Jóllehet búzát és rizst fogyasztunk legnagyobb mennyiségben, ám a klímaváltozás miatt más gabonafélék iránt egyre nő az érdeklődés.

KÉP: Unsplash

Az idei nyár pokoli volt a mezőgazdaságnak: óriási területen nem volt megfelelő a termés a rekordaszály miatt. És nem reménykedhetünk abban, hogy a következő években javulni fog a helyzet. Ami pedig az öntözéses gazdálkodást illeti, erre nem egyszerű az átállás, és kérdéses, honnan lenne hozzá víz megújuló és fenntartható forrásból.

Ha azzal kell főznünk, amink van, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy más gabonafélék termesztésére kellene átállnunk. Fő előnyük, hogy nemcsak jól tűrik az aszályt, hanem a tápértékük is magasabb, mint a búzáé vagy rizsé.

Cirok
A gluténmentes diétát követők jól ismerik ezt a gabonafélét. Magas, széles levelű pázsitkóró, a eredetileg Etiópia és Szudán sztyepp-szavanna területein őshonos. Magyarország a termesztésére alkalmas övezet északi határán van. A cirok gazdaságosan termeszthető növény, mert jól bírja az aszályt, és sovány talajon is jól terem, kiváló a kukorica helyett azokon a területeken, ahol a növekvő átlaghőmérséklet és az egyre kevesebb csapadék miatt más kultúrnövényre lenne célszerű átállni.

KÉP: Pixabay

A kukorica, a búza, a rizs és az árpa után az étkezési cirok a világon legnagyobb mennyiségben termesztett növény. Ami a tápértékét illeti, fajtától függően 100 grammnak 54,6-77,2 g a szénhidráttartalma (a búzáé a továbbiakban zárójelben, 71 g), míg a fehérjetartalma 7,8-19,0 g (9,8 g), rosttartalma 8,5-26,3 g (1,7 g), kalóriatartalma 339/100 g (337). A cirok gazdag B-vitaminokban, magnéziumban, káliumban, foszforban, vasban és cinkben. A cirokliszt íze enyhén mandulás, kellemes, a színe halványbarna (mint a félbarna kenyéré). 

Köles
Gyors érésű gabona, betakarításakor még zöld a szára és levelei, aminek köszönhetően értékes takarmány. Magyarországon régen nagy területen termesztették, elsősorban kásanövénynek. Ma inkább csak kipusztult vetések pótlására vetik nálunk. Afrikában és Délkelet-Ázsiában évezredek óta termesztik, mert kiváló a hő- és aszálytűrése, stabil termést biztosít minden időben. Újabb kori népszerűségét annak is köszönheti, hogy rendkívül gazdag tápanyagokban, különösen a niacinban, amely szervezetünkben több mint 400 féle enzimreakcióhoz szükséges, illetve béta-karotinban, ami az A-vitamin előanyaga, és szemvitaminnak is szokták nevezni.

KÉP: Pexels

Szénhidráttartalma 100 grammra vetítve fajtától függően 64,4-72,8 g, fehérjetartalma 11 g, rosttartalma 8,5 g, kalóriatartalma 378 kcal/100 g. Nagyon jó forrása az A- és B-vitaminnak, foszfornak, káliumnak, kalciumnak és vasnak. Tápláló, semleges ízű, gluténmentes, egészben megfőzve rizspótlónak kiváló, a lisztjét érdemes keverni más gabonafélékkel, mert a kizárólag kölesből sütött kenyér morzsálódik, törik (ezért inkább lepénynek alkalmas), de finom és szép színű.

Kamut
Kiváló beltartalmi értékű ősi búzafaj, a mai búzáknál több energiát, aminosavat és ásványi anyagokat tartalmaz. Egyiptomból származik, a gabonafélék fáraójának is szokták nevezni, a "kamut" óegyiptomi nyelven búzát jelent (khorasan néven is ismert). Iránban, Türkmenisztánban, Afganisztánban termesztik nagy területen, illetve az Egyesült Államok egyes vidékein kezd egyre népszerűbb lenni. Tartalmaz ugyan glutént, de kisebb mértékben okoz emésztőrendszeri reakciót. Könnyen emészthető, alacsony glikémiás indexe (45) miatt cukorbetegeknek és diétázóknak is ajánlott.

KÉP: Wikipedia

Szénhidráttartalma 100 grammban 59 g, fehérjetartalma 16 g, rosttartalma 3,4 g, kalóriatartalma 321 kcal/100 g. Gazdag cinkben, foszforban, magnéziumban, B-vitaminokba, szelénben, rézben és mangánban. Az íze enyhén diós, a belőle készült ételek nagyon laktatóak. A modern búzánál sokkal több luteint tartalmaz, ami nemcsak mérsékli az időskori látásromlást, hanem a keringési betegségek és a szellemi hanyatlás ellen is hasznos.

365Zö