Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
17
máj/2021

Ezt a ruhát több mint ezren viselték 100 napig

Aki vásárol egy gyapjúszövet ruhát az amerikai Woll& márkától, felkérést kap egy különleges kihívásra: legyen egyike azoknak a nőknek, akik a saját ruhájukat 100 napig hordták egyhuzamban. Több mint ezren vannak már! A ruha sikerét annak tulajdonítják, hogy egyszerű, kényelmes, természetes és stresszmentes. A Wool& ruha vonzereje egyre nő. A cég jelmondata: Élj egyszerűen, vásárolj körültekintően, tegyél jót.

ruha divat minimalizmus otthon 100 napos kihívás fenntarthatóság

Ugyanaz a ruha a hét minden napján, eltérő kiegészítőkkel. KÉP: Wool&

A Treehugger online magazin kérdezte a cég ügyfélkapcsolati menedzserét a siker titkáról. Rebecca Eby maga is éppen félidőben volt a 100 napos kihívásban vásárlóként, amikor meglátta a cég oldalán az állásajánlatot. Mivel nagyon megkedvelte a ruhát, jelentkezett is. 

A cég alig hároméves múlttal rendelkezik, nagyjából két éve fut a 100 napos kihívás. Úgy kezdődött, hogy a cégalapító az egyik ingüket 30 napig viselte, nagy megelégedésére. Miután megjelentek a ruhákkal, első körben 13 nőt kértek fel arra, hogy viseljék 100 napig. Aztán a csapat tagjainak száma folyamatosan gyarapodott, "mint egy hógolyó", mondja Eby, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány idején vált különösen közkedveltté a ruha és a kihívás is. 2021. május közepéig 1173-an teljesítették a 100 napos viselést.

ruha divat minimalizmus otthon 100 napos kihívás fenntarthatóság

A 100 napos kihívás résztvevői közül néhány. KÉP: Wool&

Érdekes, hogy az egyszerű ruha iránti kereslet éppen a karantén idején futott fel. Oka lehet ennek az, hogy ha nem tudtuk elhagyni az otthonunkat a lezárások miatt, akkor talán nem is volt annyira igényünk különlegesebb holmikra. A kihívást pedig sokan azért vállalták, mert ezt biztonsággal teljesíthették egy olyan életszakaszban, amikor "odakint" az egész világ a feje tetejére állt, mondja Eby. Hozzájárulhatott a sikerhez az is, hogy a karantént sokan összekötötték az otthoni lomtalanítással, amit a ruhásszekrénnyel kezdtek.

Aki sokallná a 100-napos kihívást, azt Eby siet megnyugtatni, hogy a ruha minőségének köszönhetően lényegesen rövidebbnek érződik ez az idő. Nem utolsósorban a ruha minőségén is múlik: finom merin gyapjúból készül. Ez nem veszi át a testszagot, nem lesz ázottkutyaszagú, nem veszti el a formáját, és nem szúrós, nem vált ki viszketést. A merino gyapjú különlegessége, hogy kiváló hőszabályozó és nedvességelvezető tulajdonságú, azaz hidegben melegen tart, melegben hűsítő hatású. Ahogy a cég honlapján is írják: a merino gyapjú lehetőséget ad arra, hogy kevesebb holmival élhess, és több dolgot tehess meg azok közül, amiket szeretsz.

ruha divat minimalizmus otthon 100 napos kihívás fenntarthatóság

A gyapjú az ausztrál Ashmore családi farmról származik. KÉP: Wool&

Az alapruha néhány fazonban (Sierra, Willow, Rowena) és 1-4 színben, de több méretben kapható, bármilyen kiegészítővel egyedivé tehető. A ruhát a vásárlók (és versenyzők) többsége naponta legalább 8 órán át viseli. Legtöbben munkába hordják, de volt, aki túrázni indult el benne. A mosás gyakoriságáról mindenki maga dönt. Volt, aki a 100 nap alatt legfeljebb a hónaljrészt öblítette át néhányszor, mások (kisgyerekesek például) gyakrabban mosták. 

A kihívásnak nem az a lényege, hogy meg kell szenvedni az eredményért. Sokkal inkább a megfelelési/öltözködési kényszer alóli felszabadulás a vezérelv: ha nem kell minden reggel "kicsinosítani" magunkat, akkor nem is csúszunk bele döntéshozatali kifáradásba (decision fatigue). Ez azt jelenti, hogy minél több döntést kell meghoznunk, annál nagyobb a kockázata, hogy tévesen mérlegeljük a szempontokat, és rossz döntéseket hozunk. Sok vállalatvezető ezért visel mindennap ugyanolyan vagy hasonló ruházatot (ld. Zuckerberg szürke pólója). 

ruha divat minimalizmus otthon 100 napos kihívás fenntarthatóság

KÉP: Wool&

A Wool&-ruha igazi alapdarab lehet, megbízható eleme egy kevés számú holmiból álló, de sokféleképpen variálható "kapszula-gardrób"-nak. Ez a koncepció szembe megy a mai divatszemlélettel, amely azt sulykolja, hogy csakis az öltözködés alkalmas a személyiségünk kifejezésére. Ezzel belerántanak bennünket egy olyan pazarló felhalmozásba, amely nem felel meg a fenntarthatóság eszméjének. A környezetszennyező divatipar felelős a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10 százalékáért, és a szennyvíz-kibocsátás 20 százalékáért. Korábbi posztjaim a Japánban terjedő extrém minimalizmusról, a Gardrób Tömeg Indexről, vagy a 15 tárggyal is boldog férfiról a linkekre kattintva olvashatók.

A 100-napos kihívás teljesítésében a Facebookos rajongói tábor is segíti azokat, akik mondjuk a 62-ik napjukon elcsámpulnának egy másik outfit irányába. A ruhák körül szerveződő közösség új ötleteket, új erőt ad a további viseléshez. Olyannyira, hogy egyesek már azt is belengették, ha elérték a 100 napot, folytatják a kihívást 365-ig. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
09
márc/2021

Újra feltalálták a műanyag mamuszt, és sokkal zöldebb lett

A krokodilos klumpa és hamisítványai elárasztották a világot: csak az eredetiből eladtak több mint 300 millió párat, és ehhez jön biztos legalább ugyanennyi, ha nem több másolat. A nagy számok nagy környezetszennyezést is sejtetnek, mivel a tervezők nem gondolkodtak előre a lehetséges újrahasznosításon. Ha elvásik a plasztik pata (így csúfolták Amerikában), megy a kukába – márpedig ez a mai világban nem túl pozitív üzenet.

Na de itt van a HODEI papucscipő, amely nem pusztán egy termék, hanem komplett rendszer, figyelembe veszi a lábbeli teljes életciklusát. Két francia fivér, Benjamin és Thomas Camy tervezte a cipőt, amelynek neve baszk eredetű: a hodeï jelentése felhő, utal arra, hogy a cipő pillekönnyű és online kapható.

fenntarthatóság újrahasznosítás műanyag divat cipő Hodei Franciaország

A cipő üzleti modellje a fenntarthatóságra épül. Kizárólag rendelésre készül Franciaországban, azaz nem halmoznak fel raktárkészleteket és üzletük sem lesz.

fenntarthatóság újrahasznosítás műanyag divat cipő Hodei Franciaország

Világszerte nagyban gátolja a műanyag termékek újrahasznosítását, hogy a termékek általában többféle műanyagból állnak, amelyeket rendszerint nem lehet szétszedni és külön-külön hasznosítani.

Ezzel szemben a Hodei fehér színű Silent Runner alapmodellje egyféle anyagból, EVM-habból van. Az alapmodell önmagában is viselhető, de a KIT változatban kiegészíthető cipőfűzővel és oldalpánttal. Ezek az elemek befűzhetők-bepattinthatók, nincs szükség ragasztóra vagy varrásra – az elhasználódott cipőt  könnyű szétszedni az újrahasznosításhoz.

fenntarthatóság újrahasznosítás műanyag divat cipő Hodei Franciaország

És az újrahasznosítás itt nem "termikus hasznosítást" jelent, vagyis hogy elégetik a hulladékot, hanem valódi anyagfelhasználást.

fenntarthatóság újrahasznosítás műanyag divat cipő Hodei Franciaország

A tervezők úgy vélik, nem halogatható az átállás a termékcentrikus szemlélettől az alapanyag-centrikus irányba, el kell választani egy adott termék életciklusát az alkotóelemei életciklusától.

fenntarthatóság újrahasznosítás műanyag divat cipő Hodei Franciaország

Amikor elhasználódott a cipő, ingyen vissza lehet küldeni a gyártónak, és a vásárló vagy visszakapja a cipő árának egy részét (ez az úgynevezett Eco-Deposit), vagy a következő vásárlásából kap 10 euró kedvezményt. A Hodei-csapat a visszaérkezett EVM-cipőket újrahasznosítja, azaz ismét nyersanyaggá alakítja, amiből új cipőket készít.

fenntarthatóság újrahasznosítás műanyag divat cipő Hodei Franciaország

Jelenleg még tart a közösségi adománygyűjtés az interneten, de az érdeklődők már összedobták az indulótőkét a fiúknak, úgyhogy indulhat a fehér színű, de tényleg zöld lábbelik gyártása. És ami plusz bónusz: a Hodei-cipőt olyan emberek is viselhetik, akiknek nem a nagylábujjuk a legnagyobb lábujjuk...

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
12
feb/2021

Egyszerű és meghitt tippek Zöld Valentin-naphoz

A szerelmesek napjának megünneplése sokak szerint eleve egy csúnya marketingfogás: a karácsony óta kevéssé költekező népeket így terelik vissza a kereskedők a kasszához.

KÉP: Pexels

Az ilyen impulzusvásárlás nem öko, sem pedig a Kenyából repülővel érkezett rózsacsokor. Aki pedig egy év bezártság és mozgásszegény élet után is képes csokit vagy bonbont venni a párjának, az híján van minden empátiának. Persze semmi baj, ha megünneplitek a Valentin-napot, csak tegyétek zöld módon, a fenntarthatóságot szem előtt tartva.

KÉP: Unsplash

1. Főzzetek közösen ünnepi vacsorát
Lehet ez egy vegán étel, netán a nagyi receptjei közül valami. Nehezítés, de nagyon zöld gondolat, ha a hozzávalókat kizárólag a lakóhelytől számított 50 kilométeres vonzáskörzetből szerzitek be, vagy mondjuk kizárólag magyar alapanyagokat használtok, ezzel csökkentitek a vacsora CO2-lábnyomát.

KÉP: Pexels

2. Filmnézés helyett társasozzatok
Illetve lehet sakkozni is, az most úgyis nagyon divatos lett. Akinek jobban megy a kártya vagy a betűkirakó, csinálja azt. Minden olyan társasjáték szóba jöhet, ami nem igényel áramot vagy elemet.

KÉP: Pexels

3. Tanuljatok meg egy táncot
Ha nem tudtok elszakadni a kütyüktől még ezen a napon sem, akkor tanuljatok meg valamilyen társastncot vagy kedvenc sztárotok egyik klipjének koreográfiáját a netről. Ezzel lemozoghatjátok a vacsorával elfogyasztott kalóriákat. 

KÉP: Unsplash

4. Tervezzétek meg az első tavaszi kirándulást
Most ugyan még javában tél van, de 2-3 hét múlva remélhetőleg beköszönt a tavasz. Gondoljátok végig, mit lenne jó csinálni: madárlesre menni, túrázni, kerékpározni? Térképezzétek fel a lehetséges útvonalakat, persze a járványügyi előírások betartásával.

KÉP: Unsplash

5. Gyűjtsetek adományt valamilyen zöld célra
Azt a pénzt, amit most nem költötök el éttermi vacsorára, virágcsokorra és más nagyobb ajándékra, ajánljátok fel jótékony célra: valamelyik állatmenhelynek, madárkórháznak, medveotthonnak. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
05
feb/2021

Újabb autómentes ökováros épül Csengtu mellett

A kínai Szecsuán tartomány fővárosa Csengtu, amelyet a tervek szerint körbe fognak építeni kisebb ökovárosokkal. Ezek közös jellemzője a környezettudatos működés és az autómentesség lesz. A települések tervei közül most a holland OMA stúdió által tervezett Future City (Jövőváros) látványtervei váltak publikussá.

autómentes ökováros építészet fenntarthatóság természet

A 4,6 négyzetkilométer területű negyed a Csengtutól keletre fekvő dombvidéken épül, kifejezetten a helyi geológiai és topográfiai jellegzetességek figyelembe vételével. A hat klaszternek nevezett városrész a hagyományos településszerkezetet imitálja. Minden klasztert (vagy zónát) úgy terveztek, hogy beolvadjon a környezetbe, továbbá rendelkezzen olyan terekkel, amelyek az oktatást és az innovációt szolgálják.

autómentes ökováros építészet fenntarthatóság természet

A lakások külön zónába tömörülnek, akárcsak a közigazgatási hivatalok, a kereskedelmi és szórakoztató létesítmények. A hatalmas kör alakú épület az ökováros közlekedési központja lesz a beérkező és induló utasok számára.

autómentes ökováros építészet fenntarthatóság természet

Future City autómentes lesz, kivéve az önvezető elektromos járműveket. Máskülönben az épületek tízperces sétával elérhetők mindenhonnan a tervezők ígérete szerint.

autómentes ökováros építészet fenntarthatóság természet

Az OMA célja az tervvel volt, hogy megkérdőjelezze a hagyományos várostervezési elképzeléseket, amelyek az úthálózatot veszik alapul, és az alapterület maximális kihasználtságára törekszenek. Future City ezzel szemben a térség földrajzi adottságaival próbál összhangba kerülni, az épített környezet szerves része lesz a természetesnek. 

VIA dezeen

A Csengtu körül tervezett új települések és létesítmények látványterveit az e-architect oldalon lehet böngészni. 
 


0
Tovább
30
jan/2021

Megreformálhatja a szabadföldi zöldségtermesztést a LED

Húszezer négyzetméteren szabadföldben ültetett póréhagymát teszteltek éjszakai LED-megvilágítással, és kiderült, a fény hatására a zöldség gyorsabban nőtt, ellenállóképessége fokozódott, tehát a szokásosnál 50 százalékkal kevesebb növényvédőszer elég volt a műveléshez. Így tehát megvalósulhat a fenntartható növénytermesztés minimális ráfordítással.

GIF: Studio Roosegaarde

Vörös fény hatására a növények jobban nőnek, a kék fénytől dúsabban virágoznak, a megfelelő UV-fény pedig a védekezőképességüket javítja. Színes LED-eket eddig csak beltéri növénytermesztéshez, szobanövényekhez vagy hobbikertészek különlegességeihez használták. Daan Roosegaarde holland művész azonban most szabadföldi termesztésben is kipróbálta ezeket egy mintaprojekt keretében.

Ilyen a póréhagyma-ültetvény nappal...

A Grow egyszerre művészeti installáció és tudományos kísérlet, amelyet Roosegaarde a Rabobankkal és a Wageningen Egyetemmel karöltve hozott létre. A napelemes LED-fényforrások lényegében meghosszabbítják a napsütéses órák számát, éjszaka egy bizonyos ideig vörös, kék és UV-fénnyel világítják meg a póréhagyma-ültetvényt. A fényforrások úgy vannak beállítva, hogy vízszintesen világítsanak, tehát ne okozzanak fényszennyezést, ami megzavarná a környékbeli állatok életét. 

... és naplemente után még néhány óráig. KÉPEK: Studio Roosegaarde

A mezőgazdaság egyike a leginkább környezetszennyező ágazatoknak, miközben óriási a jelentősége az emberiség szempontjából. A Grow projekttel Roosegaarde azt szeretné megmutatni, hogy mekkora jelentőségük van az innovatív módszereknek, és milyen fontos a fogyasztók aktív részvétele a folyamatokban. "Pusztán a statisztikáktól nem lesznek zöldebbek az emberek. Rettenetes krízishelyzetben vagyunk, új ötletekbe kell invesztálnunk. Vagy alakítói leszünk a jövőnek, vagy áldozatokká válunk", tette hozzá.

A Grow-projektet 40 országban fogják bemutatni az év folyamán, mindenhol valamilyen őshonos növényt választanak hozzá. Érdemes megnézni a Daan Roosegaarde korábbi projektjeit is a honlapján, itt a blogban szemléztük már az áram nélküli hídvilágítást és a szmogevő toronyt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
05
dec/2020

A flexitariánusok már alig várják, hogy kapható legyen az új műtej

Flexitariánusnak nevezik azt az egyre népesebb társadalmi csoportot, amelynek tagjai törekednek arra, hogy étrendjük minél kevesebb tejterméket és húst tartalmazzon. Amerikában már a népesség 38 százaléka flexitariánusnak mondható. Őket is érdekelheti az izraeli Remilk nevű startup új szintetikus teje, amely a cég szerint ízre és küllemre teljes mértékben hasonlít a tehéntejre, csakhogy ehhez nem kell tehén, mert mikrobák állítják elő.

élelmiszer fenntarthatóság flexitariánus növényi tej

KÉP: Remilk

Az elmúlt években a tejpótlók iránti igény egyre emelkedik: mind többen érzékenyek a tejcukorra vagy allergiásak a tejfehérjére, illetve sokan a nagyüzemi szarvasmarhatartást tartják állatkínzásnak, amelynek ráadásul horribilis a környezetterhelése (legeltetés, metánkibocsátás stb.). Ha a tejtermelés megoldható tehén nélkül, az alapjaiban megreformálhatja az élelmiszeripart. 

A tejpótlók piaca 2018-ban nagyjából 600 millió dolláros volt, ez 2025-re 2,22 milliárd dollárra nőhet az iparági előrejelzések szerint. A növényi italok készülhetnek például mandulából, rizsből, zabból, kókuszból, szójából.

élelmiszer fenntarthatóság flexitariánus növényi tej

Jól látszik, mekkora különféle tejek előállításának vízigénye és szén-dioxid-kibocsátása (fentről lefelé: tehén, mandula, rizs, zab, szója).

Mindegyik mellett számos érv szól, ám összességében maga a növényi tejpótlók gyártása nem túl környezetbarát, mert egyrészt ezeket a növényeket is meg kell termelni (ehhez kell termőterület, műtrágya, öntözés, növényvédelem, szállítás, feldolgozás stb.), másrészt a folyamat vízigénye összességében rendkívül nagy, és nem biztos, hogy a klímaválságban ezt megengedhetjük magunknak. Kevésbé terheli a környezetet a szója, a zab, a kender, a len és a mogyoró.

"A jelenlegi alternatív tejek átlagosan 97 százalék vizet tartalmaznak. Vagyis ezek nem a tej alternatívái, hanem a vízé", mondta Aviv Wolff, az izraeli Re-Milk társalapítója a FoodNavigatornak. Csapatával azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az általuk fejlesztett szintetikus tej hozza az ízélményt, egyúttal megfeleljen a fenntarthatósági és az állatjóléti elvárásoknak. Szerintük a nagyüzemi tejgyártás primitív és destruktív technológia. A szintetikus tej előállítása nagyságrendekkel kevesebb környezetterhelést jelent, ráadásul hulladékból is kevesebb keletkezik a folyamat során.

élelmiszer fenntarthatóság flexitariánus növényi tej

KÉP: Remilk

A világnak fenntartható módon előállított élelmiszerekre van szüksége, de csak akkor fogják az emberek az újfajta ételeket megenni, ha azok finomak. A Remilk ígérete szerint az ő műtejük pont ilyen. Egyelőre laboratóriumban készül, a mikrobáknak néhány napra van szükségük ahhoz, hogy előállítsák a tej összetevőit. Utána ezt a szintetikus tejet ugyanúgy fel lehet használni különféle tejtermékek előállítására, mint a tehéntejet. Aminél egészségesebb is a mesterséges úton előállított tej, hiszen nincs benne laktóz vagy koleszterin, sem pedig növekedési hormon- vagy antibiotikum-maradvány.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
12
nov/2020

Véletlenül feltaláltak egy tiszta rakéta-hajtóanyagot, amivel vissza tudnánk jönni a Marsról

Az űrexpedíciók előtt álló egyik komoly probléma, hogy miképpen hozzák vissza a Földre az asztronautákat, akik az űrhajó üzemanyag-készletét valószínűleg már az odaúton elégetik. Erre fedezett fel teljesen véletlenül használható megoldást egy amerikai startup, amely a levegő szén-dioxid-tartalmának visszanyerésére specializálódott. A New York-i Air Company 2019 novemberében a karbonnegatív vodkájával vált híressé: ez csak CO2-ből és vízből készül napenergiával. Minden liter vodkával annyi szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, mint 8 fa, hangoztatták a reklámjukban.

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

KÉP: Air Company

A koronavírus-járvány miatt átálltak kézfertőtlenítő gyártására, és ahogy mesélik a Fast Company magazinnak, egyik nap kíváncsiságból kicsit megtolták a kazánhőmérsékletet. Kézfertőtlenítő helyett pedig furcsa molekulákat kaptak -- üzemanyagot. Mivel szén-dioxidból származik, ezért környezetbarátnak nevezhető.

A jelenlegi rakéta-próbautak óriási mennyiségű szén-dioxiddal szennyezik a légkört: a SpaceX minden indítása 715 tonna CO2-t ereszt a levegőbe, ami megfelel 10 repülőútnak az USA keleti és nyugati partja között egy Boeing 747-essel. Ha beindul az űrturizmus a Föld körül, eszméletlen környezetszennyezést is fog jelenteni. Ám ha a rakéták üzemeltetéséhez szükséges folyékony metánt nem fosszilis eredetű földgázból, hanem a levegőből visszanyert szén-dioxidból állítják elő, akkor az űrutazások CO2-lábnyomát semlegesíteni lehet. 

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

Így nézne ki a Marson az újratöltő állomás az Air Company szerint.
KÉP: Air Company

A repülésben szokásosan használt kerozin nem jó a rakétáknak, mert könnyű komponensei buborékokat, nehéz komponensei viaszszerű bevonatot képeznek, illetve a benne lévő kénvegyületek megtámadják a fémet, írja Turányi Tamás egyetemi tanár, az ELTE Kémiai Intézetének munkatársa a Rakéta-hajtóanyagok kémiája című anyagában. A SpaceX Raptor rakétahajtóműve sem kerozinnal, hanem folyékony metánnal és folyékony oxigénnel (LOX) működik.

Az újfajta üzemanyaggal nincs olyan probléma, mint a kerozinnal, sőt, egy másikat is ki lehet pipálni: a Mars-expedíciók hazaútját. A vörös bolygó légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, napsütés is van, úgyhogy megfelelő felszereltséggel az űrhajósok korlátlan mennyiségű üzemanyagot állíthatnak elő csillagtúrákhoz vagy a hazaútra.

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

KÉP: Air Company

Az Air Company munkatársai megépítették a folyékony metánt és a folyékony oxigént előállító berendezés prototípusát, amelyet finomhangolások (és léptékváltás) után a Marson is használni lehetne. Addig pedig a karbonsemleges üzemanyaggal közlekedhetnének például a szintén nagyon környezetszennyező tengeri konténerhajók.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
10
nov/2020

Fákon növesztik a fákat a környezettudatos japánok

A hagyományos japán építészet egyik fő alapanyaga a cédrusfa (japánul sugi), amelynek egyenes a törzse, és rugalmas a szerkezete. A Kiotótól északra fekvő Kitayama hegység cédruserdejéből származnak a legértékesebb szálfák, amelyeket Kitayama Marutának, kitajamai rönknek neveztek, és a legszebb épületekhez használták fel, mint például a szamurájok palotái vagy a teaházak.

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: OpenKyoto

A cédrusfákat háromévente metszették, azaz felkopaszították őket: úgy levágták az oldalágakat, hogy ne legyen csomós a fa szerkezete. Ennek a beépítés során van nagy jelentősége.

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: OpenKyoto

Ám a cédrus lassan nő, ahogy a japánok mondják, két generáció kell a favágásig, a nagyapa ülteti az unokának a fákat. A 14-15. században ezért kifejlesztettek egy különleges fatermesztési módszert, amelynek köszönhetően már 20 év után vágásérett faanyaghoz juthattak.

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: EarthBuddies

A daisugi (magyarul nagyjából "asztalfa") módszer lényege a tervezett metszés, amellyel függőleges hajtásokat nevelnek az öreg törzsből, miközben a törzs és a gyökérzet is érintetlen marad. Él 300 éves daisugi is az erdőben. 

A fejlődő ágakról itt is lemetszik az oldalhajtásokat. A megfelelő vastagságúvá vált egyenes ágakat aztán óvatosan levágják. 

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: TransWord

Ezeket a tarukinak nevezett fiatal törzseket például a házak tetőszerkezetéhez tudták felhasználni, de akár evőpálcikát vagy dísztárgyakat is faraghattak a fából.

A daisugi ősi módszer, megtestesíti azt, amit modern korunk "fenntartható"-nak nevez, hiszen ezzel úgy nyerhetünk építőanyagot, hogy közben megmarad a fa és az erdő. A Kitayama Maruta fa ma is érték, szerencsére vannak még szakemberek, akik a 600 éves technikával metszik a cédrusokat, és tudásukat átadják a következő generációnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
17
szept/2020

Sejtettük, hogy az elektromos fogkefe nem zöld, na de hogy a bambusz sem?!

Valami olyan jelölés kellene a különféle fogkefékre, mint a hűtőszekrényekre, hogy lássuk, melyik mennyire terheli meg a környezetet. Erre azért volna szükség, mert a manuális fogkefékből évente több milliárd darab készül, majd pár hónapos használat után mennek is a kukába. Az elektromos fogkefe pedig a működéséhez szükséges áram és a gyártása során felhasznált alapanyagok miatt nem környezetbarát - tegyük hozzá, az extrém drágán cserélhető fejek miatt nem is pénztárcabarát. Viszont olyan reklámkampánnyal támogatják meg világszerte, hogy elhisszük, ez az igazi.

Unsplash

A dublini Trinity College és a University College London Eastman fogászati intézetének kutatói nem hitték el, hanem megvizsgálták a kérdést. A világon elsőként összehasonlítottak négyféle fogkefét, hogy a teljes életciklusuk (gyártás, használat, hulladékfeldolgozás) elemzése alapján kiderüljön, melyik a legzöldebb. Egész pontosan azt vizsgálták, melyiknek legkisebb a szén-dioxid-lábnyoma (azaz melyik gyártása során került a legkevesebb üvegházhatású gáz a levegőbe), illetve melyiknek a legkisebb a betegségterhe (a DALY-szám azt jelenti, hány a gyártás következtében hány olyan évet veszítünk el, amelyet máskülönben egészségben tölthettünk volna el).

A kutatás során elektromos fogkefét, hagyományos műanyag fogkefét, cserélhető fejű újrahasznosított műanyag fogkefét és bambuszfogkefét teszteltek. Az elektromos fogkefe 10 órányi DALY-veszteséget okoz, ami 5-ször annyi, mint amennyi a hagyományos fogkefe gyártásával jár. (Az ugyanis műanyagból van, amit pedig kőolajból állítanak elő.)

A teljes életciklus elemzés alapján a cserélhető fejes fogkefe és a bambuszfogkefe minden szempontból zöldebb, mint az előbbiek. Legzöldebb mégis a cserélhető fejes, ha újrahasznosított műanyagból készül. A kutatók azt javasolják, hogy a fogkefékre is legyen olyan begyűjtési rendszer, mint amilyen az elemekre van, hogy egyszerűbb és célzottabb legyen a begyűjtésük és újrahasznosításuk.

Unsplash

S hogy miért nem a bambuszfogkefe lett a legzöldebb? Hát mert ugyan szerves anyagból készült, tehát használat után képes teljes mértékben lebomlani, nem lesz belőle hulladék, de a kutatók szerint az nem zöld, ahogy a fogkefének való bambuszt termesztik. Ezeken a földterületeken inkább helyre kellene állítani az eredeti erdőket, természeti környezetet, amivel segíteni lehet a természeti sokféleség (biodiverzitás) megmentését, illetve a légkörben lévő szén-dioxid megkötését. 

Ami pedig a nagy vitát illeti, hogy az elektromos fogkefe vagy a manuális fogkefe hatékonyabb-e, "nem támasztja alá túl sok bizonyíték az elektromos fogkefék hatékonyságát, hacsak valamilyen okból valaki képtelen hagyományos fogkefével megtisztítani a fogait", mondta Drett Duane kutatásvezető, a Trinity College professzora. "A költségek és az egészségre gyakorolt hatás mellett mind a gyártóknak, mind az egészségügyi szakembereknek, törvényalkotóknak és fogyasztóknak is figyelembe kellene venniük a környezeti fenntarthatóságot, amikor használatra javasolnak egy-egy terméket. A kormányzati és iparági vezetőknek pedig azt kellene megfontolniuk, miképpen tudnák támogatni az újrahasznosítási programokat", tette hozzá. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
23
aug/2020

Az üvegházi búzatermesztésé lehet a jövő

Nagy jövőt látnak a vertikális búzatermelésben a Florida Egyetem kutatói. Szerintük ideális körülmények között ugyanazon a területen 220-600-szor több búzát lehet termelni egy emeletes üvegházban, mint szabadföldi vetésben.

mezőgazdaság fenntarthatóság

Azért, mert ilyennek szoktuk meg a búzatermesztést, még nem kell ilyennek maradnia, ha ez nem fenntartható. KÉP: Unsplash

A búza a legfontosabb gabonanövények egyike, fogyasztása világszerte folyamatosan növekvő tendenciát mutat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint. Átlagosan az elfogyasztott kalória és fehérje 20 százalékát teszi ki a búza. A Föld jelenlegi 7,8 milliárdos népessége 2050-re meghaladhatja elérheti a 10 milliárdot. Ennyi ember táplálásához legalább 60 százalékkal növelni kell a gabonafélék termesztését. Ezt sok tényező keresztülhúzhatja: például ha romlik a termőterületek talajminősége, vagy a szélsőséges időjárás miatt elvész a termés, illetve az évtizedek óta alkalmazott műtrágya és növényvédőszerek miatt visszafordíthatatlanul szennyeződnek a talajvízkészletek. Az elmúlt évtizedekben a globális búzatermelés sokszor nem felelt meg az elvárásoknak, ami nem kedvezett a gabonaáraknak.

A fenntartható élelmiszertermelés érdekében új technológiákat kell kifejleszteni. A vertikális növénytermesztébe eddig főleg zöldségféléket vontak be. Ezeket üvegházakban, ellenőrzött öntözés, megvilágítás és hőmérséklet mellett, több emeletes tálcasorokon termesztik. Az amerikai kutatók azt vizsgálták meg, vajon mi történne, ha zöldségek helyett búzát termesztenének ilyen módon.

mezőgazdaság fenntarthatóság

A tervezett gabonafarmon ellenőrzött körülmények között
folyna a termesztés. KÉP: University of Florida, Gregory Kiss,
Senthold Asseng, Paul P.G. Gauthier

Kísérleti számításokkal arra az eredményre jutottak, hogy egy egyhektár alapterületű, belül tízszintes vertikális farmon ideális termesztési körülmények mellett akár 600-szor több búza termeszthető, mint ugyanekkora szántóföldön. Egy 100 szintes farmon 6000-szer többet lehet termelni, szorozták fel a kutatók.

A Modern Farmerben megjelent cikk kiemeli Senthold Asseng véleményét, aki az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban megjelent kutatás vezető szerzője, mint a Florida Egyetem termesztési modellezés professzora. Szerinte számos előnyük van a vertikális gabonafarmoknak, egyebek közt csökkentenék az erdőirtásokat. A hidropóniás öntözés 90 százalékkal kevesebb vizet igényel. A beltéri termesztés lehetővé teszi, hogy ne kelljen növényvédő szereket használni, amelyek sem az ember, sem a természet egészségének nem tesznek jót.

"Óriási terméshozamot érhetünk el, miközben elkerüljük a termőterületek tönkretételét -- mondta Asseng. -- Vigyáznunk kell a környezetünkre, mert nincs másik."

A vertikális gabonafarmokban rejlő lehetőséget nem lehet kiaknázni, amíg a gazdák számára túl költséges a módszer, például az üvegházak építési- és energiaköltségei miatt. Asseng úgy véli, az üvegházi vertikális gabonatermesztés környezetre gyakorolt jótékony hatása rábírhatja a kormányokat, hogy támogassák az új termesztési módszer elterjesztését. 

"Számos országban sok-sok pénzt költenek a mezőgazdaság támogatására a termesztés folyamatossága érdekében. Amikor a túlélésről és a tervezhetőségről van szó, akkor nem feltétlenül kellene pusztán a dolgok pénzügyi oldalát nézni. Itt most egy olyan új mezőgazdasági módszerről van szó, amely kifejezetten jó lenne a természet számára", foglalta össze Senthold Asseng kutatásvezető.

A teljes kutatási beszámoló a PNAS oldalán elolvasható angol nyelven.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum