Annyi szén-dioxidot nyel el egy év alatt, mint egy fa egész élete során - ez a legfőbb érv az algalámpa mellett, amely ideális fényforrás szennyezett levegőjű közterületekre.

Évente egy tonna szén-dioxidot képes elnyelni az az ember méretű algalámpa, amelyet Pierre Calleja francia biokémikus tervezett. A készülék elektromossággá alakítja za mikroalgák által a fotoszintézis során termelt energia egy részét. Az áram a világítótestet táplálja, de amennyiben több fényre van szükség, kiegészítésként a hálózati áramra is ráköthető az eszköz. A prototípust már üzembe állították egy bordeaux-i mélygarázsban.

Mint a videóban hallható, a gépjárművek felelősek az összes szén-dioxid-kibocsátás negyedéért. Pierre Calleja húsz éve tanulmányozza a mikroalgák szén-dioxid-elnyelő képességét, és kifejlesztett egy olyan lámpát, amely egyszerre képes fényt kibocsátani, és közben tisztítani a levegőt. „A mikroalgák az ember legjobb barátai, de eddig senki nem fogta munkára őket” - mondta a biokémikus.

A készülék teszteléséhez azért egy mélygarázst választottak, mert ott halmozódnak a különféle szennyezőanyagok, amelyekből az algalámpa évente akár egy tonnát is képes elnyelni. A feltaláló szerint az algalámpa bárhol üzembe helyezhető, például autóutak mentén, közterületen, de akár magánházak előtt is, ha úgy szükséges - a többi már csak a pénzügyi befektetők hajlandóságán múlik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Bevallottan jelképes esemény a szombati Föld órája. A szervező Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezőinek várakozása szerint több százmillióan kapcsolják le a fényeket március utolsó napján 20 óra 30 perctől 21 óra 30 percig. "Minden változásokért szerveződő mozgalomnak szüksége van szimbólumokra – ez egy szükséges lépés, mert be kell bizonyítani, hogy egy bizonyos ügy igenis sok embert érdekel" – mondta a kezdeményezés társalapítója, Andy Ridley. A WWF a klímaváltozás elleni fellépés fontosságára akarja felhívni a figyelmet az 1997-ben Sydney-ből indult akcióval, amelyet az idén először fotóz a világűrből a nemzetközi űrállomás legénysége.

A központi lekapcsolási esemény Budapesten lesz, ahol a lezárt Lánchíd kivilágítását állítják le hatvan percre. A megjelenőket tűzzsonglőrök és afrikai dobosok szórakoztatják, továbbá egy akkumulátorról működtetett dj-pultból is szól a zene. Az akkut előzőleg kerékpározással töltik fel. Egy órára lekapcsolják a főváros díszkivilágítását, tehát sötét lesz a Parlament, a dunai korzók és a budai Vár.

Világszerte 143 országban lesznek Föld órája események. Idén először Líbiában is megrendezik: lekapcsolják a korábbi Királyi Palota – most Nemzeti Múzeum – kivilágítását. Itthon hatvan település és 399 intézmény, vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez – jelképesen sötétbe fordul blogunk kiadója, az [origo] nyitóoldala is. 

"Vidám esemény lesz, az a cél, hogy megünnepeljük, hogy ilyen sokan tartják fontosnak az energiatakarékosságot és a klímavédelmet" – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője. Értékelése szerint az már Magyarországon is elvárás, hogy valaki környezetbarát módon éljen, felméréseken ezért is válaszolnak előszeretettel úgy a megkérdezettek, hogy részt vesznek a villanyoltásos akcióban vagy szelektíven gyűjtik a szemetet. Ez viszont még nem egyenlő azzal, hogy mindezt a gyakorlatban is megteszik. "Nagyjából tíz év kellett ahhoz, hogy az emberekben tudatosuljon a klímaváltozás fontossága, és valószínűleg újabb tíz év kell ahhoz, hogy a fenntartható életmód mindennapi gyakorlattá váljék" – mondta.

Új energiacímkét kaptak az Európai Unióban forgalmazott háztartási gépek és tévékészülékek 2011 végétől. Az új címkék átláthatóbbak, nyelvtől függetlenek és több információt tartalmaznak.

1995-ben azért vezették be az energiacímkéket, hogy ezzel is segítsék a vásárlói döntést és információt szolgáltassanak az adott háztartási termék energiafogyasztásáról. Az új szabályozásra azért volt szükség, mert a korábbi besorolás alapján a piacra kerülő új modellek kilencven százaléka már 'A' vagy annál magasabb energiaosztályba tartozik. Az eredeti besorolás csak háztartási gépekre (a mosógépekre, a mosogatógépekre, a hűtőszekrényekre és a bortároló készülékekre) vonatkozott, az új viszont már a tévékészülékekre is, illetve a szabályozást várhatóan a különböző légkondicionáló berendezésekre is kiterjesztik 2013-tól.

Hűtő, mosógép és egy tévé új címkéje (balról jobbra)

Mi mit jelent?

A színkódolás tekintetében nincs változás a korábbiakhoz képest, vagyis továbbra is a sötétzöld jelenti a leginkább energiahatékony készüléket, a piros pedig ennek az ellenkezőjét.

Az energiaosztályokat nézve már történt változás. A korábbi, mára elavultnak számító besorolások három új kategóriával egészültek ki, az ’A+’, az ’A++’ és az ’A+++’-szal. Az új címkék eltérő jelentést hordoznak mosógépeknél és hűtőgépeknél. Előbbinél „+”-onként 10%-kal fogyasztanak kevesebbet egy ’A’ energiaosztályú készüléknél, utóbbinál egy „+” 20%-kal kisebb fogyasztást jelent. Ezek az értékek évente több tízezer forint megtakarítással egyenlők.

A címkéken a takarékossági besoroláson kívül más hasznos információkat is találunk. A hűtők piktogramjai tájékoztatnak a várható éves energiafogyasztásról, a hűtő és a fagyasztó tárolókapacitásáról, illetve a készülék zajkibocsátásáról (decibelben). A mosógépeknél az éves energiafogyasztás és a vízfogyasztás 220 normál mosási ciklusra vonatkozik. A címkén szerepel továbbá a készülék centrifugahatékonysági osztálya, töltőkapacitása (normál 60 fokos vagy 40 fokos pamutprogram teljes terhelésen), illetve kétféle zajszint, mosási és centrifuga fázisban (normál, 60 fokos pamutprogramnál, teljes terhelésen).

A televíziókon ’A+’ jelzés jelöli a legenergiatakarékosabb készüléket. A piktogramokról megtudhatjuk az éves energiafogyasztást, a fogyasztást bekapcsolt állapotban, van-e ki/bekapcsoló gomb, illetve a képátlót centiméterben és hüvelykben.

Március 31-én újra megszervezi a Föld Óráját a WWF. Az átfogó civil kezdeményezéshez több mint 1,8 milliárdan csatlakoztak már, de nem csak a magánszemélyek feladata a bolygó védelme. A WWF célja az egy óra sötétségen túl az, hogy az akcióval felhívjuk a figyelmet a globális éghajlatváltozásra és a túlzott energiafelhasználásra. Nem az egy óra alatt elért fogyasztás-csökkentésről szól az akció, hanem az energiafogyasztás hosszú távú csökkentéséről és optimalizásálásáról.

 „Az emberektől azt kérjük, hogy a mindennapjaikban tegyenek vállalható lépéseket a környezetünk védelméért. Hasonló gondolatot szeretnénk elültetni a vállalatoknál is, hisz ma már egy hosszú távon gondolkodó, felelős gazdasági szereplőnek törekednie kell arra, hogy működését fenntarthatóbbá tegye” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Világszerte tettek már vállalást kis- és nagyvállalatok egyaránt. Az Angol Virgin Megastore például egy hónapig minden üzletében szelektíven gyűjti a hulladékot, ha 5000 ember egy hétig nem kér sehol műanyag zacskót.

Pozitív példát itthon is találni: a Tiszaújvárosi Vegyipari Társaság 2010 óta használ egy olyan energiatakarékos rendszert a kültéri világítás megoldására, amellyel eddig több mint 13 millió forintot és rengeteg energiát spórolt.  Az irányítástechnikai főmérnök elmondása szerint a Föld Órája akció adta az ötletet a rendszer kidolgozására.

A WWF szerint március 31-én este fél kilenckor, a Föld Órája kezdetekor elég lesz felnéznii a város fényeit uraló sokszáz világító hirdetésre, hogy lássuk, mely vállalatok tartják fontosnak, hogy kifejezzék elkötelezettségüket a környezet iránt.

A foldoraja.hu weboldalon a csatlakozó vállalatok megoszthatják, mivel készülnek az eseményre. Az Allianz Hungária Zrt. például azt vállalja, hogy ha 400 vállalat és intézmény regisztrál a weboldalon, akkor 2012 folyamán munkatársai megtisztítják a Tisza menti ártér egy részét a tájidegen növényzettől. Az idegen növényfa-és cserjefajok elterjedése komoly probléma az árvíz elleni védekezésben, mert gátolják a víz visszahúzódását a folyómederbe.

A Magyar Telekom Csoport azt vállalja, hogy 2015-ig 20%-kal csökkenti CO2-kibocsátását. A Coca-Cola Magyarország munkatársai annyiszor tíz kilométert tekernek kerékpárral, ahány magyarországi település társul a Föld Órájához. Egy héttel a rendezvény előtt csatlakozott az akcióhoz a Magyar Posta is.

(A Postr kiadója az Origo Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja)

Az élelmiszerek közül a bárány- és marhahúsnak, valamint a sajtoknak a legnagyobb a szén-dioxid-lábnyoma. A zöldség és a gabona még mindig a „legzöldebb” élelmiszer az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatása szerint.

A vizsgált termékek közül a legnagyobb mértékben a bárányhús előállítása terheli a környezetet. Ez azt jelenti, hogy egy kiló bárányhús előállítása 39,3 kg szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatást okozó gáz keletkezésével jár. A sorban a következő a marhahús, ebből egy kilogramm előállítása során 27,1 kg szén-dioxid kerül a légkörbe. A dobogó harmadik fokán a sajt áll, kilónként 13,5 kg szén-dioxid-kibocsátással – írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A kutatás érdekessége, hogy az eddigi elemzésekkel ellentétben a kutatók a vizsgált élelmiszerek teljes életciklusát figyelembe vették, vagyis meghatározták a keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét az állatok etetésére felhasznált takarmányok előállításától kezdve, az állatok felnevelésén , feldolgozásán és szállításán keresztül a felhasználásig, beleértve a hulladékgazdálkodást is. Az elemzés figyelembe vette a felhasználás, vagyis a főzés során keletkező veszteségeket, valamint külön számoltak az ételmaradékokkal is.

Az EWG amerikai környezetvédelmi szervezet vizsgálatát az indokolta, hogy az amerikaiak húsfogyasztása (125 kg/fő/év) 60 százalékkal magasabb az európai átlagnál, és négyszerese a fejlődő országokénak. Míg a világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt ötven évben (275 millió tonna 2007-ben), a Föld lakossága csak 81 százalékkal nőtt. A tanulmány húszféle élelmiszer: húsok (bárány, marha, sertés, baromfi), halak (lazac, tonhal), tejtermékek (tej, sajt, joghurt) és zöldségek (burgonya, rizs, paradicsom, brokkoli, lencse) karbon-lábnyomát vizsgálta. (További részletek a Tudatos Vásárlók oldalán.)

A környezetvédelem szó hallatán a legtöbb embernek azonnal bűntudata támad, ami elég rossz indítás ahhoz, hogy utána hajlandóak legyünk megvenni a reklámozott zöld terméket vagy szolgáltatást. Szájbarágás vagy lelkizés helyett vannak más módszerek is a fogyasztók meghódítására. És tessék!

Greenpeace (ügynökség: Escape Partners)

A környezetvédő szervezet a 16-24 év közötti férfiakat célozta meg a viccesnek szánt filmecskével. Az egyszerű módszerek is hatásosak lehetnek a klímaváltozással vívott harcban - indokolta a forgatókönyvet a szervezet kreatív csoportjának vezetője.

Chipotle (CAA)

A Grammy-díj átadása óta fél Amerika a 79 éves Willie Nelsonról beszél, aki úgymond „ellopta a show-t” a díjátadón levetített The Sienctist című Coldplay-dal unplugged feldolgozásával, amit a Chipotle mexikói étteremlánc reklámfilmjéhez készített. Nelson - akinek saját biodízelmárkája is van - évek óta minden fórumon az amerikai mezőgazdasági kistermelők mellett emeli fel hangját, a 26 esztendeje majdnem minden évben megrendezett Farm Aid segélykoncertek fáradhatatlan szervezője.

A dal refrénje: „I”m going back to the start” („visszatérek a kezdethez”) arra utal, hogy az étteremlánc törekszik a kisüzemi módszerekkel előállított alapanyagok fölhasználására, a helyi gazdák támogatására. Az iTunes netes zeneboltból a dal 99 centért letölthető, ebből 60 cent jut az étteremlánc gazdákat segítő alapítványának.

Nissan LEAF (TBWA/Chiat/Day)

Napról-napra olvadó, fogyatkozó birodalmát látva egy magányos jegesmedve elindul, hogy kifejezze háláját annak, aki segíteni próbál rajta. „Innováció mindenkinek” szól a világ első nagyszériában előállított, nulla károsanyag-kibocsátású elektromos autójának szlogenje. Nehéz eldönteni, hogy az idomítás magasiskolájának vagyunk-e szemtanúi, avagy ügyes filmes trükk a Leaf-gazda ölelgetése, de bejön: mindenki kedveli a jegesmedvéket.

Miljøagentene környezetvédelmi ügynökség (Saatchi & Saatchi Norway)

A norvég szervezet gyermekeket ismertet meg a környezetvédelem alapjaival és a környezettudatos viselkedéssel, elvégre az ő jövőjük forog kockán. A klipben látható kisfiú azon kapja apukája egyik barátját, hogy vadonatúj terepjárójával megpróbálja lenyűgözni a haverokat.

Conservation International (BBDO)

Harrison Ford, az igazi férfi rezzenéstelen arccal tűri a rettenetes kínt, csak hogy nyomatékot adjon a film üzenetének. Az esőerdők kiirtásával és fölégetésével rengeteg szén-dioxid kerül a levegőbe, hangzik el a nemzetközi környezetvédő szervezet, a CI számára készített szpotban. Ha ott kidöntenek egy fát, az itt fáj – méghozzá nagyon. (A film itt látható.)

IBM (Ogilvy & Mather)

A főnök nem sokat ad a „zöld” szempontokra, és bár szeretné, ha a vásárlóknak jó benyomásuk lenne a cégről, de miért is írja alá ezt az energiahatékonysági tervet? Hát mert ezzel az évi 18 millió dollárra rúgó áramszámla negyven százalékát lehet megtakarítani, közli a fiatal kolléganő, és fölcsendülhet az Óz a nagy varázsló dalocskája. (A film itt látható.)

Planet Green TV Network (Amalgamated)

A fegyencek a Planet Green környezetvédelmi tévécsatorna egyik műsorában látták, hogyan lehet a különféle ócska tárgyakat újrahasznosítani. Legmenőbb a „helyi forrásból” származó holmi, mint a... (A sorozatban készült még több epizód, érdemes rájuk keresni.)

Epuron (Nordpol)

„Soha nem értettek meg, mindenkit csak idegesítettem, nem értem, miért. Talán túl erős lehettem. Magányos voltam, bár idővel hozzászoktam. De aztán egy nap minden megváltozott” - mondja az eleinte kissé melankolikus Mr W, azaz Szél úr a klipben. A reklámfilmet egy szélfarmokat üzemeltetető német áramszolgáltató rendelte meg, a mű tíz díjat nyert nemzetközi reklámfilmes seregszemléken.

Environmental Defense Fund (Ogilvy & Mather)

Joshua Allen Harris street-artist nejlonzacskókból készített installációja a New York-i metróból kiáramló meleg levegőtől kelnek életre. A félmillió tagot számláló amerikai környezetvédő szervezet videójának üzenete: „Ride, Don’t Drive”, azaz mindenki utazzon inkább a tömegközlekedéssel. Felmérések szerint az amerikaiak többet költenek benzinre, mint élelmiszerre, pedig ha mindenki csak heti 15 kilométerrel kevesebbet használná az autóját, egy év alatt annyival lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, mint amennyit nyolcmillió otthon áramellátása érdekében az energiatermelők kibocsátanak.

Ez eddig kilenc. Ön szerint mi kerüljön be a TOP10 zöld reklám közé?

Több mint 280 háztartásban próbálta ki a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) 2010 és 2011 folyamán a környezettudatosságra biztató Eco Teams program hazai változatát. Az ökokörökben részt vevő háztartások a program végére átlagosan 24%-kal kevesebb élelmiszerhulladékot és 23%-kal kevesebb vegyes háztartási hulladékot termeltek; háztartásonként átlagosan közel 600 liter vizet, 7 kilowattóra villamos áramot és 18 köbméter földgázt spóroltak meg. Hetente fél kilóval kevesebb élelmiszert dobtak a kukába, másfél kilóval kevesebb vegyes hulladékot termeltek – közölte a TVE. A program keretében most új körök indulnak Egerben, Esztergomban, Kecskeméten, Szegeden és Tatabányán.

Az öt-nyolc fős ökokörök két-három hónapig járnak össze, kilenc alkalommal találkozva. A folyamat során a résztvevők különösebb anyagi áldozatot nem igénylő, heti szinten is látványos eredményeket produkáló vállalásokat tesznek hat kiemelt témában (fenntartható pénzhasználat, élelmiszerek, vegyi anyagok, energia, víz és hulladék). Életmódjuk legfontosabb jellemzőit (energia- és vízfogyasztás, az otthon tartott vegyi anyagok és a keletkező hulladékok mennyisége stb.) megmérik mind a program elején, mind a végén, így számszerűsíthetők a változások.

A különböző nevek alatt futó, leginkább EcoTeamsként ismert ökokör-program gondolata és elindítása a Global Action Plan International (GAP) nemzetközi civil szervezet nevéhez fűződik, amelynek 2009 óta a TVE is tagja. A programot 1990 óta világszerte több mint húsz országban vezették be és fejlesztették tovább a skandináv államoktól az Egyesült Államokon, vagy Fehéoroszországon át egészen Vietnámig bezárólag. Bővebb információ és jelentkezés: tudatosvasarlo.hu/okokorok

Lápokat, lejtősztyeppréteket és homokbuckás tájakat nyilvánított védetté Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Összesen 1763 hektár hektárnyi különleges és veszélyeztetett természeti terület kapott új státuszt március 1-től. A Dunaszentgyörgyi-láperdő bokorfüzesei és puhafa ligetei miatt kapta a védettséget. Az Iváni-szikesek átminősítése a szolonyeces sziki rét, illetve a mocsári nőszőfű és a sziki kocsord védelmét szolgálja.

Védetté nyilvánította a vidékfejlesztési miniszter a Pirtói homokbuckást is. A terület a Duna-Tisza közi homokhátságra jellemző szélformálta homokbuckavidék képviselője. Szintén védelem alá kerültek a Zagyva-völgy megmaradt mocsárrétei a Maconkai-réten, oltalmat kapott az Ebergőci-láprét és a védett tavaszi héricsekben gazdag Várbalogi-héricses.

Lehet-e a városi növényzetet, a balkonládákat, a szobanövényeket ingyen tápanyaghoz juttatni? Csökkenthetjük-e a háztartási hulladékunkat akár kétharmadára, felére? Feléleszthetjük-e a belvárosi udvarokat, kerteket a háztartási hulladékból nyert tápanyagokkal?

Ezekre kíván megoldást kínálni az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE Egyesület most induló programja, melynek során a jelentkező fővárosi családi- és társasházak a komposztálási tevékenység elkezdéséhez ingyen komposztálókhoz és megfelelő szakmai ismeretekhez juthatnak.

A fővárosi háztartásokban évente 300 ezer tonna komposztálható szerves hulladék keletkezik - ez a mennyiség megtöltene egy 180 kilométer hosszú vasúti szerelvényt. Ennek a mennyiségnek jelentős része gond nélkül házilag komposztálható lehetne. Ám a jelenlegi gyakorlat szerint ezek a természetes eredetű anyagok nagyrészt a kommunális hulladékba kerülnek és megsemmisülnek. A szerves hulladékból, vagyis a zöldjavakból keletkező komposzt a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagforrás. Budapest közterületeiről, a parkokból, sőt a temetőkből is elszállják a növényi maradványokat, a levágott füvet vagy a lombot, amelyet a helyszínen komposztálni lehetne – írja az Ökoszolgálat.

 A Komposztáljunk Közösen programra olyan fővárosi családiház-tulajdonosok és társasházi lakóközösségek jelentkezhetnek, amelyek vállalják, hogy a náluk keletkezett zöldjavakat ezen túl az átadott komposztsilókba helyezik és biztosítják a komposztképződés feltételeit.

A résztvevők egy ismeretterjesztő előadás keretében ismerkedhetnek meg a komposztálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. Kiadványokat, a társasházak plakátokat kapnak, majd egy megállapodás aláírása után átvehetik a komposztálókat. A megállapodásban vállalják az eszközök rendeltetésszerű használatát, illetve belegyeznek az esetleges helyszíni ellenőrzésbe. A programot lebonyolító egyesületek ugyanakkor vállalják, hogy a felmerülő problémákat tanácsadással, helyszíni segítségnyújtással igyekeznek orvosolni.

Jelentkezni lehet a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület honlapján. Tájékozódni és bejelentkezni hétköznap 10 és 16 óra között a (06-1) 409-0449-es telefonszámon is lehetséges. A programot a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi alapjának támogatásával az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE valósítja meg.

Harmincnégy tonnára, vagyis négy városi autóbusz tömegére rúg az a mennyiség, amit italos kartondobozból gyűjtöttek össze azok az óvodások és iskolások, akik részt vesznek a csomagolóanyagot gyártók szervezete, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) gyűjtésében. Az akciót 2011 szeptemberében indította a szervezet. A program a felénél tart, viszont az eddig gyűjtött mennyiség több mint az a 26 tonna, amit korábban egy egész év alatt gyűjtöttek.

Egy iskolában már több mint egy tonna italos kartont gyűjtöttek, amiért 100 ezer forintos különdíj jár. Az IKSZ programja keretén belül tizenkét város és hat budapesti kerület összesen 277 intézményében mintegy 58 ezer iskolás és óvodás gyermek gyűjti a tejes és gyümölcsleves dobozokat - közölte a szervezet.

Az italos kartondobozok minimum háromnegyed részben jó minőségű papírból készülnek. Egy fából átlagosan 5300 darab italos kartondoboz készülhet. Ez azt jelenti, hogy az eddig gyűjtött körülbelül egymillió darab italos kartondoboz szelektálásával mintegy 190 darab fát mentettek meg a kivágástól. Az IKSZ megalakulásának kezdete, 2004 óta 19 százalékra nőtt Magyarországon a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos (tejes és gyümölcsleves) kartondobozok aránya.

Az ilyen csomagolás hátránya környezetvédelmi szempontból az, hogy rétegei csak igen drága módszerekkel választhatók szét. A rostos ivólevek doboza például hat rétegből áll: préselt polietilén, nyomdafestékes papír, polietilén, alufólia, két réteg további polietilén fólia. Az ilyen csomagolás fajlagosan még akkor is sokkal többe kerül, ha a visszaváltható üvegek árába beszámítjuk a szállítás, a mosás és a töltés költségeit.

Ha ráadásul a karton a szemétbe kerül a szelektív gyűjtés helyett, aránytalanul nagy helyet foglal el a kukában, majd a szemétlerakóban - áll a Zöldköznapi kalauzban, a Föld Napja Alapítvány szerkesztésében megjelent kötetben. A hulladéküggyel foglalkozó szervezet, a Humusz Szövetség ajánlása szerint az a legjobb hulladékhasznosítás, ha valaki eleve igyekszik a minimumra csökkenteni az általa termelt csomagolási hulladék mennyiségét.