Zsinórban ötödik éve a kanadai Vancouver végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) legélhetőbb városokat tartalmazó világrangsorának élén. A pekingi szmog viszont kiakasztotta a mutatókat.

A Kanada nyugati partján, az Egyesült Államok közelében fekvő 578 ezres - elővárosokkal együtt 2,1 milliós - város 2007 óta minden évben a lista élén végez. A rangsort több mint 30 tényező - egyebek közt a biztonság, az egészségügy, a kultúra, a környezet, az oktatás és az infrastruktúra - értékelésével, majd ezek súlyozásával állítják össze a londoni székhelyű Economist-csoporthoz tartozó kutató- és tanácsadócég szakemberei. A tízes élbolyban főleg ausztrál és kanadai városok végeztek: a dobogós helyeket Melbourne és Bécs szerezte meg, a további helyezések sorrendben: Toronto, Calgary, Helsinki, Sydney, Perth, Adelaide és Auckland. A világ 140 városát értékelő lista élén nem sok változás volt az elmúlt évekhez képest.

Vancouver

"A fejlett országok közepes nagyságú, viszonylag alacsony népsűrűségű városai általában jó pontszámokat érnek el, mivel rendelkeznek az összes kulturális és infrastrukturális előnnyel, ugyanakkor kevesebb problémájuk adódik a bűnözésből és a zsúfoltságból" - magyarázta Jon Copestake, a jelentés szerkesztője közleményében. Az EIU szerint az Egyesült Államokban a legélhetőbb város Pittsburgh (29. hely); Los Angeles három helyet lépett előre tavalyhoz képest a 44. helyre, New York változatlanul az 56. lett. London egy helyet javítva 53.-ként végzett, Párizs a 16. lett. A legjobb ázsiai városnak a japán Oszakát választották (12. hely), Tokió a 18., Hongkong a 31., Peking a 72. helyet szerezte meg.

A rangsor végén a zimbabwei Harare, a bangladesi Dakka, a pápua új-guineai Port Moresby, a nigériai Lagos, az algériai Algír, a pakisztáni Karacsi, a kameruni Douala, Teherán, a szenegáli Dakar és a Srí Lanka-i Colombo végeztek. A sereghajtók között sem volt jelentős változás a tavalyi sorrendhez képest. A regionális rangsorban Nyugat-Európa kissé megelőzte Észak-Amerikát: a 0-tól 100-ig terjedő skálán előbbi 92, utóbbi 91,3 pontot kapott. Kelet-Európa 72,1, Ázsia 71,8, Latin-Amerika 69,4, a Közel-Kelet és Észak-Afrika 64,1, a szubszaharai Afrika 51,1 pontot ért el, a világátlag 76 pont volt.

A kínai fővárost ellepő sűrű szmog a mérhető határon felül van – közölte az Egyesült Államok pekingi nagykövetsége. A Pekingi Környezetvédelmi Iroda egyik munkatársa kijelentette, hogy az idősek és a gyerekek számára tanácsos otthon maradni. Az amerikai diplomáciai képviselet mérése szerint a légszennyezettség mértéke rendkívül veszélyes, és a mérési skála legrosszabb értékét is felülmúlja. A Környezetvédelmi Iroda ugyanakkor azt közölte, hogy ötös szintű a város levegőjének szennyezettsége – ez a legrosszabb a kínai mérési listán.

pekingi szmog

A pekingi levegő minőségének romlását nem csak a gépjárművek és az erőművek által a légkörbe juttatott szilárd szennyező anyagok okozzák, hanem a meleg, és a napok óta tartó szélcsend. A meteorológiai szolgálat szerint a szmog miatt alig 200 méterre csökkent a látótávolság Pekingben.

A levegő minősége leghamarabb csütörtökön javulhat számottevően, amikor a feltámadó északi szél az előrejelzés szerint kisöpri a szmogot. A kínai fővárost januárban szinte végig kék ég és jó levegő jellemezte, a tartósan erős szél miatt nem érvényesült a szénerőművek és a 4,8 millió autó légszennyező hatása – írja az AFP.

Forrás: greenfo

A veszélyes hulladékok egy részét a magyar háztartások megtanulták kezelni, a fáradt sütőolaj azonban sokszor még mindig a lefolyóban vagy a közös szemétben végzi – közölte a hulladékkezelést koordináló közhasznú társaság, az ÖKO-Ferr Nonprofit Kft. csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az ÖKO-Ferr legújabb felméréséből kiderül: a városban élő családok 60 százaléka a lefolyóba önti vagy a szemétbe dobja az elhasznált olajat. A családi házakban lakóknak csak 35 százaléka nem kezeli szelektíven, a falvakban élőknek pedig mindössze ötöde. Utóbbiak többségénél nem is keletkezik olajhulladék, mert azt a háztartásban, vagy az állatok etetésére az utolsó cseppig felhasználják.

A magyar háztartások becslések szerint 1,5 liter olajat használnak el havonta, illetve összesen 40-50 millió litert évente. A szelektíven nem kezelt háztartási használt olaj mennyisége pedig 15-20 millió liter lehet.

A felmérésben szereplők többsége tudta, hogy az égett olaj károsítja a csatornahálózatot és az élő környezetet, de a megkérdezettek nem is ismerték a környezetbarát kezelési lehetőségeket vagy túl időigényesnek tartották azokat - hívja fel a figyelmet az ÖKO-Ferr.

Pedig a hulladékudvarok mellett sok benzinkúton is leadható a háztartási fáradt olaj. Egy Európában is szabadalmaztatott, használt étolajból biodízelt nyerő magyar begyűjtési eljárásnak köszönhetően pedig a társasházak akár saját olajtároló edényt is igényelhetnek.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a használt elemek és villanykörték jelentős része már nem a közös szemétbe, hanem a - majd minden üzletben megtalálható - gyűjtőládákba kerül. Az elektronikus és az egyéb, nagyméretű, szilárd halmazállapotú hulladékok begyűjtése az országszerte rendszeresen megrendezett lomtalanítások alkalmával szintén eredményes.

A lakosság körében tehát a komoly gondot – főleg a városi háztartásokban – még mindig a használt sütőolaj elhelyezése jelenti. Szakemberek szerint a problémát a gyűjtőtartályok széleskörű kihelyezése oldhatná meg véglegesen - áll a közleményben.

Forrás: MTI

2001 óta az idén volt a legmagasabb azok aránya, akik nem kapnak postai úton szórólapot (30%) - különösen a Közép-Dunántúli régióban volt magas ez az érték (55%) - derült ki a GfK Hungária Shopping Monitor 2011 felmérésének legfrissebb eredményei alapján. Az összes megkérdezett 58 százaléka tájékozódik postán érkezett szórólapokból, ami az eddig mért legalacsonyabb arány. Azon megkérdezettek közül, akik kapnak postán szórólapot, 16 százalékuk olvasás nélkül kidobja. 61 százalék azonban rendszeresen átnézi, és közel minden negyedik ember vásárol is a szórólap alapján.

Forrás és további információk: Hulladék Munkaszövetség

Harmadjára rendezte meg a BME-n működő Jövőobszervatórium Kutatócsoport a „magyar jövőkutatás meetup”-ot, ahol szakembereket arra kértek fel, hogy területükkel kapcsolatban beszéljenek azokról a kihívásokról, amelyekkel a világ és Magyarország szembesülhet.

p.p1 {margin: 0.0px 0.0px 0.0px 0.0px; font: 13.0px 'Lucida Grande'}

Fekete Zsombor a virtualitás és a valóság mezsgyéjén mozgó számítógépes videojátékokról beszélt, amely előtt hárommilliárd órát tölt hetente a világ népessége. Felmerül a kérdés, hogy egy, a világot leképező játék révén átszoktathatóak lehetnének így az emberek egy szabálykövetőbb, optimistább világra, ahol a folytonos jutalmazás révén mindenki elégedett és örömmel végzi a dolgát. A színház, a sport, a tőzsde mind a játék, mint alapvető emberi jellemző köré épültek fel. Ugyanakkor felvetődik egy másik fontos kérdés egy ilyen játék kapcsán: ki írná a szabályokat?

Futurológia (Centralasian munkája, melyet a Flickr-en osztott meg)

S ezeket ki tartatná be? - adja meg az alaphangot Bodó Balázs előadása, aki a WikiLeaks hatásáról beszélt. Ha a CIA-nek nem sikerült, mégis ki fogja ezt a kutató számára is nehezen definiálható jelenséget ellenőrizni? A WikiLeaks módszere, hogy tömegesen, hatékonyan és olcsón szállítja a tartalmat, amit ráadásul neves sajtótermékek szerkesztőségei ellenőriznek – hangzik az érvelés. Bodó a Jeremy Bentham modellje alapján megalkotott kubai börtönnel szemlélteti a kialakult helyzetet, amely a társadalmakat atomizálja és transzparenssé teszi, miközben az ellenőrző (közösségi oldalak, megfigyelőkamerák révén) nem látszik, de mindig figyel.

A filozófiából visszaestünk a kőkemény gazdasági realitásokba Dombi Ákos révén, aki Magyarország financiális problémáit ecsetelte. A problémák a duális gazdaság, a nagyarányú állam- és küladósság körül vannak. Utóbbi éves kamatterhe alig marad el az ország egészségügyi kiadásaitól. Az érthetően felmerült kérdés kapcsán szerinte a nyugdíjkérdés - függetlenül annak finanszírozási rendszerétől - nem fenntartható az elöregedő népesség miatt, így a probléma nem csak nálunk, hanem más országokban is létezik.

Mink András szerint egy történész kissé szégyenlősen beszél a jövőről, de John Lukacs szavaival élve arra „a múlt eseményeit vetítheti előre”. Az előadó szót ejtett a liberális demokráciákba, a jóléti államokba vetett bizalom megrendüléséről. Végül Kánai András beszélt a sci-fi irodalom kialakulásáról.

Kötelező kérdés, de nem hagyhatjuk ki: önök szerint mi lesz Magyarország legsúlyosabb problémája húsz év múlva?

Gál Krisztián

Természeti veszélynek - többek között a jégtakarók olvadásának, környezeti katasztrófáknak és szélsőséges időjárási viszonyoknak - tartja a klímaváltozást a lakosság többsége. Közvetett, ám mindennapi életünket meghatározó társadalmi és gazdasági hatásaival szinte nem is számolnak az emberek. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. új kutatásából az is kiderül, a lakosság hajlandó áldozni energiatakarékossági beruházásokra, ha a megfelelő kereteket a döntéshozók biztosítják.

Az éghajlatváltozás hatásainak ismertségét is vizsgáló reprezentatív kutatást a felnőtt, többségében középkorú budapesti és Pest megyei lakosság körében végezték. A felmérés világosan rámutat arra, hogy a polgárok nagy része tart attól (42 százalék nagyon tart, további 40 százalék eléggé tart tőle), hogy a klímaváltozásnak már a közeljövőben lesz valamilyen negatív hatása. A megkérdezettek 47 százaléka gondolja úgy, hogy ezzel összefüggésben az energiahordozók ára jelentősen növekedni fog.

Az éghajlatváltozás lehetséges veszélyei kapcsán a legtöbben a természeti katasztrófák gyakoribbá válását, a szélsőséges időjárási viszonyokat és a jég-és hótakaró olvadását jelölték meg. Jóval kevesebben gondolják úgy, hogy a klímaváltozás olyan társadalmi, gazdasági veszélyeket is magában hordoz, mint a szegények és a gazdagok közti különbségek növekedése, háborús konfliktusok vagy akár egy új népvándorlási hullám elindulása. Éhínségtől, vízhiánytól, új betegségek megjelenésétől, illetve a gazdaság teljesítőképességének csökkenésétől is alacsony számban tartanak az emberek.

A kutatás arra is kitér, hogy a lakosság milyen környezettudatos lépéseket tesz saját életmódjának javítása érdekében. A megkérdezettek 39 százaléka anyagi megfontolásból választ energiatakarékos háztartási gépeket és 35 százalékuk áramtalanítja háztartási készülékeit. Budapesten és Pest megyében a válaszadók 65 százaléka cserélte le hagyományos izzóját egy energiatakarékos változatra, mely hűen tükrözi, hogy a kevesebb anyagi ráfordítást igénylő változtatások a népszerűek.

"A vizsgálat jól mutatja, hogy a nagyobb anyagi ráfordítást igénylő (ugyanakkor hosszútávon nagyobb megtakarítással kecsegtető) változtatások tömegesebb megvalósulása esetén elvárás, hogy a finanszírozásban az érintettek támogatást is igényelhessenek" – mondta Gergely Ferenc, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatója.

A megkérdezettek arról is nyilatkozhattak, hogy mit várnak egy környezetvédő szervezettől. Legfontosabbnak a politikusokra gyakorolt hatást jelölték meg, vélhetően annak reményében is, hogy így akár magasabb energiatámogatást lehet elérni. Megfelelő állami támogatás esetén a lakosság 42 százaléka alapvetően, további 17 százalékuk feltételekkel hajlandó lenne energiatakarékos beruházásokra jelentős összeget fordítani, ebből 37 százalék akár havi 16 ezer Forintnál többet is áldozna ezért, hogy a beruházással csökkenjen energiafogyasztása és kiadása.

"A lakosság jogosan jelölte meg, hogy fontos a politikusokra gyakorolt hatás és az energiatakarékos beruházások megfelelő ösztönzése. Éppen ezért dolgoztuk ki az MTVSZ-ben a Klímatörvény a fenntartható társadalomért című javaslatunkat, mely javítaná a hazai életminőséget, mindenki számára hozzáférhetővé tenné az energiatakarékos beruházásokat és az éghajlatvédelmet is erősítené" – hangsúlyozta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.

A kutatás rövidített változata az MTVSZ oldalán érhető el.

Egyáltalán nem igényel áramot az a digitális falióra, mely egy forgó légypapír segítségével ejti csapdába a rovarokat, és azok kvázi megemésztéséből nyer a működéséhez elegendő energiát. A két fiatal és kissé talán provokatőr angol feltalálót - név szerint James Auger és Jimmy Loizeau - a húsevő növények ihlették.

Az önműködő falióra a légypapírral befogott rovarokat futószalagszerűen egy baktériumokkal teli tartályba juttatja, ahol a legyek lebomlanak. A kémiai reakció során energia szabadul fel, ezt hasznosítja az LCD óra világításkor. Ahhoz, hogy a prototípus tizenkét órán át folyamatosan működjön, állítólag összesen nyolc darab halott légyre van szüksége. A prototípust működés közben ezen a videón lehet megnézni:

Mire nem bukkan az ember, ha tengernyi fotóját válogatja! Az alábbi „gyöngyszem” tavaly tavasszal készült a Debreceni Nagyerdő szélén. Nem tudtuk, hogy sírjunk, vagy nevessünk, amikor az alábbi kép fogadott minket:

A legfájdalmasabb a dologban az, hogy akik ide rakták ezt a pár zsák szemetet, biztos olvasni sem tudtak, vagy olyan sötétben dolgoztak, hogy nem tűnt fel nekik a "Természetvédelmi Terület" tábla. A hely ugyanis, amit sikerült tönkrevágniuk, kis hazánk első számú védett területe 1939-ből! A hely méltán lett az első több száz éves fáival és őslakóival: imádkozó sáska, nagy hőscincér, aranyos bábrabló, troxbogár, örvös légykapó, ökörszem, darázsölyv és még sorolhatnám hajnalig... Csak ezután következett az egyik első természetvédelmi állás (kócsagőr) betöltése és az első nemzeti parkunk megalapítása.

Ezúton is gratulálunk a közreműködőknek, a 2010-es Az év szemetelője díjat ők nyerték! Nyereményükért (2 saller és 100.000 forint pénzbüntetés) jelentkezzenek a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságán.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

Könnyű madarakat védeni: etetni, itatni, odúkkal segíteni az idős fákkal is tarkított kertvárosi vagy falusi környezetben, ahol amúgy is nagy számban vannak jelen, de mit lehet tenni egy panel- vagy társasház, irodaépület emeletén?

További információk a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

Tavaly év végén már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége az italos kartondobozok szelektált gyűjtésére, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust, ami egy főre vetítve átlagosan egy-két szelektíven gyűjtött dobozt jelent hetente, az asztalunkra kerülő 50-60db dobozzal szemben.

1.700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság 2010 folyamán, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A korábbi 14 százalékhoz képest az italos karton visszagyűjtési arányszámaiban tapasztalható növekedés a lakosság erősödő környezettudatossága mellett az országosan meghirdetett italoskarton-gyűjtő akcióknak is köszönhető. A visszagyűjtés aránya azonban elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban átlagosan 35% körüli, Ausztriában 42%, Csehországban 30%, Németországban pedig 65%.

Forrás: Hulladék Munkaszövetség

Megújulóenergia-parkot tervez építeni egy amerikai energetikai fejlesztőcég, az Imperium Energy LLC Floridában, egy kimerült külszíni fejtés területén. A Valrico városától keletre fekvő, elhagyott foszfátbánya tulajdonosai eredetileg azért vásárolták meg a telket a kétezres évek közepén, hogy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó befektetőknek adják tovább. A tervezett lakóparképítés viszont nem jött össze, de most az Imperium az eredeti árhoz képest 580%-kal többet, azaz szinte hatszoros árat hajlandó fizetni a bányáért. (Az egyik résztulajdonos például 39 millió dollárt kapna 700 hektárért.)

Így nézett ki a foszfátbánya Valrico (Florida) határában

A cég a hulladékokból keletkező metánt hasznosító biogázüzemet és napelemparkot létesítene a területen, továbbá akvakultúrás növény- és állattenyésztő-telepet, valamint tápfolyadékos növénytermesztő üzemet létesítene (a hidroponikának nevezett eljárással a növény tápoldatban vagy azzal átitatott közegben növekszik, így meg lehet spórolni a termőföldet). A Tampa Bay Online hírportál információi szerint (amelyet az Inhabitat blog foglalt össze) a cég mintegy ezer munkahelyet létesítene a beruházással. Az illetékes megyei hatóságok már áldásukat adták a fejlesztési tervre, a cég pedig azt ígéri, 2013-ra kész lesz az energiapark.

Az eredeti lakóparkos hasznosítás az amerikai ingatlanpiac mélyrepülése miatt bukott meg, de az is akadály volt, hogy előbb meg kellett volna szabadulni a külszíni fejtés után maradt veszélyes hulladéktól. Az is a fejlesztés akadálya volt, hogy be kellett volna tömni a fejtés után maradt óriási mélyedéseket. A foszfor (P) egyaránt fontos anyag az ember, az állat- és növényvilág számára; a mezőgazdaság műtrágyázásra alkalmazza. Az anyagot foszforgazdag kőzetekből kell kivonni.