdték a kártevőket -- összességében 10 százalékkal nagyobb lett a terméshozam, és csökkenteni lehetett a vegyszerhasználatot. A megnövekedett terméshozamból származó bevételből pedig nemcsak a virágültetés költsége térült meg, hanem még egy kis haszon is kerekedett.

A brit Centre for Ecology and Hydrology (CEH, Ökológiai és Hidrológiai Központ) Kelet-Angliában végzett szabadföldi kísérletein az adott táblák 2 százalékát margitvirágból, réti heréből, réti imolából és vadmurokból álló keverékkel ültetik be: 100 méterenként elég egy 6 méteres sáv ahhoz, hogy a hasznos rovarok képesek legyenek az egész táblán kifejteni áldásos hatásukat, olvasható a brit Guardian napilap interjújában, amelyet Richard Pywellel, a CEH tudományos igazgatójával készítettek.

Visszatérve a konyhakertünkre, az alábbi virágokkal érdemes próbát tenni a hasznos rovarok becsalogatása, a károsak elriasztása és így a termés védelme érdekében:

1. BÍBOR KASVIRÁG

KÉP: Wikipedia

Latin nevéről jobban ismerjük: echinacea. Gyógyászati célra a gyökerét használják. Mivel 1 méteresre is megnőhet, ültesd magas fűszernövények mellé, mint a kapor, zsálya, édeskömény, lestyán. (Utóbbi a karalábé tökéletes zöldfűszere, kihozza az édeskés ízét.)

2. BÜDÖSKE (más néven bársonyvirág)

KÉP: Wikipedia

Tavasztól őszig virágzik, többféle színű és magasságú változata kapható. A kicsit kellemetlen szagú virágot messzire elkerüli többféle kártevő, így a fonálférgek és a tökbogarak is. Ültesd tök, uborka, paradicsom, paprika, padlizsán és burgonya mellé.

3. HAMVAS ZSÁLYA (más néven lisztes zsálya)

KÉP: Australian Seed

A magasra növő változatok (például a sötétkék Victoria) ugyan többnyire nem ehetők, viszont temérdek virágukkal vonzzák a méheket. Mivel némelyik fajta 50 cm-re is megnő, ültesd paradicsom vagy paprika mellé. 

4. KÖRÖMVIRÁG

KÉP: Wikipedia

Amilyen igénytelen, annyira értékes gyógynövény (mi is írtunk erről és még itt is, illetve állatgyógyászati alkalmazásáról is). Ültesd cékla, brokkoli, borsó, káposztafélék, sárgarépa és salátafélék mellé.

5. MÉZVIRÁG (más néven fülesternye)

KÉP: Hobbikert

Kerti ösvények illatos szegélyeként ismerjük. Egynyári (de önvető), virága lehet fehér, rózsaszín vagy lila. Ültesd bokorbab, salátafélék, brokkoli, padlizsán, bazsalikom, káposztafélék és hagymafélék mellé.

6. NAPRAFORGÓ

KÉP: Wikipedia

Méretes virágzata mindenféle rovart behív a kertbe. Észak-Amerikából származik, az indiánok kukoricával vagy tökkel párosítva ültették. A törpe változatot ültesd cukkini vagy bokorbab mellé.

7. PILLANGÓVIRÁG

KÉP: Wikipedia

80-10 cm magas, meleg- és fényigényes egynyári növény, virágai egész nyáron nyílnak, kiválóan alkalmas növénytársulásokhoz. Ültesd paradicsom, bab vagy uborka mellé.

8. RÉZVIRÁG (más néven cínia vagy zinnia)

KÉP: Wikipedia

A lepkék odavannak ezért a virágért, amely egynyári, tehát évente gondoskodni kell az ültetéséről. Többféle színben és méretben kapható, tehát bármilyen zöldség mellé párosítható. A kisebbeket ültesd paprika, édeskömény vagy bimbós kel mellé, a magasabbakat kombináld zöldfűszerekkel, például bazsalikommal.

9. TÖRÖK SZEGFŰ

KÉP: Wikipedia

Szereti a napos helyet, a jó vízelvezetésű talajt, a rendszeres öntözést, cserébe tucatjával vonzza a beporzást végző rovarokat. Ültesd alacsony termetű  zöldleveles növények mellé (káposzta, saláta) ágyásszegélynek, illetve tearózsa tövéhez illatos talajtakarónak.

10. SZÉPECSKE (más néven menyecskeszem)

KÉP: Wikipedia

Észak-Amerikában őshonos, az indiánok vörös italt főztek belőle, a kávé behozatala előtt azt itták, olvasható a fenntartható életmóddal foglalkozó amerikai Mother Earth News weboldal növénytársításról szóló cikkében. A magasabbra növő változatokat ültesd karóra felfuttatott növények mellé, mint amilyen a paradicsom, bab, uborka. Az alacsonyabbak mehetnek a padlizsán, kelkáposzta vagy paprika mellé.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

EZ IS ÉRDEKELHET:

Mennyi ideig kell megőrizni a sárga csekkeket, áfás számlákat?

Ilyenkor ősszel sokak számára nyomasztó teher a kert rendbetétele: az avar összegereblyézése, az elszáradt virágok levágása és eltakarítása, metszés. Pedig számos érv szól amellett, hogy nemcsak neked, hanem a kertedben élő növényeknek és állatoknak is jobb lesz, ha passzolod a nagytakarítást.

KÉP

1. Bár a lakás körül terül el, a kert nem a nappali szoba meghosszabbítása, hanem a természet része, egy tenyérnyi vadon. Nem kell manikűrollóval igazítgatni, mert nem az a lényege. A kert akkor fog virulni tavasztól őszig, ha a környéken honos rovarok, madarak, kétéltűek, rágcsálók jól érzik magukat benne. Ehhez viszont legjobb békén hagyni ősszel és télen, legfeljebb a száraz levelek nagyját összeseperni, hogy ne fújja át a szomszédhoz a szél. De összehordhatod az avart egy kupacba is, és letakarhatod csirkehálóval, hogy egyben maradjon. Tavaszig elkezd bomlani, jó ki mulcs lesz belőle a növényeknek.

2. Ami neked rendetlenség, az remek áttelelő búvóhely. Emlékszel, nyáron mennyi lepkét és gyíkot láttál? Némelyik faj egyedei elpusztulnak nyár végén, mások viszont csak elbújnak a kert védett zugaiban, és a levelek alatt, fakéreg repedéseiben, talajban vészelik át a telet. Ha minden levelet és letört gallyat eltakarítasz, lehet, hogy azokkal sok apró rovart vagy a petéjüket is kidobod. Az öreg téglákat, köveket sem most kell bolygatni, hiszen alattuk gyíkok és békák lehetnek. Magyarországon minden hüllő és kétéltű védett, egyetlen gyík eszmei értéke fajtól függően 10-250 ezer forint. A téli álomra elvackolódott sünöket sem szabad zavarni, mert hamar felébredhetnek. Ezek a kedves állatok is védettek, 25 ezer forint az eszmei értékük.

3. Az évelőket ráér kora tavasszal visszavágni, a rózsát is érdemes akkor, amikor már látszik, meddig ér a szárán az elfagyás. Az elszáradt ágakkal a növény összegyűjtheti a töve körül a havat, ami védi az elfagyás ellen, illetve plusz nedvesség a talajnak. 

KÉP

4. A zúzmarás, behavazott növények különleges látványt nyújtanak, emlékezetes fotókat készíthetsz róluk. Nemcsak a hópihék, hanem az ablakon kicsapódó dér szerkezete is fraktál, azaz olyan ismétlődő geometriai forma, ami léptékben növekedve vagy csökkenve önhasonló mintázatú. Érdemes nagyítóval megnézni, csak rálehelni nem szabad :)

5. A békén hagyott kertben váratlan és kedves látogatók jelenhetnek meg, például olyan madárfajok, amelyeknek egyre kisebb az élőhelyük. Láthatsz meggyvágót, nagy fakopáncsot, örörszemet csuszkát vagy erdei pintyet is. Sok énekesmadár a száron hagyott évelők magjait szereti csipegetni. Lehet, hogy annyira megkedvelik a kertedet, hogy tavasszal a közelben keresnek fészkelőhelyet, és visszajárni irtani a rovarokat, hernyókat. Tegyél ki több madáretetőt, többféle méretben, többféle eleséggel. Az ivóvízről is gondoskodj!

6. Ha télen is él a kerted, van látnivaló, sok érdekesség, talán könnyebben elviseled a sötét hónapokat, és jobban kibírod tavaszig. Nem rideg ürességnek érzed a következő hónapokat, inkább amolyan csendes átmenetnek a várva várt rügypattanásig. Addig pedig élvezd a pihenést!

Tipp: ha mindenáron el akarod takarítani az avart, menj végig rajta a legmagasabb kerékmagasságba állított fűnyíróval akár kétszer is úgy, hogy ne tedd a fűgyűjtő puttonyt a fűnyíróra, hanem hagyd, hogy szétszórja a levélnyesedéket. Annak értékes tápanyagait (foszfor, kálium, nitrogén, szén) a téli csapadék bemossa a talajba, serkenti majd a talajéletet. A nyesedék javítja a talaj víztartó képességét és szerkezetét is. Amennyiben persze diófalevéllel van tele a kert, akkor sajnos muszáj összetakarítani, mert az gátolja a növények növekedését. 

Egyre több önkormányzat dönt az ingyenes tömegközlekedés mellett, hogy így csökkentse az autóforgalmat (s vele a környezetszennyezést is) az adott településen. Elsőként Compiègne vezette be 1975-ben, mára az ottaniaknak olyan természetessé vált, hogy nyáron a compiègne-i alpolgármestert majdnem megbüntették Párizsban, amikor lazán felszállt egy fővárosi buszra, és leült az első szabad helyre – jegy nélkül. 

Compiègne-ben az akkori polgármester, Jean Legendre vezette be az ingyenes tömegközlekedést: azt gondolta ugyanis, hogy ezzel javíthat a saját autóval nem rendelkező polgárok, főleg nők városi közlekedési, munkába járási lehetőségein, illetve a helyi vállalkozások forgalmát is fellendítheti. Manapság a 90 ezer lakosú környéken évi 5 millió utast regisztrálnak a helyi járatokon.

2017 szeptemberétől pedig az agglomerációjával együtt 150 ezer lakosú Niort-ban vált jegymentessé a helyi busz használata.  Jérôme Baloge polgármester nemcsak a túlzásba vitt autóhasználatról szeretné leszoktatni az helyieket, hanem arra ösztönzi őket, hogy próbálják ki a kerékpárt is, illetve az autómegosztást (car sharing). A helyi buszvállalat két év alatt 30 százalékos forgalomnövekedéssel számol.

KÉP

Niort előtt 2015-ben a 90 ezer lakosú Dunkerque vezetése jelentette be, hogy hétvégenként ingyenes lesz a buszozás. A frissen megválasztott polgármester, Patrice Vergriete polgármester azzal indokolta döntését, hogy "vissza akarja adni a családoknak a vásárlóerejüket". Azóta szombatonként 30 százalékkal, vasárnaponként 80 százalékkal többen használják a tömegközlekedést. 

Vergriete azt nyilatkozta, hogy korábban a jegyárbevétel csak a buszhálózat fenntartási költségeinek 10 százalékát fedezte, nem tűnt nagy veszteségnek lemondani róla. Pláne úgy, hogy elődje fél százalékkal megemelte a helyi vállalkozásokra kivetett közlekedési adót, mondván, szükség van az extra bevételre a sportstadion megnagyobbításához. Vergriete a pluszpénzt inkább a buszok jegybevételének pótlására fordítja, szerinte "ez volt a prioritás". A mindennapos díjmentességet 2018 szeptemberétől tervezik bevezetni.

Nem mindenki örül az ingyenes buszoknak, mondván, semmi nincs ingyen: ha nem az utasok fizetnek, akkor végső soron az adófizetők állják a buszjegyek árát. Yves Crozet, a lyoni egyetem közlekedési közgazdásza szerint az ingyenbusz pusztán politikai demagógia, "nem feltétlenül butaság a kisebb településeken, de Dunkerque-ben vagy Niort-ban túlmegy a gazdaságilag ésszerű határon", mondta a Le  Monde lapnak. 

A francia nemzeti tömegközlekedési szövetség (GART) is háborog, szerintük az ingyenesség tönkreteszi a tömegközlekedés imidzsét, és adott esetben lehetetlen a szolgáltatást újra fizetőssé tenni.

"Nem mondom, hogy minden városban bevezethető az ingyenesség, de nekünk lehetőségünk volt arra, hogy adóemelés nélkül kezdjünk egy olyan projektbe, amiből az egész lakosság profitálhat", reagált a kritikákra Baloge polgármester Niort-ban.

Az iskolakezdés együtt jár a vásárlással. Sokan azonban nemcsak a gyereküknek szükséges holmikat veszik meg, hanem elkapja őket a vásárlási gépszíj, és maguknak is beejtenek pár cuccot a kosárba. Ugyanez a helyzet az internetes rendeléssel: a bűvös "x napon belül visszaküldhető" ígéret láttán hajlamosak vagyunk elcsábulni olyan termékekre, amiket utólag talán meg fogunk bánni. 

Van pár nagyon egyszerű kérdés, ezeken érdemes gyorsan végigfutni, amikor leveszed a polcról a kiválasztott valamit. Amíg gondolatban megválaszolod ezeket, kicsit talán lelassul a rápörgés. Az üzletek számos vásárlásösztönző fortélyt alkalmaznak, de azért nem lehetetlen ellenállni.

ILLUSZTRÁCIÓ

1. Van-e már hasonló cuccom otthon?
Ha nem emlékszel, hogy van-e hasonló otthon, akkor ne vedd meg. Általában kiderül, hogy persze van már,  és mivel nem vetted meg azt az újat, megspóroltál egy csomó pénzt. Már csak azért is valószínű, hogy van abból a valamiből otthon, mert ha nem lenne, már biztos vettél volna. 

2. Visszajönnék-e holnap ezt megvenni?
Ez ellentmond minden marketingakciónak, mert ugyebár az üzletekben azt szajkózzák, hogy csak egyszeri akcióról van szó, és most kell azonnal mindent megvenned. De ha valóban olyan fontos számodra az a valami, akkor másnap is visszajönnél érte, nem igaz? A halogatás arra jó, hogy kicsit távolságot nyerj attól a tárgytól – ez megkönnyíti a racionális döntést, ami az esetek többségében az, hogy fizikailag és lelkileg is elengeded a kiszemelt terméket. Legyél ugyanolyan bölcs és higgadt, mint amikor a játszótéren a hisztis háromévest rábeszéled, hogy szépen adja vissza a másik kisgyereknek a homokozólapátját. 

3. Hova fogom ezt tenni otthon?
Minden új cuccnak hely kell, márpedig a legtöbb otthonban abból van a legkevesebb. Ha rád törne a kétoldali cipővásárlási láz, gondold végig, hogy van-e még szabad hely a cipőtartó szekrényben? Vagy ha egyúttal vennél egy új, nagyobb cipőtartó szekrényt ("Csak most 30%-kal olcsóbb"), egyáltalán beférne az előszobába? És jól nézne ki a már meglévő bútorok között? Minden vásárlásra úgy tekints, mint ami elindít odahaza egy láncreakciót.

Már csak 3 kérdés van, hajrá!

4. Minden családtagom egyetért a vásárlással?
Ez összetett kérdés, mert az egyetértés magában foglalja a használatot is. Tehát az előbbi cipősszekrénynél maradva, lehet, hogy szerinted jó vétel, de például a gyerek nem fogja tudni használni, mert túl erősen kell húzni a fiókot vagy az folyton becsípi az ujját. Akkor ugyanúgy az előszobában hagyja majd a cipőjét, ahogy eddig, nem érted el a célt. De az is lehet, hogy a kiválasztott holmi megfelel ugyan a te ízlésednek, viszont a többi családtagodnak nem tetszik, és ezt szóvá is teszik. Örömöt akartál szerezni, erre bosszúság lesz a vége. A telefonoddal fényképezd le a kinézett terméket, menj haza, mutasd meg a családnak, és ha le akarnak beszélni róla, törődj bele.

5. Mi lesz, ha tönkremegy?
Tessék jó alaposan megnézni a kiválasztott terméket: te is meg tudnád javítani, ha valami baja lesz? Vagy tudsz valakit a lakókörnyezetedben, aki megcsinálja? Mennyiért? Biztos van rá magyar garancia? Az eladónak van Magyarországon szervize, ahol vállalnak javítást és ennek idejére adnak cserekészüléket? Ez a szerviz számodra könnyen megközelíthető? (Hiába filléres vagy díjmentes a javítás, ha mondjuk tízezer forintot kell költeni a szervíz megközelítésére.) Ha külföldről rendelted, mennyibe kerül a meghibásodott terméket visszaküldeni a forgalmazónak? Ha valami pitiáner hiba miatt nem tudod használni azt a valamit, akkor hamarosan a fiók mélyén végzi. 

6. Mire költhetnéd az árát?
Lehet, hogy csak 499 forint az a bizonyos termék, de ha rendszeresen veszel fölösleges cuccokat, az akár már néhány hónap alatt is sok pénzt vihet el. Talán a jövő évi nyaralásra egy-két nappal tovább ki tudnál bérelni egy apartmant azokból az egyszeri kis összegekből, amiket addig nem adsz ki, hanem gyűjtesz. 

TIPP: A mi családunkban az a rendszer vált be, hogy ha mindenáron új cuccot akar hazahozni valaki, akkor egy régi dolognak mennie kell (opti-mális esetben a közeli adományboltba).
Gardróblomtalanításról itt írtam korábban, szívesen segítek is, ha úgy gondolod, hogy nekiugranál. Hidd el, tapasztalatból beszélek, a lelkedről is mázsás terhek fognak lehullani a selejtezés során! 

Egy kaliforniai tejtermelő farmer elhatározta, ahelyett, hogy másokra várna, inkább maga lép a klímaváltozás elleni küzdelemben. Albert Straus meglátta lehetőséget a tehenei trágyájában: ez bizony nem eltakarítandó szemét, hanem majdnem ingyenes energiaforrás. Kinyeréséhez biogáz-fejlesztőt épített, amelyben a trágyából erjesztéssel metángázt és abból egy generátorral elektromosságot állíthat elő. Majd az állatok etetéséhez használt nyergesvontatóját autószerelő szomszédja segítségével elektro-motorossá alakította.  

Straus Family Creamery Video

Straus 8 évet fektetett az ötlet megvalósításába, de most elmondhatja, hogy lekörözte a Tesla  elektromos autókról híres Elon Muskot, aki leg-korábban 2017 szeptemberében lesz készen elektromotoros kamionjával.

Straus Family Creamery Video

Ráadásul a gazda – bár nincs közgazdász végzettsége – az úgynevezett körkörös gazdaság terén is nagyon alkotott. Ennek az irányzatnak az a célja, hogy az anyagok állandó körforgásban legyenek, mindent haszno-sítsanak újra vagy alakítsanak át feldolgozhatóvá, tehát szűnjön meg a hulladék. Straus a farmján megvalósította a maximális hulladék-hasznosítást: amit az állatok "termelnek", az hajtja az állatokat ellátó gépeket.

Straus Family Creamery Video

A biogázas generátorral előállított tiszta áram hajtja a tejgazdaság minden autóját, de a legnagyobb jármű, a 15 tonnás IH nyergesvontatója korábban dízelüzemű volt. Ennek átalakítását végezte el a gazda másodmagával, és most már a 300 tehén takarmányozását is környezet-barát módon tudja megoldani.

Straus Family Creamery Video

Ráadásul Straus számításai szerint anyagilag is megéri: a 80 kilowattos generátor havonta 28 800 kilowatt-óra zöld villanyáramot szolgáltat, valamint forró vizet a gazdaság és a tehénkarámok takarításához. A beruházás 330 ezer dollárba került, de Straus évente 50 ezer dollárt takarít meg a trágya energiává alakításával.

Straus Family Creamery Video

"Az én elektromotoros teherautóm nem csupán hasznos segítője a gazdaságunknak, hanem annak is jelképe, hogy gazdagok vagyunk olyan szellemi és anyagi forrásokban, amelyekkel felvehetjük a harcot a klímaváltozás ellen. Egy olyan fenntartható organikus gazdaság modelljét szerettem volna létrehozni, amely egyaránt jó a Földnek, a talajnak, az állatoknak és az itt dolgozó embereknek, akik új életet szeretnének lehelni a vidéki közösségekbe", mondta Albert Straus.

Ha sikerült "túlélni" a nyaralást egyetlen bőrönd ruhával, hazaérve el kelle-ne gondolkodnod azon, hogy szükséged van-e a többire. Ha igen a válasz, akkor viszont arra felelj: MIÉRT?

Egy átlagos nő ruhásszekrényében 22 olyan darab van, amit soha nem hord. A férfiak szekrényében átlag 19 viseletlen darab van. E fölösleges holmik közül első helyen a farmer áll, második a cipő. Legtöbbször bűn-tudatból őrizget valaki egy soha nem hordott darabot: sajnál megválni tőle, mert sokba került, vagy más érzelmi oka van rá, olvasható egy brit felmérésben.

KÉP

Ehhez képest a legtöbb reggel úgy indul, hogy ott állunk a csurig tele ruhásszekrény előtt, és pánikolunk, hogy nincs mit felvennünk. Felpróbálunk egy csomó cuccot, és bár a végén valahogy döntésre jutunk, mert sürget az idő, nem igazán érezzük jól magunkat. Csak nem pont a túl sok ruha tesz boldogtalanná bennünket?

Te például az  alsóneműt és a zoknikat nem számolva hány napig tudnál felöltözni tiszta ruhába mosás nélkül? Két hét? Egy hónap? Jól van ez így?

A közgazdaságtanból ismert Pareto féle 80/20-as szabály legtöbbünk-nél a ruhákra is érvényes: a ruhatárunk 20 százalékát viseljük 80 szá-zalékban. (A Pareto-elv szerint a következmények 80 százaléka az okok 20 százalékára vezethető vissza.)

Ideje megvizsgálni, hogy miben különbözik ez a 20 százalék ruha a maradéktól: begombolva is kényelmes, jó a szabása, szépít a színe, tükrözi az egyéniségünket, könnyen tisztán tartható stb.

Ezeket a szempontokat írd bele a telefonodba, ezek lesznek az elvárá-said minden új ruhával szemben. Legközelebb, ha ott állsz egy ruha-üzletben, vesd össze a kiválasztott holmi paramétereivel az elvárásaidat. Ha a zömük nem esik egybe, ne vedd meg azt a cuccot, mert 80 százalék a valószínűsége, hogy nem fogod hordani. Csak azért, mert divatos vagy akciós valami, még nem biztos, hogy jól is áll neked. 

Az etikus ruhatár lényege, hogy ne pazarold az erőforrásaidat (pénz, idő, energia, tárolóhely) olyan holmik felhalmozására, amelyeket nem fogsz viselni. 

Az etikus ruhatár alapja pedig, hogy az új holmik csak számodra legyenek újak. Magyarán: érkezzenek másodkézből, akár baráttól, akár turkálóból. Kiváló minőségű cuccokat lehet találni a turikban, igaz, kell hozzá egy kis idő, amíg az ember rutint szerez a válogatásban.

Ám vigyázat: csak azért, mert ingyen van vagy olcsó egy darab, még nem szabad hazavinni. Némelyek megszédülnek a turik eszméletlen kínálatától, és ezt is, azt is megvesznek, "csak 100 forint volt". Ez nem jó stratégia: ki lehet jönni az üzletből üres kézzel, nem muszáj vásárolni.

KÉP

Az etikus ruhatár 5 szabálya Anuschka Rees német stylist-divatblogger szerint: 
5. Etikus márkától vásárolj! (Tehát ne gyerekmunkásokkal és éhbérért dolgoztató fast fashion üzletekben vásárolj, hanem keress olyan hazai tervezőket, akik környezettudatos alapanyagokból és etikus módszerekkel állítják elő termékeiket.) Ha erre nincs mód, akkor:
4. Csak használt ruhát (vintage vagy turkálós) vásárolj!
3. Válassz jó minőségű, tartós darabokat!
2. Vásárolj ritkábban, válassz körültekintőbben: csak azt vedd meg, ami 100 százalékban tetszik!
1. A már meglévő holmijaidat értékeld újra, és viseld gondjukat! (Például varrd meg őket.)

Courtney Carver amerikai divatblogger indította a Project 333  blogot, amelynek üzenete: válassz ki a szezonális ruháid közül 33 darabot (fehérnemű és kiegészítők nélkül), és a következő 3 hónapban csak ezeket viseld. A blogon angol nyelven számos poszt olvasható a ruhatár átszervezésével kapcsolatban.

A szintén amerikai Caroline, az Un-fancy blog szerzője 37 darabot engedélyez magának 3 hónapra: 9 pár lábbeli, 9 alj (nadrág és szoknya), 15 felső (póló, blúz, pulóver, kardigán), plusz 2 ruha és 2 blézer/kabát. Ezen felül értendők a kiegészítők, mint táska, bizsuk, továbbá az tréningcucc, fürdőruha, pizsama, régi ruha takarításhoz, kerti munkához. Caroline is 3 hónapig viseli ezeket a holmikat, eközben nem vehet semmit. A negyedév utolsó 2 hetében terveket készít a következő 3 hónap ruha-tárára, és ha szüksége van valamire, ekkor megy el shoppingolni. Több év tapasztalata alapján a blogger évszakonként 4-8 új darabot vásárol, és ennek megfelelő számú régi holmitól válik meg. Lehet, hogy elsőre ez macerásnak tűnik, de a reggeli őrületet meg lehet vele úszni, és nem kell naponta mosni sem.

Lejjebb tippeket olvashatsz a ruhásszekrény lomtalanításáról.

KÉP

Mindannyian ismerünk olyanokat, akik már eljutottak a szelektálásig, aztán továbbra is őrizgetik a nem hordott ruhákat, mert azt hiszik, el tudják adni őket az interneten. A valóságban ez csak ritkán valósul meg, mert az embernek nincs ideje állandóan cuccokat fotózni és a neten lógni (aukciózni). Ráadásul meggazdagodni akkor sem lehet belőle, a ruha ára sohasem jön vissza. Közben pedig foglalja a helyet a szekrényben, és ami ennél rosszabb: a lelkedben is. 

Sokan azért nem dobják ki a kihízott ruháikat, mert majd lefogynak, és újra tudják viselni azokat. Még ha ez egyszer sikerül is, mire lefogysz, az a cucc valószínűleg már kiment a divatból (a ruhagyártók lételeme az állandó újítás). Tehát céltalan pusztán ezért őrizgetni valamit. Rengeteg olyan ember van, aki örülne a levetett holmijaidnak, az interneten, a Facebookon találsz olyan szervezeteket, akik még házhoz is jönnek a használt ruhákért, és elviszik a rászorulóknak.

Itt vannak a legjobb tippek a ruhatár szűkítéséhez:

1. Ha annyira odavagy érte, de valószínűleg már nem fogod viselni, fényképezd le, mielőtt megválsz tőle: digitális formában megmarad a szép emlék. 

2. A reddit közösségi oldalon az alábbi tipp a legnépszerűbb: a ruhartartó rúdon fordítsd meg az összes vállfát úgy, hogy előrefelé nézzen a kampójuk. Amikor használsz valamit, mosás után nyugodtan visszaakaszthatod a hagyományos módon, hátrafelé álló kampóval. Szezon végén ajándékozd el azokat a ruhákat, amelyek vállfája még mindig előrefelé néz. 

KÉP

3. A legközelebbi nagymosás után a ruhatartó rúdon told át jobb oldalra a ruhákat. Tegyél középre egy üres vállfát, szúrj rá egy papírt az aznapi dátummal. Onnantól kezdve csak azokat a ruhákat tedd vissza a bal oldalra, amelyeket legalább egyszer felvettél az adott hónapban. Szezon végéig a jobb oldalon szépen kiválogatódnak azok a darabok, amiket egyszer sem vettél fel, ezek mehetnek ajándékba.

4. E módszer másik változata, hogy a frissen mosott ruhákat minden héten válogatás nélkül akaszd be a ruhatartó rúd jobb oldalára, és kötelezd magad arra, hogy következő héten csakis a rúd bal felén lógó holmik közül választasz, esetleg középről. Pár hét alatt az egyáltalán nem hordott ruhák felhalmozódnak a bal szélen, egy mozdulattal teheted át őket egy táskába, és mehetnek az adományboltba. 

5. A hajtogatós holmiknál úgy alkalmazhatod ezt a módszert, ha a legfelső darabra teszel egy feldátumozott papírt, és onnantól minden kivett és viselt darabot a papír fölé teszel vissza mosás után. Amit mégsem veszel föl, azt a papírlap alá kell visszatenni. Ami pár hét után is a papírlap alatt marad, azt nem hordod, mehet.

6. Kicsi a szekrényed (...) és ezért szezon végén bőröndbe vagy zsákba elpakolod a téli ruhákat, csak úgy lesz hely elővenni a nyáriakat? Mi lenne, ha megpróbálnád a jelenlegi szekrényedben elhelyezni az összes ruhádat? Ami nem fér be, annak keress másik gazdát.

7. Másik opció a téli-nyári csere idején: minden egyes darabot próbálj fel. Ami nem jó, menjen! Még jobb, ha elhívsz egy barátot, ismerőst, kamaszgyereket, akinek a megmaradókat is megmutatod. Bízz abban, hogy ők elfogulatlanul mondanak ítéletet, és a végén tényleg csak olyan ruháid lesznek, amelyek 1. jók rád, 2. jól is állnak.

8. Minden felsőnek (póló, ing, blúz, pulóver) passzolnia kell legalább 2, de inkább 3 alsóhoz (nadrág, szoknya). Ami csak egyvalamihez passzol, az nem multifunkciós, engedd el.

9. Ha valami újat veszel, legalább egy régitől szabadulj meg. Egy új ingért egy régit. Még jobb, ha egy újért 2-3 régi holmit leadsz az adományboltban, ez persze már lehet vegyes ruhanemű.

10. J.D. Roth amerikai blogger a GetRichSlowly írója egy nagyon durva, de igazán hatékony módszert fejlesztett ki: egy üres szobába (ha van) vagy padlástérbe költöztesd át az összes ruhádat (nyilván leszámítva a fehérneműt, zoknit stb.). Az első héten bármit kihozhatsz ebből a raktárból, de ha nem vetted föl, vidd vissza őket. A második héttől kezdve főleg azokat a ruhákat kell viselned, amelyek már voltak rajtad legalább egyszer, és ezért mosás után visszakerülhettek a szekrénybe. 12 hónap alatt kiderül, mire nincs szükséged, és ha képes voltál nélkülük élni egy évig, most már tudod, mit lenne a legjobb velük csinálni :) 

Korábban is írtunk arról, hogy miért terjed Japánban az extrém minimalizmus, illetve hogy 15 jól megválasztott tárgy elég lehet a boldogsághoz. (Kattints a címekre az olvasáshoz.)