Az alábbiakban a Greenfo.hu környezetvédelmi szakportál cikkét változtatás nélkül, a szerkesztők engedélyével közöljük.

Argentína - meg kell állítani a szójaföldek terjedését

Argentínában például három évvel ezelőtt komoly áttörés volt, amikor életbelépett az erdővédelmi törvény, amely lehetőséget adott arra, hogy a szójaültetvények terjedését megakadályozza. Mivel a zöldek szerint igen elhamarkodottan hozták meg a törvényt, Argentína északi megyéiben viszonylag lassan lépett hatályba a jogszabály, így még ma is aggasztó, ami a természetes erdőkben zajlik. Mai napig vágják illegálisan a fákat és ezzel sérülnek a jaguárok, az óriástatuk és a chaco-pekarik élőhelyei. A zöldek arra hívják fel a figyelmet, hogy az erdővédelmi törvény alapos végrehajtása nélkül az elkövetkező évtizedekben bizony sivárrá válhat a most még rendkívül fajgazdag erdőség.

Két tudományos csoport is arra a véleményre jutott, hogy az egyre terjeszkedő szójaföldek komolyan veszélyeztetik a Chaco erdőséget, amely Dél-Amerika egyik legnagyobb biomasszájának számít. A szójaültetvények nagyságának növekedése veszélyezteti a Yungas erdőket és az Andok keleti lejtőit is, ahol az elmúlt években halomra vágták a fákat. 1969 és 2000 között a térség szubtrópusi erdőinek 85 százalékát vágták ki, körülbelül 1.2 millió hektárt.

Brazília - aggasztó erdővédelmi tervek

Brazíliában az 1965-ben elfogadott és már igen elavult erdővédelmi rendelkezést írná felül az új, amely az Amazóniai és az Atlanti erdőket is védené, ám a természetvédők megrökönyödésére nem a még erősebb védelemre összpontosítana. A módosítás amnesztiát adna azoknak a farmereknek és gazdálkodóknak, akik illegális fakitermeléssel foglalkoznak a 40 millió hektáros területen. A tervezet legnegatívabb része, hogy a magánkézben lévő amazóniai erdőrészek 80 százaléka helyett a jövőben csupán 50 százalék állna védelem alatt , azaz a különleges védelemre jogosult erdők nagysága a felére esne. A módosításban azon is változtatnának, hogy míg jelenleg a folyópartok árterei 30 méteres szélességben védettek, addig a jövőben már csak 5 méteres védelmi zóna maradna. A brazil Kongresszus fog dönteni a módosításról és azt a brazil elnök hagyhatja jóvá vagy vétózhatja meg, ez a szakemberek szerint attól is függ, hogy mi lesz az októberi választások eredménye.

Válaszul a tervekre hat kimagasló brazil tudós írt nyílt levelet a Science júliusi számában, amelyben figyelmeztetnek, hogyha az új szabályozás életbe lép, akkor az olyan hátralépést jelent, amely még több széndioxid kibocsátást eredményez, miközben százezernél több faj sodródhat a kihalás szélére.

Kanada - eltűnőben az érzékeny karibuk

Az erdei karibuk jelenléte az északi boreál erdőkben egyfajta indikátornak tekinthető, amely azért is fontos, mert ezeknek az erdőknek a széndioxid elnyelő képessége igen nagy és ezzel mérsékelni tudják a klímaváltozást. Az erdei karibuk helyzete jelenleg aggodalomra ad okot, mivel a felmérések szerint a karibuk legalább felét zavarják tevékenységükkel az emberek, így élőhelyeik töredezettek, az apróbb területeken pedig nem igazán tudják megvédeni magukat a medvéktől és a farkasoktól.

A karibuk ma már veszélyeztetett fajnak számítanak. A legnagyobb veszélyt azonban nem a vadállatok jelentik, hanem az olaj, a gáz és a kátránylelőhelyek egyre nagyobb száma Nyugat-Kanadában, legfőképpen Saskatchewan,Alberta, British Columbia térségeiben és az észak-nyugati területeken. A gond az, hogy a karibuk élőhelyének csak a töredéke áll teljes védelem alatt, miközben a tudósok azt indítványozzák, hogy az állatoknak sokkal tágasabb, összefüggő erdőkre lenne szükségük a túléléshez. A szövetségi kormány most arra törekszik, hogy megegyezés szülessen a kanadai erdőipar képviselőivel és létrehozzanak egy Németország nagyságához hasonló védett zónát. Az elképzelések szerint ezeken a területeken tilos lenne az olaj, a gáz és a kátrány kitermelése.

Mexikó - apró delfinek a hálókban

A legveszélyeztetettebb cetek közé tartozik a kistermetű delfinfaj a Vaquita. Becslések szerint ma már csupán 250 egyed él a Kaliforniai-öbölben. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi, 1197-ben történt mérés óta 56 százalékkal csökkent a delfinek száma a tengerben.

2007 óta Mexikóban hatályba lépett egy olyan jogszabály, amely tiltja a nagykiterjedésű merítőháló használatát, hogy így kímélje a térség halfajait. Azonban a vaquita populáció drasztikus csökkenése is mutatja, hogy a hálókba így is gyakran akadnak véletlenül be a vaquiták és ezt a jövőben minden eszközzel el kell kerülni. A megoldás az lehet, hogy a halászok másfajta halászati módszerekkel is megismerkednek, vagy lehetőséget kapnak arra, hogy más szakmákba képezzék át őket.

Forrás: greenfo.hu