Az jár a legkevesebb, elhanyagolható mennyiségű szén-dioxid kibocsátásával, ha hideg vízben, kézzel mosogatunk. Így gyakorlatilag nem kerül a művelet miatt üvegházhatású gáz a levegőbe, azonban az edények, evőeszközök jó eséllyel piszkosak maradnak. A víztakarékos kézi mosogatás és az 55 Celsius-fokon dolgozó mosogatógép miatti CO2-kibocsátás nagyjából hasonló: az előbbi miatt 540, az utóbbi miatt770 grammszén-dioxiddal terheljük a légkört. A kézi mosás akkor van előnyben, ha gázkazánnal melegítjük a vizet, ugyanis annak kisebb a szén-dioxid-lábnyoma, mint a villanyáramot használó mosogatógépé.
A legtöbben viszont nem igazán törődnek a vízfogyasztással mosogatás közben, írja a témáról a brit The Guardian napilap egy, a brit kormány részére készült háttértanulmányra hivatkozva. Ha valaki meleg folyóvízben mosogat, akkor a művelet miatti szén-dioxid-kibocsátás sokkal nagyobb, mintha mosogatógépet használna. A kalkulációkba egyébként maga a víz és a mosogatószer nem tartozik bele, mert azok szén-dioxid-lábnyoma eltörpül a vízmelegítésé mellett.
További hátrány, hogy a kézi mosogatás után körülbelül négyszázszor több baktérium marad a tányérokon, mint mosogatógéppel, továbbá négyszer annyi ideig tart elmosogatni, mint megpakolni a gépet. (Ez utóbbi fontos szempont: a mosogatógép csak teljesen kihasználva hatékony.) A vízpazarló stílusú kézi mosogatás miatt körülbelül nyolc kilónyi szén-dioxid kerül a levegőbe.
A statisztikákból kiderül, hogy szinte minden téren a mosogatógépnek kisebb a szén-dioxid-lábnyoma, még akkor is, ha beleszámítjuk a készülék legyártásával elhasznált energiát. Ha tehetjük, válasszuk a legenergiatakarékosabb és a legtartósabb berendezést, és működtessük éjszakai árammal. Fontos a mosóprogramhoz kiválasztott hőfok is – 65 fokon a mosogatógép működtetése miatt már 990 gramm szén-dioxid kerül a levegőbe Mike Berners-Lee karbonlábnyomról szóló könyvének adatai alapján.
11 
