Talajtakaró készül az ünnepek után elszállított karácsonyfákból Sopronban - olvasható a város és környéke híreire szakosodott honlapon, a nyugatmagyar.hu-n. A kidobott fák elszállítása elkezdődött: először a lakótelepi övezetekben kialakított gyűjtőpontokban szedik össze a fákat, majd az elszórt darabokat is összegyűjtik. A növényeket mobil darálógépben aprítják össze, az apríték komposztálódása után keletkezett anyagot a zöldfelületeken talajtakaróként hasznosítják.

Az apríték viszonylag zárt felületet képez a talajon, amely kiválóan alkalmas a gyom korlátozására, kedvezően befolyásolja a talaj vízháztartását, és lassú lebomlása során tápanyagokkal gazdagítja a termőföldet.

Győrben a mintegy 40 ezer karácsonyfából nyert komposztot a a közparkokban terítik a bokrok alá és különféle növények környezetébe. Az értékes anyag keresett termék a kerttulajdonosok körében is. Pécsett padok és hulladékgyűjtő edények javítására használják fel a köztéri karácsonyfákat. A helyi városgondozási cég azt közölte: a magas fák ágait levágják, a törzseket kiszárítják, feldarabolják, hogy az így kapott faanyagból köztéri bútorok megrongálódott, hiányzó elemeit pótolhassák.

Elképzelhető, hogy jövőre már nem égetik el, hanem komposztálják a fenyőfákat Budapesten is – ennek lehetőségét most vizsgálja a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. új vezetése. Ennek érdekében a pusztazámori hulladéklerakóban növelik a komposztálási kapacitást és új technológiákat is bevezetnek.

Idén még a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben égetik el a fővárosban kidobott fenyőket. A korábbi cégvezetés még úgy nyilatkozott, azért nem komposztálják a fákat, mert a fenyőnek magas a gyantatartalma, másrészt túlságosan munkaigényes lenne megtisztításuk a rajtuk felejtett fémkampóktól és díszektől.

Az FKF Zrt. a fenyőfa-gyűjtőhelyek listáját már közzétette a honlapján, de a lecsupaszított karácsonyfákat akár a szemeteskukák mellé is ki lehet tenni. A cég külön járatokat indít a nagyobb fenyőfák elszállítására; ezeket ugyanis méretük miatt előbb fel kell aprítani, mielőtt az égetőbe kerülnek. A néphagyományok szerint vízkereszt napja, január 6. körül "bontják le" a karácsonyfákat, ekkor kezdődik a farsangi időszak.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magasvasút, valahol az Egyesült Államokban. A forgalom 1934-ben indult el, s ettől kezdve a különböző nyersanyagokkal és mezőgazdasági termékekkel megrakott vonatok rótták rajta a kilométereket. Ám a technika és az államok közti teherszállítás fejlődésével lassacskán elavulttá vált, s már nem tartottak többé igényt a szolgálataira. 1980-tól közel 20 éven át várta – nem sok jóval kecsegtető – sorsát, mígnem egy lelkes vasútrajongó közösség másképp nem döntött. És a vasúti pálya, immár vonatok nélkül, elkezdte új életét.

A kezdetek

Manhattan nyugati része - a Meatpacking District (vágóhídi negyed), Nyugat-Chelsea és a Pokol Konyhája alkotta terület - az 1920-as, 30-as évek New Yorkjának éléskamrája volt. Gyáraival, raktárépületeivel és vágóhídjaival a város ipari és szállítmányozási központjának számított.

Egyúttal ez azt is jelentette, hogy ide futottak be a teherszállító vonatok, amelyek a legkülönfélébb nyersanyagokkal megrakodva érkeztek a városba, számtalan balesetet okozva az utcai közlekedésben.

Miután a 10. utcát a helyiek a Halál utcájának keresztelték át, a város vezetése elérkezettnek látta az időt, hogy megoldást találjon a problémára. Ekkor merült fel a magasvasút építésének ötlete, amellyel nemcsak az utcai közlekedést, de a gyárak, húsfeldolgozó üzemek munkáját is megkönnyítették, hiszen sok esetben a sínpályát úgy alakították ki, hogy egyenesen az adott gyár területére futhasson be a vonat.

A 13 mérföld hosszú magasvasút megépítése 150 millió dollárba került – 1930-ban. Ez ma több, mint kémilliárd dolláros beruházást jelentene. Az 1950-es évektől kezdődően az államok közti teherszállítás fejlődésével hanyatlásnak indult a vasúti szállítás, és természetesen ez a High Line-ra is hatással volt. 1980-ban az utolsó vonat is ledöcögött a sínekről, s ezzel lezárult a magasvasút történetének első szakasza.

Ezután a várakozás évei következtek. Mivel a hajdani ipari negyed lassacskán Manhattan művésznegyedévé alakult, egyre több környékbelinek kezdte szúrni a szemét a rozsdásodó szerkezet, ami nemcsak a kilátást rontotta, de a lakások értékét is csökkentette. Ám a lebontásáért lobbizók mellett megjelentek a High Line rajongói is, akik síkra szálltak a vonal megmentéséért.

A High Line Baráti Kör

A High Line-t tetszhalott állapotából végül két kitartó környékbeli lakos, Joshua David és Robert Hammond rángatta ki, akik 1999-ben megalapították a High Line Baráti Kört. Ez a nonprofit szervezet, amelyhez azóta több ezren csatlakoztak, céljául tűzte ki a magasvasút megőrzését és újrahasznosítását köztéri területként.

2002-ben egy tanulmány rámutatott – az addig hezitáló városvezetés meggyőzése érdekében –, hogy a High Line projekt gazdasági haszonnal is járna: a köztéri park ugyanis új bevételeket, míg a lebontása hatalmas kiadást jelentene a városnak.

Emellett az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a High Line a híd szerepét töltötte be Manhattan híres művésznegyedei között. A projekt felvállalta a művészeti légkör továbbvitelét és erősítését is. Végül 2002 decemberében New York City hivatalosan az ügy mellé állt és döntést hozott a High Line megőrzéséről és innovatív újrahasznosításáról – ezzel a lebontás évtizedekig fenyegető rémképe szertefoszlott.

A verseny

A High Line Baráti Kör és New York City 2003-ban nyílt ötletpályázatot írt ki a magasvasút-vonal közparkká alakítására, szem előtt tartva az ökológiai, környezetvédelmi szempontokat. „A tervezd meg a High Line-t” pályázatra 36 országból 720 nevezés érkezett. A New York-i kezdeményezés fiatal, kreatív építészeknek, tervezőknek nyújtott kivételes kiugrási lehetőséget, olyanoknak, akik kihívást láttak egy már meglévő, de idejétmúlt konstrukció újragondolásában.

A szervezők a Grand Central Terminalban (a központi pályaudvaron) több száz pályaművet állítottak ki, ezzel is bevonva a lakosságot az új közpark előkészítési fázisába. 2004 szeptemberére született meg a döntés, mely alapján a nyertesek: a James Corner Field Operations tájépítész és a Diller Scofidio + Renfro építészcég, továbbá Piet Oudolf parképítő designer.

Az átalakulás

A High Line Baráti Kör célja alapvetően az volt, hogy az eredeti struktúrát megőrizve a High Line-on keresztül bemutassák New York ipari múltjának egy fontos darabkáját. Az építkezés első fázisa 2006 áprilisában vette kezdetét.

Egy környezeti felmérés megállapította, hogy az acél- és betonvázon kívül mindent el kell távolítani a szerkezetről. Elsőként a vagonokat szállították el, majd a különféle törmelékeket - a talajt is beleértve. A vagonokat sorszámozták és egy raktárba szállították későbbi felhasználásukig, mivel néhányuknak a tájba integrált kiállítási tárgy szerepét szánták.

Az acél és beton szerkezeti elemek javítása után új csatornarendszert és vízelvezetőt építettek, majd a szerkezetet három rétegben festették le, melynek eredményeképp az eredetivel közel azonos színt értek el. A javításhoz tartozott egy „galambelhárító” installáció (fémből készült ferde sáv, ami megakadályozza a galambok leszállását) megépítése is a szerkezet talapzatának gerendáin. Az utolsó fázis a tereprendezés és a parkosítás volt. A High Line mai állapotában gyakorlatilag zöld tetőként funkcionál.

A porózus járdákon (pallókon) akadálytalanul folyhat keresztül a víz a közeli ágyásokig, csökkentve ezzel a csatornába jutó – azaz felhasználatlan – esővíz mennyiségét. A zöldtető-rendszer segítségével a növények annyi vizet tudnak megtartani, amennyi csak lehetséges. Ugyanakkor öntözőrendszert is beépítettek, amelynek csupán az első néhány évben szánnak fontos szerepet, a növények meghonosodása után már csak alkalmanként lesz rá szükség.

Az esti világítást szintén környezetbarát módon oldották meg: szemmagasság alatt energiahatékony LED lámpákat építettek a korlátokba, így világítva meg a járdákat. Ezzel egyrészt az akadálymentes közlekedést biztosítják, másrészt így könnyebben szokik hozzá a szem a parkot körbeölelő város éjszakai fényeihez. Ezenkívül lámpákat helyeztek el a High Line alatti gerendák között is, kellemesen megvilágítva ezzel az alatta futó járdát.

A park növényvilágának kialakításakor elsődleges szempont volt, hogy New Yorkban őshonos növényeket ültessenek. A 210 különböző évelő, fűféle, cserje és fafajta közül több mint 160 helyi eredetű. A kiválasztáskor tűrőképességük, fenntarthatóságuk, textúrájuk, színük és variálhatóságuk játszott szerepet, valamint szem előtt tartották a növények virágzási idejét is.

Így sikerült elérniük, hogy a parkban januártól november közepéig ne kelljen nélkülözni a színeket. Külön kiemelendő, hogy az alatt a 25 év alatt, amíg a vasút használaton kívül volt, a területet a vadon nőtt növények vették birtokukba. A tájépítész team ahelyett, hogy kiirtotta volna őket, ezeket is a design részeként kezelte.

A jelen 

A High Line első szakaszát 2009 júniusában nyitották meg a nagyközönség előtt. Az azóta eltelt egy évben – a park sikerét és a New York-iak rajongását bizonyítandó – a High Line Baráti Kör tagjainak száma megsokszorozódott. Dolgozóik többsége önkéntes, akik idejüket nem sajnálva, a park körüli munkákból veszik ki a részüket.

Ugyanakkor az eredeti tervek szerinti művészeti vonal is erős, hiszen számos kiállításnak, helytörténeti bemutatónak, gyermekprogramnak adott már otthont a park. Ilyen például a gyermekeknek (és érdeklődő szüleiknek) szóló, két és fél órás kézműves foglalkozás, ahol nemcsak mesélnek az 1930-as évek népszerű játékairól, hanem ki is lehet próbálni őket. Ugyanakkor a környezeti nevelést erősítendő, iskolás csoportoknak tartanak heti rendszerességgel „biológiaórákat”, ahol a High Line növényvilágáról vagy épp a biodiverzitás fogalmáról szerezhetnek hasznos információkat a nebulók.

A High Line története azért is jó példa nekünk, magyaroknak, mert országszerte számtalan használaton kívüli vasútvonalunk, gyár- és raktárépületünk van. Ezeknek többnyire kétféle sorsot szánnak a városatyák: 1. lebontatják őket, és a helyükre lakóparkot vagy bevásárlóközpontot építtetnek. 2. átadják az enyészetnek.

Igaz, hogy nálunk is akad ellenpélda (lásd a régi Ganz gyárból kialakított Millenáris Parkot), mégis van mit tanulnunk a New York-iaktól az épületeink és rajtuk keresztül a történelmi múltunk tiszteletéről és megőrzéséről.

Forrás: Ma&Holnap folyóirat, X. évfolyam 5-6. szám

Pekingben már 4,7 millió autó van, ezért a városvezetés drasztikusan próbál javítani a közlekedési viszonyokon: drágul a parkolás, és sorsolással lehet csak rendszámhoz jutni.

Korlátozzák a kiadható gépkocsi-rendszámokat, a jövőben minden pekinginek egy autó lehet a nevén, és emelkednek a parkolási díjak - csak néhány az új, drákói intézkedések közül, amelyekkel a kínai főváros ellehetetlenült közúti közlekedési helyzetén akar javítani a városvezetés. A pekingi kormányzat bejelentette, hogy jövőre 240 ezer darabra korlátozza a kiadható rendszámok keretét, és mától már csak sorsolással juthat valaki rendszámhoz. A havi átlag 17 600 rendszámtábla 88 százalékát kaphatják majd magán személyautó-vásárlók, két százalék jut a kereskedelmi járműveknek, és a maradék tíz százalékon osztoznak a vállalatok és a kormányzati szervek.

Idén 700 ezer új autót adtak el Pekingben, ami azt jelenti, hogy a hivatalos statisztika szerint számuk már meghaladja a 4,7 milliót. Az új szabályok szerint egy pekingi polgár nevén egy autó lehet. Amennyiben valaki újra cseréli régi kocsiját, akkor nem kell a sorsolásban részt vennie.

Forrás és további információk a greenfo oldalán.

Hongkongból indult és oda is érkezett vissza az a nyomkövetős vadkacsa, amely az Északi-sarkvidék érintésével mintegy tizenkétezer kilométeres körutat tett meg, és ezzel rendkívül értékes új információkat szolgáltatott a szakembereknek a madarak vándorlásával kapcsolatban. 
 
A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a nőstény nyílfarkú réce (Anas acuta), amelyet tavaly decemberben szereltek fel kisméretű napelemes nyomkövető készülékkel, karácsonykor érkezett vissza a hongkongi Maj-po Természetvédelmi Területre. A szakemberek 23 hongkongi madarat jelöltek meg. A nyomkövetők közül azonban már csak három működik. Egyik a hazatérő récén, a másik valószínűleg egy orosz kacsavadász otthonában, a harmadik pedig valahol Észak-Koreában.

A készülék adatai szerint a nyílfarkú réce február 25-én hagyta el Hongkongot és június közepén érkezett az Északi-sarkkör vidékére. A madár Kína keleti és északi részein, illetve a Sárga-tenger Dél-Korea partjaihoz közeli régiójában is megállt mielőtt elérte Szibériát. Az ott töltött három hónapot feltehetőleg a szaporodásnak szentelte, mielőtt szeptember végén útját ismét Délnek vette.

Óránkénti ötven kilométeres sebességgel haladva, a vadkacsa 1700 kilométert tett meg három nap alatt, és Oroszországban, valamint Japánban is megpihent mielőtt december 18-án leszállt a dél-kínai Kuangtung tartományban. Összesen tizenkétezer kilométerrel a háta mögött végül karácsony tájékán érkezett meg a hongkongi rezervátumba. A WWF szakemberei a Google Earth segítségével térképezték fel a madár táplálékszerző helyeit, valamint a visszaút egyes állomásait.

Forrás és további információk a greenfo oldalán!

Ha tehetjük, és nap közben nem tartózkodik senki a lakásban, akkor mindig tekerjük le a fűtést, de azokat a helyiségeket sem érdemes "túlmelegíteni", amelyeket csak ritkán használunk (például vendégszoba). Az sem szerencsés, ha az előszoba és a fürdő hőmérséklete megegyezik. (Utóbbiban érdemes valamivel jobban befűteni, hiszen itt a legkönnyebb megfázni.)

Érdemes odafigyelni arra, hogy mindig párologtassunk, hiszen amellett, hogy egészséges, a hőérzetünket is megemeli. Éjszaka 2-3 fokkal is lejjebb csavarhatjuk a hőmennyiség-szabályozót, és ilyenkor érdemes lehúzni a redőnyt is a hő megtartása miatt. Nyugodtan lejjebb vehetjük a fűtést a verőfényes téli napokon is, hiszen a beáramló nap sugarai pótolhatják a "hiányzó fokokat". Ha ezt az intézkedést rendszeresítjük, akkor akár 6 százalékkal is csökkenthetjük éves energiafogyasztásunkat.

Forrás: Műszakiak.hu

Egy átlagos háztartás energiafelhasználásának 75%-át a fűtés jelenti, így kis odafigyeléssel itt sok pénzt megspórolhatunk. Használjuk ki a napsugárzás erejét: tegyük szabaddá az ablakokat, engedjük, hogy a napfény melegítse a lakást! A téli napnak is van ereje, ráadásul ilyenkor alacsonyabban jár a Nap, így szinte egész nap besüt egy déli fekvésű ablakon.

Sötétedéskor, a redőnyök leeresztésével és a függönyök behúzásával kevesebb meleg szökik el.

A pénztárcája mellett ezzel a környezetnek is jót tesz. Magyarországon az összes felhasznált energia több mint egyharmadát közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvízhasználat, világítás stb. Mindehhez valamilyen tüzelőanyagot égetünk el, elektromos áramot használunk fel, és ezáltal hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe.

Tippek fűtésszámla ellen - az Ökoszolgálat összeállítása

Karácsonyra készül mindenki. Mit és miből vegyünk szeretteinknek? Ebben a felfokozott és nagyon sokszor inkább üzleties, mint szeretetteljes várakozásban, készülődésben ritkán jut eszünkbe, hogy mibe is kerül ez nekünk valójában. Az ajándékokra szánt összeget számítgatjuk, de azt az árat, amit hosszú távon EZÉRT a fajta karácsonyért a környezetünk pusztulásával fizetünk, azt már nem szoktuk mérlegelni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium érettségi utáni újságíróképzésében részt vevő hallgatók egy feladat keretében ezt megtették. Tegyék meg Önök is! Hogy még jó sok Karácsonya lehessen a Földnek.

A karácsony a szeretet ünnepe. Érdemes odafigyelnünk néhány dologra, hogy ne csak szeretteink, de környezetünk számára is igazi ünneppé váljanak az év legmeghittebb napjai. A karácsony közeledtével az egyik központi kérdés mindig a fa. Milyen karácsonyfánk legyen, igazi vagy műfenyő? Ha műfenyőt választunk, akkor nem kell aggódnunk a később lehulló tűlevelek eltakarítása miatt, később pedig már nem kell újra fát vennünk, még nagyon sokáig szolgálhat karácsonyfaként műanyag fenyőnk. Amit leginkább fel szoktak hozni mellette, egyben a legfontosabb: igazi fenyőfákat kímélhetünk meg a kivágástól. Ugyanakkor ismerjük be: akármilyen szép műfenyőt választunk, az sohasem lesz olyan szép, mint egy igazi örökzöld. Az a jellegzetes, kellemes fenyőillat sem fogja bejárni a szobát, ami egy valódi fenyő esetében. Ráadásul ma már nem is kell feltétlenül erdőket írtani ahhoz, hogy igazi tűlevelűt vigyünk haza karácsonyfának. Manapság ugyanis már vannak kifejezetten erre a célra üzemelő fatelepek, ahol csak ezeket a karácsonyfának való fenyőket termesztik. Tehát, ha igazi karácsonyi hangulatot szeretnénk teremteni és az élő fa mellett döntünk, akkor mindenféleképpen ilyen fenyőfatelepeken vásároljunk, illetve olyan helyen, ahol biztosan tudjuk, hogy nem védett erdőségekből való örökzöldeket árulnak.

Megvan a karácsonyfánk, díszítsük fel! A karácsony végével ne dobjuk ki díszeinket, nagyon jól jöhetnek azok még a következő alkalmakkor is. Ezzel egyrészt pénzt spórolunk meg, másrészt pedig nem terheljük hulladékkal környezetünk. Figyeljünk oda az égők minőségére is: a rossz, hibás, sok áramot fogyasztó égősorok az elektromosság termelésének következtében jobban károsíthatják a természetet.

Természetesen nem mehetünk el szó nélkül az ajándékok vásárlása mellett sem. Vásárolni mindenképp kell, csak nem mindegy, hogy hogyan, mit és mennyit. A hazai vásárlók elsősorban árorientáltak, elsősorban a pénztárcájuk vastagsága dönt, nem pedig a termék minősége, vagy egészséges mivolta. Ezen túlmenően még kevesebben figyelnek oda a termék okozta környezeti károkra. Mielőtt leemeljük a polcról a terméket, érdemes elgondolkodni, hogy tényleg szükségünk van-e rá. Tartós fogyasztási cikknél, hogy nem ez lesz-e a sokadik példány ugyanabból a termékből otthon. Nem mindegy, hogy mit eszünk, vagy milyen összetevőkből áll az a tisztítószer vagy műanyag termék, amelyet megveszünk. Műszaki cikkeknél ne legyen utolsó szempont a termék tartóssága, hiszen az elektronikai hulladék veszélyes hulladéknak minősül.

Nem mindegy az sem, hogy mibe csomagoljuk az ajándékokat, illetve, hogy milyen csomagolású terméket veszünk. A plusz, leginkább csak reklámnak szolgáló fóliák, zacskók, dobozok előállítása ugyanis energiát, nyersanyagot igényel, ugyanakkor növeli a hulladék mennyiségét. Lehetőleg ne vásároljunk agyoncsomagolt terméket, válasszunk inkább természetes, lebomló anyagba csomagoltat, vagy újratölthetőt. Ugyanígy járjunk el az ajándék csomagolásakor is, használjunk környezetbarát, újrahasznosítható csomagolóanyagot.

Apróságnak tűnhetnek az itt felsorolt dolgok, de ha megfogadjuk ezeket a tanácsokat, akkor nem csak magunknak varázsolhatjuk szebbé a karácsonyt, de környezetünk is hálás lesz érte.

Balázs László

Karácsonyra készül mindenki. Mit és miből vegyünk szeretteinknek? Ebben a felfokozott és nagyon sokszor inkább üzleties, mint szeretetteljes várakozásban, készülődésben ritkán jut eszünkbe, hogy mibe is kerül ez nekünk valójában. Az ajándékokra szánt összeget számítgatjuk, de azt az árat, amit hosszú távon EZÉRT a fajta karácsonyért a környezetünk pusztulásával fizetünk, azt már nem szoktuk mérlegelni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium érettségi utáni újságíróképzésében részt vevő hallgatók egy feladat keretében ezt megtették. Tegyék meg Önök is! Hogy még jó sok Karácsonya lehessen a Földnek.

Hamarosan elérkezünk az év legszebb ünnepéhez: a karácsonyhoz. Felmerül a kérdés, hogy szokásainkkal környezettudatosak vagyunk vagy nem?
Egyre több embert foglalkozta a környezettudatos karácsony tartása. Mit jelent ez? Legtöbben ezt kérdezik, mikor először meghallják. A válasz rá nem nehéz. Egyetlen egy dologra kell oda figyelni,de viszont arra nagyon. Úgy vásároljunk, készülődjünk, hogy annak minden részét feltudjuk használni. Hogyan tudjuk ezt betartani?

Karácsony előtt kirakjuk a villogó füzéreket. A környezet barát “funkciónak”, akkor nevezhetjük ezeket, ha például nem egész napra gyújtjuk fel, hanem csak mikor már besötétedett. Ezzel a föld energiáin spórolunk. Azonban a szabály nem csak a kinti égőkre érvényes, hanem a bentiekre is. Nem csak tartalékaink fogyasztása miatt ne égessük a füzéreket, akkor ha nem vagyunk otthon, hanem mert ez tűzveszélyes is.

Az ünnep elmaradhatatlan kellékei az ajándék és a karácsonyfa. Fontos, hogy vásárláskor odafigyeljünk, olyan tárgyat vásároljunk aminek örülnek és használni fogják. A becsomagolás része az, ami minket környezetbaráttá tehet,mert ilyenkor természetesen az ajándék függvényében egymásba is csomagolhatjuk őket. Ez azt jelenti, hogy egyik ajándék a másiknak a borítója. Például egy pulóver az ékszeres doboznak vagy egy teás doboz teával, amit beleteszünk egy konyharuhába. Hosszan sorolhatnám a hasonló ajándék párosításokat. Ha csomagoló papírt használunk, akkor figyeljünk, hogy ne dobjuk el a maradék papírt, kötöző madzagot, mert lehet hogy még feltudjuk használni.

A másik és egyben legfontosabb karácsonykor a karácsonyfa. Napjainkban már nagyon sokféle fenyőből választhatunk, de nem a fajtájára gondolok ilyenkor, hanem hogy vehetünk műfenyőt, hagyományos, élő és cserepes fenyőt. Mind a háromban találunk jó és rossz tulajdonságot. A műfenyőt csak egyszer kell megvenni és éveken keresztül eláll, de nincs illata, mint a élő fenyőfának. Az élő fa hamar lepotyog, elszárad, de nem baj mert addig is kárpótól minket illatával és szépségével. A cserepes fenyők között két fajtát különböztetünk meg. Az egyik a bérelhető fenyő, a másik a megvásárolható. A bérbe vett karácsonyfákat az ünnepek után visszavihetjük és a kifizetett összeg valahány százalékát még vissza is adják. A megvásároltban az a jó, hogy azt is elég egyszer megvenni és több éven keresztül díszíthetjük, ugyan azt a fát, de természetesen ez a méretétől is függ. A karácsonyi ünnepek után sokan már lebontják és kidobják a fenyőfát. Ekkor lehetnénk környezetbarátok. Ha a kijelölt helyre vinnék az elszáradt fenyőket. Érdemes, mert ezeket újra felhasználják fűtőanyagként vagy komposztáltként. A cserepes fenyőket ha nagyobbacska, akkor kiültethetjük tavasszal a kertbe és így nem tettünk kárt a természetben.
 
Környezettudatos karácsonyt nem nehéz kitalálni, de a fontosabb pontjait betartani vagy odafigyelni rá elég nehéz. Azért próbáljunk odafigyelni a természetre és másokra is. Én ezzel a pár sorral kívánok mindenkinek Békés Boldog Karácsonyt!

Balázs Luca

Egyre több a napelemmel működő kütyü, sőt már intelligens ruházati eszközöket is piacra dobtak, azonban a napelemes nadrág még így is különlegességnek számít - számol be az Inhabitat zöld dizájnnal foglalkozó blog.

A két fotovoltaikus panelt tartalmazó nadrágot a dél-kaliforniai öko-divatcég, a Silvr Lining dobta piacra, a Go nevű kollekciója részeként. A napelemek a nadrág zsebén találhatók, és elegendő áramot fejlesztenek a zene- és médialejátszók vagy a mobiltelefonok feltöltésére. A gyártó szerint a nadrág könnyű, vízálló és strapabíró. Egyetlen hátránya az ára: 920 dollár, ami 190 ezer forintnak felel meg - ez jóval több, mint amennyiért például egy energiatakarékos, apró netbookot be lehet szerezni. További képeket és a napelemes kollekció többi modelljét itt lehet megnézni.

Karácsonyra készül mindenki. Mit és miből vegyünk szeretteinknek? Ebben a felfokozott és nagyon sokszor inkább üzleties, mint szeretetteljes várakozásban, készülődésben ritkán jut eszünkbe, hogy mibe is kerül ez nekünk valójában. Az ajándékokra szánt összeget számítgatjuk, de azt az árat, amit hosszú távon EZÉRT a fajta karácsonyért a környezetünk pusztulásával fizetünk, azt már nem szoktuk mérlegelni. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium érettségi utáni újságíróképzésében részt vevő hallgatók egy feladat keretében ezt megtették. Tegyék meg Önök is! Hogy még jó sok Karácsonya lehessen a Földnek.

A környezetvédelem fontossága központi témává nőtte ki magát az elmúlt években világszerte.  A globális felmelegedés ellen legfőképpen mi, emberek tudunk tenni. Fontos, hogy mindenki magáénak érezze a felelősséget és lehetőségeihez mérten a maximális szinten óvja a Földet.

Karácsony közeledtével felmerül a kérdés, milyen módon tudjuk környezetbaráttá tenni ezt a jeles ünnepet?! Milyen karácsonyfám legyen, csomagolópapír nélkül hogyan ajándékozzak. Áltathatjuk egymást hasonló kérdésekkel, de ezek csak arra jók, hogy magunkat nyugtatgassuk: mi mindent megtettünk.

Karácsonyfákat manapság már kifejezetten erre a célra növesztenek, így a fák kivágásának problémája felett talán a leglelkesebb Greenpeace tagok is szemet hunynak. Ha mégis szeretnénk kifogástalanul teljesíteni a természet megmentéséért folytatott küzdelemben, akkor béreljünk gyökerestül kiásott tűlevelűt. Hosszútávon talán a műfenyő használata lenne  a legideálisabb, ám optikailag össze sem hasonlítható az igazival. Ráadásul a gyerekkorban kialakul egy kép a Karácsonyról, aminek nélkülözhetetlen eleme a fenyő jellegzetes illata. A cserepes fenyővel ugyan többet kell foglalkozni, de nem fog levelet hullatni.

Az égők használatát személy szerint teljes mértékben feleslegesnek tartom. Ha valaki mégis a saját képi világának megfelelésére díszítene világítókkal, akkor sem kell, hogy egész decemberben be legyen dugva. Így még spórolni is tud egy keveset, amit aztán a szeretteire is költhet.

Minek az a huszonhetedik plüssállatka, ha már a gyerek úgy sem játszik velük és csak a polcon porfogóként foglalja a helyet? Próbáljunk az ajándékválasztásnál kicsit gondolkodóbbá válni. A kisgyerekeket készségfejlesztő játékokkal lepjük meg, vegyítsük a kellemest a hasznossal. A játékboltokban a logikai játékok repertoárja is egyre szélesedik, bővül. Kössük össze az élményszerzést a tanulással, ezáltal is a gyerek fejlődését szem előtt tartjuk, amiből ő fog profitálni a későbbiekben. Egy felnőttnek a könyv, mint ajándék a legnagyobb boldogságot okozza, az olvasás pozitívumáról pedig nem hinném, hogy beszélnem kellene.

„A csomagolópapír használata kötelező!”. Ismerős a szlogen? Nem. Nem is lehet, mert ilyet még sehol nem hallottam. Gondoljunk csak bele mennyi felesleges papírt elhasználunk, a pillanatnyi boldogságunk érdekében. Persze az életünk egyik legfelemelőbb érzése, amikor kihámozzuk a Jézuskától kapott kisautót, amelyik jobb, mint a Jancsié, amivel az óvodában szokott játszani.

Összességében úgy érzem, hogy a Földre nézve globálisan, mindenkinek ki kell vennie a részét a környezetkímélés feladatköréből. És nem csak egy-egy különleges eseményt kell környezetbaráttá tenni, hanem az év összes napját  meg kell becsülni,minden órában és percben törekedjünk arra, hogy nem okozzunk kárt ott, ahol unokáink is élni fognak.

Kövesdi Milán