Az utóbbi években nem nőtt jelentősen az élőlényeket elpusztító vegyszerek mezőgazdasági használata, sőt az EU új növényvédő szer politikája a növényvédő szer használat csökkentésére is felszólítja a tagállamokat.

Ennek ellenére a biocidok (bizonyos élőlénycsoportokat szelektíven károsító anyagok), azon belül is főleg a rovarirtó szerek (inszekticidek) eladása folyamatosan és jelentős mértékben nő a megnövekedett lakossági használat miatt. Szinte minden lakásban ott sorakoznak a háztartási rovarirtó szerek, külön hangyára, szúnyogra. Az emberek szinte minden elővigyázatosság nélkül fújják ki a környezetbe, égetik el spirálokban ezeket a mérgeket.

Mivel a rovarirtó szereket abból a célból készítik, hogy elpusztítsák az élő szervezeteket, ha az emlős állatok, emberek nem is pusztulnak el tőlük, hosszabb távon mégis károsítják az egészségünket. A legismertebb rovarirtó anyag a Néma Tavasz című könyv révén világhírűvé vált DDT volt. Bár a DDT használatát 1968-ban betiltották, élővizeink üledékében még ma is kimutatható, és természetesen az erre épülő vízi táplálékláncok életét is negatívan befolyásolja. Sokat foglalkozott a hazai sajtó a rákkeltő és génkárosító diklórfosszal is, amely - a Levegő Munkacsoport nyomására - hazánkban végül tavaly óta már nem használható a köztéri szúnyogirtásban.

Egyre több tudományos információ merült fel azzal kapcsolatosan, hogy sok, a hazai rovarirtókban megtalálható biocid hatóanyag károsítja az emberi egészséget: rákkeltő, génkárosító, negatívan befolyásolja a hormon- és az idegrendszert. A Levegő Munkacsoport ezért többször is javasolta e szerek hazai betiltását.

A korlátozást a hazai hatóságok visszautasították, ám a civil szervezetek által kifogásolt anyagok zömét az Európai Unió 2008 augusztusától kivonta a forgalomból, így remélhetőleg hamarosan eltűnnek a hazai boltok polcairól. Sajnos még így is több aggályos rovarirtó szer hatóanyaga marad forgalomban (például az erősen mérgező, esetleges rákkeltő cypermethrin és a hormonkárosító d-fenothrin). 

Védekezés szúnyogok ellen

A szúnyogok elleni védekezés állandóan napirenden van, hisz a hazánkban élő körülbelül 50 szúnyogfaj közül több csípőszúnyog él, amelyek kényelmetlenné, olykor szinte elviselhetetlenné teszik nyáron különösen a vízpartok közelében lévők életét. Ez károsan hathat a turizmusra is.

Higiénés jelentőségük és gyakoriságuk miatt a foltosszárnyú maláriaszúnyog, a gyötrő szúnyog, a házi szúnyog és a mocsári szúnyog a legfontosabbak.

Magyarországon a XX. század közepére eltűnt a malária, és más veszélyes, szúnyog által terjesztett betegséggel sem igazán kell számolnunk. Ritkán előfordulhat nálunk is a nyugat nílusi láz, ám ez a betegség jelenleg nagyon ritka.

Így a szúnyogok elleni védekezésnek lényegében nem egészségügyi, hanem kényelmi okai vannak, tehát nem tűnik indokoltnak a környezet- és egészségkárosító - még a hasznos rovarokat is elpusztító - anyagokkal való szúnyogirtás. Ahogy a malária eltűnése óta a DDT használata sem indokolt, úgy a diklórfosz alkalmazását se lehet tovább védeni. Holott a diklórfoszhoz sajnos a mai napig könnyen hozzájuthat bárki.

A jelenleg rovarölőként használt deltametrin csak vízi környezetre kiemelten veszélyes és lehetséges génkárosító anyag. Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének munkatársai szerint létezne jobb és a környezetre kevésbé ártalmas vegyi hatóanyag: az etofenprox. Ám ez utóbbi jelenleg biocidként még nem engedélyezett, csak növényvédő szerként árusítják.

Hogyan tartsuk távol a szúnyogokat természetes módszerekkel? Milyen vegyszert használjunk? Hogyan küzdjünk a kullancsok ellen? A cikk folytatását a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapján olvashatják.

Kapcsolódó cikkek:

Nyers uborka, gipsz és házi sündisznó - harc a csótányok ellen

Környezetbarát hangyariasztás és hangyairtás: levendula, sütőpor, ecetes forró víz és a többi trükk