Élelmiszerrel és háztartási tárgyakkal fizethetik ki a számlát egy firenzei étterem vendégei, a gazdasági válságban ugyanis terjed a cserebere és a természetben való fizetés Olaszországban.

Sajtot, gyümölcsöt, zöldséget várnak eurók helyett a L'e Maiala! nevű vendéglő tulajdonosai. A vendégek dísztárggyal és maguk készítette kreációkkal is fizethetnek.

A helyfoglaláskor egyeztetik, mivel kívánnak fizetni. A legszebb "fizetési eszközöket" ki is állítjuk az étteremben. Nagy az érdeklődés, már hetekre előre lefoglalták az asztalokat - nyilatkozta az olasz sajtónak a szeptember végén nyíló L'e Maiala! tulajdonosa. A tipikus toszkán konyhát kínáló étterem neve egyébként idiomatikus kifejezés és a nehéz időkre utal.

Az adok-veszek lett a jelszó az észak-olasz Bolzanóban nyílt használt tárgyak boltjában is. A vásárlók az üzletbe elhozzák mindazt, amitől meg akarnak válni és tárgyaikat másra cserélik. Egyszerre legfeljebb öt tárgyat cserélhetnek. "Fizetni nem kell, aki akar, jelképes összeget adományozhat az üzlet fenntartására" - mondta az üzletvezető. Hozzátette, hogy leginkább ruhaneműt, könyveket és bútort cserélnek, de nagy a forgalma a bizsuknak, háztartási eszközöknek, játékoknak is.

Csaknem kéttonnányi italoskartont gyűjtött össze az a többezer gyermek, akik részt vettek az Állatkert hétvégi Vidám Doboz Napok környezetvédelmi programján. Két nap alatt 4866 gyermek több mint 60 ezer darab italos kartondobozt gyűjtöttek össze. A dobozok összsúlya csaknem két tonna. Amelyik gyerek tíz darab szelektíven gyűjtött tejes és gyümölcsleves kartondobozt vitt az intézmény bejáratához, ingyenes belépőt kapott a Fővárosi Állatkertbe.

Egy átlagos tejes-gyümölcsleves doboz minimum 75 százalékban jó minőségű papírból készül, de a magyarországi visszagyűjtési arány elmarad a 35 százalékos európai átlagtól. A mostani akciót a dobozgyártók szakmai egyesülete, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szervezte (az intézményt az Elopac, a Tetra Pak és a SIG Combibloc alapította).

Több zöldszervezet szerint azért nem előnyös az ilyen csomagolás környezetvédelmi szempontból, mert a rétegei csak drága módszerekkel választhatók szét. A rostos gyümölcslevek doboza például hatrétegű: préselt polietilén, nyomdai papír, polietilén, alufólia és két réteg további polietilénfólia (kívülről befele haladva). Magyarországon nem kifizetődő az újrahasznosításuk, ezért külföldre szállítják a dobozokat. A környezetvédelmi szervezetek helyette inkább a visszaváltható üveget, vagy ha olyan csomagolásban egyáltalán nem elérhető a termék, a sima műanyagot ajánlják.

Csapvizet és szénsavas vizet kínálnak az egész Olaszországban gombamód szaporodó, úgynevezett vízházak. Az utcai kutak a környezetszennyező műanyag palackokról akarják leszoktatni az olaszokat.

 A Casa dell'acqua (Vízház) elnevezésű hálózatnak rendkívüli a sikere az olasz sajtó szerint. Az utcákon, tereken álló fedett kutakról van szó, melyek elzárható csapból szolgáltatnak ingyen csapvizet és literenkénti 10 centért szénsavast is. Nyáron a Vízházak csapjaiból hűtött víz folyik. A kúthálózat az állami vízszolgáltatók támogatásával bővül és a palackban árult víz ellen kampányol   – tudósít az MTI.

A 2010-ben indított Vízházakból idén szeptemberig már 411 létesült egész Olaszországban. Ezekből 244-et az északi Lombardia önkormányzatai üzemeltetnek, amelyek az év végéig további huszonnyolcat kívánnak építeni. Tavaly a lombardiai kutakból több mint tizenhat millió liter víz fogyott, amivel 350 tonna PET-palackot takarítottak meg.

Tavaly az olaszok több mint 32 millió palack vizet fogyasztottak. Fejenként évi 196 literrel az olaszok isszák a legtöbb palackos vizet a világban Szaúd-Arábia és Mexikó lakosai mögött. Minden harmadik olasz bizalmatlan a csapból folyó víz minőségével szemben, amit a vízszolgáltatók teljesen alaptalannak tartanak. Rómában egyébként számos, évszázadok óta működő, jó minőségű és hideg vizet szolgáltató ivókút található, amelyeknek különösen nyáron tudnak örülni a turisták.

Hidegebb éghajlaton és korlátozott napfény esetén is jó teljesítménnyel készít használati meleg vizet az az izraeli fejlesztésű méhsejtes napkollektor, amely bekerülhet az év legjobb megújulóenergia-innovációi közé.

A használati meleg víz készítésre ma jellemzően síkkollektort vagy vákuumcsöves kollektort alkalmaz, aki a napenergiát hasznosítja. A Tigi izraeli cég által fejlesztett napkollektor a méhsejt szerkezetéhez hasonlító áttetsző szigetelőréteggel rendelkezik, amelynek köszönhetően ötször több energiát lehet vele előállítani, mint egy síkkollektorral. Az élettartama pedig kétszerese a fejlettebbnek tartott vákuumcsöves készüléknek, nagyjából 20 év.

A méhsejtes napkollektor üzemeltetése gazdaságos, mert ugyanazt a hőfokot 25-50 százalékkal kisebb felülettel képes elérni, mint a hagyományos kollektorok. A beérkező napsugarakat ugyanis a méhsejt-szerű cellák csapdába ejtik, ezzel lényegesen csökkentve a síkkollektoroknál gyakori hőveszteséget.

További kedvező tulajdonsága, hogy a sík- vagy vákuumcsöves készülékekhez képest kevésbé törékeny, könnyebb tisztítani is a felületét. Ez probléma lehet a vákuumcsöves készülék esetében, amelynél a hótakaró vagy jegesedés komoly teljesítménycsökkenést okozhat. Az új kollektor kialakítása strapabíróbb, a két négyzetméteres tábla tömege 45 kilogramm. A méhsejtes kollektorba beépített hőfokszabályozó miatt nincs szükség külön biztonsági berendezésre, amely védené a rendszert a túlhevüléstől.

A méhsejtes megoldás eredetileg a Tigi vezérigazgatójának édesapjától, Simon Kliertől származik. A textilipari vállalkozó azért kezdte foglalkoztatni a téma, mert sokallta, hogy a cégei többet költenek energiára, mint amennyibe a 12 ezer alkalmazott kerül összesen. Klier be is jegyeztette a mostani méhsejtes kollektor alapjául szolgáló találmányt, de a további fejlesztések elmaradtak, mert az 1990-es évek elején lementek az energiaárak. A fia, Zvika Klier 2007 óta vágott bele az üzletbe (korább, hi-tech kamerákat gyártó cégét, a 3DV Systemset a Microsoft vásárolta fel).

A fejlett országokban az elhasznált energia 40 százalékát fordítják használati meleg víz előállítására, azaz fűtéshez vagy mosdáshoz, főzéshez. Jóllehet a napenergia kimeríthetetlen hőforrás lehetne erre a célra, a jelenlegi készülékek hatékonysága és megtérülése épp azokban az országokban kétséges, ahol legnagyobb szükség volna olcsó használati meleg vízre.

A méhsejtszerkezetű napkollektor alkalmazása a hűvösebb klímájú vagy északi országokban és a nagy napi hőingadozású vidékeken is előnyös lehet. A kollektor 2012 júniusában elnyerte a Münchenben tartott Intersolar nemzetközi innovációs szakkiállítás szolár-termál kategóriájának díját, valamint nyolcezer nevező közül beválogatták az októberben Washingtonban megrendezendő Global Cleantech Gala döntősei közé.

Hétfőtől lehet pályázni támogatásért fűtési rendszerek korszerűsítésére. Aki kondenzációs kazánt és megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezést szerel fel, költségeit utólag megtéríti az állam az Új Széchenyi Tervből, pályázatonként maximum 850 ezer vagy 1,5 millió forintig.

Hétfőn nulla órától lehet benyújtani a pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetési forrásból meghirdetett konstrukciójára. A vissza nem térítendő, utófinanszírozású pályázat kerete összesen 864,4 millió forint. A kérelmeket beérkezési sorrendben bírálják el, amíg a keret ki nem merül – közölte a minisztérium.

A pályázók legfeljebb a beruházásuk 40 százalékát kaphatják vissza. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai jelentkezhetnek, ha az érintett lakóépület 2006. december 31. előtt kiadott jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkezik.

Aki kondenzációs gázkazánt épít be, lakásonként legfeljebb 850 ezer forintot térít meg belőle a minisztérium. Megújuló energiás hőtermelő berendezés (napkollektor, hőszivattyú, brikett, pellet stb.) telepítésével lakásonként maximum 1,5 millió forint a keret. A támogatást lehet igényelni a korszerűsítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségeire is, a berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül.

Részletes információk a pályázat oldalán, az uszt-futeskorszerusites.hu-n érhetők el; korábbi hírünket a témában itt olvashatja. Az igényléseket elektronikus úton lehet benyújtani, miután a pályázó regisztrált az oldalon.

Környezeti károkat okozna az a mélygarázs, amelyet a József nádor térre terveznek Budapest belvárosában. Ezért nyújtott be keresetet be a Fővárosi Törvényszékhez ötven lakástulajdonos a téren levő társasházakból és a Levegő Munkacsoport. A mélygarázs 2011 februárjában kapott építési engedélyt. Az építési engedélyt másodfokon is megkapta a projekt – ez ellen fellebbeztek most ismét a tiltakozók.

Az 525 férőhelyes mélygarázs tervének négy olyan fő veszélye van, amelyeket az engedélyezési dokumentáció nem kezelt megfelelően a Levegő Munkacsoport szerint. Nem vizsgálták meg az épületeket statikai és hidrogeológiai szempontból, mielőtt eldöntötték volna, hogy néhány méter távolságban egyáltalán megvalósítható-e biztonsággal az építkezés.

View Larger Map

A környezetvédelmi eljárásban szereplő javaslat ellenére a dokumentáció nem ír elő műszaki eszközöket arra, hogy ellensúlyozzák a talajvíz visszaduzzasztását, amely a 14-15 méterig lemélyítendő résfal okoz. A terv azt állítja, hogy a környező épületek pinceszintjét a mélygarázs által felduzzasztott talajvíz nem fogja veszélyeztetni.

A mélygarázs szellőzését a tér 8. számú házának udvarán, a liftakna mellé épített, tetőszint fölé nyúló kürtőn keresztül tervezik kivezetni. Nem tisztázott a kürtőn kivezetett levegő összetétele és a kürtő helyfoglalása a ház udvarára nyíló lakásablakok szempontjából.

Értelmetlen pazarlás lenne letarolni a tér faállományát, ha az előzetes statikai és hidrogeológiai vizsgálatok eredménye kétségessé tenné a tervezett mélygarázs megvalósíthatóságát. A József nádor tér fáinak növényegészségügyi állapota hasonló a főváros sok száz idős közterületi fájának állapotához. A legutóbbi műszeres vizsgálat alapján a tér balesetveszélyes egyedein idén májusban ifjító csonkolást hajtottak végre.

A József nádor tér műemléki környezet. A munkacsoport véleménye szerint nem szabad ilyen nagyszabású, fölösleges mélyépítéssel kockáztatni ezt a szépen tervezett homlokzatú házakból álló, harmonikus arányú kis teret, amely a Belváros egyik ékköve lehetne – közölte a munkacsoport.

A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást, így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.

Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.

Hasznos lenne az általános szigorítás

A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és újépítésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variációt elemeztek, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések vagy fűtési rendszer korszerűsítések esetére, illetve ezek kombinációira.

Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás az „olcsóbb” megoldás.

Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul.” – mondta Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.

A költségoptimum-számítások alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történő felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.

Még az erőmű energiaveszteségét beszámítva is szinte negyedannyi energiát fogyaszt egy elektromos busz, mint egy dízelüzemű. Ez az eredménye annak a próbaüzemnek, amelyet a kínai Byd cég eBUS-12 típusú villanybuszával végzett a fővárosban és Törökbálinton a Levegő Munkacsoport, a Budapesti Közlekedési Központ és a törökbálinti önkormányzat.

A buszt három héten át tesztelték a budapesti és a főváros környéki menetrendszerű forgalomban. Az energiatakarékos futás részben annak köszönhető, hogy a villanymotor hatásfoka eleve jóval nagyobb, mint a dízelmotoré. A busz fékezéskor és lejtmenetkor energiát táplál vissza az akkumulátorokba, a dízel ilyenkor is fogyaszt. További különbség, hogy az e-busz üresjáratban nem fogyaszt energiát, míg a BKV hagyományos buszai gyakran az üzemanyag több mint 30 százalékát a megállókban, a végállomásokon, a piros lámpáknál, a zebrák és egyes útkereszteződések előtt, valamint a dugókban fogyasztják el.

A busz annak ellenére bizonyult ilyen takarékosnak, hogy klímaberendezését szinte folyamatosan üzemeltetni kellett a nagy meleg miatt. A járművel a következő napokban Szegeden és Kecskeméten lehet közlekedni, majd Bécs következik. Az Európai Bizottság 85 százalékos támogatást biztosít e-buszokra. A Levegő Munkacsoport információi szerint a kínai fél egymilliárd eurós hitelkerettel serkenti a busz népszerűségét.

A szemetet elkapó szemétkosarat barkácsolt egy japán fejlesztő. Az egyedi eszköz azokon tudna segíteni, akik lusták felállni a kukáig, de sosem találják el az irodai szemetest. A kerekeken guruló eszköz érzékeli a levegőbe feldobott szemét röppályáját, majd a saját pozícióját gyorsan úgy igazítja, hogy az eldobott papírgombóc vagy almacsutka belehulljon.

A FRP nevű fejlesztő egypár alkatrész felhasználásával, de gyakorlatilag a nulláról indulva készítette el az eszközt. Először a kuka alját gyártotta le, amelyre három, elektromotor hajtotta kereket szerelt. A kerekeket egy nyomtatott áramkörhöz kapcsolta, majd távirányítóval tesztelte a működésüket. A kukát a Microsoft játékkonzolaihoz árult Kinect egység irányítja, amelyet FRP feltört.

A Kinect minden mozgást három dimenzióban érzékel az apró részletekig videokamera, infravörös mélységérzékelők és térmikrofon összekapcsolásával, így lehet például a Microsoft Xboxával táncverseny szervezni több játékos között. FRP olyan szoftvert írt hozzá, amivel a Kinect a levegőben repülő tárgyakat figyeli, és oda irányítja a kukát, ahol a szemét földet érne.

A trükkös kuka megtervezéséről és működéséről szóló videót tíz nap alatt szinte 2,3 millióan nézték meg a YouTube-on – az egyik legutóbbi hozzászóló azonnal meg is vásárolná, ha sorozatgyártásba kerülne. (Londonban az olimpia alkalmával olyan szelektív hulladékgyűjtőket állítottak üzembe, amelyek egyben drótnélküli internetelérést biztosítanak, és vészhelyzet esetén menekülési útvonalak láthatók a tőzsdei hírek helyett az LCD-képernyőjükön.)

A Wired technológiai magazin a házilag barkácsolt robotok korszakát jósolta a Kinect 2010. októberi megjelenése után, és főleg annak hatására, hogy a Microsoft hivatalos fejlesztői környezetet (SDK) biztosít 2011 tavaszától hozzá. Hasonló kapacitású térérzékelő-távirányító rendszerek körábban csak több ezer dollárért voltak elérhetők, jellemzően egyetemi vagy céges kutatócsoportok számára.

Korrupció, szegénység, energiaválság, klímaváltozás. Hol keresendő, hogyan érhető el a megoldás? Van egyáltalán? Ezt próbálják megfejteni az idei Ökopolitikai Nyári Egyetem előadói és résztvevői Bodajkon, július 31. és augusztus 5. között.

Az öt napos rendezvényen olyan elismert magyar és nemzetközi szakemberek, aktivisták tartanak előadásokat, beszélgetéseket, akik testközelbe hozzák a valós válságokat. A szervezők abban hisznek, hogy a mindennapokat jobbá tevő kezdeményezések, az érdekérvényesítés és a közösségi részvétel jelenthetik a megoldást a globális válságban. A szervezők szerint a nemzetközi nagypolitika nem veszi elég komolyan, hogy a Föld veszélyben van, ahogy az a Rio+20 konferencia kudarcából is látszik.

A nyári egyetemen a magyar és nemzetközi ökopolitika aktuális kérdéseiről lesz szó, az internet szabadságától, a déli államokban dúló gazdasági válságon és a hazai oligarchákon át az alapjövedelem vagy az egyéni mobilitás kérdéséig. Lesznek gyakorlati foglalkozások is, amelyek pedig olyan civil kezdeményezéseket mutatnak be, mint a nagyvárosi kertészkedés, a haszondesign vagy a gerillakötés. Regisztráció és részletes program itt elérhető.

A rendezvényt az idén is az Ökopolitikai Műhely Alapítvány szervezi, a Zöld Európai Alapítvánnyal, az Európai Zöld Párttal és a Zöld Szabadegyetem Egyesülettel együttműködve. Támogatója az Ökopolisz Alapítvány, amely szakmai programokkal is hozzájárul a rendezvényhez, továbbá a Heinrich Böll Alapítvány, a Zöldek/SzSz képviselőcsoportja az Európai Parlamentben és a Bündnis'90/Die Grünen finanszírozzák a rendezvény létrejöttét. Kiemelt partnerek: a Krétakör és a TedX.