Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
12
júl/2020

Akad jobb takarmány is, mint a kukorica

A világnépesség növekedése miatt a következő 50 évben annyi élelmiszert kell termelnünk, mint a megelőző 10 ezer évben összesen. A kukorica a világ legnagyobb volumenben termesztett növénye, így a fenntartható kukoricatermesztés kulcsszerepet kap a takarmányozásban, élelmiszeriparban és bioüzemanyag iparban is, olvasható a szegedi Gabonakutató elemzésében. Fenntartható termesztésről írnak, és ez nagyon fontos: 1 kg kukorica szárazanyag előállításához 300-400, más források szerint 950 liter vízre van szükség! Ezt sok helyütt öntözéses műveléssel kénytelenek megoldani, mivel a globális felmelegedés miatt egyre gyakrabban sújtja a termőterületeket aszály.

kukorica fenntartható mezőgazdaság cirok köles Ogallala

Pexels

Ironikus, hogy éppen a kukorica őshazájában, Amerikában, Texasban kezdtek azon gondolkodni, hogy mást kellene takarmánynak termeszteni a kukorica helyett. Texas egyike azon 8 amerikai államnak, amelyek az Ogallala vízgyűjtőből nyerik az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges vizet.

kukorica fenntartható mezőgazdaság cirok köles Ogallala

Így néznek ki a texasi öntözött táblák a magasból. KÉP: Civileats

Igen ám, de a föld mélyén 1300 kilométer hosszan húzódó, hajdan óriási vízkészlet rohamosan fogy, és ha kiszáradna, mintegy 6000 évbe telne a visszapótlása. Ráadásul Texasban a víz nem számít köztulajdonnak, ennélfogva mindenki annyit szivattyúz ki a birtoka ellátásához, amennyit akar.

kukorica fenntartható mezőgazdaság cirok köles Ogallala

A fenti légifotón látható hatalmas zöld körök úgy keletkeznek, hogy
a mélyből felszivattyúzott vizet egy lassan körbeforgó
öntözőkar teríti szét a növényeken. KÉP: Civileats

Lényeg a lényeg, a félsivatagos High Plains terület marhatenyésztői és tejgazdaságai számára létfontosságú a takarmány, ami jelenleg zömmel öntözéssel termesztett kukorica. Ez azonban egyre kevésbé termeszthető fenntartható módon. A Texas Tech Egyetem (TTU) kutató az elmúlt két évben a cirok és a köles termesztését tanulmányozták, hátha azokkal kiváltható volna a kukorica. 

kukorica fenntartható mezőgazdaság cirok köles Ogallala

A Texas Tech Egyetem egyik hallgatója a kukorica
hőmérsékletét szondázza. KÉP: TTU

A vízhiányos termesztés stresszt okoz a növénynek. Erre a stresszre a cirok jobban reagált, mint a köles és a kukorica. Jóllehet tápértéke alacsonyabb, mint a kukoricáé, de több biomasszát ad aszály esetén is. A takarmány minősége és a haszon növelése érdekében a TTU kutatói szerint megfontolandó, hogy a kukorica egy részét kiváltsák cirokkal vagy más aszálytűrő szemestakarmánnyal, áll a Crop Science folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A texasi fenntartható gazdálkodásról, az Ogallala aquifer megmentéséről a CivilEats amerikai online folyóiratban olvasható cikk angol nyelven.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
20
jún/2020

Tépőzáras, fából van, és tégla – mi az?

Forradalmasíthatja a könnyűszerkezetes építkezést, pláne, ha ideiglenes épületről van szó, mint például egy mobilkórház, ám először kell neki találni valami jó nevet, mert egyelőre úgy hívják: GTCLB. 

Kép: Grip Metal via Farrow Partners

Ez pedig falazóelem, amely ugyanúgy néz ki, mint a beton falazóblokk, csakhogy környezetbarát, mert egyrészt fenntartható erdőgazdálkodásból származó rétegragasztott fapanelből (CLT) van, másrészt mivel sokkal könnyebb a betonnál, csekélyebb alapozás szükséges hozzá, ami megint spórol a környezetszennyező gyártású cementtel és a pénzzel. Az összeszerelése pedig olyan egyszerű, mintha legóznánk, mert acél tépőzárral rögzíthető a másik elemhez. Ezzel a szakmunka jelentős részét is kiváltja, tehát tovább csökken az építési költség.

Kép: Farrow Partners

A GTCLM feloldása Grip Timber Cross Laminate Block, amiből a blockot értjük, a timber cross laminate a rétegragasztott fát jelenti, a grip pedig a Grip Metal nevű acél tépőzárat, amely a Nucap Technologies fejlesztése.

A fának köszönhetően a GTCLM-blokk hő- és hangszigetelő képessége rendkívül jó. A fa-falazóelem üregeiben futhatnak a vezetékek és a csőrendszer, illetve ha szabad javasolnom, akár nem fix hőszigetelő anyaggal is ki lehet tölteni, mint például a befújt cellulózpehely. Amennyiben az épületre nincs tovább szükség, a falazóelemek szétszedhetők, és máshol, más célra újból összeállíthatók. 

Az újszerű falazóelemből egy mobilkórház terveit mutatja be a Treehugger környezetvédelmi weboldal. A mobilkórház tervezője, Tye Farrow kanadai építész a falazóelemet ajánlja még gyorsan felépítendő lakóház-bővítéshez is, a tégla főépület toldásaként, például ha idős szülő gondozását kell megoldani, vagy válás után hazaköltözne a felnőtt gyerek.  

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
18
jún/2020

Növeszd újra a zöldségeket konyhai hulladékból!

Most, hogy aranyára lett a legtöbb zöldségnek, nehogyd kidobd a konyhai hulladékot! Tedd egy pohár vízbe a levágott zöldségvégeket, hogy újranőhessenek. A poharat állítsd napfényes helyre, például a konyhaablakba. Rendszeresen cseréld a vizet, lehetőleg szobahőmérsékletűre hűlt forralt vízzel, mert a csapvíz túl klóros lehet. A végtelen újratermelést megtámogathatod, ha a kigyökerezett töveket egy kis cserép földbe átülteted, óvatosan, hogy a zsenge gyökerek nehogy megsérüljenek.

Újhagyma

Kép: TastySeasons

A levágott fehér színű végeket állítsd annyi vízbe, hogy a szár fele kilógjon felül. Ez körülbelül két hét alatt szépen újranő.

Bazsalikom

Kép: AmazingHerbGarden

Egy jó cukkinifőzelék vagy egy pizza el sem képzelhető nélküle. Ehhez elég akár egyetlen szálat vízbe állítani. Előtte távolítsd el a szár alsó részéről a leveleket, csak az ágacska legtetején lévőket hagyd meg. Cseréld mindennap a vizet, hogy megelőzd az algásodást. Kigyökerezés után ültesd át földbe.

Petrezselyem

Kép: TheSeedCollection

Ugyanúgy járj el, mint a bazsalikomnál.

Fejessaláta

Kép: GardenersPath

Egy forró vízben fertőtlenített éles késsel vágd ki a saláta közepét, és tedd annyi vízbe, hogy félig ellepje. Az edény legyen tágas, hogy a levegő járhasson a növény körül, nehogy bepenészedjen.

Szárzeller

Kép: AllRecipes

Ennek is levágod a végét, és beteszed fele vízbe. Ha beleszúrsz oldalirányban néhány fogpiszkálót, ügyesen kitámaszthatod. Cseréld a vizet minden másnap.

További növények, amelyeket egyszerűen újranöveszthetsz:
káposzta, bok choy, édeskömény, fokhagyma zöldje, póréhagyma, citromfű, menta, rozmaring, jégsaláta.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
13
jún/2020

Melyik a legkevésbé környezetszennyező grillezési módszer?

Szuper időtöltés a kertben vacsorát készíteni a családnak, barátoknak, de vajon melyik grillezővel leszünk a legzöldebbek?

környezetszennyezés fenntarthatóság otthon

Pexels

1. Faszén
Ettől lesz talán legjobb íze az ételnek, ám egy négyfős vacsora elkészítése során annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mintha autóval mentünk volna 130 kilométert. Egy grillezés 5,8kg CO2e kibocsátást jelent fejenként. A kibocsátást lehet csökkenteni azzal, ha marhahús helyett csirkére váltunk, amivel máris 3,2kg CO2e-re mérséklődik a kibocsátásunk. Legtutibb, ha elhagyjuk a húsokat. Egy vegán grillvacsora, amelyben a húst vega kolbászra cseréljük, a sajtot hagymára, a vajat margarinra, fejenként alig 2kg CO2e károsanyag-kibocsátást von magával a Sheffield Egyetem kutatása szerint. A kibocsátást csökkenthetjük, ha a sütögetéshez pelletet használunk, amely fahulladékból készül.

2. Gáz
A gázgrill öko választás lehet, pláne, ha újratölthető palackból vagy vezetékből jön a gáz. Sőt, ennek a legkisebb a károsanyag-kibocsátása, 2,5kg, kevesebb, mint a fele a faszénnek, tehát kevesebb égésterméket lélegez be a család. Gyorsan felforrósodik, rövidebb idő alatt kész az étel. Hátránya viszont, hogy a földgáz nem megújuló energiaforrás.

3. Villany
Az elektromos grill kiváló lehet, feltéve, ha napelemből származik az energia. Máskülönben ez a legkevésbé zöld megoldás, mert akár háromszor annyi károsanyag-kibocsátást is okozhat a grillezéshez szükséges energia megtermelése, mintha gázon készítettük volna el az ételeket, a Mother Earth News szerint.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
04
jún/2020

AZ agrovoltaikus rendszer lehet a mezőgazdaság jövője

Jó a gazdának és a jó a haszonnövényeknek is, ha napelemeket telepítenek a szántóföldre (ezért kapta a rendszer az agrovoltaikus nevet, az agrár és a fotovoltaikus szavak összevonásával).

napelem Németország agrovoltaikus rendszer solar sharing megújuló energia napenergia fenntarthatóság

Hofgemeinschaft Heggelbach

Az ilyen területek összhatékonysága 60 százalékkal nőhet: a Fraunhofer Intézet rajza azt hasonlítja össze, ha 1 hektáron van 100 százalék búza, illetve 1 másik hektáron van 100 százalék napelem, az 100% búza+100% napenergia, viszont ha 1 hektáron van 80% búza és 80% napelem, és a másik 1 hektáron is ugyanennyi, akkor az 160% búza és 160% napenergia. Burgonya esetében 186% remélhető

napelem Németország agrovoltaikus rendszer solar sharing megújuló energia napenergia fenntarthatóság

Az uniós országoknak egyre nagyobb arányban kell zöldenergiát bevonniuk az energiamixükbe, de a megújuló energiát termelő erőművekhez (például napelemfarmok) kevés a rendelkezésre álló szabad terület. Korábban már írtunk arról, hogy Japántól kezdve számos országban kísérleteznek azzal, hogy a napelemeket szántóföldek fölé telepítsék. Most egy német tanulmányban kiszámolták, hogy ha nullára akarják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor nem elég a háztetőket beborítani napelemekkel. 

Az Öko-Institut és a Prognos szerint Németország területének 0,2 százalékára napelemeket kellene telepíteni 2050-ig. Ez 714 négyzetkilométer területet igényel, ami Berlin területének 4/5-e, olvasható a Spiegel cikkében. Összehasonlításul: a Balaton és a Tisza-tó területe összesen 719 km2.

De persze ennyi csak akkor lesz elég, ha tetemes szélenergiával és más megújuló energiaforrással is kiegészítik a napelemes rendszereket. Mert ha csak azokra számíthatnak, akkor 1786 négyzetkilométerre volna szükség.  Ez majdnem akkora terület, mint Heves megye fele. Ez csak úgy lehetséges, ha a szántóföldekre telepítik a napelemeket, elég magasan ahhoz, hogy alattuk tovább folyhasson a gazdálkodás, magyarul: elférjen a traktor. Ráadásul a napelemeknek kétoldalasaknak kell lenniük a nagyobb hatékonyság érdekében. 

napelem Németország agrovoltaikus rendszer solar sharing megújuló energia napenergia fenntarthatóság

Hofgemeinschaft Heggelbach

Európában több kísérleti projekt is zajlik, például a Boden-tó melletti Heggelbachban. A Fraunhofer Intézettel együttműködve a megemelt napelemek alatt búzát, burgonyát, füvesherét (takarmány) és zellert termelnek. Az 5 méter magas napelem-állványok alatt tényleg elfér a traktor, valamint a növények elegendő napsütéshez és csapadékhoz is jutnak.

Három éve tart a kísérlet, ez alatt nagyjából hasonló hozamot értek el, mint a napelem nélküli referenciaterületen. Sőt, 2018-ban többet is, mert a napelemek megvédték a terményeket a rekkenő kánikulától. A napelemek viszont 30 százalékkal többet termeltek, mint a német átlag. Ennek 40 százaléka ment el a gazdaság elektromos gépeinek üzemeltetésére, a többit visszatáplálták a hálózatra. Ha lett volna lehetőség az energia tárolására, akár 70 százalékát is hasznosíthatták volna.

napelem Németország agrovoltaikus rendszer solar sharing megújuló energia napenergia fenntarthatóság

A megemelt napelemek kiépítése 15-20 százalékkal többe kerül a hagyományosnál. Ám a Fraunhofer Intézet becslése szerint Németországban az agrovoltaikus rendszerek 1700 gigawatt kapacitást adhatnának -- többszörösét annak, ami szükséges a 2050-ig elérni célzott klímasemleges energiatermeléshez. Ami pedig a területigényt illeti, Németországban a külszíni fejtésű lignitbányászat 1800 négyzetkilométeren tette tönkre a természetet. 

Ha már bánya, akkor a bányatavak is szóba jöhetnek a vízfelszínen lebegő napelemfarmok telepítéséhez. Ilyen kísérlet zajlik Baden-Baden mellett, ahol egy kavicsbányát lát el elektromos energiával az Erdgas Südwest napelemrendszere. A Fraunhofer Intézet szerint a németországi bányatavakra telepíthető lebegő napelemfarmok kapacitása megközelítheti a 3 gigawattot, ami 5 széntüzelésű erőműblokk teljesítményével egyenlő, összegzi a Spiegel cikke.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
30
máj/2020

Három haszna is van a kacsaseregnek egy bioszőlészetben

Dél-Afrikában, a Fokvároshoz közeli Vergenoegd Löw szőlészetben közel kétezer kacsa végzi a biológiai kártevőmentesítést. Nevezetesen indiai futókacsák, amelyek úgy nyelik a csigákat, mint khm... kacsa a nokedlit. Ez az egyik hasznuk. 

A második az a bevétel, amit a sok szájtáti turista fizet, akik nem győzik videózni, amint a végtelennek tűnő kacsasereg reggel elindul a dűlőkre dolgozni. Van köztük néhány liba is, amelyek a kacsákra vigyáznak, elijesztik a mongúzokat és a baglyokat. A kacsák reggel hétkor ébrednek, és fél 11 körül indulnak munkába. Az egész napos csigahabzsolás után 4 körül érkeznek vissza a gazdaságba. Van egy saját tavuk is, ahol szabadon kacsálkodhatnak. És jár nekik éves szabadság is szőlőérés idején, mivel akkor csigák helyett esetleg az érett szemeket csipegetnék fel.

A szőlészet egyébként egyike a legrégebbieknek Dél-Afrikában, 1696-ban alapították. Tulajdonosai 1983-ban tértek át az ökologikus és fenntartható művelésre. Először csirkéket alkalmaztak a kártevőmentesítéshez, de azok nem voltak elég hatékonyak.

Így kerültek a képbe az indiai futókacsák, amelyeket Ázsiában évszázadok óta alkalmaznak a rizsföldek kártevőmentesítésére. A sáskák ellen is hasznosak, mivel egyetlen futókacsa napi 200 sáskát is képes megenni. (Ezért ajánlott idén tavasszal Kína százezer kacsát a pakisztáni sáskajárás gyérítésére.)

A Vergenoegd-szőlészetben a futókacsák harmadik haszna, hogy megtrágyázzák a szőlőtőkék tövét, így nincs szükség mesterséges tápanyag utánpótlásra. Ami pedig az életük végét illeti, egyik sem kerül a tányérba. "Az olyan volna, mintha a kollégáinkat ennénk meg", tiltakozott Gavin Moyes, a borkóstoltatást irányító alkalmazott az Atlas Obscura magazinnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
18
máj/2020

Itt a Libegő-szavazás eredménye és még pár ötlet!

Először is óriási köszönet annak a 3700 olvasónak, aki szavazott a hétvégén a Libegővel kapcsolatos körkérdésemre. A legtöbb szavazó (67%) szerint a Libegőt meg (és a jelenlegi helyén) kellene hagyni, illetve ebben a szavazási lehetőségben rejlett egy másik válasz is, méghozzá az, hogy többet kellene népszerűsíteni a Libegőt. Aki a meghagyás mellett szavazott, az talán a kijárási korlátozás feloldásával el is mehetne egyet libegőzni, mert a létesítmény kihasználatlanságán csak így lehet változtatni. Az átkosban felnőtteknek ilyenkor egyből beugrik Moszkva, ahol az ifjú házasok az esküvői szertartás után ellátogatnak a Lenin-mauzóleumhoz. Nem akarom a párhuzamot erőltetni, de tény, hogy szuper fotókat lehetne készíteni a párokról a Libegőn... Hopp, közben érkezett egy infó odafentről, hogy Tímár Péter rendező Moziklip című filmjében látható a Z'zi Labor Szárnyak nélkül című dala, amelyben éppen ez a jelenet szerepel:

Visszatérve a szavazásra, második legtöbb válasz (17%) titkos favoritomra, a Gellért-hegyre érkezett (amely nevet itt természetföldrajziként használunk, ezért kötőjeles). Ezen is jól mutatna a Libegő, amelynek drótpályája 1040 méter hosszú, tehát akár a pesti alsó rakpartról indulva átszelhetné az ehelyt 285 méter széles Dunát, és felérhetne a 235 méteres hegy tetejére. A Parlament és a Batthyány tér libegős összekötésére csak 7 százalék voksolt, a Libegő lebontására 5 százalék, és alig 4 százalék véleményezte kedvezően a Libegő esetleges áthelyezését a Margitszigetre.

A drótkötélpályás székes vagy gondolás közlekedésen azért érdemes még egy kört foglalkozni, mert szerte a világban több sikeres létesítmény üzemel. A drótkötélpályás gondola gyors, megbízható, biztonságos, elérhető, gazdaságos közlekedési mód különösen a geográfiailag nagy kihívást jelentő városrészekben. Egy villamos- vagy HÉV-vonal kiépítésének töredékéből ugyanannyi vagy még több utast lehet szállítani: a drótkötélpályás gondolarendszer óránként 4-6 ezer utas szállítására képes, amit 100 busszal vagy 2000 autóval lehetne kiváltani. Budapesten a 17 kilométer hosszú 3-as metróvonal visz csúcsidőben óránként 17 ezer utast, de 24 vonatpárral. 

Libegő koronavírus közlekedés városi közlekedés drótkötélpálya városi életmód urbanisztika építészet fenntarthatóság

Óránként tízezer utas szállításához kell kétezer autó, vagy száz busz,
vagy egy gondola. FORRÁS: Vladislav Slavov

Vladislav Slavov kanadai tömegközlekedési stratégiai kutató szerint a drótkötélpályás eszközök használata rendkívül környezetbarát, a kanadai Edmontonban készült kutatás szerint utasonként 0,1 kWh a kilométerenkénti üzemeltetési energiaigény. Az előregyártott modulokból a libegőrendszer gyorsan felépíthető, az építkezés a meglévő közlekedést minimálisan zavarja. A helyi közlekedési vállalat számára készült 42 oldalas, angol nyelvű tanulmány ide kattintva olvasható. Ebből egy hétpontos kivonat a kutató honlapján olvasható.

A lenti képen látható kolumbiai Medellínben már hat gondolavonal üzemel. Az egyik (K-vonal) naponta 40 ezer utast szállít, és ehhez képest csak 26 millió dollár volt az építési költsége. 

Libegő koronavírus közlekedés városi közlekedés drótkötélpálya városi életmód urbanisztika építészet fenntarthatóság

FORRÁS: Atlas Obscura

A székes libegő igazi koronavírus-konform közlekedési mód, hiszen az utasok a szabad levegőn vannak, egymástól biztonságos távolságban. Ilyen rendszer üzemel a prágai állatkertben is:

Libegő koronavírus közlekedés városi közlekedés drótkötélpálya városi életmód urbanisztika építészet fenntarthatóság

FORRÁS: WIKIMEDIA

Ha úgy építik, akkor a megállók a kerekesszékesek és babakocsisok számára is elérhetők: 2017-ben a berlini IGA kertkiállításra épült kötélfelvonó (Seilbahn) teljesen akadálymentesítve épült.

Libegő koronavírus közlekedés városi közlekedés drótkötélpálya városi életmód urbanisztika építészet fenntarthatóság

Libegő koronavírus közlekedés városi közlekedés drótkötélpálya városi életmód urbanisztika építészet fenntarthatóság

FORRÁS: Gartenwelt IGA

A franciaországi Grenoble városvezetése kiszámoltatta, hogy a kábeles rendszer akár a feléből is kijöhet egy buszvonalnak.

Libegő koronavírus közlekedés városi közlekedés drótkötélpálya városi életmód urbanisztika építészet fenntarthatóság

A gondolás rendszer kapacitása csekély költséggel bővíthető, csak felakasztunk még pár széket vagy gondolát  kötélre, a központi munkatársak számát nem kell növelni. Itt látható a Minnesotai Állami Vásáron üzemelő Sky Glider székes libegő:

Libegő koronavírus közlekedés városi közlekedés drótkötélpálya városi életmód urbanisztika építészet fenntarthatóság

FORRÁS: Liftblog

A városi gondola egyike a legbiztonságosabb közlekedési módoknak, a megbízhatósága 99,3-99,9 százalék. Az amerikai Portlandban 560 ezer megtett út után volt egy 17 perces üzemszünet 2017-ben.

Libegő koronavírus közlekedés városi közlekedés drótkötélpálya városi életmód urbanisztika építészet fenntarthatóság

FORRÁS: Gobytram

A New York-i Roosevelt Island Tram az Irene és Sandy hurrikánok idején utolsóként zárt be, és elsőként nyitott. Bostonban is terveznek hasonlót.

Libegő koronavírus közlekedés városi közlekedés drótkötélpálya városi életmód urbanisztika építészet fenntarthatóság

FORRÁS: Ryyoo Obbaa / Flickr

Szerte a világon számos városban találunk gondolás vagy székes libegőt, Lisszabontól Nyizsnyij Novgorodon és Macujamán át Londonig. Érdemes rákeresni a neten a chairlift, cable car, cableway, ropeway kulcsszavakkal. Szóval Budapesten is talán nem megszüntetni kéne a Libegőt, hanem még több helyen építeni drótkötélpályát, akár székkel, akár gondolával.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
16
ápr/2020

Új etikettre volna szükség a kerékpárutakon

A koronavírus-járvány miatt is egyre többen kerékpároznak, illetve a bezártságot enyhítendő kocognak, sétálnak a jó időben. A környékünkön több olyan kerékpárút is van, amely mellett nincs párhuzamos járda kiépítve, emiatt a KRESZ szerint is jogosan használhatják gyalogosok. Az elmúlt egy hónapban a kerékpárúton már nemcsak kerékpárosok haladnak, hanem futók, rolleresek és gyalogosok (kutyasétáltatók) is szép számban. Ahány ember, annyiféle sebesség, de értelemszerűen a kerékpárosok a leggyorsabbak, ergo állandóan beérik a gyalogosokat, futókat.

kerékpár koronavírus közlekedés fenntarthatóság

Pexels

Ebből adódik az első konfliktus: hogyan viselkedjen egymással a kerékpáros és a nem kerékpáros ember? A sétálók és futók ugyanis nem rendelkeznek visszapillantó tükörrel, nem is szoktak hátrnézegetni, fogalmuk sincs, mikor éri be őket egy nesztelenül suhanó cangás. Akkor viszont van nagy ijedtség! A kerékpárosok nem mindig használják a csengőt (pedig jó volna), de ha igen, arra sincs garancia, hogy a gyalogos vagy futó hallja a távoli csingilingit, amennyiben tele van a füle zenehallgató eszközzel. A kerékpárosokat igen zavarja, hogy nem tudnak rendesen haladni, nem érdekli őket a megosztott jogviszony. 

A második konfliktus a futók és a sétálók között keletkezhet. A probléma hasonlít a kerékpáros-gyalogos konfliktusra, amennyiben a futó gyorsabb a sétálónál, beéri és megelőzné, viszont neki nincs eszköze a jelzésre, amikor szeretne elhaladni egy gyalogos mellett. Pedig muszáj volna jeleznie, nehogy a sétálónak pont akkor jusson eszébe óvatlanul a futó elé lépni, illetve ha kutya is van nála, akkor azt érdemes  volna visszafogni, amíg elhalad a futó.

Hogyan kéne ezeket a konfliktusokat feloldani? Hogyan lehet ezt a három (négy, öt, x) csoportot békés együtthaladásra bírni a közös flaszteren?

Nagy segítség lenne, ha a kerékpárúton mindenki úgy haladna, mintha nemcsak úgy odatévedt volna az aszfaltcsíkra, hanem tudatos közlekedő volna egy járműfolyamban, még akkor is, ha az ő járműve a lába. Vagyis folyamatosan észlelje, mi zajlik a környezetében, és ennek megfelelően viselkedjen. Minden szereplő csak olyan hangosan hallgasson zenét vagy mobilozzon, ami még nem csökkenti a közlekedés (észlelés) biztonságát. A sétálók és futók gyakran nézzenek hátra. A kerékpárosok csengessenek. A lassabb engedje el a gyorsabbat, cserébe a gyorsabb köszönje meg ezt az előzékenységet. 

És hát azon is el kellene gondolkodnunk, hogy ha most tényleg több ember közlekedik a kerékpárutakon, mint ahány autó a mellettük futó többsávos utakon, akkor miért nem győz sok lúd disznót a külső sávban? Legalább ezeken a szakaszokon, ahol vagy nincs a kerékpárúttal párhuzamos járda, vagy nincs kijelölt kerékpárút...

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
11
márc/2020

A koronavírus kinyírja a csomagolásmentességet

Még épp csak elkezdődött, hogy bizonyos üzletekben, éttermekben és kávézókban többször használható tárolóedénnyel vagy saját bögrével lehet vásárolni, sőt, hogy éppenséggel felárat számolnak fel a papírpoharakért vagy műanyagszatyrokért, máris vége lehet az egésznek: a koronavírusra hivatkozva egymás után függesztik fel, tiltják be ezt a cégek. Vagyis visszatérünk az egyszer használatos csomagoló-anyagokhoz, tárolóedényekhez, kávésbögrékhez, szatyrokhoz. Ez a nullahulladékos életmód halála.

csomagolásmentesség fenntarthatóság

Flickr/Marina

Korábban engedélyezte az újrahasználható bögrét a Starbucks mellett a kanadai Second Cup kávézólánc is, most visszavonták ezt. Mindkét helyen továbbra is érvényben van a saját bögrére szóló árkedvezmény, a kanadaiaknál vihetjük magunkkal, fel is mutathatjuk, de a kávét akkor is a kávézó saját kerámiabögréjében kapjuk, amelyet használat után visszaadunk és fertőtlenítenek. (Hogy a bemutatásnak mi értelme van, az más kérdés.)

Világszerte más kávézó- és étteremláncok is visszatérnek az egyszer használatos műanyag csomagoláshoz, már nem lehet saját dobozba kérni az ételt, vagy pohárba az italt. Ugyanígy nem lehet saját tárolóedénybe mérni a lédig termékeket egy sor csomagolásmentes élelmiszerüzletben a világ nagyvárosaiban. És bizony nem kizárt, hogy a fertőzésveszélytől tartva visszajutunk az eldobható műanyagszatyrokig. 

csomagolásmentesség fenntarthatóság

Zero-Waste Chef

Anne-Marie Bonneau nullahulladékos szakértő szerint viszont ha a zsúfoltságtól való félelem miatt kevesebben fognak kávézókba járni, és mindenki odahaza főzi a feketéjét, akkor elképzelhető, hogy mégsem kerül tengernyi egyszerhasználatos papírpohár a hulladéklerakókba- és égetőkbe. Ez viszont nem vonatkozik az élelmiszercsomagolásokra.

A hulladékégetők egyébként már most is nagy bajban vannak: az egyszerhasználatos egészségügyi termékek, mint például a szájmaszkok, védőruhák vagy gumikesztyűk veszélyes hulladéknak számítanak, el kell égetni őket. A kínai Vuhan városának 11 milliós lakossága napi szinten körülbelül 200 tonna egészségügyi hulladékot produkál, miközben a város egyetlen, elöregedett egészségügyihulladék-égetője csak napi 50 tonnával bír el.

csomagolásmentesség fenntarthatóság

Flickr/Harald Groven

Összehasonlításul: Vuhanban 2018-ban egész évben keletkezett 17 ezer tonna egészségügyi hulladék a South China Morning Post cikke szerint. A hegyekben álló bezsákolt hulladékot most mobil szemétégetőkben próbálják eltüntetni. Arról nincs információ, hogy a hulladékégetési folyamat mennyi károsanyag-kibocsátással jár. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
31
jan/2020

Így fog megváltozni a ruhatárad tíz év múlva

Nézz be a szekrényedbe! Hány szekciót látsz? Legfeljebb egyet. Tíz év múlva legalább három szekcióra fogod osztani a ruháidat: bérelt ruhák, másodkézből való ruhák és újonnan vásárolt ruhák. Legalábbis ezt állította az egyik leghíresebb amerikai márka, a Ralph Lauren elnöke a davosi világgazdasági fórumon tartott előadásában. Sőt, a tavaly 6,3 milliárd dolláros bevételt elérő céget irányító Patrice Louvet még csak nem is szomorkodott ezen, pedig a mostani eszünkkel gondolkodva nem igazán tehet ez jót a divatüzletnek. De kényszerhelyzetben vannak.

"A mai vásárlókat nem feltétlenül lelkesíti, hogy valamit birtokoljanak, különösen a fiatalabb generációkat. Az autó- vagy ingatlanmegosztó üzleti modellek megjelennek a divatiparban is," mondta Louvet a Fast Company magazinnak Davosban.

divat fenntartható fast fashion kölcsönzés

Pexels

Van ebben igazság: a bérléssel bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy mindig a legújabb divat szerint öltözzön, bármilyen alkalomra. Vagy ha például tényleg csak havonta egyszer kell öltönybe bújnia, akkor arra a napra kikölcsönöz egyet, ami tényleg a legjobb márka, és amire egyébként esetleg nem költene horribilis összegeket.

Továbbá egyre több embert zavar az a tény, hogy a divatiparnak nagyobb a károsanyag-kibocsátása, mint a nemzetközi légijáratoknak és a tengeri áruszállító hajóknak együttvéve. Továbbá ez az iparág a második legnagyobb vízfelhasználó. Egyetlen pamutpóló előállításához annyi víz kell, mint amennyit egy ember három és fél év alatt iszik meg, ha mindennap 8 pohár vizet fogyaszt.

Ilyen kölcsönzőszolgáltatások már ma is működnek, mint a Rent the Runway vagy a Nuuly. Ezekkel a projektekkel a vásárlók ízelítőt kapnak a nagy márkák kínálatából, anélkül, hogy el kellene köteleződniük (értsd: anyagi romlásba döntenék a családot).

A második kategória is érdekes lehet a divatcégek számára, mert a használt- vagy vintage ruhák piacán nagy kereslet van az időtálló stílust képviselő márkák iránt. Jóllehet elmondása szerint Louvet nem szeretné mások levetett ruháit viselni (ami tőle igazán érthető), látja, hogy a fiatalok körében ez "cool".

Ezért a fél évszázados divatmárka a technológia segítségével az üzletág minden szegmensét át akarja alakítani, például bevonná a mesterséges intelligenciát a tervezésbe. Persze a számítógép soha nem lenne képes egy olyan outfitet összehozni, amit a cégalapító viselt egy díjátadón nemrég: cowboycsizma, szakadt farmer, szmokingzakó és csokornyakkendő.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (200),otthon (146),fenntarthatóság (101),kert (68),közlekedés (64),energiatakarékosság (64),környezetvédelem (61),műanyag (50),légszennyezés (46),természetvédelem (45),hulladék (44),napelem (39),kerékpár (37),városi életmód (36),környezetszennyezés (36),környezettudatosság (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (29),urbanisztika (26),koronavírus (26),karácsony (25),PET-palack (25),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (17),építészet (17),komposzt (17),városi közlekedés (16),növény (15),tél (15),nyár (15),autó (15),divat (15),kutya (14),LED (14),konyha (14),klímaválság (14),szemét (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),élelmiszer (13),ecet (12),egészség (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),CO2 (11),ajándék (11),takarékosság (11),barkácsolás (11),takarítás (10),művészet (10),papír (9),levegőminőség (9),elektromos autó (9),urbánus életmód (9),szélenergia (9),Kína (9),szélturbina (9),WWF (9),ivóvíz (9),raklap (8),csomagolás (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),levegőszennyezés (8),szén-dioxid (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),Párizs (8),vásárlás (7),ősz (7),almaecet (7),virág (7),háztartás (7),biogáz (7),ételpazarlás (7),játék (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),stressz (7),mobiltelefon (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),Hollandia (7),vegán (6),macska (6),növényvédelem (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),gyümölcs (6),New York (6),étel (6),sport (6),szúnyog (6),városi élet (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),bútor (6),víz (6),lakás (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),Föld napja (6),ökolábnyom (6),Magyar Telekom (6),városi hősziget (5),testről és lélekről (5),ruha (5),beporzás (5),urbanizáció (5),város (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),világítás (5),szélerőmű (5),zajszennyezés (5),pazarlás (5),térkép (5),méh (5),Föld órája (5),szelektív hulladék (5)

Archívum