A jéghűtés elvén alapul az a saját kezűleg összeszerelhető légkondicionáló, amelyhez elegendő egy vödör, egy kisventilátor, némi alumíniumcső és -lemez, legfőképpen pedig sok jég. A letölthető képes útmutató alapján bárki megépítheti mintegy tízezer forintból.

Már az indiai kormány pénzügyi támogatását is elnyerte az a nyugalmazott újságíró, aki bármiféle mérnöki előképzettség nélkül ötletes légkondicionáló készüléket szerkesztett, amely a rekkenő indiai hőségben is 8-10 Celsius-fokkal mérsékli az adott helyiség hőmérsékletét. Már kínai gyártó is érdeklődik a találmány iránt, de a 82 éves M. B. Lal (az alábbi fotón) nem kíván nyerészkedni ezzel, és nem kér rá szabadalmi oltalmat.

Az átlagos 2,6 kW teljesítményű légkondicionáló készülékhez képest a jégklíma óránként 15 wattot fogyaszt, valamint 1,5-3 kilogramm jeget. A nappal elolvadó hűtővizet éjszaka újra lefagyaszthatjuk, ami lényegében nulla pluszköltséget jelent, hiszen a hűtő-fagyasztó amúgy is üzemel. A többi hozzávaló olcsón beszerezhető, mint az a letölhető dokumentációból is látszik.  

A szükséges alkatrészek

• 1 db. 40-60 cm magas, 30 cm átmérőjű fedeles műanyag vödör (kb. 2000 Ft)
• 2 db. 3,5 m hosszú, 20 mm átmérőjű alumínium cső  (kb. 3000 Ft)
• 1 db. 30 cm átmérőjű alumínium tálca (vagy lemezből vágott korong) (kb. 500 Ft)
• 1 db. 35-38 cm átmérőjű alumínium tálca (vagy lemezből vágott korong) (kb. 600 Ft)
• 1,2 m hosszú 60 cm széles hidegen hengerelt vékony alumínium lemez (bontásból)
• 1,2 m hosszú 30 cm széles polikarbonát lap (bontásból)
• 10 cm átmérőjű elszívó ventilátor (15W, kb. 2700 Ft)
• Maradék kábel, sziloplaszt, szigetelőanyag (kb. 1000 Ft)

Így készül

1. 20 cm-re a vödör aljától vágjunk egy 2,5 x 5 cm-s légbeömlő nyílást. Az ellentétes oldalon is vágjuk egy lyukat, és szereljük be a ventilátort.
2. 5 cm-re a vödör aljától szigetelve illesszünk be egy leengedő csapot. Állítsuk a vödröt egy sámlira, hogy a csap alá odaférjen egy vízgyűjtő edény.
3. Illesszünk a vödör falához körbe egy 30 cm széles, 90 cm hosszú alulemezt: ez továbbítja az olvadékvíz hidegét a felső légkeringető részbe. A lemez felfelé kilóg a vödörből.
4. A kilógó alulemez körül hajlítsuk körbe, henger alakúra a polikarbonát lapot, amely összefogja és szigeteli is az alulemezt. 
5. Fúrjunk lyukat a kisebbik alutálcába, és helyezzük a vödörbe. Ez két részre osztja a belső teret, az alsó rész lesz a vízgyűjtő, ahová a lyukon keresztül lecsöpög az olvadékvíz (ebbe beleér az előbbi lemez).
6. Vágjuk rövid szakaszokra az egyik alucsövet, és helyezzük a darabokat a tálcára úgy, hogy a csövek egyik vége a légbeömlő nyílás, a másik vége pedig a ventilátor nyílása felé nézzen.
7. Alakítsunk ki távtartókat a vödör belső falán, hogy a második alulemez ne érintkezzen a vödörrel. 
8. A csövekre merőlegesen helyezzük be a másik csőből vágott darabokat, és köröttük alakítsunk henger formára egy 30 cm széles alulemezt, amely a csövek végéhez irányítja a levegőt. Igazítsuk úgy el, hogy a ventilátor által beszívott levegő ne a vödör fala mentén egyenesen a légbeömlő nyílástól érkezzen, hanem haladjon át az alucsöveken.
9. Töltsük fel a vödröt jéggel.
10. Tegyük rá a nagyobbik tálcát, amely a henger formára hajlított polikarbonát lap mentén lezárja az alulemezzel kiegészített vödör tetejét, így a ventilátor nem kap onnan levegőt. Az egész tetejére tegyük fel a vödör saját tetejét a még biztosabb lezárás érdekében.
11. A ventilátor kimenetére rögzítsünk egy 20 cm hosszú PVC-csövet, amely a hideg levegőt irányítja.

Kapcsoljuk be a készüléket. Ha jól működik, rögzítsük az alumíniumlemezeket és -tálcákat sziloplaszttal, majd 24 óra száradás után máris üzemképes a jégklíma. A jeget a higiénia kedvéért rendszeresen cserélni és a berendezést tisztítani szükséges.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A kishibás háztartási eszközöktől a ruhaneműig mindent megreparálnak a holland Repair Café közösségi mozgalom tagjai, akik között sok nyugdíjas és munkanélküli is van.

Lyukas cipő, vízköves vasaló, foghíjas cipzár, szenes kenyérpirító – a márkaszervizek nem mindig foglalkoznak a kis értékű tárgyakkal, sőt, vannak olyan régebbi eszközök, amelyekhez a mai szerelők már nem is értenek. Ezeket a dolgokat pazarlás volna a kukába dobni (sokaknak ez lelkiismeret-furdalást is okoz), hiszen félórás javítással-tisztítással újra működőképessé tehetők. De hol?

Hollandiában két és fél esztendővel ezelőtt pattant ki a Repair Café, azaz Javító Kávézó mozgalom ötlete Martine Postma újságíró fejéből, aki második gyermeke születése után kezdett érdeklődni a fenntartható életstílus iránt – nemcsak írni akart róla, hanem tenni is valamit érte. Ma már Hollandia-szerte harminc Repair Café üzemel, heti vagy havi rendszerességgel a legkülönfélébb helyeken: kávézóban, tornateremben, művelődési házban, ahol felállítható egy nagyobb munkaasztal, és van hely akár egy mosógép szétszereléséhez is.

Az elromlott tárgyak tulajdonosai választhatnak, hogy a rendelkezésre álló felszerelésekkel maguk javítják ki a hibát, vagy az önkéntes szakember segítségét kérik. Ilyenkor segédkezhetnek a javításban, hogy legközelebb önállóan végezhessék. De ha csak üres óráikat szeretnék elütni kellemes társaságban egy csésze tea vagy kávé mellett, arra is van lehetőség.

„Önkéntes szakembereink többsége negyven éven felüli – mondta Martine Postma az [origo]-nak. – Van köztük nyugdíjas, munkanélküli, de magánvállalkozó mester is, aki alkalmanként néhány órás munkával szeretne segíteni a közösségnek”. Ők azok, teszi hozzá Postma, akik a modern fogyasztói társadalomban gyakran a pálya szélére kerülnek, ám a javító kávézókban valóságos hősként tisztelik őket. „Számára a foglalkozásuk egyszersmind a hobbijuk, tehát a javító kávézóban olyasmivel foglalkoznak, amit amúgy is nagyon élveznek, de itt hatalmas erkölcsi elismerést kapnak érte.”

A látogatók számára szintén hasznot hoz a Repair Café, és nem csupán anyagi értelemben. „Megindító történetek keringenek olyanokról, akik régóta vártak arra, hogy a szívüknek kedves, például a szüleiktől örökölt csecsebecsét valaki végre rendbe hozza” – mondja Postma. Mivel a látogatók zömmel környékbeliek, vagy az adott városrész lakosai, az önkéntes szakemberek új kapcsolati hálót építhetnek ki általuk.

Az alapítvány működéséhez eddig 123 millió forintnyi adomány érkezett magánszemélyektől, szervezetektől, de még a holland kormánytól is. A mozgalom tovább terebélyesedik, a Repair Café honlapján mindenkinek támogatást nyújtanak saját klub indításához. Az ötletet átvették az Egyesült Államoktól kezdve már Franciaországon, Németországon, Belgiumon, Lengyelországon és Ukrajnán át egészen Dél-Afrikáig és Ausztráliáig.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Hat hetes próbaüzemre Magyarországra érkezett egy kínai gyártású elektromos busz (eBUS-12). A jármű Budapesten és környékén, valamint Szegeden és Székesfehérváron fog közlekedni. Július 2-ától kezdve utasok is igénybe vehetik majd a BKV különböző vonalain.

A villanymeghajtású autóbuszok a troliktól eltérően menet közben akkumulátorokból kapják az áramot. Ilyen buszokat ma sorozatban csak a kínai BYD cég gyárt. A kilencmillió lakosú Sencsen városában már ötszáz közlekedik belőlük, és további 1500-at rendeltek meg 2012–2013. évi szállításra. A BYD nyerte meg ez év júniusában az első, tisztán villamos hajtásra kiírt EU-s közbeszerzést, és így hamarosan hat eBUS-12 típusú járműve fog közlekedni a hollandiai Schiermonnikoog-szigeten.

A jármű tizenkét méter hosszú, tehát nagyjából akkora, mint egy Ikarus szólóbusz. Hatótávolsága az akkumulátorok egyszeri feltöltésével 250 kilométer, legnagyobb sebessége óránként 70 kilométer. Ülőhelyeinek száma 25, az állóhelyeké 55. A legkorszerűbb típusú, lítium-vasfoszfát akkumulátorait négy óra alatt lehet feltölteni. Hatékony energiafelhasználását áram-visszatápláló fékrendszer is segíti. A jármű félannyi energiát fogyaszt, mint egy hasonló méretű dízel busz.

Évente mintegy 16 ezer ember idő előtti halálát okozzák a közlekedés, a fűtés és az egyéb emberi tevékenységek következtében a levegőbe kerülő apró részecskék Magyarországon. A légszennyezés áldozatai élete átlagosan több mint tíz évvel csökken. A veszélyes részecskék egyik legnagyobb kibocsátói a dízelmotorok. Számos bevált módszerrel csökkenthető e szennyezés: ilyen a dízelmotorok felszerelése részecskeszűrőkkel vagy az úgynevezett nulla emissziós járművek forgalomba állítása. Ez utóbbiak közé tartozik az e-busz is. A BYD próbaüzeme a Törökbálinti Önkormányzat anyagi, technikai támogatásával és a Levegő Munkacsoport közreműködésével valósul meg.

Kutyafagylaltot árusítanak a júniusi, 36 Celsius-fokos hőhullám idején Olaszországban. A különleges kutyatáp sem tejet, sem cukrot, sem tojást nem tartalmaz, hogy ne károsítsa az ebek egészségét. A római kánikulában a kutyákat egy külvárosi állateledel bolt látja el a fagylalttal. A készítmény "egyszerűen fantasztikus" Anna Bordoni kutyatulajdonos szerint, aki maga is kipróbálta.

Marialivia Palmieri római állatorvos nem látta veszélyét a különleges hűsítő eledelnek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nagy melegben a víz a legfontosabb a háziállatok számára. A kutyafagylaltot vanília, rizs és joghurt ízben árulják két euróért - tudósít az Associated Press.

Egy watt áram sem kell a jövő napenergiás, NASA-technológiás hűtőgépéhez. Melyik nyári édesség ártalmas a környezetre?

A tejnél tizennégyszer több energiát igényel a jégkrém előállítása, mert a gyártás, szállítás, tárolás, értékesítés során végig erősen hűteni kell. A környezetterhelés csökkentésében az űrtechnológia segíthet, de a fogyasztók is sokat tehetnek tudatos választással.

A tejfeldolgozás világszerte fontos iparág, energetikai szempontból is. Az Egyesült Államokban kilencven milliárd dollárnyi terméket állít elő (ez az élelmiszeripar termelésének 15 százaléka), 134 ezer embernek ad munkát – és közben csak elektromos energiára több mint hétszázmillió dollárt fordít.

Amerikában a tejipar áramszámlája 1998 és 2008 között 46 százalékkal nőtt. Az előállított jégkrém és fagyasztott desszert értéke 8,8 milliárd dollár, azaz a teljes termelés kilenc százaléka, de az energiaigénye ennél magasabb: 13 százalék, azaz mintegy 95 millió dollár. A szárított tejsavó és a sajt után a jégkrém előállítása igényli a legtöbb energiát. De az előállítás energiaszámlájához hozzáadódik a hűtőkamionok fokozott üzemanyag-fogyasztása, valamint a raktárak fagyasztóinak és az eladóhelyek hűtőpultjainak áramigénye.

Az áramszámla csökkentésének több módja lehetséges: a zöld energiaforrások kiaknázása, vagy az energiatakarékos készülékekre és szállítójárművekre való áttérés, új típusú termékek kifejlesztése. A világ legnagyobb jégkrémgyártója, az Unilever például a hűtést nem igénylő jégkrém receptjén dolgozik: ezt a terméket elegendő az otthoni fagyasztóba betenni, és rövidesen tökéletes jégkrémmé szilárdul. (Más kérdés, hogy ezzel az energiafelhasználás egy részét a fogyasztóra hárítja át a cég.)

Az élelmiszeripari multi, az Unilever 2020-ig felére akarja csökkenteni a környezetterhelését. Veszprémben nemrég átadott hűtőháza 10 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki az olyan fejlesztések miatt, mint a fokozott hőszigetelés, a csapadék hűtővízként való alkalmazása, de a fagyasztógépek által termelt hulladékhőt is felhasználják az irodák fűtésére és használati meleg víz előállítására.

A Nestlé is az energiahatékonyság növelésén fáradozik. Az olaszországi Ferentinóban tavaly átadott jégkrémüzemében évente 26 ezer tonna édesség készül. Az ehhez szükséges elektromos áram 14 százalékát (ami egyenértékű 750 családi ház éves energiafogyasztásával) napenergia hasznosítással állítják elő.

Így fogunk áram nélkül hűteni

„A jövő az elektromos energiát nem igénylő hűtőtechnológiáé – mondta az [origo] kérdésére Dr. Tóth Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémia Intézetének docense. – Az a szerencsénk, hogy főleg akkor nagy a hűtési igény, amikor erősen süt a nap.” A jövő hűtőházában a napenergia révén ugyanis megvalósítható lesz a nulla elektromos energiafogyasztás. Igaz, az ehhez szükséges kezdeti beruházás kétszerese-háromszorosa a hagyományos kompresszoros technológiának.

A napenergia legegyszerűbb hasznosítása a napkollektor, amellyel meleg vizet állíthatunk elő: ezt azután hűtésre használhatjuk, méghozzá többféle módon is, az efféle megoldásokat nevezik szolárhűtésnek. Ezek egyike az abszorpciós technológia, amely ipari méretben is megvalósult már a budaörsi Tesco áruház tetején, ahol az ezer négyzetméteres napkollektorral 250 kilowatt teljesítményű hűtőszekrényt tudnak kiváltani (egy háztartási hűtő teljesítménye nem éri el az 1 kilowattot).

Itt a zárt rendszerben lévő ammónia felhevítve gázzá alakul, majd a kondenzátor bordáin kicsapódik, és továbbcsorog a párologtató egységbe. Párolgás közben hőt von el a környezetétől, és ezáltal jön létre a hűtő hatás. A rendszerben lévő víz elnyeli az ammóniát, amelyet a napkollektor hőjével kiforralható a vízből, és újra felhasználható. A teljes párologtató-keringető folyamathoz ingyenes napenergia használható, de maga a berendezés körülbelül háromszoros beruházási költséggel jár egyelőre.

Hanghűtés a NASA-tól

Az adszorpciós technológia hasonlóképpen párologtatással hűt, és a gőztérből szintén el kell tüntetni a vizet, hogy ne álljon le a párologtatás. Az elvezetéshez szilika-gélt használnak, amely magába szívja a vizet, majd azt a napkollektoros meleg vízzel elpárologtatják, így keltenek hűtő hatást. A víz lecsapódik, visszakerül a párologtatóba, és kezdődik a folyamat elölről. „A víz keringetéséhez kell egy kis kompresszor, de annak energiafogyasztása százada a hagyományos készülékekének” - mondja Tóth Gergely.

A termoakusztikus hűtést a NASA fejlesztette ki a mélyűri szondák energiaellátásához, de az Unilever is kísérletezik ezzel. „A működés elve, hogy ha egy levegővel átfújt csőbe beleteszünk egy szitát, amit melegítünk, akkor a cső hangosan megszólal, azaz a hőből képeztünk hangot. Ezzel úgy tudunk hűteni, hogy a hanghullám energiájával képezünk hőkülönbséget, azaz egy hanggal meghajtott hőerőgépet hozunk létre” - mondja Tóth Gergely. Az úgynevezett Rijke-csőben a napkollektor hőjével képezett hang felfelé halad a felül zárt függőleges csőben, aminek hatására a cső teteje több fokkal melegebbé válik, mint az alja – vagyis ott hűtés lép föl.

„Ez a három technológia sikerrel kiszoríthatja a csak árammal meghajtható kompressziós technológiát. Míg a fűtést nehéz környezetbarát módon megoldani, addig a hűtés a napsütés bevonásával nagyságrendekkel kevesebb energiával megoldható” -foglalja össze Tóth Gergely.

A fagylalt a környezetbarát édesség

Mit tehet a fogyasztó? A jégkrém és a fagylalt előállításának költségeire nincs befolyása, de a szállításéra igen. A környezettudatos vásárló próbáljon meg olyan jégkrémet vásárolni, amit a lakóhelye legfeljebb 100 kilométeres körzetében állítottak elő. Ha már megvette, és hazavitte a jégkrémet, ne tárolja az energiazabáló fagyasztóban hetekig (esetleg „biztos, ami biztos” alapon szükségtelenül túlhűtve), hanem fogyassza el minél hamarabb.

Végső soron érdemes elgondolkodnia azon, hogy ha már a hőségben fagyasztott finomságra vágyik, akkor inkább a szomszéd cukrászda helyben készített fagylaltját válassza. Még ha ennek gyártása energiaigényes is, nincs sem szállítási, sem tárolási költsége, hiszen csak napi termelés folyik. Az eldobott csomagolással sem növeli a hulladék mennyiségét, hiszen a tölcsért megeheti, ha meg üvegtányérba kéri, akkor az elmosogatva újra használható. Legfőképpen pedig hozzájárul helyi munkahelyek megőrzéséhez.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Október 15-ig lehet pályázni az Európa Zöld Fővárosa 2015 címre, a díjat a környezetbarát városi életmód kialakításában élen járó városok kaphatják meg - közölte az Európai Bizottság magyarországi képviselete. 2014 zöld fővárosát június 29-én hirdetik ki.

Pályázhat bármely, 200 ezer főt meghaladó lakossággal rendelkező európai város az uniós tagállamokból, a csatlakozó és a tagjelölt országokból, valamint az Európai Gazdasági Térség országaiból. Ahol nincs 200 ezer főnél népesebb város, a legnagyobb település indulhat.

A pályázatok elbírálásánál tizenkét mutatót vesznek figyelembe, egyebek mellett a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez, a fenntartható közlekedést, a városi zöld területeket, a levegőminőséget, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a szennyvíztisztítást, a fenntartható foglalkoztatást és az energiahatékonyságot.

A díj odaítéléséről döntő nemzetközi bírálóbizottságot egy, a különböző környezetvédelmi területeket képviselő elismert szakértőkből álló testület támogatja. A győztest 2013 júniusában hirdetik ki. 2010 és 2013 között négy város, Stockholm, Hamburg, Vitoria-Gasteiz és Nantes nyerte el a címet.

Takarékos az anyaggal és az energiával, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, valamint nagy fesztávolságot képes áthidalni az a könnyített vasbeton födémszerkezet, amely a tartógerendák közötti hézagokat nem tömör betonnal, hanem újrahasznosított műanyagból készült labdákkal tölti ki.

A szendvicsszerkezetű síklemez födém köztes rétege műanyag labdákból áll. Ezeknek az átmérője födémvastagságtól függően 18-36 centiméter. Az újrahasznosított, nagy sűrűségű polietilénből (HDPE) készült gömbök lehetnek üresek, illetve poliuretán habbal töltve is beválnak. A labdákat alulról és felülről vasháló rögzíti. A dán BubbleDeck (BD) innovációjával olyan betonlapot lehet gyártani, amelyek a vele megegyező vastagságú monolit vasbeton födémnél 35 százalékkal kisebb tömegű, mégis ugyanolyan szilárd.

Egy köbméter beton előállításakor közel 300 kilogramm szén-dioxid kerül a levegőbe, és ezt a mennyiséget tetézi az alapanyagok kibányászásakor, szállításakor kibocsátott üvegházhatású gázmennyiség is. Mivel a BD-födémhez kevesebb beton kell, kisebb az energiafelhasználás, a CO2-kibocsátás csökkenése elérheti a négyzetméterenként 40 kilogrammot, tehát környezetbarát építési technológiáról van szó.

Óriási terek, támoszlopok nélkül

A labdafödém áthidaló képessége mindkét irányban a födémvastagság negyvenszerese, azaz a három méter széles panelek hosszúsága 9-14 méter is lehet. Ezért a BD tágas közösségi tereket igénylő épületekhez, például oktatási, egészségügyi vagy sportlétesítmények céljára ajánlja az új technológiát. Az elemek szabálytalan vagy íves alakzatúak, és akár 40 négyzetméter területűek is lehetnek, amihez kevesebb támasztóoszlop is elegendő.

Az izlandi Harpa hangversenyterem építése

Ha ennyire kedvező mutatókkal bír a technológia, miért nem terjed gyorsabban világszerte, kérdezte az [origo] a BD-technológiát feltaláló Jørgen Breuning dán mérnök fiát, a cég üzletpolitikai igazgatóját, Kim Breuninget. „Egyenként kell az országokat meghódítanunk. Hiába látják másutt, hogy sikerrel alkalmazható a labdafödém, nehéz rábírni őket a váltásra – megszokták a hagyományos építési gyakorlatot.”

Pedig az új technológia költségtakarékos: az előregyártással rövidül az építési idő, kevesebb munkaerő szükséges, aminek eredményeként az épület teljes építési költsége akár három százalékkal csökkenthető, tette hozzá Breuning. Ezért nyert el a BD Hollandiától Kanadán át Ausztráliáig több neves innovációs díjat. Már épül az első labdafödémes épület az Egyesült Államokban is: a kaliforniai Harvey Mudd Főiskola kampusza, ahol a diákok között kiváltsággá vált a labdák szignálása.

Energiatakarékos hűtőtestté válik a mennyezet

Az előregyártás további előnye, hogy akár termoaktív födém is kialakítható, amely az úgynevezett betonmag-aktiválás révén az épület szerkezetét is bevonja a fűtési-hűtési műveletbe. Magyarán: a labdákat rögzítő alsó és felső acélhálóra műanyag csőrendszer lefektetése is lehetséges, amelyben télen melegített, nyáron hűtött víz keringethető. Ennek révén az egész födémfelület részt vesz a helyiségek temperálásában (felfelé melegít, lefelé hűt). Az egyenletes sugárzásnak köszönhetően 2-3 Celsius-fokkal csökkenthető a fűtési hőmérséklet, ami 10-15 százalékos energia-megtakarítást tesz lehetővé.

Műanyaglabdás födém a dániai közszolgálati tévé és rádió épületénél

Az új típusú betonozással az is megvalósítható, hogy a legfelső födémszint lapostetőként fűtő- és használati vízmelegítő gyanánt is működjön, mint egy napkollektor, ám a nagyobb alapterület miatt annál lényegesen jobb hatékonysággal. Az éjszakai olcsóbb árammal előállított hűtött víz pedig a mennyezetben keringetve nappal légkondicionálásra használható. Ebben az esetben a felület nagysága kedvezően ellensúlyozza a vízhűtési igényt, ami szintén mérsékli az energiafelhasználást.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata június elejétől az ország kilenc nagyvárosában invitálja standjaihoz a lakosokat azért, hogy a tanácsadók segítségével felfedezhessék a környezettudatosabb életmódhoz szükséges megoldásokat, technológiákat és eljárásokat.

Az Expedíciózz a háztartásban című rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az fogyasztás csökkentésének szükségességére és növelje a megújuló energiák használatára vonatkozó ismereteket. Így például az ökoépítészeti megoldásokról, a megújuló erőforrások alkalmazási lehetőségeiről, a megelőzést és víz takarékosságot szolgáló technikákról a hulladékminimalizálásról adnak tanácsokat, bemutatják a környezet és emberi egészséget kímélő szereket, vegyi anyagokat, melyeket érdemes a jövőben a tisztítás, tisztálkodás, barkácsolás során a háztartásunkban alkalmaznunk. Aki a rendezvényen kiszámítja az ökolábnyomát, ajándékot nyerhet.

A felnőtteknek és gyermekeknek szóló rendezvények helyszínei és időpontjai:

• Június 12. Székesfehérvár (kedd), 11-17 óra között: Székesfehérvár, Piac tér, Alba Pláza előtti terület (Gaja Környezetvédő Egyesület)
• Június 13. Pécs (szerda), 11-17 óra között: Széchenyi tér (Pécsi Zöld Kör)
• Június 14. Szeged (csütörtök), 11-17 óra között: Széchenyi tér (Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület)

Évente csak az Egyesült Államokban ötmillió fát lehetne megmenteni a kivágástól, ha mindenki csak egy-egy papír kéztörlőt használna kézmosás után. Ehhez elég volna lerázni kezünkről a fölösleges vizet.

A takarékos kézszárítással közel 260 ezer tonna papírtörlővel kevesebb kerülne évente a nyilvános vécék szeméttartályába az Egyesült Államokban. Amennyiben ezt a mennyiséget mind először használt papírból gyártanák le, akkor ötmillió fát kellene kivágni az előállításához. Nagy jelentősége van tehát az újrapapírnak, de még inkább a pazarlás csökkentésének: egy átlagos amerikai a nyilvános vécé használata után 4-5 papírtörlőt is kiránt a dobozból.

Ez ellen vette föl a harcot egy nyugalmazott kerületi ügyész Oregonból. Joe Smith szemléletes előadáson mutatja be kéztörlési módszerét. Rázd és hajtsd félbe! - ez a lényeg, mindegy, hogy a törlő milyen fajta, tehát háromrét hajtott, újrapapírból készült vagy leveles. Egyetlen darab papírtörlő is elegendő a kézszárításhoz, amennyiben az alany a vizes kezét tizenkétszer megrázza, majd utána félbehajtva használja a vékony papírtörlőt. Így az eszköznek megnő a vízszívó képessége.

A videót eddig összesen nyolcszázezren látták az ismeretterjesztő előadásokat gyűjtő oldalon, a TED-en. A hozzászólók ajánlják még a következő módszereket: töröld a nadrágodba vagy a hajadba a vizes kezedet, barátságosan veregesd hátba a szembejövőket kifelé menet, vagy használj a kéztörléshez saját textil zsebkendőt, mint a japánok. Na persze, mint azt az egyikük elmésen megjegyezte, ha az ember elég ideig és gyorsan rázogatja a kezét, előbb-utóbb magától is megszárad.

Hiába viszont az egész művelet, ha kézmosás után mégis baktériumok maradnak az ember kezén. Egy friss elemzés szerint a legtöbben nem fordítanak elég gondot az ujjvégek, a kézhát és a hüvelykujj megtisztítására. Pedig a kórokozókkal szembeni hatékony védekezéshez a kéz minden részére kiterjedő, szappanos, legalább 20 másodpercig tartó kézmosás szükséges – erről szóló cikkünket itt találja.

Lézerrel gőzölik el a gyomokat: a hannoveri találmány a levelek alapján azonosítja a célpontot, de nagyon pontosan kell vele lőni. A környezetbarát gyomirtással kiküszöbölhető a talaj és a természetes vizek szükségtelen szennyeződése.

A gyomok elszívják a haszonnövények elől a tápanyagokat, beárnyékolják vagy megfojtják az értékes repcét, kukoricát, céklát. A hannoveri Leibniz Egyetem kertészmérnöki tanszékének kutatócsoportja a szintén hannoveri Lézerközponttal (LZH) karöltve olyan technológián dolgozik, amely teljesen megfelel az organikus gazdálkodás követelményeinek, egyszersmind a jövőben nagyobb léptékben is alkalmazható.

Lézeres gyomirtáshoz az infravörös tartományba tartozó, nagy és folyamatos teljesítményre képes szén-dioxid-lézert tervezik felhasználni. Ez évtizedek óta igen széles körben alkalmazott eszköz, a gravírozástól az orvosi bőrfiatalító kezelésekig.

A kutatók szerint a lézersugarat pontosan a gyom tövébe kell irányítani, hogy hőjével vaporizálja, azaz elgőzölje a nagy víztartalmú szöveteket. Nemcsak az irányzék fontos, hanem az energianyaláb nagysága is: a túl erős sugár a szomszédos haszonnövényt is megfőzi, míg a túl gyenge sugár épp ellenkező hatással bír, valósággal megtáltosodnak tőle a gyomok.

Az irányzékon és az energia nagyságán túl a gyom azonosítása a harmadik fő szempont. A kutatók kifejlesztettek egy számítógépes rendszert, amely a kamerák által közvetített képeken a levelek alakját elemezve választja ki a gyomot, majd ráirányítja a pusztító sugarat. „Egy sor gyomra van már algoritmusunk. Az azonosítás a módszer alfája és omegája – mondta Thomas Rath biomérnök professzor, a kutatás vezetője. – Gondot egyelőre az okoz, ha átfedik egymást a gyom és a haszonnövény levelei.”

A gyomirtó lézert a kutatócsoport jelenleg laboratóriumban teszteli egy négyzetméteres területen. A közeljövőben az üvegházi vagy faiskolai hasznosítás látszik a legkézenfekvőbb hasznosításnak, ahol az ágyások fölött síneken mozoghat a lézer. A nagy áttörés a technika szántóföldi alkalmazása lenne, de traktorral ez nem megoldható, mert a jármű rázkódása pontatlanná teszi a lézer célra tartását.

Fent balra egy alma, lent egy gyomnövény azonosítása látható, a nagyobbik fotón pedig a berendezés működés közben (a lézersugár illusztráció)

A kutatók a szántók fölött köröző robotrepülőgépekben, a drónokban látják a megoldást. Erre azonban még várni kell. Pedig a vegyszermentes ökológiai növénytermesztésben kizárólag mechanikus gyomirtás engedélyezett, ami jelenleg a fáradságos kézimunkával egyenlő.

„A lézer ott is bevethető, ahol más okból nem lehet vegyszeres gyomirtást használni, például az ivóvízbázisok körüli vízgyűjtő területeken vagy tömegközlekedési csomópontok körül” - tette hozzá Thomas Rath. A kutatást a Német Tudományos Kutatási Alap (DFG) támogatja, amely a maga nemében a legnagyobb Európában.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna