Gyomokból készül, egyszerűen megvan, és a kertünk még szebb lesz tőle: ez a folyékony trágya, amelyet mindenképpen érdemes kipróbálni. 

KÉP: Pixabay

Nyár közepére ellankadhat kerti növényeink növekedési lendülete, ilyenkor érdemes egy kis plusz csemegével, folyékony trágyával megtámogatni a további fejlődésüket. A folyékony trágya házilag is készülhet, méghozzá a legkülönfélébb gyomnövényekből. Ezek ugyanis értékes tápanyagokat szívtak ki a talajból, mi pedig most az ázalékkal szépen kinyerjük belőlük, és visszajuttatjuk a talajba, hadd szívja fel a virágaink, zöldségeink, évelőink gyökere. Kétszeres lesz a nyereségünk, hiszen megtisztítjuk a kertet a gyomoktól, és azokból ingyen folyékony trágyát készítünk a növények táplálásához.

A "gyomtea" készítése tényleg egyszerű, de van néhány alapszabály, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. 
1. A legfontosabb, hogy a folyékony trágyához semmiképpen ne használjunk friss csapvizet, mert a benne lévő klór megöli a trágya jótékony mikroorganizmusait. Megoldás: vagy gyűjtsünk néhány vödörnyi esővizet, vagy használjunk mentes ásványvizet, vagy pedig -- ha van vízszűrős kancsónk -- szűrt vizet. 
2. Az erjesztéshez kell egy vödör, amelynek fedele is van, vagy pedig vegyünk egy akkora cserépalátétet, amely pont méret a vödörhöz. A fedél több szempontból is fontos: megakadályozza, hogy a szúnyogok belepetézzenek a zöldtrágyalébe, illetve megkímél bennünket a szagtól -- mert bizony az erjedés eléggé büdös folyamat.
3. A földből gyökerestül kihúzgált gyomnövényeket érdemes laskára vágni, mert akkor könnyebben beindul az erjedési folyamat. A növények gyökerét is dobjuk a "teába". Ezután öntsük fel HIDEG vízzel (ezért kissé megtévesztő a "tea" elnevezés, holott az egész internet használja). Nagyjából 1 kg gyomaprítékhoz 4-5 liter vizet adjunk, illetve annyit, hogy sűrű legyen, de még jól keverhető. Adhatunk a gyomnövényekhez egy kis fűnyesedéket is.
4. Az ázalékkal teli vödröt állítsuk félárnyékos helyre, távol a háztól, mert eléggé büdös. Lefedve hagyjuk állni 2-3 hétig, illetve amíg a habját el nem forrta. Érdemes hetente legalább kétszer átkeverni. 
5. Az elkészült folyékony trágyát szűrővel vagy nejlonharisnyával szűrjük le, a szilárd részek mehetnek a komposztba. A növényi teát HÍGÍTANI szükséges, 1 liter trágyaléhez adjunk legalább 10 liter NEM KLÓROS vizet (esővizet, mentes ásványvizet vagy szűrt vizet). Permetezős levéltrágyának is használhatjuk a gyomteát, de akkor legalább hússzorosára kell hígítani. Bármelyik módon is használjuk, először inkább hígabban próbáljuk ki, nehogy kiégesse a növényt.

A következő gyomokból érdemes folyékony trágyát készíteni:

KÉP: Unsplash

CSALÁN
Növényeink hálásak lesznek az immunerősítő csalánteáért, amely gazdag A-, B-, C-, D- és E-vitaminban, illetve nitrogén, vas, kálium, réz, cink, magnézium és kalcium nyomelemekben. Organikus kertészek a csalánteát nem ajánlják rózsa és paradicsom trágyázásához, éppen a magas vastartalma miatt. Viszont a nagylevelű, nitrogénigényes növényekhez tökéletes folyékony trágya. 

KÉP: Pexels

GYERMEKLÁNCFŰ
A mélyen gyökerező pitypang káliumban gazdag, de általában nem magában szoktak belőle trágyalevet készíteni, hanem keverik más gyomokkal. A virágzó növény kiváló béta-karotin forrás, ami az A-vitamin előanyaga. Emellett B-komplexet, C-vitamint, vasat, kalciumot, magnéziumot, cinket és foszfort tartalmaz.

KÉP: Pixabay

FEKETE NADÁLYTŐ
Hosszú gyökerével felszívja a talaj mélyebb rétegeiből is a káliumot, így aztán az ebből készült folyékony trágyával a gyümölcsöt érlelő növényeinket locsolgassuk. FIGYELEM: közvetlenül betakarítás előtt már ne használjunk trágyalevet.

KÉP: Unsplash

CICKAFARK
Amennyire hasznos az ember számára gyógyteaként, ugyanúgy örülnek neki a kerti növények is. Ezt is a gyökerével együtt húzzuk ki a földből, és így készítsünk belőle foszforban, káliumban, rézben és kénben gazdag folyékony trágyát, amitől növényeink sokkal szebben fognak fejlődni. 

KÉP: Pixabay

FEHÉR LIBATOP
Minden kertben megtalálható gyomnövény, amelyben megtalálható a három fő növényi tápanyag: nitrogén, foszfor és kálium, valamint a szintén fontos kalcium és magnézium is.

További gyomok, amelyek mehetnek az ázalékba:

KÉP: JardineriaOn

ragadós galaj (Galium aparine), 

KÉP: Wikipedia

nagy útifű (Plantago ssp),

KÉP: Pixabay

kövér porcsin (Portulaca oleracea),

KÉP: Wikipedia

lórom (Rumex ssp),

KÉP: Wikipedia

tyúkhúr (Stellaria media).

Ugye, hogy mindenki kertjében ott vannak ezek a gyomok? Mostantól nem a zöldhulladékos zsákban, hanem az erjesztéshez szükséges vödörben végzik, és tápanyagaik visszakerülnek a nagy kerti körforgásba.

365Zö