Szeptember 27-e a Turizmus világnapja, amelyet már 1980 óta ünneplünk. 2018-ban Budapest a házigazdája, és számos ingyenes program elérhető, csak rá kell keresni a neten. 

Az esemény kapcsán gondolkodjunk el azon, hogy a mai turizmus mennyire nem zöld.

A látványosságokat már nem látni a turistáktól

Az Északi-féltekén lakik a Föld népességének 90 százaléka, mintegy 6,5 milliárd ember. És amikor elérkezik a nyár, akkor közülük százmilliók indulnak egy időben nyaralni.

És ahová megérkeznek, ott hirtelen a turisták száma nagyobb lesz, mint amit az adott célállomás alapjáraton, tehát plusz erőforrások bevonása nélkül elviselne. A turizmusból származó jövedelem fellendítését minden kormányzat ösztönzi, azonban a szabályozatlan turizmus komoly fenyegetést jelent számos természeti környezetre világszerte. 

Lég- és zajszennyezés
1%-kal több turista egy régióban 0,45%-kal több szállópor-szennyezést eredményez a levegőben. Ehhez hozzájárul a repülés, a helyi közlekedés (transzferek, taxik), a turistákat kiszolgáló létesítmények üzemeltetése, a turisták szórakoztatása (jet-ski, tubing, quad) stb. A téli turizmus sem jobb: mérések szerint napközben a Yellowstone parkban a rengeteg hómobil hangosabb, mint a kitörő gejzírek.

Vízpazarlás
Szakmai számítások szerint a Földközi-tenger övezetében egy turista naponta 440 liter vizet használ el. Ugyanaz az ember odahaza naponta 150 litert használ el. Egy átlagos thaiföldi golfpálya fenntartásához évente 1500 kg növényvédőszert, gyeptápot és rovarirtót használnak, valamint annyi vizet a locsoláshoz, amennyi 60 ezer helyi falusi lakos éves fogyasztása. Mivel az átlagemberek nyáron turistáskodnak, eleve nagyobb a vízfogyasztásuk, hiszen a forróság miatt többször tisztálkodnak, mint más évszakban.

Évente tízmillióan keresik fel a Kínai Nagy Falat

Erőforrások
Egyes vidékeken turistaszezonban megtízszereződik a népesség száma. A turisták ellátása nemcsak az étkeztetés, hanem minden más téren is rövid ideig súlyos terhet jelent a terület erő- és nyersanyagforrásaira, energiaellátására. A turisták gyakran sokkal magasabb nívójú ellátást igényelnek, mint amilyen az adott területen az átlag. A turisták gyakran felhajtják az árakat, ezért a helyieknek gyakorlatilag vetélkedniük kell a turistákkal az erőforrásokért.

Területvesztés
Nepálban egyetlen túrázó turista napi 4-5 kg fát éget el, pedig az ország már így is tűzifahiánytól szenved. A turistákat kiszolgáló létesítmények és utak felépítéséhez terület és építőanyag szükséges, ami hozzájárul a bányászat, erdőirtás vagy más természetpusztító tevékenység fokozott ütemű végzéséhez.

Hulladék
A Karibi régióban az óceánjáró turistahajók évente 82 ezer tonna szemetet hagynak maguk után: egy hajóvendég naponta 3,5 kg szemetet állít elő, míg egy helyi lakos naponta 0,8 kilót. Sokfelé a hulladék jelentős része a természetben köt ki, amitől pont az a természeti látványosság pusztulhat el, ami miatt a turisták felkeresték a helyet. Helyenként még mindig a természetes élővizekbe engedik a turisztikai létesítmények (hotelek, éttermek stb.) szennyvízét. A perui Andokban és a nepáli Himalájában egyes túraútvonalakat "Coca-Cola-ösvény"-nek, vagy "Vécépapír-útvonal"-nak neveznek a turisták által eldobált hulladékok miatt.

Muszáj fotózkodni, mert ha nem tölti fel a közösségi oldalra,
nem hiszik el, hogy ott járt

Fizikai és ökológiai károkozás
A nagy számú turista letapossa a növényzetet, a kirándulóhajók horgonya tönkreteszi a korallokat, a búvár vagy fotózó turisták megzavarják a helyi élővilágot: Kenyában egyes helyeken a vadállatok a zavarás miatt magukra hagyják utódaikat vagy egyáltalán nem is párzanak.

A hagyományos turizmussal kapcsolatos problémákat még lehetne sorolni. Ezért is volna fontos újszerű módszereket kitalálni és meghonosítani a fenntartható turizmus érdekében. Nem az a cél, hogy senki ne utazzon, hanem hogy minél többen legyenek okos turisták, akik először tájékozódnak az utazási irodáról, a javasolt helyszínről, a kínált szolgáltatásról, és csak utána fizetnek be rá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.