Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható – derült ki Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából, a GfK Piackutató Intézet készítette felméréséből.

Habár többen gyűjtik külön a dobozokat a korábbi évekhez viszonyítva, ritkán teszik. Így a Magyarországon újrahasznosított mennyiség még mindig az EU tagállamok átlaga alatt van. A magyar háztartások hetente átlagosan 2-3 darab, azaz évente kb. 125 darab italosdobozt használnak el. Ebből mintegy 26-ot gyűjtenek vissza és hasznosítanak újra. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban 35-40 darab, de egyes tagállamokban eléri a 60-65 darabot is.

Még mindig találkozni azzal a tévhittel, hogy ez a csomagolástípus anyagösszetétele miatt nem gyűjthető szelektíven vagy nehezen hasznosítható újra. A felmérés eredményei szerint a lakosság 89%-a tartja (helyesen) szelektíven gyűjthetőnek a tejes és gyümölcsleves dobozokat.

De hová kell dobni?

Az italos kartonokat Budapesten a papír, vidéki településeken a műanyag szelektív gyűjtőedényekben kell dobni. E csomagolóanyag gyűjtése azért fontos, hiszen az italos kartondobozok 75%-a papír, amely akár öt-hatszor is újrahasznosítható. Az újrahasznosítás során például hullámkarton doboz, papírszalvéta, toalettpapír, törlőkendő, tojástartó doboz vagy iskolai füzetek is készülhetnek a dobozokból.

Nyugat-Dunántúlon gyűjtik a legtöbben

A megkérdezettek saját bevallása szerint a lakosság 55%-a gyűjti szelektíven ezt a hulladéktípust. Regionális összehasonlításban a Nyugat-Dunántúlon élők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak. Az itt élők 68%-a, az Észak-Alföld régió lakosságának 66%-a, míg Pest megye lakosságának 59%-a vesz részt a szelektálásban, jellemzően hetente egy, vagy havonta 1-2 alkalommal. A gyűjtési hajlandóság Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ahol mindössze a lakosság 45 illetve 41%-a vesz részt e hulladék elkülönített gyűjtésében, alacsony rendszerességgel.

Andrew Hyde huszonéves amerikai internetes fejlesztő egy nap úgy határozott, hogy eladja mindenét, és világgá megy. Döntéséhez hozzájárult, hogy épp szakított akkori barátnőjével, és eltörte a lábát, ami miatt nem indulhatott a maratonon. Lényeg a lényeg, Andrew egy hátizsák holmival (ami éppen tizenöt darabot számlált) 2010 augusztusában nekiindult annak az utazásnak, amelynek során a látottakról bő ezer blogbejegyzésben számolt be. Menet közben egy e-könyvet is összeszerkesztett, amely útikönyv kategóriában első lett az Amazonon.

Hamar híre ment a neten, csakhogy nem elsősorban úti kalandjai, hanem a tizenöt tárgya révén vált közismertté. Andrew oldalát hatszázezren nézték meg, egy sor újságcikk méltatta, mint az extrém minimalizmus új prófétáját (kis túlzással). „Felszabadító élmény lemondani a tárgyakról”, írta az egyik olvasója. „A férjem hálás neked, mert rávettél engem, hogy szórjam ki a háztartásunkban halmozódó cuccokat”, így a másik.

• Hyde listáján rajta volt egy 30 literes Arc’teryx hátizsák, egy Macbook Air laptop és egy iPhone 3GS mobiltelefon. (A listán szinte kizárólag márkás termékek szerepelnek.) Az összsúly körülbelül 4 kg

Bizony, sokszor a lakásunk már nem családi élettér, hanem pusztán fűtött tároló a megszerzett tárgyainknak – tette hozzá egy újságíró. Ráadásul óriási összegeket költünk a tárolásra és a tárgyak biztosítására. Egy nepáli hozzászóló azt írta, hogy nem érti, a nyugati ember miért vált naponta ruhát. Ők ugyanis három-öt napig viselnek mindent, és csak utána mossák ki – mondjuk, nem is kellemes művelet ezt végezni a téli hidegben, kézzel. „Az amerikaiak túl sok időt töltenek vásárlással és mosással. Ezért olyan kimerültek. De hát miért pazarolnak ennyi időt, energiát és erőforrást (vizet) olyasmire, ami teljességgel szükségtelen?”

A tárgyak rabigája alól felszabadult Andrew lenyűgöző bakancslistát állított össze magának. Bejárni az USA ötven államát (negyvennyolc kipipálva), kunyhót építeni Alaszkában (kipipálva), megmászni 14 négyezer méter magas hegyet (nyolc kipipálva), napfelkelte háromezer méter magason (kipipálva), búvárkodni a Nagy-korallzátonyon (kipipálva) és a többi. Állítása szerint a tárgyakról való lemondás segítette ahhoz, hogy megvalósítsa céljait.

Itt kezdtem el kételkedni. Miért volna előfeltétele a tárgyakról való lemondás a célok megvalósításának?

Még augusztusban az terveztem, hogy felteszek pár kérdést Andrewnak, és gyorsan cikket írok róla. Most november van. Ahogy mind jobban belemerültem a témába, egyre kevésbé éreztem száz százalékosan őszintének ezt az egészet. És ez nem Andrew hibája, semmiképp! Igaz, az eltelt két év során holmijainak száma apránként harminckilencre emelkedett. Kellett ugyebár egy öltöny és egy pár szép cipő, mert sokfelé hívták előadást tartani. Dolgozott Coloradóban is egy marhafarmon, ahol megajándékozták egy cowboykalappal és három kockás inggel. De nem emiatt kételkedem az őszinteségében.

Hanem hát hogyan írjak róla azoknak, akiknek nem önszántukból van tizenöt (vagy kevesebb) holmijuk? Akik pont az ellenkező irányba törekszenek, a tizenötnél több tárgy és az általuk képviselt anyagi jólét felé? Ha egészen őszinte akarok lenni magamhoz, erről nem is beszélhetnék, mert nekem is több ezer tárgyam van: könyvek, cédék, ruhák, cipők, konyhai felszerelés.

Nem akarom megbántani, de úgy érzem, Andrew számára az extrém minimalizmus csak játék. Olyan, mint amikor a Beatles tagjai elmentek Indiába, hogy találkozzanak a híres jógikkal. Elmantrázgattak pár hétig, utána elköszöntek, és hazamentek a palotáikba. Andrew is akármikor visszatérhet a felhalmozás világába.

Ugyanakkor tiszteletre méltó a kezdeményezése, mert valóban, lassacskán tényleg inkább mi vagyunk a tárgyakért. De mennyi volna a minimum? Ki tudja megmondani, hogy mi kell és mi nem a boldogsághoz?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

November 21-én a Larus Étterem és Rendezvényközpont Gesztenye termében a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2012 rendezvényén az Ozone Zöld-díj zsűrije, közte prof. Dr. Tóth László, a Szent István Egyetem klímatanácsának elnöke, illetve Gáspár Péter, a Carbon Solutions ügyvezető igazgatója kihirdette a pályázat végeredményét.

 2012-ben az Ozone Zöld-díjat nagyvállalati kategóriában a Spar nyerte. A cég filmjében a legnagyobb környezetvédelemmel kapcsolatos projektjeit mutatta be, mint például a biogáz-üzemet, a komposztálótelepet, illetve a szelektív hulladékgyűjtést. „A vásárlóktól visszagyűjtjük azokat a hulladékokat, amelyeket a természet nem vesz vissza”, mondta Zombory Csilla, a Spar környezetvédelmi csoportvezetője.

A benevezett kis és középvállalkozások közül a Felelős Gasztrohős Hálózat nyert, amely megkísérli összefogni a már környezetbarát módon működő, illetve ezt tervező éttermeket, hogy fejlessze a köztük lévő kommunikációt, és segítsen a problémáik megoldásában, összegezte Varga Judit, az oldal szerkesztője. Ők (és a másik két nevező) a Carbon Solutionstól egy úgynevezett karbonmérési és –ellentételezési szolgáltatást kapnak, amelynek során a megállapított károsanyag-kibocsátásukat a cég egy megújuló projekt támogatásán keresztül ellenételezi, nullára csökkenti.

A civil kategória díjazottjai, akik LUSH ajándékcsomagot kapnak:

Bárdos Barbara
Bökfi Katalin
Bné Lőrincz Katalin
Bruzák István
Csapó Ágnes
Czibik Márta
Erdős-Nagy Gabriella
Horváth Attila
Ipolyi József
Kampis Dóra
Koppe Ági
Kruzslicz Julcsi
Láng Anikó
Lelik Ferenc
Nagyné Kovács Tünde
Mikolicz Zsuzsanna
Radwány-Nagy Dóra
Rapavi Zoltán
Sáfián Fanni
Vitényi Viktória

Közülük az Ozone-fődíjat, a bonsait Horváth Attila nyerte, aki a családjában kezdett fenntarthatósági projektet. „Nálunk a nappaliban van egy akvárium, amelynek világítása épp elég ahhoz, hogy lássunk a szobában. Lakásunkban mindenhol energiatakarékos és LED-es izzók vannak használatban. Gyakran közlekedünk kerékpárral, amivel csökkentjük a környezeti terhelést (széndioxid, zaj stb.), és mindezeken túlmenően gyorsabb és egészségesebb közlekedést tesz lehetővé. A vállalkozásom feleslegesen nem nyomtat ki bizonyos dokumentumokat, hanem azokat számítógépen tárolja, amivel sok pénzt és tintát meg lehet takarítani. Cégvezetőként több éven át tagja voltam egy egyesület keretein belül a soproni szemétkommandónak. Tettenérés ugyan nem történt, de némely esetben több tíz köbméter szemetet sikerült felkutatnunk, és elszállíttatnunk az erdők és közutak széléről. A fentieken túlmenően pedig úgy érzem, alap, hogy a szemetet is szelektíven gyűjtjük. A kukatároló ugyan lent van az alagsorban, de a szelektív szigethez sem kell egy percnél többet gyalogolni. Talán ennyit én is és mindenki tehet a környezetünk, gyermekeink és majdani unokáink élhetőbb környezete érdekében.”

Gratulálunk a díjazottaknak!

(Akik a rendezvényen nem tudtak megjelenni, a LUSH-csomagot a 1073 Budapest, Dob utca 76. címen vehetik át. Időpont egyeztetés: somodi.rita@origo.hu e-mailcímen.)

A nagyvállalatok közül a Spar Magyarország, a kis- és középvállalatok közül a Felelős Gasztrohős Hálózat nyert. A legjobb zöld ötlet Horvát Attiláé volt, aki családi fenntarthatósági projektbe kezdett. A díjátadóról készült videót az OzoneNetwork tévéstábja készítette:

Egyetlen ív jószagú, gyógynövénykivonattal kezelt papírlap megóvja a gyümölcsöket, zöldségeket a penészedésről. A FreshPaper nevű biopapír egy amerikai vállalkozó, Kavita Shukla találmánya. A papírlap a gyümölcsöstálba, kamrapolcra vagy a hűtő zöldséges fiókjába helyezve megakadályozza a penészgombák növekedését és a baktériumok elszaporodását.

Shukla szerint a papír létrehozásával az élelmiszerpazarlásnak igyekszik elejét venni. Az amerikai Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa (NRDC) szerint az Egyesült Államokban fogyasztási szokásoktól függően az élelmiszerek 30-50 százaléka a szemétben végzi. Egy átlagamerikai körülbelül 15 kilogramm élelmiszert dob ki havonta.

A gyógynövénykivonat összetétele titkos, és szabadalom is védi. Shukla annyit közöl a termék oldalán, hogy többek között görögszénát (Trigonella foenum-graecum L.) tartalmaz. A belsőleg gyulladáscsökkentő hatású gyógyszer népszerű fűszer és afrodiziákum a Közel-Keleten és Indiában. Kislányként Kavita Shukla is Indiában, a nagymamájánál tapasztalta, hogyan tarthatók frissen a termények egy bizonyos fűszerkeverékkel. A zöldségek rothadási folyamatait középiskolában kezdte tanulmányozni, majd kipróbálta, felszívja-e a papír a védő hatású növénykivonatot. Az ötlet bevált.

Egy 13-szor 13 centiméteres papírlappal kétszer-négyszer hosszabb ideig maradnak frissen a termények Shukla tapasztalatai szerint. Egy ív körülbelül három-négy hétig fejti ki hatását. Amint az illata gyengülni kezd, cserélni kell. A papír újrahasznosítható, lebomlik, sőt komposztálni is lehet. Az amerikai Whole Foods bioélelmiszer-boltokban kapható papírlap ára 0,62 dollár (136 forint). A 80 ívet tartalmazó csomag ára 52 dollár (mintegy 11 400 forint), postaköltséggel együtt – tény viszont, hogy itthon akkor számítana igazán zöld terméknek, ha helyben állítanák elő, vagy legalább nagy tételben importálnák.

Külön kiadványt jelentetett meg a Greenpeace Magyarország arról, hogy a 162 legfontosabb hazai élelmiszergyártó és -forgalmazó közül melyek garantálják a génmódosított összetevők mellőzését. A jelentősebb hazai cégek kétharmada vállalja, hogy az általa előállított vagy forgalmazott termékek génmódosítás-mentesek.

A három legnagyobb élelmiszerlánc közül a SPAR minden, a polcaira helyezett termék génmódosítás-mentességét garantálja; a Tesco csak a saját márkás termékeire; míg az Auchan és a legnagyobb magyar tulajdonban lévő élelmiszerkereskedelmi cég, a CBA többszöri megkeresés ellenére is elzárkózott a válaszadástól.

Szintén megtagadta a választ – így a Greenpeace füzetében a piros kategóriába került – többek között a Cserpes tejtermékcsalád, a Lipóti Pékség, a Mogyi és a Gyermelyi termékek, a Szamos marcipán desszertek, a Minna és a Sissy tejtermékek, a sajtok közül pedig a Medve, Karaván, Mackó és Tihany Válogatás. A szörpök közül a Szobi, a Piroska és a Pölöskei fogyasztásánál nem lehetünk biztosak a génmódosítás-mentességben azok, akik feltétlenül el akarják kerülni a GMO-alapanyagot tartalmazó élelmiszereket.

Idén szeptemberben nagy tudományos és közéleti vitát gerjesztett Gilles-Eric Séralini, a Caeni Egyetem molekuláris biológusának kétéves kutatása, amely szerint egy génmódosított kukorica és a vele együtt használt gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a rákos daganatok kifejlődését, illetve máj- és vesekárosodás kialakulását. A kutatási eredményt viszont csak azzal a feltétellel adták át a róla beszámoló újságíróknak, hogy nyilvánosságra hozatala előtt semmilyen más szakértővel nem ellenőriztetik a valóságtartalmát  - hívja fel a figyelmet a Nature tudományos folyóirat.

Az európai lakosság több mint 70 százaléka és a magyarok döntő többsége sem kíván génmódosított ételeket fogyasztani a nemkormányzati szervezet szerint. A Greenpeace kiadványa innen tölthető le, nyomtatott formában több termelői piacon is elérhető.

Két évig látható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem udvarán az a napház, amelyet az egyetem diákjai terveztek. Az Odoo nevű épülettel a csapat a hatodik helyen nyerte Madridban, a napenergiás épületek Solar Decathlon Europe versenyén. Az egyik oldalfalán is napelemmel borított ház annyi áramot termel, hogy a többlet nappal a hálózatba kerül. Az épület különlegessége az újraértelmezett terasz és nyári konyha. Építéséről szóló riportunkat itt olvashatja.

Az Odoo felépítése Madridban

Az épület elemei megérkeznek a BME udvarára

Egy reggeli Madridban, a ház lakóterében

Minden olvasónknak köszönjük az Ozone Zöld-díj nonprofit kategóriájában beérkezett pályázatokat! Az Ozone Zöld-díj zsűrije gondosan mérlegeli a rengeteg környezettudatos tippet, hogy kiválassza közülük a legjobbakat. A nyertesek nevét a Piac&Profit Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2012 rendezvényen hirdeti ki a zsűri, és akkor adja át nyereményüket. Szeretettel várjuk a rendezvényre!

Időpont: 2012. november 21. 9:00-19:00

Helyszín: Larus Étterem és Rendezvényközpont (1124 Budapest, Csörsz u. 18/b.)

1. Palackos víz helyett sokkal gazdaságosabb vízszűrős kancsót venni és használni.

2. Nálunk a kertben fel van állítva egy kisebb medence. Ha megveszem hozzá a boltban kapható fertőtlenítő adalékokat, később nem tudok mit kezdeni a túlvegyszerezett vízzel. Vettünk tengeri sót a boltban, és azt öntöttük a vízbe. Az utántöltésekkor a só folyamatosan hígult, és ősszel, a kert locsolásakor a medence vizét használtuk.

3. Óvodapedagógus vagyok. Az óvodában fontos feladatunk a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása, kreativitásuk fejlesztése, a környezetvédelemre való nevelés, szemléletformálás. Feladataink: 1. Vigyázunk a közvetlen és tágabb környezetünk tisztaságára. 2.Gyakoroljuk a szelektív hulladékgyűjtést. 3. A lehetőségekhez képest újrahasznosítjuk a hulladékokat: újrapapírt készítünk; konzervdobozokból ceruzatartókat, műanyagpalackokból dekorációkat, dísztárgyakat, játékokat barkácsolunk; az óvoda kertjében a szerves hulladékokból komposztálót készítünk. Télen kedvenc időtöltésünk a frissen esett hóban a hófestés, hóban rajzolás, amelyet a környezettudatos magatartás figyelembevételével, tartósítószertől mentes, házilag készített szörpös vízzel végzünk. Gyermekeink nagy örömmel végzik ezeket a tevékenységet, ezáltal felnőtt korukra természetessé válik számukra a Földünk védelme, környezettudatos magatartás.

4.  A lakásban olyan szobabicikli felállítása, amivel áramot termelhetünk, és ezáltal csökkenthetjük a villanyszámlánkat! Almaecettel nagyon jól lehet tisztítani és szagtalanítani, és ha egy por állagú tisztítószerre öntjük, akkor habossá válik a szer és minden szennyeződés eltávolítható az edényekről.

5. Víztakarékos tipp: a mosógép, mosogatás vagy mosogatógép vizét összegyűjteni egy tartályban, és WC öblítésre újrahasznosítani, újrahasználni!

6. Lehet, hogy nem tűnik bonyolultnak, de én a főzéssel szoktam környezettudatos lenni. A paprikáskrumpli maradékából krumplistészta lesz, a túróstésztához összekevert túrókrémből kőrözött...

7. Lakásfestés után kiválóan el lehet tüntetni a kellemetlen szagokat úgy, hogy a kifestett helyiségben elhelyezünk egy nagy vödör vizet, amibe beleteszünk néhány kettévágott vöröshagymát. A hagyma tökéletesen megköti a vegyszer párolgó gőzeit, szagát. 2. Nem érdemes szintetikus öblítőszereket használni a mosógépbe. Sokkal környezetbarátabb és gazdaságosabb megoldás egy kis ételecet vízzel hígítva. Tökéletesen antisztatizál, és teljesen szagtalan, nem érezni a kimosott ruhákon az ecetszagot. 3. Nagyon egészséges "öko" módszer a tisztálkodásra, és egyúttal igazi "natúr" kozmetika: fürdésnél a bőrt egy természetes durva vászonnal körkörös mozdulatokkal végigdörzsölni. Valódi bőrradírként működik. 4. Csodás hajápoló natúr pakolás száraz hajra: olívaolaj, tojássárgája, méz, pár csepp citrom, összepépesített banán. Az összetevőket össze kell keverni, amíg egynemű massza nem lesz. A száraz hajra kell felkenni, majd 30 percig rajtahagyni - lehetőleg dunsztban, azaz nejlonba majd törülközőbe csavarva.

8. Jártam hulladékválogatóban, és azt láttam, hogy nagyon sok PET-palackon rajta van a kupak. Sok gyűjtőjárat kimaradhatna, ha mindenki letekerné a kupakot, és összelapítaná a palackot. Kevesebb szállítási költség lenne ugyanakkora mennyiségnél.

9. Energiatakarékos izzót használunk, mert hosszú élettartamú, kevesebbet fogyaszt. Minden hónap utolsó csütörtökén viszik a műanyagot, ilyenkor kapunk egy sárga zsákot, abba gyűjtjük a műanyag hulladékot, és csak hónap végén tesszük ki. Nem mosogatunk folyó vízben, és lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk a helyiségből.

10.  Ökojátszótér: a játszótéren minden újrahasznosított anyagból készülne. Használt biciklibelső installációk, autógumi mászóka, napernyővászonból (gyártás során képződött hulladékból) hintaágyak, napvitorlából készült bunkerek. A gyerekek láthatnák, hogy mennyi szemetet termelünk, ami csak akkor válik azzá, ha valóban hulladékként tekintünk rá. Itt megkapná minden anyag a második esélyt.

A méreg hatékonyságát ellenőrizendő telepítettek egy japán szigetre nyulakat. Mára elszaporodtak, és valósággal zaklatják a turistákat.

Okunosima szigete alig négy kilométer átmérőjű, de más ok miatt nem szerepelt sokáig a japán térképeken: 1929 és 1944 között ugyanis a japán hadsereg vegyifegyver-üzeme működött itt. Hatezer tonna gyilkos hatású ideggázt állítottak elő, amelynek zömét Kínában vetették be. Mély titok övezte a létesítményt, hogy még az itt dolgozó munkások sem beszélhettek róla senkinek.

Az üzem bezárása után létrehoztak ugyan egy háborús múzeumot, de a hatóságok nem különösebben törődtek a sziget környezeti mentesítésével. A japán környezetvédelmi minisztérium 2005-ös felmérése szerint a talajvízben 49-szer több arzén van a megengedettnél. A helyiek szerint a szigeten tizenegy olyan terület van, ahová máig tilos a belépés. Mindez azonban nem tántorítja el a turistákat, akik özönlenek ide azóta, hogy az interneten terjedni kezdtek a „nyulas” videók.

Egyesek úgy mesélik, a laboratóriumban élő nyulakat engedték szabadon a háború után, mások szerint iskolás gyerekek hoztak nyolc nyulat ide 1971-ben. Akárhogy is, a nyulak végezték azt a dolgukat, amihez a legjobban értenek, s ragadozók híján mára mintegy háromszázra nőtt a számuk. Noha vadon élnek, hozzászoktak a turistákhoz, és ki is használják a két lábon járó répabüféket - mint a videón is látható.