Számos ismerősöm él az ételrendelés adta kényelemmel, és ami a válto-zatosságot, illetve a gazdaságosságot illeti, valószínűleg igazuk is van: reggel a futár a hűtött egytálételt légmentesen lefóliázott csomagolásban beadja a címükre, ők meg délben mikróban megmelegítik.
Az ételfutár cégek honlapjukon közölt Általános Szerződési Feltételekben és a nyomtatott szórólapjaikon azt ajánlják, hogy a hűtött készételt fogyasztás előtt a szállításhoz használt műanyagtálban lehet megmelegíteni. Hogy ezt miért nem kellene mégis így csinálni, azt mindjárt elmondom.
Magyarországon 2003 óta a műanyagtermékeken fel kell tüntetni a mű-anyag fajtáját: a terméken egy nyilakból álló, kis háromszögben lévő szám mutatja ezt. "A 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagokról a kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormon-háztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe", olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének összeállításában, amelyből kiderül, hogy ételtároláshoz kerülendő műanyag a 3-as PVC, a 6-os polisztirol és a 7-es vegyes műanyag kategória.
Begyűjtöttem ismerőseimtől 3-4 cégtől származó ételestálakat, amelyeken nem találtam semmilyen jelzést a műanyagfajtára vonatkozólag. Ezért levelet írtam a legismertebb 13 ételfutár cégnek, hogy szíveskedjenek tájé-koztatni, milyen műanyagot használnak az ételeik csomagolásához.
A 13-ból 4 (+2) válaszolt: a Béresalexandra.hu főételei kétrekeszes polipropilén (PP, 05) dobozba kerülnek, ezt jelölik is a doboz alján, az egyrekeszes (pl. leveses) dobozok nincsenek jelölve, de állításuk szerint ezek is PP anyagúak. Az Interfood szintén PP5-ös, azaz polipropilén dobozban szállítja ki az ételeit, mint a marketingvezető tudatta: "Ezek a dobozok tanúsítvánnyal rendelkeznek, miszerint hő hatására sem oldódik ki belőlük semmilyen egészségre ártalmas anyag, tehát akár mikróban meg is melegíthető benne az étel". Az e-food szintén PP5-ös jelölésű műanyaggal dolgozik, és hasonló hivatkozást írt az ügyfélszolgálatos munkatárs, mint az előző cég marketingese. A Cityfood (amely a Bonappetit-t és a Vitálkonyhát is ellátja) polipropilén és polietilén dobozokat használ, ők a csomagoláson a pohár és villa szimbólumot alkalmazák az 1935/2004/EK rendeletre hivatkozva, valamint "A gyártói megfelelőségi nyilatkozat mellé bekérjük a csomagolóanyag gyártó által elvégeztetett migrációs (kioldódási) vizsgálatok laboratóriumi vizsgálatának jegyzőkönyvét". Válaszaikat ezúton is köszönöm.
Első kérdés: miért nem hajlandó minden gyártó feltüntetni a kötelező és egységes jelölést? Egyes feltételezések szerint a "műanyaglobbi" áll a dolog hátterében, hiszen ha a csomagoláson nincs az újrahasznosításhoz használható jelölés, akkor azt a csomagolást nem lehet, nem kell újrahasznosítani. Erre rákérdeztem a FKF Zrt-nél, és Dorogi Gabriella szóvivőtől a következtő választ kaptam: "A Társaságunk által begyűjtött műanyag anyagáramból a PET, PP, HDPE, LDPE, PS típusú műanyagok kerülnek anyagában történő hasznosításra. Az ezeken a fajtákon kívül eső, de szelektíves tartályba dobott egyéb műanyagfajták a válogatóműben elkülönítésre kerülnek. Ezek csak energetikailag hasznosíthatóak, így villamosáramot és távhőt állítunk belőlük elő."
Második kérdés: miért kéne elhinnem, amit az ételfutár cégek képviselői állítanak? Honnan tudják, hogy biztonsággal lehet műanyagtálban ételt melegíteni? Hiszen egyikük sem vegyész.
Internetes keresést végeztem a következő kulcsszavakkal: migration compounds plastic microwave. Több száz találat volt, a tudományos kutatások egybehangzó véleménye a következő:
Az élelmiszerek csomagolására, tárolására és melegítésére engedélyezett műanyagból is kioldódhatnak különféle molekulák az étellel-itallal történő érintkezés, melegítés, zsírtartalom hatására. A kísérletek általános konklúziója, hogy a hőmérséklet és a zsírtartalom növekedésével párhuzamosan nő a műanyagokból kiszabaduló molekulák száma az ételben, italban. (Ezen a linken egy 2013-as metaanalízis olvasható, amely több év kutatási eredményeit összegzi részletgazdagon, és kitér a nemzetközi szabályozásra is.)
Az Európai Unióban élelmiszerekhez engedélyezett műanyagokból kioldódó vegyületek mennyisége nem éri el az EU által törvényben meghatározott határértéket. Ez a jó hír.
A Magyar Élelmiszerkönyvben lefektetett szabályozás részletesen ír az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen felhasználható műanyagokról és az engedélyezett kioldódási határértékekről, továbbá szabályozza a jelölést is.
A rossz hír pedig az, hogy A.) ezek szerint tényleg kioldódnak vegyületek; B.) nem tudjuk, hogy ezek milyen mennyiségben kerülnek a szervezetünkbe, onnan mennyi idő alatt ürülnek ki, vagy felhalmozódnak, és milyen elváltozásokat okoznak közben; C.) bármely laborvizsgálat néhány alkalmat jelent, a hétköznapokban viszont rendszeresen (évekig) használjuk a műanyagokat, illetve a mikrót.
Hasonló vonatkozik a műanyagtányérban vagy polisztirolpohárban tálalt forró ételekre, például levesekre, kávéra. Egy-egy alkalommal vélhetően (talán, feltehetően stb.) nem kerül annyi vegyület a szervezetbe, ami idegrendszeri vagy hormonális zavart okozna. Mindenki maga döntse el, hogy akarja-e ezeket mindennapos rendszerességgel fogyasztani.
Továbbá műanyag zacskóban történik a szuvidolás (szuvidálás), ez az egyre divatosabb konyhatechnikai eljárás. A francia sous vide kifejezés azt jelenti, hogy zacskóba teszik a nyers ételt, a zacskóban vákuumot hoznak létre, majd az étellel teli zacskót több órára vagy napra meghatározott hőmérsékletű melegítőedénybe helyezik. Azonban nehéz megbízható információt találni arról, hogy pontosan milyen műanyagból készülnek a többrétegű vákuumtasakok. Ezért inkább befőttesüvegben kéne szuvidolni, de csak olyanban, amelynek nem műgyantával bevont csavaros teteje van, hanem alumínium kupakja vagy csatos üvegfedele.
Aki biztosra akar menni, az használjon üveg, kerámia (porcelán) vagy fémedényt az ételekhez, italokhoz, legyenek azok melegek vagy hidegek, pláne, ha zsírosak, savasak. Számos élelmiszeralapanyag vagy késztermék kizárólag műanyagcsomagolásban kapható, ezeknél érdemes megnézni a gyártási dátumot, és a legfrissebbet megvenni.
Nem akarok hisztériát kelteni ezzel a poszttal. A műanyagok jelentősen megkönnyítik a modern életet, ám még nem használjuk őket olyan régóta, hogy tisztában lennénk azzal, több generáció alatt okozhatnak-e valamilyen egészségügyi problémát.
A élelmiszerrel érintkező csomagolásokkal, közte a műanyagokkal kapcsolatos jogszabályokról itt olvashat egy összefoglalót.
Műanyaggyártás, felhasználás és hulladékok részletes ismertetője itt.
0 
