Az első dolgunk az legyen, hogy kitárjuk az ablakokat, mert általában magától is kitalál. Ha mégsem, akkor kesztyűvel vagy rongy segítségével fogjuk meg, és magasra tartva engedjük szabadon. Ha az állat így sem megy el, akkor fatörzsre vagy érdesebb falra helyezzük fel. Ha gyakran fordul elő ilyen eset, akkor valószínűleg egy kolónia lehet a közelben. Ebben az esetben érdemes szúnyoghálót felhelyezni az ablakokra, megakadályozva a véletlen berepüléseket.

Mit tegyünk, ha sérült denevért találunk?

A denevérek szárnya nagyon sérülékeny, hiszen a hártyavékonyságú bőrt kifeszítő csontok igen törékenyek. Vadászatuk, kergetőzésük közben előfordulhat, hogy nekirepülnek valaminek, és megsérül ez a finom szerkezet. Mivel inni és táplálkozni csak repülve tudnak, a sérült állatoknak segítség nélkül nincs sok esélye a túlélésre.

Magyarországon az összes denevérfaj védett vagy fokozottan védett. Ha sérült denevért találunk, első és legfontosabb teendőnk, hogy értesítsük az illetékes nemzeti park igazgatóságot (http://www.nemzetipark.gov.hu). Az is jó megoldás, hogy ha lehetőségünk van rá, akkor a sérült denevért bevisszük egy állatkertbe, ahol denevérész szakemberek el tudják látni.

Amíg a denevért eljuttatjuk a megfelelő helyre, orrcseppentő vagy injekciós fecskendő segítségével adjunk neki vizet. Ha hosszabb ideig kényszerülünk tartani, akkor lisztkukaccal tápláljuk. A kukacokat szinte bármelyik kisállat-kereskedésben be tudjuk szerezni. Csipesszel tartsuk a sérült denevér szájához, ha nem fogadja el, akkor az első néhány kukacot vágjuk félbe és úgy kínáljuk fel neki. Az állatot sötét helyen tartsuk egy jól zárható dobozban, melyekre apró lyukakat vágunk, hogy a szellőzés megfelelő legyen - írja a Hunbat.hu.

Tipp: A denevérek védekezés közben haraphatnak, ezért kesztyűben fogjuk meg őket! A denevérek, mint sok más emlősállat (pl. kutya és házimacska), megfertőződhet a veszettség vírusával. A veszettséget a betegség tüneteit mutató állat harapásával terjeszti, a vírus esetlegesen sérült nyálkahártyán keresztül is bejuthat a szervezetbe. Ez azonban Európában csak rendkívül szórványosan fordul elő, Magyarországon eddig egyetlen alkalommal mutatták ki szakemberek a vírus jelenlétét denevérből - olvasható a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület honlapján.

* * *

Honlapajánló: Hunbat.hu: mindent a denevérekről

Ha hajtja a kíváncsiság, hogy megtudja, mennyi szúnyogot fogyaszt el a közönséges törpedenevér egy éjszaka, hol élnek vérszopó denevérek, kik foglalkoznak Magyarországon denevérkutatással vagy egyszerűen csak érdekelnek ezek a fantasztikus állatok, akkor jó helyen jár.

"Ma a nyugati világban a denevér szó hallatán sok embernek a szuperhős Batman vagy a rettegett Drakula gróf jut eszébe. A denevérek talán titokzatos éjszakai életük, gyors fordulatokkal tarkított röptük miatt alakulhattak képzeletünkben vámpírokká vagy gonoszul a lányok hajába kapaszkodó lényekké. Míg a hajba akaszkodásról egy régi francia hiedelem azt tartja, hogy ezzel a denevérek a csupasz szárnyukra ragasztandó hajszálak ellopása végett "kísérleteznek", addig Bernáth Béla néprajzkutató szerint a denevér mint fallikus jelkép riasztja a lányokat. Ám a közhiedelemmel ellentétben ezek az állatok elég jól tájékozódnak ahhoz, hogy kikerüljék az ember fejét, így a legritkább esetben gabalyodnak bele bárkinek a hajába." http://www.hunbat.hu